A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA

Átírás

1 A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİINEK MEGHATÁROZÁSA Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vízrajzi Csoportja 8600 Siófok,Vámház u

2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. BEVEZETÉS 1. II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA 2. Csapadék 2. Hozzáfolyás 3. Párolgás 3. Lefolyás és vízelhasználás 4. Vízkészletváltozás 4. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE, A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA 5. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI 7. ÖSSZEFOGLALÁS 14.

3 1 I. BEVEZETÉS A Balaton évi vízmérlegét a vízháztartás jellemzıit magába foglaló képlettel számítottuk: K = C + H (P + V k + L), (1) Ahol: C - a tó felületére hulló csapadék H - a felszíni hozzáfolyás P - a vízfelszín párolgása V k K L - a tavat közvetlen érintı vízelhasználás - a tó vízkészletváltozása - a tóból a Sión keresztül levezetett vízmennyiség. A négy tórész mérlegszámítását a bevált gyakorlat szerint az alábbi képlet alkalmazásával végeztük: K i = C i + H i + H i (P i + L i + V ki ), (2) Ahol: i H i - a tórészek száma (i = 1, 4.) - az i-1-edik tórészbıl az i-edik tórészhez történı hozzáfolyás (átfolyás). Az alapadatok és a mérési eredmények a DÉDU KÖVIZIG, a NYUDU KÖVIZIG, az OMSZ, valamint a KÖDU KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége vízrajzi csoportjától, a belvízbevezetések adatai a Hubertus RT.- tıl, az Észak-somogyi Vizitársulattól származnak. A siófoki belterületi Sió szakasz feltöltése és vízpótlása az év elején hóolvadásból, tavasszal és nyáron a nagycsapadékokból származó vizek megfogásával történt, tehát e célból vízeresztés a tóból évben nem volt. A balatoni vízhasználati adatok a DRV adatszolgáltatása és a vízkészlethasználati díjak bevallásai alapján kerültek meghatározásra.

4 2 II. VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZİK MEGHATÁROZÁSA Csapadék Az OMSZ adatszolgáltatásából kiesett Balatonboglár állomás miatt Fonyód adatsorát építettük be a évi csapadékhálóba. Ez kis mértékben újra módosította a tórészekre meghatározott súlyszámokat. A saját és OMSZ üzemeltetéső hálózatra készült új poligonhálót az 1. ábrán, a hozzátartozó területi szorzókat az alábbiakban adjuk meg: Állomásszám Állomás Súlyszám Tórész 1. Keszthely 0,33 I. 2. Fenékpuszta 0,29 3. Balatongyörök 0,28 4. Balatonkeresztúr 0,10 4. Balatonkeresztúr 0,16 II. 3. Balatongyörök 0,36 5. Fonyód 0,48 5. Fonyód 0,20 III. 6. Balatonszemes 0,25 7. Balatonakali 0,36 8. Tihany 0,19 8. Tihany 0,18 IV. 9. Siófok 0, Balatonszabadi 0, Balatonkenese 0, Alsóırs 0,25 Az 1. sz. táblázat a nyers adatokat, míg a Balaton összesen sor már a felszorzott értékeket tartalmazza.

5 3 Hozzáfolyás A részvízgyőjtık és tórészek lehatárolása nem változott (2. ábra). Az I. tórészhez történı hozzáfolyás alapvetıen a Zala vízgyőjtı viszonyait tükrözi. A teljes hozzáfolyás közel 60 %-a fenékpusztai mőtárgyban elhelyezett ultrahangos mérımőszer alapján lett meghatározva. A II. tórész 3. részvízgyőjtıjének hozzáfolyás számításánál (3. sz. táblázat) a Tapolca-patak és a Lesence-nádasmezı elfolyó vizeit is egész évben regisztráltuk, így a vízkormányzási adatok jóval pontosabb mennyiségi meghatározására nyílt lehetıség. A Tapolca-patak hozamának %-a lett a szőrımezı felé terelve, mely természetes tisztítás után érte el a Balatont. A Tapolca-medence vizei tárgyévben a teljes hozzáfolyás közel 7 %-át jelentették. A Nyugati-övcsatornán lévı ultrahangos mőszert június hónaptól kéthetente algátlanították, melynek hatására a nyári hónapokban is megbízhatóan mőködött. Az év folyamán alig volt jellemzı a visszafelé áramlás, azaz a tó irányából történı vízmozgás. A déli part két legnagyobb befolyója - a Nyugati övcsatorna és a Keleti Bozót-árok - az éves hozzáfolyás 20 %-át szállította a tóba. A Keleti-Bozót-árok ultrahangos mőszerrel történı felszerelése jelentısen növelné a hozzáfolyás számítás megbízhatóságát. A 8. és 9. részvízgyőjtık esetében, tárgyévben a szivattyútelepeken átemelt vízmennyiség adta a hozzáfolyások további 6 %-át. A többi részvízgyőjtı hozzáfolyásának meghatározása a korábbi évekével megegyezı. Párolgás A sármelléki (OMSZ) állomás meteorológiai adatai 2005-ben is több hónapon keresztül jelentıs eltérést mutattak a siófoki (OMSZ) állomáson mért adatoktól. A léghımérsékleti, a páranyomás és a szélsebesség értékek is minden esetben alacsonyabbak, a nyári hónapokban pedig jelentısen elmaradnak a siófoki értékektıl. A havi átlagokban mért léghımérsékleti különbségek az 1,7 o C-ot is elérik, a szélsebességek átlaga helyenként 2,5 m/s-al alacsonyabb Keszthelyen. Balatonakali és Balatonszemes (KÖDU KÖVIZIG kezelésében lévı állomások) mért értékei a siófoki értékekhez közelítenek.

