Kommunikációs és Informatikai Főosztály

Átírás

1 SAJTÓSZEMLE ENRS SZIMPÓZIUM ( ) ENRS KONFERENCIA (ELŐZETESEK) A FORRADALOM NEMZETKÖZI PRESZTÍZSÉT ÚJRA KELL ÉPÍTENI- MTI AZ 56-OS FORRADALOM AZ EURÓPAI NÉPEK KÖZÖS EMLÉKEZETÉHEZ TARTOZIK- MTI NEB: A FORRADALOM NEMZETKÖZI PRESZTÍZSÉT ÚJRA KELL ÉPÍTENI- INFORADIO.HU/ MTI A FORRADALOM NEMZETKÖZI PRESZTÍZSÉT ÚJRA KELL ÉPÍTENI- INFORÁDIÓ - MŰSORFOLYAM AZ AKADÉMIÁN HÁROM NAPON ÁT 1956 A TÉMA- MAGYAR IDŐK/ MTI HÁROM NAPOS NEMZETKÖZI KONFERENCIA KEZDŐDIK MA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN- KOSSUTH RÁDIÓ PERC ENRS KONFERENCIA (TUDÓSÍTÁSOK AZ ESEMÉNYRŐL, TOVÁBBI CIKKEK) MEGKEZDŐDÖTT BUDAPESTEN AZ EURÓPA EMLÉKEZETE ELNEVEZÉSŰ SZIMPÓZIUM- MTI 1.

2 MŰSORFOLYAM REGGEL, DÉLELŐTTI, DÉLI, DÉLUTÁNI - INFORÁDIÓ - MŰSORFOLYAM A KOMMUNIZMUS ÖRÖKSÉGE NYUGATON IS MÉRGEZ- INDEX BALOG ZOLTÁN: A KOMMUNIZMUS ÖRÖKSÉGE OTT IS MÉRGEZ, AHOL NEM URALKODOTT MAGYAR IDŐK, MTI IDÉN LESZ AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC HATVANADIK ÉVFORDULÓJA- KOSSUTH RÁDIÓ - ÜTKÖZŐ NEM MI DÖNTÖTTÜNK A KOMMUNIZMUS MELLETT - MAGYAR HÍRLAP A KOMMUNISTA DIKTATÚRA IDŐSZAKA ÉS 1956 NEM KIZÁRÓLAG AZ EGYKOR SZOVJET MEGSZÁLLÁS ALATT LÉVŐ ORSZÁGOK MAGÁNÜGYE, MONDTA BALOG ZOLTÁN- LÁNCHÍD RÁDIÓ - ESTI HÍRADÓ BALOG: A KOMMUNIZMUS ÖRÖKSÉGE OTT IS MÉRGEZ, AHOL NEM URALKODOTT- HIRADO.HU A MIGRÁCIÓ ÚJRA SZAKADÉKOT TEREMTETT NYUGAT-EURÓPA ÉS AZ EGYKORI SZOVJET MEGSZÁLLÁS ALATT LÉVŐ ORSZÁGOK KÖZÖTT, MONDTA BALOG ZOLTÁN- M1 - HÍRADÓ M1 A KOMMUNISTA DIKTATÚRA IDŐSZAKA ÉS 1956 NEM KIZÁRÓLAG AZ EGYKOR SZOVJET MEGSZÁLLÁS ALATT LÉVŐ ORSZÁGOK MAGÁNÜGYE, MONDTA BALOG ZOLTÁN- KOSSUTH RÁDIÓ - KÉSŐ ESTI KRÓNIKA 25 ORSZÁG TÖBB MINT 250 KÉPVISELŐJÉVEL KEZDŐDÖTT MEG AZ ÖTÖDIK EURÓPA EMLÉKEZETE SZIMPÓZIUM A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN- KOSSUTH RÁDIÓ - KÉSŐ ESTI KRÓNIKA 2.

3 ÖSSZEÁLLÍTÁS: AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC HATVANADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL NEMZETKÖZI KONFERENCIÁT TARTANAK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN KOSSUTH RÁDIÓ PERC MEGKEZDŐDÖTT AZ V. EURÓPA EMLÉKEZETE SZIMPÓZIUM A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN- KOSSUTH RÁDIÓ - REGGELI HÍREK 1956: A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁN A NYUGAT ELFOGADTA EURÓPA SZÉTSZAKÍTOTTSÁGÁT- MAGYARHIRLAP.HU HATVAN ÉVVEL EZELŐTT BUDAPESTEN MEGSZŰNT A FÉLELEM ÉS ELOLVADT A RENDSZER- KORMANY.HU A KOMMUNIZMUS ÖRÖKSÉGE OTT IS MÉRGEZ, AHOL NEM URALKODOTT- GONDOLA.HU ÖSSZEÁLLÍTÁS: AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC HATVANADIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL NEMZETKÖZI KONFERENCIÁT TARTANAK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN- KOSSUTH RÁDIÓ PERC MEGKEZDŐDÖTT AZ V. EURÓPA EMLÉKEZETE SZIMPÓZIUM A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN- KOSSUTH RÁDIÓ - REGGELI HÍREK 1956: A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁN A NYUGAT ELFOGADTA EURÓPA SZÉTSZAKÍTOTTSÁGÁT- MAGYARHIRLAP.HU A FORRADALOM LEVERÉSE UTÁN A NYUGAT ELFOGADTA EURÓPA SZÉTSZAKÍTOTTSÁGÁT - MULT-KOR.HU MIRŐL SZÓL AZ EURÓPA EMLÉKEZETE CÍMŰ SZIMPÓZIUM- SOROZAT?- KOSSUTH RÁDIÓ PERC 3.

4 ENRS KONFERENCIA (TOVÁBBI TUDÓSÍTÁSOK, CIKKEK, AMELYEK MÉG NEM JELENTEK MEG) MR1 KOSSUTH RÁDIÓ- VASÁRNAPI ÚJSÁG (ÖSSZEÁLLÍTÁS; SZERKESZTŐ CSERVENKA JUDIT) DIPLOMATA C. ÚJSÁG (ÖSSZEÁLLÍTÁS; SZERKESZTŐ ROZS BORBÁLA) ENRS KONFERENCIA (NEMZETKÖZI- LESZERVEZETT LENGYEL HÍRÜGYNÖKSÉGI INTERJÚ ÁTVÉTELÉBŐL) WĘGRY. MIĘDZYNARODOWA KONFERENCJA O WYDARZENIACH 1956 R.- GAZETA.PL BUDAPESZT: MIĘDZYNARODOWA KONFERENCJA O WYDARZENIACH 1956 R.- DZIEJE.PL Részletek ENRS KONFERENCIA- ELŐZETESEK A forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni MTI (10:05) Az 1956-os magyar forradalomnak újra el kell nyernie méltó helyét, rangját Európa emlékezetében, és ezért sokat tehet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencia - mondta az MTI-nek Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. Az 1956-os forradalomnak a maga korában jelentős visszhangja volt világszerte, majd a rendszerváltás időszakában, amikor az archívumok kutathatóak lettek, ismét 4.

