17. KVSZ ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Egységes szerkezetbe foglalta: Morvai Gergely Egységes szerkezetbe foglalás időpontja: szeptember 03. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 12/2014. (VI. 30.) önkormányzati rendelete Budapest XVII. kerület Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17. KVSZ 3. (1) Az 1. -ban lehatárolt területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendelet augusztus 6-án hatályos állapota szerint, valamint a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló rendelet előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. 10 (2) A KVSZ-ben kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a 2. számú melléklet Jelmagyarázat, Kötelező szabályozási elemek alatt felsorolt szabályozási elemeket: (3) A kötelező érvényű elemek módosítása a KVSZ módosítását vonja maga után. (4) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint a (2) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért azok a KVSZ módosítása nélkül is megváltoztathatók. (5) Az övezetek, építési övezetek táblázataiban használt a) - jelölés jelentése: a szabályozási érték nincs meghatározva, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 1. pontjában és 23. (3) bekezdésében, (5) bekezdésének 5. és 6. pontjában valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 46. (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény december 31-én hatályos 6. (3) bekezdésének a) pontjában, 7. (3) bekezdésének c) pontjában 13. -ában és 14. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és 9. -ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet Általános előírások 1. Alkalmazási előírások 1. Jelen Rákosmente Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelet (a továbbiakban: a KVSZ) hatálya a XVII. kerület közigazgatási területének az 5. számú mellékletben felsorolt Kerületi Építési Szabályzatok által nem érintett részére (továbbiakban: terület) terjed ki A KVSZ csak az alábbi mellékleteivel együtt érvényes: a) 1. melléklet Értelmező rendelkezések b) 2/A. melléklet Szabályozási Terv (belterületi szelvények) M=1:2 000, jelmagyarázat c) 2/B. melléklet Szabályozási Terv (külterületi szelvények) M=1:4 000, jelmagyarázat 5 d) 3. melléklet Elővásárlási jog bejegyzésére javasolt telkek felsorolása e) 4. melléklet Övezeti Terv f) 5. melléklet Kerületi Építési Szabályzatok 9 1 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 27/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 29. (2) bekezdése. Hatályos: VIII. 28-tól 2 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 14/2014. (IX.18.) rendelete 1. (1) bekezdése. Hatályos: X. 3-tól 3 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 42/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete 1. (1) bekezdése. Hatályos: XII. 4-től 4 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 2. (1) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 5 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 2. (2) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 6 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 14/2014. (IX.18.) rendelete 1. (2) bekezdése. Hatályos: X. 3-tól 7 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 42/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete 1. (2) bekezdése. Hatályos: XII. 4-től 8 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 2. (1) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 9 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 27/2015. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete 29. (2) bekezdése. 2. Telekalakítás 4. (1) Nyúlványos a) a már meghatározó módon felosztott tömbön belül, b) az övezeti előírások figyelembevételével, c) egymás mellett maximálisan 2 nyéllel, csak akkor alakítható ki, ha a kialakítandó más módon közterületről, vagy magánútról nem közelíthető meg. A tömbbelsőben kialakítandó, önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldterület létesítésére is alkalmas önálló nyúlványos minden esetben kialakítható. Új tömb kiszabályozásánál nyúlványos nem alakítható ki. A nyúlvány (nyél) legfeljebb 40 méter hosszú lehet. (2) Fekvő esetében lakóterületen Szabályozási Terv eltérő rendelkezése hiányában az előkert mélysége az érintett utcaszakaszon kialakult mérték, de legalább 3 méter, a hátsókert mélysége legalább az oda néző homlokzat tényleges magassága, de legalább 4 méter az ek közötti távolságok megtartásával. 5. (1) Új tömbök kialakításakor a közterületek szabályozási a kizárólagos gyalogutak kivételével 12 m. Ettől eltérni csak a közművek elhelyezését is igazoló keresztmetszet igazolásával lehet, de így sem lehet kevesebb 8 m-nél. 6. (1) A területen új magánutat csak tömbbelső feltárására és közterületek közötti kapcsolat biztosítására lehet kialakítani a vonatkozó jogszabályok keretei között, ha a visszamaradó méretek az övezeti előírásoknak megfelelnek. (2) A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé, vagy kiszolgálhatóvá válnak. (3) A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli határ közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hatályos: VIII. 28-tól 10 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (1) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól.

