Vizsgakövetelmények Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+-3+, Na +, K +, Cl - HCO3, a CO3 2, NO3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vizsgakövetelmények Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+-3+, Na +, K +, Cl - HCO3, a CO3 2, NO3"

Átírás

1 1

2 Vizsgakövetelmények Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismerje a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+-3+, Na +, K +, Cl - HCO3, a CO3 2, NO3 - ionok természetes előfordulásait. Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Ismerje a NO2 és PO4 3 ionok természetes előfordulásait. Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek fluorozásának szerepét. Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban (lásd később). Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel. Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot. Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket. Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés, lásd még nyirokrendszer). Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat. Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása. Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét. Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között. Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet. Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét. Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (Avitamin, rodopszin). Lásd még fotoszintézis, szem. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, E, K. 2

3 A sejtek kémiai felépítése A biogén elemek Szerkesztette: Vizkievicz András Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30. Az elsődleges biogén elemek a szerves vegyületek tömegének több mint 95%-át alkotják. Ez csupán 4 elem: H, O, C, N. Jellemzőik: kicsi atomsúly, atomméret, melynek köszönhetően nagy számban kapcsolhatók össze, változatos molekulákat alkotva. Erős kovalens kötés kicsi méret, nagy EN - kialakítására képesek, ezért stabil molekulákat alkotnak. Többszörös kötések kialakítására képesek. A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A mikroelemek, nyomelemek a szerves vegyületekben néhány ezrelékben megtalálható elemek. Mint pl. Mn, Cu, Zn, Co, Mo, Cr, stb. Az egyes biogén elemek jellemző előfordulásai az élő szervezetekben: H - víz és szerves vegyületek alkotója, O - víz és szerves vegyületek alkotója, C - szerves vegyületek alkotója, N - fehérjékben és nukleinsavakban, P - nukleinsavakban, foszfolipidekben, gerincesek csontjaiban, S - fehérjékben (cisztein, metionin aminosavakban), Továbbá Fe 2+ - hemoglobinban, citokrómokban, Mg 2+ - klorofillban, izmokban, csontban, Na +, K + - testnedvek szabad kationjai, Ca 2+ - csontokban, idegsejtek működéséhez, izomműködéshez, véralvadáshoz kell, Cl - - testnedvek szabad anionja, H + - testnedvek (növényekben, állatokban), citoplazma ph-jának meghatározója (0-7-ig savas, 7 semleges, 7-14-ig lúgos kémhatást határoz meg), HCO3 - széndioxid vízben való oldódásakor keletkezik (CO2 + H2O = H2CO3 = = H + + HCO3 - = H + + CO3 2- ), előfordul természetes vizekben, testnedvekben, vízi növények fotoszintéziséhez a széndioxidot ilyen formában veszik fel. CO3 2, - szintén a széndioxid vízben való oldódásakor keletkezik, NO3, NO2 - - vizekben, talajoldatban fordulnak elő, növények legfontosabb N- forrásai. 3

4 PO vizekben, talajoldatban oldottan fordul elő (ill. H2PO4 - formájában) növények legfontosabb P-forrásai. Továbbá csontok szilárd, szervetlen állományának fő alkotói, mint különféle apatitok (Ca5(PO4)3 - ). I - a pajzsmirigyben termelődő tiroxin hormon felépítésében vesz részt. F - csontokban, fogzománcban található, fluorapatitokban ( Ca5(PO4)3F). Si - SiO2 formájában kovaszivacsokban, zsurlók sejtfalában, kovamoszatokban fordul elő, szilárdító vázanyag. Co 2+ - B 12 vitamin szintéziséhez, Cr 3+ - az inzulin működéséhez szükséges. Általában elmondható, hogy a különféle ásványi anyagok ionjai többnyire oldott állapotban fordulnak elő, mind természetes vizekben, mind a sejtplazmában vagy különféle testnedvekben (vér, szöveti folyadék, nyirok, stb.). Egyes biogén elemek relatív gyakorisága a földkéregben, ill. az élő szervezetben eltérő. Földkéreg Emberi szervezet H 0% 60,3% O 62,5% 25,2% C 0,1% 10,5% N 0,00001% 2,42% Az élő szervezetekben és az élettelen környezetben a biogén elemek megjelenési formája is eltérő. Élettelen környezet Élő szervezet C: CO, CO2, CaCO3, HCO3 -, CO3 2- szerves vegyületek O: O2, H2O, szilikátokban, karbonátokban szerves vegyületek H: H2O víz, szerves vegyületek N: N2, nitritek, nitrátok, ammónia fehérjék, nukleinsavak A biogén elemek kimutatása A szerves vegyületek minőségi analízise során a minta kis részletének elégetésekor keletkezett égéstermékeket gázokat, hamut - vizsgáljuk. Bármely szerves vegyület elégetésekor az anyag széntartalma széndioxiddá, hidrogéntartalma vízzé oxidálódik. A szén és a hidrogén kimutatása A szén kimutatása során a fejlődő széndioxid gázt meszes vízbe vezetjük, mely a keletkező, rosszul oldódó kalcium-karbonáttól megzavarosodik. CO2 + Ca(OH)2 = CaCO3 + H2O A hidrogén kimutatásakor a kémcső hidegebb részein lecsapódó páracseppek a szerves vegyületek hidrogénjének oxidációját jelzik. 4