5 ráterelődött a figyelem a hazai és nemzetközi tudományos életben és a közbeszédben, azóta viszont érezhetően elhalványult az emléke, pedig a tanulságai ma is időszerűek - mondta a NEB elnöke. Az 56-os magyar események sok tekintetben egyedülállóak voltak, például abban, hogy ilyen erős, fegyveres ellenállás a kontinens egyetlen országában sem bontakozott ki a hidegháború időszakában egy nagyhatalommal szemben, ilyen szabadságharc nem volt négy évtized alatt sem Berlinben, sem Prágában, sem Varsóban - hangsúlyozta Földváryné Kiss Réka. Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) idei, budapesti konferenciájának négy nagy témája közül az első a forradalomhoz vezető utat, az okokat, az előzményeket igyekszik körüljárni. A forradalmat kiváltó diktatórikus hatalomgyakorlás mindent átfogó hatását próbálja bemutatni, és választ keres arra a kérdésre, miért éppen Budapesten és 1956 októberében tört ki a szovjet birodalom elleni legerőteljesebb és legnagyobb hatású felkelés. A másik problémakör az 56-os magyar szabadságharc megítélése nemzetközi viszonylatban: a hidegháború logikáját, a kétpólusú világrendet és annak a forradalommal való összefüggéseit vizsgálják a szakemberek. A harmadik témakör a forradalom következményeit tekinti át. Ide tartozik többek között a magyar ellenállás hatása a szovjet válságkezelésre, arra vonatkozóan is, hogy milyen eszközöket választott a birodalom a magyar forradalom után más szabadságra vágyó vazallus országokban, például 1968-ban Csehszlovákiában vagy 1981-ben Lengyelországban. A magyar szabadságharc következménye továbbá az a megrendítő erkölcsi válság, amelyet az erőszakos szovjet elnyomás a nyugat-európai bal pártjaiban váltott ki, valamint az a szolidaritás is, amelyet a magyar menekültekkel kapcsolatban mutatott több európai és tengeren túli ország. A szimpózium témái közé tartozik a környező kommunista országokban a magyar forradalommal összefüggésbe hozható megtorló koncepciós perek és adminisztratív intézkedések vizsgálata, melyeknek esetenként etnikai vonatkozásai is voltak, azaz kimondottan az ottani magyar kisebbség ellen irányultak. A forradalom nagyvilágra gyakorolt jelentősége a szovjet politika valódi 5.

6 természetének lelepleződése, az itthoni legsúlyosabb következménye pedig a megtorlás volt. A konferencia negyedik nagy témája a magyar forradalom kultúrában, művészetben, kollektív emlékezetben betöltött szerepére, jelképeinek, megjelenítéseinek továbbélésére irányítja a figyelmet. Földváryné Kiss Réka kiemelte: nemzetközileg elismert orosz, amerikai, német, angol, osztrák, lengyel, román, cseh és magyar kutatóknak a szimpózium lehetőséget ad az eltérő tapasztalatok összehasonlítására, a párhuzamok és eltérések vizsgálatára. Ez segít abban, hogy megértsük a közös történelmet, de egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a sajátos magyar nézőpont nagyobb hangsúlyt kapjon az európai párbeszédben. Így megváltozhat az a éve tapasztalható tendencia, amelyben az 1956-os magyar forradalom egyre veszített jelentőségéből az európai emlékezetben. Ezért is tekinthető jelentős kultúrdiplomáciai eredménynek, hogy idén sikerült Magyarországra hozni ezt a rangos eseményt - tette hozzá a NEB elnöke, aki egyúttal az ENRS Irányító Bizottságának magyarországi koordinátora. Az Európa emlékezete című háromnapos rendezvény a 20. század történetével foglalkozó intézetek 5. szimpóziuma. Megnyitja Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális minisztérium helyettes államtitkára; a nyitónapon felszólal Rafal Rogulski, az ENRS Intézetének igazgatója, Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke és Földváryné Kiss Réka. A számos külföldi, elismert kutató mellett előadást tart a konferencián többek között M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatóhelyettese, Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének vezetője. A szimpózium főszervezője az ENRS, magyarországi társszervezője a NEB és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Az ENRS-t négy ország kulturális miniszterei hívták életre 2005-ben; tagja Németország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a 2014-ben csatlakozott 6.

7 Románia, megfigyelői státusszal rendelkezik Albánia, Ausztria, Csehország és Lettország. Célja egyrészt, hogy elősegítse a 20. századi európai történelem, azon belül is különösen a diktatúrákhoz, háborúkhoz köthető események, folyamatok tudományos feltárását, másrészt oldja a közös emlékezet történelmi traumáit, támogassa a tragikus eseményekhez kapcsolódó gyógyító emlékezetpolitikát. Az ENRS munkájában részt vesznek az Európa történelmével foglalkozó tudományos intézmények, kutatók és ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetek. Az ENRS évről évre számos rendezvényt, részben szakmai fórumokat, részben a kollektív emlékezetet építő, többnyire kifejezetten fiataloknak szóló programokat szervez. Az ENRS eseményeinek sorából kiemelkedik az éves szimpózium, amelyet először 2012-ben Gdanskban, majd Berlinben, Prágában és Bécsben rendeztek meg. Vissza a tartalomhoz Az 56-os forradalom az európai népek közös emlékezetéhez tartozik MTI (10:08) Az 1956-os magyar forradalom az európai népek közös emlékezetéhez tartozik, ugyanúgy építi a spanyol vagy portugál identitást, mint a magyart, természetesen más-más mértékben - jelentette ki az MTI-nek Varsóból telefonon adott interjúban Rafal Rogulski, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) titkárságának vezetője, aki több lengyel résztvevő mellett jelen lesz a magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencián. Elmondta, hogy a szimpózium fő témája idén az 50-es évek közepe táján a kommunista országokban bekövetkezett olvadás" és annak széles értelemben vett, társadalmi, politikai, kulturális, művészi és egyéb következményei. Mindegyik témához kapcsolódik egy töprengés arról, hogy lehetséges-e az európai emlékezés közössége, vagy sem. Az idei szimpózium az 1956-os esztendő főbb eseményeire összpontosít, elsősorban Magyarországon, de Lengyelországban is. Arra a kérdésre, hogy Európa és a nagyvilág nem feledkezett-e meg kissé a magyar 56-ról, Rogulski azt válaszolta: 7.