2 II. Fejezet Sajátos jogintézmények 3. Elővásárlási jog 7. (1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, és a vonatkozó jogszabályok keretei között a hatásköri jegyzékben meghatározott önkormányzati feladatok ellátása, valamint az alábbi célok megvalósítása érdekében: a) a település működésének biztosítása, b) a települési értékek megóvása, c) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása, d) a városkép kedvezőbb alakítása, e) a közlekedés és parkolás javítása. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok különösen: a) a Szabályozási Terven jelölt szennyvízátemelő építésére fenntartott területek telkei, sportkert céljára fenntartott parkrész területének telkei, valamint a P+R parkolók telkei, b) a helyi védelemre javasolt épület, és egyéb plasztikai alkotás telkei, valamint művi környezet területeinek telkei, c) a helyi védelemre javasolt természetvédelmi területek telkei, d) az alapintézmények, a temetők, és a templomok telkei és ei, valamint azokkal szomszédos telkek és eik, melyek helyrajzi számos felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza, valamint e) az E-VE, E-TG, és Z-KP keretövezetbe sorolt területeknek a Rákos-patak telkével határos telkei, valamint a VK, I, IZ, keretövezetbe sorolt területek valamennyi telke és a /11, /12 hrsz-ú telkek, 11 f) az MG keretövezetbe sorolt területek KL-KT keretövezet mentén, valamint védett területen fekvő valamennyi telkére és ére. g) a Szabályozási Terven lehatárolt ingatlanokra vonatkozóan a Rákos-patak menti közparkok és turisztikai erdők pihenést és testedzést, a szabadidő eltöltését szolgáló távlati, közcélú fejlesztése érdekében. 4. Kisajátítás 8. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata kisajátítással kíván élni a közérdek érvényesítése, a településszerkezet kedvezőbb alakítása és a 7. (1) bekezdésben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, az alább meghatározott ingatlanok esetében: a) az övezetbe, építési övezetbe nem sorolt területek valamennyi telke, vagy érintett része, b) a Rákospatak és Népkert között, a Szabályozási Terven jelölt sportkert céljára fenntartott parkrész területének telkei, valamint c) a Szabályozási Terven jelölt, kötelező gyalogos kapcsolat megvalósításához szükséges, vagy rész. 5. Településrendezési kötelezések 9. (1) A környezet védelme és a közérdekű környezetalakítás érdekében beültetési kötelezettséget kell előírni 11 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (2) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. a) közhasználat céljára megnyitott magánterületekre és b) magánutakra. III. Fejezet Természeti környezet védelme 6. Az élő természet védelme 10. (1) A vízfolyások, mocsaras rét, legelők, bokrosodó területek növényzetét meg kell őrizni. (2) A Rákos-patak menti sétányon a helyi élővilág háborítatlanságát biztosítandó csak fényszennyezést korlátozó kialakítású (fénykúpjukkal a szűken vett útfelületet megvilágító) közvilágítási lámpák helyezhetők el. A Rákos-patak környezetében élő védett kétéltűek és hüllők megóvása érdekében a Rákospatak északi partján a kerékpárút Rákoscsaba utca Szabadság sugárút közötti szakaszát valamint a /4, /6, /1, /6, és helyrajzi számú ingatlanokon építendő bármilyen gyalogutat vagy más közlekedési felületet tilos szilárd burkolattal ellátni, nyomvonalát a terephez képest kiemelni vagy vízlevezető árokkal szegélyezni. (3) Fakivágás csak engedélyezett kivágási terv alapján, a külön jogszabály alapján meghatározott pótlás mellett megengedett. (4) Az összefüggő ket többszintes növényállomány-telepítésével fa, cserje és gyepszint kell kialakítani. (5) Természetvédelmi területek védőövezetén belül zavaró, károsító létesítmény, funkció a területen nem létesíthető. (6) Szabályozási Terven jelölt közterület zöldfelületként kialakítandó, fenntartandó részén a zöldfelület minimális mértéke a lehatárolt terület 70 %-a. A fásítottság minimális mértéke 100 m 2 -ként 1 db közepes lombkoronát fejlesztő faegyed. (7) Szabályozási Terven közkert jelleggel fenntartandó területként jelölt rész legalább 50 %-án növényzettel fedett terület alakítandó ki, illetve tartandó meg. A jelölt területen pihenő és játszókert alakítható ki. (8) A Szabályozási Terven megtartandó facsoport -ként jelölt valamennyi 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyede megőrzendő, az inváziós jellegű fafajok kivételével. A Szabályozási Terven megtartandó fa, megtartandó- felújítandó fasor -ként jelölt fák védelméről az építkezések során fakalodával gondoskodni szükséges. (9) A Szabályozási Terven megtartandó vegetációjú terület - ként jelölt terület legfeljebb 10 %-án létesíthető futóösvény, vízáteresztő burkolatú gyalogút vagy a pihenés, testedzés és ismeret-terjesztés épületnek nem minősülő e (akadálypálya, kötélpálya, tanösvény, mocsárjáró bürü, zsombéki tipegő, stb.). A terület fennmaradó részén a természetközeli vegetációt meg kell őrizni. (10) A Szabályozási Terven jelölt helyeken fasor telepítendő, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai útsorfa minőségű növénnyel, a közlekedésbiztonsági és a közmű-érintésvédelmi szabályok figyelembevételével. A fák öntözési lehetőségéről (gyökérzónába vezetett, dugóval ellátott dréncsővel) gondoskodni szükséges. Gyümölcsfák út sorfaként való alkalmazása nem megengedett. (11) A Rákos-patak medervonalától számított m-es sávon belül a fásítást őshonos fajtákból kell telepíteni. 11. (1) A kötelező zöldfelület számításánál a) A növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok) ellátott felület, illetve vízfelület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 15%-át. b) Lakóövezetek területén, a műanyag gyepráccsal kiépített felületek legfeljebb 25%-kal vehetők figyelembe. c) A gyephézagos betonburkolatú felületek nem vehetők figyelembe. 2/48

