TARTALOM. Törvény. A Kormány rendelete. A Kormány tagjainak rendeletei. A Köztársasági Elnök határozatai. Utasítás. Intézkedések

Átírás

1 BUDAPEST, MÁRCIUS ÁPRILIS 3 4. SZÁM TARTALOM Törvény Oldal évi XXVII. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény és más büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról (Kivonatos közlés) A Kormány rendelete A Kormány 67/2007. (IV. 11.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány tagjainak rendeletei Az igazságügyi és rendészeti miniszter 5/2007. (II. 21.) IRM rendelete az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, továbbá az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a fontos és bizalmas munkakörökrõl és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról (Kivonatos közlés) A szociális és munkaügyi miniszter 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelete az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról (Kivonatos közlés) Az igazságügyi és rendészeti miniszter 6/2007. (III. 2.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról Az igazságügyi és rendészeti miniszter 11/2007. (III. 7.) IRM rendelete a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról Az igazságügyi és rendészeti miniszter 12/2007. (III. 13.) IRM rendelete a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól Az igazságügyi és rendészeti miniszter 13/2007. (III. 13.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról A Köztársasági Elnök határozatai A Köztársasági Elnök 34/2007. (III. 19.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl A Köztársasági Elnök 44/2007. (III. 20.) KE határozata kitüntetés adományozásáról (Kivonatos közlés) Utasítás Az igazságügyi és rendészeti miniszter 3/2007. (IK 3.) IRM utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról szóló 7/1997. (IK 7.) IM utasítás visszavonásáról Intézkedések A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/19/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/22/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet tulajdonában lévõ egyes személygépjármûvek magáncélú futásteljesítmény éves normáját meghaladó kilométerek költségmegállapításáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/31/2007. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka gazdasági helyettesének 3-1/1/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OPg.h. intézkedése a gépjármûvek évi futásteljesítmény-normáinak meghatározásáról A büntetés-végrehajtási szervezet hírei Értekezletek Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 9/2007. (III. 7.) AB határozata Az Alkotmánybíróság 10/2007. (III. 7.) AB határozata... 47

2 26 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám TÖRVÉNY évi XXVII. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló évi IV. törvény és más büntetõjogi tárgyú törvények módosításáról* (Kivonatos közlés) 59. A Be ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) Annak közlése végett, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekbõl mennyi idõt töltött ki, a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és ha a kapott tájékoztatás alapján indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja. Az összbüntetési ítéletnek az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának félbeszakításáról szóló rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 61. A Be ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a) a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfõbb ügyészhez, b) a vádirat benyújtása után a bíróság az igazságügyért felelõs miniszterhez felterjeszti. A kegyelmi kérelemnek az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya. 62. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 10. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során a kijelölhetõ új munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelõi jelentés hiányában elrendeli a pártfogó felügyelõi vélemény beszerzését, valamint meghallgatja a pártfogó felügyelõt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendõ új munkahely képviselõjét is. 63. A Bv. tvr ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) Az eljárást a közérdekû munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. * A törvényt az Országgyûlés a április 2-i ülésnapján fogadta el. 64. (1) A Bv. tvr ának a) pontja helyébe a következõ [A börtönben az elítélt] a) rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhetõ, amelynek idõtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külsõ munkában kivételesen vehet részt, (2) A Bv. tvr a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ [A fogházban az elítélt] a) rövid tartamú eltávozása engedélyezhetõ, amelynek idõtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külsõ munkában részt vehet, (3) A Bv. tvr. 28/A. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul: (5) Az eltávozás idõtartama a szabadságvesztésbe beszámít. (4) A Bv. tvr a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: (3) Az eltávozás idõtartama a szabadságvesztésbe beszámít. 65. A Bv. tvr. a következõ 36/B. -sal egészül ki: 36/B. Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a büntetés-végrehajtási intézet rendjére és biztonságára figyelemmel korlátozható. 66. A Bv. tvr. 41/A. -a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A kimaradás idõtartama a szabadságvesztésbe beszámít. 67. (1) A Bv. tvr a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: 54. (1) Az I VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra, akiknek a szabadságvesztést katonai fogdában [Btk (1) bek.] kell letölteniük. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje a katonai fogdában a fogház rendjének felel meg. (3) Az intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter jelöli ki. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt intézet e célra elkülönített részén kell végrehajtani. (4) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a különbözõ állománycsoportú elítélteket el kell különíteni egymástól. Az elítéltek katonai érdekbõl is csoportosíthatók. 55. (1) A katonai fogdában büntetésüket töltõ elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai annyiban szünetelnek,

3 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 27 illetõleg korlátozottak, amennyiben errõl az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes. (2) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak el. (3) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli egyenruhát viselnek. (4) Kapcsolattartásra jogosult személy az elítélt állományilletékes parancsnoka, vagy annak megbízottja is. 56. E cím alkalmazásában katona: a Btk ának (1) bekezdésében meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése, illetõleg a végrehajtás alatt fennáll. (2) A Bv. tvr a helyébe a következõ rendelkezés lép: 58. A katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartását, illetve fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és fejlesszék. 68. A Bv. tvr ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépõ szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése elõtt megfizetik, a szabadságvesztés nem hajtható végre, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követõen az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani. 69. (1) A Bv. tvr. 84/A. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A beteggel szemben az Eütv.-ben meghatározott okok miatt és az ott meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések alkalmazásának. (2) A Bv. tvr. 84/A. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) (4) bekezdések számozása (3) (5) bekezdésre módosul: (2) A beteggel szemben a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítõ eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer (megfogás vagy lefogás) alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a betegnek az igazságügyi elmegyógyító és megfigyelõ intézetbõl vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyérõl engedély nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni. 70. A Bv. tvr ának (2) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki: [A pártfogó felügyelet megszûnik, ha] b) a próbára bocsátást, a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve a feltételes szabadságot a bíróság megszünteti. 71. (1) Bv. tvr ának helyébe a következõ rendelkezés lép: 104. (1) A katona pártfogó felügyeletének végrehajtására a rendelkezései nem alkalmazhatók. (2) A katona pártfogó felügyeletét ha az állományilletékes parancsnok másképp nem rendelkezik a szolgálati elöljáró által kijelölt hivatásos katona pártfogó, a bíróság, illetõleg az ügyészség határozata alapján hajtja végre. (3) A pártfogó a) rendszeres kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét, munkáját és magatartását, b) szolgálati és lakóhelyén ellenõrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat, szükség esetén utasítja azok betartására, c) állományilletékes parancsnoka útján kezdeményezi a magatartási szabályok módosítását, illetõleg a magatartási szabályok megszegése esetén a területileg illetékes ügyészség tájékoztatását. (4) A pártfogó jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítséget nyújtani a pártfogoltnak a beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához. (5) A pártfogolt köteles: a) az elõírt magatartási szabályokat megtartani, b) a pártfogó utasításait teljesíteni. (2) A Bv. tvr. a következõ 104/A. -sal egészül ki: 104/A. (1) Ha a feltételes szabadságra bocsátással egy idõben az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezése szükséges, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos elõterjesztésben javaslatot tesz az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezésére. (2) A bíróság a javaslatról a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében hozott határozatában dönt. Ha az elítélt pártfogó felügyeletét elrendelték, szabadon bocsátása elõtt ki kell oktatni a magatartási szabályokra és azok megszegésének következményeire. (3) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya a pártfogó felügyelet tartama alatt szûnik meg, köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelõnél. (4) A szolgálati viszony megszûnésérõl az állományilletékes parancsnok haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelõi szolgálatot és rendõrkapitányságot; egyidejûleg közli a megállapított magatartási szabályokat. A továbbiakban a pártfogó felügyelet végrehajtására az általános szabályok irányadók. 72. A Bv. tvr a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ [Az elkövetõ] c) havonta legalább egy alkalommal fogadhat látogatót,