8 általában véve a nyugat-európai emberek nem sokat tudnak KözépEurópa történetéről, de ez kölcsönös, mert mi se tudunk sokat az ő történelmükről". Éppen azért született a Hálózat, hogy a különböző fontos történelmi eseményekre emlékezzünk, rámutassunk, hogy mi a jelentőségük a földrész számára" - tette hozzá. Az 56-os magyarországi események a közös európai emlékezethez tartoznak, ezért szükséges emlékezni rájuk. 56 emléke nem könnyű emlék, az akkori nyugateurópai demokratikus kormányoknak, de főleg az amerikaiaknak Lenne miért szégyenkezniük"- vélekedett. Úgy gondolom, hogy a politika szintjén bizonyára emlékeznek rá, mert azért ez kulcsfontosságú esemény volt Európa második világháború utáni történelmében" - szögezte le. Ami az 56-os magyar forradalom lengyelországi emlékezetét illeti, Rogulski azt mondta, van érdeklődés a téma iránt, mint általában Magyarország, a magyar történelem, a magyar politika iránt is, amelyek állandó elemei a lengyel médiának. A lengyelek tudják, hogy a magyarok 56-ban fegyverrel harcoltak a szovjet megszállók ellen, és ez a téma a különböző tanulmányi programokban is állandóan jelen van - mondta. A magyar forradalom már csak azért sem tűnhetett el a lengyel köztudatból, mert szorosan összefügg az júniusi poznani munkásfelkeléssel, és a szovjet tankok októberben ugyanúgy körülvették Varsót, mint Budapestet, bár csak az elővárosokig jutottak el, tényleges intervencióra nem került sor, viszont mélyreható belpolitikai változások történtek. Ezt a lengyel iskolákban természetesen tanítják, párhuzamot vonva a magyar októberrel. És emlékeznek arra a nagy rokonszenvhullámra is, amely az 56-os forradalom iránt Lengyelországban akkor kibontakozott. Én úgy érzem, hogy ez a rokonszenv azóta sem csökkent, sőt az utóbbi időben még nőtt is" - mondta Rafal Rogulski. Úgy vélte, az a tény, hogy ilyen nehéz tapasztalatok vannak mögöttünk, közelebb hoz bennünket egymáshoz, jobban meg tudjuk érteni egymást. Az együttműködés, közeledés óhajtása lényegesen nagyobb, mintha ezek nem lettek volna". Az 56-os magyar forradalom tanulságai nagyon brutálisak és nagyon szomorúak, okulni kellene belőlük, nemcsak Kelet-Európában, hanem egész Európában és az egész világon is - mondta. Azt látjuk, hogy a mai napig alkalmazzák ugyanezeket az eszközöket, módszereket a világon. Akkor is arra hivatkoztak, a szovjet hadsereg azért megy be Magyarországra, hogy megmentse az ott élő szovjet állampolgárokat, és ma is hasonló indoklásokat hallunk" - fogalmazott. Mint a XX. század összes fontos és nehéz eseménye esetében, az egyik legfontosabb tanulság, hogy kötelesek vagyunk 8.

9 emlékezni". Egy másik fő tanulság, hogy szükség lenne egy olyan eljárásmódra, amely kikövetelné a döntéshozóktól, hogy bölcsebb döntéseket hozzanak a különböző ügyekben, legyenek azok politikaiak vagy mások. Többek között ezért rendezünk ilyen szimpóziumokat. És többek között éppen ezért rendezzük az ideit Budapesten és nem valahol másutt, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és a Magyar Tudományos Akadémiával együtt, hogy ezt nyomatékosítsuk" - zárta az interjút Rafal Rogulski. Vissza a tartalomhoz NEB: a forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni INFORADIO.HU/ MTI Az 1956-os magyar forradalomnak újra el kell nyernie méltó helyét, rangját Európa emlékezetében, és ezért sokat tehet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencia - mondta az MTI-nek Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. Az 1956-os forradalomnak a maga korában jelentős visszhangja volt világszerte, majd a rendszerváltás időszakában, amikor az archívumok kutathatóak lettek, ismét ráterelődött a figyelem a hazai és nemzetközi tudományos életben és a közbeszédben, azóta viszont érezhetően elhalványult az emléke, pedig a tanulságai ma is időszerűek - mondta a NEB elnöke. Az 56-os magyar események sok tekintetben egyedülállóak voltak, például abban, hogy ilyen erős, fegyveres ellenállás a kontinens egyetlen országában sem bontakozott ki a hidegháború időszakában egy nagyhatalommal szemben, ilyen szabadságharc nem volt négy évtized alatt sem Berlinben, sem Prágában, sem Varsóban - hangsúlyozta Földváryné Kiss Réka. Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) idei, budapesti konferenciájának négy nagy témája közül az első a forradalomhoz vezető utat, az okokat, az előzményeket igyekszik körüljárni. A forradalmat kiváltó diktatórikus hatalomgyakorlás mindent átfogó hatását próbálja bemutatni, és választ keres arra a 9.

10 kérdésre, miért éppen Budapesten és 1956 októberében tört ki a szovjet birodalom elleni legerőteljesebb és legnagyobb hatású felkelés. A másik problémakör az 56-os magyar szabadságharc megítélése nemzetközi viszonylatban: a hidegháború logikáját, a kétpólusú világrendet és annak a forradalommal való összefüggéseit vizsgálják a szakemberek. A harmadik témakör a forradalom következményeit tekinti át. Ide tartozik többek között a magyar ellenállás hatása a szovjet válságkezelésre, arra vonatkozóan is, hogy milyen eszközöket választott a birodalom a magyar forradalom után más szabadságra vágyó vazallus országokban, például 1968-ban Csehszlovákiában vagy 1981-ben Lengyelországban. A magyar szabadságharc következménye továbbá az a megrendítő erkölcsi válság, amelyet az erőszakos szovjet elnyomás a nyugat-európai bal pártjaiban váltott ki, valamint az a szolidaritás is, amelyet a magyar menekültekkel kapcsolatban mutatott több európai és tengeren túli ország. A szimpózium témái közé tartozik a környező kommunista országokban a magyar forradalommal összefüggésbe hozható megtorló koncepciós perek és adminisztratív intézkedések vizsgálata, melyeknek esetenként etnikai vonatkozásai is voltak, azaz kimondottan az ottani magyar kisebbség ellen irányultak. A forradalom nagyvilágra gyakorolt jelentősége a szovjet politika valódi természetének lelepleződése, az itthoni legsúlyosabb következménye pedig a megtorlás volt. A konferencia negyedik nagy témája a magyar forradalom kultúrában, művészetben, kollektív emlékezetben betöltött szerepére, jelképeinek, megjelenítéseinek továbbélésére irányítja a figyelmet. Földváryné Kiss Réka kiemelte: nemzetközileg elismert orosz, amerikai, német, angol, osztrák, lengyel, román, cseh és magyar kutatóknak a szimpózium lehetőséget ad az eltérő tapasztalatok összehasonlítására, a párhuzamok és eltérések vizsgálatára. Ez segít abban, hogy megértsük a közös történelmet, de egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy a sajátos magyar nézőpont nagyobb hangsúlyt kapjon az európai párbeszédben. Így megváltozhat az a éve tapasztalható tendencia, amelyben az 1956-os magyar forradalom egyre veszített jelentőségéből az európai emlékezetben. Ezért is tekinthető jelentős kultúrdiplomáciai eredménynek, hogy idén sikerült Magyarországra hozni 10.

