A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA 2006.

Átírás

1 A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vízrajzi Csoportja 8600 Siófok,Vámház u

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. BEVEZETÉS 1. II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA 2. Csapadék 2. Hozzáfolyás 3. Párolgás 3. Lefolyás 4. Vízkészletváltozás 4. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE, A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA 4. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI 6. ÖSSZEFOGLALÁS 13.

3 1 I. BEVEZETÉS A Balaton évi vízmérlegét, a vízháztartás jellemzıit magába foglaló képlettel számítottuk: K = C + H (P + V k + L), (1) Ahol: C - a tó felületére hulló csapadék H - a felszíni hozzáfolyás P - a vízfelszín párolgása V k K L - a tavat közvetlen érintı vízelhasználás - a tó vízkészletváltozása - a tóból a Sión keresztül levezetett vízmennyiség. A négy tórész mérlegszámítását a bevált gyakorlat szerint az alábbi képlet alkalmazásával végeztük: K i = C i + H i + H i (P i + L i + V ki ), (2) Ahol: i H i - a tórészek száma (i = 1, 4.) - az i-1-edik tórészbıl az i-edik tórészhez történı hozzáfolyás (átfolyás). Az alapadatok és a mérési eredmények a DÉDU KÖVIZIG, a NYUDU KÖVIZIG, az OMSZ, valamint a KÖDU KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége vízrajzi csoportjától, a belvízbevezetések adatai a Hubertus RT.-tıl, az Észak-somogyi Vizitársulattól származnak. A balatoni vízhasználati adatok a DRV adatszolgáltatása és a vízkészlethasználati díjak bevallásai alapján kerültek meghatározásra.

4 2 II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA Csapadék A csapadékháló súlyszámai tárgyévben megegyeztek a megelızı évivel. A saját és OMSZ üzemeltetéső hálózatra 2005-ben készült poligonhálót az 1. ábrán, a hozzátartozó területi szorzókat az alábbiakban adjuk meg: Állomásszám Állomás Súlyszám Tórész 1. Keszthely 0,33 I. 2. Fenékpuszta 0,29 3. Balatongyörök 0,28 4. Balatonkeresztúr 0,10 4. Balatonkeresztúr 0,16 II. 3. Balatongyörök 0,36 5. Fonyód 0,48 5. Fonyód 0,20 III. 6. Balatonszemes 0,25 7. Balatonakali 0,36 8. Tihany 0,19 8. Tihany 0,18 IV. 9. Siófok 0, Balatonszabadi 0, Balatonkenese 0, Alsóırs 0,25 Az 1. sz. táblázat a nyers adatokat, utolsó sora, a Balaton összesen sor már a súlyszámokkal módosított értékeket tartalmazza.

5 3 Hozzáfolyás A részvízgyőjtık és tórészek lehatárolása nem változott (2. ábra). Az I. tórészhez történı hozzáfolyás a Zala vízgyőjtı viszonyait tükrözi. A teljes hozzáfolyás 60 %-át szállító Zala folyó vízhozama a fenékpusztai ultrahangos mérımőtárgy adatai alapján lett meghatározva. A 3-4. részvízgyőjtı a Szigligeti medence vizeit győjti össze. A teljes hozzáfolyás 11 %-a származott errıl a területrıl. A patakok vízjárását automata adatgyőjtık rögzítették. A déli part legnagyobb befolyója, az éves hozzáfolyás 10 %-át szállító Nyugatiövcsatorna. Az övcsatornán lévı ultrahangos mőszert a nyár folyamán két alkalommal algátlanították, melynek hatására a nyári hónapokban is megbízhatóan mőködött. Az év folyamán augusztus-október hónapokban, mindössze 9 nap regisztráltak visszafelé áramlást, azaz a tó irányából történı vízmozgást. A vízhozamok számításánál ezeket, az értékeket 0 m 3 /s értékkel vették figyelembe. A hozzáfolyás számítás kevésbé megbízható elemei, a Keleti-Bozót-árok torkolati vízhozama és a belvízbevezetések vízmennyiségi adatai, a teljes hozzáfolyás 11 %-át jelentették évben. A hozzáfolyás meghatározásának többi eleme, mely 8 %-a az éves értéknek, szintén automata adatgyőjtık adatsorának feldolgozásával jött létre. Párolgás A keszthelyi (OMSZ) állomás meteorológiai adatai 2006-ban is több hónapon keresztül jelentıs eltérést mutattak a siófoki (OMSZ) állomáson mért adatoktól. A léghımérsékleti, a páranyomás és a szélsebesség értékek is rendre alacsonyabbak. A havi átlaghımérsékletek különbsége júliusban az 1,7 o C-ot is eléri, a szélsebességek átlaga augusztusban 2,5 m/s-mal alacsonyabb Keszthelyen. Balatonakali és Balatonszemes (KÖDU KÖVIZIG kezelésében lévı állomások) mért értékei a siófoki értékekhez közelítenek. A párolgási adatok számításánál az OMSZ formulának megfelelıen Keszthely (Sármellék) és Siófok adataira támaszkodtunk.