6 4 A párolgási adatok számításánál az OMSZ formulának megfelelıen Keszthely (Sármellék) és Siófok adataira támaszkodtunk. Lefolyás és vízelhasználás Tárgyévben a Sió belterületi mederöblítéseit, illetve a böge feltöltését is - az idıjárás kedvezıbb hatásait kihasználva - a tóból történı vízkivételek mellızésével végezte a BVK. Az elsı, márciusi feltöltést a hóolvadásból származó belterületi csurgalék vizek, a frissítéseket a tavaszi és nyári nagycsapadékok, valamint a betorkolló vízfolyások hozamának összegyőjtésével végeztük. A tábla fölött a nagycsapadékok alkalmával többször is átbukott a víz, az augusztusi kimagasló csapadék mennyiség hatására a városi befolyó vizek jelentısen elszennyezték a belterületi szakaszt, a Balatonból történı vízcsere megvalósítását azonban minisztériumunk nem engedélyezte. A vízmérleg számításakor, fentieknek megfelelın, tavi vízelhasználással a belterületi feltöltések esetében nem számoltunk (6. sz. táblázat). Szeptember hónaptól napjainkig a tó vízszintje folyamatosan az optimális szint fölött volt, esetenként a maximumot is meghaladta. Kisebb megszakításokkal szeptember elsejétıl napjainkig vízeresztés zajlott és zajlik, melynek elmúlt évi értékeit a 6. sz. táblázatban tőntettük föl. A vízeresztések mértéke lehetıvé tette a zsilipek alvízi vízállás-vízhozam kapcsolatának mérésekkel történı pontosítását, és új vízhozamgörbe szerkesztését. A 6. sz. táblázat értékeit már az új görbe alapján számítottuk. Vízkészletváltozás A 7. és 8. sz. táblázatokban követhetı nyomon a számított és mért készletváltozások és a záróhibák havi alakulása. A mért készletváltozás megállapítása (a tó átlagvízszint számítása) évben megbízható volt. 24 órát meghaladó adathiány Balatonakali állomás távjelzett vízállás adatsorában 2 alkalommal (április és augusztus hónapokban), Tihany adatsorában csak az áprilisi vihar hetében, áramkimaradás és villámcsapás miatt fordult elı. Az automata adatgyőjtés

7 5 Balatonakaliban augusztus hónapban a jeladó meghibásodása miatt három hétig nem mőködött, az észlelés alapján azonban minden adathiány esetén pótoltuk az adatsort. Az átlagszámítás így a teljes idıszak alatt folyamatosan képezhetı volt. III. A BALATON ÉS A TÓRÉSZEK ÉVI VÍZMÉRLEGE, A ZÁRÓHIBÁK SZÉTOSZTÁSA A mérleg készítése, a záróhibák szétosztása a 8. sz. táblázaton keresztül kísérhetı nyomon, a kész mérleget a 9., 10. sz. táblázatok és a 3., 4. ábrák tartalmazzák. A számított- és mért készletváltozás különbsége a záróhiba. Éves összege 59 tómm-re adódott, maximuma az augusztusi rendkívüli nagycsapadékok idején jelentkezett (33 tómm). A legkisebb záróhiba októberre adódott, értéke mindössze 1 tómm volt. A hibák szétosztása a bevételi és kiadási (párolgás) oldalakat -45/+14 arányban módosította. Jelentıs nagycsapadékok országosan és a vízgyőjtın is április, július, augusztus és december hónapban hullottak, a záróhibák szétosztása is ezeket a hónapokat érintette erıteljesebben. Júliusban a Ny-i medencét, decemberben a középsı medencét, Balatonszemes - Balatonakali térségét árasztotta el hirtelen nagy mennyiségő csapadék. A térség automata állomással kis részben, ill. egyáltalán nem lefedett, így a záróhibákat itt osztottuk szét (-8,-10 tómm). A csapadékok havi értékeit a mérleg készítése során összesen 25 tómm-rel csökkentettük, így az éves csapadékösszeg 693 tómm lett. A legmagasabb havi csapadékösszeget Balatonkenese és Balatonszabadi ( mm) állomásokon, augusztus hónapban mérték. Az augusztusi legalacsonyabb összeg Balatonkeresztúron, 154 mm volt. A legszárazabb hónap az október volt, Balatonszemesen a havi összeg az 1 mm-t sem érte el, Balatonkenesén mérték a legtöbb csapadékot, 6 mm-t. Az évi csapadékösszegek közül kiemelkedett Fenékpuszta állomás, ahol 828 mm csapadék hullott az elmúlt év során.

8 6 A hozzáfolyások havi értékeinek pontosításáról az elızı fejezetben már részletesen szóltunk. Az ott felsorolt indokok alapján az éves összeget a záróhibák szétosztásakor csak 20 tómm-rel kellett csökkentenünk. Havi szinten legerıteljesebben ez az augusztus és december hónapokat érintette (-10 tómm), amikor is a belvizek mennyisége jelentısen megnövekedett. A belvízi szivattyúzási adatok bizonytalansága miatt módosítottuk a hozzáfolyások értékét a záróhibák szétosztásával. A hozzáfolyás évi összege ezek után 688 tómm-re adódott. A párolgások értékeit éves szinten 14 tómm-rel növeltük, így 790 tómm évi összeggel számoltunk a vízmérlegben. Az év elsı három hónapjában a tó jégborítottsága, áprilisban a jelentıs csapadéktevékenység miatt a havi értékeket csökkentettük. A módosítások nem haladták meg a havi 10 tómm nagyságrendet. Legerıteljesebben augusztus hónap párolgási adatait változtattuk, 20 tómm értékkel növeltük Balatonszemes és Balatonakali állomások mért párolgási adatai alapján. A 6.sz. táblázat a tóból történı vízeresztések idıpontját és a megfelelı mennyiségeket tartalmazza. Az elızı fejezetben részletezett pontosítások miatt a záróhibák szétosztásánál már nem kellett módosítanunk ezeket a mennyiségeket. Így a tóból a Sió csatornán keresztül 2005-ben leeresztett vízoszlop magassága 197 tómm-re adódott. A vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezıgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz mennyiségének különbségébıl származnak. Évrıl-évre jelentısen nem változik mennyiségük, 2004-ben és 2005-ben is 24 tómm vízelhasználás történt a tóból. A Balatonba közvetlenül vezetett tisztított szennyvizek éves értéke m 3 volt, amely megegyezik az elızı évi mennyiséggel, az ivó- és ipari vízkivételek mennyiségében sincs mértékadó változás. A vízelhasználások maximuma (3 tómm) a három nyári hónapra esett, ez mennyiségileg a hozzáfolyások 3-10 %-át jelentette.