4 28 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám 73. A Bv. tvr ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelõs miniszter, hogy a büntetések és az intézkedések végrehajtásának, valamint a pártfogó felügyelõi szolgálat tevékenységének részletes szabályait a legfõbb ügyésszel és a feladatkörükben érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza. 74. A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény (Bvsz. tv.) a következõ 14/A. -sal egészül ki: 14/A. (1) Az elõzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történõ befogadás során ujjnyomatot vehet a befogadott személytõl. (2) Az (1) bekezdés szerinti ujjnyomat vétele kizárólag abból a célból történhet, hogy a befogadott személy ujjnyomata a külön törvény szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásból igényelt adatokkal, a személyazonosítás érdekében összevetésre kerüljön. A bv. szerv által vett ujjnyomatot a személyazonosítást követõen haladéktalanul törölni kell. 75. (1) A Bvsz. tv ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben. (2) A Bvsz. tv ának (8) bekezdése helyébe a következõ (8) Ha a kényszerítõ eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselõt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselõjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is. 76. A Bvsz. tv ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselõnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselõjének függetlenül a 16. (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél. 77. A Bvsz. tv ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) Nincs helye lõfegyverhasználatnak a) ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lõfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn, b) ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhetõ, c) a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására. 78. A Bvsz. tv. a következõ 28/A. -sal egészül ki: 28/A. A büntetés-végrehajtási szervezet, illetõleg a javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megõrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történõ megállapítása céljából a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel az elítélt kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó a) családi és utónevére, b) lakcímére (székhelyére), c) telefonszámára és d) kapcsolattartói minõségére. 85. A bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló évi LXXXV. törvény (Bnyt.) 37. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés az (1) bekezdés számozást kapja: (2) Az elõzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe, illetve rendõrségi fogdába történõ befogadás során személyazonosítás céljából a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból a 10. a) pontjában meghatározott adatokat, valamint az arcképet igényelheti. Az átvett adatokat a személyazonosítást követõen haladéktalanul törölni kell. Hatályba léptetõ és hatályon kívül helyezõ rendelkezések 89. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel június 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 2. -a július 1-jén lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti c) a Bv. tvr a, 59. -ából a munkáltatására,, ának (1) bekezdésében az a szabálysértési hatóság vagy, valamint ának (2) bekezdésében a, szigorított javító-nevelõ munkában szövegrész, d) a Bvsz. tv a (3) bekezdésének g) és h) pontja, 22. -ának (4) bekezdése, f) a Bv. tvr a (1) bekezdésének c) pontjában a bíróság szövegrész a pártfogó felügyelõ szövegre, a bíróságnak szövegrész a pártfogó felügyelõnek szövegre, a Bv. tvr a (2) bekezdésének bevezetõ szövegében a bíróságot szövegrész pártfogó felügyelõt szö-

5 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 29 vegre, a Bv. tvr ának (1) bekezdésében a bíróságot szövegrész a pártfogó felügyelõt szövegre, g) a Bv. tvr ának (3) bekezdésében az A megyékben és a fõvárosban mûködõ munkaügyi központok rendszeresen tájékoztatják szövegrész az Az állami foglalkoztatási szolgálat rendszeresen tájékoztatja szövegre, h) a Bv. tvr ának (3) bekezdésében a szolgálat megyei (fõvárosi) hivatalát szövegrész helyébe a szolgálatot szöveg, 83. -ának (1) bekezdésében az Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézetben szövegrész igazságügyi megfigyelõ és elmegyógyító intézetben szövegre, i) a Bv. tvr a (1) bekezdésének c) pontjában az igazságügyminiszter szövegrész az igazságügyért felelõs miniszter szövegre, a (2) bekezdésének elsõ, második és harmadik mondatában az oktatási szövegrész az oktatásért felelõs szövegre, második mondatában az az igazságügyminiszterrel szövegrész az a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszterrel szövegre, harmadik mondatában az az igazságügyminiszter szövegrész az a büntetés-végrehajtásért felelõs miniszter szövegre, a (2) bekezdésének b) pontjában az igazságügyminiszter szövegrész az igazságügyért felelõs miniszter szövegre, ának (2) bekezdésében a honvédelmi miniszter szövegrész a honvédelemért felelõs miniszter szövegre, az igazságügyminiszter szövegrész az igazságügyért felelõs miniszter szövegre, ának (3) bekezdésében a belügyminiszter szövegrész a rendészetért felelõs miniszter szövegre, az igazságügyminiszterrel szövegrész az igazságügyért felelõs miniszterrel szövegre, k) a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény a (1) bekezdésében a katonai fogházban szövegrész a katonai fogdában szövegre, ának (2) bekezdésében a a Honvédség katonai fogházában szövegrész a katonai fogdában szövegre módosul. A KORMÁNY RENDELETE A Kormány 67/2007. (IV. 11.) Korm. rendelete a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a (2) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el: 1. (1) A költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 1. -a (2) bekezdésének a) b) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A rendelet hatálya kiterjed] a) a központi államigazgatási szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre; b) a helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv); (2) A Ber. 1. -a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ [A rendelet hatálya kiterjed] h) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása munkaszervezetére és a többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre. 2. (1) A Ber. 2. -ának p) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] p) ellenõrzési nyomvonal: az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/B. -ának (1) bekezdésében meghatározott leírás; (2) A Ber. 2. -a a következõ q) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] q) belsõ kontroll: a pénzügyi irányítási és ellenõrzési tevékenység, valamint a belsõ ellenõrzési tevékenység együttesen. 3. (1) A Ber. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek e szerv vezetõjének közvetlen irányítása alatt álló belsõ ellenõrzési egységgel kell rendelkeznie, amely ellátja a szerv belsõ ellenõrzését, és ellenõrzést végez a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, illetve a fejezeti kezelésû elõirányzatok, elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) vonatkozásában, továbbá a fejezet többségi tulajdonában lévõ szervezeteknél, valamint a költségvetésbõl céljelleggel juttatott és a nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevõ szervezeteknél.