6 4 Lefolyás A évrıl áthúzódó vízeresztés, kisebb megszakításokkal júliusig tartott. A vízeresztés ideje alatt a tó vízszintje nagyrészt a maximális, folyamatosan az optimális szabályozási szint fölött volt. A vízeresztések mértéke lehetıvé tette a zsilipek alvízi vízállás-vízhozam kapcsolatának mérésekkel történı pontosítását, és évben, a jeges idıszakban ( ), a vízhozamok meghatározása az új görbe (8. ábra) alkalmazásával történt. Vízkészletváltozás A 7. és 8. sz. táblázatokban követhetı nyomon a számított- és mért készletváltozások és a záróhibák havi alakulása. A mért készletváltozás megállapítása (a tó átlagvízszint számítása) évben megbízható volt. 24 órát meghaladó adathiány Balatonakali és Tihany állomás távjelzett vízállás adatsorában is 1-1 alkalommal (november, ill. január hónapokban) fordult elı. Az automata adatgyőjtés hiányát Balatonakaliban november hónapban az észlelés alapján pótoltuk. Az átlagszámítás így a teljes idıszak alatt folyamatosan képezhetı volt. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE, A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA A mérleg készítése, a záróhibák szétosztása a 8. sz. táblázaton keresztül kísérhetı nyomon, a kész mérleget a 9., 10. sz. táblázatok és a 3., 4. ábrák tartalmazzák. A számított- és mért készletváltozás különbsége a záróhiba. Éves összege -44 tómm-re adódott, maximuma az augusztusi rendkívüli nagycsapadékok idején jelentkezett (26 tómm). A legkisebb záróhiba a téli hónapokat terhelte (január, február, november, december), értéke mindössze +/-5 tómm volt. A hibák szétosztása a bevételi és kiadási oldalakat -7/-51 arányban módosította.

7 5 Jelentıs nagycsapadékok országosan és a vízgyőjtın is január, április, május, június és augusztus hónapban hullottak, a záróhibák szétosztásakor a csapadékok területi egyenetlen eloszlása miatt, május, július, augusztus és szeptember hónapok módosultak, azonban éves szinten a csapadékok csak 2 tómm-rel csökkentek a mért értékekhez képest. Januárban a K-i, április, május és augusztus hónapokban a nyugati-medencét árasztotta el nagy mennyiségő csapadék. A legmagasabb havi csapadékösszeget Balatongyörök és Fenékpuszta ( mm) állomásokon, augusztus hónapban mérték, a legalacsonyabb összeg Balatonkenesén decemberben 0 mm volt. A legszárazabb hónap is a december volt. Az évi csapadékösszegek közül kiemelkedett Fonyód állomás, ahol 619 mm csapadék hullott az elmúlt év során. Ez az érték a sokéves átlag körüli, az összes többi állomáson tárgyévben átlagtól elmaradó csapadékok hullottak. A csapadékok évi összege ezek után 520 tómm. A hozzáfolyások havi értékeinek pontosításáról az elızı fejezetben már részletesen szóltunk. Az ott felsorolt indokok alapján az éves összeg a záróhibák szétosztását követıen csak 5 tómm-rel változott. Havi szinten legerıteljesebben a júniust módosítottuk (+11 tómm). A hozzáfolyás évi összege ezek után 772 tómm-re adódott. A párolgások értékeit éves szinten 51 tómm-rel csökkentettük, így 832 tómm évi összeggel számoltunk a vízmérlegben. Az év elsı és harmadik hónapjában a tó jégborítottsága (9. ábra), áprilisban a jelentıs csapadéktevékenység miatt a havi értékeket csökkentettük. Augusztusban a viharos szelek következtében növekedett a párolgás, így a legjelentısebb havi módosítást (+14 tómm-es növelést) ekkor végeztük. A 6. sz. táblázat a tóból történı vízeresztések idıpontját és a megfelelı mennyiségeket tartalmazza. Az elızı fejezetben részletezett pontosítások miatt a záróhibák szétosztásánál már nem kellett módosítanunk ezeket a mennyiségeket. Így a tóból a Sió csatornán keresztül 2006-ban leeresztett vízoszlop magassága 579 tómm volt.

8 6 A vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezıgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz mennyiségének különbségébıl származnak. Évrıl-évre jelentısen nem változik mennyiségük, 2005-ben 24 tómm, 2006-ban 21 tómm vízelhasználás valósult meg. A Balatonba közvetlenül vezetett tisztított szennyvizek éves értéke m 3 volt, amely megegyezik az elızı évi mennyiséggel, az ivóvízkivételek m 3 -rel, az ipari vízkivételek m 3 -rel csökkentek. A vízelhasználások maximuma (3 tómm) július-augusztus hónapokra esett, ez mennyiségileg a hozzáfolyások 8-16 %-át jelentette. A fentiek alapján készítettük el a vízmérleget, melyet a 9. sz. táblázat és a 3. ábra tartalmazza. A tórészenkénti mérleg a 10. sz. táblázatban és a 4. ábrán tekinthetı meg. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI Az év elsı napjaiban nagy mennyiségő esı hullott, mely a maximális szint fölé emelte a tó vízszintjét. Január elsı hetében beköszöntött hideg hatására a 9-én megjelent parti-, majd állójég egész március 9-ig megmaradt a tavon. A jeges napok száma 61 volt, (ez közel 15 nappal haladja meg a sokéves átlagot) ebbıl 50 napon keresztül volt állójég (9. ábra). Különösen hideg, -15, -20 o C körüli fagyos napokat január utolsó harmadában és február elsı dekádjában mértünk, azonban egészen március 25-ig kellett várni a tavasz beköszöntére. Kevés hó, inkább csak hófoltok és alacsony hóvízegyenértékek jellemezték a vízgyőjtıt. Fentiek alacsony párolgási értékeket eredményeztek a tavon. Lassú melegedés március végétıl indult el, a márciusi középhımérsékletek átlag alattiak voltak. Az április-június idıszak középhımérséklete átlag közelien alakult. Május végén, június elején, a nagycsapadékok idején a hımérsékletek visszaestek, ez a szezon kezdetén, június elsı dekádjában a vízhımérséklet erıteljes csökkenését is jelentette.