9 7 A fentiek alapján készítettük el a vízmérleget, melyet a 9. sz. táblázat és a 3. ábra tartalmaz. A tórészenkénti mérleg a 10. sz. táblázatban és a 4. ábrán tekinthetı meg. IV. A BALATON ÉVI VÍZHÁZTARTÁSI VISZONYAI Az évet hó és jég nélkül kezdtük, a havas napokat elszórva, január - február második felében észleltük. Február végére a tó vízgyőjtı területét már nagyrészt összefüggı hótakaró borította, amelynek vízegyenértéke területi átlagban csupán 15 mm volt. Január közepén jelent meg a jég a tavon, és március 19-ig folyamatosan jelen volt. A jeges napok száma 66 volt (ez közel húsz nappal haladja meg a sokéves átlagot) ebbıl 60 napon keresztül volt állójég (9. ábra). A léghımérsékletek elsı negyedévi alakulása az átlagostól elmaradt, különösen hideg, -15, -20 C o körüli fagyos napokat február elejétıl hat napon keresztül éltünk meg, még március elsı napjai is -10 C o körül alakultak (8. ábra). Fentiek az átlagot el nem érı, alacsony párolgási értékeket eredményeztek. Lassú melegedés március közepétıl indult el, az április - június idıszak középhımérséklete teljesen átlagosan alakult. A nagycsapadékok idején a hımérsékletek jelentısen visszaestek, ez a szezon kezdetén, június elsı dekádjában a vízhımérséklet erıteljes csökkenését is jelentette. Július-augusztus hónapok léghımérséklete a sokéves átlag alatt alakult. Mindkét hónapban a csapadékos, hővös és viharos idıjárásnak köszönhetıen a vízhımérsékletek sem emelkedtek az átlagok fölé, sıt az augusztusi rendkívüli csapadék és lehőlés hatására a tó vízhımérséklete egy hét alatt 9 C o -ot csökkent. Tehát a két nyári hónap nem volt kiegyensúlyozott, igazi nyári szezon nem alakult ki. Ennek következtében a párolgások jelentısen elmaradtak a szokásostól. Az augusztusi kimagasló csapadékmennyiségek és a párolgások elmaradása jelentısen megnövelte a tó vízszintjét (7. ábra), így a nyár végére az optimális szintet meghaladta, a megengedhetı maximumot 2 cm-re megközelítette az átlag. Ilyen vízszintek utoljára évben voltak a tavon. Fentiek tették indokolttá a keletkezı többletvíz-készlet levezetését.

10 8 A szeptember kellemes lég- és vízhımérséklete szinte egész hónapban lehetıvé tette a fürdést a tóban. Október volt az év legszárazabb idıszaka, melyet enyhe tél eleje követett. A novemberi és decemberi középhımérsékletek átlagosan alakultak, jelentısebb lehőlés október végén november elején köszöntött be, majd újabb felmelegedés és decemberi esık jelentkeztek. Tartósan csak december tizedikét követıen jelentkeztek fagyok. Az év vége és az újesztendı azonban nagy esıkkel köszöntött be, újabb lehőlés és jegesedés ezévben csak január tizedike környékén jelentkezett. A Balatonra hulló csapadék mennyisége tárgyévben is meghatározó jelentıségő volt a vízkészlet (vízállások) alakulásában. Éves összegben 693 tómm csapadék hullott a tóra, mely a 30 éves átlagot (599 tómm) 94 tómm-rel, a 80 éves átlagot (621 tómm) 72 tómm-rel haladta meg. (A WMO ajánlása az bázisidıszakra vonatkozik.) A havi összegekben jelentkezı többlet, illetve hiány értékeit (a 80 éves átlagtól való eltérés) az alábbi táblázatban adjuk meg. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Többlet% A csapadékösszegek havi minimuma (2 mm) október hónapban hullott, ekkor jelentkezik a legnagyobb, közel 100 %-os hiány, maximuma pedig (191 mm) augusztusban, ami a sokéves érték háromszorosa volt. A Balaton vízállása augusztus folyamán a rekordmennyiségő csapadék hatására 13 cm-t emelkedett, amely ebben az idıszakban rendkívülinek nevezhetı. Szerencsésen alakultak a csapadékviszonyok a tó áradási (feltöltıdési) idıszakában. A januári és márciusi összegek kiegyenlítették a párolgásokat, februárban átlagos csapadékösszegek jelentkeztek, az április hónapban hullott többletek már jelentısen növelték a tó vízkészletét (8. sz. táblázat). Az augusztusi rendkívüli csapadék pótolta a májustól jelentkezı készlethiányt, egyben oly mértékő készletnövekedést is okozott, hogy a tó átlag vízszintje megközelítette a megengedhetı maximumot. A szeptemberi

