Javítóvizsga augusztus Kós 11. évfolyam Történelem

Átírás

1 Javítóvizsga augusztus Kós 11. évfolyam Történelem Tartalomjegyzék 1. tétel: Magyarország a Habsburg Birodalomban tétel: Mária Terézia ( ) tétel: II. József ( ) tétel: Széchenyi István ( ) tétel: Kossuth Lajos ( ) tétel: Az 1848-as forradalom. Az áprilisi törvények tétel: A kiegyezés. A dualista állam tétel: A dualizmus fénykora tétel: A dualizmus gazdasági fejlődése tétel:a dualizmus társadalma: Torlódó társadalom... 21

2 1. tétel: Magyarország a Habsburg Birodalomban III. KÁROLY ( ) ismétlés: a XVII. századi Magyarországot a folyamatos harcok jellemezték egyfelől a törökökkel, másfelől a Habsburgokkal. A törököket sikeresen kiűzték (1699 karlócai béke), közben a Habsburgok hatalma megnövekedett (1687 pozsonyi o.gy.: a magyarok lemondanak a szabad királyválasztásról és az ellenállás jogáról). a as országgyűlésen megreformálják Magyaro. közigazgatását és elfogadják a Pragmatica Sanctiót: o a Habsburg-ház nőágára is kiterjesztik az öröklést (Károlynak nem volt fia, csak lánya, Mária Terézia) o Magyaro. és Ausztria "feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul" összetartozik, de Magyaro.-t a saját törvényei alapján kell kormányozni (az uralkodó koronázásakor mindig leteszi a koronázási esküt) a P. S. évszázadokra meghatározza Magyaro. és a birodalom kapcsolatát a P. S.-t Károly a külföldi uralkodókkal is aláíratja, hogy biztosan elfogadják M. T.-t utódjának külpolitika: háború a törökök ellen o visszafoglalták a Temesközt, ill. elfoglalták Szerbia és Havasalföld egy részét (1718, pozsareváci béke) o a H. B. ekkor érte el a legnagyobb kiterjedését, igaz, a balkáni hódítások később elvesznek MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE Magyaro. államformája rendi monarchia törvényhozás az országgyűlésen (diéta), ez kétkamarás: o felsőtábla: főpapok, főurak, főispánok o alsótábla: az 52 vármegye 2-2 követe, szabad kir. városok és káptalanok 1-1 követe o fontos joga az adómegszavazás és az újoncozás o törvényhozás menete: 1. király összehívja, 2. megyék követeket választanak (követutasítás), 3. alsótábla megvitatja, üzen a felsőtáblának, 4. felsőtábla szintén, üzenet vissza, 5. együttes ülésen elfogadják a törvényjavaslatot, felirat a királynak, 6. a király szentesíti vagy visszaküldi (vétójog) végrehajtás: o mivel a király általában Bécsben van, itthon a Helytartótanács kormányozza az országot (székhelye Pozsony, majd Buda), ennek elnöke a nádor, feladata a törvények végrehajtása, adószedés stb.

3 o szintén Pozsonyban van a Magyar Kamara (pénzügyek) igazságszolgáltatás: o a jobbágyok felett a földesúr ítélkezik (úriszék, pallosjog) o szabad emberek ügyeit az ekkor létrejött állandó bíróságok tárgyalják (fellebbezés is lehet: megyei bíróság (52) - kerületi tábla (4) - Királyi Tábla - Hétszemélyes Tábla A vármegyék helyi szinten a vármegyék hajtják végre a törvényeket de ezek meglehetősen önállóak, megtehetik, hogy a nem tetsző törvényeket nem hajtják végre, ezért a Habsburgok később több kísérletet tesznek a vármegyék megszüntetésére a vármegyéket a helyi nemesség irányítja, ők választják a megyei hivatalnokokat (alispán, szolgabírák, jegyző stb.)

