A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA

Átírás

1 A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vízrajzi Csoportja 8600 Siófok, Vámház u. 6.

2 1 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA 3. Csapadék 3. Hozzáfolyás 4. Párolgás 4. Lefolyás 5. Vízkészletváltozás 5. III. A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA 6. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI 8. ÖSSZEFOGLALÁS 14.

3 2 I. BEVEZETÉS A Balaton évi vízmérlegét, a vízháztartás jellemzıit magába foglaló képlettel számítottuk: K = C + H (P + V k + L), (1) Ahol: C - a tó felületére hulló csapadék H - a felszíni hozzáfolyás P - a vízfelszín párolgása V k K L - a tavat közvetlen érintı vízelhasználás - a tó vízkészletváltozása - a tóból a Sión keresztül levezetett vízmennyiség. A négy tórész mérlegszámítását a bevált gyakorlat szerint az alábbi képlet alkalmazásával végeztük: K i = C i + H i + H i (P i + L i + V ki ), (2) Ahol: i H i - a tórészek száma (i = 1, 4.) - az i-1-edik tórészbıl az i-edik tórészhez történı hozzáfolyás (átfolyás). Az alapadatok és a mérési eredmények a DÉDU KÖVIZIG, a NYUDU KÖVIZIG, az OMSZ, valamint a KÖDU KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége vízrajzi csoportjától, a belvízbevezetések adatai a Hubertus Bt.-tıl, és az Észak-somogyi Vizitársulattól származnak. A balatoni vízhasználati adatok a DRV Zrt. adatszolgáltatása és a KÖDU KTVF adatbázisa alapján kerültek meghatározásra.

4 3 II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA Csapadék A csapadékháló súlyszámai tárgyévben sem változtak. A saját és OMSZ üzemeltetéső hálózatra 2005-ben készült poligonhálót az 1. ábrán, a hozzátartozó területi szorzókat az alábbiakban adjuk meg: Állomásszám Állomás Súlyszám Tórész 1. Keszthely 0,33 I. 2. Fenékpuszta 0,29 3. Balatonederics 0,28 4. Balatonkeresztúr 0,10 4. Balatonkeresztúr 0,16 II. 3. Balatonederics 0,36 5. Fonyód 0,48 5. Fonyód 0,20 III. 6. Balatonszemes 0,25 7. Balatonakali 0,36 8. Tihany 0,19 8. Tihany 0,18 IV. 9. Siófok 0, Balatonszabadi 0, Balatonkenese 0, Alsóırs 0,25 Az 1. sz. táblázat a nyers adatokat, utolsó sora, a Balaton összesen sor már a súlyszámokkal módosított értékeket tartalmazza.

5 4 Hozzáfolyás A részvízgyőjtık és tórészek lehatárolása nem változott (2. ábra). Az I. tórészhez történı hozzáfolyás a Zala vízgyőjtı viszonyait tükrözi. A tárgyévi teljes hozzáfolyás 55 %-át szállító Zala folyó vízhozama a fenékpusztai ultrahangos mérımőtárgy adatai alapján lett meghatározva. A 3-4. részvízgyőjtı a Szigligeti medence vizeit győjti össze. A évre számított teljes hozzáfolyás 15 %-a származott errıl a területrıl. Ez az elızı évhez képest kismértékő növekedést jelent. A patakok vízjárását automata adatgyőjtık rögzítették. A déli part két legnagyobb befolyója, az éves hozzáfolyás 15 %-át szállító Nyugati-övcsatorna és Keleti Bozót- árok együttesen hozott 2008-ban annyi vízmennyiséget, mint az elmúlt évben csak az övcsatorna. Az övcsatornán lévı ultrahangos mőszer folyamatosan regisztrált, az év folyamán február-április hónapokban azonban visszafelé áramlást, azaz a tó irányából történı vízmozgást. A vízhozamok számításánál ezeket, az értékeket 0 m 3 /s értékkel vettük figyelembe. A Keleti-Bozót-árok által szállított víz mennyiségi meghatározását ultrahangos mérımőszer jelentısen pontosítaná. A tóba torkolló vízfolyások torkolati hozam meghatározásának utolsó fehér foltja, ahol a regisztrálás még nem megoldott, ez az árok. Pályázati lehetıségek, ill. egyéb források megkeresése mozdíthatja elı a fejlesztést. A belvízi átemelések és a teljes hozzáfolyás aránya éves szinten 5 % volt, mely nem tér el a megszokottól. Párolgás A keszthelyi (OMSZ) állomás meteorológiai adatai 2008-ban is több hónapon keresztül jelentıs eltérést mutattak a siófoki (OMSZ) állomáson, valamint a Balatonszemes és Balatonakali - saját kezeléső - állomásokon mért adatoktól. Ez jelentkezik a léghımérsékleti, a páranyomás és a szélsebesség értékekben is. A keszthelyi páranyomás értékei az év egészében a siófoki alatt maradtak. A számításoknál a megszokott formulát alkalmaztuk: P = a(e-ev) x (0,59 + 0,013v)n

