Hírlevél a Szellemi Tulajdon Védelméről

Átírás

1 Hírlevél a Szellemi Tulajdon Védelméről A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács kiadványa 6. évfolyam 4. szám IV. negyedév Újabb magyar-osztrák hivatalközi együttműködés a szabadalmi területen A hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozása A finn innovációs rendszer megújítása A WIPO főigazgatója Budapestre látogatott K+F adókedvezmények 2010-ben Akadémiai- Szabadalmi Nívódíjak átadása a Magyar Tudomány ünnepén Hamis ígéretek, valódi veszélyek kiállítás a hamisítás veszélyeiről A megújult VIVACE+ program Konferencia a szerzői jogi törvény 10 éves fennállásáról Új közös jogkezelő szervezetet vett nyilvántartásba az OKM Regionális konferencia a közösségi és nemzeti védjegyrendszerek európai együttéléséről Kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati források 2010-re Gazdaságélénkítő Bankgarancia Program a K+F területére is A WIPO új szellemitulajdon-védelmi statisztikai kiadványa A Magyar Formatervezési Tanács hírei Újabb magyar-osztrák hivatalközi együttműködés a szabadalmi területen Dr. Bendzsel Miklós és Dr. Friedrich Rödler, a magyar, illetve az osztrák szabadalmi hivatal elnökei december 7-én írták alá a két hivatal közötti kétoldalú, a szabadalmak engedélyezésének gyorsításáról szóló megállapodást. A megállapodás értelmében január 4-én e két hivatal között is elindul a Patent Prosecution Highway (PPH) elnevezésű kísérleti projekt. A PPH-projekt eredetileg japán, bilaterális megállapodásokra épülő kezdeményezés. A PPH-megállapodások népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi időben már vagy tucatnyi szellemitulajdon-védelmi hivatal folytat ilyen jellegű együttműködést; e körbe tartoznak például az USA, az Egyesült Királyság, Németország, Ausztrália, Kanada, Dél-Korea, Szingapúr, Dánia, Finnország és Ausztria szabadalmi hivatalai, továbbá az Európai Szabadalmi Hivatal. A projekt elsősorban azok számára jelent előnyt, akik a modern, globalizált gazdasági környezetben egyazon találmányra több országban kívánnak oltalmat szerezni. A PPH-együttműködés lényege, hogy a hivatalok kölcsönösen elismerik és hasznosítják azt a munkát, amelyet a másik hivatal az adott találmánnyal kapcsolatban már elvégzett, lehetővé téve ezzel a mindkét országban azonos találmányra oltalmat igénylő bejelentők számára a szabadalom gyorsabb megszerzését. Az osztrák-magyar PPH-megállapodás értelmében tehát január 4-étől a bejelentőknek lehetősége nyílik arra, hogy a magyar, illetve az osztrák szabadalmi hivatalnál a vizsgálat gyorsított lefolytatását kérjék azon találmányok vonatkozásában, amelyek tekintetében a másik szerződő fél szabadalmi hivatala már elvégezte a vizsgálatot és egy vagy több igénypont vonatkozásában a találmány szabadalmazhatóságát állapította meg. A vizsgálat gyorsított lefolytatása a bejelentő írásbeli kérelmére indul, amelyhez csatolni kell a másik hivatal által lefolytatott vizsgálat során keletkezett dokumentumokat. A hagyományosan jó osztrák-magyar hivatalközi együttműködés keretében a 2008 őszén létrejött PCT-együttműködési megállapodás mellett, amelynek értelmében a két hivatal együttműködik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty) alapján végzendő munkákban ez az újabb megállapodás a következő mérföldkő. A PPH-megállapodás ugyanis kölcsönösen szolgálja a nemzeti bejelentők érdekeit a két hivatal közötti hatékonyabb munkamegosztással, lehetővé téve a szabadalmak megadására irányuló eljárás gyorsabb lefolytatását. Ugyancsak a bejelentők szolgálata érdekében és a hatékonyabb nemzetközi munkamegosztás jegyében kötött a Magyar Szabadalmi Hivatal 2009 folyamán az osztrák-magyar megállapodást megelőzően kétoldalú PPH-megállapodást a japán, illetve a finn szabadalmi hivatallal is. Dr. Stadler Johanna Dr. Udvardy-Nagy Kinga A hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozása Az Európai Unió Tanácsa a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló, szeptember 25-én kelt határozata 15. pontjában hívta fel a Bizottságot arra, hogy hozzon létre egy, a hamisítással és a kalózkodással foglalkozó Európai Megfigyelőközpontot (European Counterfeiting and Piracy Observatory) a már létező európai struktúrákra alapítva. Ennek megfelelően a április 2-án Brüsszelben tartott ContraFake 2009 című magas szintű konferencián (High Level Conference on Counterfeiting and Piracy) Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos bejelentette a megfigyelőközpont elindítását.