4 2. tétel: Mária Terézia ( ) CSALÁDJA III. Károly lánya, a Pragmatica Sanctio révén léphet a trónra férje Lotharingiai Ferenc (ő a német-római császár; házasságukkal Habsburg- Lotharingiai-házról beszélünk) 16 gyerekéből 10 marad életben (fontosabbak: József, Lipót, Mária Antoinette) KÜLPOLITIKA : osztrák örökösödési háború o II. Frigyes porosz király, bár III. Károlynak megígérte, hogy elfogadja M. T.- t uralkodónak, azonnal trónra kerülése után megtámadja a Habsburg Bir.-t és elfoglalja Sziléziát o a magyarok azonban kiállnak a birodalom mellett (a királynő országgyűlést hív össze, ahol segítséget kér, karján a csecsemő Józseffel, mire a magyarok Vitam et sanguinem! - Életünket és vérünket! felkiáltással segítségükről biztosítják) o Sziléziát nem sikerül visszafoglalni, de Frigyes végül békét köt : hétéves háború o M. T. megpróbálja visszaszerezni Sziléziát Frigyestől, sikertelenül o nevezetes epizód: Hadik András huszártáb. megsarcolja Berlint (szobra ma a Várban) 1772: Lengyelo. első felosztása - Galícia megszerzése BELPOLITIKA M. T. célja a birodalom korszerűsítése, de a magyar rendek ezt ellenzik, ezért M. T. a felvilágosult abszolutizmus szellemében, rendeletekkel kormányoz (1764 után nem is hívja össze az országgyűlést) ismétlés: a felvilágosult uralkodók gyakori intézkedései közé tartozik a nemesek megadóztatása, a jobbágyok védelme és az oktatás fejlesztése 1754: kettős vámrendelet - tk. 50. o. térkép o ok: a poroszoktól elszenvedett vereségek döbbentik rá M. T.-t, hogy a birodalomnak állandó hadseregre van szüksége, ehhez viszont pénz kell; a Lajtántúlon sikerül bevezetni a nemesi adózást, Magyaro.-n viszont nem o vámhatárok: külső (a birodalom körül), és belső (Magyaro. és Ausztria között, ill. Magyaro.-n belül) o vámok: nyersanyagot behozni, ill. iparcikket kivinni olcsó, ellenkező drága

5 o célok: 1. az osztrák-cseh ipar védelme, 2. a magyar nemesség legalább vámot fizessen, ha már adót nem akar 1767: Urbárium o ok: a földesurak korábban egyre több földet elvettek a jobbágyoktól (úrbéres földből majorsági földet csináltak), ill. emelték a robotot (heti több nap) o egységesíti a jobbágyterheket és megszabja felső határukat (heti egy nap igás-, vagy két nap gyalogrobot), rögzíti a majorsági / úrbéres földek arányát o cél: az állam érdeke a jobbágyok védelme (adóalap - Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk. ) 1777: Ratio Educationis o első magyar tanügyi rendelet - új felfogást tükröz: az oktatás állami feladat (korábban az egyház feladata volt) o eddig hiányzott Magyaro.-n az alapfokú képzés (ált. isk.), ill. a szakképzés o támogatják a népoktatást: minél több 6 és 12 év közötti gyerek tanulhasson, falun is o az iskolákban az oktatás anyanyelven folyik, tananyag: írás/olvasás, számolás, történelem-földrajz, gyakorlati ismeretek (szakemberek képzése) mindemellett azonban M. T. igyekszik a magyarokat megnyerni: Bécsben magyar nemesi testőrség (fontos szerepe a felvilágosodás elterjedése itthon, pl. Bessenyei György Ágis tragédiája c. művétől (1772) számítjuk a magyar felvilágosodást), Magyaro.-hoz csatol kisebb területeket, hazahozatja a Szent Jobbot

6 3. tétel: II. József ( ) II. JÓZSEF POLITIKÁJA anyja uralkodása alatt, 1765-től német-római császár - türelmetlen, valódi hatalmat akar (beutazza a birodalmat, folyton reformterveket készít) hatalomra jutása után türelmetlen felvilágosult abszolutizmust folytat: Mindent a népért, semmit a nép által. célja egy egységes, korszerű birodalom nem koronáztatja meg magát ( kalapos király ), mert nem akar koronázási esküt tenni (sőt, a Szent Koronát Bécsbe viteti, a kincstárba) nem hív össze o.gy-t, rendeletekkel kormányoz (10 év alatt 6000!) FONTOSABB RENDELETEI 1781: türelmi rendelet o vallási türelem: az evangélikusok, reformátusok és görögkeletiek korlátozásokkal, de szabadon gyakorolhatják vallásukat (templomok, felekezeti iskolák); hivatalt is viselhetnek o papok állami alkalmazottak (állami papnevelő intézet; fizetés) o a hasznos tevékenységet (pl. oktatás, gyógyítás) nem végző szerzetesrendeket feloszlatja o VI. Pius pápa hiába próbálja személyesen jobb belátásra bírni ( fordított Canossajárás ) 1784: nyelvrendelet o a birodalom közigazgatási nyelve a német (célja nem a németesítés, hanem az egységesítés, de a magyarok így is megtagadják) (1784: Horia és Kloska-féle parasztfelkelés Erdélyben) 1785: jobbágyrendelet o szabad költözés, tanulás, mesterség gyakorlása, javaik szabad örökítése 1785: közigazgatási rendelet o megszünteti a vármegyéket, Magyaro.-t 10 kerületre osztja, élükön királyi biztosok : felméreti a nemesi földeket és népszámlálást tart o célja a nemesi adómentesség megszüntetése KUDARCA ÉS KÉSŐBBI MEGÍTÉLÉSE nemesi ellenállás bontakozik ki ellene - a nemesek tüntetőleg magyaros ruhákban kezdenek járni, és magyarul beszélnek