6 5 ahol: a - az évszaktól függı korrekciós tényezı E-ev - telítési hiány (mbar) v - közép szélsebesség (m/s) n - a hónap napjainak száma. A párolgás számításához szükséges alapadatokat a 4. sz. táblázatban tüntettük fel. Lefolyás évrıl áthúzódó vízeresztés január 4-ig tartott, március-április hónapban szintcsökkentı, június-július hónapban vízfrissítési célú vízeresztés zajlott. A tavaszi vízeresztést a tó magas, maximumot meghaladó vízszintjének csökkentése, a nyári vízeresztést a Sió vízminıségének romlása indokolta. Vízkészletváltozás A 7. és 8. sz. táblázatokban követhetı nyomon a számított- és mért készletváltozások és a záróhibák havi alakulása. A mért készletváltozás megállapítása (a tó átlagvízszint számítása) évben is megbízható volt. 24 órát meghaladó adathiány Balatonakali állomás távjelzett vízállás adatsorában szeptember hónapban 2 alkalommal fordult elı, modemhiba következtében. Az automata adatgyőjtés hiányát Balatonakaliban az észlelés alapján pótoltuk. Az átlagszámítás így a teljes idıszak alatt folyamatosan elvégezhetı volt.

7 6 III. A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA A mérleg készítése, a záróhibák szétosztása a 8. sz. táblázaton keresztül kísérhetı nyomon, a kész mérleget a 9., 10. sz. táblázatok és a 3., 4. ábrák tartalmazzák. A számított és mért készletváltozás különbsége a záróhiba. Éves összege -69 tó mm-re adódott, maximuma október hónapban jelentkezett (-24 tómm). A legkisebb záróhiba értéke mindössze 2 tómm, augusztusban volt. A hibák szétosztása a bevételi és kiadási oldalakat +8/-61 tómm értékkel módosította. A bevételi oldalon a csapadékokat +18 tó mm-rel növeltük éves szinten, az alábbiakkal indokolva. Jelentıs napi nagycsapadékok a vízgyőjtın márciusban, valamint júniusszeptember idıszak alatt 1-1 napon hullottak, a csapadékok területi egyenetlen eloszlása azonban február kivételével amikor szinte egyáltalán nem volt csapadék minden hónapban jellemezı volt. A tó keleti és nyugati vége közötti, esetenként a déli-északi part közötti (Szemes - Akali, augusztus) helyi csapadékeltérések (Keszthely - Kenese, május) egész havi átlagokat is jelentenek, ami a területi anomáliákra is felhívja a figyelmet. A kézi csapadékmérésben rejlı bizonytalanságokkal a hálózat fele esetlegesen szintén terhelt. Ezt a hibalehetıséget szeretnénk minimalizálni azzal, hogy 5 állomásunk automatizálását tőztük ki célul a KEOP pályázatok nyújtotta lehetıségek figyelembe vételével. A hozzáfolyások havi értékeinek folyamatos pontosításáról az elızı fejezetben már részletesen szóltunk. Az ott felsorolt indokok alapján az éves összeg a záróhibák szétosztását követıen csak -10 tómm-rel változott, az is csak a november hónapot érintette. A havi csapadékösszeg alacsony értéke miatt csökkentettük a havi hozzáfolyást. A hozzáfolyás évi összege ezek után 360 tómm-re adódott. A párolgások értékeit éves szinten 61 tómm-rel csökkentettük, így 898 tómm évi összeggel számoltunk a vízmérlegben. Július és szeptember hónapokban növeltük a párolgást tómm-rel, a többi esetben csökkentettük azt. Részben a tavon

8 7 kialakult összefüggı jégréteg, részben a márciusi, júniusi csapadéktöbblet indokolta a csökkentéseket. Az így kapott átlagot közelítı érték tükrözi a jég borította téli Balaton párolgási minimumait (január, 5 tómm), a nyári heves záporos napokat, a korai és rövid vénasszonyok nyarát az ısz folyamán. (4,8.sz. táblázatok, 8. ábra). A 6. sz. táblázat a tóból történı vízeresztések idıpontját és a mennyiségeket tartalmazza. A tóból a Sió csatornán keresztül 2008-ban leeresztett vízoszlop magassága 39 tómm volt, melyet a záróhibák szétosztásánál már nem módosítottunk. A vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezıgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz mennyiségének különbségébıl származnak. Meghatározásuk bevallások és engedélyek alapján történik. Évrıl-évre nem jelentısen, de csökken mennyiségük: 2005-ben 24 tómm, ban 21 tómm, 2007-ben 22 tómm, 2008-ban 19 tómm vízelhasználás valósult meg a bevallások alapján (5. sz. táblázat). A Balatonba közvetlenül vezetett tisztított szennyvizek éves értéke m 3 volt, amely m 3 -rel kevesebb az elızı esztendı mennyiségénél. Ugyanígy csökkenés volt tapasztalható az ivó- és iparivízkivételekben, itt 1,2 Mm 3 vízmennyiséggel kevesebb került felhasználásra tárgyévben, mint 2007-ben. A vízelhasználások maximuma (3 tómm) a nyári hónapokra esett, ez mennyiségileg a nyári hozzáfolyások %-át jelentette. A vízelhasználásokat a záróhibák szétosztásakor nem módosítottuk Fentiek alapján készítettük el a vízmérleget, melyet a 9. sz. táblázat és a 3. ábra tartalmazza. A tórészenkénti mérleg a 10. sz. táblázatban és a 4. ábrán tekinthetı meg.