2 2 Hírlevél a Szellemi Tulajdon Védelméről A Bizottság a megfigyelőközpont létrehozásával a tagállamok és a magánszektor fokozottabb együttműködését kívánja előmozdítani. Tevékenységében egyrészt a tagállamok által kijelölt nemzeti képviselők, másrészt a hamisítás és a kalóztevékenység elleni küzdelemben leginkább érdekelt és legtöbb tapasztalattal rendelkező, különböző gazdasági szektorokat képviselő európai és az országos szintű szervezetek delegáltjai vesznek részt. Emellett az európai fogyasztók megfelelő képviseletét és közreműködését is biztosítják. A megfigyelőközpont találkozói elsősorban fórumként működnek, amelyek rendszeres eszmecserét tesznek lehetővé az Európai Parlament tagjai, a tagállamok, az üzleti vállalkozások, az IP szakértők, kutatók és a jogérvényesítésben közreműködő szervek között. A cél az, hogy a megfigyelőközpont a hamisítással és a kalózkodással összefüggő központi információforrásként működjön. A nemzeti képviselők első plenáris ülésére december 14-én Stockholmban került sor, amelyet kétnapos konferencia követett a szellemi tulajdonjogok érvényesítése témájában. Az Európai Megfigyelőközpont kijelölt állandó magyar tagja Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. A megfigyelőközpont fő feladatai: 1. Hatékonyabb információgyűjtés, közös metodológia kidolgozása a szellemi tulajdonjogokat érintő jogsértésekre vonatkozó adatgyűjtés, adatelemzés és jelentéskészítés területén. Részletes elemzések és értékelések készítése a hamisítás és kalózkodás gazdasági és a társadalmi hatásairól, ideértve az európai innovációra, versenyképességre és foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat, a szervezett bűnözés részvételét, valamint az európai polgárok egészségét és biztonságát fenyegető veszélyeket is. 2. Platform megteremtése a jogosultak számára a tapasztalataik, álláspontjaik és a best practices megosztására. A magánszektor által sikerrel követett hamisítás- és kalóztevékenység-ellenes stratégiák azonosítása, értékelése és terjesztése. 3. Adminisztratív kooperáció erősítése a tagállamok között, a best practices megosztása. Ebben a nemzeti szellemitulajdon-védelmi hivataloknak jelentős részt kell vállalniuk és a megfigyelőközpontnak segédkeznie kell abban, hogy az információk eljussanak az egyéb érintett nemzeti hatóságokhoz is. 4. Tudatosságnövelés: a jogérvényesítés területén a különböző tagállamokban végrehajtandó továbbképzési programok meghatározása, a közfinanszírozásban részesülő projektek esetében a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok teljes mértékű tiszteletben tartásának ösztönzése, a köz- és a magánszektor együttműködésének előmozdítása a tudatosságnövelés és a jogérvényesítő szervek munkatársainak továbbképzése területén. Dr. Tóth Zita A finn innovációs rendszer megújítása A finn Tudomány és Technológiapolitikai Tanács ajánlásai alapján 2009-ben került sor a finn innovációs rendszer nemzetközi és hazai szakértők bevonásával történő értékelésére, amelynek végkövetkeztetése szerint a finn kutatási és innovációs rendszer ugyan nemzetközi összehasonlításban jól működőnek mutatkozott, de az ezredforduló idejétől ez a pozíció számos tudományos és innovációs mutató alapján gyengülni kezdett. A rendszer egészének működésére koncentráló jelentés megoldási javaslatokat is tesz, illetve ajánlásokat fogalmaz meg. Az értékelés fontosabb megállapításai közé tartozik, hogy a finn kutatási és innovációs rendszer túlságosan bonyolult, elaprózott. Ez különösen igaz a vállalatok támogatásának rendszerére. A következtetést a kkv-k, különösen a mikro-, illetve a kezdő vállalkozások körében végzett interjúk is megerősítették. Az innovációs tevékenység regionális támogatási rendszerében sok az átfedés, a lebonyolítást végző szervezetek munkamegosztása sem mindig egyértelmű. Az értékelés alapvető szerkezeti átalakítást javasol, amelynek alapján a gazdálkodási tevékenység és az ahhoz kapcsolódó támogatások és szolgáltatások új rendszerbe szerveződnének, ami egyúttal néhány meglévő szervezet összevonását, illetve megszüntetését is jelentené. A finn innovációs rendszer a közgondolkodással ellentétben kevésbé nemzetközi, a finn gazdaság az északi szomszédokkal összehasonlítva kevésbé globalizálódott. Az ország kevésbé vonzó a külföldi kutatók, illetve magasan képzett szakemberek számára, mint északi társai. Az utóbbi években csökkent a kutatói