5 A nitrogén kimutatása során a szerves vegyületek nitrogéntartalma nátrium-hidroxiddal ammóniává alakítható. A lúgos kémhatású ammónia keletkezését a lakmusz indikátor kékre változása jelzi. A kén kimutatása során a szerves vegyületek kéntartalmát nátrium-hidroxiddal melegítve szulfid ionokká alakítjuk. A keletkezett szulfidionok ólom-nitráttal fekete ólom-szulfid csapadékká alakulnak. S 2- + Pb(NO 3) 2 = PbS +2 NO A vas kimutatásakor a szerves hamuból a vasat salétromsav mellett káliumrodaniddal lehet kimutatni, vörös színű vas-rodanid keletkezik. Fe(NO 3 ) KSCN = Fe(SCN) KNO 3 A víz Az élőlények számára a legjelentősebb szervetlen vegyület a víz. Élőlények, szövetek hozzávetőleges víztartalma m%-ban: Élőlények % szövet % felnőtt nő 55 csontváz 32 felnőtt férfi 65 bőr 65 csecsemő 74 agy 73 éti csiga 84 izomzat 80 medúza 98 A vízmolekula dipólusos szerkezetű, mivel nagy az elektronegativitás különbség a kapcsolódó atomok között, ill. a molekula aszimmetrikus, V alakú, a kötésszög kb. 105 o. A vízmolekulák között H-kötések találhatók, ezért: magas olvadás- és forráspont, nagy hőkapacitás, nagy párolgáshő jellemző, továbbá fagyásakor a halmaz térfogata nő. A víz biológiai szerepe 1. Kitűnő poláris oldószer Poláris vegyületeket hidratációval, ionrácsos vegyületeket elektrolitos disszociációval, amfipatikus vegyületeket micellaképződéssel oldja. Mindazon vegyületek jól oldódnak vízben, amelyek H- kötésre képesek. 5

6 2. Reakciópartner Hidrolízis során egy nagyobb molekula víz belépésével kisebb molekulákra bomlik. Kondenzáció során kisebb molekulák víz kilépésével nagyobb molekulákká egyesülnek. 3. Reakcióközeg 4. Szállítóközeg, vízben oldott anyagokat szállítja (pl. vér). 5. Szerkezet meghatározó A sejtek alakjának, lágyszárú növények, puhatestűek testalakjának meghatározója. Meghatározó élettani folyamatok hátterében, a vízzel kapcsolatosan két fontos fizikai-kémiai folyamat áll: a diffúzió és az ozmózis. Diffúzió Koncentrációkülönbség hatására a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé irányuló, spontán végbemenő anyagtranszportot diffúziónak nevezzük. A diffúziónak köszönhetően a rendszerben a diffundáló anyag koncentrációja kiegyenlítődik, a részecskék a rendelkezésre álló teret egyenletesen kitöltik. A diffúziót a részecskék hőmozgása teszi lehetővé. A diffúzió sebessége függ: a diffundáló molekula méretétől fordítottan, a hőmérséklettől egyenesen, a közeg sűrűségétől fordítottan arányosan. Diffúzióval lép be pl. az oxigén a tüdő légteréből a hajszálerekbe, a hajszálerekből a szöveti sejtekbe, diffúz légzésű állatoknál a kültakarón át a testbe, A széndioxid diffúziójának az iránya az oxigénnek ellentétes. Diffúzióval ozmózissal, lásd alább - mozog pl. a víz a különböző határfelületeken keresztül, pl. ilyen a növények vízfelvétele a talajból, a vesében a víz mozgása, a bélcsőben a víz felszívódása, stb. Ozmózis Az oldószer féligáteresztő (szemipermeábilis) hártyán keresztül végbemenő diffúziója. Ha az ilyen hártyák két oldalán különböző koncentrációjú oldatok találhatók, akkor az oldószer részecskéi a hígabb oldat felől ahol a víz koncentrációja nagy - a töményebb oldat felé ahol a víz koncentrációja kisebb, hiszen az oldatban oldott anyag is van - diffundálnak. A féligáteresztő hártyák a nagy molekulákat nem engedik át, csak a kis molekulákat, és főleg az oldószert. 6

