IPOLYVECE TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1 IPOLYVECE TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Ipolyvece bemutatása 5 3. Örökségünk 9 4. Építészeti karaktek bemutatása Építészeti útmutató 17 Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Színek Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Anyaghasználat Ajtók, ablakok Homlokzatképzés Részletek 6. Mai példák Utcák, terek Hirdetések, reklámtáblák Impresszum 37

3 BEVEZETÉS 1 3 A településképi arculati kézikönyvünk készítésének célja, hogy környezet átalakító tevékenységünk méltóvá váljon Iliny község festői szépségű természeti környezetéhez. Az ipolyvecei emberek birtokosai a művészet elismert szépségének és hasznosságának, a faluban hagyományőrző csoport működik, mindezek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a település jelenlegi arculata, bája még sokáig fennmaradjon. Ezt a célt tűzi ki ez a kézikönyv is.

4 4 Javaslatokon és jó példákon keresztül szeretnénk bemutatni a lehetséges követendő megoldásokat. Néhány ábra segítségével pedig meg kívánjuk ismertetni az olvasót egykét építészeti szabállyal. A kézikönyv nem egy lezárt, hanem egy folyamatosan bővülő, új ötletekkel kiegészítendő dokumentum. A közösség által megfogalmazott és elfogadott értékeket tükrözi, általános célja a szemléletformálás, javaslattétel mind az ideköltözőknek, mind azoknak, akik itt szeretnének felújítani, új kerítést építeni, vagy csak egy szép kertet kialakítani. Bízunk abban, hogy ez a kiadvány mindannyiuknak segítséget nyújt környezetformáló tevékenységük során!

5 2 5 IPOLYVECE BEMUTATÁSA Ipolyvece község az északi országhatár mentén, az Ipoly folyó bal partján, a szlovák határ közelében, közvetlenül a gátak alatt fekszik. Ipolyvece nevében a -vece tag szláv eredetű, jelentése: kis falu, falucska, az Ipoly- előtag a folyóra utal. A falu története vélhetőleg a magyarok előtt itt élt szláv lakossággal kezdődött, legalábbis erre utal a vece szó. Először 1285-ben említették az oklevelek a települést, akkor Huntfi Demeter birtokaként. A falu később Drégely várához tartozott ban rendeletet hoztak, amely szerint a más megyék által bekebelezett helységeket vissza kellett csatolni eredeti megyéjükbe, így került vissza Hont vármegyébe Vece község is. Története nem választható el a közeli Drégelypalánkétól, különösen így van ez a török megszállás alatti időkben. Hős várvédői élén Szondy György elesett, és nem volt kegyelem a környéken élőknek sem. Nógrád várának eleste után a terület fontos hadászati jelentőséggel bírt ben Ali basa 12 ezres hadserege táborozott és portyázott a környéken, majd annak eleste után palánkvárat építettek, és innen sarcolták a környező falvakat. A megpróbáltatások során a falu népessége elpusztult illetve elmenekült.

6 6 A százötven éves hódoltság után lassan indult újra az élet. Az elvadult földek megműveléséhez munkáskézre volt szükség, ezért érkeztek a térség legtöbb falujába a Felvidékről szlovákok, velük pedig az új protestáns vallás is. A török veszedelem, majd a Rákóczi-szabadságharc ütközetei és járványai utáni élet adatait vette számba az évi összeírás, amely során tizenhét jobbágy és öt zsellér családot találtak. Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján az Ipoly határfolyó lett; a második világháború folyamán szovjet katonák jelentek meg a faluban. Ipolyvece lakói hagyományőrző és -tisztelő emberek. Az évszázadok során kialakult népviseletet maguk készítették, és egészen a múlt század közepéig hordták. A paraszti hagyományok, népművészeti értékek, szokások iránt mind több turista érdeklődik. Mivel e települést néprajzilag még mindig kutatják, sok idős ember emlékszik a régi szokásokra, a karácsonyi hagyományokra, a szüreti mulatságokra és a kiszehordásra (virágvasárnap a lányok egy menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut vittek végig a falun, majd a határba érve levetkőztették, és a folyóba dobták vagy elégették, ezzel szimbolikusan megszabadították a falut a téltől, minden bajtól, betegségtől). A falu vonzerejét. az is nagyban növeli, hogy a régi parasztházakat egyre többen igyekeznek helyreállítani, hangsúlyozva palóc gyökereiket.