mobilitás. Az értékelő jelentés javaslata szerint támogatással kellene ösztönözni a kutatói mobilitást, valamint az egyetemek és kutató intézetek nemzetközi kapcsolatainak bővítését, továbbá a vállalatok nemzetközi kapcsolatépítését. Jelenleg a nemzetközi kapcsolatépítés terén túl sok szervezet szétaprózott tevékenysége a jellemző. Egy kis ország számára létfontosságú a hatékony tudáshasznosítás. Igaz ugyan, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások GDP-hez viszonyított aránya tekintetében Finnország a világ élvonalában foglal helyet, a globálisan előállított új tudásban elfoglalt finn részarány csak annak 0,5%-a körül mozog. A finn innovációs politika erős területi mozgástérrel bír, de nem hatékony, gyenge a kapcsolódás a nemzeti politikához. Az oktatási rendszer túlméretezett, Finnországban jelenleg mintegy száz felsőoktatási intézmény működik, továbbá több százra tehető a területi innovációspolitikai intézmények száma. A települések az innovációs támogatáspolitika fontos haszonélvezőivé váltak. A jelentés fontos megállapítása, hogy a nemzeti innovációs politikát nem kellene a regionális politika eszközeként használni, más eszközök szolgálnak az egyes régiók fejlettségbeli különbségeinek a kiegyenlítésére.

3 2009. december 3 A jelentés radikális adórendszerbeli változtatásokat javasol a vállalkozások növekedésének ösztönzése érdekében a személyi jövedelem és a társasági adóztatás terén. A Pénzügyminisztériumnak a jelenleginél aktívabb szerepet kellene vállalnia a növekedés ösztönzésében és támogatásában, általánosságban az innovációs politika megvalósításában is. A jelentés megállapítása szerint azonnal hozzá kell kezdeni a finn felsőoktatás szerkezetének az átalakításához és megújításához, pontosabban kell definiálni a szakfőiskolák szerepét, illetve csökkenteni kell azok szétaprózottságát. Egyes egyetemek mérete túl kicsi, alacsony szintű a specializálódásuk. A szakfőiskoláknak elsősorban az eredetileg meghatározott feladataikra, a regionális igények kiszolgálására kellene koncentrálniuk, azaz az alkalmazott kutatások és a felhasználást célzó oktatás igényeit kellene kielégíteniük. Az ágazati kutatások megújítása Finnországban lassan halad. A megoldásai javaslat szerint az alapkutatás-közeli ágazati kutatások feladatait az egyetemek vehetik át, így a jelenlegi 18 ágazati kutató intézet száma 4-5-re lenne csökkenhető. A finn kutatási és innovációs politikában ma még elégtelen a minisztériumi határokat átlépő koordináció és döntéshozatal. A jelentés azt javasolja, hogy ennek áthidalására változtassák meg a Kutatási és Innovációs Tanács kompetenciáját. A finn gazdaság számos ágazata a technológia és a termelékenység tekintetében a nemzetközi élvonalba tartozik, ezért a kutatási és innovációs politikának a kísérletezőbb, nagyobb kockázatvállalási képességet felmutató működést kellene támogatnia. Finnország készen áll a nemzeti kutatási és innovációs rendszer megújítására, amely hosszú, nem fájdalommentes, de elkerülhetetlen folyamat. A rendszert úgy egyszerűsítik, hogy csökkenjen a bonyolultsága, megszűnjenek az átfedések, továbbá nagy figyelmet szentelnek a különböző minisztériumok, de különösen az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium feladat-meghatározására, munkamegosztására. A jelentésről az NKTH honlapja ad összefoglalást ( hu/nemzetkozi-tevekenyseg/hireknagyvilagbol-tet/finn-innovaciosrendszer). A finn jelentés, valamint a kapcsolódó kutatások anyaga az alábbi honlapokon érhető el: FULL_Report_28_Oct_2009.pdf és A WIPO főigazgatója Budapestre látogatott Francis Gurry, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének főigazgatója november 5-én és 6-án hivatalos látogatást tett Budapesten. A világszervezet főigazgatója meghívott előadóként részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, az UNESCO és a Nemzetközi Tudományos Tanács közös szervezésében megrendezett Tudomány Világfóruma 2009 (World Science Forum 2009) elnevezésű konferencián, amely eseményen a tudomány és az innováció 21. században betöltendő szerepét elemezték a résztvevők. Francis Gurryt budapesti tartózkodása alatt fogadta Dr. Sólyom László köztársasági elnök, megbeszéléseket folytatott Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterrel és Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkárral, valamint Dr. Bendzsel