7 Kísérlet Egy üvegedénybe desztillált vizet öntünk, majd ebbe belehelyezünk egy üvegcső végére kötözött, cukoroldatot szacharóz tartalmazó celofánzsákot. A kísérlet kezdetén az üvegkádban levő víz szintje és az üvegcsőben található cukoroldat vízszintje megegyezik. Néhány óra múlva azt tapasztaljuk, hogy az üvegcsőben levő oldat szintje megemelkedik. Magyarázat A rendszerben koncentrációkülönbség van mind a cukorra, mind a vízre nézve. A cukor diffúzióját, nagy mérete miatt, a féligáteresztő hártya megakadályozza. A pohárban tiszta víz van, ezért annak térfogategységeiben több vízmolekula van, mint a zsákban lévő cukoroldat térfogategységeiben. Emiatt a diffúzió a vízmolekulákat a zsák belseje felé hajtja. (Kifelé is lépnek vízmolekulák, de kisebb sebességgel, mint befelé.) Ha a vízbelépés sebessége v1, a kilépésé pedig v2, akkor a folyamat elején v1 > v2, ezért a zsák folyadékszintje emelkedni fog. A szintemelkedés egy idő után megáll, amit az okoz, hogy az emelkedő folyadékoszlop nyomása és a bent lévő egyre több vízmolekula fokozza a kilépés sebességét, s így v2 végül addig nő, amíg egyenlők lesznek. Amikor v1= v2, dinamikus egyensúlyi állapot áll be. Azt a nyomást, amelyet a tiszta oldószerrel féligáteresztő hártyán át kapcsolatban lévő oldatra kell kifejteni ahhoz, hogy dinamikus egyensúly jöjjön létre ozmózisnyomásnak nevezzük. Az ozmózisnyomás az oldat töménységével egyenesen arányos. Az élő szervezetben a sejtmembránok féligáteresztő hártyák. Fordított reverz ozmózisról akkor beszélünk, ha nagyobb külső nyomást alkalmazunk, mint az ozmózisnyomás. Ilyenkor ugyanis oldószer fog kipréselődni a hártyán a hígabb oldat felé. Ez a jelenség az oka annak, hogy a hajszálerek artériás szakaszán (fehérjementes) vérplazma préselődik ki, itt ugyanis a vérnyomás meghaladja a vérplazma vérfehérjék által kialakított ozmózisnyomását. 7

8 Lipidek A lipidek olyan szerves vegyületek gyűjtő csoportja, amelyek igen különböző szerkezetűek, azonban közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben jól oldódnak. Fontosabb csoportjaik Elszappanosítható lipidek (NaOH-val főzve disszociálnak, szappanok jönnek létre) Neutrális zsírok Foszfolipidek El nem szappanosítható lipidek Szteroidok o Szterolok o Epesavak o Hormonok Karotinoidok Neutrális zsírok Ide tartoznak a természetes zsírok és a nem illó olajok. Szobahőmérsékleten azokat a neutrális zsírokat, amelyek szilárdak: zsíroknak, folyékony halmazállapotúak: olajoknak nevezzük. A neutrális zsírok kémiailag a glicerin zsírsavakkal alkotott észterei (triacil-gliceridek). Másképpen szólva glicerinből és zsírsavakból kondenzációval jönnek létre, melynek eredményeképpen a kapcsolódó csoportok között észter-kötés jön létre. Bomlásuk hidrolízissel történik, pl. lipáz enzim hatására a bélben. Zsírsavak: telített: Palmitinsav (16), sztearinsav (18) telítetlen: Olajsav (18) 8

9 A neutrális zsírok biológiai szerepe 1. Raktározott tápanyagok, mivel kétszer annyi energiát tárolnak, mint az azonos tömegű szénhidrátok. Heterotróf szervezetekben elsődleges energiaraktárak. Állati szervezetekben a zsírszövetekben halmozódnak fel: bőr alatt, szervek körül (bélcső, szív, máj, vese, szem). Növényekben pl. olajos magvakban találhatóak meg. 2. Helyzetüknél fogva - a bőr alatt - hőszigetelő szerepet látnak el. 3. Zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A) oldószerei. 4. Mechanikai szerepük van, pl. szervek helyét rögzítik. 5. Talpon, tenyéren puha párnákat képeznek. Az állati szervezetekben minden feleslegben felvett tápanyag zsírrá alakul Foszfolipidek Alapvegyületük a foszfatidsav, amelynek részei: glicerin, két zsírsav, foszforsav. Az egyes foszfatidok a foszforsavhoz kapcsolódó további csoportokban különböznek egymástól pl. a lecitinben (a sejthártyában), a foszforsavhoz egy N-tartalmú csoport, a kolin kapcsolódik. A foszfolipidek kettős oldódású, amfipatikus vegyületek, mivel poláris és apoláris részekből állnak, így oldódnak poláris és apoláris oldószerekben egyaránt. A glicerin, a foszforsav és a kapcsolódó csoport poláris, a zsírsavak apolárisak. Vízben kolloid méretű gömb-, ill. lemezes micellákat alkotnak, amelyekben a molekulák a vizet maguk közül kiszorítva, apoláris részeikkel egymás felé fordulva, kettősrétegbe rendeződnek. Legfontosabb biológiai szerepük, hogy a sejtekben határhártyákat, membránokat hoznak létre, így vizes tereket választanak el. 9