7 mivel politikája csődbe jutott, halálos ágyán "egyetlen tollvonással" visszavonja a rendeleteit (kiv. türelmi és jobbágyrendelet) - halálakor az országban nagy a felfordulás II. Józsefet már a kortársak is ellentétesen ítélték meg: sokan gyűlölik a magyar hagyományok semmibe vétele miatt, de vannak lelkes hívei is (jozefinisták), akik a reformok miatt támogatták (pl. Széchényi Ferenc - Széchenyi apja, a MNM megalapítója, Kazinczy Ferenc - a nyelvújító, Hajnóczy József)

8 4. tétel: Széchenyi István ( ) CSALÁDJA, IFJÚKORA apja Széchényi Ferenc (1802-ben a nemzetnek adományozza gyűjteményét és könyvtárát, ebből jön létre a Nemzeti Múzeum és a Széch. Könyvtár), anyja Festetics Júlia (fivére, F. György 1797-ben alapította a keszthelyi Georgikont, mezőgazdasági főiskolát) Nagycenken született, ifjúkorában katonaként Napóleon ellen harcol, beutazza Európát (legnagyobb hatású útja Anglia) I. Ferenc 1812-től rendeletekkel kormányzott. A nemesség ellenállása nyomán azonban később meghátrált, és 1825-ben újra összehívta az o.gy.-t. Ezen Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémiára (tk o.). POLITIKAI PROGRAMJA ő az első politikus, aki összefüggő reformprogrammal lép fel: fontosabb művei a Hitel (1830), a Világ (1831), és a Stádium (1833) programjának fő pontjai (tk o. Stádium 12 pontja): o hitelrendszer megteremtése: a nemeseknek érdekükben áll modernizálni a gazdaságukat, de nincs elég pénzük, tehát hitelt kell felvenniük; ennek fedezete csak a birtokuk lehet, de egy 1351-es törvény kimondja, hogy a nemesi birtok nem adható el (ősiség), ezt el kéne törölni o nem nemesek birtoklási joga, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés o közlekedés fejlesztése, belső vámok és céhek eltörlése o magyar államnyelv (törvényhozás, közigazgatás, hivatalos ügyek intézése) o nyilvánosság: fontos, hogy az országgyűlések között is beszélnek a problémákról - ekkor indul be Magyarországon a politikai sajtó (újságcikkek) Széchenyi mérsékelt reformer volt: a társadalomban meg akarta tartani a főnemesség vezető szerepét (pl. nincs szó jobbágyfelszab.-ról), és a Habsburgokkal sem akart szakítani GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE társasélet fejlesztése angol szokások (pl. lóverseny, kaszinó) meghonosításával közlekedés fejlesztése: o Tisza-szabályozás (1840-es években indul Vásárhelyi Pál tervei alapján) o Vaskapu hajózhatóvá tétele o dunai és balatoni gőzhajózás beindítása (Óbudai Hajógyár) o Lánchíd (Széchenyi 1832-ben Hídegyletet alapított állandó kőhíd építésére; műszaki felmérések után 1842-ben alapkőletétel - tk o., 1848-ban

9 készül el, 380 m hosszú, tervező William Clark, építész Adam Clark) - a nemeseknek is hídpénzt kell fizetniük (közteherviselés) iparfejlesztés: selyemhernyó-tenyésztés, Pesti Hengermalom (korszerű gyár) KÉSŐBBI SZEREPE 1848-ban az első felelős magyar kormány közlekedés- és közmunkaügyi minisztere a szabadságharc kitörése után elborul az elméje, a döblingi elmegyógyintézetbe kerül, itt is hal meg (lesz öngyilkos?) 1860-ban.