11 9 négy csapadékos nap újra emelte a tó vízszintjét és a szeptember elsején indított vízeresztés mértékének további növelését tette szükségessé hó végére tıl kezdıdıen négy egymást követı évben regisztráltunk átlagtól elmaradó éves csapadékösszegeket, melynek következménye a vízgyőjtıterület kiürülése, a természetes vízkészletváltozás hiánya lett. A 2004-es esztendıben már átlagot meghaladó csapadékjelenségek voltak, melynek hatására megindult a tó és a vízgyőjtı visszatöltıdése ben a csapadék további növekedésével ez a folyamat folytatódott. Év csapadékösszeg (tómm) 30 éves átlag 80 éves átlag Tárgyévben a hozzáfolyások évi összege 688 tómm lett, amely a 30 éves átlagnál (827 tómm) még 139 tómm-rel, a 80 éves átlagnál (907 tómm) 219 tómm-rel alacsonyabb. A 11. sz. táblázat és az 5. ábra azonban bíztató képet mutat, hisz a hozzáfolyások és években emelkedtek, és a kritikus elızı négy év hozzáfolyás összegének már többszörösét érték el. A jelenlegi érték a sokéves átlag 75 %-a. A évi hozzáfolyásokban jelentkezı többletek/hiányok havi %-os eloszlását a 80 éves átlaghoz viszonyítva az alábbi táblázat részletezi: Hónapok I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hiány % Többlet % A hozzáfolyások idısorában jelentkezı hiányok a csapadékhiányokat gyakran idıcsúszással követik, valamint a pozitív és negatív eltérések is tompítottabban jelentkeznek. Az augusztusi hozzáfolyások itt is jelentısen

12 10 meghaladták a sokéves átlagokat, a legtöbb hiány februárban és az év elején jelentkezett, ami a tartós hóborítottság, a téli csapadék utánpótlás megfelelı mennyiségének hiányát jelentette a vízgyőjtın. Fenti táblázat is szemlélteti, hogy a vízgyőjtı visszatöltıdése már folyamatban van, azonban a hiányok még felülmúlták a többleteket, mind idıben, mind mennyiségben. A 3. sz. táblázatban nyomon követhetjük a Zala hozamának (mint a legnagyobb táplálónak) és a többi befolyó vízszállításának alakulását. A tó feltöltésében a Zala 60 %-kal, a D-i parti Nyugati-övcsatorna, a Keleti-Bozótárok és a belvíz-öblözetek 30 % körüli aránnyal vettek részt. Az elmúlt évekkel ellentétben a Zala a nyár folyamán is 2 m 3 /s fölötti mennyiségeket szállított, középvízhozama június hónapban csökkent a minimumra (2,81 m 3 /s), de még így is 58 %-ban járult hozzá a teljes hozzáfolyáshoz. Augusztusban volt a legalacsonyabb (42 %) ez az arány, amikor a Tapolca-medence vízfolyásai és a D-i parti nagy befolyók által szállított vízmennyiség ugyan ezt az arányt érte el. A Zala évi középvízhozama 2005-ben 7,5 m 3 /s volt, visszatekintve az elmúlt évekre pedig az alábbiak szerint alakult: Év Zala évi középvízhozama Vh m 3 /s Mm , , , , , , A Fenékpusztán lefolyt vízmennyiségek 25 éves adatsorának átlaga 251 millió m 3, tehát 2005-ben éves szinten az átlagos érték 95 % át szállította a Zala.

13 11 A párolgás évi összege 790 tómm, ami a 80 éves átlaghoz (901 tómm) képest 111 tómm-rel, a 30 éves átlaggal (893 tómm) összehasonlítva 103 tómm-rel alacsonyabb érték. Az alacsony párolgási összegek a csapadékos április, a hővös és csapadékos nyár hatására alakultak a fentiek szerint. Az év utolsó három hónapjának kivételével a havi párolgási összegek alacsonyabbak az átlagosnál, ekkor azonban már a tó párolgási vesztesége egyébként is kevésbé számottevı. A párolgási maximumot, szinte azonos három értékkel a három nyári hónapban mértük, amelyek tómm-rel elmarad a megszokott értékektıl május elseje és szeptember elseje között a siófoki vízeresztı zsilipeket zárva tartottuk Éveken keresztül nem képzıdött a tóban többlet vízkészlet, ami szükségessé tette volna a vízfelesleg elvezetését évben azonban a hidrometeorológiai feltételek alakulása következtében a vízeresztést újra megkezdtük, és többé-kevésbé folyamatosan napjainkig tart évben 197 tómm vízoszlopot eresztettünk le a tóból. A Balaton vízgyőjtı területére július-augusztus hónapokban hullott közel 260 mm csapadék hatására augusztus végére a tó vízállása (108 cm) az érvényes üzemeltetési engedély szerinti optimális szintet 13 cm-rel meghaladta. A rövid- és középtávú meteorológiai elırejelzések figyelembe vételével szeptember 1-jén megkezdtük a tó apasztási célú vízeresztését, melyet november 13-ig folytattunk. Záráskor a tó vízszintje 103 cm volt, a tóból leeresztett m3 vízmennyiség 90 tómm vízoszlopnak felelt meg. A Balaton átlagvízszintje december 2-án 107 cm-re emelkedett, ezért a jegesedés beállta elıtt újból nyitottuk a zsilipeket. A tó vízszintje azonban egy héten keresztül még fokozatosan emelkedett és december 7-én elérte, másnap átlépte az érvényben lévı üzemeltetési szabályzat szerinti megengedhetı maximális vízszintet, ezért az apasztás meggyorsítása érdekében a zsilipeket december 7-én tovább nyitottuk. A leeresztett vízhozamok értékét, a korábbi 10 m3/s értékrıl indulva, fokozatosan, közel háromszorosára növeltük A fokozott vízeresztés hatására a tó vízszintjét december 23-ra sikerült a maximum alá szorítanunk, az ünnepeket követıen