10 Szteroidok Az ide tartozó vegyületek közös szerkezeti sajátsága a szteránváz. Az egyes szteroidok a szteránvázhoz kapcsolódó funkciós csoportok minőségében térnek el egymástól. 1. A szterolokban a szteránvázhoz -OH-csoport kapcsolódik. Koleszterol Állati zsírokban, vérben, epében, sejthártyában fordul elő. Részben táplálékkal vesszük fel, állati zsiradékok tartalmazzák nagyobb mennyiségben, részben a szervezetünk állítja elő a májban. Fontos előanyaga a különböző szteránvázas vegyületek pl. hormonok - szintézisének, ugyanakkor magas koncentrációja a vérben érszűkületet, érelmeszesedést okoz. D-vitamin (kalciferol D2, D3) A szervezetünk optimális kalcium-anyagcseréjéhez szükséges zsírban oldódó vitamin. A kalciferol gyűjtőnév, kétféle különböző szerkezetű, azonos hatású vegyület neve, melyeket D3 (kolekalciferol), D 2 (ergokalciferol) vitaminnak nevezünk. Fő forrása E vegyületeket részben a táplálékkal vesszük fel (D2, D3), magas D-vitamin tartalmú ételek a halmájolajok, tejtermékek, tojás, részben a szervezetünk maga állítja elő (D3) a nap UV sugárzásának segítségével. koleszterin 7-dehidrokoleszterin kolekalciferol (D3-vitamin) bőrben előanyag bőrben inaktív A D-vitamin előanyaga (7-dehidrokoleszterin) koleszterinből jön létre a bőrben. Az előanyagból (7-dehidrokoleszterin) az inaktív D3-vitamin, a kolekalciferol szintén a bőrben, UV hatására képződik, egy kötés felszakadása révén. 10

11 Mind a szervezetben UV hatására szintetizálódott, mind a gyógyszeresen bekerülő inaktív D3-vitamin a májban raktározott 25-hidroxi-kolekalciferollá, végül a vesében 1,25- dihidroxi-kolekalciferollá alakul át, amely a vitamin biológiailag aktív formája. máj vese Röviden: koleszterinből előanyag a bőrben képződik ebből a bőrben inaktív D-vitamin lesz ez a májban raktározódik vesében aktív vitaminná alakul. Szerepe A kolekalciferol és még inkább annak hidroxilált származékai egy kalciumtranszport-fehérje képződését segítik elő a vékonybél-nyálkahártyában a génátírás aktiválása révén. Ezért: fokozzák a kalcium- és a foszfát felszívódását a bélből, ezáltal emelik a vér kalcium- és foszfátkoncentrációját, elősegítik a kalcium beépülését a csontokba. Ezenkívül fokozza az immunrendszer működését. (Télvégi influenzajárványok egyik oka a szervezet alacsony D vitamin tartalma.) A D-vitamin előállításának első lépése a májban játszódik le, ahol a 25-hidroxiláz nevű enzim az inaktív D- vitamint raktározásra alkalmas formává alakítja. A következő lépés jellemzően a vesében játszódik le, de a közelmúltban más szövetekben, így a bőrben, a belekben és a prosztatában is kimutatták a D-vitamin átalakítását befejező enzimet. Az Iowa Egyetem kutatóinak elhunyt emberi donorok sejtjeiben sikerült kimutatniuk, hogy az alsó légutakat bélelő sejtekben lévő 1-alfa-hidroxiláz nevű enzim segít átalakítani a D-vitamin raktározott formáját az aktív formává. A további vizsgálatok azonban azt is bizonyították, hogy a légutakat bélelő sejtekben aktivált D-vitamin két olyan génre is hat, amelyeknek az immunválaszban van szerepe. Az egyik gén a cathelicidin nevű fehérjét kódolja, amelynek baktériumölő hatása van. A másik, a CD-14 jelű gén által kódolt fehérje pedig a kórokozók felismerésében tölt be fontos szerepet. Emeltszintű érettségi 2011 május Hiánya A D-vitamin hiány kalcium hiányt eredményez, csontvesztéshez és a csonttörések fokozott kockázatához, fiatal korban az angol-kór kialakulásához vezet. Jobbára fiatalkorban jelentkezik: jellegzetes csontrendszeri elváltozásokat (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) okoz. Hipervitaminózis lép fel a zsírban oldódó vitaminok D,E,K,A - túladagolása esetén, mert zsírokban oldódva nem ürülnek ki, felhalmozódnak a zsírszövetekben. Pl. a D- hipervitaminózis magas vérkalcium szinttel jár, ami erek és szövetek elmeszesedéséhez vezethet. A folyamatosan adagolt mesterséges vitaminkészítmények esetén ezért mindig ügyelni kell a kontrollált és optimális vitamin mennyiségre. 11