3 d) A tervezett burkolat milyenségétől függetlenül az épületek körül legalább 0,5 m széles, a bejárati gyalogos közlekedési felületeknél legalább 1,0 m széles, a gépjármű közlekedési felületeknél legalább 2,0 m széles burkolt felülettel kell számolni, illetve ha ennél szélesebb készül, azok teljes felületeit le kell vonni. e) Állandó vízborítású, részben növényzettel betelepített tó felülete a zöldfelület számításánál 100%-ban vehető figyelembe. Szilárd burkolatú, nem állandó vízborítottságú dísz és úszómedence, fürdőmedence a zöldfelület számításnál burkolt beépített területnek tekintendő Környezetvédelem 12. (1) A terület szennyeződés érzékenységi besorolása B érzékeny terület, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2. (2) A területen a feltöltés(ek) és visszatöltések kialakítására környezetet károsító anyag illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenységet folytatni, illetve ilyen tevékenységet befogadó új t elhelyezni nem szabad. (2) Az épület alatt, alatt létesíthető garázs, illetve parkolóház levegője csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően vezethető a szabadba. 14 (3) A terület a levegőtisztaság-védelmi területi zónabeosztás alapján a Budapest és környéke agglomerációs zónába tartozik, ahol kén-dioxid tekintetében az E, nitrogén-dioxid tekintetében a B, szén-monoxid tekintetében a D, szilárd szennyezőanyagok tekintetében a C és benzol tekintetében az E zónacsoportra vonatkozó értékeket kell figyelembe venni. (4) A gazdasági- és mezőgazdasági területeken kívül üzemi jellegű pontszerű légszennyező forrás nem létesíthető. 14. (1) 15 (2) A már meglévő ben keletkező szennyvizeket a megépült közcsatornába kell vezetni. (3) Forrás, rétegvíz, egyéb vizek elvezetéséről a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. A rétegvizek elvezetésére, forrás foglalására és vizének felhasználására csak a jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor. 16 (4) A Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 47/1998.(X.15.) Főv. Kgy. rendeletének 8. számú melléklete szerint mélyfekvésű területen, alatti eket, alatti épületeket, valamint épületek alatti részeit (pince, alagsor stb.) csak geotechnikai és hidrogeológiai szakvélemény figyelembevételével szabad létesíteni. Az építészeti tervdokumentáció részeként benyújtandó műleírásban ki kell térni (igazolni kell) a alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) megfelelő elvezetésére, a talaj építési alkalmasságára (1) 18 (2) A területen található, a környezetet károsító hulladékot a terület-előkészítés során el kell távolítani. (3) A területen keletkező hulladék átmeneti elszállításáig történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni. IV. Fejezet Az épített környezet védelme 8. A városkép védelme 16. (1) A városkép jellegzetességeinek, helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. (2) Új közművezetéket létesíteni, vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket átépíteni, hálózatépítéssel járó karbantartást végezni (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítású, villamos energia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) városkép szempontjából védett, városkép szempontjából egységes, illetve zártsorú beépítési móddal beépíthető területeken csak föld alatti elhelyezéssel szabad. 17. (1) Önálló légkondicionáló berendezés panelházak esetében csak az épület homlokzatának egészére vonatkozó terv alapján, egymással azonos méretű berendezés esetén engedhető meg. (2) A városkép szempontjából kiemelt, illetve védett területeken közterületi pavilon csak a KVSZ tervlapján kijelölt helyen helyezhető el. (3) A városkép szempontjából kiemelt útvonalakon biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok egységes megjelenését, esztétikus formarendszerét és színezését. 9. Az épített környezet értékeinek védelme 18. (1) A területen az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése nem megengedett. (2) Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén bármely, az épület tömegének megváltoztatását eredményező beavatkozás esetén biztosítani kell, hogy az épület illeszkedjék a környezetébe. (3) Védett területeken biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák korrekcióját, különös tekintettel a rálátásban érvényesülő épületekre. 19. (1) Régészetileg védett területen új a meglévő épület teljes bontásával és pinceszintjének kiemelésével kialakuló építési hely kivételével a terület előzetes régészeti kutatását követően helyezhető el. (2) A Szent Kereszt-templom környezetének rendezése során a hajdani rákoskeresztúri templom középkori eredetű alapfalainak kontúrját a térburkolaton meg kell jeleníteni. (3) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt biztosítani kell a jogszabályokban előírt régészeti feltéet Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (3) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 13 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (4) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 14 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (5) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 15 Hatályon kívül helyezte Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (6) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 16 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (7) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 17 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (8) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 18 Hatályon kívül helyezte Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (9) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 19 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (10) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 3/48

4 V. Fejezet Építmények elhelyezése 10. Építmények funkciója és kialakítása 20. (1) A terület nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló új nem helyezhető el az alábbi területfelhasználási egységek területén: a) lakóterületek b) jelentős zöldfelületű intézményterület egészségügyi, szociális, oktatási és pihenési célú ek elhelyezésére szolgáló része. (2) Új kerthelyiséggel üzemelő, illetve új közösségi szórakoztató a gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén is csak abban az esetben létesíthető, ha a zaj elleni megfelelő védelem méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható, figyelembe véve a vagyonvédelmi szempontokat is. (3) Új, kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló úgy létesíthető, ha a rakodási zaj ellen szükséges megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható. (4) Új autós étterem, gyorsétterem, csak gyűjtőút vagy annál magasabb rendű út mentén helyezhető el. (5) A fő funkciót kiegészítő épület önállóan csak az övezeti előírásokban meghatározott helyen és módon helyezhető el. Erre vonatkozó övezeti előírás hiányában ilyen célra épület, épületrész, rendeltetési egység, helyiség csak a főrendeltetés szerinti épületben, vagy azzal összeépítve egy tömegben alakítható ki. (6) Hulladékudvar a terület védett részein nem alakítható ki. A terület más részein csak az érintett szakhatóságok egyetértésével létesíthető, ha annak forgalma lakóutakat nem terhel. A már túlnyomó részben ikresen csatlakozóan beépített terület telkei esetén a szabadonálló beépítésre vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) az ikresen csatlakozó beépítési módú re tekintettel arra, hogy az építési helyek a közös határon csatlakoznak együttesen a szabadonálló beépítési módú építési helyre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az övezeti előírások eltéréseivel és az ek közötti távolságok megtartásával. b) A már korábban ikresen csatlakozóan kialakított épületek elhelyezésére szolgáló telkek összevonása esetén az a) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. 