Miklóssal, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével. Találkozott továbbá az innováció és a kutatás-fejlesztés jeles magyar képviselőivel, így Rubik Ernő feltalálóval és Bogsch Erikkel, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójával, a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács elnökével. Péteri Attila K+F adókedvezmények 2010-ben Számos ponton módosulnak január 1-jétől a K+F tevékenységhez kapcsolódó adózási, illetve járulékfizetési szabályok. Jövőre a társasági adó megfizetésénél az adózás előtti eredmény már csak az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével lesz csökkenthető. Ha kutatás-fejlesztési tevékenységet más vállalkozásokkal végeztetik, akkor nem érvényesíthető ez a csökkentő tétel, még ha kapcsolt vállalkozásról lenne is szó. Megszűnik 2010-től a kis- és középvállalkozásoknak a szabadalom, a használati- és formatervezésiminta-oltalom, továbbá a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költsége tekintetében biztosított adókedvezmény. Ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség

4 4 Hírlevél a Szellemi Tulajdon Védelméről 10%-ának kis- és középvállalkozásoknál 15%-ának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthet, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben adó hiányában nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Az adókedvezmény igénybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. [A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 7. (1) bek. sz) és t) és 22. (9)-(10) bek.] Az egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói bevétel csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült kiadásból az adóévben költségként elszámolt összeggel. A vállalkozói bevétel a K+F közvetlen költségeinek háromszorosával csökkenthető valamely felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is által a vállalkozóval közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén től megszűnik a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók esetében a szabadalom, a használati- és formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása érdekében felmerült kiadások tekintetében biztosított adókedvezmény. [1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 49/B (6) bek. c) és h)] 2010-től az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az iparűzési adó alapja csökkenthető lesz az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. [A helyi adókról szóló évi C. törvény 39. (1) bek.] Nem változnak jövőre az innovációs járulék megfizetésére vonatkozó szabályok. A járulék éves bruttó összegéből továbbra is levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési vagy közhasznú szervezetektől megrendelt K+F tevékenység költsége. [A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény 4. (3) bek.] Mészáros Eleonóra Akadémiai-Szabadalmi Nívódíjak átadása a Magyar Tudomány ünnepén A Magyar Szabadalmi Hivatal mint a szellemi tulajdon védelmének hazai letéteményese, az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére 1997-ben a Magyar Tudományos Akadémiával közösen Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat alapított. A évi Akadémiai Szabadalmi Nívódíjakat a Magyar Tudomány Ünnepe nyitó díszünnepségén a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át. Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült: Dr. Bolla Kálmán, az orvostudomány kandidátusa Dr. Imre László, okleveles gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzor emeritusa Dr. Novák Lajos, okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár, az MTA-BME Alkaloidkémiai Kutatócsoport tudományos tanácsadója Hamis ígéretek, valódi veszélyek kiállítás a hamisítás veszélyeiről A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület december között Hamis ígéretek, valódi veszélyek címmel nagysikerű kiállítást szervezett a Magyar Szabadalmi Hivatalban, amely bemutatta az érdeklődőknek, milyen hamis termékekkel találkozhatnak a mindennapokban, milyen kockázatokkal jár a hamisítványok megvásárlása. A kiállításon a legkülönfélébb hamis tárgyak, gyúlékony vagy épp működésképtelen elektronikai termékek, gyenge minőségű ruhaneműk, egészségkárosító anyagokat tartalmazó gyógyszerek, biztonsági előírásoknak nem megfelelő gyermekjátékok, kétes összetételű és minőségű kozmetikai szerek, hamisításhoz használt eszközök nyújtottak képet a hamisítók veszélyes és kockázatos tevékenységéről.