14 12 azonban, a jelentkezı nagy csapadékok hatására a tó vízszintje újra emelkedni kezdett. Az újév elsı két napján a vízgyőjtın 40 mm csapadék hullott, melynek hatására a tó vízszintje újra átlépte a maximumot és tartósan ott is maradt (16 nap). A zsilipnyitások mértékét január 9-tıl fokozatosan 30 m 3 /s-ról 58,6 m 3 /s-ra növelve apasztottuk a tó vízszintjét 105 cm-re ( ). A zsilipek teljes zárását a Sión megindult jégzajlás, és a zsilip mechanikus szerkezeti elemeinek erıteljes jegesedése sürgette. A december január hónapokban leeresztett vízmennyiségek ( m 3 ) a tó vízkészletét 280 tómm-rel csökkentették. A mérlegkészítés idıpontjában újra nyitva vannak a siófoki zsilipek, jelenleg a tó vízszintje 117 cm, amelynek apasztását 30 m 3 /s al végezzük. A tó vízkészletének változását (7. sz. táblázat) a vízszintek alakulása közvetlenül jelzi (7. ábra). A Balaton átlag január elsején az alsó szabályozási sáv fölött 2 cm-rel (72 cm) indult, ez egyben az évi minimumot is jelentette. Áprilisban 120 tómm-es növekedés után, elérte a felsı optimális vízszintet, és egész májusban ennek közelében maradt. A készletnövekedés az év elsı harmadában folyamatos, majd három hónap csökkenés következik. Júniusban a megindult párolgási folyamatok hatására a tó vízkészlete már 40 tómm-t csökkent, az augusztusi 150 tómm-es készletnövekedés, ahogy arra már a fentiekben utaltunk, mindenképpen rendkívüli esemény volt. Legmagasabb átlag vízszintjét a tó az augusztusi és szeptemberi csapadéktöbbleteknek és az ebbıl származó lefolyásnak köszönhetıen, szeptember 29-én (112 cm) érte el, ez a vízállás az aktuális szabályozási maximumot (110 cm) 2 cm-rel haladta meg. A szeptembertıl indított folyamatos vízeresztés hatására a vízszint lassan apadásnak indult, azonban 100 cm alá nem került. Az októberi csapadékhiány miatt a vízeresztés negatív vízkészlet változást hozott, az ıszi-téli csapadékok azonban hamarosan ellensúlyozták a veszteséget. Az év végét 109 cm-rel zártuk, ami magas téli vízszintet jelent. Az áradási idıszak elején a szabályozási rend szerinti maximális vízszinttartást biztonságosan és hatékonyan megvalósítani a megfelelı Sió kapacitás, és a zsilipek téli üzemmódra való kiépítésével

15 13 lehetne. Miután az ıszi-téli vízeresztést végig kísérte a Sió mentén egy belvízi védekezés, az áradási idıszak kezdetére koncentrált magas vízszinttartás a jelenlegi feltételek mellett nem megoldott évben a tó vízkészlet változása 370 tómm volt, ami a 628 tómm sokévi átlagtól elmarad. A tó természetes vízkészletváltozása a 6. ábrán szerepel. A tó természetes vízkészletének csökkenése megállt, az elmúlt évek értékei a következık voltak: tómm tómm tómm tómm tómm tómm A 30 éves bázisidıszakra vonatkozó átlagot (532 tómm) a évi összegzett természetes készletváltozás már meghaladta, ami a tó visszarendezıdését látszik igazolni. Az áprilisi, augusztusi és decemberi növekmények átlagon felüliek, az augusztusi 153 tómm az 1%-nál kisebb valószínőségő természetes vízkészlet változásnak felel meg. Az év folyamán csak május-július és október hónapokban adódtak negatív változások, akkor is viszonylag alacsony értékekkel. Az éves minimum (-37 tómm) június hónapban jelentkezett, a többi negatív változás pedig a 10 tómm-t sem érte el. A mérlegkészítés idejéig a természetes készletváltozás folyamatosan növekszik.

16 14 ÖSSZEFOGLALÁS A években a halmozódó csapadékhiány, és a rendkívüli nyári idıjárási feltételek hatására integráltan jelentkezı vízkészlet csökkenés volt a tóra jellemzı ben a negatív rekordok után megállt a tó apadása és a tó vízkészlete növekedésnek indult ben a növekedés folytatódott, a természetes készletváltozás a sokévi átlagot már meghaladta. Az évet 591 tómm természetes készletnövekedéssel zártuk, ami négyhavi vízeresztés után is még 37 cm növekményt jelentett a tó éves vízszintjében. A csapadékösszeg 2005-ben átlag feletti, 693 tómm. Kimagasló az augusztusi nagycsapadék, amelynek értéke, az 1 %-nál kisebb valószínőségő természetes vízkészlet növekedéssel nagymértékben segítette a tóban és vízgyőjtıjén a visszatöltıdést, az apadási idıszakban a tó vízszintjének emelkedését. A hozzáfolyások értéke a évi sokéves minimum (293 tómm) után, még az átlag alatt maradt, évben 688 tómm-t ért el. Az átlagtól való eltérés (219 tómm) még jelentıs, azonban a növekmény már bizakodásra ad okot. A Zala éves vízszállítása 237 Mm 3 volt, amely (40 cm tóvízoszlop) közel háromszorosa a évinek, és félévi párolgás egyensúlyozására elegendı. A csapadékos, hővös nyár hatására az éves párolgások átlag alatt maradtak, az apadási idıszakban is növekedett a tó vízkészlete.