11 ezt a rangos eseményt - tette hozzá a NEB elnöke, aki egyúttal az ENRS Irányító Bizottságának magyarországi koordinátora. Az Európa emlékezete című háromnapos rendezvény a 20. század történetével foglalkozó intézetek 5. szimpóziuma. Megnyitja Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális minisztérium helyettes államtitkára; a nyitónapon felszólal Rafal Rogulski, az ENRS Intézetének igazgatója, Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke és Földváryné Kiss Réka. A számos külföldi, elismert kutató mellett előadást tart a konferencián többek között M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatóhelyettese, Horváth Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Rainer M. János, az Országos Széchényi Könyvtár 1956-os Intézetének vezetője. A szimpózium főszervezője az ENRS, magyarországi társszervezője a NEB és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Az ENRS-t négy ország kulturális miniszterei hívták életre 2005-ben; tagja Németország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és a 2014-ben csatlakozott Románia, megfigyelői státusszal rendelkezik Albánia, Ausztria, Csehország és Lettország. Célja egyrészt, hogy elősegítse a 20. századi európai történelem, azon belül is különösen a diktatúrákhoz, háborúkhoz köthető események, folyamatok tudományos feltárását, másrészt oldja a közös emlékezet történelmi traumáit, támogassa a tragikus eseményekhez kapcsolódó gyógyító emlékezetpolitikát. Az ENRS munkájában részt vesznek az Európa történelmével foglalkozó tudományos intézmények, kutatók és ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetek. Az ENRS évről évre számos rendezvényt, részben szakmai fórumokat, részben a kollektív emlékezetet építő, többnyire kifejezetten fiataloknak szóló programokat szervez. Az ENRS eseményeinek sorából kiemelkedik az éves szimpózium, amelyet először 2012-ben Gdanskban, majd Berlinben, Prágában és Bécsben rendeztek meg. 11.

12 a_kell_epiteni/ Hasonló tartalommal megjelent cikkek: dehir.hu - Az 56 -os forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni haon.hu - Újra felépítenék 56 nemzetközi presztízsét erdon.ro - Újra felépítenék 56 nemzetközi presztízsét mon.hu - Újra felépítenék 56 nemzetközi presztízsét boon.hu - Újra felépítenék 56 nemzetközi presztízsét szon.hu - Újra felépítenék 56 nemzetközi presztízsét gondola.hu nemzetközi presztízsét újra kell építeni magyaridok.hu - Az 1956-os a forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni Vissza a tartalomhoz A forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni- INFORÁDIÓ - MŰSORFOLYAM :39:55 (00:03:40) 1956 egy közös hivatkozási pontja volt a közép-kelet-európai rendszerváltásoknak Szereplők: Földváryné Kiss Réka, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vissza a tartalomhoz Az Akadémián három napon át 1956 a téma MAGYAR IDŐK/ MTI (2. ) 12.

13 Az 1956-os magyar forradalomnak újra el kell nyernie méltó helyét, rangját Európa emlékezetében, és ezért sokat tehet a forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) kedden kezdődő háromnapos nemzetközi konferencia mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. Az Európa emlékezete című rendezvény a 20. század történetével foglalkozó intézetek 5. szimpóziuma, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Lovász László, az MTA elnöke és Magdalena Gawin, a lengyel kulturális minisztérium helyettes államtitkára nyitnak meg. Vissza a tartalomhoz Három napos nemzetközi konferencia kezdődik ma a Magyar Tudományos Akadémián KOSSUTH RÁDIÓ PERC :19:14 (00:03:59) Mv: Az 1956-os forradalom nemzetközi presztízsét újra kell építeni Európa emlékezetében. Ez a célja a Magyar Tudományos Akadémián ma kezdődő háromnapos nemzetközi konferenciának. Az eseményen több száz külföldi vendég is jelen lesz. Király Levente. R: Szükség van az elmúlt száz év történelmének olyan közös átgondolására, amely figyelembe veszi a különböző elbeszéléseket, történelmi tapasztalatokat és azok értelmezéseit, mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke, aki hozzátette, a 20. század történetével foglalkozó intézetek idei konferenciája az 1956-os magyarországi forradalomról szól majd, amelyen négy nagy témát fognak érinteni. Földváryné Kiss Réka, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottsága: Az egyik az az, hogy mi vezetett '56-hoz és miért éppen Magyarországon robbant ki ilyen fegyveres felkelés, illetve szabadságharc. Ezt érdemes nemzetközi összefüggésben is átgondolnunk. A másik, hogy nemzetközi politikai szempontból '56-nak mi a helye. A harmadik 13.

14 tematikai csomópont '56 közvetlen következményei. Szeretnénk a forradalmat követő megtorlásnak az összefüggéseit egy kicsit nemzetközi diskurzusba is beemelni és arra is rávilágítani, hogy '56-nak nemcsak Magyarországon voltak következményei. Elég ha csak a romániai megtorlásokra, vagy éppen a Szovjetunióra gondolunk. A negyedik témakör pedig '56-nak a hatása a művészetben, a kultúrában, a szimbólumrendszerben. R: Az '56-os magyar események sok tekintetben egyedülállóak voltak. Például abban, hogy ilyen erős fegyveres ellenállás a kontinens egyetlen országában sem bontakozott ki a hidegháború időszakában. Ilyen szabadságharc nem volt négy évtized alatt sem Berlinben, sem Prágában, sem Varsóban. Az '56-os magyarországi események, a közös európai emlékezethez tartoznak, ezért szükséges rájuk emlékezni, fogalmazott Rafal Rogulski, az esemény szervezőjének az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata titkárságának vezetője. Ami az '56-os magyar forradalom lengyelországi emlékezetét illeti, a lengyel történész azt mondta, van érdeklődés a téma iránt, mint általában Magyarország és a magyar történelem iránt. Rafal Rogulski, titkárságvezető, Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata: Az '56-os forradalom az egyik legnagyobb esemény, ami a 20. században történt. Nemcsak Európában, de az egész világon. A lengyelek tudják, hogy a magyarok '56-ban fegyverrel harcoltak a szovjet megszállók ellen. A magyar forradalom már csak azért sem tűnhetett el a lengyel köztudatból, mert szorosan összefügg az júniusi poznani munkásfelkeléssel. Ezt a lengyel iskolákban természetesen tanítják, párhuzamot vonva a magyar októberrel. Az '56-os forradalom iránt Lengyelországban rokonszenv bontakozott ki. R: Az 1956-os forradalom hatással volt a vasfüggöny leomlására is, öröksége pedig napjainkban nemcsak az európai emlékezetben van jelen. Ezt kell erősíteni az emberekben világszerte, fogalmazott Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Fodor Pál, főigazgató, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont: A magyar tudomány integrációja szempontjából is nagyon fontos, rendkívül fontos ez a rendezvény. Másfelől viszont hát maga az esemény jelentősége miatt nagyon lényeges, hogy tényleg ne csak mi magyarok tartsuk ezt számon, hanem mindenki a maga 14.