10 5. tétel: Kossuth Lajos ( ) PÁLYÁJÁNAK KEZDETE Monokon született, köznemesi családból ügyvédnek tanul, az os országgyűlésen Zemplén megye követe nyilvánosság megteremtése: Országgyűlési Tudósítások ( ), Törvényhatósági Tudósítások (1837-től), ezeket kézzel írott formában terjesztik, bennük szenvedélyes cikkek a reformokról börtönbe kerül kiszabadulása után 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként cikkeiben összefogja és népszerűsíti a reformelképzeléseket /A Pesti Hírlap mind a példányszámát, mind jellegét tekintve újdonság volt előfizetője volt, és vele indult be a politikai sajtó Magyarországon./ PROGRAMJA, GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE alapgondolata az érdekegyesítés: a nemességnek és a jobbágyságnak egyaránt érdeke, hogy Magyarország fejlődjön, ezért a jobbágyságnak meg kell adni minden jogot mivel az önkéntes örökváltság nem vált be (a jobbágyok alig 1%-a tudta csak magát megváltani), K. a kötelező örökváltság mellett érvel (tk o.): eszerint a földesurakat az állam kárpótolná a magyar ipar fejlesztése érdekében kezdeményezte a védővámok bevezetését; miután ezt Bécs megakadályozta, K ben társadalmi mozgalmat indított (Védegylet), melynek tagjai önként vállalták, hogy nem vásárolnak olyan külföldi árut, amit itthon is gyártanak a reformokat a középnemesség vezetésével akarta véghezvinni '40-es években vita Széchenyivel (tk o.): o Széchenyi túl radikálisnak (egyfajta demagóg "népvezérnek") tartotta Kossuthot, aki veszélyezteti a reformokat és forradalomba taszítja az országot o Kossuth udvariasan válaszolt (ő nevezte Sz.-t a "legnagyobb magyarnak"), és a liberálisok végül is őt támogatják, Sz. egyre inkább elszigetelődik KÉSŐBBI SZEREPE 1848-ban az első felelős kormány pénzügyminisztere volt az es forradalom és szabadságharc vezéralakja, ben államfő (kormányzó-elnök) a szabadságharc bukása után emigrált: bejárja Amerikát, Angliát, végül Torinóban telepszik le, itt hal meg 1894-ben.

11

12 6. tétel: Az 1848-as forradalom. Az áprilisi törvények A FORRADALOM 1847-ben összeült Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés, de csak mérsékelt reformokat fogadnak el (pl. ősiség eltörlése) tavaszán egész Európában forradalmi hullám söpör végig ("a népek tavasza"). Februárban Párizsban kitör a forradalom, elűzik Lajos Fülöpöt és kikiáltják a köztársaságot. A forradalom eléri a német és olasz területeket is, azután a Habsburg Birodalmat. március 3.: Kossuth javaslatára az országgyűlés feliratot küld a királynak, amelyben kötelező örökváltságot, közteherviselést, felelős kormányt és alkotmányt követel a Habsburgoktól, nem csak Magyarországnak, hanem az örökös tartományoknak is március 13.: Bécsben kitör a forradalom - V. Ferdinánd meneszti Metternichet, és megígéri, hogy alkotmányt ad ki március 15.: Pozsonyból országgyűlési küldöttség indul Bécsbe, hogy személyesen adja át a feliratot, közben Pesten a márciusi ifjak tüntetést szerveznek (fgy 150. v. tk o.): o a Pilvaxból indul, és néhány óra alatt többezres tömeg követi őket o Landerernél kinyomtatják a 12 pontot (tk o.) és a Nemzeti Dalt o elviszik a pesti városházához, majd a Várba, a Helytartótanácshoz, ami elfogadja azokat o kiengedik Táncsicsot a börtönből o este a korábban betiltott Bánk bánk játsszák a Nemzeti Színházban március 17.: István nádor javaslatára a király elfogadja a feliratot; István nádor kinevezi Batthyány Lajost Magyaro. miniszterelnökének április 7.: megalakul az első felelős magyar kormány (tk o. v. fgy.) o tagjai: Batthyány Lajos (miniszterelnök), Kossuth Lajos (pénzügy), Széchenyi István (közlekedés és közmunkaügy), Deák Ferenc (igazságügy), Eötvös József (vallás és közoktatás), Szemere Bertalan (belügy), Mészáros Lázár (hadügy), Klauzál Gábor (földművelés és ipar), hc. Esterházy Pál (király személye körüli m.) /A magyar forradalom sajátossága, hogy 1848 márciusában egyszerre zajlik egy "törvényes forradalom (az országgyűlés szabályos felirati javaslatban fordul az uralkodóhoz) és egy "népi forradalom" (Petőfiék); a kettő erősíti egymást, de szerencsére az irányítás sosem kerül a tömeg kezébe, Kossuth a helyzet ura marad./ közben gőzerővel dolgozik az országgyűlés, néhány hét alatt annyi fontos törvényt hoz, amellyel lerakja egy új Magyarország alapjait