20 c) Az ikresen csatlakozóan vagy szabadonállóan kialakított épületekkel beépített (beépíthető) megosztásával kialakuló ikresen csatlakozó beépítési módú telkek közös határa kötelező építési vonalként is értelmezendő. Az épületeket tűzfaltakarással kell kialakítani. A közös határon az épületek hátsókert felőli homlokzati síkjai között legfeljebb 1,5 méteres eltérés lehet. d) Ikres beépítési módú területen az előkert mélységének mindkét érintett beépítése esetén azonosnak kell lenni. Az ikres épületek előkerti építési vonala a két épület csatlakozásától mért legalább 3,0-3,0 m-es szakaszon azonos síkban alakítandó ki (lásd: 1. ábra). e) Az ikresen csatlakozóan kialakított épületet a csatlakozó épülettel együtt mint egy összefüggő városképi elemet kell elbírálni. Az építési hely határa 11. A beépítési módok sajátos előírásai 21. (1) A területen az egyes (építési) övezetekben a telkek beépítési módja Szabályozási Terv eltérő rendelkezése hiányában az alábbi lehet: a) szabadonálló: SZ, b) oldalhatáron álló: O, c) ikresen csatlakozó: I, d) csoportházas: CS, e) zártsorú (keretes vagy hézaggal kialakított): Z. min. 3 m min. 3 m min. 3 m min. 3 m 1. ábra Az épületek kialakítása ikresen csatlakozó beépítési mód esetén (5) Zártsorú beépítés Sarok esetén a közterületi határvonallal párhuzamos hátsó építési vonal eltérő rendelkezés hiányában, a megengedett új beépítés a nem közterületi határoktól legalább 6,0 méteres beépítetlen terület biztosításával alakítható ki. Minimum 6,0 méter (2) Szabadonálló beépítés: Az oldalkertnek a határtól számított 3,0 méteres sávja a alatt nem építhető be, kivéve, ha a alatti gépkocsitároló kialakítása, parkoló megközelítése másként nem biztosítható. A meglévő és a szomszédos telken lévő növényzet megóvásának figyelembevételével az egyik oldalkert a be- illetve kihajtás biztosítása érdekében a alatt beépíthető. utca Minimum 6,0 méter (3) Oldalhatáron álló beépítés: a) Oldalhatáron állóan kialakított épület oldalhatáron álló homlokzatának magassága (F/L) nem haladhatja meg az övezetre előírt magasság értékét. b) Az oldalhatáros beépítési mód esetén az épületet az oldalsó határtól legalább 1,0 m-re kell elhelyezkedni, amennyiben az építési 12 m-nél szélesebb. (4) Ikresen csatlakozó beépítés: utca 2. ábra Az épület kialakítása saroktelken, zártsorú beépítési mód esetén 20 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (11) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 4/48

5 12. Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 22. (1) Az előkert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában: a) 5,0 méter, vagy b) a túlnyomó részben beépült tömbben az érintett utcaszakaszon kialakult méret, melyet az engedélyezési dokumentáció helyszínrajzán igazolni kell. c) továbbá az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. (2) Az oldalkert mérete övezeti előírás hiányában a) szabadonálló és ikres beépítés esetében az övezetre előírt magasság értékének fele, de legalább 3,0 méter, b) oldalhatáron álló, illetve hézagos zártsorúan elhelyezett esetében az ek közötti távolságok megtartásával az övezetben előírt magasság, de legalább 5,0 méter. 21 (3) A hátsókert mérete a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában: a) az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m b) nem kell hátsókertet kialakítani: ba) zártudvaros beépítés esetében bb) abban az esetben, ha a 100%-os megengedett. c) A zártsorú beépítési módú építési helyen nem zártsorúan kialakított épület esetében az épületek közötti távolságot az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell meghatározni. d) A fő funkciót kiegészítő lakóövezetben a hátsó határok mentén, az oldalsó határok csatlakozásánál, összevont építési helyen is létesíthető, ha a tömbre ez már jellemző, és az övezeti előírások lehetővé teszik Járművek elhelyezése 23. (1) A terület építési telkein csak annyi funkcionális szintterület létesíthető, amelynek jogszabályban előírt parkolóigénye az előírásoknak megfelelően kielégíthető. (2) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló felületekről és az 500 m 2 -nél nagyobb, burkolt gazdasági területek belső felületéről összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz elvezető hálózatba. (3) Közintézmények, kereskedelmi-szolgáltató egységek, iskolák mellett, jogszabályban meghatározott számú, egységes kivitelű kerékpártolót kell elhelyezni. Közterületi kerékpártároló járdán csak akkor helyezhető el, ha mellette legalább 1,5 m szabad szélességű járda biztosítható. 14. Egyéb ek elhelyezése 24. (1) Lakóterületen a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó határ mentén elhelyezhető épületre az alábbi előírások vonatkoznak: a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; kivételesen gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az bizonyíthatóan másképp nem oldható meg; b) kialakítása kerti jellegű legyen; az épületet a hátsókerti és oldalsó határaitól olyan távolságban kell elhelyezni, hogy a körüljárhatóság legalább 0,6 méter, legfeljebb 1,00 méter széles szabad sávon biztosított legyen; c) anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett; d) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30m² alapterületű lehet; e) magassága, és határra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (12) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 22 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (13) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. (2) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente október 1. és április 30. közti időtartamra, ideiglenesen létesíthető. (3) Rendeltetésétől eltérően használt lakókocsi a területen, közterületről látható helyen nem helyezhető el. (4) Hulladékgyűjtő, -tartály a területen a közterületi hulladékgyűjtő tartály kivételével csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető. (5) A m 2 -nél (szőlő, gyümölcsös esetében m 2 -nél) kisebb telken a szerszámtároló-kamra csak a hátsó határok mentén, az oldalsó határok csatlakozásánál, összevont építési helyen és egy tömegben létesíthető. A 720 m 2 -nél kisebb telken a szerszámtároló-kamra nem létesíthető. (6) Egyéb sátor, ponyva, övezeti előírás hiányában, ideiglenes jelleggel, kizárólag felvonulási vagy árubemutatási célra, legfeljebb 6 hónap időtartamra állítható fel. 15. Közlekedés, közterületek kialakítása 25. (1) 6 m-nél keskenyebb közlekedési célú közterületről új gépjárműbehajtó nem létesíthető. (2) A közterületek kialakítását az utcák berendezési tárgyainak köztárgyak- elhelyezését is tartalmazó közterület alakítási terv szerint kell elvégezni. 