15 jelentősége szerint próbálja értelmezni, oktatni és továbbadni a következő nemzedékeknek. R: A háromnapos nemzetközi találkozón előadásokon, valamint műhelyfoglalkozásokon vesznek részt a jelentkezők, akik meglátogatják a Terror Háza Múzeumot, a 301-es parcellát és az egykori siralomházat, a kis fogházat is. Vissza a tartalomhoz ENRS KONFERENCIA- TUDÓSÍTÁSOK, CIKKEK Megkezdődött Budapesten az Európa emlékezete elnevezésű szimpózium MTI (10:05) Hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban Budapesten megszűnt a félelem és elolvadt a rendszer, a forradalom leverése után gondolkodó ember nem hihette, hogy a kommunizmus ne lenne zsarnokság és az emberek javát szolgálná - mondta az emberi erőforrások minisztere május 24-én, Budapesten. (Frissítve: 17:42 órakor) Az Európa emlékezete címmel, a 20. század történetével foglalkozó intézetek ötödik, az 1956-os magyar forradalmat körbejáró szimpóziumán Balog Zoltán kijelentette: a kommunista diktatúra időszaka, illetve 1956 nem kizárólag az egykor szovjet megszállás alatti lévő országok magánügye. Nyugat-Európára ugyanúgy tartozik, mint ahogyan közös történetünk, az első és a második világháború". A kommunizmus öröksége ugyanis ott is mérgez, ahol nem uralkodott - mondta a miniszter. Hangsúlyozta, a közép-európai népek antikommunista szabadságküzdelme azoknak is tanulság, akik 1945 után a szabad világban élhettek. Nem mi döntöttünk arról, hogy nem a szabad világban fogunk élni. Bizonyára nem véletlen, hogy Kelet- és Közép- Európa országai ma a migrációs válság idején sokkal érzékenyebben és másképpen reagálnak, mint Nyugat-Európa politikai elitje" - fogalmazott. Ezek az országok - mondta a miniszter - sokkal érzékenyebben reagálnak a nemzeti szuverenitás és az identitás megőrzésének kérdésére. Hozzátette, az elmúlt hetven év ismerete nélkül mindez nem érthető. 15.

16 16. Kommunikációs és Informatikai Főosztály A migrációs válság újra előhozta azt a szakadékot, amely Nyugat-Európa, az egykori szabad világ és a szovjet megszállási övezetbe tartozó országok között volt, és még mindig megvan mentalitásban, gondolkodásmódban" - mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: ha együtt emlékezünk, ha együtt cselekszünk, akkor mégis megélhetjük, hogy összetartozunk, a különböző történet ellenére. Az esemény résztvevőit levélben köszöntette a magyar és a lengyel államfő. Áder János levelében azt írta, hogy az itt élő népek soha nem adták meg magukat a diktatúráknak. Ezt mutatják az 1953-ban Berlinben, majd 1956-ban Poznanban és Budapesten történtek. Hozzátette, hogy minden nemzet másként vívta ki a szabadságát, de a közösen megszenvedett zsarnokságnak közösen vetettek véget. A 80-as, 90-es évek fordulóján a régió népei visszanyerték önrendelkezési jogukat, kiépültek az új demokratikus rendszerek változásai az 1956-os események nélkül nem történhettek volna meg, és ehhez is szükség volt a magyar és a lengyel nép együttes erőfeszítéseire. A magyar forradalom Poznanból indult - írta az államfő. Áder János kiemelte, a diktatúra süllyesztőbe került, a demokrácia már annyira valósággá vált, hogy néha már úgy érezzük, nem becsüljük meg eléggé", ezért kell róla beszélni. "Ezért kell együttes erővel visszaadnunk a szabadság és az igazság méltóságát" - fogalmazott. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök levelében azt írta, hogy az emlékezés útjának megőrzése különösen az elmúlt évszázad drámai történetének kontextusában módot jelent arra, hogy a közös jövőről gondolkozzunk". Az államfő a Lengyel Köztársaság nevében megemlékezett az 1956-os magyar forradalom résztvevőiről és áldozatairól, mindazokról, akik szembeszálltak a szovjet diktatúrával. A poznani és a magyarországi forradalom közösen jelzi azt az ellenállási képességet, amelyet a két ország a kommunista elnyomással szemben fejtett ki - tette hozzá. Lovász László, a konferenciának helyet adó Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megemlékezés és a szolidaritás az egyetlen út a jobb jövő felé Magyarország, Európa és az egész világ számára. Regéczy-Nagy László 1956-os szabadságharcos, elítélt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke azt mondta, a kommunisták felismerték, hogy a magyarok nem illeszkednek a világképükbe: nem hajlandóak a vallásukat, a történelmüket és a tulajdonukat sem feláldozni. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke közölte, az 1956-os év a kommunista diktatúra elnyomására, a gazdasági kihasználásra, a propagandára, a függetlenség elvesztésére, valamint az istentelen társadalomra" adott válasz volt.

17 Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke kiemelte, 1956 nemcsak közös történeti tapasztalat volt, hanem közös egyetemes kulturális kód is. Nemcsak a szovjet tömb szatellitállamaiban, hanem a vasfüggöny mindkét án. A szimpózium huszonöt ország több mint kétszáz - a 20. század történetével foglalkozó intézetének - képviselőjével kezdődött meg kedden. A háromnapos rendezvényen előadások hangzanak el, pódiumbeszélgetéseket tartanak és plakátkiállítás is lesz. Az eseményt az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szervezte. Az európai hálózat által évente megrendezett szimpózium célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával és oktatásával foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést. Vissza a tartalomhoz Szimpózium Budapesten- Műsorfolyam Reggel, Délelőtti, Déli, Délutáni INFORÁDIÓ - MŰSORFOLYAM :40:00 (00:02:34) 1956 egy közös hivatkozási pontja volt a közép-kelet-európai rendszerváltásoknak Szereplők: Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. Vissza a tartalomhoz A kommunizmus öröksége Nyugaton is mérgez INDEX (00:24) Nem mi döntöttünk arról, hogy nem a szabad világban fogunk élni. Bizonyára nem véletlen, hogy Kelet- és Közép-Európa országai ma a migrációs válság idején 17.