13 április 11.: a király szentesíti az "áprilisi törvényeket", ezzel Magyaro. törvényes úton átalakul modern alkotmányos monarchiává (tk o. + ábra 156. o.) AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK III. tc.: független, felelős kormány alakul - a királyi rendeletek csak valamelyik magyar miniszter beleegyezésével (ellenjegyzésével) érvényesek; a kormány minden tettéért felelős az országgyűlésnek IV. tc.: országgyűlés évenként, Pesten ülésezik - a király feloszlathatja, de ekkor 3 hónapon belül újat kell összehívnia V. tc.: választójoga van mindenkinek, akinek eddig is volt, valamint mindazon magyar állampolgárságú, 20. évüket betöltött férfiaknak, akik teljesítik a köv. feltételek valamelyikét: o saját ingatlan (300 forint értékű városi ház vagy föld, ill. 1/4 jobbágytelek) - földbirtokosok, parasztok; o saját műhely vagy gyár - iparosok, vállalkozók; o évi 100 forint biztos jövedelem - kereskedők; o értelmiség; o városi polgárok. választhatók mindazon 24. évüket betöltött magyar állampolgárságú férfiak, akik tudnak magyarul VII. tc.: Magyaro. és Erdély uniója (az Erdélyi Fejedelemség a XVI. század végén különvált Magyarországtól, a Habsburgok fenntartották az önállóságát, bár a magyarok követelték, hogy csatolják vissza, ez most megvalósult) VIII. tc.: közteherviselés IX. tc.: jobbágyterhek (robot, tized stb.) megszűnnek; a földesurakat az állam majd kárpótolni fogja (nincs tisztázva!) XVIII. tc.: sajtószabadság: eltörlik a cenzúrát, de a lap kiadójának biztosítékot kell letenni, nehogy visszaélve a sajtószabadsággal, rágalmazásokat, hamis híreket stb. terjesszen XXII. tc.: nemzetőrség alakul - honvédelmi kötelezettség, a bizonyos vagyonnal rendelkező férfiakat 20 és 50 éves koruk között besorozzák a honvédségbe az áprilisi törvényeknek két súlyos hiányossága volt: o nem kerültek bele a nemzetiségi jogok: a magyar vezetők bíztak benne, hogy a nemzetiségek megelégszenek a jobbágyfelszabadítással, ill. a választójoggal o nem tisztázták Ausztria és Magyaro. kapcsolatát: a király joga maradt a hadügyek, a pénzügyek, a külügyek kezelése (pl. nem volt önálló magyar külügyminisztérium), de nem volt világos, hogy itt mekkora beleszólása van

14 a magyar kormánynak - pl. a magyar honvédség önálló-e (a magyar hadügymin. alatt), vagy része a birodalmi hadseregnek (a király alatt)? mindezzel együtt az áprilisi törvények voltak Magyaro. első alkotmánya - ha lett volna idő, akkor nyilván kiforrott volna a rendszer, megoldották volna a hiányosságokat

15 7. tétel: A kiegyezés. A dualista állam A KIEGYEZÉS LÉTREJÖTTE Kossuth 1862-ben készíti el tervét a dunai konföderációról. o alapgondolata, hogy a Duna mentén élő kisebb népeknek (magyarok, horvátok, szerbek, románok) össze kell fogniuk, különben örökös elnyomás lesz a sorsuk a mellettük élő nagyobb népektől (pl. németek, oroszok) o a dunai konföderáció egy közös államban tömörítette volna a kis népeket, ahol mindegyik egyenlő jogokat élvezett volna o mivel azonban ez a magyarok vezető szerepének megszűnését jelentette volna, a magyar vezetőréteg elutasítja Kossuth tervezetét Deák 1865-ben jelenteti meg a Pesti Naplóban "húsvéti cikkét". o alapgondolata, hogy a birodalom két fele, Magyarország és Ausztria, egyesüljön egy közös uralkodó alatt, mint két egyenlő jogokkal bíró ország o Deák kifejezte, hogy a magyarok hajlandóak lemondani bizonyos mértékű önállóságról a birodalom egysége érdekében ben Ferenc József újra összehívja az o.gy.-t, és megindulnak a tárgyalások a kiegyezésről. (A tárgyalást magyar részről Deák híve, gr. Andrássy Gyula vezeti.) Ezek két év alatt sikerre vezetnek. a magyar országgyűlés 1867-ben törvénybe iktatja a kiegyezést. F. J. Andrássyt kinevezi miniszterelnöknek. Ezzel a magyar történelem új, gyors fejlődést hozó szakasza kezdődik el, amelyet a dualizmus korának nevezünk ( ). az 1867-es kiegyezéssel megszületik az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa egyik nagyhatalma. Területe km 2 (Európában a 2.), népessége 35 millió (Európában a 3.). A DUALISTA ÁLLAM SZERVEZETE az O-M. Monarchia már nevében is jelzi, hogy ez egy kétközpontú (dualista) állam. /Másik neve, főleg idegen nyelveken, még világosabban jelzi ezt: Ausztria-Magyarország./ A két alkotmányos monarchiának, Ausztriának és Magyarországnak saját uralkodója, saját parlamentje, saját kormánya, saját törvényei vannak. Mégis összekötik őket a következők: o az osztrák császár és a magyar király mindig egy és ugyanazon személy (Ferenc József), o közös a hadsereg, amelynek főparancsnoka az uralkodó /Kaiserliche und königliche Armee = Császári és királyi hadsereg; k. u. k. = cs. és kir./