6 30 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám (2) A Ber. 4. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ (5) A (3) bekezdésben foglalt feladatok a szerv vezetõjének közvetlen irányítása alá tartozó, kizárólag ezen feladatokat ellátó költségvetési szerv által is elláthatóak. 4. A Ber. a következõ 4/A. -sal egészül ki: 4/A. (1) Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belsõ ellenõrt, a költségvetési szerv vezetõje köteles gondoskodni a költségvetési szerv belsõ ellenõrzési tevékenységének külsõ szolgáltató bevonásával történõ megszervezésérõl. (2) A belsõ ellenõrzési tevékenység (1) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó megállapodásban rendelkezni kell a 12. -ban foglalt tevékenységek ellátásának módjáról. (3) A belsõ ellenõrzési vezetõ jogosult ideiglenes kapacitáskiegészítés vagy speciális szakértelem szüksége esetén külsõ szolgáltató bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetõjének. (4) Az (1) (3) bekezdések szerinti megállapodás alapján belsõ ellenõrzést végzõ személynek meg kell felelnie a 11. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek azzal, hogy a 11. (2) bekezdésében foglalt felmentés ilyen esetben nem adható. (5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni akkor, ha a külsõ szolgáltató (3) bekezdés szerinti bevonásának indoka a speciális szakértelem szüksége. 5. A Ber. 5. -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: (3) A belsõ ellenõrzési vezetõ köteles a belsõ ellenõrzési kézikönyvet rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálni, és a jogszabályok vagy módszertani útmutatók változásai, illetve egyéb okok miatt szükséges módosításokat átvezetni. 6. (1) A Ber. 8. -ának d) e) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [A belsõ ellenõrzés feladata] d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetõje számára a költségvetési szerv mûködése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési, és a belsõ ellenõrzési rendszerek, a belsõ kontrollok javítása, továbbfejlesztése érdekében; e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezõk, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok megelõzése, illetve feltárása érdekében; (2) A Ber. 8. -a a következõ g) h) pontokkal egészül ki: [A belsõ ellenõrzés feladata] g) elvégezni a belsõ ellenõrzési tevékenység minõségértékelését; h) a költségvetési szerven belül a nemzetközi belsõ ellenõrzési standardok és a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítettek szerint tanácsadási tevékenységet ellátni. 7. A Ber a a következõ (4) (5) bekezdésekkel egészül ki: (4) Költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési vezetõnek az nevezhetõ ki, aki rendelkezik legalább 5 év gyakorlattal ellenõrzési, költségvetési, pénzügyi vagy számviteli munkakörben és megfelel az (1) bekezdésben foglaltaknak. (5) Ha a belsõ ellenõrzési vezetõ feladatait külsõ szolgáltató látja el, a feladatot ellátó személynek meg kell felelnie a (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. 8. (1) A Ber ának i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] i) gondoskodni arról, hogy a belsõ ellenõrzési kézikönyvben rögzítésre és a belsõ ellenõrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belsõ ellenõrzési tevékenység minõségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; (2) A Ber ának l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] l) az éves ellenõrzési jelentés elkészítésekor önértékelés keretében értékelni a belsõ ellenõrzés minõségét, tárgyi, személyi feltételeit, és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetõjének a feltételeknek az éves tervvel történõ összehangolására; (3) A Ber ának n) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ ellenõrzési vezetõ feladata] n) a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és mûködtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belsõ ellenõrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti;

7 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET A Ber ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A költségvetési szerv belsõ ellenõrzési vezetõje a tárgyévet követõ évre vonatkozó éves ellenõrzési tervét megküldi a fejezet felügyeletét ellátó költségvetési szerv belsõ ellenõrzési egységének vezetõje (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõ, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetõje) részére minden év november 15-éig. 10. A Ber. 23. (1) bekezdésének bevezetõ szövege helyébe a következõ szöveg lép: A belsõ ellenõrzési vezetõ a 24. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével minden egyes ellenõrzés lefolytatásához megbízólevél aláírásával kijelöli a vizsgálatvezetõt és az ellenõrzéseket lefolytató belsõ ellenõröket, akik elkészítik az ellenõrzési programot, figyelembe véve 11. A Ber. a következõ 26/B. -sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki: Az ellenõrzés megszakítása, felfüggesztése 26/B. (1) Az ellenõrzést a belsõ ellenõrzési vezetõ megszakíthatja, ha a) soron kívüli ellenõrzést kell lefolytatni, vagy b) a vizsgálatvezetõ vagy a belsõ ellenõr az ellenõrzés lefolytatásában akadályoztatva van. (2) Az ellenõrzést a belsõ ellenõrzési vezetõ felfüggesztheti, ha az ellenõrzöttnél a) az ellenõrzést érintõ személyi változás vagy elháríthatatlan ok, b) a számviteli rend állapota, c) a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy d) az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység jogsértõ magatartása az ellenõrzés folytatását akadályozza. (3) A belsõ ellenõrzési vezetõ az ellenõrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén arról írásban tájékoztatja az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét, melyben az ellenõrzés felfüggesztése esetén határidõ megállapításával egyúttal felhívja az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét az akadály megszüntetésére. Az ellenõrzés megszakításáról vagy felfüggesztésérõl a belsõ ellenõrzési vezetõ egyidejûleg írásban tájékoztatja az ellenõrzési tervét jóváhagyó vezetõt. (4) A megszakított, illetve felfüggesztett ellenõrzést az elrendelése okául szolgáló akadály elhárulásától számított 30 naptári napon belül folytatni kell, ennek idõpontjáról a belsõ ellenõrzési vezetõ dönt. (5) Az ellenõrzés folytatásáról a belsõ ellenõrzési vezetõ írásban értesíti az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõjét. 12. A Ber. a következõ 29/A. -sal egészül ki: 29/A. (1) Az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel a belsõ és külsõ ellenõrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi. (2) A nyilvántartás tartalmazza az intézkedési terv alapján az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység által végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát. (3) A belsõ és külsõ ellenõrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekrõl, a végre nem hajtott intézkedésekrõl és azok indokáról az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje beszámolót készít. (4) Az ellenõrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetõje a beszámolót a tárgyévet követõ év január 31-ig megküldi a költségvetési szerv belsõ ellenõrzési vezetõje és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõ, többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a munkaszervezet vezetõje) részére. (5) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a fejezetére vonatkozó összefoglaló beszámolót, valamint a saját szervezetére vonatkozó beszámolót megküldi a fejezet felügyeletét ellátó szerv belsõ ellenõrzési vezetõjének és a pénzügyminiszternek minden év április 30-ig. A pénzügyminiszter az intézkedési tervekben foglaltak megvalósításáról éves jelentésében tájékoztatja a Kormányt. 13. (1) A Ber ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A költségvetési szerv vezetõje felelõs az éves ellenõrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenõrzési jelentést a költségvetési szerv vezetõje megküldi a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének (önkormányzati költségvetési szerv esetén a jegyzõnek, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetõjének) a tárgyévet követõ év március 15-ig.

