A magyar földrajzi nevek és párhuzamaik a nép őshazájának vonatkozásában

Átírás

1 Hargita Csaba Ferenc A magyar földrajzi nevek és párhuzamaik a nép őshazájának vonatkozásában augusztus 13. hargita.csaba@gmail.com - 1 -

2 Hargita Csaba Ferenc A magyar nép őshazája és eredete nevei tükrében Tartalom 1 Bevezető...3 Földrajzi Nevek...4 Balaton környéke és a Kárpátok...4 Helységnevek

3 1 Bevezető Hargita Csaba Ferenc A magyar nép őshazája és eredete nevei tükrében Míg a magyar embernek is csak két atyja van, a Mennyei és a test szerinti, addig a hármas igazság alapelve igaz az anyjára. Minden magyarnak három anyja van. A szülőföldje, amelyre született, ahol boldogulnia kell, aki a legtágabb értelemben táplálja és élteti. Az édesanyja, aki megszüli és felneveli az egyedet és a beszélt anyanyelv, a magyar. Majd minden nép nyelvében az életadó felmenőként jelenik meg a beszélt nyelv. A magyarban azt mondjuk ez a mi anyanyelvünk, de ugyanazt mondja a sajátjára a német (Muttersprache), az angol (mother tongue), a svéd (modersmal), de a spanyol (lengua materna) és az olasz is (lingua materna). Az anya a szülőnk, aki életet ad, majd a gondoskodónk, aki élelmez és öltöztet, aki egyengeti gyermeki fejlődésünket, megadva az alapot ahhoz, amivé felnőttként válni fogunk. Így van ez a nyelvvel is. A nyelv szerkezete, logikája, hangzása mind hatással van ránk. Meghatározza gondolkodásmódunkat, életszemléletünket. Így ad életet egy különleges csoportnak, a népnek melynek tagjait, mint gyermekeit tartja össze. A német nyelv például szerkezetében következetes és szigorú logikát követ, ahol mindennek megvan a maga helye ahova az és csakis az kerülhet. A magyar ellenben szabadságot ad a szavak és mondatok formálásában, nagy teret hagyva az egyén és egyéniségének kifejezésére. A magyar szabadsága, a különböző toldalékok használata a sorrend cserélhetőségeivel a német számára érthetetlen és logikátlan. Így a nyelv anyáskodásának, nevelő szellemének lehet az egyik hatása például, hogy míg a németek közül számos pszichoanalitikai iskola alapító kerülhetett ki, addig a magyaroknál, ahol az agy hozzászokott a kreativitáshoz, a nemzet összlétszámát tekintve a legmagasabb az egy főre jutó Nobel-díjasok és feltalálók aránya, az illető valódi származását figyelembe véve! Olyan gyűjtő nemzet fogalmakat, mint amerikai, szovjet, stb. ebben az esetben nem lehetnek mérvadók