9 7 A júniusi, az átlagot 50 %-kal meghaladó csapadék jelentısen megnövelte a tó vízszintjét (7. ábra), így ekkor mértük az évi legmagasabb napi átlagot (124 cm) is. Július-augusztus hónapokban a hővös és viharos idıjárásnak köszönhetıen a vízhımérsékletek általában a léghımérsékletek felett voltak, azonban egy hét alatt 8-10 o C hımérsékletcsökkenés is többször elıfordult. Tehát a két nyári hónap nem volt kiegyensúlyozott, igazi nyári szezon nem alakult ki. Ennek következtében a párolgások jelentısen elmaradtak a szokásostól. A szeptember kellemes, átlag feletti lég- és vízhımérséklete, valamint az átlagtól 50 %-kal elmaradó csapadékösszege, szinte egész hónapban lehetıvé tette a fürdést a tóban. Október - december volt az év legszárazabb idıszaka, melyet enyhe tél követett. A szeptember-decemberi középhımérsékletek magasan átlag felett alakultak, jelentısebb lehőlés december utolsó napjaiban következett be, ami azonban nem bizonyult tartósnak. év végén és év elején a Balaton nem fagyott be. A Balatonra hulló csapadék mennyisége meghatározó jelentıségő a vízkészlet (vízállások) alakulásában. Éves összegben 520 tómm csapadék hullott a tóra, mely a 30 éves átlagtól (599 tómm) 79 tómm-rel, a 80 éves átlagtól (621 tómm) 101 tómm-rel marad el. A havi összegekben jelentkezı többlet, illetve hiány értékeit (a 80 éves átlagtól való eltérés) az alábbi táblázatban adjuk meg. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Többlet% A csapadékösszegek havi minimuma (8 mm) december hónapban hullott, ekkor jelentkezik a legnagyobb, 83 %-os hiány, maximuma pedig (98 mm) júniusban, ami a sokéves érték közel másfélszerese volt. A Balaton vízállása június folyamán a jelentıs mennyiségő csapadék hatására 8 cm-t emelkedett, és ebben az idıszakban érte el éves maximumát. A csapadékviszonyok a tó áradási ( ) idıszakában, különösen a december-január hónapokban jelentıs természetes készletnövekedést eredményeztek

10 8 ( tómm), melynek hatására a tó átlagvízszintje január 2-án átlépte a megengedhetı maximumot. Az elmúlt évrıl áthúzodó vízeresztés mértékének növelésével hó végére sikerült a tó vízszintjét az optimális sávba szorítani tıl kezdıdıen négy egymást követı évben regisztráltunk átlagtól elmaradó éves csapadékösszegeket, melynek következménye a vízgyőjtıterület kiürülése, a természetes vízkészletváltozás hiánya lett. A 2004-es esztendıben már átlagot meghaladó csapadékjelenségek voltak, melynek hatására megindult a tó és a vízgyőjtı visszatöltıdése ben a csapadék további növekedésével ez a folyamat folytatódott ban újra átlagtól elmaradó csapadékok hullottak, melynek összege a évivel azonos, idıbeli eloszlása azonban szerencsésebb, mint az öt évvel korábbi idıszakban volt. Év csapadékösszeg (tómm) 30 éves átlag 80 éves átlag Tárgyévben a hozzáfolyások évi összege 772 tómm lett, amely a 30 éves átlagtól (827 tómm) 55 tómm-rel, a 80 éves átlagtól (907 tómm) 135 tómm-rel marad el. A 11. sz. táblázat és az 5. ábra azonban bíztató képet mutat, hisz a hozzáfolyások és és években folyamatosan emelkedtek, és a kritikus as évek 293 tómm-es értékét többszörösen felülmúlták. A jelenlegi érték a sokéves átlag 85 %-a. A évi hozzáfolyásokban jelentkezı többletek/hiányok havi %-os eloszlását a 80 éves átlaghoz viszonyítva az alábbi táblázat részletezi: Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Többlet %

11 9 A hozzáfolyások idısorában jelentkezı hiányok az év teljes második felében állandósultak. A csapadékösszegekben keletkezett utolsó négyhavi hiánnyal együtt hatásuk halmozottan fog jelentkezni a természetes készlet-változásban. A júniusi hozzáfolyások jelentısen meghaladták (91 %) a sokéves átlagokat, a csapadék többletekkel (45 %) együtt a természetes vízkészlet-változás 126 tómm-es növekedését, és az éves vízállás maximumot eredményezték. A legtöbb hozzáfolyás hiány - a csapadék hiánnyal megegyezıen - decemberben keletkezett. A 3. sz. táblázatban nyomon követhetjük a Zala hozamának (mint a tó legnagyobb táplálójának) és a többi befolyó vízszállításának alakulását. A tó feltöltésében a Zala 60 %-kal, a D-i parti Nyugati-övcsatorna, a Keleti-Bozót-árok és a belvízöblözetek 20 % körüli aránnyal vettek részt. Tárgyév augusztusában a Zala augusztusban 2 m 3 /s körüli vízmennyiségeket szállított a tóba, ez volt az éves minimum érték, középvízhozama június hónapban érte el maximumát (16 m 3 /s). A Zala évi középvízhozama 2006-ban 8,67 m 3 /s volt, az elmúlt évekre visszatekintve, az alábbiak szerint alakult: Év Zala évi közép-vízhozama Vh m 3 /s Mm , , , , , , , A Fenékpusztán lefolyt vízmennyiségek 25 éves adatsorának átlaga 251 millió m 3, tehát 2006-ban éves szinten az átlagos érték felett 8 %-kal szállított vízmennyiséget a tóba a Zala folyó.