9 8 IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI Az év elsı hónapjában átlag alatti csapadék mennyiség hullott (a 80 éves havi átlagértékektıl / / való eltérések értékeit szövegközi táblázatban adjuk meg). Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány% Többlet% A hónap eleji hótakaró vastagsága jellemzıen 2-5 cm között volt, ami az átmeneti lehőlést követıen január közepén el is olvadt. A január havi középhımérséklet, bár a tó térségében 1,4-2,2 C-kal meghaladta az átlagot, a tavat január végéig jég borította (8.ábra). Februárban a havi középhımérséklet enyhébb volt a megszokottnál, 3,4-4,1 C-kal haladta meg a havi átlagot, a csapadékok azonban újra jelentısen átlag alattiak. A februári csapadék egyben az éves minimum érték is (7 tómm). A legkisebb havi csapadékösszeget Balatonkeresztúron mértük: 3,7 mm. Március végén átlagot meghaladó csapadékmennyiség hullott, melynek hatására kezdett el emelkedni az átlagvízszint. A középhımérsékletek egészen szeptemberig jellemzıen átlag felettiek, a csapadékok azonban csak két nyári hónapban haladták meg a sokéves átlagot. A júniusi maximális összeget Fonyódon rögzítették: 138,9 mm. A nyári hónapokat többször heves viharok, erıs széllökések kísérték. A szezon idıszakában a vízhımérsékletek átlag fölött mozogtak, csak a júliusi záporok hőtötték le a tó vizét. A szinte már megszokott augusztus 20-i viharok most 23-án söpörtek végig a tavon, kisebb kilendülést is okozva. A vihart követıen a szeptember hővös idıjárása meghozta az ıszt. Csapadékban átlag alatti értékeket mértünk, továbbra is jelentıs területi anomáliákkal léghımérsékletben az enyhe értékek voltak jellemzıek. A december végétıl jelentkezı lehőlés következtében a tó január elejére fagyott be. A Balatonra hulló csapadék mennyisége meghatározó jelentıségő a vízkészlet (vízállások) alakulásában. A csapadékok évi összege 526 tómm-re adódott (9.sz. táblázat), mely a 30 éves ( ) átlagnál (599 tómm) 73 tómm-rel, a 80 éves

10 9 ( ) átlagnál (621 tómm) 95 tómm-rel alacsonyabb. Tehát újabb, csapadékhiányos évet zártunk. Év csapadékösszeg (tómm) 30 éves átlag 80 éves átlag Tárgyévben a hozzáfolyások évi összege 360 tómm lett, amely a 30 éves átlagtól (827 tómm) 467 tómm-rel (!), a 80 éves átlagtól (907 tómm) 547 tómm-rel (!) marad el. A 11. sz. táblázat és az 5. ábra a 90-es évektıl mutatja a mérlegelemek alakulását. A hozzáfolyások tárgyévben a kritikus as évek 293 tómmes értékét kevéssel múlták felül ben a hozzáfolyások emelkedése már megtört, a jelenlegi érték pedig a sokéves átlag 40 %-a, további csökkenést mutat. A évi hozzáfolyásokban jelentkezı többletek/hiányok havi %-os eloszlását a 80 éves átlaghoz viszonyítva az alábbi táblázat részletezi: Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Hiány % Többlet % Hiány % Többlet % 2008 Hiány % Többlet %

11 10 A hozzáfolyások idısorában jelentkezı halmozódó hiányok a évek egészében állandósultak. Hatásuk halmozottan jelentkezik a természetes készletváltozás évi összegében. A hozzáfolyások szám szerint a legtöbb hiánnyal július-szeptember, november hónapokban bírtak, de értékük január kivételével mindenütt 50% fölötti. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt év 11 hónapjában a sokéves hozzáfolyás átlagok fele sem érte el a tavat. A 3. sz. táblázatban nyomon követhetjük a Zala hozamának (mint a tó legnagyobb táplálójának) és a többi befolyó vízszállításának alakulását. A tó feltöltésében a Zala 55 %-kal, a D-i parti Nyugati-övcsatorna és a Keleti- Bozót-árok is 15 %-kal, a Tapolca medence felvidék patakjai szintén 15% aránnyal vettek részt. Tárgyév július augusztus - szeptember idıszakában a Zala 1 m 3 /s körüli vízmennyiséget szállított a tóba, ez volt az éves minimum érték, nagyságrendileg a 2001-es év adataival azonos. A Zala évi középvízhozama 2008-ben 3,8 m 3 /s volt, az elmúlt évekre visszatekintve ez az érték az alábbiak szerint alakult: Év Zala évi közép-vízhozama m 3 /s Vh Mm , , , , , , , , , A Fenékpusztán lefolyt vízmennyiségek 25 éves adatsorának átlaga 251 millió m 3, tehát 2008-ban éves szinten az átlag alatt, 53 % hiánnyal szállította vízmennyiségét a tóba a Zala folyó. A Zala, mint legnagyobb tápláló, évek óta átlag alatti (kivéve év, mikor is átlag körüli) vízmennyiségeket szállít. A nyári vízhozamok a tavi vízkivételeket alig fedezik. Miután évek óta tapasztalt jelenségrıl van szó, javasoljuk a Zala vízkészlet-csökkenésének vizsgálatát, a Kis-

