Helyi tanterv Ének-zene 5-8. évfolyam Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Ének-zene

Átírás

1 Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) Tel./fax: (52) Ének-zene 1

2 Alapelvek, célok Az ének-zene a szavak fölött hangzó nyelv élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. A szerkezete Ének-zene 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 2.2 Improvizáció 2. Megismerő- és befogadó képességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret Ének zene Az ének zene a szavak fölött hangzó nyelv élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 2

3 1.1 Interpretáció A zenének sokféle funkciója létezik, melyben a megismerő, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség kor nem csak az életkornak megfelelő éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekből fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a tánc, a hangszerjátszás személyiségépítő, teljes embert nevelő, katartikus élményt magában rejtő funkciójára is évfolyam Az éneklési kultúra. A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. Dalkarakterek összehasonlítása. A csoportos éneklés mellett a kiscsoportos és az egyéni éneklés tovább. A zenei emlékezet aktivizálása. A hangszert tanuló diákok aktivizálása a közös muzsikálásra. Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel. A néphagyományok jellegzetességeinek megismertetése. Életkornak megfelelő magyar, európai és Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása. Felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére évfolyam A dalok zeneileg igényes megszólaltatása az érzelmi tartalmak megjelenítésével (megfelelő artikuláció, tiszta intonáció, a pontos ritmust, dinamikát, formát, előadásmódot figyelembe vevő megszólaltatás megközelítése). Esztétikai élményszerzés biztosítása az éneklés során. Életkori sajátosságokat figyelembe vevő (mutálás) fejlesztés az éneklési tevékenysége során. A zenei emlékezet erősítése. A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba. Oldottabb metrikájú és kötött lüktetésű népdalok énekeltetése. A nemzeti önismeret. Eltérő műfajokat képviselő magyar és idegen népdalok, valamint műdalok kifejező előadása. Összefüggések keresése az énekelt dalanyag és a népművészet, illetve a zenetörténet rendszere közt. Könnyű gyermekkari irodalom éneklése kórusban, a többszólamúság készségének. 2. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját képezik a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban évfolyam Gyermekversek ritmizálása, megzenésítése, szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése. Formaalkotás (népdalszerű sorszerkezetek létrehozása, egyszerű műzenei formák mintájára énekes és/vagy hangszeres improvizációk). Zenei karakterek megfigyeltetése, majd motorikus, akár táncos megjelenítése (csoportos/egyéni rögtönzések) évfolyam Kombinációs és asszociációs képességek a különféle zenei kifejezőeszközök felhasználásával (ritmikai, dallami, tempóbeli, dinamikai, formai, szövegből kiinduló variáló és rögtönző készség ). A rögtönzési tevékenység népdalszerű és egyszerű műzenei formák keretei között (ritmus- és dallamhangszeres improvizációk). Dramatizálható zenei anyagok mozgásos megjelenítésének segítése. 2. Megismerő- és befogadóképességek 2.1 Zenehallgatás 3