7 7 Drégelypalánk felől a községbe megérkezve az út mindkét oldalát mély árok szegélyezi, mutatván, itt azért a víz az úr! A szlovákiai mellékvízfolyások intenzív árhullámai miatt az Ipoly magyarországi középső és felső szakaszán az áradás veszély része az itt élő lakosok életének. A családi házas övezetet elhagyva érünk a település történelmi magjához, ahol a házak mögött gazdasági udvarok terülnek el hosszan. A település szövetén belül is megfigyelhetünk összefüggő szőlőültetvényeket, kukoricásokat a házak között. A lakóépületekhez tartozó gazdasági épületek szorosan egymás mögött sorakozva, hosszan nyúlnak el a telkek belseje felé. A hagyományos palóc építészetre jellemző házak tarkítják az összképet, némelyikük szépen felújtva, díszes előkerttel.

8 8 Az út jobb oldalán tűnik fel az evangélikus templom toronya a fák sűrűjében, közvetlen tőszomszédságában a katolikus templommal. A mellette elterülő temető az idők folyamán beékelődött a falu szövetébe. A templomok csak a főút felől élveznek védettséget a lombtakaró mögött, az épületegyüttes a község kis utcáiból messziről látszik a kertek végében. Ipolyvece morfológiailag szalagtelkes községtípusnak tekinthető, ahol a település a főút mentén épült. Eredetileg egy utca népesült be, majd több, rövidebb utcában épültek házak, ahogy a korabeli térképeken is látható. A mai utcahálózat körülfonja a múltban külterületen álló hagyományos palóc házakat, így igen tarka összképe tárul elénk a korok lenyomatának. A régi tornácok nagy részét ma már beépítették, a tetőt felújították, ablakokat cseréltek rajtuk.

9 ÖRÖKSÉGÜNK 3 9 Templomok és a Nagygazda háza Településképi szempontból meghatározó a község római katolikus temploma, a faluba érkező már messziről láthatja a római katolikus barokk templomot, amely 1745-ben épült, a XIX. sz. végén és 1932-ben bővítették. A templomban őrzött régi oltárkép a magyar szenteket ábrázolja korabeli viseletben. A templomkert éke Marton László szobrászművész Krisztus a kereszten című alkotása. A török hódoltság éveit követően települtek be az elnéptelenedett faluba a szlovákok, s velük az új protestáns vallás is, ők építtették az evangélikus templomot 1883-tól 1886-ig eklektikus stílusban, tervezője Klein András építőmester volt. A több épületből álló, népi jellegű épületegyüttest a jelenlegi tulajdonos nagyapja, Deme János építette a XIX században. A lakóház a telek nyugati határán épült, eredetileg szobakonyha - kamra - kamra - istálló elrendezéssel. Ma az istálló is lakás céljára van kialakítva. A lakóépülettel szemben alápincézett, kétszintes magtárat emeltek, mellette baromfiház látható, melyben kút van. Az építmények közötti udvart egy keresztben álló istálló zárja le, középen kocsiáthajtóval.