12 11 Balaton vízelvonó hatásának újbóli számítását, és a vízmérlegek (Kis-Balaton Balaton) összevetését. A párolgás évi összege 898 tómm, ami a 80 éves átlag (901 tómm) és a 30 éves átlag (893 tómm) között mozog. A párolgási összegek 6 hónapban kicsivel átlag felettiek, 6 hónapban az alattiak, vagy átlagosak. A viharos, záporokkal tőzdelt nyár, a jéggel borított tófelület mérsékelte a párolgási értékeket. A párolgási maximumot, 160 tómm-rel augusztus hónapra számítottuk, a sokéves átlag 151 tómm. A szezon (május-augusztus) alatt a tóból 55 cm víz párolgott el, a sokévi érték 56 cm. Tárgyévben 22,9 millió m 3 vízmennyiséget eresztettünk le a Sió csatornán. A siófoki belterületi szakasz feltöltésére még m 3 vizet használtunk el, azaz tárgyévben 39 tómm vízoszlop magassággal csökkentettük a Balaton vízszintjét. Január elején, évrıl áthúzódó vízeresztés zárása zajlott, mely 2,9 Mm 3 viz leeresztését jelentette (6. sz. táblázat). Március- áprilisban apasztó célú vízeresztés zajlott, mert március 11-tıl a folyamatos esızések következtében a tó vízszintje túllépte a szabályzat szerinti maximumot. A 15 nap alatt 19,8 Mm 3 vizet eresztettük le március 16-án a tó átlagvízszintje átlépte a maximális szabályozási sávot. A vízeresztés elrendelésére és a nyitásra két hét múlva kerülhetett sor, közben a tó vízszintje folyamatosan emelkedett. Március 31-én, 115 cm-es Balaton átlagnál mindkét zsiliptábla azonos nyitásával indult a vízeresztés. Április 2-ig a tó vízszintje a nyitás ellenére még emelkedett, majd 22 m 3 /s maximális vízsugár mellett április 14-re csökkent 4 cm-t. Ekkor zártunk, tehát a vízeresztés befejezése még a maximális sáv (110 cm) felett történt meg. A vízeresztés befejeztével egyben feltöltöttük a siófoki belterületi Sió szakaszt is a szezon kezdetére. A június-júliusi vízeresztést nem a kialakult vízszintek indokolták, hiszen a tó átlagvízállása az optimum és maximum között volt, hanem a Sió felsı szakaszán kialakult pangó vizek minıségének jelentıs romlása. A két napos frissítı vízeresztés alatt 2 m 3 /s-os sugárral átmosattuk a Sió felsı szakaszát, mely rövid idıre élıvizet jelentett a csatornában. A frissítésre m 3 vizet használtunk el. Fentiekbıl megállapítható, hogy a évi idıszak vízeresztései rendkívül visszafogottak, víztakarékosak voltak.

13 12 A tó vízkészletének változását (7. sz. táblázat) a vízszintek alakulása közvetlenül jelzi (7. ábra). Az évet 98 cm-rel kezdtük, ami a januári optimum közeli vízszint. A hidrometeorológiai viszonyok a tó áradási ( ) idıszakában 371 tómm természetes készletnövekedést eredményeztek, melynek több mint a fele az elızı évet érintette november végén ez indokolta a zsilipnyitás megkezdését. A tó átlagvízszintje március 16-án lépte át a megengedhetı maximumot. A vízeresztés következtében áprilisra csökkent a vízszint 112 cm-ig, a zárás után pedig május 11-ére a 110 cm-es vízszintre párolgott a tó. Ez az ideális szezonkezdı vízállás. A már említett nyári záporok és a mérsékelt párolgás következtében tó vízszintje szeptemberre is optimum közelében maradt. Végül az évet 91 cm-el zártuk, mely kevéssel az optimum alatt van évben a tó vízkészlet változása -70 tómm volt, melybıl a leeresztés 55%, a vízelhasználás 28 %, a tó természetes hiánya pedig 17% volt. A tó természetes vízkészletváltozása a 6. ábrán szerepel. A tó természetes vízkészletének elmúlt évi értékei a következık voltak: tómm tómm tómm tómm tómm tómm tómm tómm tómm A évi természetes készlet újra negatív. Az elızıekben részletezett halmozódó hozzáfolyás hiányokra vezethetı vissza ez az érték. A természetes készletek folyamatos hiánya már 2006 ıszétıl jelentkezett, és szinte napjainkig folyamatos, melyet az alábbi táblázat részletez:

14 13 Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Hiány mm Többlet mm Hiány mm Többlet mm Hiány mm Többlet mm 9 Hiány mm 4 Többlet mm január-február hónapokban, a mérlegkészítés idejéig, a természetes készletváltozás 240 tómm növekményt mutat, ami januárra kissé elmarad az átlagtól, a februári növekmény pedig újra a tó maximuma fölé emeli az átlagot. Ez egyben a közelgı zsilipnyitást is jelenti. A közelmúlt csapadékhiányos idıszaka alatt a vízháztartási elemek alakulásában bekövetkezett rendkívüli változások (halmozott hozzáfolyás hiány, vízgyőjtı kiürülés, negatív természetes készletváltozás) és a fentiekben bemutatott folyamatos havi természetes készlethiányok óvatos vízszintszabályozásra figyelmeztetnek a közeljövıben is. Ezzel együtt a vízgyőjtın történı vízhasználatok összehangolt és víztakarékos szemléletét is megkövetelik, ami csak a teljes vízgyőjtın egységesen alkalmazott elvek alapján valósítható meg.

15 14 ÖSSZEFOGLALÁS A csapadékösszeg 2008-ban átlag alatti, 526 tómm. Tárgyévben is a csapadékeloszlás területi és mennyiségi anomáliái jellemezték a tavat és a vízgyőjtıt. A hozzáfolyás tárgyévben 360 tómm-t ért el, ami a sokéves átlag 40%-a. A vízgyőjtın évek óta halmozódik a hozzáfolyás hiány. A Zala éves vízszállítása 120 Mm 3 (200 tómm vízoszlop) volt, amely a sokévi átlaghoz képest 53% hiányt jelent. A tó évi párolgása átlagos volt, az idény alatt ez 55 cm csökkenést jelentett a tó vízszintjében A tóból vízeresztés három alkalommal volt az évben: rövid januári (elızı évrıl áthúzódó) zárási idıszak, tavaszi víztakarékos apasztó, és vízfrissítéső célú 2 napos nyári vízeresztés. Az év folyamán összesen 4 cm vízoszlopot eresztettünk le a tóból. A vízháztartási elemek emberi beavatkozástól mentes integrált mutatója a természetes vízkészletváltozás évben újra negatív lett és a sokévi átlaghoz képest havonta folyamatos hiányt tükröz. Ez szükségessé teszi a mérlegelemek és az üzemelési szabályzat együttes, mélyebb vizsgálatát az éghajlatváltozás hatásainak tükrében. Ugyanakkor a teljes vízgyőjtın szükség van a víztakarékos szemlélet alkalmazására, a prioritások alapján összehangolt vízgazdálkodásra, különös tekintettel a vízgyőjtı vízhasználata terén. A mérlegkészítés idıpontjában a tó átlagvízszintje 114 cm, mely 4 cm-rel meghaladja maximális vízszintet. A Balaton vízszint-szabályozási folyamata évben minıségirányítási rendszer üzemszerő alkalmazásával mőködött. Siófok, február 25. (: Kravinszkaja Gabriella :) (: Fejér Vilmos :) vízrajzi csoportvezetı Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vezetıje

16 15 I RODALOMJEGYZÉK 1. A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton vízháztartási mérleg készítésének fejlesztése Összefoglaló jelentés VITUKI Bp A Balaton és a tórészek vízháztartási jellemzıinek meghatározása Összefoglaló jelentések VITUKI Bp A balatoni vízkészletgazdálkodási stratégia fejlesztése és korszerősítése II. A Balaton-vízgyőjtı hidrológiai viszonyainak feltárása és értékelése VITUKI Bp., A Balaton vízgyőjtıjének vízforgalmi vizsgálata KDT VIZIG, A Balaton vízpótlási lehetıségeinek vizsgálata VITUKI Bp., A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balatoni vízeresztés vízrajzi tapasztalatai szeptember január BVK Siófok, 2006.

17 16 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Ábrák 1. Thiessen-poligonháló a tó felületére hulló csapadék meghatározásához 2. Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása 3. A Balaton vízmérlege A Balaton tórészeinek vízmérlege A Balaton vízháztartási elemeinek változása Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál december Táblázatok 1. A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba Hozzáfolyás a Balatonhoz Párolgás a Balaton felszínérıl Balatoni vízhasználatok Vízeresztés a Balatonból Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái A Balaton vízmérlege Tórészenkénti vízmérleg A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása

18 17 ÁBRÁK TÁBLÁZATOK

19 THIESSEN-POLIGONHÁLÓ A TÓ FELÜLETÉRE HULLÓ CSAPADÉK MEGHATÁROZÁSÁHOZ km 1. ábra

20 Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása 1 N o - Részvízgyőjtı száma 2. ábra

21 2 150 A BALATON VÍZMÉRLEGE Leeresztett vízmennyiség: 39 tómm (23,06 Mm 3 ) Természetes vízkészletváltozás: -12 tómm tó mm Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás -200 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok 3. ábra