8 32 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám (2) A Ber a (3) bekezdésének ab) pontja helyébe a következõ [A pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenõrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenõrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:] ab) az ellenõrzések minõségét, személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elõsegítõ és akadályozó tényezõket (önértékelés alapján); (3) A Ber a (3) bekezdésének ba) pontja helyébe a következõ [A pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenõrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenõrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:] ba) az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolást, az ellenõrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatait a 29/A. (3) bekezdésében foglalt beszámoló alapján, (4) A Ber ának (4) bekezdése helyébe a következõ (4) A (3) bekezdés a) és ba) pontjaiban foglaltak elkészítéséért a belsõ ellenõrzési vezetõ, a (3) bekezdés bb) pontjában foglaltak elkészítéséért pedig a költségvetési szerv vezetõje felelõs. 14. A Ber ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A pénzügyminiszter felelõs a belsõ ellenõrzési rendszer szabályozásáért... amelynek keretében] e) felelõs a belsõ ellenõrök képzési rendszerének fejlesztéséért; 15. A Ber a helyébe a következõ 34. (1) Az ÁBPE Bizottság konzultatív testület, amelynek feladata a) a belsõ ellenõrzési rendszert is magában foglaló államháztartási belsõ pénzügyi ellenõrzési rendszer mûködésének áttekintése; b) a pénzügyminiszter támogatása ba) a belsõ ellenõrzési rendszer koordinációja, harmonizációja és a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok elõkészítése során, valamint bb) az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó ellenõrzési feladatok koordinációja terén; továbbá c) a belsõ ellenõrök funkcionális függetlenségének értékelése és támogatása. (2) A belsõ ellenõrzési rendszer mûködésérõl készített jelentést miután azt az ÁBPE Bizottság megtárgyalta a pénzügyminiszter a tárgyévet követõ év szeptember 30-ig benyújtja a Kormánynak. 16. A Ber ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) A minisztériumoknál a költségvetési szerv vezetõjének e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a miniszter vagy a miniszter döntése alapján államtitkár gyakorolja. 17. A Ber ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervei esetében az e rendelet 4. -ának (3) (4) bekezdésében, 7. -ában, 10. -ában, 22. -ának (2) bekezdésében, a 29/A. -ának (5) bekezdésében, valamint 31. -ának (2) és (5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. 18. A Ber ának (2) (3) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (2) A 31. (3) bekezdésében megjelölt módszertani útmutatót a pénzügyminiszter minden év december 31-ig közzéteszi. (3) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek vezetõi minden év május 31-ig tájékoztatják a pénzügyminisztert a jelen rendelet 31. -a (3) bekezdésének ab), ae) és bb) pontjaiban foglaltakról; e szervek vonatkozásában a jelen rendelet 22. -ának (2) bekezdése, 29/A. -ának (5) bekezdése, 31. -ának (5) bekezdése és 33. -ának d) pontja nem alkalmazandó. 19. (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követõen megkezdett ellenõrzések során kell alkalmazni. (2) E rendelet 8. -ának (2) bekezdése és 13. -a június 1-jén, 7. -a január 1-jén lép hatályba.

9 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 33 (3) A Ber ának (2) bekezdésében és 29. -ának (1) bekezdésében a 15 naptári napon belül szövegrész helyébe a 15 munkanapon belül szöveg lép. (4) A Ber. új 4/A. -ában foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követõen megkötött megállapodásokra kell alkalmazni. (5) A Ber. új 29/A. -ban foglaltak a vonatkozó pénzügyminiszteri útmutatónak a Pénzügyi Közlönyben történõ közzétételét követõ 60. naptól alkalmazandóak. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Ber. 1. (2) bekezdésének f) és i) pontja, 4. -ának (7) bekezdése és 26. -ának (3) bekezdése. A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI Az igazságügyi és rendészeti miniszter 5/2007. (II. 21.) IRM rendelete az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, továbbá az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél a fontos és bizalmas munkakörökrõl és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjének megállapításáról (Kivonatos közlés) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 78. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél az Nbtv. 2. mellékletének 18. pontja alapján a fontos és bizalmas munkaköröket, továbbá az ilyen munkakörben foglalkoztatott személyek nemzetbiztonsági ellenõrzésének szintjét az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügy-miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 36/2004. (XI. 24.) IM rendelet, az Igazságügyi Minisztérium és az igazságügy-miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek fontos és bizalmas munkaköreinek megállapításáról és a nemzetbiztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 36/2004. (XI. 24.) IM rendelet módosításáról szóló 13/2005. (VII. 18.) IM rendelet, az Igazságügyi Hivatal tevékenységével kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/2006. (VI. 23.) IM rendelet 33. -a, a fontos és bizalmas munkakörökrõl és a biztonsági ellenõrzés szintjérõl szóló 34/1997. (V. 30.) BM rendelet melléklete II.1. a) c) pontja, II.2. a) pontja, II.3. a) c) és e) pontja, valamint III., V VI. és IX. pontja, valamint XIII. pont b) c), valamint e) g) alpontja. Melléklet az 5/2007. (II. 21.) IRM rendelethez A szerv vagy intézmény és a munkakör megnevezése A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje III. A büntetés-végrehajtási szervezetnél 1. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) titokvédelmi felügyelõje C 2. a BVOP Védelmi Fõosztályának vezetõje C 3. a személyi védelemrõl szóló jogszabály szerint a személyi védelem és a Védelmi Program által meghatározott feladatok végrehajtásában részt vevõ, illetve e tárgykörökben keletkezett adato - C kat kezelõ személyek 4. a BVOP nemzetbiztonsági megbízottja C 5. a BVOP fõosztályvezetõi és az osztályvezetõkkel azonos jogállású személyek B

10 34 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám A szerv vagy intézmény és a munkakör megnevezése A nemzetbiztonsági ellenõrzés szintje 6. a BVOP Védelmi Fõosztályán foglalkoztatott személyek B 7. a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainak ügyvezetõ igazgatóhelyettesei, gazdasági és biztonsági vezetõi B 8. büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények vezetõi és helyetteseik, valamint a honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi felkészítéssel és az országmozgósítás feladatainak végzésével B megbízott személyek, továbbá a biztonsági tisztek 9. a belsõ ellenõrök B 10. a BVOP, illetve a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények titkos ügykezelõi A A szociális és munkaügyi miniszter 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelete az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról (Kivonatos közlés) A szakképzésrõl szóló évi LXXVI. törvény 4. (2) bekezdésének a) pontjában, a 48. (3) bekezdésében, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. ec) pontjában kapott felhatalmazás alapján az 1. tekintetében az oktatási és kulturális miniszterrel, a szakképesítésért felelõs miniszterekkel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Közbeszerzések Tanácsa elnökével egyetértésben a következõket rendelem el: (1) Az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. -ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (5) A szakképesítésért felelõs miniszter a javaslatot a (4) bekezdésben meghatározott okmányokkal együtt szakmai véleményezésre megküldi a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Intézetnek (a továbbiakban: NSZFI) és az Szt. 4. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerûsítését szolgáló bizottságnak (a továbbiakban: OKJ bizottság) is. Az NSZFI és az OKJ bizottság a szakképesítésért felelõs miniszter által megküldött javaslattal kapcsolatos véleményét, a javaslatnak az NSZFI-be és az OKJ bizottsághoz való megérkezésétõl számított harminc napon belül alakítja ki. (2) Az R. 1. számú mellékletének Országos Képzési Jegyzék 2006 alcíme és az azt követõ táblázat helyébe az e rendelet 1. számú mellékletével megállapított alcím és táblázat lép (1) Ez a rendelet kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