10 10 Természeti értékek Ipoly-völgy Magyarország északi részén, Nógrád megye dimbes-dombos táján, a Börzsöny hegység és az Ipoly folyó ölelésében fekszik Ipolyvece. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Ipoly-menti térségének faunája még viszonylagos érintetlenségben éli mindennapi életét. Megannyi olyan növényfaj él itt, amely máshol igen ritka vagy már teljesen eltűnt. A falu központjából néhány perces sétával eljuthatunk az Ipoly és a Derék-patak torkolatához, illetve a folyó árterébe, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartozik. A Felvidékkel határos Ipolyvece legfőbb értéke a természet közelsége, a folyópart és a rétek nyújtotta békés táj és ezek különleges élővilága. Az Ipoly völgyében egyszerre találkozhatunk a vízi élővilággal, a mocsarasabb, láposabb területek, a rétek és kaszálók növényeivel, állataival és a puszták élővilágával. Szívesen fészkelnek itt a gólyák, számuk évről évre nő, hiszen az emberek szívesen látják őket, és táplálék is van elég. Találkozhatunk szürkemarhákkal is, melyek tavasztól őszig itt legelésznek. Az Ipolyban és a folyó menti vizekben számos ritka halfaj él a horgászok nagy örömére. A réteket számtalan szöcske- és sáskafaj zenéje tölti be. A folyó mentén vízimadarak és gázlómadarak is élnek. Az Ipoly ártereit égerligetek, keményfa és puhafa ligeterdők tarkítják. A folyó partján megtalálható a szomorúfűz, ami ágait lecsüngő karokként lógatja a víztükör fölé. Távolodva a parttól összefüggő, tavasszal változatos színekben pompázó rétekre jutunk, nyárfák, fenyvesek, majd akácosok váltják fel a vízparti növényvilágot.

11 4 11 ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA Ipolyvece község három egymástól különböző karakterű részből áll. Az első a község belterületi része, amely nagyrészt lakóépületekből áll. A település szélén, külterületen találunk gazdasági területet. Az itt elhelyezkedő épületek telepítésükben, méretükben eltérnek a faluszerkezettől, ezért külön karakterként határoljuk le. A harmadik karaktert a helységet körülvevő, beépítetlen külterületi rész jelenti, amelyek mezőgazdasági művelés alatt állnak, vagy megmaradnak zöldterületnek. A tájképvédelmi övezethez tartozó területek kijelölését az 3. fejezetben bemutattuk.

12 12 Belterület Az ősi településmag északi részén maradt meg a klasszikus falusias beépítésű lakóterület. A magyar falvakra jellemző hagyományos, keskeny telkek beépítése oldalhatáron álló, a lakóépületek az utcára merőleges telepítéssel helyezkednek el a szalagtelkeken. A földszintes, nyeregtetős épületek a telekhatár mentén benyúlnak a telek mélyébe. Az épületek előtt kisméretű előkertek alakultak ki. A főút mentén sorakozó telkek hosszú, szalagos szerkezete a mai napig megfigyelhető. Az évek során az újabb családiházas övezetek a központi magtól távolabb létesültek, a településtől elkülönülve, többutcás szerkezetet létrehozva. A Dózsa György úton előfordult társas udvar jellegű elrendezés valószínűleg a melléképületből alakult második lakóház, az úttal párhuzamosan futó tetőgerinccel. A hátsó kertben gazdasági épületeket is találunk, de ez már nem minden esetben általános.

13 13 Építészettörténeti előzmények bemutatása A népi építészeten belül több táji, etnikai vonás sűrűsödik az ipolyvecei lakóházakban, amely rokonságot mutat a szláv régió házaival. Jellemző a palóc népi háztípus; a parasztházakban általában lakószoba, pitvar és kamra volt. Később a pitvarból az első- és a hátsószobába lehetett jutni. Az utcára néző elsőszobát aztán tisztaszobává alakították, ahol a tiszta, megvetett ágyak, a fiókos szekrények kaptak helyet. Az udvarban több gazdasági épületet volt megtalálható, ilyen az ól vagy a pajta. A XIX. század második harmadától elterjedt a kőoszlopos tornác, amely gyakran ruszin jegyeket hordozott. Az ipolyvecei lakosok számára a kultúra ápolása hagsúlyos elem a település életében mind a mai napig.

14 14 Kertes, mezőgazdasági területek A falu külterületét a belterjes mezőgazdálkodás jellemzi, noha jobbára a megélhetés kiegészítéséül szolgál. Az Ipoly homokos hordalékán kiterjedt szamócaföldek találhatók, az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett növény, melynek kedvez a homokos, ártéri föld. Az összefüggő szamócaföldek külön területszerkezeti egységet alkotnak leírásunkban. A nyár elején erre járó közvetlenül a termelőktől juthat friss gyümölcshöz, a bogyós gyümölcstermesztés hazájának is tekintik a községet. Átlagos körülmények között a korai fajták már május végén, a középérésűek június elején, a későiek június közepén, végén érnek.