18 másképpen reagálnak, mint Nyugat-Európa politikai elitje" aktualizált Balog Zoltán emberügyi miniszter az 1956-tal foglalkozó történészkonferencia megnyitóján Budapesten, azzal folytatva, hogy a volt szocialista országok szerinte sokkal érzékenyebbek a nemzeti szuverenitás és az identitás megőrzésének kérdésére. A migrációs válság újra előhozta azt a szakadékot, amely Nyugat-Európa, az egykori szabad világ és a szovjet megszállási övezetbe tartozó országok között volt mondta Balog. A migrációs válság és a szovjet elnyomás újszerű összekapcsolása után ismertette, hogy a kommunista diktatúra időszaka nem csak az egykor szovjet megszállás alatt lévő országok magánügye, Nyugat-Európára ugyanúgy tartozik, a kommunizmus öröksége ugyanis ott is mérgez, ahol nem uralkodott. Mindez az MTA székházában hangzott el, annak a háromnapos nemzetközi konferenciának a nyitányán, amelynek a Nemzeti Emlékezet Bizottsága mellett a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata a gazdája. Ez egy jelentősebb szakmai esemény talán némi jobbi hangsúllyal, de Bill Clinton Magyar- és Lengyelország putyinizálódását és Nyugattal szembeni hálátlanságát emlegető kampánybeszéde, és az arra adott heves reakciók után az olyan szokásos mondatok is plusz értelmet kaphatnak, mint Áder Jánosé: az itt élő népek soha nem adták meg magukat a diktatúráknak. Minden nemzet másként vívta ki a szabadságát, de a közösen megszenvedett zsarnokságnak közösen vetettek véget írta a köztársasági elnök. Nem a legnagyobb elnyomásban lesz forradalom 1956 nemcsak közös történeti tapasztalat volt, hanem közös egyetemes kulturális kód is, a vasfüggöny mindkét án mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnöke. A pesti eseményen itt van Lukasz Kaminski is, annak a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetnek a vezetője, amely elvileg modellül szolgált a NEB felállításához is, csak éppen a lengyel szervezetnek hatalmas szakmai apparátusa és szélesebb jogkörei vannak, és az ügynökkérdésben is jóval aktívabb. Az ellenállás két esetben válik jelentőssé: ha a helyzet annyira reménytelen, hogy nincs más választás, erre volt példa a kollektivizálás időszaka, vagy ha lehetőség látszik a változásra, mint 1956-ban jellemezte a korabeli politikai klímát és az ellenállás ökonómiáját Kaminski, aki szerint az 1956-os év a kommunista diktatúra elnyomására, a gazdasági kihasználásra, a propagandára, a függetlenség elvesztésére és az "istentelen társadalomra" adott válasz volt. 18.

19 A forradalom nem a legelnyomottabb, hanem a legvisszanyomottabb népek válasza volt a zsarnokságra idézte Németh Laszlót M. Kiss Sándor a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetből, aki az 1953-ban megkezdődött desztálinizációt, és ennek a korrekciónak az 1955-ös visszakorrigálását, a keményvonalasok újbóli megerősödését emelte ki a pszichológiai előtörténetből, október 23-án úgy jellemezve, hogy akkor a forradalmat nem akaró reformerek találkoztak a néppel. Miért élte túl Sztálint a szovjet blokk? A konferencia legnagyobb sztárja viszont Mark Kramer, a Harvard hidegháborús projektjét vezető professzor, aki most főleg arról beszélt, hogyan változtatta meg egész Kelet-Európát Sztálin halálának a híre, hogy csökkent hirtelen a félelem és nőtt a remény, olyan ellenállási hullámot gerjesztve, amire 1953-ig nem lett volna esély, és aminek a csúcspontja aztán 1956 lett. Amikor Sztálin meghalt, heteken belül felkelések törtek ki a Gulágon. Nagy várakozások keletkeztek szerte Kelet-Európában, még Bulgáriában is tömegtüntetések voltak, majd jött június 17., a kelet-berlini felkelés, amit már a szovjet hadseregnek kellett levernie. Történelmietlennek hangozhat a kérdés, de Kramer egyik közelmúltban megjelent tanulmánya azzal foglalkozik, hogy a Szovjetunió vajon miért vészelte át ezt a számára fenyegető időszakot Sztálin halála után ugyanis sok szempontból emlékeztet a nyolcvanas évek végére, ami aztán egészen máshogy végződött: az egész szovjet blokk nagyjából békés megszűnésével, a klasszikus hidegháború végével után és 1989 előtt ugyanúgy jelentős lazításokkal próbálta túlélni a válságát a szovjet rendszer, de nagyon különböző végkimenetellel: míg Gorbacsov végül is engedte, hogy a saját eredeti szándékain bőven túlmenjenek a dolgok, az ötvenes években a katonai beavatkozást választották. Hogy miért? A sok ok közül kettőt érdemes kiemelni. Az első, hogy Sztálin halála után a Kremlben kialakult hatalmi harc miatt a meghatározó figurák nem merték továbbvinni a még komolyabb reformokat Gorbacsovnak erre megvolt a lehetősége. Másrészt pedig: Gorbacsov bátran lazíthatott a gyeplőn, tudta ugyanis, hogy a Nyugat nem is annyira akarja megszüntetni a bipoláris világrendet, nem prioritás számára elcsaklizni a szatellitállamokat. Az ötvenes években ellenben még csak kevés ideje tartott a hidegháború, a szovjetek azt gondolták, hogy a Nyugat nem tétovázna kihasználni az adódó lehetőséget. Úgyhogy jött az újabb bekeményítés, de a kiengedett szellem Lengyelországban és Magyarországon már nem volt visszagyömöszölhető a palackba robbanás nélkül. Más kérdés, hogy a Nyugat

20 ban már nem gondolta, hogy a forradalomért vállalnia kellene a konfrontációt a Szovjetunióval. ton_is_mergez/ Vissza a tartalomhoz Balog Zoltán: a kommunizmus öröksége ott is mérgez, ahol nem uralkodott MAGYAR IDŐK, MTI Hatvan évvel ezelőtt, 1956-ban Budapesten megszűnt a félelem és elolvadt a rendszer, a forradalom leverése után gondolkodó ember nem hihette, hogy a kommunizmus ne lenne zsarnokság és az emberek javát szolgálná mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, egy történészfórumon. Az Európa emlékezete címmel, a 20. század történetével foglalkozó intézetek ötödik, az 1956-os magyar forradalmat körbejáró szimpóziumán Balog Zoltán kijelentette: a kommunista diktatúra időszaka, illetve 1956 nem kizárólag az egykor szovjet megszállás alatti lévő országok magánügye. Nyugat-Európára ugyanúgy tartozik, mint ahogyan közös történetünk, az első és a második világháború. A kommunizmus öröksége ugyanis ott is mérgez, ahol nem uralkodott mondta a miniszter. Komolyzenei dallamok is felcsendültek a konferencián Hangsúlyozta, a közép-európai népek antikommunista szabadságküzdelme azoknak is tanulság, akik 1945 után a szabad világban élhettek. Nem mi döntöttünk arról, hogy nem a szabad világban fogunk élni. Bizonyára nem véletlen, hogy Kelet- és Közép-Európa országai ma a migrációs válság idején sokkal érzékenyebben és másképpen reagálnak, mint Nyugat-Európa politikai elitje fogalmazott. Ezek az országok mondta a miniszter sokkal érzékenyebben reagálnak a nemzeti szuverenitás és az identitás megőrzésének kérdésére. Hozzátette, az elmúlt hetven év ismerete nélkül mindez nem érthető. 20.