17 15 Fentiek együttes hatására a tó vízszintje év január-július idıszakában folyamatosan a szabályozási sávban mozgott. Augusztustól a mérlegkészítés idejéig a maximumot többször tartósan is átlépte a tó vízszintje. A tóból vízeresztést szeptember hónaptól kisebb megszakításokkal folyamatosan végzünk. Az áradási periódusban célzatosan magasan tartott Balaton vízszint, belvizes védekezéssel, a Sió csatorna és a zsilipek felújítása nélkül nem oldható hatékonyan meg. A mérlegkészítés idıpontjában a tó átlagvízszintje 117 cm, mely 34 cm-rel magasabb az elmúlt év azonos idıszakában mért értéknél. Siófok, március 08. (: Kravinszkaja Gabriella :) (: Fejér Vilmos :) vízrajzi csoportvezetı Balatoni Vízügyi Kirendeltség Vezetıje

18 I RODALOMJEGYZÉK 1. A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, A Balaton vízháztartási mérleg készítésének fejlesztése Összefoglaló jelentés VITUKI Bp A Balaton és a tórészek vízháztartási jellemzıinek meghatározása Összefoglaló jelentések VITUKI Bp A balatoni vízkészletgazdálkodási stratégia fejlesztése és korszerősítése II. A Balaton-vízgyőjtı hidrológiai viszonyainak feltárása és értékelése VITUKI Bp., A Balaton vízgyőjtıjének vízforgalmi vizsgálata KDT VIZIG, A Balaton vízpótlási lehetıségeinek vizsgálata VITUKI Bp., A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzıinek meghatározása BVK Siófok, 2005.

19 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE Ábrák 1. Thiessen-poligonháló a tó felületére hulló csapadék meghatározásához 2. Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása 3. A Balaton vízmérlege A Balaton tórészeinek vízmérlege A Balaton vízháztartási elemeinek változása Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány 8. Lég- és vízhımérséklet ( o C) Siófokon Jégjelenség a Balatonon Siófoknál január március Táblázatok 1. A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba Hozzáfolyás a Balatonhoz Párolgás a Balaton felszínérıl Balatoni vízhasználatok Vízeresztés a Balatonból Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái A Balaton vízmérlege Tórészenkénti vízmérleg A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása

20 THIESSEN-POLIGONHÁLÓ A TÓ FELÜLETÉRE HULLÓ CSAPADÉK MEGHATÁROZÁSÁHOZ km 1. ábra

21 A Balaton hozzáfolyás számításához figyelembe vett részvízgyőjtı területek és a tórészek lehatárolása - Részvízgyőjtı száma N o - Részvízgyőjtı száma 2. ábra

22 A BALATON VÍZMÉRLEGE tó mm Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec hónapok 3. ábra

23 A BALATON TÓRÉSZEINEK VÍZMÉRLEGE ábra

24 évek A BALATON VÍZHÁZTARTÁSI ELEMEINEK VÁLTOZÁSA Párolgás Hozzáfolyás Leeresztés + vízelhasználás Csapadék 5. ábra tó mm

25 ábra Természetes vízkészletváltozás alakulása a Balatonon évek

26 A Balaton hóeleji vízállásai és a szabályozási tartomány 120 zsilipzárás án elsı zsilipnyitás jén 110 maximális szabályozási szint vízállás, cm minimális szabályozási szint észlelt hóeleji vízállás jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan júl jan. 7. ábra

27 Lég- és vízhımérséklet ( o C) Siófokon Hónapok Léghımérséklet Vízhımérséklet 8. ábra Hımérséklet ( o C )

28 Jégjelenségek a Balatonon Siófoknál január - március dátum állójég parti jég 9. ábra jégvastagság (cm)

29 1. sz. táblázat A Balaton környezetében üzemelı csapadékmérı állomások havi csapadékösszegei (mm) Ssz. Állomás Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes 1. Keszthely 6,4 9,2 41,3 42,3 49,6 97,5 82,2 197,1 41,8 2,6 32,2 69,7 671,9 2. Fenékpuszta 18,9 23,0 48,5 67,7 52,0 79,4 138,0 203,6 75,7 2,8 38,0 80,5 828,1 3. Balatongyörök 18,5 27,6 28,6 134,3 38,4 87,8 117,6 160,7 54,3 1,7 17,0 64,0 750,5 4. Balatonkeresztúr 15,4 29,9 54,8 72,9 48,1 65,1 108,6 154,2 66,3 1,9 34,6 67,6 719,4 5. Fonyód 21,3 12,9 22,0 63,4 42,3 42,9 132,9 177,5 56,8 1,7 33,7 98,0 705,4 6. Balatonszemes 16,3 22,7 26,9 56,6 32,7 30,0 84,9 201,3 81,3 0,7 27,2 110,5 691,1 7. Balatonakali 23,0 41,5 26,5 78,7 38,2 45,4 73,3 187,4 75,5 1,2 35,0 125,4 751,1 8. Tihany 14,3 33,1 29,7 70,4 42,3 41,4 59,9 166,1 75,6 2,0 40,0 92,4 667,2 9. Siófok 6,8 34,8 15,6 61,7 45,7 36,2 72,8 223,5 68,7 1,7 31,3 69,6 668,4 10. Balatonszabadi 16,0 36,0 17,0 73,0 59,0 45,0 79,0 253,0 59,0 2,0 38,0 85,0 762,0 11. Balatonkenese 20,0 38,0 18,5 71,0 56,0 59,0 55,0 291,0 55,0 6,0 34,0 77,0 780,5 12. Alsóörs 23,0 43,0 16,0 65,5 49,5 57,5 57,5 172,6 62,5 1,5 35,0 99,0 682,6 Balaton összesen (tó mm)