11 1. számú melléklet a 10/2007. (II. 27.) SZMM rendelethez 349. szint Szakképesítés azonosító száma tanulmányi terület Szakképesítés megnevezése Azonosító szám elágazás ráépülés szint Azonosító Országos Képzési Jegyzék 2007 Szakképesítések köre Rész-szakképesítés Elágazás Ráépülés megnevezés Azonosító szint Büntetés-végrehajtási felügyelõ I Büntetés-végrehajtási felügyelõ II. 990 óra Büntetés-végrehajtási fõfelügyelõ 850 óra megnevezés Azonosító szint Szakmacsoport sorszám alapszakképesítés részszakképesítés sorszám sorszám sorszám megnevezés Sorszám Jegyzékbe kerülés éve Kizárólag iskolai rendszerben oktatható Maximális képzési idõ 1130 óra FEOR szám A szakmai és vizsgakövetelmény meghatározására feljogosított miniszter 5363 IRM 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 35

12 36 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám Az igazságügyi és rendészeti miniszter 6/2007. (III. 2.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény 35. -a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 1. A büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VII. 8.) IM rendelet 9. -a és az azt megelõzõ alcím, valamint a 10. -a és az azt megelõzõ alcím hatályát veszti. 2. (1) Ez a rendelet április 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. 2. A fogvatartott az 1. (6) bekezdésében foglaltaktól eltérõen egészségügyi intézmény térítésköteles szolgáltatását csak akkor veheti igénybe, ha azt a bv. intézet parancsnoka engedélyezi, a fogvatartott a várható költségeket ideértve a szállítás költségeit is megelõlegezi, és az egészségügyi intézmény a szolgáltatást vállalja. 2. (1) Az R. 8. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A fogvatartottak részére biztosítani kell évente tüdõszûrésen (ernyõképszûrés), fogászati szûrésen, a nõknek nõgyógyászati szûrésen való részvétel lehetõségét. (2) Az R. 8. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ (3) A HIV szûrõvizsgálat a bv. orvos tájékoztatását követõen önkéntes alapon, a fogvatartott kérésére végezhetõ. Az eljárási rend betartásával lehetõség van anonim szûrõvizsgálatra is. A szûrõvizsgálatot a külön jogszabályban meghatározott laboratóriumok végzik. (3) Az R. 8. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ (4) Az egyéb szûrõvizsgálatokra a külön jogszabályok az irányadók. Az igazságügyi és rendészeti miniszter 11/2007. (III. 7.) IRM rendelete a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejû rendelet ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 18. -ának (4) bekezdésében, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának e) pontjában foglaltakra az egészségügyi miniszterrel és a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. -ának helyébe a következõ 3. Az R ának (1) bekezdése helyébe a következõ (1) A fogvatartott részére a fogvatartás ideje alatt kérelmére, illetve szabaduláskor ki kell adni kórházi zárójelentésének egy példányát, valamint azokat az orvosi leleteket, illetve másolatukat, amelyek az egészségi állapotának megítélésében fontosak, vagy amelyekre a fogvatartott, illetve a szabaduló igényt tart. A fogvatartás ideje alatt kiadott dokumentumok elvesztéséért, megsemmisüléséért, eltûnéséért, megrongálódásáért a bv. intézetet felelõsség nem terheli. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 1. -ának (5) bekezdése.

13 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 37 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 12/2007. (III. 13.) IRM rendelete a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény 48. -a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladatés hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: Alapvetõ rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztetõ fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztetõ jelzést adó készülék): a gépjármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztetõ jelzést adó készülék: a jármûre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekû feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegetõ veszély elhárítása, nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. (1) A gépjármûre megkülönböztetõ jelzést adó készüléket, valamint a jármûre figyelmeztetõ jelzést adó készüléket a 3. -ban és a 9. (1) bekezdésében foglaltak kivételével csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzembentartott azon gépjármûvekre, amelyekkel az 1. c) pontjában foglalt közérdekû feladatokat ellátják. A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentõszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgõsségi betegellátást végzõ gépjármûveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tûzoltóság, a Rendõrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határõrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjármûveire, c) a rendõrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjármûveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjármûvére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjármûveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérõ, zárt csoportban közlekedõ (közrefogott) gépjármûvekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjármûvekben a megkülönböztetõ fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. (1) Megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgõsségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgõsségi betegellátást végzõ szervek, illetve a bányamentõ szolgálatok, b) a közmûvek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végzõ szervek, c) a 3. (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség, d) a 3. (1) bekezdés b) c) pontja alá nem tartozó, a Rendõrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a fõfoglalkozású létesítményi tûzoltóság, a tûzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfõbb Ügyészség,

14 38 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végzõ Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjármûvekre adható. (2) A megkülönböztetõ jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármû mûszaki érvényességéig adható. d) e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjármûveinél, a 4. (1) bekezdés c) d) pontjában meghatározott szervek bûnüldözési célból üzemeltetett gépjármûveinél, valamint a 4. (1) bekezdés e) f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévõ hivatali gépjármûveinél. 5. (1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet elsõ fokon a 4. (1) bekezdés a) a) c) pontjaiban felsorolt szervek gépjármûveire a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság, b) d) j) pontjaiban meghatározott szervek gépjármûveire az Országos Rendõr-fõkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban elsõ fokon a) a megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez szakterületüknek megfelelõen az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság elõzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekû feladatnak. A megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. (1) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével csak olyan gépjármûre szerelhetõ fel, amelynek üzemeltetõjét, üzemeltetési célját a gépjármûvön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstõl számított tizenöt napon belül a megkülönböztetõ jelzést adó készülék felszerelésével egyidejûleg a feliratot, jelzést a gépjármûvön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendõrség védett személyeket szállító, kísérõ, biztosító gépjármûveinél, a 3. (1) bekezdés A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használata 7. (1) A gépjármûre felszerelt megkülönböztetõ jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármû megkülönböztetõ jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak mûködtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelõs személy elrendeli, vagy b) a felvezetõ rendõrségi gépjármûvet követve közlekedik. (3) A megkülönböztetõ jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjármûvein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során a jogszabályi feltételek betartása mellett lehet mûködtetni. (4) A megkülönböztetõ jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgõs betegszállítást végzõ szervek az Országos Mentõszolgálat regionális mentõszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendõrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztetõ jelzést adó készüléket használó gépjármû vezetõje a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a mûködtetést megelõzõen ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszûnését követõen, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelõ más okmányban rögzíteni. A szerv vezetõje gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenõrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjármûvezetõje a megkülönböztetõ jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történõ használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. (1) A gépjármûvet a megkülönböztetõ jelzést adó készülék mûködtetésének idõtartama alatt a 3. (1) bekez-