4 A zenehallgatás értelmi és érzelmi erőket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése évfolyam Hangzásbeli különbségek, hangszínek megismertetése, azonosítása. Az emberi hangfajták és hangszerek felismertetése, megnevezése hangzás és alak alapján. A zenei karakterek megfigyeltetése, azonosítása. Eredeti népzenei - vokális és hangszeres - felvételek megismertetése. Többször hallott zenei szemelvények felismertetése. Olyan műzenei szemelvények bemutatása, amelyek témái a korosztálynak megfelelően énekelhetők, vagy ritmikája megszólaltatható, vagy valamely zenei összetevője könnyen reprodukálható (akár hangszeren is). A zenetörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatása (történelem, irodalom, társművészetek kapcsolata, múzeumlátogatások). A zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák, szerkezetek megismertetése. A zenemű üzenetének befogadása, értelmezése. Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával, és nem verbális kommunikációval (más művészeti ág kifejezési eszközeinek használatával). Ösztönzés önálló kérdésfeltevésre az ismeretlen zeneművek kapcsán. A nép- és műzenékhez, a nemzeti hagyományokhoz kapcsolódva ország-ismeret, hon- és népismeret és a közös európai kulturális értékek megismertetése 7 8. évfolyam Hangfajok, hangszerek, hangszercsoportok felismertetése, megnevezése hangzás alapján. A zenekarok fajtáinak megkülönböztetése. Népi hangszerek felismertetése hangzás és kép alapján. Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján. Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történeteinek megismertetése, feldolgozás akár önállóan vagy tanár segítségével elkészített kiselőadás formájában is (pl. könyvtárhasználat, Internet segítségével). A legjelentősebb zeneirodalmi alkotások, a kortárs zene megismertetése. A különböző korok populáris zenéinek bemutatása. A műelemző képesség, a zeneművek alapvető belső szerkezetének felismertetése. A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése. Törekvés a verbális közlésre vagy más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolással a zenei mondanivaló kifejtésére a vokális és a hangszeres zenei szemelvények hallgatása után. A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése, információk önálló gyűjtése a könyvtárhasználati ismeretek segítségével is. 2. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, mely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja évfolyam A dalanyagban előforduló valamennyi ritmusképlet hangoztatása egy vagy több szólamban. Egyszerű ritmusképletek és dallamkapcsolatok önálló lejegyzése. A ritmushangszerek önálló használatának tovább (pl. dalkíséret). Egyszerű ritmusképletek és dallamsorok olvasása. A ritmus megfigyeltetése más művészeti ágakban. 4

5 Csoportos éneklés a zenei elemek abszolút nevének használatával. A hangkarakterek felismertetése. A legfontosabb dallami- és harmóniai relációk hallási felismertetése és megszólaltatása. A tanult előjegyzési kör alkalmazása a zenei olvasás-írás során. Bevezetés a többszólamú kiscsoportos éneklésbe. A zenei emlékezet a belső hallás működtetésével. A csoportos és az egyéni kottaolvasási szint. A magyar népdalok zenei jelenségeinek felismertetése, a népzenei szakszókincs szerinti jelölés, meghatározás alkalmazása. Műzenei dallamszerkezetek és formák felismertetése, elemzése, a műfaji, a formai és a szerkezeti azonosítási képesség. Időkeret: Heti óraszám Éves óraszám ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret időkeret:17 óra időkeret: 2 óra időkeret:13 óra időkeret: 5 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Interpretáció zenei hallásfejlesztés éneklési európai,humanista értékrend képessségének készség TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Újabb magyar dalok (régi és új stílusú) és más népek dalai. A magyar népdalstílus rétegződése. Régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz. csoportos Új stílus: visszatérő sorszerkezet, kupolás dallamvonal. Az ünnepkörök új dalai. Régi magyar dallamok a középkorból. Középkori gregorián dallamok. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái. Többszólamú szemelvények: quodlibetek (kánonok, biciniumok). Szózat (Himnusz). A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI További 15 az éneklés tartalmánál felsorolt szemelvény éneklése emlékezetből. A szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Kiscsoportos és egyéni éneklés önállóan a népdalok és műdalok hangulatának megfelelően. Éneklés során a helyes szövegejtésre, tiszta intonálásra való törekvés. 5