5 2009. december 5 A kiállítás látogatói egy képzeletbeli lakás helyiségein végigkalauzolva információs anyagok, hamis tárgyak, fotók, videók segítségével szerezhettek érdekes és értékes ismereteket a hamisítás okairól, következményeiről, veszélyeiről, továbbá hasznos tanácsokat kaptak ezek elkerüléséhez. Kihasználva, hogy a játékos forma segít az érdeklődés felkeltésében és a kiállítás üzenetének befogadásában, a statikus V I V A C E + a KKV-k iparjogvédelmi tudatosságának erősítéséért kiállítóhelyek megtekintése mellett interaktív feladatok is várták az érdeklődőket. A látogatóknak lehetőségük nyílt a A megújult VIVACE+ program Vám- és Pénzügyőrség munkatársaihoz hasonlóan fiberszkóppal felfedni a csomagok rejtett tartalmát, hamisítási totót is kitölthettek. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai a kiállítás ideje alatt naponta több alkalommal tartottak tájékoztató előadásokat a hamisítás elleni küzdelemben szerzett tapasztalataikról. A kiállítást örvendetes módon több mint 20 hazai diákcsoport is felkereste. Dr. Tóth Zita A Megvalósult Nemzeti a Kutatási és Technológiai Kutatási Hivatal támogatásával és Technológiai Hivatal és az MSZH együttműködésében újraindult VIVACE+ néven az Iparjogvédelmi Versenyképességet Alapozó Cselekvési Program. A programban ben 14 regionális partner vett részt, köztük több kereskedelmi és iparkamara, valamint PATLIB-központ, amelyekkel az MSZH már a korábbi években is szorosan együttműködött. A programsorozathoz újonnan csatlakozott az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zrt., valamint a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány. A december 3-ai zárórendezvényen sor került a program eredményeinek a számbavételére. A VIVACE+ program ben négy pilléren nyugodott: 1) az innovációtámogatás stratégiai és operatív erősítése, különös tekintettel az Innovatív Magyarország Program, illetve a megújított TTI intézkedési terv megvalósításában való közreműködésre; 2) iparjogvédelmi szolgáltatások fejlesztése szellemivagyon-gazdálkodás támogatását célzó akcióprogramok keretén belül (szellemivagyon-diagnózis és szellemivagyonértékelés szolgáltatások); 3) szellemitulajdon-védelmi és jogérvényesítési promóció, beleértve a regionális hálózatfejlesztést is; 4) iparjogvédelmi oktatási, tartalomfejlesztési és információszolgáltatási tevékenység fejlesztése. A évi országos felmérés megismétléseként 2009 őszén a Magyar Szabadalmi Hivatal a VIVACE+ regionális partneri hálózata közreműködésével 403 hazai vállalkozás körében végzett kérdőíves megkérdezést az iparjogvédelmi tudatosság tárgyában; az eredmények kiértékelése jelenleg még folyamatban van. A VIVACE+ program keretében került sor szellemivagyon-diagnózis elvégzésére 10 kis-és középvállalkozás körében, valamint a szellemivagyon-értékelés szolgáltatás módszertani továbbfejlesztésére. A 2009-ben szervezett két regionális szakmai ankéton, kilenc szellemitulajdon-védelmi és vállalkozási ismereti rendezvényen, valamint hat innováció-menedzsment és szellemitulajdon-védelmi képzésen összesen 538 fő vett részt, javarészt vidéki székhelyű kis-és középvállalkozások képviselői. A VIVACE+ programban résztvevő regionális partnerszervezetek munkatársai számára az MSZH ingyenes részvételi lehetőséget biztosított a hivatal középfokú, valamint a felsőfokú iparjogvédelmi szakképzéseire. Az MSZH fontosnak tartja a regionális partnerszervezetekkel való együttműködés folytatását a VIVACE+ program keretében. Ennek súlyponti területei 2010-ben a regionális ügyfélszolgálati tevékenység támogatása, a regionális szellemitulajdon-védelmi és vállalkozási ismereti rendezvények szervezése, valamint a partnerszervezetek munkatársainak térítésmentes továbbképzése lesznek. Mészáros Eleonóra

