Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat

Átírás

1 Iktatószám: Tárgy: BA-04/001/ /2018 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal a RUBIN-HOST Bt. (székhely: 6724 Szeged, Csongrádi sgt B. ép. 3/9. adószám: , a továbbiakban: Társaság) terhére Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. Ezen túlmenően a Társaságot az alábbiakban felsoroltakra kötelezi: Az üzleten kívül szervezett árubemutatói tevékenységből eredően működtetett ügyfélszolgálatról, annak elérhetőségéről, nyitvatartási idejéről adjon tájékoztatást a fogyasztók számára. Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés megkötését megelőzően adjon a fogyasztónak a hatályos jogszabályban előírt tartalmú tájékoztatást, világosan és közérthető módon, papíron vagy más tartós adathordozón. Továbbá megtiltom az alábbi jogsértő magatartások további folytatását: A fogyasztók számára az elállási határidővel kapcsolatban megtévesztő tájékoztatást.

2 2 A termékértékesítési céllal szervezett program keretében végzett egészségi állapot mérésével kapcsolatban megtévesztő tájékoztatást. Üzlethelyiségen kívül szervezett termékértékesítés során étrend-kiegészítőt forgalmazását. A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat véglegessé válásának napjától köteles eleget tenni. 2. Az alábbi jogszabályhelyek figyelembe vételével hoztam meg döntésemet: Ügyfélszolgálat működtetése A kereskedelemről szóló évi CLXIIV. tv. (a továbbiakban: Kertv.) 5/C. ( 1) Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából a) székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén; b) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti megyeszékhelyen; c) a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti megyeszékhelyen; d) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt; köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: fogyasztóvédelemről szóló törvény) 17/B. (3) bekezdésének megfelelően. (2) Az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles a) az (1) bekezdés a) c) pontja szerinti ügyfélszolgálati irodáit a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és 5 munkanapos hetet alapul véve legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig nyitva tartani, b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását. - A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 11. határozza meg a tájékoztatás tartalmi követelményét, a 23. (1) bekezdés pedig elállás esetén fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget visszautalásának határidejét:

3 3 11. (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; b) a vállalkozás nevéről; c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és ha azzal rendelkezik a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár; d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér; e) a szerződés szerinti termékért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás adóval megnövelt teljes összegéről vagy ha a termék vagy szolgáltatás jellegéből adódóan az ellenértéket nem lehet előre ésszerűen kiszámítani annak számítási módjáról, valamint az ezen felül felmerülő valamennyi költségről (így különösen a fuvardíjról vagy a postaköltségről), vagy ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel; f) határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról; g) a szerződés megkötéséhez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül; h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; i) a 20. szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. -ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; j) arról, hogy a 20. szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és a távollévők között kötött szerződés esetében a termék postai küldeményként nem küldhető vissza;

4 4 k) arról, hogy a fogyasztó a 26. szerint köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a 13. vagy a 19. esetén a teljesítés megkezdését követően gyakorolja a 20. szerinti felmondási jogát; l) arról, ha a 29. alapján a fogyasztót nem illeti meg a 20. szerinti jog, illetve azokról a körülményekről, amelyek teljesülése esetén a fogyasztó elveszíti a 20. szerinti jogát; m) a kellékszavatosságra és a termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettségről; n) az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatások, valamint a jótállás fennállásáról és annak feltételeiről; o) arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról; p) határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés időtartamáról, határozatlan időre szóló szerződés esetén a szerződés megszüntetésének feltételeiről; q) a határozott időre szóló olyan szerződés esetén, amely határozatlan időtartamúvá alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről; r) a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról; s) a fogyasztó által a vállalkozás kérésére fizetendő vagy biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről; t) a digitális adattartalom működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről; u) a digitális adattartalom hardverrel és szoftverrel való együttműködési képességéről a vállalkozástól ésszerűen elvárható ismereteknek megfelelően; v) a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, valamint az ehhez való hozzáférés módjáról; w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes

5 5 békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. (2) Ha a vállalkozás nem tett eleget az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott valamennyi járulékos költségre vagy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott költségre vonatkozó tájékoztatási követelménynek, a fogyasztó nem köteles megfizetni e költségeket. (4) Az (1) bekezdés i), j) és k) pontjában meghatározott tájékoztatás az 1. mellékletben foglalt mintatájékoztató megfelelő kitöltésével is megadható. (6) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a szerződő felek erről kifejezetten megállapodnak. (7) Az e -ban meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli. 20. (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. vagy a 19. szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg. (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén aa) a terméknek, ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;

6 6 b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e -ban meghatározott elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja. 23. (1) Ha a fogyasztó a 22. -nak megfelelően eláll az üzlethelyiségen kívül kötött vagy a távollevők között kötött szerződéstől, a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított tizennégy napon belül visszatéríti a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Megtévesztő tájékoztatás az étrend kiegészítővel és az elállással kapcsolatban: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. (1)-(2) bekezdése 3. (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. (4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek. A Melléklet 9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.

7 7 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. Az Fttv. 4. (1)-(2) bekezdése: 4. (1) A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni. (2) Ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. Fttv. 6. (1) bek. i) pontja: 6. (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Fttv. 7. (1) bekezdése kimondja, hogy megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

8 8 a) figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). (5) Vásárlásra felhívás esetén jelentős információ: e) olyan szerződések esetében, amelyek tekintetében jogszabály elállási jogot biztosít a fogyasztónak, az erre való utalás. - Étrend-kiegészítő üzleten kívüli forgalmazásával kapcsolatban A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker. Kormányrendelet 18. (1) bek. c) pontját, mely szerint: 18. (1) Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján c) élelmiszer (ideértve a gombát is), a zöldség és a gyümölcs kivételével. Az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet 2. a) pontja értelmében az étrend-kiegészítő élelmiszernek minősül, idézve: a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására). Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.) 62. (4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

9 9 3. A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg: A Társaság nem tett eleget a vásárlónak szervezett utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével összefüggő bejelentési kötelezettségének a székhelye szerint illetékes jegyző felé. A fogyasztónak átadott MEGRENDELŐ elnevezésű dokumentum hátoldalán lévő RUBIN-HOST Bt. Általános Eladási és szerződési feltétel elnevezésű dokumentum nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseket tartalmazta az elállási jog érvényesítése és a jótállási feltételek tekintetében. A korábbi, már nem hatályos jogszabályokra történt a hivatkozás. A dokumentum részét képezte A Banki Áruvásárlási Gyorskölcsön megnevezésű tájékoztatás is. Ezen tájékoztatásra utalás a jelenlegi szabályozás szerint is jogsértő, hiszen tilos a hitel közvetítése az árubemutató alkalmával, bár a vállalkozás a rendezvényt ismeretterjesztő előadás, vitaminszint felmérésnek hirdette és nem termékbemutatónak. A rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján azonban a hatóság megállapítja, hogy a rendezvény, illetve az azzal kapcsolatos valamennyi körülmény alapján termékbemutató, árubemutató tevékenységet folytat a Társaság. A Társaság az ismeretterjesztő előadás keretében olyan terméket kínált, értékesített a megjelent résztvevők számára, aminek hatására minden gyógyszert el lehet hagyni. A fenti tájékoztatás azonban megtévesztő, hiszen az általa értékesített Q10 készítmény élelmiszernek minősülő termék, amit azonban tilos üzleten kívül értékesíteni. 4. A Társaság által megsértett jogszabályhelyek: A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette A Kormányrendelet 11. (1) bekezdésében, a 20. (1)-(3), 23. (1) bekezdésében, Az Fttv. 3. (1) és (3) bekezdésében, 6. (1) bekezdés i) pontjában, 7. (1)

10 10 bekezdésében és a melléklet 9. és 17. pontjaiban, A Kertv. 5/C. (1) b), d) pontjában, Ker. Kormányrendelet 18. (1) c) pontjában foglaltakat. 5. A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe: Kelt: Pécs, Kapják: 1. RUBIN-HOST Bt.. (6724 Pécs, Csongrádi sgt B. ép. 3/9.) 2. Irattár Véglegessé válás után: 1. Baranya Megyei Főügyészség 2. Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (6721 Szeged, Párizsi krt ,info@csmkik.hu