21 A migrációs válság újra előhozta azt a szakadékot, amely Nyugat-Európa, az egykori szabad világ és a szovjet megszállási övezetbe tartozó országok között volt, és még mindig megvan mentalitásban, gondolkodásmódban mondta Balog Zoltán, hangsúlyozva: ha együtt emlékezünk, ha együtt cselekszünk, akkor mégis megélhetjük, hogy összetartozunk, a különböző történet ellenére. Az esemény résztvevőit levélben köszöntette a magyar és a lengyel államfő. Áder János levelében azt írta, hogy az itt élő népek soha nem adták meg magukat a diktatúráknak. Ezt mutatják az 1953-ban Berlinben, majd 1956-ban Poznanban és Budapesten történtek. Hozzátette, hogy minden nemzet másként vívta ki a szabadságát, de a közösen megszenvedett zsarnokságnak közösen vetettek véget. A 80-as, 90-es évek fordulóján a régió népei visszanyerték önrendelkezési jogukat, kiépültek az új demokratikus rendszerek változásai az 1956-os események nélkül nem történhettek volna meg, és ehhez is szükség volt a magyar és a lengyel nép együttes erőfeszítéseire. A magyar forradalom Poznanból indult írta az államfő. Áder János kiemelte, a diktatúra süllyesztőbe került, a demokrácia már annyira valósággá vált, hogy néha már úgy érezzük, nem becsüljük meg eléggé, ezért kell róla beszélni. Ezért kell együttes erővel visszaadnunk a szabadság és az igazság méltóságát fogalmazott. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök levelében azt írta, hogy az emlékezés útjának megőrzése különösen az elmúlt évszázad drámai történetének kontextusában módot jelent arra, hogy a közös jövőről gondolkozzunk. Az államfő a Lengyel Köztársaság nevében megemlékezett az 1956-os magyar forradalom résztvevőiről és áldozatairól, mindazokról, akik szembeszálltak a szovjet diktatúrával. A poznani és a magyarországi forradalom közösen jelzi azt az ellenállási képességet, amelyet a két ország a kommunista elnyomással szemben fejtett ki tette hozzá. Lovász László, a konferenciának helyet adó Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy a megemlékezés és a szolidaritás az egyetlen út a jobb jövő felé Magyarország, Európa és az egész világ számára. Regéczy-Nagy László 1956-os szabadságharcos, elítélt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke azt mondta, a kommunisták felismerték, hogy a magyarok nem 21.

22 illeszkednek a világképükbe: nem hajlandóak a vallásukat, a történelmüket és a tulajdonukat sem feláldozni. Lukasz Kaminski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke közölte, az 1956-os év a kommunista diktatúra elnyomására, a gazdasági kihasználásra, a propagandára, a függetlenség elvesztésére, valamint az istentelen társadalomra adott válasz volt. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke kiemelte, 1956 nemcsak közös történeti tapasztalat volt, hanem közös egyetemes kulturális kód is. Nemcsak a szovjet tömb szatellitállamaiban, hanem a vasfüggöny mindkét án. A szimpózium huszonöt ország több mint kétszáz a 20. század történetével foglalkozó intézetének képviselőjével kezdődött meg kedden. A háromnapos rendezvényen előadások hangzanak el, pódiumbeszélgetéseket tartanak és plakátkiállítás is lesz. Az eseményt az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szervezte. Az európai hálózat által évente megrendezett szimpózium célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával és oktatásával foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést. Vissza a tartalomhoz Idén lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója KOSSUTH RÁDIÓ - ÜTKÖZŐ :00:08 (00:28:19) Mv: Történészek tanácskoznak Budapesten, méghozzá arról, hogy lehetséges-e a közös európai emlékezet. Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata által évenként megrendezett esemény célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával foglalkozó intézmények és szervezetek, illetve a különböző országok történelem oktatásai közötti együttműködést. Az idei középpontjában az 22.

23 1956-os magyarországi forradalom áll. Idén hatvan éve, hogy a magyar nép fellázadt a kommunista elnyomás ellen. A diktatúra évtizedeiről szól a Gulág Emlékév is, országszerte megemlékezések zajlanak, a közmédia valamennyi csatornája is kiemelten foglalkozik a korszakkal. Tesszük ezt most mi is itt a Kossuth Rádióban. Jó estét kívánok! A szerkesztő Náray Balázs nevében is köszöntöm önöket, Csete Beáta vagyok. És köszöntöm vendégeinket is. Itt van velünk a stúdióban Horváth Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense. Jó estét kívánok! Horváth Attila, egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar: Jó estét kívánok! Mv: És történelmi kalauzunk lesz majd Valuch Tibor történész is a Debreceni Egyetem tanára. Jó estét kívánok! Halló! Valuch Tibor, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem: Halló! Igen! Mv: Jó estét kívánok! Valuch Tibor: Jó estét kívánok! Mv: Valuch Tibort köszöntjük. No, kezdjük akkor azzal, hogy én az előbb említettem, hogy az egyik nagy kérdés, hogy lehetséges-e közös európai emlékezet, lehet-e valóban ilyen? Vagy minden ország, minden nép a saját történelmét őrzi, és egyfajta mementót állít. Horváth Attila: Hát kell valamilyen fajta közös megegyezés, hiszen a történelmi eseményeket nem lehet ahány ország, annyiféleképpen emlegetni, különösen olyan sorsközösségben lévő országok, amelyek együttesen szenvedték el a kommunista diktatúrát, a szovjet megszállást, és amelyek szintén föllázadtak a szovjet megszálló hatóságok ellen. Tehát nemcsak '56-os forradalom és szabadságharc volt, hanem '53- as berlini felkelés, '68-as prágai tavasz, vagy '80-'81-ben a Szolidaritás Mozgalomnak a törekvése arra, hogy egy szabadabb Lengyelországot hozzon létre. Tehát ezekben ugye közös sorsunk volt, közös tapasztalataink voltak, és hát természetesen persze mindenkinek a saját nemzeti sajátosságainak megfelelően kell a saját nemzeti történelmét ápolnia, ezt várhatjuk el másoktól, hogy ezt majd ők megteszik helyettünk. Mv: Valuch Tibort kérdezem, hogy vajon a nemzetek, az országok emlékeznek-e, ünnepelnek-e közösen? Megvan-e a késztetés, megvan-e az akarat? 23.

24 24. Kommunikációs és Informatikai Főosztály Valuch Tibor: Nyilvánvalóan, vannak közös emlékezeti rítusok, és ezek a nagyobb eseményeket, közte a francia forradalomra, ha nem is formálisan, de informálisan azért mindenhol meg szoktak emlékezni, vagy legalábbis az emléknapot azt megemlítik a híradásokban. Tehát vannak bizonyos emlékezeti kánonpontok. Mv: Melyek ezek, hogyha most Európát vesszük alapul? Valuch Tibor: Hát Európában az előbb említett francia forradalom, akkor a '48-as polgári forradalmak, ilyen emlékezeti pont a nagy háború emlékezete, ami ugye éppen tavaly indult el egy négyéves emlékezeti program, tehát a II. világháború vége, tehát vannak olyan közös hívószavai, eseményei az európai történetnek, a világtörténetnek, amire mindenki próbál valahogy reagálni, ötltetelni. Mv: Hagyom, hogy egy kicsit levegőhöz jusson, mert hallom, hogy még úton van, és azonnal visszatérünk... Valuch Tibor: Hát körülbelül egy másfél perc és akkor... Mv: Rendben, azonnal visszatérünk önhöz. Addig Horváth Attilával beszélgetünk arról, hogy ugye itt több évtized az, amiről most tulajdonképpen beszélgetünk, és amiről szól az emlékév is, ugye a Gulág emlékév az ráadásul tavaly kezdődött, most jövő év február 25-éig a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig került meghosszabbításra. Hogyan, hogyan jut el mindenkihez, minden korosztályhoz? El kell-e jutnia minden korosztályhoz ennek a korszaknak, annak ami történt és annak, amit örökül kell vinnünk. Horváth Attila: Hát nagyon fontos, hogy egy ország lakossága tisztában legyen a történelmi múltjával, tisztába legyen azzal, hogy honnan jutott el, hova, milyen hagyományai vannak, milyen eseményekről kell megemlékeznie, milyen közös ünnepeink vannak, kik voltak a mártírjaink, kik voltak a hőseink. Tehát ezekben nagyon fontos, hogy legyen egyfajta közös tudat, egy konszenzus. És hát természetesen ebben nagyon nagy felelőssége van a történész szakmának, nagyon nagy felelőssége van a tanároknak, hogy ő mennyire jól oktatják ezeket a korszakokat. Nagyon nagy felelőssége van az irodalomnak, a költészetnek, a filmeknek, az zeneműveknek. Hiszen hát, hogyha azt mondjuk, hogy '48 akkor a Kőszívű ember fiai alapján ismerjük ezt a korszakot. Az Eger vár ostromát az Egri csillagok révén ismerjük. De nagyon fontos lenne, hogy ezekről is készüljenek filmek, olyan közös