12 2. Epesavak azok a szteroidok, amelyek egyebek mellett karboxil (-COOH) csoportot tartalmaznak és az epében találhatók meg. Az epében sók formájában fordulnak elő ezért az epe nem savas, hanem lúgos -, segítik a zsírok emésztését, úgy, hogy emulgeálják - fizikailag aprózzák -, a nagyobb zsírcseppeket kisebb cseppekké, miáltal nő azok összfelülete, ill. a létrejött emulziót stabilizáják, aminek köszönhetően a zsírbontó lipázok hatékonysága megnő. Legjelentősebb közülük a kólsav. Az epesavak szintén amfipatikus vegyületek, apoláris részükkel körbeveszik a zsírcseppeket, poláris részükkel pedig a vizesfázis felé fordulnak. Hatásuk a szappanokéhoz hasonlítható. Az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérlet Két kémcsőbe öntsünk 3-3 ujjnyi vizet, mindkettőre rétegezzünk 1-1 ujjnyi olajat! Az egyikbe öntsünk egy ujjnyi epét! Gumidugóval zárjuk le a két kémcsövet, rázzuk össze azokat és várjunk néhány percig! A víz poláris, az olaj apoláris, vízben nem oldódik, az epe kettős oldódási tulajdonságú. Az epét nem tartalmazó rendszer gyorsan két fázisra vált szét, az epés zavaros maradt, mivel az epe apró cseppek formájában oldatban tartja a vízben nem oldódó olajat. 3. Szteránvázas hormonok, melyek jellemzően oxo (C=O) csoportot tartalmaznak. Mellékvesekéreg-hormonok: kortizol: szénhidrát-anyagcserére hat. Aldoszteron: a só visszaszívását serkenti a vesében. A petefészekben termelődő női nemi hormonok: progeszteron: megőrzi a terhességet. Ösztrogén: egyik fő feladata a másodlagos nemi jellegek kialakítása. A herében termelődő férfi nemi hormon: tesztoszteron: másodlagos nemi jellegek kialakításában játszik szerepet. Karotinoidok (terpének) A karotinoidok lényegében szénhidrogének. Konjugált kettős kötés rendszerűek, így könnyen gerjeszthetők, ezért. Karotin: C40H56, a sárgarépa színanyaga, tartaléktápanyaga, az A-vitamin előanyaga. 12

13 Az A-vitamin (retinol) a májban karotinból keletkező, majd raktározódó zsírban oldódó vitamin. Szerepe A retina fényérzékenységét biztosító rodopszin (fényérzékeny anyag) felépítésében részt vevő retinal előanyaga, ezért a normális látás fenntartásában nélkülözhetetlen, fontos a hámfelületek (bőr, légutak, gyomor, bélcsatorna) védelmében, ezért véd a hámon keresztül történő fertőzések ellen. Fő forrása Vitamin formájában a halmájolajok, tejtermékek, máj, tojássárgája tartalmazzák. Előanyagát, a karotint, tartalmazza a legtöbb zöldség. Mivel vízben nem oldódik, a felszívódásához zsiradék szükséges. Hiánya: szürkületi vakságot (farkasvakságot), sőt teljes vakságot okozhat. Hámszövet-, könnymirigy elsorvadása, a verejték- és faggyúmirigyek megbetegedése, a bőr kiszáradása, fokozott szaruképzés, a szőrzet és a hajszálak törékenysége, kihullása tapasztalható. A nyálkahártyák is szárazak, ezért hamarabb lépnek fel húgyúti, orrvérzés, légúti fertőzések. Likopin: piros színanyag, pl. a paradicsomban fordul elő. Erős antioxidáns, képes a szabadgyököket semlegesíteni, elsősorban prosztatarák megelőzésében találták hatékonynak. Az E- és K-vitaminok gyűrűs karotinoidok, zsírban oldódó vitaminok. E-vitamin (tokoferol) Szerepe A tokoferolok könnyen oxidálódnak, miközben antioxidáns hatást fejtenek ki, így megakadályozzák pl. a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját, védik a sejteket a káros szabadgyökökkel szemben. Egyesek szerint rákmegelőző ill. -gyógyító hatású. Szükséges lehet az egészséges nemi működéshez (nem bizonyított). Fő forrása: növényi olajokban, magvakban, húsban, májban, tojásban fordul elő. Hiánya Az E-vitamin hiánynak nincsenek kifejezett tünetei. Nemi működések zavarához, magzatfejlődési problémákhoz vezet. 13