15 15 Gazdasági terület A település déli peremén található az Ipolyvecei Major, mely nagyszámú szürkemarha, juh, ló és mangalica állományával mintagazdaságként is működik, így turistacsoportok is látogathatják. Az itt lévő épületek léptékükben, telepítésükben különböznek a község lakórészein lévő épületektől, ezért a kézikönyben külön építészeti karakterként határoljuk le. A községben készült képek jól érzékeltetik a karakter különbözőségét a falu belterületéhez képest. A gulyaszaporulattal együtt állat között mozog, amelyeket extenzív módon tartanak. Tavasztól őszig a Duna-Ipoly Nemzeti Park Ipoly-menti rétjein legelnek, a téli hónapokat pedig a telephelyükön töltik, karámos tartásban. A szürkemarha populáció létszáma a 70-es évektől kezdve egyenletesen emelkedik hazánkban, az állatok legnagyobb része a nemzeti parkok területén él ben, hosszas előkészületek után megalakult a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, amely ma a tenyésztést koordinálja.

16 16 Beépítésre nem szánt területek A külterületen mezőgazdasági területek, erdők egyaránt találhatók. A mezőgazdasági területek nagy része vegyes hasznosítású, amely külön építészeti karakterként definiálható. A falu határában fiatal, mesterségesen telepített erdők utalnak még az ember tevékenységére. A múltban földműves falunak is mondták Ipolyvecét, főleg burgonyát, rozst, zöldségféléket és még egy kis szőlőt is termesztettek, termesztenek ma is. Repceföldek is vannak a vidéken; a repce az egyik legnagyobb felületen termesztett szántóföldi növényünk.

17 5 17 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Belterület ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI AJÁNLÁSOK Az építészeti útmutatóban szereplő ajánlásainkkal szeretnénk segítséget nyújtani építész és építtető számára, hogy a településen olyan épületeket, épületfelújításokat valósítsunk meg a jövőben, amelyek megőrzik a település egyedi hangulatát. TELEPÍTÉS Ipolyvecén az oldalhatáron álló, utcára merőleges rendszerű telepítés a leginkább jellemző. Szalagtelkes területen új ház építésekor, javasolt az utcára merőleges tetőgerinc alkalmazása. Indokolatlanul elforgatni ettől a tengelytől és a jellemző beépítési vonaltól az épületet hátrahúzni nem javasolt. A jobbra látható képen a településen található utcarészlet példa arra, hogy adott utcára jellemző előkert megtartása egységes utcaképet eredményez..

18 18 MAGASSÁG Településképi szempontból indokolt, hogy a jelenlegi szövetbe újonnan beilleszteni kívánt házak hasonló építménymagassággal épüljenek, mint a már meglévő épületek. A Kossuth út egyes részeit leszámítva Ipolyvecén az egyszintes épületek a jellemzők. Kétszintes épületet általában nem illetve csak a már meglévő magasabb házak környezetében javaslunk építeni. TETŐHAJLÁSSZÖG Példa a településen tetőhajlásszög és magasság illeszkedésre. A községben a meglévő lakóépületek tetőhajlásszöge javarészt fok között van. A meglévő épületek mellé építeni kívánt házak is hasonló tetőhajlásszöggel épüljenek, mint környezetükben lévők.

19 19 TETŐFORMA A településen lévő tetőformák általában egyszerű nyereg- vagy ritkábban sátortetők. A nyeregtetős házakból álló utcaképbe nem kerülhet tördelt, összetett tetőformájú épület. A szomszédoshoz hasonló tetőforma javasolt. Ipolyvecén a manapság divatos, mediterrán tetőhajlásszögű, tetőformájú ház nem illeszkedik a település szövetébe, ezért ilyen tetőformájú épület építése nem javasolt. Példák a településen illeszkedő tetőformával rendelkező épületekre, utcarészletekre.