22 I. tórész 3 A BALATON TÓRÉSZEINEK VÍZMÉRLEGE II. tórész 100,0 100,0 80,0 80, m 3 60,0 40, m 3 60,0 40,0 20,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Hozzáfolyás Csapadék 20,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás Csapadék III. tórész IV. tórész 100,0 100,0 80,0 80, m 3 60,0 40, m 3 60,0 40,0 20,0 0,0 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok Lefolyás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás 20,0 0,0 Jan Csapadék Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov De c hónapok Leeresztés Vízelhasználás Párolgás Átfolyás Hozzáfolyás Csapadék 4. ábra

23 évek A BALATON VÍZHÁZTARTÁSI ELEMEINEK VÁLTOZÁSA Párolgás Hozzáfolyás Leeresztés + vízelhasználás Csapadék 5. ábra tó mm

24 Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon évek 6. ábra tó mm

25 6 A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány évi vízeresztések évi vízeresztés optimális szabályozási szint maximális szabályozási szint vízállás, cm minimális szabályozási szint észlelt hóeleji vízállás jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan. 7. ábra

26 jégvastagság (cm) 7 Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál január 15 állójég parti jég január dátum 8. ábra

27 8 1. sz. táblázat A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei (mm) Ssz. Állomás Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes 1. Keszthely Tanyaker. 7,3 4,7 54,5 28,1 52,5 118,4 68,1 35,5 36,5 35,3 22,0 65,0 527,9 2. Fenékpuszta 6,3 4,1 46,7 24,3 39,0 161,3 66,3 28,8 36,6 36,0 21,2 76,9 547,5 3. Balatonederics 5,9 6,0 37,4 15,9 49,4 98,1 78,6 38,9 25,9 15,4 20,5 75,4 467,4 4. Balatonkeresztúr 8,8 3,7 57,3 19,8 35,0 108,7 81,1 18,5 54,4 48,1 24,7 83,4 543,5 5. Fonyód 8,8 8,9 64,5 32,0 26,6 138,9 62,1 20,6 38,7 29,1 28,0 60,4 518,6 6. Balatonszemes 9,3 9,7 57,7 14,0 17,4 92,2 78,8 20,8 44,3 28,0 13,0 37,5 422,7 7. Balatonakali 7,9 6,3 68,7 23,3 29,0 93,6 77,6 62,4 32,1 33,9 32,0 48,3 515,1 8. Tihany 22,8 7,0 60,3 15,9 37,6 59,1 63,2 37,1 48,7 25,3 39,4 49,5 465,9 9. Siófok 14,1 7,7 64,7 20,9 43,0 62,4 86,9 30,9 59,1 33,8 32,0 45,3 500,8 10. Balatonszabadi 21,0 6,0 78,0 22,0 47,0 79,0 112,0 39,0 63,0 24,0 31,0 59,0 581,0 11. Balatonkenese 21,0 8,3 68,0 30,0 19,0 118,0 109,2 39,0 53,0 27,0 38,0 46,0 576,5 12. Alsóırs 18,5 6,8 67,1 16,6 50,0 82,8 106,6 27,2 36,5 30,1 27,4 45,9 515,5 Balaton összesen (tó mm)

28 9 2. sz. táblázat Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba (m 3 ) Állomás/hó Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Balatonfenyves Bélatelep II. tórész összesen m m 3 /s 0,697 0,456 0,626 0,493 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 Balatonlelle m 3 /s 0,397 0,022 0,067 0,030 0,000 0,000 0,000 0,000 0,226 0,108 0,123 0,120 Ordacsehi m 3 /s 0,287 0,152 0,149 0,129 0,001 0,000 0,000 0,000 0,000 0,131 0,055 0,060 III. tórész összesen m m 3 /s 0,683 0,174 0,216 0,159 0,001 0,000 0,000 0,000 0,226 0,239 0,178 0,181 Balatonhoz összesen m m 3 /s 1,381 0,631 0,841 0,651 0,001 0,000 0,000 0,000 0,226 0,239 0,178 0,181