14 K1,2 vitamin (fillokinon) Szerepe A normális véralvadáshoz kell, jelenlétében a máj véralvadási faktorokat, pl. protrombint szintetizál. Fő forrása K1-t növényi olajok, zöld leveles zöldségek, káposzta, brokkoli, paraj tartalmazzák, fillokinon elnevezés az előfordulására utal (filum = levél). A K2-t bélbaktériumok termelik. Éppen ezért hosszan tartó, bélgyulladással járó betegég, vagy antibiotikumos terápia következményeként K-vitamin hiány állhat elő. Hiánya Vérzékenységhez, véralvadási zavarokhoz vezet. Retinál A szem fényérzékeny anyaga, az A-vitaminból keletkezik az OH-csoport aldehid-csoporttá való oxidációjával. A látás lényege, hogy a cisz-retinál transz-retinállá izomerizálódik fény hatására. 14

15 A kolloid rendszerek A folyékony közegben szétoszlatott diszpergált - részecskék mérete alapján 3 féle anyagi rendszert különböztetünk meg: amennyiben a diszpergált részecskék átmérője 1 nm alatt van, valódi oldatokról beszélünk, ilyen pl. a NaCl-oldat, a glükóz oldat, stb. Ha a szétoszlatott részecskék mérete az nm (1-1000) mérettartományba esik, akkor kolloid rendszerről van szó. Amikor a diszpergált részecskék átmérője meghaladja az 500 nm-t akkor a rendszert durva diszperz heterogén - rendszernek nevezzük. Tehát a kolloid rendszer nem anyagi minőséget jelent, hanem egy adott mérettartomány határozza meg. A diszpergáló közeg egyébként nemcsak folyadék, hanem gáz (köd, füst), ill. szilárd halmazállapotú is lehet, azonban ennek biológiai jelentősége nincs. A kolloid rendszerek típusai 1. A diszpergált anyag halmazállapota szerint: emulzióról beszélünk, ha folyadékban folyadékot oszlatunk szét, szuszpenziónak nevezzük, amennyiben a szétoszlatott részecskék eredetileg szilárd halmazállapotúak voltak. 2. A kolloid rendszereket csoportosíthatjuk a szétoszlatott részecskék minősége alapján is: a mikrofázisokat úgy kapjuk, hogy ha vízben rosszul oldódó vegyületet (pl. ezüst-kloridot) nagyon híg oldatok összeöntésével csapjuk ki. A kolloid képződésének lényege, hogy mielőtt a kicsapódó szemcsék túl nagyra nőnének, elfogy a reagens. Az ún. asszociációs kolloidokban eltérő amfipatikus molekulák hozzák létre a kolloid részecskéket, az ún. micellákat. Ezek több molekula összekapcsolódásával jönnek létre. A vizes közegben az apoláris szénhidrogénláncok néznek a micella belseje felé, és a vízkedvelő (hidrofil) rész kerül a micella felületére. A makromolekuláris kolloidokban nagy molekulájú szerves vegyületek (pl. fehérjék, nukleinsavak, poliszacharidok) képeznek kolloid rendszert. Az ilyen, ún. makromolekulás kolloidokban a kolloid részecske egy-egy nagy molekula az oldószer burkába csomagolva. 15

16 3. A kolloidok osztályozása az eloszlatott részecskék közt ható erő szerint. A szolokban a kolloid részecskék között ható vonzóerők kisebbek a hőmozgás szétszóró erejénél, ezért a részecskék hidrátburkukkal szabadon elmozdulhatnak. Tehát a szol állapotú rendszerek folyékony halmazállapotúak, mint pl. tojásfehérje, vér, tej, stb. A gél állapotú kolloid rendszerekben a részecskék egymáshoz kapcsolódnak, haladó mozgást nem végeznek, így halmazállapotuk szilárdnak mondható, többé-kevésbé alakállandóak, ilyen pl. zselatin, főtt tojás, alvadt vér, tejföl. 4. A diszpergált részecskék és a diszpergáló közeg arányai alapján a géleket: nevezhetjük liogélnek, amennyiben a kolloid részecskék között jelentősebb mennyiségű víz található, mint pl. főtt tojásban, azonban, ha az oldószer mennyisége erősen lecsökken, xerogélről beszélünk, ilyen pl. a haj, száraz zselatin, stb. A kolloidok tulajdonságai 1. A kolloidok fajlagos - egységnyi tömegre eső - felülete igen nagy, ezért jó adszorbensek. Pl. a talajokban található talajkolloidok felületükön vizet, ill. ásványi anyagokat képesek megkötni, ami a növények táplálkozása szempontjából fontos. 2. A kolloid részecskék mérete összemérhető a fény hullámhosszával, ezért szórják a fényt. Ez a Tyndall-effektus. A kolloid rendszerek ezért nem átlátszóak, de nem is átlátszatlanok. Átnézve rajtuk a mögöttük lévő tárgyakat homályosan látjuk. Sötétben, oldalról megvilágítva a kolloid rendszereket, megfigyelhető bennük a fény útja. 16