12 10 A párolgás évi összege 832 tómm, ami a 80 éves átlaghoz (901 tómm) képest 69 tómm-rel, a 30 éves átlaggal (893 tómm) összehasonlítva 61 tómm-rel alacsonyabb érték. Az alacsony párolgási összegek a csapadékos tavasz és június, a hővös, viharos nyár hatására alakultak a fentiek szerint. A július kivételével, szeptember hónapig a tó párolgása alacsonyabb az átlagosnál, az év utolsó három hónapjában a párolgások átlag felettiek. A párolgási maximumot, 165 tómm-rel július hónapban számítottuk, a sokéves átlag 162 tómm májusától éveken keresztül nem képzıdött a tóban többlet vízkészlet, mely a vízeresztést lehetıvé tette volna évben azonban a hidrometeorológiai feltételek alakulása következtében a vízeresztést újra megkezdtük, és többékevésbé folyamatosan július végéig folytattuk. január 1 - július 22. közötti idıszakban levezetésre került 340,89 millió m 3 vízmennyiség. A siófoki belterületi szakasz feltöltésére még m 3 vizet használtunk el, azaz tárgyévben 579 tómm vízoszlop magassággal csökkentettük a Balaton vízszintjét. Az újév elsı két napján a vízgyőjtın 40 mm csapadék hullott, melynek hatására a tó vízszintje újra átlépte a maximumot és tartósan ott is maradt (16 nap). A zsilipnyitások mértékét január 9-tıl fokozatosan 30 m 3 /s ról 60 m 3 /s ra emelve, apasztottuk a tó vízszintjét 105 cm-re (01.29.). A Balatont már állójég borította, a vízeresztı zsilip szerkezeti kialakítása miatt azonban, lehetıség szerint kerülni kell a jég alóli vízeresztést. Fentiek figyelembevételével, rendkívüli körültekintéssel kellett a vízeresztést megvalósítanunk, melyet a mőtárgy jegelésével, és állandó figyelıszolgálat fenntartásával végeztük. A zsilipek teljes zárását a Sión megindult jégzajlás, és a zsilip mechanikus szerkezeti elemeinek erıteljes jegesedése sürgette. A január hónapban leeresztett vízmennyiségek ( m 3 ) a tó vízkészletét 173 tómm-rel csökkentették. Február 24-én a vízszintek újra a maximum fölé kerültek, így 27-én nyitottuk a zsilipeket. A Balaton még mindig be volt fagyva, így a zsilip mechanikai károsodásának elkerülése végett nagyon kis vízhozamok (10-18 m 3 /s)

13 11 áteresztésével próbáltuk csökkenteni a tó átlagvízszintjét. A nyitások mértéke azonban nem bizonyult elégnek, a tó vízszintje folyamatosan emelkedett. Március 10-én a jég megszőntekor már 117 cm-es átlagvízszintet regisztráltunk. A jég elmúltával növelni tudtuk a vízeresztés mértékét, azonban ekkor már áradt a befogadó, a Duna, így hamarosan teljes zárást kellett végezni, az árvízcsúcsok növelésének elkerülése végett. Közben a Balaton elérte, majd meghaladta a 120 cm-t. A zsilipek újbóli nyitására csak április végén kerülhetett sor, májusban azonban a 115 cm-es vízszintnél újra zárnunk kellett. Közben megérkeztek a júniusi nagy csapadékok, melynek hatására a tó vízszintje újra elérte a 120 cm-t, és ekkor nyitottuk újra a zsilipeket. július 18-án, 112 cm-es Balaton vízszintnél megkezdtük a leeresztı zsilipek teljes zárását. A befejezés július 22-én valósult meg, ekkor a tó átlagvízszintje 107 cm volt, mely az üzemelési szabályzat szerinti optimális vízszintet közelítette meg. A vízeresztés teljes menetét a 10. ábrán rajzoltuk meg. Fentiekbıl megállapítható, hogy az elmúlt idıszak vízeresztése fokozott mértékben törekedett felülszabályozásra. A évi áradási idıszakot megelızı elıürítést még az optimális vízszint elérése fölött 9 cm-rel befejeztük, a további vízeresztés meghatározó szándéka már a évi szezonra történı, a maximális szabályozási sávot is meghaladó tartalékolási igényt fejezte ki. Az elmúlt aszályos évek alatt a vízháztartási elemek alakulásában bekövetkezett rendkívüli, de idıszakos változások (halmozott csapadékhiány, ennek következtében létrejövı hozzáfolyás hiány, vízgyőjtı kiürülés, negatív természetes készletváltozás) olyan hangulati elemek felerısödését idézték elı, melynek egyik következménye a vízszint maximum feletti tartása lett. A tó vízkészletének változását (7. sz. táblázat) a vízszintek alakulása közvetlenül jelzi (7. ábra). A Balaton átlag január elsején a felsı szabályozási sáv alatt 1 cm-rel (109 cm) indult. Február hónap kivételével, jellemzıen a maximum fölött mozgott a tó átlagvízszintje, egészen július közepéig. Az üzemelési szabályzatban rögzített maximális szabályozási szintet a vizsgált idıszakban