16 o van egy közös kormány, amely azonban kizárólag három minisztériumból áll: 1. külügy, 2. hadügy, 3. ezek fedezésére szolgáló pénzügy. Ezek az ún. közös ügyek. o a közös kormány ellenőrzésére mindkét parlament kiküld képviselőt, ezek az ún delegációk (delegálni = kiküldeni) megvalósul a gazdasági kiegyezés is: o a közös ügyek vitelének költségeit 70%-ban Ausztria, 30%-ban Magyarország állja (ez kb. megfelel a két ország gazdasági fejlettségének) o egységes belső piac alakul ki: eltörlik a belső vámhatárokat, közös valutát vezetnek be (korona), összehangolják az adókat, a mértékeket, a közlekedést és a hírközlést /Cs. és kir. Posta./ o a megállapodás értelmében a gazdasági ügyeket 10 évente újra kell tárgyalni és meg kell hosszabbítani A KIEGYEZÉS ÉRTÉKELÉSE pozitívumok: o az adott helyzetben mindent elért, ami csak lehetséges volt o lehetővé tette Magyarország önállóságát és gazdasági fejlődését negatívumok: o Kossuth: "a kiegyezés egy pusztulásra ítélt birodalmat konzervál" - ez igaz is volt, ugyanis a Monarchia rendszerét nem lehetett megreformálni, mert a legkisebb változás is felborította volna a kényes egyensúlyt a nemzetiségek és a társadalmi rétegek között - Kossuth híres "Kasszandra-levelében" tiltakozott a kiegyezés ellen o a Monarchia külpolitikailag is tehetetlen volt: nem tudott új területeket szerezni, hiszen akkor a magyarok és az osztrákok kisebbségbe kerültek volna o emiatt a merevség miatt a Monarchia, amely 1867-ben korszerű volt, a századfordulóra elavult és válságba jutott, majd az első világháború nyomán, 1918-ban összeomlott

17 8. tétel: A dualizmus fénykora POLITIKAI RENDSZER az érett demokráciák jellemzője a parlamenti váltógazdálkodás: egyszer az egyik párt kormányoz, a többi ellenzékben van, azután cserélnek. A Monarchiában ez nem így volt, az ellenzéki pártok ui. nem fogadták el a kiegyezést (meg akarták szüntetni a közös intézményeket, csak a közös uralkodó maradhatott volna), tehát kormányra kerülésük az egész rendszert megkérdőjelezte volna. az OMM fennállásának 50 éve alatt így végig ugyanaz a párt kormányzott, előbb Deák-párt, majd Szabadelvű Párt, végül Nemzeti Munkapárt néven. (Ld. Tk o. ábra). A választásokon minden eszközzel biztosítani kellett a kormány többségét (nyílt szavazás volt, a választókat leitatták-lefizették), és a választójogot nem lehetett bővíteni (ez kb. 6% maradt végig a korszakban) FONTOSABB MINISZTERELNÖKÖK gr. Andrássy Gyula ( ) 1868: horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény, népoktatási törvény: o ez is Eötvös József nevéhez fűződik (ahogyan 1848-ban volt, között is ő a közoktatásügyi miniszter) o kötelező népoktatás 6 és 12 éves kor között, népiskolák építése o a törvény sikerét jelzi, hogy a század végére jelentősen csökkent az analfabetizmus aránya Andrássy között az OMM külügyminisztere, '78-ban ő képviseli a Monarchiát a berlini kongresszuson, '79-ben ő köti meg Németországgal a kettős szövetséget gr. Tisza Kálmán ( ): "a Generális", a Tisza-család birtoka Geszten volt 15 éves miniszterelnöksége a dualizmus nyugodt időszaka közigazgatás korszerűsítése: o 1886: egységes megyerendszer - megszüntetik a feudális maradványokat a közigazgatásban (pl. a kiváltságolt kerületeket, a székely és szász székeket, kevesebb törvényhatósági jogú város lesz); a főispánok jogkörét kiterjesztik (főispán = a kormány által a vármegye élére kinevezett személy) o egységes csendőrség és rendőrség ipar és kereskedelem támogatása