6 6 Hírlevél a Szellemi Tulajdon Védelméről Konferencia a szerzői jogi törvény 10 éves fennállása alkalmából Az új szerzői jogi törvény hatálybalépésének tízedik évfordulója alkalmából a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Szerzői Jogi Szakértő Testület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület és a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület közös szakmai ankétot szervezett november 12-én a Magyar Szabadalmi Hivatalban. A rendezvény vendége volt Christian Wichard, a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium kereskedelmi és gazdasági jogért felelős vezérigazgatóhelyettese, aki december 1-jétől a WIPO globális kérdésekért felelős főigazgató-helyettesi posztját tölti be. A magyar szerzői jogi törvény elmúlt tíz évének gyümölcsei és gyötrelmei című megnyitó előadásában Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke áttekintette a szerzői jogi törvény elmúlt tíz esztendejének sikereit és buktatóit, felidézve az időközben foganatosított módosítások eredményeit és kudarcait. Christian Wichard Challenges for Copyright Protection in the Digital Age national, European and international approaches című előadásával a legaktuálisabb európai és nemzetközi szerzői jogi vonatkozású kérdésekre hívta fel a figyelmet. Dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója Jogérvényesítés a közös jogkezelésben az új Szjt. hatálya alatt címmel tartott előadást, amelyben összefoglalta az eltávolítási eljárás és az üreskazetta jogdíj bevezetésének, valamint a jogérvényesítési irányelv végrehajtásának legfontosabb lépéseit. A konferencia moderátora dr. Tomori Pál, az EJI igazgatója, az MSzJF alelnöke, a MIE szerzői jogi alelnöke volt. Az előadásokat követően került sor a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület által nyolcadik alkalommal kiírt Apáthy-díj ünnepélyes eredményhirdetésére. A pályázat I. helyezettje Lovas Lilla Júlia A szoftver jogi oltalma című munkája lett. Dr. Cserba Veronika Új közös jogkezelő szervezetet vett nyilvántartásba az OKM A Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesület (a továbbiakban: Repropress) bejegyzése a közös jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartásba november 17-én emelkedett jogerőre. A közös jogkezelő egyesület székhelye: 7627 Pécs, Engel János utca 8., képviselőjének neve: Süle László elnök. A közös jogkezelésbe tartozó szerzői jog: fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron, vagy más hasonló hordozón (reprográfiával) történő többszörözés alapján, a magáncélú másolásra tekintettel fennálló díjigény [Szjt. 21. (1), (3), (5)-(7) bek.]. A közös jogkezeléssel érintett jogosultak a sajtóról szóló évi II. törvény 20. -ának f) pontja szerinti időszaki lapok kiadói. A gyakorolt közös jogkezelési tevékenység: a közös jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése (dokumentáció), a közös jogkezeléssel érintett jogosultak, valamint műveik, illetve előadá- saik vagy hangfelvételeik adatainak kezelése (dokumentáció), a jogdíjak felosztása. A bejegyzés előzménye az volt, hogy az Szjt ának (6) bekezdése február 1-jétől módosult. A szabály a reprográfiai jogdíjak jogosultjainál nem tesz különbséget a kiadók között, míg korábban a jogosulti kör meghatározásánál a folyóirat kiadó megjelölést használta. A reprográfiával sokszorosított művek kiadói körébe tartoznak a módosítás után a napilapkiadók is, illetve minden olyan kiadó, amelynek kiadványait reprográfiai úton többszörözik. Ilyenek lehetnek az időszaki lapok kiadói, valamint a könyvkiadók. Az időszaki lap fogalmát a sajtóról szóló évi II. törvény 20. -ának f) pontja határozza meg, a fogalomba beletartoznak a napilapok és a folyóiratok, valamint minden olyan kiadvány, amely évente legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel, évfolyamszámmal, sorszámmal és keltezéssel van ellátva. A folyóirat kiadók tekintetében a kérelem beadásának időpontjában a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete, a MASZRE látta el a közös jogkezelési tevékenységet. A MASZRE beadványában kérte a rá vonatkozó nyilvántartási adatok módosítását a jogosulti kör vonatkozásában, amely szerint a folyóirat kiadók közös jogkezelését a Repropress kérelmére is figyelemmel január 1-jétől nem kívánja ellátni. A Repropress tehát november 17-étől gyakorolhatja az időszaki lapok kiadóival kapcsolatos közös jogkezelési feladatok közül a napilapkiadókat érintő közös jogkezelési feladatokat, míg a teljes jogosulti kör vonatkozásában január 1-jét követően van lehetőség arra, hogy a közös jogkezelő tevékenységet folytassa. A Repropress egyúttal felvételét kérte a Magyar Reprográfiai Szövetségbe, ezáltal a Magyar Reprográfiai Szövetség által kötött kölcsönös képviseleti szerződések útján képviseli a külföldi jogosultakat is. Dr. Kiss Zoltán