15 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 39 dés d) e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjármûvek kivételével csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban elõírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztetõ fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a gépjármûre felszerelni. A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmû építésére, ellenõrzésére, fenntartására (javítására), illetõleg tisztítására szolgáló jármûre, b) a kommunális szemétszállítást végzõ jármûre, c) a jogszabályban elõírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármûre, és jármûszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezõgazdasági erõgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító jármûre, ha annak használatát az engedélyben elõírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó jármûre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély elõírja. (2) Az (1) bekezdés e) f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztetõ jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges idõtartamra lehet a jármûre felszerelni. 10. (1) Figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó jármûvet rendszeresen kísérõ, b) az elromlott jármû vontatását vagy a közúton elromlott jármû hibaelhárítását rendszeresen végzõ jármûre adható, ha a jármû üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármû üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelését elsõ fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendõrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendõrfõkapitányság engedélyezi. 11. (1) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármû mûszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság idõtartamát azzal megegyezõen kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenõrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A jármûre felszerelt figyelmeztetõ jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet mûködtetni. A megkülönböztetõ jelzést adó és a figyelmeztetõ jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. (1) A jármû üzembentartója köteles a) a 3. (1) bekezdésének a) d) pontjában és a 9. (1) bekezdésének a) c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. (1) bekezdésében és a 10. (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának idõpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyezõ, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytõl számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a jármûnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta idõpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történõ bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztetõ, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztetõ jelzésre vonatkozóan a meghosszabbítás kivételével a jármû mûszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. (2) bekezdésében és a 11. (1) bekezdésében meghatározott határidõvel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek azok ismételt vizsgálata alapján biztosítottak, és a kérelmezõ az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idõ lejártának napja elõtt kezdeményezi. (4) A 3. (1) bekezdésének e) pontja és a 9. (1) bekezdésének d) f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a jármûnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történõ bejegyzéséig a megkülönböztetõ és a figyelmeztetõ jelzést adó készülék nem használható.

16 40 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám Az engedély visszavonása 13. (1) A hatóság a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármû, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztetõ jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, mûszaki elõírásokat megszegi, c) a jármû üzembentartási célja megváltozott, d) a jármûvet a forgalomból kivonták, e) a jármû üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármû üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c) e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétõl számított tizenöt napon belül az engedélyezõ hatóságnak bejelenteni. Vegyes és záró rendelkezések 15. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a megkülönböztetõ és figyelmeztetõ jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendõr-fõkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. -ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggõ egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. -a és 15. -a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztetõ jelzést, illetve figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a jármûnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. Az igazságügyi és rendészeti miniszter 13/2007. (III. 13.) IRM rendelete az igazságügyi és rendészeti miniszter által rendvédelmi célra feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek térítésmentes átadásáról A megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109/K. -ának (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának n) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendelem el: (1) Ha a megkülönböztetõ jelzést adó készülék vagy a figyelmeztetõ jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. (1) bekezdés a) e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendõrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jármûvek tekintetében az a rendõrkapitányság illetékes, ahol a jármû forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. 1. A Rendõrség, a Határõrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtási Szervezet, a Rendõrtiszti Fõiskola és a rendészeti oktatási intézmények (a továbbiakban együtt: vagyonkezelõ szerv) tárgyi eszközeit és készleteit a rendészetért, határrendészetért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilváníthatja feleslegessé.

17 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET A tárgyi eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítására a vagyonkezelõ szerv az 1. mellékletben meghatározott adatlapon tesz javaslatot. 3. meghatározott szervek és intézmények (a továbbiakban: igénylõk) jelenthetik be hasznosítási igényt. (2) Az igénylõk hasznosítási igényüket a honlapon történõ közzétételtõl számított 30 napos határidõvel jelenthetik be a vagyonkezelõ szervnél. (3) A közzétételnek tartalmaznia kell az igény elbírálásának határidejét, szempontjait, valamint az átadás formáját (tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adás). (1) A tárgyi eszközöket, készleteket a miniszter feleslegessé nyilváníthatja, ha: a) azok rendeltetésszerûen használhatóak, azonban a feladatellátás módja nem teszi szükségessé azok használatát, illetõleg a rendészeti feladatok magas színvonalú ellátása más tárgyi eszközökkel, készletekkel hatékonyabban megoldható és azok megvételére nincs piaci igény, b) korszerûtlensége, elhasználódása vagy nagymértékû károsodása következtében rendeltetésszerûen nem használható, vagy felújítása nem gazdaságos. (2) A miniszter döntését az 1. mellékletben meghatározott adatlapon rögzíti, majd ezt követõen arról tájékoztatja a vagyonkezelõ szervet. 4. A vagyonkezelõ szerv a miniszter által feleslegesnek minõsített nyilvánított tárgyi eszközök és készletek listáját honlapján 30 napra közzéteszi, amely határidõn belül a központi költségvetési szervek bejelenthetik hasznosítási igényüket. 5. (1) A központi költségvetési szervek által hasznosításra nem kerülõ feleslegesnek minõsített tárgyi eszközök és készletek listáját a vagyonkezelõ szerv 30 napra a honlapján közzéteszi. A listán szereplõ eszközökre és készletekre az Áht. 109/K. -a (12) bekezdésének c) és d) pontjában 6. (1) A tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adásról szóló megállapodást az igények elbírálását követõen a vagyonkezelõ szerv a nyertes igénylõvel haladéktalanul megköti. (2) A megállapodás tartalmazza a térítésmentesen átadott vagyontárgyak pontos megnevezését, mennyiségét, bruttó és nettó nyilvántartási értékét, az átadás jogcímét, az átvevõ szervezet megnevezését, a felhasználás célját, valamint azt, hogy a térítésmentesen kapott vagyontárgyak a gazdasági tevékenységük keretében nem használhatóak. 7. (1) A felesleges eszközök térítésmentes átadását követõ 30 napon belül a vagyonkezelõ szerv a nyilvántartási feladatok elvégzése érdekében az átadott vagyonelemekrõl részletesen tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelõs szerv, valamint a 2. melléklet szerinti adatlapon a rendészetért felelõs minisztériumot. (2) A megküldött tájékoztatáshoz csatolni kell az 1. melléklet szerint kitöltött adatlap másolatát is. 8. E rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