30 2. sz. táblázat Szivattyús belvízbevezetés a Balatonba (m 3 ) Állomás/hó Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Balatonfenyves Bélatelep II. tórész összesen m m 3 /s 0 0 0,572 0,849 0,800 0, ,274 0,546 0,914 0,496 1,107 Balatonlelle m 3 /s 0,146 0,145 0,014 0,145 0, ,483 0,581 0,413 0,369 0,008 Ordacsehi III. tórész összesen m m 3 /s 0,257 0,225 0,271 0,295 0,202 0,031 0,013 0,800 0,867 0,751 0,242 0,352 Balatonhoz összesen m m 3 /s 0,257 0,225 0,844 1,145 1,003 0,102 0,013 1,074 1,413 1,665 0,738 1,459

31 Hozzáfolyás a Balatonhoz (m 3 /s) sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Esztergályi-patak 0,004 0,019 0,057 0,051 0,018 0,003 0,005 0,095 0,015 0,032 0,031 0,056 0, részvízgyőjtı 0,017 0,081 0,243 0,218 0,077 0,013 0,021 0,406 0,064 0,137 0,132 0,239 0,137 Zala 5,620 3,610 7,440 12,000 7,250 2,810 4,970 8,810 9,860 6,780 7,670 13,200 7,502 I. tórész 5,637 3,691 7,683 12,218 7,327 2,823 4,991 9,216 9,924 6,917 7,802 13,439 7,639 Tapolca-patak 0,199 0,219 0,204 0,224 0,250 0,205 0,217 0,410 0,336 0,318 0,322 0,364 0,272 Nádasmezı K-i kifolyó 0,266 0,207 0,286 0,346 0,190 0,097 0,119 0,225 0,109 0,191 0,175 0,314 0,210 Nádasmezı Ny-i kifolyó 0,276 0,312 0,314 0,276 0,203 0,152 0,182 0,358 0,234 0,179 0,185 0,300 0, részvízgyőjtı 0,881 0,889 0,944 0,983 0,798 0,645 0,630 1,112 0,801 0,821 0,786 1,097 0,866 Egervíz 0,104 0,135 0,177 0,221 0,163 0,026 0,094 0,521 0,183 0,169 0,135 0,443 0, részvízgyőjtı 0,114 0,149 0,195 0,243 0,179 0,029 0,103 0,573 0,201 0,186 0,149 0,487 0,217 Nyugati-övcsatorna 1,076 1,224 1,122 2,950 1,192 0,613 0,339 2,319 2,052 2,861 1,137 1,819 1,559 Keleti-Bozót-árok 0,832 0,885 1,148 1,366 0,795 0,300 0,624 3,920 1,098 1,156 0,879 1,355 1,197 belvízbevezetés 0,000 0,000 0,572 0,849 0,800 0,071 0,000 0,274 0,546 0,914 0,496 1,107 0, részvízgyőjtı 2,000 2,206 2,968 5,315 2,874 1,017 1,032 6,944 3,817 5,058 2,609 4,430 3,356 II. tórész 2,995 3,244 4,107 6,541 3,851 1,691 1,765 8,629 4,819 6,065 3,544 6,014 4,439 Burnót-patak 0,064 0,061 0,088 0,079 0,045 0,016 0,022 0,083 0,063 0,042 0,038 0,176 0,065 Örvényesi-Séd 0,039 0,042 0,039 0,038 0,043 0,053 0,031 0,033 0,034 0,037 0,029 0,033 0, részvízgyőjtı 0,134 0,137 0,158 0,147 0,122 0,111 0,078 0,142 0,124 0,109 0,090 0,235 0,132 Tetves-patak (1) 0,139 0,162 0,228 0,290 0,148 0,082 0,133 0,769 0,180 0,146 0,177 0,283 0,228 Tetves-patak (2) 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,286 0,000 0,000 0,000 0,275 0,047 Nagymetszés-patak 0,116 0,137 0,170 0,212 0,084 0,047 0,033 0,339 0,126 0,103 0,107 0,246 0,143 Jamai-patak 0,021 0,039 0,040 0,075 0,045 0,007 0,032 0,216 0,040 0,062 0,058 0,064 0,058 Kıröshegyi-Séd 0,051 0,054 0,068 0,068 0,040 0,021 0,094 0,166 0,091 0,056 0,075 0,108 0,074 belvízbevezetés 0,257 0,225 0,271 0,295 0,202 0,031 0,013 0,800 0,867 0,751 0,242 0,352 0, részvízgyőjtı 0,445 0,455 0,549 0,650 0,371 0,106 0,172 1,807 1,124 0,972 0,482 1,045 0,682 III. tórész 0,579 0,592 0,707 0,797 0,493 0,217 0,250 1,949 1,248 1,081 0,572 1,280 0,814 Arácsi-Séd 0,008 0,008 0,010 0,013 0,013 0,010 0,022 0,020 0,009 0,009 0,008 0,012 0,012 Kéki-Séd 0,019 0,032 0,024 0,033 0,030 0,024 0,022 0,057 0,035 0,026 0,025 0,044 0,031 Főzfıi-Séd 0,013 0,016 0,019 0,029 0,026 0,007 0,008 0,054 0,011 0,009 0,017 0,038 0, részvízgyőjtı 0,099 0,115 0,128 0,173 0,167 0,116 0,221 0,284 0,122 0,111 0,109 0,184 0, részvízgyőjtı 0,103 0,120 0,169 0,215 0,110 0,061 0,098 0,569 0,133 0,108 0,131 0,209 0,169 IV. tórész 0,202 0,235 0,297 0,388 0,277 0,177 0,319 0,853 0,255 0,219 0,240 0,393 0,321 Balaton összesen 9,413 7,762 12,794 19,944 11,948 4,908 7,325 20,647 16,246 14,282 12,158 21,126 13,213 Tóvízoszlopok (mm)