24 (3) Kerítés közműterület lekerítése céljából elhelyezhető. (4) A gyalogos közlekedésre szolgáló közterületek építése, korszerűsítése során biztosítani kell az akadálymentes közlekedés követelményeit. (5) A Rákos-patak mentén kialakítandó kerékpárút burkolatának és a műtárgyak kialakításának alkalmasnak kell lennie a patak medrének és partjának karbantartását végző jármű közlekedésére és munkavégzésére. 26. (1) A közterületi pavilonok csak akkor létesíthetők (3. ábra), ha a) az nem akadályozza a terület kerékpáros- és gyalogosközlekedését, azaz: aa) az utca legalább 14 méter és ab) a gyalogos-sáv (L G) a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával legalább 2,5 méter és ac) a járda teljes (L J) legalább 5 méter és ad) a gyalogos-sáv (L G) és a járda teljes szélességének (L J) aránya nagyobb, mint 0,7. b) a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, c) a pavilonnal közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai ehhez hozzájárulásukat adták, továbbá d) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja, e) a pavilon nem haladhatja meg a 3,00 métert. (2) Vendéglátó terasz közterületen vagy közterület céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha: a) a gyalogos-sáv a biztonsági- és berendezési sáv megtartásával legalább 2,25 méter, b) a gyalogos-sáv (LG) az árkád alatt legalább 1,5 méter és c) a terasz legfeljebb 3 méter széles. 23 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (14) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 24 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (15) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 5/48

6 L G L J > 0,7 utca biztonsági sáv 0,5 méter berendezési sáv pavilon 3. ábra Pavilon elhelyezése járda biztonsági sáv 0,5 méter L G : gyalogos-sáv szabad min.2,5 méter (berendezési sáv nélkül) gyalogos-sáv L J : gyalogos-sáv szabad épület (3) Szobor, emlékmű, díszkút létesítéséhez a Főépítész véleményét be kell szerezni a városképi és közlekedési felté érvényesítése érdekében. (4) Egyéb sátor, ponyva övezeti előírás hiányában, ideiglenes jelleggel, kizárólag engedélyezett közterületi rendezvényekhez, legfeljebb 6 hónap időtartamra állítható fel nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra. (5) Az épület homlokzatára függesztve vagy a közterületek felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, illetve nemzeti eseményekhez kötött rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi vásárok hirdetményei helyezhetők el, legfeljebb 30 napos időtartamra, a városképi szempontok érvényesítésével. (6) Az alábbi területeken közterületi pavilonok, közterületi vendéglátó terasz, szobor, emlékmű, díszkút, egyéb sátor, ponyva közösségi közlekedési eszköz megállójának feletti e, közvilágítási, távközlési, közlekedésirányítási, postai műtárgy, illetőleg geodéziai jel, önálló reklámhordozó kivételével nem helyezhető el: a) Helikopter út Újmajor dűlő ( ) hrsz-ú út Névtelen utca által határolt terület, b) Lajosház utca Dédes köz Temető utca Szánthó Géza utca Zrínyi utca Rákoscsaba utca Fűzkút utca Czeglédi Mihály utca által határolt terület, c) Újlak u. Borsó u. (121344/117) hrsz út Uszoda u. által határolt terület, d) Ferihegyi út Ady Endre utca Lőrinci út MÁV 120/a vasútvonal által határolt terület, e) Naplás u. Dormánd u. Kiskút u. Jászapáti u. által határolt terület, f) Sarlósfecske u. Uszoda u. Újlak u. Füstifecske u. által határolt terület, g) Kistanya u. Tápióbicske u. Tápiósüly u. Tápiószecső u. által határolt terület. (7) Telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé övezeti előírás hiányában nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani, úgy, hogy a visszamaradó járdafelület legalább 1,5 m legyen. Külső falsíkra szerelt telefon és a hozzátartozó védőtető csak a homlokzathoz igazodóan létesíthető. (8) A járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsornak, egyéb szerkezetnek legalább utcaszakaszonként egységes kivitelűnek kell lennie. (9) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz tartozó közterületi kitelepülés csak a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján helyezhető el. Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Nyitott zöldséges-stand főútvonalak mentén nem helyezhető el Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (16) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. (10) Árusító automata a parkoló-, jegyárusító és bankjegy-automata (BANKOMAT) kivételével közterületen nem helyezhető el, kivéve a tömegközlekedési végállomások területeit. (11) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3 m 2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén egységes terv alapján lehet elhelyezni. (12) A közforgalmú közlekedési utak tömegközlekedési megállóhelyein utasvárók csak egységes terv szerint, és a járda szabad forgalmának akadályozása nélkül helyezhetők el. 16. Közművek 27. (1) A területen, az övezetekre vonatkozó előírásokban megengedett részleges közművesítettség kivételével ek csak a teljes közművesítettséggel ellátott telkeken helyezhetők el. (2) A szükséges közműkiváltásokat követően a használaton kívüli felhagyott vezetékeket és műtárgyakat el kell távolítani, felhagyott közművezeték, létesítmény sem felett, sem alatt nem maradhat. (3) A telkeken keletkező szennyvizet, kizárólag a közcsatorna megvalósulásáig, ideiglenesen, ellenőrizhetően zártrendszerű szennyvíztározóban kell gyűjteni. Zártrendszerű szennyvíztározónak (közműpótlónak) tekinthető, ha