4 Hargita Csaba Ferenc A magyar nép őshazája és eredete nevei tükrében Földrajzi Nevek Az előző tanulmányban a magyarság mai lakhelyéig eljutva érdemes a Kárpát medencében fellelhető földrajzi neveket is megvizsgálni, szolgálhatnak-e bármiféle kiegészítéssel a magyarság eredetével és őshazájávakl kapcsolatos vizsgálódásaink témakörében. Balaton környéke és a Kárpátok Az akkád nyelv egyébként Európa itt található második legnagyobb tavának, a Balatonnak a nevére is tud a maiaknál elfogadhatóbb magyarázatot adni. A jelenlegi hivatalos magyarázatok, a szláv "blato", azaz mocsár, láp, sár, szóból eredeztetik a nevet. Mások, a latin Lacus Pelso nevet az illír pelso (sekély) szóból vezetik le, ide sorolva a tó német Plattensee (platt lapos, sekély) nevét is. Mindegyik magyarázat eléggé kérdéses, mivel Kifejezetten nagy vízfelületről van szó, amiről elég nehezen képzelhető el, hogy az egész merő mocsár vagy sár lett volna. Igaz ugyan a nyugati felére, a Kis-Balatonra, csakhogy azt a környéket a történészek a kelták kezébe adták, akiknek azonban a sárra saját szavuk volt, amit a tájegység mai Zala neve őriz. Egyébként sem valószínű, hogy a rómaiak túl sok pénzt és energiát fektettek volna villák építésére egy mocsár partjainál. A sekély is megkérdőjelezhető, főleg ha a németek irányából nézzük, hiszen abból az irányból az első nagyobb tó a Fertő, amely lényegesen sekélyebb, mint a Balaton, különösen a korabeli vízrajzot figyelembe véve. Maga a platt szó pedig a görögből került a németbe francia közvetítéssel a 17. sz. környékén. Az akkád nyelvben ezzel szemben a balāṭ u szó életet, élőt, életadót is jelent, ami a Balaton szerepét és élővilágát tekintve elfogadható. Amennyiben ezek alapján dr. Bobula Idának igazat adhatunk, úgy a tó nevét egy, a sumerakkád nyelvet beszélő és a Kárpát medence földrajzát jól ismerő népességtől kaphatta. Az akkád nyelvben a karpattu ugyanis vízgyűjtőt, agyagot és edényt jelent, ez megfejtés azonban nem ad magyarázatot a hegyvonulat nevére, amiből aztán a medence neve eredeztethető, ugyanis a karpattu szó semelyik eleme nem utal magának a vízgyűjtőnek, vagy az edénynek a falára. A kérdés persze sokkal egyszerűbbnek tűnik az örmény nyelv ismerőinek, hiszen a karpat ( Կարպատ ) szó jelentése örmény nyelven kőfal. Tegyük hozzá, a keleti síkságok felől érkezőkben a hegyvonulat tényleg kelthette egy hatalmas kőfal képét. A Balaton Felvidék, különleges boráról ismert Badacsony hegyünk neve is felbukkan a Pamir hegységben, Nyugat-Tádzsikisztán egy autonóm területének, és Afganisztán legkeletibb tartományányak neveiben Badakhšon or Badakhšan formában

5 Helységnevek Hargita Csaba Ferenc A magyar nép őshazája és eredete nevei tükrében A településnevek is tartogatnak meglepetéseket. Pannonia provincia területén is találhatók olyan korabeli települések, melyek latin neve magyar, vagy magyar rokon népek jelenlétét erősen sejtetik. Ilyenek például Szombathely római neve Sabaria, azaz szabirok városa. Tehát a Kárpát medencében éltek szabirok (ha nem is magyarok, akkor a közvetlen rokonnép) és minden bizonnyal jelentősebb számban, hogy egy várost is el lehetett róluk nevezni... i.e. 98-ban! A korábban említett Constantinusi látogatás a korabeli Sirmium, a mi nyelvünkön Szerém várától nem messze meg is történt. Ugyanő megemlíti Lippa nevét és egy Albis Unganis nevű népcsoportot Szászország környékén. Zalalövő helyén állt Sala település. Neve a kelta sala (szala), mocsaras vidék, öböl, átkelő. A szala és a mocsár párhuzama helyénvaló lehet, hiszen a mocsár elég saras A gyógyhatású hévízéről híres, mai Horvátországhoz tartozó Varazsd a római időkben az Aqua Iasae, míg Daruvár Municipium Iasorum nevet viselte, utalva az itt lakó jászokra Nándorfehérvártól, a mai Belgrádtól nem messze állt Skela (azaz szkela) elképzelhető összefüggés a székelyekkel Vinkovci, az időtájt Cibalae a korábban említett Kübelé nevét idézi Szeged közelében Parthiscum (pártusok?) Továbbá a folyóneveink, mint Tisia (Tisza), Marisus (Maros), Crisia (Kőrös), Granua (Garam), Samus (Szamos), stb. amiket a honfoglaló magyarság egyszerűen nem vehetett át a rómaiaktól az idő távolából, illetve az azóta a Kárpát medencében állítólag erős tábort vert szlávok ás dáko-románok miatt sem. Constantinus császárnak személyesen kellett Pannoniába jönni az újonnan kivetett súlyos adók miatt. Miután közölte megérti ugyan a problémát, de az adókat nem csökkenti, a helybeliek "Marha! Marha!" kiáltással vágták a fejéhez lábbelijeiket. Az uralkodót őrei menekítették ki. A bibliai kalauzokat ismerő ember szeme hamar megakadhat számos, a magyar fül számára kifejezetten értelmes és ismert nevekenl. Manassé és Zebulon határán álló magaslat héber neve Har-Tabor, vagy újabban Har-Tavor, jelentése Tábor hegy. Úgy ahogy azt a magyar fül is hallja és érti. Ezeken felül se szeri se száma a Kárpát medence és a Közel-Kelet településnév párhuzamainak. Néhány példa Gyarmath Jenőtől Bíró Lajos tolmácsolásában: Abda, Ada, Áj, Ámon, Arad, Baba, Baláta, Bana, Barak, Béla, Cella, Dárda, Dodo, Dóra, Ella, Eszék, Gád, Hági, Hali, Hámor, Harka, Hét, Isa, Juta, Kálló, Kám, Kámon, Léhi, Paros, Perec, Peres, Risza, Sima, Sirák, Súr, Szenna, Szered, Szin, Szud, Uri, Uza, Zilah. Tírusz régi neve is Turán, de neve Czor, Czoár változatai is emlékeztetnek a Fejér megyei Csór nevére. Palesztina területén ma is találunk még Turánt, Almagort, Maghart. Josephus Zsidó Háborújában is megemlít egy Machaerus nevű várost a Genezáret tó keleti partján