32 4. sz. táblázat Párolgás a Balaton felszínérıl (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi átlag Évi összes Páranyomás (mb) ev 5,0 4,4 6,2 9,1 13,2 15,2 18,5 16,9 15,3 10,7 7,2 5,5 10,6 Léghımérséklet C o t -0,1-2,1 3,7 11,0 16,4 19,2 20,9 19,0 16,8 11,4 4,6 1,2 10,2 E 6,1 5,2 8,0 13,1 18,6 22,2 24,7 22,1 19,1 13,5 8,5 6,7 14,0 E-ev 1,1 0,8 1,8 4,0 5,4 7,0 6,2 5,2 3,8 2,8 1,3 1,2 3,4 Szélsebesség (m/s) v 3,4 2,8 2,6 3,1 2,9 3,1 2,7 2,8 2,2 1,8 2,3 2,9 2,7 a 1,0 1,0 0,7 0,8 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,3 1,4 1,0 1,0 Párolgás (mm)

33 5. sz. táblázat Balatoni vízhasználatok (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Vízkivételek Ivóvízkivétel Ipari + mg-i vízkivétel Összesen Vízbevezetés Szennyvízbevezetés Vízelhasználás a Balatonból (m 3 ) (tó mm)

34 6. sz. táblázat Vízeresztés a Balatonból (m 3 ) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Bögézés Dátum m Vízeresztés Dátum , m Összesen (m 3 ) tó mm

35 7. sz. táblázat Alapadatok a vízkészletváltozás meghatározásához Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Jan. Vízállások (cm) Elızı hó utolsó napján Tárgyhó elsı napján Tárgyhó második napján Hóeleji középvízállás (cm) Vízkészletváltozás a tárgyhóban (mm)

36 8. sz. táblázat A Balaton vízháztartási jellemzıi és a vízmérleg záróhibái (mm) Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Csapadék jav Hozzáfolyás Hozzáfolyás jav Párolgás Párolgás jav Leeresztés Leeresztés jav. Vízelhasználás Vízelhasználás jav. Vízkészletváltozás K számított K mért Záróhiba

37 9. sz. táblázat A Balaton vízmérlege (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Vízkészletváltozás Természetes vízkészletváltozás

38 Tórészenkénti vízmérleg (10 6 m 3 ) sz. táblázat Jan Febr Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Évi összes I. TÓRÉSZ Csapadék 0,6 0,9 1,7 3,3 2,0 3,6 4,5 7,8 2,4 0,1 1,3 2,9 Hozzáfolyás 15,4 9,0 20,6 35,1 18,9 9,4 13,2 21,9 25,2 18,7 14,7 32,7 Párolgás 0,8 0,2 1,0 2,1 4,5 5,0 5,0 5,1 3,8 2,9 1,8 1,0 Lefolyás 13,5 7,2 18,8 31,3 16,8 9,7 13,1 18,3 22,5 18,8 13,8 33,3 Készletváltozás 1,7 2,5 2,5 5,0-0,4-1,7-0,4 6,3 1,3-2,9 0,4 1,3 15,6 II. TÓRÉSZ Csapadék 2,6 2,9 4,0 12,2 5,7 9,4 15,0 22,6 7,8 0,2 3,7 9,3 Hozzáfolyás 8,0 7,8 11,0 19,0 9,8 5,8 4,7 20,4 12,5 16,2 6,6 13,8 Átfolyás 13,5 7,2 18,8 31,3 16,8 9,7 13,1 18,3 22,5 18,8 13,8 33,3 Párolgás 2,6 0,5 2,8 6,8 14,2 16,5 16,2 16,3 12,2 9,5 5,9 3,2 Lefolyás 16,1 9,3 22,9 39,5 19,5 13,8 18,0 24,7 26,5 35,2 16,8 49,1 Készletváltozás 5,4 8,1 8,1 16,2-1,4-5,4-1,4 20,3 4,1-9,5 1,4 4,1 50,0 III. TÓRÉSZ Csapadék 3,6 6,1 4,8 12,6 7,2 7,4 14,0 33,0 13,5 0,3 4,2 16,7 Hozzáfolyás 1,5 1,4 1,9 2,1 1,3 0,6 0,7 4,3 3,2 2,9 1,5 3,2 Átfolyás 16,1 9,3 22,9 39,5 19,5 13,8 18,0 24,7 26,5 35,2 16,8 49,1 Párolgás 3,5 0,7 3,9 9,2 19,3 22,4 22,1 22,2 16,6 12,9 8,1 4,4 Lefolyás 10,3 5,1 14,7 22,9 10,5 6,8 12,4 12,2 21,1 38,4 12,6 59,1 Készletváltozás 7,4 11,0 11,0 22,1-1,8-7,4-1,8 27,6 5,5-12,9 1,8 5,5 68,0 IV. TÓRÉSZ Csapadék 3,8 9,5 4,2 16,1 11,6 13,2 13,6 49,1 14,6 0,6 6,1 15,9 Hozzáfolyás 0,5 0,6 0,8 1,0 0,7 0,5 0,9 2,3 0,7 0,6 0,6 1,1 Átfolyás 10,3 5,1 14,7 22,9 10,5 6,8 12,4 12,2 21,1 38,4 12,6 59,1 Párolgás 4,3 0,9 4,8 11,4 23,9 27,8 27,4 27,6 20,5 16,0 10,0 5,5 Vízelhasználás 1,2 0,6 1,2 1,2 1,2 1,8 1,8 1,8 1,2 1,2 0,6 0,6 Leeresztés 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7,9 38,4 6,4 63,2 Készletváltozás 9,1 13,7 13,7 27,4-2,3-9,1-2,3 34,2 6,8-16,0 2,3 6,8 84,3

39 11. sz. táblázat A Balaton vízháztartási elemeinek éves alakulása években (tó mm) VÍZHÁZTARTÁSI ELEM Csapadék Hozzáfolyás Párolgás Leeresztés Vízelhasználás Természetes vízkészletváltozás

40