6 2. Improvizáció ritmus és tempóérzék improvizációs képesség 3. Zenehallgatás zeneértő-és értő képesség megfigyelőképesség, megismerő és befogadóképesség nemzeti önismeret és európaiság 4. Zenei hallás és kottaismeret kombinációs és asszociációs képességek zenei hallás,zenei írás és olvasás képességének Dallammodellek: kvintváltó népdalok (A 5 A 5 v A A v és A 5 B 5 A B). Variációk szerkesztése 2 4 ütemes terjedelemben tanult ritmusképletekkel. a Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdősorok alapján). Dalszövegek, gyermekversek ritmizálása, megzenésítése. Népdalszerű sorszerkezetek létrehozása énekes improvizációval. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdősorok alapján). Népdalfeldolgozások, népszokások Többször hallgatott Eredeti népzenei zenéje (magyar, kisebbségi és reneszánsz és barokk vokális és hangszeres nemzetiségi népzene). művek felismerésére felvételek Gregorián dallamok. képes részleteik megismerése. A Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a alapján. zenetörténet nagy barokk; stílusjegyeik. A népi hangszerek és korszakainak Reneszánsz és barokk zenei a népi zenekar felismerése hangzó szemelvények: felismerése hallás példák alapján. A zenei énekes (világi): madrigál, kantáta; után. korszakhoz kapcsolódó énekes (egyházi): motetta, korál, Reneszánsz és alapvető stílusok, oratórium; barokk zeneszerzők műfajok, formák, hangszeres: szvit, concerto, stílusba besoroló szerkezetek versenymű; megnevezése. megnevezése, zenei formák, szerkesztésmódok: felismerése egy-egy rondó, menüett, fúga; solo-tutti. téma, részlet alapján Együttesek: barokk zenekar..kapcsolatteremtés a Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, népzene és műzene trombita. által a hon-és Zeneszerzők: Lassus, Palestrina; népismerettel. Vivaldi, J. S. Bach, Händel. Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk). Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása. Új dallami elemek olvasása-írása. Az ábécés hangok jelölése G- kulcsban (C C ). A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Hétfokú dallamok gyűjtése eddig megismert dalokból. Dinamikai és tempójelek felismerése, alkalmazása dallaméneklés során. Új ritmusértékek és szüneteik olvasásaírása. Új dallami elemek olvasása-írása. Az ábécés hangok jelölése G-kulcsban (C C ). A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése. Hétfokú dallamok gyűjtése eddig megismert dalokból. tempójelek felismerése, Dinamikai és alkalmazása dallaméneklés során. Ritmushangszerek használata osztinátóként. A hangok nevének, elhelyezkedésének meghatározása a vonalrendszerben a relatív és az abszolút rendszer alapján. A tanult hangközök felismerése és megnevezése. Népzenei, műzenei dallamszerkezetek felismerése, alkalmazása.dinamikai, tempójelek felismerése alkalmazása. és 6

7 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret időkeret: 17 óra időkeret: 2 óra időkeret: 13 óra időkeret: 5 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Interpretáció éneklési készség zenei hallásfejlesztés, zenei emlékezet,képzelet többszólamúság készségének 2. Improvizáció analizáló szintetizáló absztrakt gondolkodás 3. Zenehallgatás nemzeti önismeret TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Újabb magyar népdalok és népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai. Ünnepek dalai. Más népek dalai (újabb európai országból). Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok. Klasszikus műdalok. Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények). Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból) és népdalfeldolgozások. Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok (ritmikai, dallami, formai elemeik), kérdésfelelet elvű dallamok. Népzenei és népzenei ihletésű művek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből). Szemelvények a század magyar történelmi zenéjéből. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott további 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütem terjedelemben). Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik ELVÁRHATÓ MAXIMUM Önállóan vagy kiscsoportban, átélt, tiszta intonációval előadott éneklés emlékezetből. Népdal éneklés összekapcsolása a néptánc elemeivel. Műzenei témák éneklése emlékezetből. Többszólamú szemelvények éneklése kottakép alapján, ill. emlékezetből stílushű előadásban. Periódusalkotás és rondóforma szerinti rögtönzés, énekes és táncos megjelenítése. Hangzásbeli különbségek, hangszínek felismerése, azonosítása. karakterek megfigyelése, Zenei 7

8 önálló ízlés,tolerancia különböző kultúrák iránti nyitottság zenei emlékezet,,képzelet 4. Zenei hallás és kottaismeret zenei hangszínhallás, olvasás-írás képességének kombinációs és asszociációs képességek Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus. Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajai: énekes: dal, opera, oratórium, mise, gyászmise; hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, menüett, szonáta, rondó. A bécsi klasszicizmus alkotásai klasszikus dalok. 4. Zenei hallás és kottaismeret Ritmika: felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: ábécés hangok a kis- és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok. Hangközök: k2, n2, k3, n3. Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-től 1 b -ig. Forma: periódus. Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan. alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása. azonosítása. A bécsi klasszicizmus zeneszerzőinek, műveiknek, a korszak stílusjegyeinek, műfajainak pontos ismerete. Néhány opera tartalmának kifejező előadása. A tanult ritmikai elemek felismerése és alkalmazása. Könnyű ritmus és dallam Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-től 1b-ig. motívumok hallás A módosító jelek után történő értelmezése kottakép lejegyzése. alapján. Ritmushangoztatás Tanult dallamok éneklése egy és több betűkottáról és kottakép szólamban. Az alapján. előjegyzési kör hangkészletének tudatos használata, a módosítójelek értelmezése. A megismert relációk tiszta éneklése a dalokban, gyakorlatokban. 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Interpretáció időkeret:17 óra 8