14 12 ( ) 161 napon keresztül haladta meg a vízállás a tóban. A Balaton átlag vízszintjének maximuma június 18-án 124 cm volt, minimuma október 22-én 90 cm. Januárban a negatív készletváltozást a vízeresztés idézte elı, februárban pozitív a készletváltozás, mert jelentıs vízeresztés nem volt. Márciusban a leeresztés és vízelhasználás mértéke megegyezett a természetes készletváltozással, így a hó eleji nyitó és a hó végi záró vízállás egyformán 114 cm. A készletcsökkenés júliustól októberig folyamatos, ami a természetes készletváltozás hiányára vezethetı vissza, tehát már nem a vízeresztés hatása. Az év végén kis mértékő készletnövekedés tapasztalható, melynek hatására az évet 95 cm-es vízállással zártuk, ami az optimális téli vízszintet jelenti. évben a tó vízkészlet változása -140 tómm volt, ami a 628 tómm sokévi átlagtól elmarad. A tó természetes vízkészletváltozása a 6. ábrán szerepel. A tó természetes vízkészletének elmúlt évek értékei a következık voltak: tómm tómm tómm tómm tómm tómm 460 tómm A 30 éves bázisidıszakra vonatkozó átlagot (532 tómm) a évi összegzett természetes készletváltozás nem érte el, az átlaghoz képest mutatkozó hiány 14 %. Ez a fentiekben részletezett csapadék és hozzáfolyás hiányokra vezethetı vissza január-február hónapokban, a mérlegkészítés idejéig, a természetes készletváltozás közel 120 tómm növekményt mutat, azonban ez is jelentısen elmarad az átlagoktól. októberétıl márciusáig a természetes készletváltozás minden esetben elmarad az átlagtól, ami a évi áradási idıszak vízkészlet hiányát vetíti elıre.

15 13 ÖSSZEFOGLALÁS A csapadékösszeg 2006-ban átlag alatti, 520 tómm. szeptembertıl februárig halmozódó csapadékhiány jellemezte a tavat és vízgyőjtıjét. A hozzáfolyás a évi sokéves minimum (293 tómm) után, tárgyévben még az átlag alatt maradt, azonban elérte az elmúlt hét év legmagasabb értékét, 772 tómm-t. A Zala éves vízszállítása 273 Mm 3 volt, amely (46 cm tóvízoszlop) több mint háromszorosa a évinek, és önmagában fedezte a természetes készletváltozás teljes évi értékét. A vízháztartási elemek együttes hatására a tó vízszintje 2006 ban a maximális szabályozási szintet 161 napon keresztül meghaladta. A mérlegkészítés idıpontjában a tó átlagvízszintje 107 cm, mely 7 cm-rel alacsonyabb az elmúlt év azonos idıszakában mért értéknél, de 7 cm-rel meghaladja az idıszak optimális vízszintjét. A tóból vízeresztést január hónaptól kisebb megszakításokkal július végéig folyamatosan végeztünk. Miután az ıszi téli - tavaszi vízeresztést végig kísérte a Sió mentén egy elhúzódó belvízi védekezés, az áradási idıszak kezdetére koncentrált magas vízszinttartás a jelenlegi feltételek mellett nem megoldott. Az áradási idıszak alatt a maximális vízszinttartást biztonságosan és hatékonyan megvalósítani a megfelelı Sió kapacitás, és a zsilipek teljes felújításával és téli üzemmódra való kiépítésével lehet. A vízeresztés elvi irányítását szakmai szempontok, kell, hogy irányítsák, ezért dolgoztuk ki évben a Balaton vízszint-szabályozási folyamatának minıségirányítási rendszerét. Siófok, március 01. (: Kravinszkaja Gabriella :) (: Fejér Vilmos :) vízrajzi csoportvezetı Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vezetıje

16 I RODALOMJEGYZÉK 1. A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton vízháztartási mérleg készítésének fejlesztése Összefoglaló jelentés VITUKI Bp A Balaton és a tórészek vízháztartási jellemzıinek meghatározása Összefoglaló jelentések VITUKI Bp A balatoni vízkészletgazdálkodási stratégia fejlesztése és korszerősítése II. A Balaton-vízgyőjtı hidrológiai viszonyainak feltárása és értékelése VITUKI Bp., A Balaton vízgyőjtıjének vízforgalmi vizsgálata KDT VIZIG, A Balaton vízpótlási lehetıségeinek vizsgálata VITUKI Bp., A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, 9. A Balatoni vízeresztés vízrajzi tapasztalatai szeptember január BVK Siófok,