17 Az ozmózis demonstrálása növényekben, a plazmolízis vizsgálata. Vöröshagyma húsos alleveléből készítsünk nyúzatot, majd öt percre helyezzük 10%-os KCloldatba vagy CaCl2-oldatba, majd mikroszkóp alatt vizsgáljuk a változást! Amennyiben növényi szöveteket magas koncentrációjú, ún. hipertóniás közegbe helyezünk, a sejtekből víz áramlik ki (elsősorban a vizet könnyen leadni képes vakuolumokból), aminek következtében a sejt térfogata csökken és a sejthártya elválik a merev sejtfaltól. Ez a jelenség a plazmolízis, amelyet különösen akkor figyelhetünk meg jól, ha a vakuolum színanyagokat tartalmaz pl. lila hagyma esetében. A plazmolizált sejt sejtfala kis mértékben, vagy egyáltalán nem zsugorodik. A sejthártya híg plazma esetében konvex felülettel válik el a sejtfaltól (KCl hatására), míg az erősen sűrű plazma esetén helyenként a falhoz tapadva konkáv felületekkel plazmolizál (CaCl2 hatására). A folyamat egy dinamikus egyensúlyi állapot elérése után megáll, hiszen a folyamat során a közeg a vízleadás miatt hígul, míg a sejtben a vízvesztés miatt nő a koncentráció. Amikor a két érték azonos lesz, akkor a víz ki és beáramlásának sebessége kiegyenlítődik, beáll az egyensúlyi állapot. A folyamat visszafordítható, reverzibilis. A plazmolizált sejtet desztillált vízbe helyezve víz beáramlás történik és a sejt eredeti térfogata hamarosan helyreáll. Ez a folyamat a deplazmolízis. Ha a nyúzatot desztillált vízbe helyezzük, anyagáramlás indul a külső folyadék és a sejtek belső tere között. Ozmózissal víz lép be a sejtplazmába (majd a sejtnedv-vakuolumba), ezért a sejtben csökken az oldott anyagok koncentrációja. Az anyagáramlásnak köszönhetően a bőrszöveti sejteket jellemző nyomásértékek megváltozhatnak. A grafikonok közül kettő a nyomásértékek alakulását mutatja a vízbe helyezés pillanatától kezdve. A sejtplazma, illetve a vakuolum ozmózisnyomása (ozmotikus szívóereje). (A) A sejtplazma, illetve a vakuolum turgornyomása (turgora). (B) 17

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok. Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

- 1 - 1. Biogén elemek

- 1 - 1. Biogén elemek - 1-1. Biogén elemek A Világegyetem kialakulasáról, melynek korát 10-20 milliárd év közé teszik, a fizikusok alkotnak egyre pontosabb elméleteket (vö.:osrobbanás). A kezdet hatalmas anyagsuruségében és

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I OZMÓZIS - 2010. 10. 26. Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS BIOFIZIKA I - DIFFÚZIÓ DIFFÚZIÓ - ÁTTEKINTÉS TRANSZPORTFOLYAMATOK ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ONSAGER EGYENLET lineáris, irreverzibilis

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30.

Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb. 30. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Növények víz és ásványi anyag felvétele Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz), SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet BIOFIZIKA I 2011. Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet Áttekintés 1. Diffúzió rövid ismétlés 2. Az ozmózis jelensége és leírása 4. A diffúzió és ozmózis orvos biológiai jelentősége Diffúzió

Részletesebben

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.

A kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet. 1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok

Részletesebben

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei

Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei Kémiai tantárgy középszintű érettségi témakörei Csongrádi Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Összeállította: Baricsné Kapus Éva, Tábori Levente 1) témakör Mendgyelejev féle periódusos

Részletesebben

Allotróp módosulatok

Allotróp módosulatok Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion. 4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Az élethez szükséges elemek

Az élethez szükséges elemek Az élethez szükséges elemek 92 elemből kb. 25 szükséges az élethez Szén (C), hidrogén (H), oxigén (O) és nitrogén (N) alkotja az élő szervezetekben előforduló anyag 96%-t A fennmaradó 4% legnagyobb része

Részletesebben

Közös elektronpár létrehozása

Közös elektronpár létrehozása Kémiai reakciók 10. hét a reagáló részecskék között közös elektronpár létrehozása valósul meg sav-bázis reakciók komplexképződés elektronátadás és átvétel történik redoxi reakciók Közös elektronpár létrehozása

Részletesebben

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Biofizika I. OZMÓZIS. Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet Biofizika I. OZMÓZIS Dr. Szabó-Meleg Edina PTE ÁOK Biofizikai Intézet 2013.10.22. ÁTTEKINTÉS DIFFÚZIÓ BROWN-MOZGÁS a részecskék rendezetlen hőmozgása DIFFÚZIÓ a részecskék egyenletlen (inhomogén) eloszlásának