20 20 SZÍNEK A homlokzatok színvilága a településen változatos, de ajánlott a fehér vagy a pasztellszínek világos árnyalatainak használata. Kerülni kell a harsány, élénk színeket. Nem elfogadhatóak a rikító fémlemezfedések vagy burkolatok sem. TEREPALAKÍTÁS Az épületeket a lejtésviszonyok figyelembevételével kell elhelyezni, nagyobb rézsű vagy bevágás nem indokolt. Javasolt fehér vagy világos tónusú, pasztellszínű vakolat, sötét színű nyílászáró. Példa a településen megfelelő színhasználatra.

21 21 KERÍTÉSEK A településen fontos az utca és a lakóingatlan területének elválasztására szolgáló kerítések egysége is. A községben hagyományosan az áttört kerítés a jellemző. A kezeletlen felületű, tömör, beton elemes kerítés kerülendő. Jellemző előzménypélda a fa léckerítés, később fémből készült, áttört kerítésre is találunk példát a faluban. Példa a településen fakerítés kialakításra, az egyik az óvoda, a másik egy szállásépület területének lehatárolására szolgál, stílusuk hasonló.

22 22 Ipolyvecén a tömör kerítés nem jellemző, a településről kivezető út mellett találunk egy növényzettel befuttatott példát, amely illeszkedik a környezetéhez. A község belső területén áttört fém- vagy fakerítések vannak. Ajánlott elsősorban a barna, világosbarna színre festett léckerítés, mely megvalósítható kőlábazattal és -oszlopokkal. Javasolt a térségben elérhető kő használata. A képeken néhány jó példa a településről.

23 23 KERTEK Előkertek, utcai előkertek A településkép szempontjából is meghatározó az utcai előkertek, belső előkertek esztétikus megformálása. Jó példák a településről. Ipolyvecén az épület és az utca között lévő előkertek az áttört kerítéseknek köszönhetően vizuálisan szinte az utca részét képezik. Javasolt a lakóházak előtt, a közterületen lévő szegélyeket, csapadékvíz elvezető árkok partját is gondozni.

24 24 Pihenőkert, udvar Az épület melletti keskeny sávot lehetőség szerint gyepes terület fedje, a kerítés mellett pedig virágokat ültessünk. A ház lakóinak hangulatát, életérzését javítja a lakóépületet körülvevő pihenőkert. Javasolt az éghajlatnak, mikroklímának megfelelő virágok ültetése. A hátsó kertben illetve szélesebb oldalkertben alakítsunk ki konyhakertet. A hagyományos vidéki életmódra jellemző volt, hogy az emberek megművelték ezt a kertrészt. Erre példa a jobb alsó kép.

25 25 ERKÉLYEK, TORNÁCOK A hagyományos észak-magyarországi népi építészet jellegzetes eleme az oszlopos tornác. A tornác épülethez viszonyított elhelyezkedése alapján a településen az oldaltornác a jellemző, de fellelhető homlok- és lopott tornácos kialakítás is. Anyagát tekintve a tornácok oszlopai általában téglából épültek, van azonban fából készült is, részben a tulajdonos anyagi helyzetének függvényében.

26 26 Ipolyvece községben számos szép példát találunk tornác kialakításra. A régióban jellegzetes a ruszin jegyeket mutató, háromhajtásos boltíves tornác (jobbra lent).

27 27 ANYAGHASZNÁLAT Településképi szempontból javasolt a cserép, természetes pala, fazsindely héjazati anyagok használata. Jó példa anyaghasználatra a településen. Kerülendő a településképi szempontból káros hullámpala vagy a kék színű fém hullámlemez. Nem a településen készült képek!

28 28 AJTÓK, ABLAKOK Ajtók, kapuk A XX. század első felében a falukép része volt a kerítésben elhelyezett fakapu. Erre különböző változatban találunk példát ma is. A hagyományos épületek nyílászáróinak javasolt anyaga a fa.

29 29 Ablakok Javasolt a falu hangulatába illeszkedő osztott üvegezésű faablak kialakítása. Színvilága a sötétbarna, sötétzöld. A templom gótikus ablaka is osztott üvegezésű, gesztenyeszínű tokszerkezettel.