7 2009. december 7 Regionális konferencia a közösségi és nemzeti védjegyrendszerek európai együttéléséről zet elnöke, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal Igazgatótanácsának elnöke, valamint Edmond Simon, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal főigazgatója. A konferencián dr. Ficsor Mihály, az MSZH elnökhelyettese, dr. Lendvai Zsófia ügyvéd és dr. Gödölle István szabadalmi ügyvivő tartottak előadást. A konferencia-előadások a közösségi védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrend- A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal közös szervezésében november 3-án a hivatal adott helyszínt A közösségi és nemzeti védjegyrendszerek együttélése Európában című regionális konferenciának. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével és előadásával António Campinos, a Portugál Nemzeti Iparjogvédelmi Intészerek viszonyának, a védjegyhasználati kötelezettségnek, a közösségi védjegyek használatának területi hatályának kérdéseivel foglalkoztak, valamint a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködési keretmegállapodással, annak jövőbeni formáival. Kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati források 2010-re A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által november 24-én megrendezett Tudásközpontok szerepe az innovációs folyamatokban című szakmai konferencián Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter bejelentette, hogy 2010-ben 180 milliárd forint pályázható forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztésre és innovációra. A kormány 20 milliárd forinttal támogatja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetését. Gazdaságélénkítő Bankgarancia Program a K+F területére is A Magyar Fejlesztési Bank a kutatás-fejlesztés területére is kiterjesztette a Gazdaságélénkítő Bankgarancia Programot, amelynek elsődleges célja a termelőszektor versenyképességének javítása. A program bankgaranciát nyújt a feldolgozóiparban, az építőiparban, a logisztikai, az információtechnológiai szektorban, a hulladékgazdálkodásban, egyes szállítási ágazatokban és a vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknak, amelyek így forint alapú forgóeszközhitelhez juthatnak. Az innováció és a tudás hajtómotor szerepéből kiindulva 2009 novemberétől a bankgarancia által nyújtott előnyökkel a tudományos kutatás, fejlesztés, valamint az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás tevékenységet végző vállalkozások is élhetnek. A Magyar Fejlesztési Bank konstrukciója a kiegészítésnek köszönhetően az innovatív, ám tőkehiányos vállalkozások megerősödését támogatja. A bankgarancia mértéke a hitel, illetve kölcsön tőkeösszegének 80%-a lehet; a Gazdaságélénkítő Bankgarancia Programban több mint 20 hitelintézet vesz részt. A WIPO új szellemitulajdon-védelmi statisztikai kiadványa A Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO 2009 októberében tette közzé World Intellectual Property Indicators 2009 című statisztikai jelentését. A kiadvány részletes és átfogó képet nyújt a különböző oltalmi formák (szabadalom, védjegy, használati minta, ipari minta) használatáról, az iparjogvédelmi aktivitási mutatók alakulásáról. A gazdasági válság ellenére 1,85 millió szabadalmat jelentettek be 2007-ben világszerte, de a bejelentések számának növekedési üteme (3,7%) az előző évhez képest csökkent, ami 2008-ban továbbfolytatódik. Világszerte 3,3 millió védjegybejelentést nyújtottak be, 1,6%-kal többet az előző évinél; a évre vonatkozó becsült növekedés üteme zéró. A kiadványban közölt mutatószámok különös érdeklődésre tarthatnak számot az innovációval foglalkozó szakemberek körében.