a tározó vízzárósága az üzemelés alatt folyamatosan biztosított, az összegyűjtött szennyvíz elszállításának műszaki és tárgyi feltételei, valamint a szennyvíz tisztítása, és a tisztított szennyvíz elhelyezése biztosított. (4) A telkeken keletkező csapadékvizet a) a telken belül kell elhelyezni, illetve felhasználni (szikkasztás, locsolás, öntözés, szürkevíz, illetve a felhasználásig történő tárolás). b) közterületi csapadékvíz elvezető rendszerbe bekötni csak abban az esetben szabad, ha az a) pontban meghatározott felhasználás igazoltan nem oldható meg. Ebben az esetben az 5000 m 2 -t meghaladó területen megvalósuló beruházás esetén a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell. A beruházással keletkező többlet felszíni víz elvezetését a végbefogadóig biztosítani kell. c) a szennyvízcsatornába bevezetni nem szabad. (5) A felszíni vizek biztonságos elvezetését a tereprendezés, a (felszíni) vízelvezető-rendszer és a szivárgórendszer együttes kezelésével kell biztosítani. (6) Rétegvíz előfordulása miatt a területen minden ezzel összefüggő építési tevékenység csak ennek figyelembevételével végezhető. (7) Transzformátor létesítése céljából önálló alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől (1) Lakóövezetek területén, városközponti területeken, a Rákos patak menti övezetek területén, valamint védett (műemléki környezet, városkép szempontjából kiemelt terület, illetve helyi védelemre javasolt művi környezet) területeken a villamosenergia-ellátás és a kábeltelevízió légvezetékek rekonstrukciója során az új vezetékeket csak földkábellel szabad kiépíteni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel építkezés során kiváltás, felvonulási vezeték, vagy közterületi rendezvények esetén létesíthető. (2) Középnyomású földgázellátású területen a gázellátás biztosítása során szükséges gáznyomás-szabályozókat telkenként, egyedileg kell biztosítani. (3) Önálló antennatartó szerkezet (torony) a területen nem helyezhető el. Épületre szerelt antennatartó szerkezet: a) csak a Rákos-patak menti sétányról nem látható módon helyezhető el, b) csak a Pesti útról nem látható módon helyezhető el. 26 Beiktatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 3. (17) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 6/48

7 MÁSODIK RÉSZ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI VI. Fejezet Lakóterületek övezetei 17. Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületek 29. (1) Az övezetek területén a BVKSZ-ben meghatározott ek Szabályozási Terv alapján helyezhetők el. (2) Az övezetek területén minden 100 m 2 terület után építhető 1 db lakás, az övezeti jellemzők keretei között. 30. L2/A-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai (1) Az L2/A-XVII-00, L2/A-XVII-01, L2/A-XVII-02, és L2/A-XVII-03 építési övezetek területén a telkekre és az ekre vonatkozó jellemzőket az 1. számú táblázat felhasználásával kell meghatározni. 1. számú táblázat területe alatt felett magassá ga L2/A-XVII-00 SZ ,1 90 3,0 4,5 L2/A-XVII-01 SZ , ,7 50 4,5 6 L2/A-XVII-02 O , , ,5 L2/A-XVII-03 Z , ,2 30 4,5 7,5 18. Intenzív kertvárosias lakóterületek 31. (1) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek a BVKSZ 24. -ában foglaltak közül: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) közintézmény épület (művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási-, egészségügyi- és egyházi épület), d) irodaépület, e) sport, valamint f) maximum 2000 m 2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület helyezhető el. (5) Az (1) bekezdésben megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken kívül önálló rendeltetési egységként, az (1) bekezdésben felsorolt funkciókörökön túlmenően: a) vendéglátási, kiskereskedelmi, b) irodai, szolgáltatási, c) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, d) egészségügyi, szociális, egyházi, e) nem zavaró hatású kézműipari és kisipari funkciók is elhelyezhetők az övezeti előírások figyelembevételével, a szükséges parkolószám telken belüli biztosításával. (3) A kertvárosi építési övezetek területén a BVKSZ 24. (4) bekezdése szerinti önálló ipari, raktározási, nagykereskedelmi épületen túlmenően: a) ipari, nagykereskedelmi funkciójú önálló rendeltetési egységet tartalmazó egyéb rendeltetésű épület, b) nem a fő rendeltetést vagy a megengedett önálló rendeltetési egységet szolgáló önálló raktározási rendeltetési egység nem létesíthető, meglévő épület használati módját ilyen célra megváltoztatni nem lehet. (4) Az övezetek területén minden 300 m 2 terület után ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető az övezeti jellemzők keretei között, de telkenként legfeljebb 4 db és épületenként legfeljebb 2db lakás vagy önálló rendeltetési egység létesíthető. (5) Az építési övezetek területén új épület építése és meglévő épület-bővítés esetén az épületek utcára merőleges mélysége, közintézményi funkció esetén nem lehet több mint 25 méter, egyéb funkció esetén pedig nem lehet több 20,0 méternél. Kivételt képeznek az 50 méter és annál nagyobb mélységű telkek, ahol az épületek utcára merőleges mélysége nem lehet több mint 30 méter. 27 (6) Az övezetben a kialakítható méret ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek a kialakítható területének 2,5-szerese lehet. (7) Az építési övezetben eltérő rendelkezés hiányában, lakástól eltérő rendeltetésű egység kialakítása csak előkertből megközelítetten történhet. (8) Az építési övezetek területén kerítést az alábbiak szerint kell kialakítani: a) utcai kerítést kialakult területen az egységes utcaképi megjelenés érdekében fotókkal és műleírással igazolhatóan az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással, legfeljebb 1,80 m magassággal, 28 b) az utcai kerítésen legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 3,0 m szélességű, vagy 1 db legfeljebb 4,0 méter szélességű gépkocsi behajtást biztosító kapu, és legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb 1,5 m szélességű személykapu létesíthető, c) hátsó és oldalsó határon tömör kerítés a szomszéd jogokra tekintettel nem létesíthető, kivéve a szomszédjogok védelme esetét, amikor környezetvédelmi okokból ez indokolt. Ebben az esetben hátsó és oldalsó határon a tömör kerítés legfeljebb 2,5 m magasságú lehet. A 2,0 m-nél magasabb tömör kerítés alapterülete a beépítettségébe beszámítandó. (9) Az építési övezetek területén telkenként legfeljebb 1 db, 2,2 m magasságú hulladéktartály tároló