18 42 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám 1. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám: Kérelem tárgyi eszköz, illetve készlet feleslegessé nyilvánítására A felesleges eszközzé nyilvánítást kezdeményezõ szerv megnevezése A tárgyi eszköz, illetve készlet megnevezése mennyisége bruttó nyilvántartási érték nettó nyilvántartási érték Indokolás a feleslegessé nyilvánításhoz Kérem a fent megnevezett eszközöknek, illetve készleteknek a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítását:... a kérelmezõ vagyonkezelõ szerv Kelt:..., év... hó... nap A fent megnevezett eszközöket, illetve készleteket a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelet alapján feleslegessé nyilvánítom: A fent megnevezett eszközök, illetve készletek feleslegessé nyilvánítását elutasítom: Budapest,... év... hó... nap... igazságügyi és rendészeti miniszter 2. melléklet a 13/2007. (III. 13.) IRM rendelethez Iktatószám: Adatlap felesleges eszközök térítésmentes átadásáról Az átadást kezdeményezõ szerv megnevezése A kedvezményezett szervezet neve Az átadott tárgyi eszközök, illetve készletek megnevezése mennyisége bruttó nyilvántartási érték nettó nyilvántartási érték Az átadás célja Az eszköz, illetve készlet átadásának tényleges idõpontja Kelt:...,... év... hó... nap... gazdasági vezetõ

19 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 43 A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK HATÁROZATAI A Köztársasági Elnök 34/2007. (III. 19.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl Az Alkotmány 30/A. -a (1) bekezdésének i) pontjában foglalt jogkörömben, az igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére dr. Pantali Zoltán büntetés-végrehajtási ezredest, a Sopronkõhidai Fegyház és Börtön parancsnokát, március 15-i hatállyal büntetés-végrehajtási dandártábornokká kinevezem. Budapest, január 22. Sólyom László s. k., köztársasági elnök A Köztársasági Elnök 44/2007. (III. 20.) KE határozata kitüntetés adományozásáról (Kivonatos közlés) a büntetés-végrehajtási szervezet állományában végzett több mint három évtizedes munkája, vezetõi tevékenysége elismeréseként Frank Tibor büntetés végrehajtási dandártábornoknak, a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokának a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (katonai tagozat) kitüntetést adományozom. Budapest, március Ellenjegyzem: Budapest, január 25. Dr. Petrétei József s. k., igazságügyi és rendészeti miniszter KEH ügyszám: V-5/0328/2007. Ellenjegyzem: Sólyom László s. k., köztársasági elnök Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök KEH ügyszám: VII-2/1040/2007. UTASÍTÁS Az igazságügyi és rendészeti miniszter 3/2007. (IK 3.) IRM utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról szóló 7/1997. (IK 7.) IM utasítás visszavonásáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény 3. -a (2) bekezdésének c) pontja alapján a következõ utasítást adom ki: 1. A büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatáról szóló 7/1997. (IK 7.) IM utasítást és mellékletét visszavonom. 2. A büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatát a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény 4. -a (2) bekezdésének c) pontja alapján irányítási jogkörében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka adja ki. Ez az utasítás április 1-jén lép hatályba. 3.

20 44 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám INTÉZKEDÉSEK A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/19/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló évi CVII. törvény 4. -a (2) bekezdésének c) pontjában és a 3/2007. (IK 3.) IRM utasításban kapott felhatalmazás alapján kiadom az alábbi 2. Az intézkedésben foglaltakat április 1-jétõl kell alkalmazni. Ezzel egyidejûleg a büntetés-végrehajtási szervezet tulajdonában lévõ egyes személygépjármûvek magáncélú futásteljesítmény éves normáját meghaladó kilométerek költség megállapításáról szóló 1-1/15/2006. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedést visszavonom. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok intézkedést: 1. Intézkedésem mellékleteként kiadom a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat).* 2. Intézkedésemet április 1-jétõl kell alkalmazni. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/22/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OP intézkedése a büntetés-végrehajtási szervezet tulajdonában lévõ egyes személygépjármûvek magáncélú futásteljesítmény éves normáját meghaladó kilométerek költségmegállapításáról A gépjármû üzemben tartás és igénybevétel rendjérõl, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet tulajdonában lévõ egyes személygépjármûvek magáncélú igénybevételi rendjérõl, elszámolási módjáról szóló OP intézkedés (a továbbiakban: intézkedés) alapján az alábbiak szerint intézkedem: 1. Az intézkedésben meghatározottak alapján évben a magáncélú futásteljesítmény éves normáját meghaladó kilométerek költségének megállapítása során bruttó 32 Ft/km összeget kell figyelembe venni. * Az intézkedést az érdekeltek közvetlenül megkapták. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/31/2007. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról 1. A fogvatartottak részére fenntartott könyvtárak mûködésérõl szóló 0115/1982. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedést, a fogvatartottak részére érkezõ csomagok átvételérõl, a csomag házhoz kézbesítési díjának megfizetésérõl szóló 0150/1992. (IK Bv. Mell. 4.) OP intézkedést, az IM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság Szakkönyvtára Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról szóló 0258/1994. (IK Bv. Mell. 5.) OP intézkedést, a bv. intézetek szabad kapacitásának hasznosításáról és a térítés ellenében végzett tevékenységrõl szóló 0293/1996. (IK Bv. Mell. 10.) OP intézkedést, a humánpolitikai nyilvántartási alrendszer bevezetésérõl szóló 0161/1998. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedést, a büntetés-végrehajtási szakterületre vonatkozó egyes feladatok szabályozására kiadott körlevelek visszavonásáról szóló 1-1/49/1999. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedést, a fogvatartottak egyéni kegyelmi ügyével kapcsolatos eljárás szabályozásáról szóló 1-1/3/2000. (IK Bv. Mell. 1.) OP intézkedést, a módszertani film kiadásáról szóló 1-1/42/2000. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedést, a börtönlelkészi szolgálatban foglalkoztatott közalkalmazott lelkészek munkaköri leírása készítésének szabályairól szóló 1-1/50/2000. (IK Bv. Mell. 9.) OP intézkedést, a Kisfogház Emlékhely ideiglenes mûködtetésérõl szóló 1-1/59/2001.(IK Bv. Mell. 10.) OP intézkedést,