9 Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret időkeret: 2 óra időkeret:13 óra időkeret: 5 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Interpretáció éneklési készség zenei hallásfejlesztés, zenei emlékezet,képzelet 2. Improvizáció zenei fantázia, belső hallás,megfigyelőképesség rögtönzési képesség 3. Zenehallgatás zenei fantázia önálló véleményalkotási képesség megismerő befogadóképesség európaiság,tolerancia különböző kultúrák iránt és TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból). A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai. Az ünnepkörök újabb dalai, más földrészek dalai. A verbunkos. Romantikus dalok és zeneművek könynyebben énekelhető témái, részletei. Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból). Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A 5 A 5v A v ; A A 5 B A; A A B A; A B B A. (ritmikai, dallami, formai elemeik); az énekes és a zenehallgatási anyag tartalmai; kérdés és felelet elvű dallamok. Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus-művekből). Ünnepek zenéje. A 19. sz. magyar zenéje. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal. A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák). A 19. sz. európai zeneművészetének alkotásai. Zeneszerzők: Schubert, Schumann, Chopin, Brahms, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott további 13 szemelvény megszólaltatása emlékezetből, köztük: verbunkos dallam éneklése stílushű előadásban; népies műdal éneklése szöveggel, emlékezetből. Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. ELVÁRHATÓ MAXIMUM A népdalok, műdalok érzelmi tartalmának megfelelő éneklés az ismert zenei fogalmak alapján. Összefüggések keresése az énekelt dalanyag és a népművészet ill. a zenetörténet rendszere közt. Könnyű gyermekkari művek, részletek éneklése kórusban. Ritmikai, dallami, tempóbeli, formai, szövegből kiinduló rögtönzések. A korszak A magyar nemzeti zeneszerzőinek, romantika (az műveinek részletes évfolyamon megismert) zeneszerzőinek ismerete. Zeneművek és felismerése műveinek vázlatos jellegzetes témáik ismertetése. alapján. Kiselőadás A 19. századi készítése szerzőkről zeneművek és műveikről. A megnevezése (szerző, zenei formák cím) többször hallott felismerése, részleteik alapján. jellemzői egy adott A romantika műben. stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. 9

10 4. Zenei hallás és kottaismeret zenei hallásfejlesztés,dallam, zenei emlékezet Az énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak. Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-től 2b-ig. Ritmuskészlet hangoztatása, dallamok tiszta éneklése a tanult hangkészletekben. 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Improvizáció időkeret: 2 óra 10