18 a véderővitán bukott meg: F. J. el akarta venni a magyar országgyűlés jogát a katonai ügyekbe való beleszólásra, Tisza ezt megszavaztatta, de ezzel annyira népszerűtlenné vált, hogy távoznia kellett Wekerle Sándor ( ) (nem gr. vagy b.!) Magyaro. első polgári származású miniszterelnöke fő eredménye a polgári házasság törvénybe iktatása (= a házasság többé nem egyházi kérdés, hanem kötelező az állam előtt megkötni), állami anyakönyvezés bevezetése A századforduló két fontos eseménye 1894: Kossuth halála és temetése (F.J. nem engedi az állami temetést, de a határtól Budapestig óriási tömeg kíséri a koporsót, végig a Kerepesi temetőbe) 1896: a honfoglalás ezredik évfordulója (millennium) alkalmából egész éves ünnepségsorozat, rengeteg híres épület épült ekkorra (pl. Vajdahunyad vára, Hősök tere, Parlament, földalatti).

19 9. tétel: A dualizmus gazdasági fejlődése KÖZLEKEDÉS vasútépítés: az állami támogatás miatt ez biztos üzlet. Megalakul a Magyar Államvasutak Rt. A vasútépítés főleg Baross Gábor közlekedésügyi minisztersége idején gyorsul fel: 1867-ben 2000 km, 1910-ben km vasút volt, behálózva az egész országot. folyószabályozások: 3,6 millió hektár mentesül az áradásoktól (utolsó nagy áradás: Szeged, 1879) tengerhajózás: Magyaro. fő tengeri kikötője Fiume, forgalma folyamatosan nő MEZŐGAZDASÁG a földművelésben elterjednek a korszerű módszerek: vetésforgó, gépesítés a búza az egyik legfontosabb exportcikkünk a hazai szőlőültetvényeket szinte teljesen elpusztítja a filoxéra-járvány, de újratelepítik a mezőgazdaság össztermelése a korszakban kétszeresére nő IPAR Magyarország ekkor még mindig inkább mezőgazdasági ország, ezért a legfontosabb iparág a mezőgazdasági terményeket feldolgozó élelmiszeripar (malomipar, szeszfőzés, cukorgyártás) a könnyűipar (pl. textilipar, üveg-, bőripar) nemigen tud fejlődni az osztrák és cseh könnyűipar versenye miatt (egy-két korszerű üzem) az állam adókedvezményekkel támogatja az élelmiszeripart és a könnyűipart, től pedig 10 éves iparfejlesztési programot indítanak, amely elsősorban ezt a két ágazatot fejleszti, így gyors fejlődésnek indul fejlődik a nehézipar: a bányászat, a kohászat (főleg az északkeleti országrészben, pl. Diósgyőr, Salgótarján), gépgyártás (pl. Óbudai Hajógyár, Ganz Gépgyár, MÁVAG, Láng Gépgyár) a legtöbb hazai óriásvállalat (monopólium) is a nehéziparban működik: pl. a Ganz vállalatnak itthon hat gyára is van, ahol embert foglalkoztat a hazai villamosipar világszínvonalú, itt jelentős tudósok is működtek: o Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly: transzformátor o Puskás Tivadar: telefonközpont o Kandó Kálmán: vasutak villamosítása az ipar össztermelése a korszakban nyolcszorosára nő

20 HITELSZERVEZET a magyar gazdasági fejlődés legfőbb akadálya, hogy itthon hiányzik a befektetésekhez szükséges tőke. Emiatt Magyarország rászorul a külföldi tőkére (akárcsak ma). azért lassan fejlődik a magyar hitelszervezet is: ekkor alapul meg a Magyar Általános Hitelbank (al. a bécsi Rotschildok), Jelzáloghitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a bankok jelentős szerepet játszanak a hazai gazdaságban: részesedést szereznek vállalkozásokban, gyárakat alapítanak stb. szaporodnak a takarékpénztárak (lakossági megtakarítások) A DUALIZMUS KORI FEJLŐDÉS MÉRLEGE a fejlődés üteme magas, évi 2-3% (kb. Németországéval egyenlő) 50 év alatt Magyarország rengeteget ledolgoz korábbi hátrányából, és közepesen fejlett agrár-ipari országgá válik ebben sokat segített az állami támogatás, illetve a közös piac hozzá kell tenni, hogy ehhez a kedvező világgazdasági helyzet is hozzájárult: az 1873-as kisebb gazdasági válságtól eltekintve a korszakot konjunktúra jellemzi /A késői iparosodásnak előnye és hátránya is volt: Magyarország azonnal a legfejlettebb technológiát kezdte alkalmazni, ugyanakkor ez nagy tőkebefektetést igényelt./