létesíthető, kerítéssel egybeépített kialakítással. A hulladéktartály tároló alapterülete 3, vagy annál kevesebb lakás esetén legfeljebb 1,5 m 2, 4, vagy annál több lakás esetén az alapterület 0,5 m 2 /lakás lehet. (10) Az építési övezetek területén, az épületen belül, lakásonként legalább 2m 2 alapterületű szerszám-, szánkó tárolót kell kialakítani a garázson túlmenően. A tároló a garázzsal közösen is kialakítható. (11) Az övezet kialakult beépítésű területein a) az új épületek a szűkebb környezet karakteréhez illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával létesíthetők. Anyaghasználatoknál, homlokzati színválasztásnál is a meglévő építészeti értékekhez kell igazodni. b) a meglévő épületek felújítása, bővítése, illetve rekonstrukciója esetén a meglévő értékeket át kell menteni. c) ha a meglévő épület elhelyezkedése az magasságból következő oldalkertnél kisebb értéket biztosít, átépítése, bővítése csak az előírásoknak megfelelően történhet pl. az oldalkertbe nyúló épületrész csak felújítható oly módon, hogy az átépítés utáni állapot egységes kompozíciót mutasson Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (1) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 28 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (2) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 29 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (3) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 7/48

8 d) foghíjtelken, ha a szomszédos épület korlátozza a tervezett épület építési határvonalon történő elhelyezését, a szomszédos épületek közötti telepítési távolság a kötelező védőtávolság tűztávolság mértékéig csökkenthető. 30 e) 31 f) Bővítéssel vagy megosztással keletkező új lakást megközelíteni, csak belső lépcsőházból vagy zárt légterű külső lépcsőházból lehet. (12) Az övezetben eltérő rendelkezés hiányában, új épület építése esetén az előírt gépjármű férőhely legalább 50 %-át főépületen belül kell biztosítani. (13) Az övezetben, telken belül négy, vagy annál több gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület csak útszegélyes, vízzáró burkolattal létesíthető. A felület csapadékvize csak olaj- és homokfogó műtárgyon keresztül szikkasztható el, vagy kerülhet a befogadóba. (14) Az övezetben, telken belüli három, vagy annál kevesebb gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a megközelítésükre illetve elhelyezésükre szolgáló burkolt felület víz- és légáteresztő burkolattal is létesíthető. (15) Az övezet területén új épületet elhelyezni, rendezett jét kialakítani a meglévő figyelembevételével lehet. Az új beépítésű telkek rendezett jének a szomszédos telkek rendezett jével azonos szinten kell csatlakoznia a határok mentén. (16) GSM torony alapozása L4 építési övezetekbe sorolt lakóterületen Szabályozási Terv rendelkezése hiányában nem helyezhető el. (17) Az L4-XVII-10 és L4-XVII-19 jelű építési övezet alapintézményi funkciókkal vegyes hasznosítású területén a lakás céljára történő hasznosítás beépítési paraméterei a terület kivételével nem haladhatják meg az L4-XVII-03 jelű építési övezet paramétereit. (18) Az L4-XVII jelű építési övezetek területén a tömbbelsők zöldfelületként történő egybentartása érdekében a) a hátsókert átlagos mérete: - 50 méter átlagos mélységig átlag 10 méter, - 50 méter, illetve annál nagyobb átlagos mélység esetén átlag 15 méter; b) fekvő és fekvő jellegű sarok ez alól kivételt képez. 32 (19) L4-XVII jelű építési övezetek területén az épületnek legalább 40%-ban az előkert által meghatározott építési vonalon kell állnia. Amennyiben az ingatlan utcai és oldalsó határai nem merőlegesek egymásra, úgy az épület egyik sarkát az előkert által meghatározott építési határvonalra állítva, az utcai homlokzati felület határvonalra vetített vetületének legalább 40%-a kerüljön az építési határvonalra. Ezen előírás a tömbbelsőben elhelyezendő második fő rendeltetésű épületre nem vonatkozik Az L4-XVII jelű építési övezetek részletes előírásai (1) L4-XVII-00 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek Szabályozási Terv alapján beépíthető területe. b) Az övezet területén a BVKSZ-ben meghatározott ek Szabályozási Terv alapján helyezhetők el. (2) L4-XVII-01 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, jellemzően alacsony sűrűségű, szabadonálló beépítési mód szerint b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m 2 t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m 2 t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m 2 terület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló 30 Módosította Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (4) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 31 Hatályon kívül helyezte Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (5) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól.. 32 Beiktatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (6) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 33 Beiktatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (7) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el. (3) L4-XVII-02 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, jellemzően alacsony sűrűségű, oldalhatáron álló beépítési mód szerint b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. (4) pont figyelembevételével. (4) L4-XVII-03 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, átlagos sűrűségű, szabadonálló beépítési mód szerint b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m 2 t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m 2 t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m 2 terület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el. (5) L4-XVII-04 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult kistelkes, szabadonálló beépítési mód szerint b) Az építési övezet területén az egy lakóépületben elhelyezhető lakások száma az 500 m 2 t meg nem haladó méretű telken 1. Az 500 m 2 t meghaladó méretű telken annyi, hogy minden lakásra, illetve önálló rendeltetési egységre legalább 300 m 2 terület jusson, de legfeljebb 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység lehet. 4 lakás, illetve önálló rendeltetési egység elhelyezése esetén épületenként legfeljebb 2 lakás, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el. (6) L4-XVII-05 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. (4) pont figyelembevételével. (7) L4-XVII-06 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult kistelkes, oldalhatáron álló beépítési mód szerint b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. (4) pont figyelembevételével. (8) L4-XVII-07 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, hagyományosan fésűs beépítésű, oldalhatáron álló beépítési mód szerint b) Az építési övezetek területén legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el. (9) L4-XVII-08 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, kialakult, átlagosnál sűrűbb beépítésű, szabadonálló beépítési mód szerint b) A telken legfeljebb 1 db fő rendeltetés szerinti épület helyezhető el. Az épületben 3 rendeltetési egység létesíthető az övezeti előírás 31. (4) pont figyelembevételével. (10) L4-XVII-09 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, csoportházas beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területe. 8/48