11 Interpretáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret időkeret: 17 óra időkeret: 13 óra időkeret: 5 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Improvizáció improvizációs képesség együttműködési készség 2. Interpretáció. zenei hallásfejlesztés emocionális érzékenység ki éneklési készség többszólamúság készségének 3. Zenehallgatás műelemző képesség kritikai gondolkodás,ízlés önálló véleményalkotási képesség digitális képesség 4. Zenei hallás és kottaismeret TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Dallammodellek: a tanult zenei anyag tartalmai. Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva). Más földrészek újabb dalai. Egyházi énekek. Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei. A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. Többszólamú szemelvények. Ismétlés anyaga: a magyar és európai zeneművészet századai, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Weiner Leó és más kortárs zeneszerzők. A zenei műfajok. A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet. Szerzők: Gershwin, Debussy, Ravel, Honegger, Prokofjev, Britten, Stravinskij, Pendereczki. Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus. A dzsessz és a könnyűzene műfajai: A dzsessz és jellegzetes műfajai. A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig). A mai könnyűzene. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával. Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. A dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel. Többször hallott zeneművek elhelyezése a megfelelő zenetörténeti korszakokban. Beatles, Presley, Webber. Atonalitás, poliritmia. A leggyakoribb tempó- és dinamikai ELVÁRHATÓ MAXIMUM Egyéni és csoportos rögtönzésekben a dallami és ritmikai többszólamúság felhasználása. Dramatizálható zenei anyagok megjelenítése. A dalok igényes előadása.(megfelelő artikuláció, tiszta intonáció, pontos ritmus, dinamikát, formát, előadásmódot figyelembe vevő megszólaltatás.) Oldottabb metrikájú és kötött lüktetésű népdalok éneklése Kóruséneklés az életkornak megfelelően. A XX. sz. zeneszerzőinek, zenei irányzatainak, műveiknek pontos ismerete. Népi dallamok felismerése a szerzők műveiben. Stílusjegyek, ritmikai elemek felismerése alapján egy-egy mű és szerzőjének megnevezése. A zenei korszakokhoz tartozó társművészeti kapcsolódások keresése, információk gyűjtése a könyvtárhasználati ismeretek és Internet használati ismeretek segítségével. A megismert ritmikai és dallami relációk 11

12 együttműködési képesség zenei írás és olvasás képességének A tanult énekes és hangszeres jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A nyolc év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasásaírása. felismerése, lejegyzése, alkalmazása. Ritmushangszerek használata önálló dalkíséretként. szakkifejezések alkalmazása önállóan. Zenei Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A továbbhaladás feltételét jelentő megfogalmazásokban az elvi meggondolás vezetett, hogy ma már nem lehetbefejezett tudást adni tanulóinknak, de lehet folyamatos megszerzésre mozgósító élményt és önálló ismeretszerzési technikákat, hogy ne csak a tanóráik, hanem életük része legyen az élni segítő zene. Ez befolyásolta a továbbhaladási feltételek kijelölését is, melyeket didaktikai struktúrájának és képességfejlesztő koncepciójának megfelelően a tanterv zenei képességekben jelöl meg és tevékenységekben ellenőriz. Ezért a feltételek közlése is a tantervi tevékenységkategóriában történik. Éneklés esetében ez minden tanított réteget magában foglaló dalismeretet jelent. E rétegek megismétlése helyett visszautal rájuk minden későbbi évfolyamnál a tanterv szövege, így: lásd a tartalom címszónál felsorolva!. Pl. az 5. évfolyamnál 15 a tartalom címszó alatt felsorolt minden zenei réteget képviselő szemelvény csoportos éneklése emlékezetből, majd az egyes évfolyamok új dalrétegeit is felvevő további dallam éneklése, ugyanígy. Az egyes rétegeket képviselő dallamok kiválasztásában a tanterv végén lévő ajánlott dalok jegyzéke segíthet abban, hogy legyen néhány országosan is közösen ismert dallamunk. Ez kell ahhoz, hogy helyi, vagy iskolák közti bármely zenei találkozás esetén legyen közös dalismeret. (A Szózat éneklése, pl. ezért szerepel kiemelten az 5. évfolyam végére vonatkozó feltételként). Ezen túl a ritmikailag pontos (l. alkalmazkodó ritmussal történő), vagy éppen a stílushű közös éneklés megvalósítását, illetve az átélt, kifejező éneklést tartalmazzák e fokozat továbbhaladási feltételei. Ezekbe természetszerűen beleértendő a tiszta intonálás, a zenei előadásjeleknek (tempó- és dinamikai jeleknek) és a szöveg tartalmának megfelelő énekes előadás is. A magyar zenei anyag új stílusú népdalok, verbunkos és népies műdalok éneklése osztályonként, a megadott dalszámon felül, külön került megfogalmazásra. A zenehallgatás esetében az értelmező zenei hallás jelenlétét kéri és ellenőrzi a továbbhaladás feltételeként a tanterv. Például a meghallgatott zenék stílusjegyeinek felismerésével, zenekari hangzások és hangszercsoportok (népitől a romantikusig) hallás utáni megnevezésével, zenei formák, műfajok, művek jellemző részletek alapján történő felismerésével, valamint meghallgatott részletek hallás utáni felismerésével és megnevezésével. Ezen túl csupán szóban követeli a gondolkodási műveletek felsorolások, jellemzések összehasonlítások, elemzések és értékelések eredményeit, majd a 8. évfolyam végén mindezek társművészetekkel való összefüggésrendszerben való összefoglalását. Az improvizáció és a zenei olvasás-írás esetében számol a realitásokkal és csak elemi szintű zenei tevékenységformákat jelöl meg. Az improvizáció esetében ritmusvariációk rögtönzését, igaz, csak a tanult ritmusképletekkel, dallamilag pedig csupán a jól ismert hallási jelenség, az ereszkedő és a kupolázó kvintváltó dallamok rögtönzését azt is csupán megadott formaképlettel és kezdősorral, mintegy kijelölve a folytatást, valamint a tanult nép- és műzenei egyszerű formák (l. nyitás-zárás, perióduselv) alkalmazását. Az olvasás-írásnál is csak a tanult dallamok éneklését kéri betűkottáról és kottakép alapján. Ezen túl csak a tájékozódást témák, szólamok követését várja el a kottában, ill. a dúr és moll azonosítását 1-2 keresztig, illetve bé-ig, valamint az előadási jelek zenei alkalmazását a kifejező éneklés megvalósításához. E feltételek teljesítésének helyes ellenőrzéséhez ismerni kell azok céljainkhoz igazodó pedagógiai funkcióját, a gyereket magát és a feltételeket lefedő így mérésükre is alkalmas adekvát tevékenységeket. JAVASOLT KÖZÖS ZENEI ANYAG (VÁLOGATVA) 12