21 10. tétel:a dualizmus társadalma: Torlódó társadalom A MAGYAR TÁRSADALOM JELLEGE az ipari forradalom következményeként a XIX. sz. második felében ugrásszerűen növekszik Magyarország népessége (Horvátországgal): 15,5 millió (1867) - 21 millió (1910). Mindez jelentős kivándorlás mellett (pl. 1,5 millióan az USÁ-ba). a magyar társadalomban (Kelet-Európa más országaihoz hasonlóan) egymás mellett élnek a régi (nemesség, parasztság) és az új (polgárság, munkásság) társadalmi rétegek, ezért torlódó társadalomnak nevezzük. (ábra) FEUDÁLIS RÉTEGEK Arisztokrácia (főnemesség) hatalmas (több ezer holdas) földbirtok, állami és gazdasági hivatalok, nemesi címek. elkülönülnek a társadalomtól, saját zárt világot alkotnak, aminek megvannak a saját szabályai (pl. etikett, párbajok, kastélyok, vadászat). Dzsentri köznemesek (föld hold között), akik egyre inkább elszegényednek, de ragaszkodnak a megszokott, úri életvitelhez (pl. címek, rangok, külsőségek) többségük hivatalnokként az államot szolgálja, ill. a hadseregben vagy jó házassággal próbálja fenntartani magát Parasztság még mindig a legszélesebb réteg, a jobbágyfelszabadítás után erősödnek közöttük a vagyoni különbségek: o gazdag parasztok: hold, falusi vezető réteg, birtokaikat napszámosokkal, béresekkel műveltetik o középparasztság: hold, már maguk művelték a földjüket o szegényparasztok: 10 hold alatt, ők már nem tudnak pusztán a családi földből megélni o földdel nem rendelkezők (agrárproletárok): különböző idénymunkákból élnek (napszámosok, kubikosok - pl. vasútépítésen, folyamszabályozáson dolgoznak), vagy a gazdag családoknál cselédek (ezek teljesen ki vannak szolgáltatva - ld. Kosztolányi Édes Anna). a magyar társadalom egyik súlyos problémája a XIX-XX. században a földkérdés: a földek aránytalanul vannak elosztva, kevés arisztokrata család kezén óriási földbirtokok, ugyanakkor rengeteg a földnélküli paraszt az agrárproletárok helyzete a század végére elviselhetetlenné vált, ezért 1. sokan kivándoroltak, 2. szervezkedni kezdtek:

22 o o tüntetések: pl ben Hódmezővásárhelyen csaptak össze a parasztok a rendőrökkel, vezetőjüket, Szántó Kovács Jánost és társait börtönbüntetésre ítélték. megalakulnak az első parasztpártok, amelyek fő célja a földosztás: 1906 Nemzeti Parasztpárt (Áchim András, kisbirtokos v. birtok nélküli parasztok), 1909 Függetlenségi és '48-as Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István, vagyonosabb parasztok). POLGÁRI RÉTEGEK Nagypolgárság bankárok, gyárosok, nagykereskedők nagy részük eredetileg nem magyar (zsidók pl. Rotschildok, németek), de elmagyarosodik. életmódjukban az arisztokráciát utánozzák. Közép- és kispolgárság értelmiség: egy része hivatalnokként az államot szolgálja, másik részük szabadfoglalkozású (ügyvéd, orvos, újságíró, színész) kisvállalkozók, kézművesek (ált. családi vállalkozásaik vannak), kiskereskedők, postai-vasúti alkalmazottak, rendőrök, segédhivatalnokok Munkásság mint társadalmi réteg a dualizmus idején alakul ki (ekkor indul be az iparosodás). A század elejére kb. 2,5 millió fő. szakmunkások: főleg külföldiek (pl. Ausztriából). A szakmunkásoknál kevesebbet keresnek a segédmunkások, legkevesebbet a női és gyermekmunkások (ezek aránya itthon viszonylag kicsi). a munkások több mint fele nagyüzemekben dolgozott. a munkások problémáinak megoldására előbb önsegélyező egyletek (1868 Buda- Pesti Munkásegylet), majd munkáspártok alakulnak (1880 Magyarországi Általános Munkáspárt, 1880, 1890-től Mo-i. Szociáldemokrata Párt; programja: választójog kiterjesztése, szűnjön meg a magántulajdon).