9 (11) L4-XVII-10 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek, alapintézményi funkciókkal vegyes, nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint b) Az építési övezet területén főfunkcióként lakó-, iroda-, közintézmény-, valamint sport funkciójú épület helyezhető el. c) Az építési övezetben önálló, kiegészítő-épületként: járműtároló, a megengedett rendeltetéssel kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, vagy műterem helyezhető el. d) A kialakítható területnek nincs felső korlátja. (12) L4-XVII-11 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló, vagy ikres beépítési mód szerint b) Az építési övezet területén nagy szállítási forgalommal üzemelő, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el. c) A telkek be nem épített részének legalább 2/3-át növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. Az utcavonalak mentén a határok mellett, ahol erre hely van, háromszintes növénytelepítést kell alkalmazni. (13) L4-XVII-12 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint b) A lakófunkció mellett az épületen belül kiskereskedelmi funkció is megengedhető, de bruttó szintterülete nem lehet nagyobb a beépített bruttó szintterület 1/3-ánál. A lakófunkciót kiegészítő, illetve kiszolgáló funkciók javasoltan (háztartással kapcsolatos tároló, barkácsműhely, műterem, járműtároló) a fő rendeltetést szolgáló épülettel egy tömegben helyezendők el. c) A Helikopter út mentén önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakófunkció csak kereskedelmiszolgáltató funkcióval vegyesen alakítható ki. d) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 2,20 m, áttört kialakítású lehet. Kivéve a Helikopter utca mentén fekvő telkek, ahol tömör kerítés építése is megengedett. e) 34 f) A Szabályozási Terven jelölt szennyvízátemelő építésére fenntartott terület -en a szennyvízátemelő mérnöki létesítményén kívül más, épület elhelyezése nem megengedett. A szennyvízátemelő elhelyezésére kialakított telket kerítéssel körbe kell keríteni. g) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni. (14) L4-XVII-13 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint b) A Helikopter út menti telkek esetében a fő rendeltetés az alapintézményi ellátást szolgáló kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás. Ezek bttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m 2 -t c) Lakófunkció csak a b) pontban meghatározott alapintézményi funkcióval vegyesen engedhető meg. Amennyiben az alapintézmény bruttó szintterülete nem haladja meg a beépített bruttó szintterület 2/3-át, (intézményi dominancia) a beépítésre vonatkozó engedményes határértékek nem alkalmazhatók. Azaz a megengedett beépítés mértéke 25%, a megengedett mutató 0,7 m 2 /m 2 lehet. d) A Helikopter út menti ingatlanok kivételével a felszíni parkolóhelyek fásítottan létesítendők, minimum 3 parkolóhelyenként egy-egy lombos fa telepítésével (15) L4-XVII-14 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint b) A 800 m 2 -nél kisebb területű telken legfeljebb 1 db fő rendeltetésű épület, és 1 db járműtároló, vagy háztartási tároló épület, a 800 m 2 -nél nagyobb területű telken legfeljebb 800 m 2 -ként 1 db fő rendeltetésű épület, és 1 db járműtároló, vagy háztartási tároló épület helyezhető el. c) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni. d) Az 500 m 2 -t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani. (16) L4-XVII-15 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló, vagy ikres beépítési mód szerint b) Az övezetben megengedett főrendeltetés mellett kiegészítő épületként járműtároló, vagy műterem építhető. c) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni. d) Az 500 m 2 -t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani. e) Transzformátor létesítése céljából önálló alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől. (17) L4-XVII-16 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető, kisipari funkcióval vegyes területe. b) Az építési övezet területén lakóépület, vagy védőtávolságot nem igénylő kisipari funkciók helyezhetők el. c) Az övezetben megengedett főrendeltetés mellett kiegészítő épületként járműtároló, vagy műterem építhető. d) Az 500 m 2 -t meghaladó mértékű beépítéseket tagolt épülettömeggel kell megvalósítani. e) A jogszabályban meghatározott mennyiségű gépjárműtároló helyet telken belül kell elhelyezni. f) Transzformátor létesítése céljából önálló alakítható, amely méretében eltérhet az övezeti előírás értékeitől. (18) L4-XVII-17 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint b) A Tarcsai út mentén az előkert mérete 12,00 m. Meglévő épület átalakítása, bővítése esetén attól el lehet térni, de a meglévő előkert-méret ez esetben sem csökkenthető. (19) L4-XVII-18 jelű építési övezet a) Az építési övezet az intenzív kertvárosias területek részletesen szabályozott, szabadonálló beépítési mód szerint b) Az övezet területén a Szabályozási Terven feltüntetett számú lakás helyezhető el. c) Gépkocsi tároló kizárólag épületen belül helyezhető el. A garázsok elhelyezését új beépítés esetén a főrendeltetésű épületekkel egybeépítve kell kialakítani, garázsépületet a területen önállóan elhelyezni nem lehet. d) Az övezet területén az épületeket építészetileg egységesen kell kialakítani. Mellékrendeltetésű nem helyezhető el. e) A terület be nem épített részének legalább ½ ét növényzettel fedett területként kell kialakítani és fenntartani. 34 Hatályon kívül helyezte Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 17/2016. (VI.23.) rendelete 4. (8) bekezdése. Hatályos: VII. 8-tól. 9/48