17 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Ábrák 1. Thiessen-poligonháló a tó felületére hulló csapadék meghatározásához 2. Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása 3. A Balaton vízmérlege 4. A Balaton tórészeinek vízmérlege 5. A Balaton vízháztartási elemeinek változása Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány 8. Siófoki vízeresztı zsilip alvizi mércéjének vízhozamgörbéi Sió- Siófok, Gát-alatt (142001) 9. Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál január március 10. Vízeresztés a Balatonból Táblázatok 1. A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei 2. Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba 3. Hozzáfolyás a Balatonhoz 4. Párolgás a Balaton felszínérıl 5. Balatoni vízhasználatok 6. Vízeresztés a Balatonból 7. Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához 8. A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái 9. A Balaton vízmérlege 10. Tórészenkénti vízmérleg 11. A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása 1991-

18 ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK

19 THIESSEN-POLIGONHÁLÓ A TÓ FELÜLETÉRE HULLÓ CSAPADÉK MEGHATÁROZÁSÁHOZ km 1. ábra

20 A Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása - Részvízgyőjtı száma N o - Részvízgyőjtı száma 2. ábra

21 A BALATON VÍZMÉRLEGE tó mm Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás -200 Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok 3. ábra

22 4. ábra

23 A BALATON VÍZHÁZTARTÁSI ELEMEINEK VÁLTOZÁSA tó mm évek Párolgás Hozzáfolyás Leeresztés + vízelhasználás Csapadék 5. ábra

24 Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon évek 6. ábra tó mm

25 A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány zsilipzárás án optimális szabályozási szint maximális szabályozási szint zsilipzárás én elsı zsilipnyitás jén 90 vízállás, cm minimális szabályozási szint 40 észlelt hóeleji vízállás jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl. jan. júl jan. 7. ábra

26 350 Siófoki vízeresztı zsilip alvizi mércéjének vízhozamgörbéi Sió - Siófok, Gát-alatt (142001) 300 Érvényes: H (cm) Érvényes: Q (m 3 /s) 8. ábra

27 Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál január - március dátum állójég parti jég 9. ábra jégvastagság (cm)

28 H (cm) NY - Nyitás Z - Zárás F - Fojtás R - Rányitás Hk - Hajózás kezdete Hv - Hajózás vége Zsilipnyitás F Z Ny F R F F RHk R F FF F R VÍZERESZTÉS A BALATONBÓL m3; 776 tómm Fenntartási munkák a Sió-csatornán Hajózás Belvizi védekezés Kalibrációs mérések R R RR RR Ny R R R R F F F Z Ny RR R R R FFF Z RR Ny F F Z Ny Maximális szabályozási szint R F F F Z FHv Z F A Balaton átlagvízszintje (cm) "0" pont: 103,41 mbf. Optimális szabályozási szint A Sió zsilipeken leeresztett napi középvízhozamok Napi középvízhozam (m 3 /s) szept okt nov dec. jan. febr. Dátum márc ápr. máj. jún. júl. aug ábra

29 1. sz. táblázat A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei (mm) Ssz. Állomás Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes 1. Keszthely 40,0 28,4 26,7 82,7 101,8 81,0 20,9 111,6 11,1 13,2 16,6 10,0 544,0 2. Fenékpuszta 45,4 39,2 31,7 81,5 98,9 67,9 12,4 133,0 14,8 16,9 20,7 12,5 574,9 3. Balatongyörök 31,4 21,7 17,6 69,2 85,1 64,8 19,2 207,4 18,3 13,2 16,2 13,3 577,4 4. Balatonkeresztúr 40,1 30,8 34,9 70,2 72,4 103,7 16,2 89,9 10,8 17,4 20,4 14,6 521,4 5. Fonyód 37,3 27,9 36,1 82,5 104,9 127,9 20,0 100,7 31,7 16,3 22,7 11,2 619,2 6. Balatonszemes 39,2 27,1 20,8 54,6 50,6 79,3 21,0 86,4 12,0 11,1 16,7 9,0 427,8 7. Balatonakali 51,6 22,5 29,5 53,3 53,9 99,9 15,1 87,8 24,5 8,3 30,6 7,9 484,9 8. Tihany 51,2 36,7 34,8 38,4 55,6 100,6 29,3 74,2 40,9 14,9 27,1 8,9 512,6 9. Siófok 49,2 33,1 29,9 42,1 47,3 95,3 31,5 83,7 12,0 9,1 18,3 6,5 458,0 10. Balatonszabadi 52,0 46,0 35,0 51,0 58,0 89,0 28,5 80,0 15,0 14,0 19,0 6,0 493,5 11. Balatonkenese 57,0 41,0 32,0 41,5 66,0 114,0 16,0 69,0 28,0 15,0 14,0 0,0 493,5 12. Alsóırs 56,0 30,5 31,0 31,3 57,4 84,6 20,5 88,9 18,3 9,0 23,7 3,5 454,7 Balaton összesen (tó mm)

30 2. sz. táblázat Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba (m 3 ) Állomás/hó Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Balatonfenyves Bélatelep II. tórész összesen m m 3 /s 1,845 1,384 1,829 1,434 0,988 1,387 0, ,048 Balatonlelle m 3 /s 0,637 0,170 0,115 0,049 0,063 0,130 0, ,180 0,267 0,24 0 Ordacsehi III. tórész összesen m m 3 /s 1,190 0,463 0,460 0,293 0,256 0,322 0,157 0,028 0,209 0,477 0,394 0,010 Balatonhoz összesen m m 3 /s 3,035 1,848 2,289 1,728 1,243 1,710 0,805 0,028 0,209 0,477 0,394 0,058