13 5 8. évfolyam Népdalok A citrusfa levelestül A csitári hegyek alatt A jó lovas katonának A Vidrócki híres nyája Ablakomba, ablakomba Által mennék Csillagok, csillagok Erdő, erdő de magas Erdő, erdő, erdő, marosszéki Érik a szőlő Felülről fúj Hull a szilva Két tyúkom tavali Madárka, madárka Megyen már a hajnalcsillag Nagyváradi kikötőben Ősszel érik babám Sárgul már a Sej, Nagyabonyban Szépen úszik a Énekes szemelvények a magyar zenetörténetből Erkel Kölcsey: Himnusz Egressy Vörösmarty: Szózat Tinódi: Egri históriának summája Csínom Palkó Tyukodi nóta Ellopták szívemet (Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből) Kossuth Lajos azt üzente Esik eső karikára Most szép lenni katonának Kecskemét is kiállítja Szerdahelyi: Magasan repül a daru Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) Bach: Üdv rád és házad népére (Parasztkantáta) Haydn: Erdő mélyén (kánon) Mozart: Jöjj, drága május (dal) Mozart: Csengettyű ária (a Varázsfuvola c. operából) Beethoven: Marmotte (dal) Schubert: A pisztráng (dal) Kodály: Háry (daljáték) részletek Bárdos: Rétre hívó (kánon) Erkel: Keserű bordal (Bánk bán c. operából) Erkel: Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. operából) 13

14 Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak É-dúr hegedűverseny (A tavasz) f-moll hegedűverseny (A tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja (kórus a Messiás c. oratóriumból) Händel: Győzelmi dal (a Judás Makkabeus c. oratóriumból) Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös IV. tétel Schumann: Álmodozás (a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból) Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa (a Nabucco c. operából) Verdi: Radames románca (az Aida c. opera I. felvonásából) Verdi: Bevonulási induló (az Aida c. opera II. felvonásából) Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia Erkel: Keserű bordal (a Bánk bán c. opera I. felvonásából) Erkel: Bánk áriája (a Bánk bán c. operából) Erkel: Meghalt a cselszövő zárókórus a Hunyadi László c. opera I. felvonásából) Erkel: Palotás (a Hunyadi László c. operából) Debussy: Children s corner Bartók Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály: Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek (I/18, II/31.) Bartók: Divertimento Sravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala (a Porgy és Bess c. operából) Gershwin: A szegény ember gazdagságáról (a Porgy és Bess c. operából) Szörényi Bródy: István, a király szabadon választott részlete 14