6 Hargita Csaba Ferenc A magyar nép őshazája és eredete nevei tükrében Sok olyan magyar település is létezik, amelyek neve utal a magyarság eredetével összefüggésbe hozható földrajzi területtel, annak lakóival és kultúrájával, vagy a bibliai Ószövetséggel. Íme egy lista a teljesség igénye nélkül: Jelenlegi Magyarország: Erdély: Felvidék: Ábrahámhegy, Bakonyszombathely, Barabás, Bélmegyer, Boldogasszonyfa, Garabonc, Szombathely, Istenmezeje, Iszkáz, Izsák, Izsákfa, Jakabháza, Jakabszállás, Józsa, Káld, Kám, Medina, Nyírmada, Pápasalamon, Salomvár, Sámsonháza, Simonfa, Simontornya, Sinatelep, Somogysámson, Szenna, Szentsimon Atyha, Ábránfalva, Ádámos, Árvátfalva, Betfalva, Bethlen, Bethlenszentmiklós, Bihar, Bihardiószeg, Dános, Felsõszombatfalva, Hadad, Héderfája, Hétúr, Mezõsámsond, Obád. Ezen kívül számos "Magyar-", "Kászon-" és Kézdi- nevű település Árva-Magura (azaz Avar-Magura), Betlenfalva, Hutti, Illés, Izsákfalva, Nagyszombat, Rimaszombat, Simony, Szepesszombat Lengyelország: Bélakorompa Délvidék: Kumán Kárpátalja: Halábor, Ungvár A letelepedő hét törzs nevét tartalmazókon felül jó néhány a harmadnap törvényére emlékeztető "szerdahely", valamint a rokon népekre utaló szakály, szakál, székely szokoly kazár kozár szabar zabar, jász és kun neveket tartalmazó településnév minden régióból. Ezeken felül pedig van Hargitánk és Nemerénk, sőt! Van Indiánk (Vajdaság), Elefántunk (Felvidék), Biharunk (Erdély) és Tatánk (jelenlegi Magyarország) is, amik az Indiai szubkontinenshez köthetők. A magyar atomerőmű kapcsán pedig a perzsák a technikai biztonság mellett valószínűleg nagyfokú humorérzékünkről is megemlékezhetnek a település neve hallatán. Az ő nyelvükön Paks (پخش) jelentése ugyanis szét-/elszór, szét-/eloszlik, szertefoszlat, (rádió)adás. Bonyhád بنیاد) - bonyad) pedig maga az alap Véletlen egybeesések lehetősége egy kis helyen ilyen nagy mértékben koncentrálódó Közel- és Középkelettel és annak kultúrájával és hagyományaival összefüggésbe hozható nevek után erősen megkérdőjelezhetők