31 3. sz. táblázat Hozzáfolyás a Balatonhoz (m 3 /s) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Esztergályi-patak 0,077 0,047 0,065 0,041 0,008 0,028 0,002 0,003 0,001 0,009 0,070 0,018 0, részvízgyőjtı 0,329 0,201 0,277 0,175 0,034 0,120 0,008 0,013 0,004 0,038 0,299 0,077 0,131 Zala 10,900 12,700 20,900 10,300 11,500 16,000 4,040 1,990 3,850 2,820 3,950 5,090 8,670 I. tórész 11,229 12,901 21,177 10,475 11,534 16,120 4,048 2,003 3,854 2,858 4,249 5,167 8,801 Tapolca-patak 0,383 0,327 0,347 0,344 0,350 0,428 0,375 0,294 0,246 0,203 0,193 0,173 0,305 Nádasmezı K-i kifolyó 0,340 0,310 0,351 0,327 0,367 0,275 0,110 0,111 0,134 0,135 0,214 0,228 0,242 Nádasmezı Ny-i kifolyó 0,351 0,280 0,306 0,285 0,353 0,376 0,168 0,151 0,164 0,165 0,112 0,165 0, részvízgyőjtı 1,333 1,122 1,285 1,276 1,563 1,680 0,898 0,768 0,746 0,697 0,717 0,764 1,071 Egervíz 0,642 0,401 0,527 0,394 0,417 0,591 0,606 0,266 0,168 0,332 0,396 0,312 0, részvízgyőjtı 0,706 0,441 0,580 0,433 0,459 0,650 0,667 0,293 0,185 0,365 0,436 0,343 0,463 Nyugati-övcsatorna 2,174 1,776 1,767 1,530 2,296 3,667 0,977 0,327 0,530 0,270 1,382 0,710 1,451 Keleti-Bozót-árok 0,620 0,579 0,510 0,469 0,561 0,692 0,160 0,205 0,157 0,264 0,297 0,298 0,401 belvízbevezetés 1,845 1,384 1,829 1,434 0,988 1,387 0,648 0,000 0,000 0,000 0,000 0,048 0, részvízgyőjtı 4,707 3,803 4,162 3,484 3,907 5,822 1,803 0,554 0,704 0,563 1,712 1,089 2,693 II. tórész 6,746 5,366 6,027 5,193 5,929 8,152 3,368 1,615 1,635 1,625 2,865 2,196 4,226 Burnót-patak 0,411 0,176 0,252 0,147 0,131 0,132 0,065 0,024 0,019 0,019 0,029 0,040 0,120 Örvényesi-Séd 0,072 0,057 0,078 0,089 0,137 0,167 0,068 0,059 0,056 0,054 0,055 0,055 0, részvízgyőjtı 0,541 0,279 0,392 0,307 0,378 0,433 0,187 0,130 0,120 0,116 0,128 0,139 0,263 Tetves-patak (1) 0,744 0,363 0,367 0,271 0,389 0,544 0,190 0,118 0,092 0,090 0,144 0,144 0,288 Tetves-patak (2) 0,106 0,193 0,252 0,222 0,326 0,414 0,148 0,118 0,000 0,000 0,000 0,144 0,160 Nagymetszés-patak 0,334 0,229 0,242 0,165 0,255 0,256 0,055 0,078 0,030 0,037 0,091 0,108 0,157 Jamai-patak 0,085 0,081 0,042 0,024 0,085 0,090 0,019 0,013 0,015 0,029 0,024 0,024 0,044 Kıröshegyi-Séd 0,123 0,110 0,098 0,058 0,041 0,075 0,028 0,030 0,019 0,015 0,041 0,036 0,056 belvízbevezetés 1,130 0,463 0,460 0,293 0,256 0,322 0,157 0,023 0,209 0,477 0,394 0,010 0, részvízgyőjtı 1,838 1,076 1,094 0,762 0,963 1,157 0,407 0,268 0,273 0,558 0,550 0,322 0,772 III. tórész 2,379 1,355 1,486 1,069 1,341 1,590 0,594 0,398 0,393 0,674 0,678 0,461 1,035 Arácsi-Séd 0,026 0,023 0,028 0,028 0,027 0,036 0,034 0,019 0,018 0,020 0,019 0,015 0,024 Kéki-Séd 0,078 0,055 0,061 0,059 0,052 0,057 0,042 0,036 0,031 0,030 0,045 0,031 0,048 Főzfıi-Séd 0,067 0,037 0,039 0,022 0,012 0,018 0,008 0,004 0,003 0,004 0,007 0,006 0, részvízgyőjtı 0,372 0,292 0,344 0,325 0,299 0,390 0,347 0,205 0,190 0,207 0,217 0,166 0, részvízgyőjtı 0,551 0,269 0,272 0,201 0,288 0,403 0,141 0,087 0,068 0,067 0,107 0,107 0,213 IV. tórész 0,923 0,561 0,616 0,526 0,587 0,793 0,488 0,292 0,258 0,274 0,324 0,273 0,493 Balaton összesen 21,277 20,183 29,306 17,263 19,391 26,655 8,498 4,308 6,140 5,431 8,116 8,097 14,555 Tóvízoszlopok (mm)