25 25. Kommunikációs és Informatikai Főosztály élményt adó irodalmi alkotások, amelyek közelebb hozzák. Tehát nem csak mindig a történelem könyvektől várjuk ezeket... Mv: Nagyon nehéz, hogy lehet, hogy lehet közelebb hozni mondjuk egy fiatalabb korosztályhoz? Horváth Attila: Hát például ilyen szempontból is nagyon nagy felelőssége van a tanároknak, hogy mennyire tudják ezeket a korszakokat jól bemutatni. Nagyon nagy felelőssége van azoknak, akik történelmi oktatásnak a segédeszközeit kidolgozzák. Ma már olyan hihetetlen technikai vívmányaival rendeleznek az oktatásban, tehát olyan számítógépes programokat lehet ilyenekre használni. Most nem olyan rég a minisztérium is megbízott egy csapatot, amelyik a magyarországi Gulág bemutatására számítógépes programokat hozott létre. A gyerekek mintegy vetélkedőben, egy számítógépes játékban haladnak előre. Most ezt a játékot idézőjelbe vesszük, és lépésről lépésre a kérdéseket megválaszolva, az eseményekkel megismerkedve haladnak előre. És, amit ők megszoktak már kis gyerek koruk óta, hogy hogy kell a számítógéppel ilyen programokat kezelni, úgy jutnak hozzá ezekhez az információhoz, és a felfedezés öröme is ott van velük ezekben a dolgokban. Mert hát azért azt is el kell mondani sajnálatos módon, hogy szintén a minisztérium egyik programjának megfelelően, megnéztem a mostan érvényes tankönyveket, tehát nyolc darab általános iskolai és gimnáziumi tankönyvet vizsgáltam meg, hogy 1945-től '56- ig, hogyan taglalják ennek a korszaknak a történelmét, és hát megdöbbentő dolgokat találtam. Tele tárgyi tévedésekkel, elírásokkal, fogalmi zűrzavarral, alapvető dolgokat elhallgatnak. Például nem tudják, hogy mi a különbség a kitelepítés, az internálás, a Hortobágyra való deportálása a különböző családoknak... Mv: Miért nem? Hát ezek fehéren-feketén ott szerepelnek nem? Horváth Attila: Hát a történészek ezeket nagyon szépen kikutatták, na de ez egy komoly rendszerező, szintetizáló munka, hogy én ezt hogyan tudom úgy megírni, hogy egy általános iskolás 8. osztályosnak, vagy egy 12-esnek ez érthető, legyen felfogható legyen, rendszerezhető legyen. Ez egy nagyon nehéz szakmai munka és kihívás. De hát ezt meg kellene tenni, meg kellene írni ezeket az új könyveket, mert amíg ezekből tanítanak, ráadásul még egy nagyon nagy probléma van. Általában ugye, mivel kronológikus sorrendben halad a történelem tanítás, a '45 utáni korszak történelme az már az utolsó félévre esik, és akkor már közeledik az érettségi, a felvételi,

26 már inkább ismételnek, nem nagyon foglalkoznak ezzel a kérdéssel. És még egy dolog, amit sajnos el kell mondanom, hogy nagyon sok történelemtanár még ma is ezeket a kérdésfeltevéseket kényesnek tartja. Nem nagyon mernek róla beszélni. Mv: Ne menjünk most ennyire előre, de innen folytatjuk. Valuch Tiborhoz fordulnék, és akkor most, mint egyetemi tanárhoz, hogy ön mit tapasztal. Bár akik az ön előadásaira beülnek, ők azért nyilván az átlagnál lényegesen nagyobb tudással rendelkeznek. Valuch Tibor: Ha szabad egy mondattal reagálni a középiskolai oktatásra. Szóval azt gondolom, hogyha kellő kreativitást hagynak a tanároknak és a diákoknak, és nem szűkítik le az oktatáshoz használható anyagoknak a körét, mint ahogy az mostanában történik Magyarországon, akkor ezek a problémák nem állnak elő. Tehát éppen most volt a Történelemtanárok Egyletének a konferenciája hétvégén, ami alapján kiderült, hogy az a tankönyv, amit ajánlanak, az tele van szakmai hibával. Na most ez... Mv: Igen, éppen erről beszéltünk az előbb Horváth Attilával. Valuch Tibor: Igen. Ha tematikusan működik, akkor elveszi mindenkinek a kedvét attól, hogy tegye. Nem annyira, én azt nem gondolnám, hogy a tanárok félnek attól, meg a jelen kor tanításától. Pár évvel ezelőtt volt egy nagyon jó szakmai konferenciasorozat, ez a Mit kezdjünk a múltunkkal, és ezt pont a történelemtanároknak az egylete szervezte. És ez pontosan a vitatott kérdésekre a legkülönbözőbb szakmai, politikai álláspontokat valló kutatókat ültették egymás mellé, és voltak nagyon élénk viták. És lehet módszereket is találni. Tehát hagyni kell a kreativitást érvényesülni. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. És úgy lehet közel vinni ezeket az eseményeket, és mindjárt válaszolok a kérdésére is, hogy kerüljük a formalitásokat. Tehát jó ez a számítógépes játék, informatika, de bizony nagyon jó ötlet lehet egy olyan fajta kiállítás, mint ami a Madách téren volt, a Holokausztévfordulóhoz kötődően például, jó fél évvel ezelőtt. Tehát ami kicsit spontánabb, megengedi a lehetőséget, hogy megálljon az ember egy percre, egy pillanatra, és csak úgy elolvasson egy tablót, megnézzen több fényképet. Mv: De akkor ön azt mondja, hogy szembe kell, hogy jöjjenek velünk ezek az információk? Szembe kell, hogy jöjjön velünk ez a tudásanyag? Tehát hogyha ott van egy téren a kiállítás, akkor megnézem, akkor elolvasom, hogy mi van ott, megnézem 26.