29 10 Hozzáfolyás a Balatonhoz (m 3 /s) sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Esztergályi-patak 0,028 0,053 0,041 0,002 0,001 0,002 0,001 0,001 0,001 0,001 0,002 0,021 0, részvízgyőjtı 0,120 0,225 0,177 0,010 0,006 0,007 0,005 0,005 0,003 0,006 0,007 0,089 0, részvízgyőjtı (Zala) 8,961 6,505 5,227 5,363 3,427 2,993 1,093 0,912 0,968 2,839 3,098 4,244 3,803 I. tórész 9,081 6,730 5,404 5,373 3,433 3,000 1,098 0,917 0,971 2,845 3,105 4,333 3,858 Tapolca-patak 0,335 0,307 0,243 0,163 0,141 0,185 0,251 0,308 0,347 0,242 0,175 0,296 0,249 Nádasmezı K-i kifolyó 0,221 0,244 0,282 0,179 0,166 0,140 0,141 0,148 0,079 0,117 0,101 0,194 0,168 Nádasmezı Ny-i kifolyó 0,252 0,263 0,290 0,237 0,163 0,177 0,130 0,091 0,088 0,114 0,153 0,214 0, részvízgyőjtı 0,934 0,940 0,999 0,824 0,636 0,668 0,655 0,662 0,615 0,585 0,562 0,848 0,744 Egervíz 0,386 0,261 0,317 0,333 0,224 0,177 0,232 0,154 0,115 0,482 0,164 0,322 0, részvízgyőjtı 0,425 0,287 0,349 0,366 0,246 0,195 0,255 0,169 0,127 0,530 0,180 0,354 0,290 Nyugati-övcsatorna 1,140 0,649 0,943 0,355 0,141 0,457 0,161 0,039 0,128 0,149 0,385 0,692 0,437 K-B-árok Pamuk 0,401 0,271 0,397 0,283 0,145 0,142 0,117 0,130 0,113 0,145 0,180 0,343 0,222 Keleti-Bozót-árok 1,123 0,759 1,112 0,792 0,406 0,398 0,328 0,364 0,316 0,406 0,504 0,960 0,622 belvízbevezetés 0,697 0,456 0,626 0,493 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0, részvízgyőjtı 3,084 1,947 2,803 1,727 0,592 0,899 0,525 0,443 0,479 0,600 0,944 1,758 1,317 II. tórész 4,443 3,174 4,151 2,917 1,474 1,762 1,435 1,274 1,221 1,715 1,686 2,960 2,351 Burnót-patak 0,125 0,088 0,126 0,097 0,048 0,035 0,015 0,012 0,014 0,008 0,020 0,040 0,052 Örvényesi-Séd 0,035 0,035 0,051 0,068 0,046 0,046 0,037 0,032 0,028 0,031 0,037 0,040 0, részvízgyőjtı 0,188 0,151 0,218 0,219 0,131 0,118 0,082 0,070 0,064 0,064 0,087 0,112 0,125 Tetves-patak (Visz) 0,257 0,207 0,282 0,168 0,077 0,095 0,075 0,022 0,021 0,049 0,090 0,199 0,129 Tetves-patak (tork.) 0,010 0,010 0,282 0,168 0,077 0,095 0,075 0,022 0,021 0,049 0,000 0,000 0,067 Szólád 0,135 0,120 0,177 0,088 0,033 0,095 0,034 0,019 0,010 0,018 0,033 0,102 0,072 Nagymetszés-patak 0,177 0,155 0,236 0,110 0,032 0,120 0,033 0,012 0,000 0,011 0,032 0,130 0,087 Jamai-patak 0,101 0,042 0,070 0,017 0,021 0,018 0,013 0,010 0,010 0,035 0,047 0,100 0,040 Kıröshegyi-Séd 0,048 0,039 0,069 0,064 0,029 0,026 0,030 0,018 0,010 0,012 0,023 0,048 0,035 belvízbevezetés 0,683 0,174 0,216 0,159 0,001 0,000 0,000 0,000 0,226 0,239 0,178 0,181 0, részvízgyőjtı 1,019 0,420 0,873 0,518 0,160 0,259 0,151 0,062 0,267 0,346 0,280 0,459 0,401 III. tórész 1,207 0,571 1,091 0,737 0,291 0,377 0,233 0,132 0,331 0,410 0,367 0,571 0,527 Arácsi-Séd 0,009 0,008 0,009 0,008 0,005 0,008 0,010 0,010 0,005 0,006 0,004 0,010 0,008 Kéki-Séd 0,032 0,033 0,034 0,032 0,020 0,024 0,019 0,014 0,017 0,019 0,017 0,025 0,024 Főzfıi-Séd 0,004 0,006 0,011 0,009 0,009 0,014 0,008 0,004 0,005 0,005 0,008 0,009 0, részvízgyőjtı 0,112 0,106 0,121 0,108 0,069 0,105 0,112 0,103 0,062 0,073 0,056 0,119 0, részvízgyőjtı 0,190 0,153 0,209 0,124 0,057 0,070 0,056 0,016 0,016 0,036 0,067 0,147 0,095 IV. tórész 0,302 0,259 0,330 0,232 0,126 0,175 0,168 0,119 0,078 0,109 0,123 0,266 0,191 Balaton összesen 15,033 10,734 10,976 9,259 5,324 5,314 2,934 2,442 2,601 5,079 5,281 8,130 6,926 Tóvízoszlopok (mm)

30 11 4. sz. táblázat Párolgás a Balaton felszínérıl (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Páranyomás (mb) ev 5,6 5,9 6,8 9,4 12,9 17,7 17,8 17,0 12,6 11,1 8,2 6,3 10,9 Léghımérséklet C o t 0,9 4,1 6,9 12,1 17,1 20,8 21,2 21,2 15,3 11,7 6,6 2,9 E 6,5 8,2 9,9 14,1 19,5 24,6 25,2 25,2 17,4 13,7 9,7 7,5 E-ev 0,9 2,4 3,1 4,8 6,6 6,9 7,5 8,3 4,9 2,6 1,6 1,2 4,2 Szélsebesség (m/s) v 2,2 2,8 3,3 3,4 2,5 2,3 3,2 2,4 3,0 2,0 2,3 3,0 2,7 a 1,0 1,0 0,7 0,8 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,3 1,4 1,0 n Párolgás (mm)