32 4. sz. táblázat Párolgás a Balaton felszínérıl (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Páranyomás (mb) ev 4,3 4,9 6,0 9,9 12,8 17,0 19,5 16,3 15,1 12,4 9,0 6,7 11,2 Léghımérséklet C o t -2,4-0,4 4,0 12,3 15,8 19,7 23,4 19,3 17,7 14,2 7,8 3,2 11,2 E 5,1 5,9 8,1 14,3 17,9 22,9 28,8 22,4 20,2 16,2 10,6 7,7 15,0 E-ev 0,8 1,0 2,1 4,4 5,1 5,9 9,3 6,1 5,1 3,8 1,6 1,0 3,9 Szélsebesség (m/s) v 2,3 2,4 3,8 3,2 2,8 2,6 2,3 2,8 1,8 2,7 2,6 2,1 2,6 a 1,0 1,0 0,7 0,8 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,3 1,4 1,0 1,0 Párolgás (mm)

33 5. sz. táblázat Balatoni vízhasználatok (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Vízkivételek Ivóvízkivétel Ipari + mg-i vízkivétel Összesen Vízbevezetés Szennyvízbevezetés Vízelhasználás a Balatonból (m 3 ) (tó mm)

34 6. sz. táblázat Vízeresztés a Balatonból (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Bögézés Dátum m Vízeresztés Dátum ; m Összesen (m 3 ) tó mm

35 7. sz. táblázat Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Jan. Vízállások (cm) Elızı hó utolsó napján Tárgyhó elsı napján Tárgyhó második napján Hóeleji középvízállás (cm) Vízkészletváltozás a tárgyhóban (mm)

36 8. sz. táblázat A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Csapadék jav Hozzáfolyás Hozzáfolyás jav Párolgás Párolgás jav Leeresztés Leeresztés jav. 0 Vízelhasználás Vízelhasználás jav. Vízkészletváltozás K számított K mért Záróhiba

37 9. sz. táblázat A Balaton vízmérlege (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Vízkészletváltozás Természetes vízkészletváltozás

38 Tórészenkénti vízmérleg (10 6 m 3 ) 10. sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes I. TÓRÉSZ Csapadék 1,7 1,3 1,1 3,2 3,9 3,2 0,7 5,0 0,6 0,5 0,6 0,5 Hozzáfolyás 30,1 28,3 57,9 27,1 27,9 45,8 11,4 5,3 10,0 7,8 11,0 10,8 Párolgás 0,4 0,7 0,7 2,5 4,3 4,2 6,9 5,5 3,5 3,6 1,5 0,8 Lefolyás 33,1 25,1 58,3 25,7 28,8 43,1 12,7 6,1 8,4 6,8 9,3 9,7 Készletváltozás -1,7 3,8 0,0 2,1-1,3 1,7-7,5-1,3-1,3-2,1 0,8 0,8 II. TÓRÉSZ Csapadék 5,2 3,5 3,9 10,2 12,5 13,7 2,6 16,0 4,2 2,1 2,7 1,7 Hozzáfolyás 18,1 13,0 16,1 13,4 14,1 24,1 9,0 4,3 4,2 4,4 7,4 5,9 Átfolyás 33,1 25,1 58,3 25,7 28,8 43,1 12,7 6,1 8,4 6,8 9,3 9,7 Párolgás 1,3 2,3 2,3 8,1 14,0 13,5 22,3 18,0 11,3 11,7 4,9 2,6 Lefolyás 60,5 27,2 76,0 34,5 45,4 62,0 26,3 12,4 9,5 8,4 11,8 12,0 Készletváltozás -5,4 12,1 0,0 6,7-4,0 5,4-24,3-4,0-4,0-6,8 2,7 2,7 III. TÓRÉSZ Csapadék 8,6 5,0 5,5 10,4 11,7 18,5 5,7 14,0 5,8 2,2 4,6 1,7 Hozzáfolyás 6,4 3,3 4,0 2,8 3,6 4,1 1,6 1,0 1,0 1,8 1,7 1,2 Átfolyás 60,5 27,2 76,0 34,5 45,4 62,0 26,3 12,4 9,5 8,4 11,8 12,0 Párolgás 1,8 3,1 3,1 11,0 19,1 18,4 30,3 24,5 15,5 16,0 6,6 3,5 Lefolyás 81,0 15,8 82,4 27,5 47,1 58,8 36,4 8,4 6,3 5,6 7,8 7,7 Készletváltozás -7,3 16,6 0,0 9,2-5,5 7,4-33,1-5,5-5,5-9,2 3,7 3,7 IV. TÓRÉSZ Csapadék 12,0 8,4 8,1 9,2 10,3 21,9 9,8 16,8 6,6 2,8 4,7 1,1 Hozzáfolyás 2,5 1,4 1,7 1,4 1,6 2,1 1,3 0,7 0,7 0,7 0,8 0,7 Átfolyás 81,0 15,8 82,4 27,5 47,1 58,8 36,4 8,4 6,3 5,6 7,8 7,6 Párolgás 2,3 3,9 3,9 13,7 23,7 22,8 37,6 30,3 19,2 19,8 8,2 4,3 Vízelhasználás 0,6 0,6 1,2 1,2 1,2 1,2 1,8 1,8 1,2 0,6 0,6 0,6 Leeresztés 101,7 0,6 87,1 11,8 40,9 49,7 49,1 0,6 0,0 0,1 0,0 0,0 Készletváltozás -9,1 20,5 0,0 11,4-6,8 9,1-41,0-6,8-6,8-11,4 4,5 4,5

39 11. sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása években (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Természetes vízkészletváltozás