30 30 HOMLOKZATKÉPZÉS A településen nagy számban találunk népi építészeti emlékeket, amelyek szépen őrzik, mutatják, hogyan nézhetett ki a község évvel ezelőtt. Sok esetben fennmaradt az utcai homlokzaton a két kis osztott faablak és a tornác megnyitása, illetve a füstlyukas tetőforma. Néhány hagyományos parasztház példa a településről; a lenti képeken látható hazaknál már kisebb átalakítás történt. Javasolt világos pasztellszínek használata a homlokzaton, sötét színű faablakokkal.

31 31 A községben a hagyományos lakóházak mellett találunk középületeket, harangtornyot, melyek szintén gondosan formált homlokzati kialakítással készültek. Van néhány olyan lakóépület, amelyik nem utcára merőleges telepítésű. A bal felső képen lévő épület a II. világháború után épült, de telepítése, színhasználata megfelelő arányú ablakainak köszönhetően illeszkedik a faluképbe.

32 32 RÉSZLETEK A településen találunk néhány szép részletmegoldást. Jellegzetes részlet a deszkaoromzatba fűrészelt minta, amely szinte minden háznál más, az építés idejének dátumával. A faluban az udvar fontos része a kút, melynek változatos formálásával találkozhatunk. A tornácok oszlopainak, fejezeteinek formálása, részletképzése is formagazdag. Az épített részletekben igyekezzünk természetes anyagokat használni, jó példa erre a templom bejárata feletti kőburkolat.

33 MAI PÉLDÁK Régi, népi építészeti karaktert hordozó épületek felújítása, átalakítása 6 33 Ipolyvecén sok régi, értéket képviselő hagyományos lakóház maradt fenn. A településkép szempontjából is lényeges ezeknek az épületeknek a felújítása, állagmegóvása. A képeken látható példák a településen készültek, és bár az utcai homlokzat ablaka az egyik esetben megváltozott, mennyiségében változatlan maradt, egymástól megfelelő távolságra. A jellemző tetőforma nem válozott. Az épület rövidebbik oldalának méretnövelése lehetőséget ad arra, hogy a házat a mai igényeknek megfelelő helyiségekkel bővíthessük. A növelés ellenére maradt egy kisebb tornác, melyet növényekkel díszítenek.

34 34 Új építés hagyományos épületek környezetében Új építésnél is fontos, hogy az utca felől a faluhangulatába is illeszthető épület épüljön. A képeken látható szállásépület a Kossuth út északi szélén található. A településnek ezen a részén, ahogy korábban is említettük, vannak nagyobb, kétszintes épületek, ezért panzió építése is lehetséges volt. Az épület tetőformája illeszkedik a településen jellemzőhöz, továbbá oszlopos tornácot is kialakítottak. Az utca irányában osztott faablakok kerültek beépítésre, a nyílászárók mérete nem túl nagy.

35 UTCÁK, TEREK A Kossuth út középső részének mindkét oldalán épületek helyezkednek el. A két kisebb párhuzamos utcában csak az utca egyik oldalán találunk lakóházakat (jobb oldali képek), csakúgy, mint a főút település szélén fekvő részein. Itt járda is csak az utca egyik oldalán van. A buszmegálló tetőformája illeszkedik a környezethez. 7 35

36 36 8 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Az épületek homlokzatára a színes fényreklám helyett a hagyományos cégérek elhelyezése javasolt. A házak falaira illetve a kerítésre kerülő reklámok mérete legfeljebb 0,5 m 2 lehet. A képek nem a településen készültek.

37 9 37 IMPRESSZUM IPOLYVECE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HONLAPCÍM: CÍM: CÍM: 2669 Ipolyvece, Dózsa György út 82. TELEFON: POLGÁRMESTER: Molnár János FŐÉPÍTÉSZ: Farkas István FŐÉPÍTÉSZ CÍME: SZERKESZTETTE: Kovács Krisztián, Németh István SZÖVEG: Németh István, Horváth Adrienne FOTÓ: Sárdi A. Zoltán GRAFIKAI TERVEZÉS: Kovács Krisztián, Németh István Ipolyvece, december 26.