31 12 5. sz. táblázat Balatoni vízhasználatok (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Vízkivételek Ivóvízkivétel Ipari + mg-i vízkivétel Összesen Vízbevezetés Szennyvízbevezetés Vízelhasználás a Balatonból (m 3 ) (tó mm) 1,2 1,1 1,2 1,3 1,8 2,1 2,9 2,9 1,6 1,3 1,1 1,0 19

32 13 6. sz. táblázat Vízeresztés a Balatonból (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Bögézés Dátum m Vízeresztés Dátum m Összesen (m 3 ) tó mm

33 14 7. sz. táblázat Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Jan. Vízállások (cm) Elızı hó utolsó napján Tárgyhó elsı napján Tárgyhó második napján Hóeleji középvízállás (cm) Vízkészletváltozás a tárgyhóban (mm)

34 15 8. sz. táblázat A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Csapadék jav Hozzáfolyás Hozzáfolyás jav. 13 Párolgás Párolgás jav Leeresztés Leeresztés jav. Vízelhasználás Vízelhasználás jav. Vízkészletváltozás K számított K mért Záróhiba

35 16 9. sz. táblázat A Balaton vízmérlege (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Vízkészletváltozás Természetes vízkészletváltozás

36 sz. táblázat Tórészenkénti vízmérleg (10 6 m 3 ) ,042 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec I. TÓRÉSZ Csapadék 0,1 0,2 2,2 1,6 2,3 5,3 2,7 1,1 1,1 1,8 1,1 3,0 Hozzáfolyás 24,3 17,1 14,5 14,2 9,2 7,8 2,9 2,5 2,5 7,6 4,5 11,6 Párolgás 0,2 0,8 1,7 3,0 4,9 5,0 6,6 6,7 4,3 1,9 1,7 0,5 Lefolyás 21,3 15,2 12,1 14,1 8,7 8,1 1,9 1,9 1,8 7,1 3,9 10,7 Készletváltozás 2,9 1,3 2,9-1,3-2,1 0,0-2,9-5,0-2,5 0,4 0,0 3,4 0,135 II. TÓRÉSZ Csapadék 1,0 0,9 7,2 5,2 6,2 16,1 9,1 3,4 3,7 5,2 3,3 9,4 Hozzáfolyás 11,9 8,0 11,1 7,6 3,9 4,6 3,8 3,4 3,2 4,6 2,4 7,9 Átfolyás 21,3 15,2 12,1 14,1 8,7 8,1 1,9 1,9 1,8 7,1 3,9 10,7 Párolgás 0,7 3,0 5,4 9,7 15,8 16,1 21,2 21,6 13,8 7,0 5,5 1,5 Lefolyás 24,0 17,0 15,5 21,3 9,8 12,7 3,1 3,3 3,0 8,5 4,1 15,7 Készletváltozás 9,5 4,1 9,5-4,1-6,8 0,0-9,5-16,2-8,1 1,4 0,0 10,8 0,184 III. TÓRÉSZ Csapadék 2,1 1,4 11,7 6,2 6,3 17,6 12,6 6,7 5,6 7,7 5,1 8,9 Hozzáfolyás 3,2 1,4 2,9 1,9 0,8 1,0 0,6 0,4 0,9 1,1 0,5 1,5 Átfolyás 24,0 17,0 15,5 21,3 9,8 12,7 3,1 3,3 3,0 8,5 4,1 15,7 Párolgás 0,9 4,0 7,4 13,2 21,5 21,9 28,9 29,4 18,8 9,6 7,5 2,0 Lefolyás 15,5 10,3 9,8 21,7 4,6 9,4 0,3 3,1 1,7 5,9 2,2 9,4 Készletváltozás 12,9 5,5 12,9-5,5-9,2 0,0-12,9-22,1-11,0 1,8 0,0 14,7 0,228 IV. TÓRÉSZ Csapadék 4,5 1,6 15,5 7,6 11,5 18,5 20,9 7,4 8,6 8,9 7,6 11,2 Hozzáfolyás 0,8 0,6 0,9 0,6 0,3 0,5 0,4 0,3 0,2 0,3 0,2 0,7 Átfolyás 15,5 10,3 9,8 21,7 4,6 9,4 0,3 3,1 1,7 5,9 2,2 9,4 Párolgás 1,1 5,0 9,1 16,4 26,7 27,1 35,8 36,5 23,3 11,9 9,3 2,5 Vízelhasználás 0,7 0,7 0,7 0,8 1,1 1,2 1,7 1,7 0,9 0,8 0,7 0,6 Leeresztés 3,0 0,0 0,4 19,5 0,0 0,1 0,1 0,0 0,0 0,1 0,0 0,0 Készletváltozás 16,0 6,8 16,0-6,8-11,4 0,0-16,0-27,4-13,7 2,3 0,0 18,2

37 sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása években (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Természetes vízkészletváltozás