21 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 45 a nem jogerõs összbüntetéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának egységes kialakításáról szóló 1-1/95/2002. (IK Bv. Mell évi 1.) OP intézkedést, az üdülési támogatás fizetésérõl szóló 1-1/44/2003. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedést, a Büntetés-végrehajtás Központi Ellátó Intézménye megszüntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 1-1/99/2005. (IK Bv. Mell. 12.) OP intézkedést, a Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 1-1/109/2006. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedést visszavonom. 2. Jelen intézkedés 1. pontjában megjelölt rendelkezések június 1-jétõl nem alkalmazhatóak. Csere László s. k., bv. vezérõrnagy országos parancsnok A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka gazdasági helyettesének 3-1/1/2007. (IK Bv. Mell. 3.) OPg.h. intézkedése a gépjármûvek évi futásteljesítmény-normáinak meghatározásáról A büntetés-végrehajtási szervezet által üzemeltetett gépjármûvek éves futásteljesítmény normáiról a gépjármûvek takarékos üzemeltetése érdekében az alábbiak szerint intézkedem: 1. Az intézkedés hatálya a Bv. Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: OP) szervezeti egységei által használt gépjármûvekre, valamint a bv. intézetek, intézmények (a továbbiakban: intézetek) üzemeltetésében lévõ gépjármûvekre terjed ki. 2. Az intézetek éves futásteljesítmény normáit az 1. számú melléklet, az OP futásteljesítmény normáit szervezeti egységekre lebontva a 2. számú melléklet tartalmazza.* 3. A fogvatartottak elõállítási és szállítási feladatainak végrehajtása, valamint az ellenõrzési tevékenység ellátása nem szenvedhet hátrányt. 4. A évi költségvetési takarékossági intézkedésekre tekintettel utasítom a szolgálati gépjármûveket üzemeltetõ OP szervezeti egységek, intézetek vezetõit a gépjármû üzemeltetések, igénybevételek összehangolt, takarékos szervezésére, végrehajtására. Ennek keretében többek között az OP szervezeti egységek, intézetek egymás közti együttmûködésével gazdaságosabbá kell tenni a bv. feladatok ellátása érdekében végrehajtott gépjármû üzemeltetést, igénybevételt. 5. Az OP szervezeti egységei az általuk teljesített szolgálati igénybevételek kilométer felhasználását, a tárgynegyedévet követõ hónap 15. napjáig írásban jelentsék a Beruházási és Ellátási Fõosztály vezetõjének. Az intézeti futásteljesítmény normák évközi alakulását fel kell tüntetni a féléves gépjármû-forgalmazási jelentésben. 6. A futásteljesítmény norma túllépését rendkívüli és indokolt esetben, az OP szervezeti egység vezetõje, illetve az intézet vezetõje által kezdeményezett, részletes kimutatást tartalmazó felterjesztés útján külön engedélyezem. A normamódosításra vonatkozó felterjesztéseket legkésõbb a tárgyév III. negyedévének végéig kell megküldeni. 7. Az OP szervezeti egységek és az intézetek részére meghatározott éves futásteljesítmény normákat nem terhelik a térítés ellenében végzett gépjármû igénybevételek, valamint az OP szervezeti egység, illetve az intézet vezetõje által teljesített magáncélú gépjármû-forgalmazás. 8. Az intézkedésemben foglaltakat a személyi állománnyal ismertetni kell, végrehajtását különösen az OP szervezeti egységek általi teljesítéseket folyamatosan ellenõriztetem. 9. Az intézkedésben foglaltakat április 1-jétõl kell alkalmazni, ezzel egyidejûleg a 3-1/1/2006. (IK Bv. Mell. 2.) Opg.h. intézkedést visszavonom. Kiss Ágnes Katalin s. k., gazdasági helyettes * A mellékleteket az érdekeltek közvetlenül megkapták.

22 46 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET HÍREI Értekezletek Csere László bv. vezérõrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az alábbi értekezleteket tartotta: 1. A április 25-i havi vezetõi értekezlet napirendje volt: Beszámoló a Budapesti Fegyház és Börtön által kezelt központi raktár egy éves gyakorlati tapasztalatairól, az együttmûködés hatékonyságáról és a munkafolyamatok további menetérõl. Tájékoztató a bv. gazdasági társaságok évi üzleti tervérõl. Tájékoztatás a bv. gazdasági társaságok részvételérõl a tiszalöki intézet elsõ felszerelésének beszállításában. Beszámoló a BVOP évi selejtezési és leltározási tevékenységének tapasztalatairól. 2. A május 2-i bv. parancsnokok és vezetõk országos értekezletének napirendje volt: A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának tájékoztatója a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága átszervezésérõl és a közötti idõszakban tervezett intézeti összevonásokról. Tájékoztató az elmúlt idõszakban bekövetkezett események tapasztalatairól. Tájékoztató a büntetés-végrehajtás aktuális pénzügyi helyzetérõl. Tájékoztatás a büntetés-végrehajtási szervezetet érintõ egészségügyi reformról. Dr. Kondorosi Ferenc államtitkár úr tájékoztatója. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI Az Alkotmánybíróság 9/2007. (III. 7.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok, továbbá alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Holló András, dr. Kovács Péter és dr. Paczolay Péter alkotmánybírók különvéleményével meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 53. (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt hatálybalépésének idõpontjával, szeptember 3. napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság a lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló évi XXIV. törvény 22. (1) bekezdése, valamint a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetve különösen az 1. (1) bekezdés 11. pontjának 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú flóbert fegyver, a 3. (1) bekezdés c) és d) pontja, a 4. (1) bekezdés flóbert töltény, a 27. (1) bekezdése, a 32. (2) bekezdésének 7,5 joule vagy annál kisebb csõtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tûzfegyver és szövegrészei, az 52. (1) bekezdése, továbbá az 54. (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az indítványt, amely szerint mulasztásban megnyilvánuló a szerzett jogok sérelmét megvalósító alkotmányellenességet okozott az, hogy a jogalkotó a már megszerzett fegyverek megtartására irányuló eljárás díj- és költségmentességét nem biztosította, illetve a fegyver állami szervnek történõ átadása esetén a kártalanítást nem szabályozta. 5. Az Alkotmánybíróság a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõleg különösen a 3. (1) bekezdés c) és d) pontjai nemzetközi szerzõdésbe ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja. 6. Az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amely annak megállapítására irányul, hogy a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõleg különösen a bûnügyi nyilvántartásra utaló rendelkezései a jogegyenlõség megvalósulását gátolják, visszautasítja.

23 3 4. szám BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET Az Alkotmánybíróság azokat az indítványokat, amelyek arra irányulnak, hogy az Alkotmánybíróság mondja ki, nem alkalmazható a fegyverekrõl és lõszerekrõl szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet egésze, illetõleg a 3. (1) bekezdés c) és d) pontjai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon megindult perekben, visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. (Az indokolás a Magyar Közlöny 2007/27. számában olvasható.) Az Alkotmánybíróság 10/2007. (III. 7.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következõ határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 281. (6) bekezdése második mondatának [...], vagy az elõzetes letartóztatását lehet elrendelni szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt a határozat kihirdetésének napjával megsemmisíti. A büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 281. (6) bekezdése ezt követõen a következõ szöveggel marad hatályban: (6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetõleg meghallgatását követõen a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következõ tárgyalási határnapra történõ elõvezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elõvezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani. Ha a vádlottnak nincs védõje, számára védõt kell kirendelni. 2. Az Alkotmánybíróság a büntetõeljárásról szóló évi XIX. törvény 281. (6) bekezdése második mondatának Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elõvezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az iratismertetés elmaradásának következményeként történõ vádelejtési kötelezettségre irányuló intézkedés megtételére vonatkozó indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. (Az indokolás a Magyar Közlöny 2007/27. számában olvasható.)

24 48 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI MELLÉKLET 3 4. szám Szerkesztésért felelõs: dr. Németh Anita, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága jogi és titkársági fõosztályának mb. vezetõje. Kiadja: a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Terjeszti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. HU ISSN Formakészítés: SPRINT KFT Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.