Részletesebben

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak

Részletesebben

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid

Részletesebben

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis Biofizika szeminárium Diffúzió, ozmózis I. DIFFÚZIÓ ORVOSI BIOFIZIKA tankönyv: III./2 fejezet Részecskék mozgása Brown-mozgás Robert Brown o kísérlet: pollenszuszpenzió mikroszkópos vizsgálata o megfigyelés:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Eukariota állati sejt

Eukariota állati sejt Eukariota állati sejt SEJTMEMBRÁN A sejtek működéséhez egyszerre elengedhetetlen a környezettől való elhatárolódás és a környezettel való kapcsolat kialakítása. A sejtmembrán felelős többek közt azért,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Ásványi anyagok. Foszfor (P)

Ásványi anyagok. Foszfor (P) Ásványi anyagok Az ásványi anyagok azon csoportját, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-ánál nagyobb mennyiségben vannak jelen, makroelemeknek nevezzük. Azokat az elemeket, amelyek ennél

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések

Részletesebben

1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: lilahagyma, mikroszkóp, kés, penge, csipesz, óraüvegek, tárgylemez, fedőlemez, cseppentők, 10%-os CaCl 2 -oldat, víz. Végezze el az alábbi kísérletet, és feleljen

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február 12. Munkaidő: 60 perc 8. évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február 12. Munkaidő: 60 perc 8. évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2014. február 12. Munkaidő: 60 perc 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszer és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas

Részletesebben

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott =

Részletesebben

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont

1. feladat Összesen: 18 pont. 2. feladat Összesen: 9 pont 1. feladat Összesen: 18 pont Különböző anyagok vízzel való kölcsönhatását vizsgáljuk. Töltse ki a táblázatot! második oszlopba írja, hogy oldódik-e vagy nem oldódik vízben az anyag, illetve ha reagál,

Részletesebben

Pufferrendszerek vizsgálata

Pufferrendszerek vizsgálata Pufferrendszerek vizsgálata Ecetsav/nátrium-acetát pufferoldat, ammonia/ammonium-klorid, ill. (nátrium/kálium) dihidrogénfoszfát/hidrogénfoszfát pufferrendszerek vizsgálata. Oldatkészítés: a gyakorlatvezető

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő Kód 9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. 8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

1. mintatétel. A) Elektrolízis vizes oldatokban

1. mintatétel. A) Elektrolízis vizes oldatokban 1. mintatétel A) Elektrolízis vizes oldatokban Értelmezze az egyes elektródokon bekövetkező kémiai változásokat az alábbi oldatok, grafit elektródok között végzett elektrolízise esetén: réz(ii)-szulfát-

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.

Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019. A feladatokat írta: Név: Pócsiné Erdei Irén, Debrecen... Lektorálta: Iskola: Kálnay Istvánné, Nyíregyháza... Beküldési határidő: 2019. január 07. Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS A minőségi analízis célja és feladata ismeretlen anyagok vegyületek, keverékek, ötvözetek, stb. összetételének meghatározása, annak megállapítása, hogy a különféle anyagok milyen

Részletesebben

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. 7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004. Kedves Versenyző! Köszöntünk a Hevesy György kémiaverseny országos döntőjének írásbeli fordulóján. A következő tíz feladat megoldására 90 perc áll rendelkezésedre.

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly Oldódás, mint egyensúly Szilárd (A) anyag oldódása: K = [A] oldott [A] szilárd állandó K [A] szilárd = [A] oldott S = telített oldat conc. Folyadék oldódása: analóg módon Gázok oldódása: [gáz] oldott K

Részletesebben

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS A) változat 1. Egészítsd ki az ábrát a hiányzó anyagcsoportokkal és példákkal! ANYAGOK (összetétel szerint) egyszerű anyagok összetett anyagok......... oldat pl.... pl.... pl. levegő

Részletesebben

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004.

7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. 7. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2004. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

3. feladat. Állapítsd meg az alábbi kénvegyületekben a kén oxidációs számát! Összesen 6 pont érhető el. Li2SO3 H2S SO3 S CaSO4 Na2S2O3

3. feladat. Állapítsd meg az alábbi kénvegyületekben a kén oxidációs számát! Összesen 6 pont érhető el. Li2SO3 H2S SO3 S CaSO4 Na2S2O3 10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok általános képlete (CH 2 O) n. A szénhidrátokat két nagy csoportra oszthatjuk:

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Biológiai alapfogalmak

Biológiai alapfogalmak Biológiai alapfogalmak A biológia magasabb szintű tanulásához szükséges biológiai, fizikai és kémiai alapismeretek TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT

Részletesebben

Tel: ;

Tel: ; BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.

Részletesebben