Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b ó ség gel, Nyújts fe lé je vé d ó kart, Ha küzd el len ség gel,

Átírás

1 Himnusz Kölcsey Ferenc ( ) Andante religioso ( = 60) Egynemû karra ERKEL FERENC ( ) I. Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b ó ség gel, II. III. Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b ó ség gel, Nyújts fe lé je vé d ó kart, Ha küzd el len ség gel, Nyújts fe lé je vé d ó kart, Ha küzd el len ség gel, Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d ót, Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d ót, Meg b ún h ód te már e nép A múl tat s jö ven d ót! Meg b ún h ód te már e nép A múl tat s jö ven d ót! 6

2 Himnusz Kölcsey Ferenc ( ) Andante religioso = 60 Vegyeskarra ERKEL FERENC ( ) S A Is ten, áldd meg a ma gyart Jó kedv vel, b ó ség gel, T B Nyújts fe lé je vé d ó kart, Ha küzd el len ség gel, Bal sors a kit ré gen tép, Hozz rá víg esz ten d ót: Meg b ún h ód te már e nép a múl tat s jö ven d ót! 7

3 Szózat Vörösmarty Mihály ( ) EGRESSY BÉNI ( ) Andante maestoso S A Ha zád nak ren dü let le nül légy hí ve T B ó, ma gyar! Böl cs ód az s maj dan sí rod is, mely á pol, s el ta kar. A nagy vi lá gon e kí vül cresc. nin csen szá mod ra hely. Áld jon vagy ver cresc. jen sors ke ze, itt él ned, él ned, hal nod kell! 8

4 Magyar népzene Zenei Z enei nyelvjárások nyelvjárások 1.resz_ indd :54

5 Zenei nyelvjárások Népzenei hagyományunk nem egyenletesen oszlik meg a magyar nyelvterületen. Bartók Béla 1921-ben négy zenei nyelvjárást állapított meg: I. Dunántúl, II. Észak, III. Alföld, IV. Erdély. A mai népzenekutatás részletesebb földrajzi beosztást alkalmaz. 1. Dunántúl; 2. Szlavónia (Eszék környéki magyar falvak); 3. Északnyugat (Csallóköztôl a nyitrai Zobor-vidékig); 4. Észak (a Garam és a Hernád közti terület); 5. Észak-kelet (Felsô-Tisza-vidék); 6. Alföld; 7. Kalotaszeg és Mezôség; 8. Székelyföld (zeneileg idetartoznak a bukovinai székelyek és a gyimes-völgyi csángók is); 9. Moldva. Tekerôlant Népzenegyûjtés Citera A népzene olyan dallamokból tevôdik össze, amelyeket sokan és sokáig énekelnek. Ezeket a dallamokat és szövegeket szájhagyomány útján adta át egyik nemzedék a másiknak, számtalan változatban, de lényeges vonásaikat híven megôrizve. A népi dallamvilág tudatos megismerése gyûjtése, lejegyzése, rendszerbe foglalása alig száz éve kezdôdött meg. Európában az elsôk között Vikár Béla honosította meg a gyûjtés tudományos módszerét: 1895-tôl kezdve fonográffal örökítette meg a dalokat. A XX. század közepe óta a hangfelvételek magnetofonnal készülnek. Bartók Béla tizennégyezer magyar dallamot ismert, Kodály Zoltán közel harmincezret. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében ma mintegy százötvenezer népdalt tartanak nyilván. E gyûjtemény világviszonylatban is kiemelkedô. A népdalgyûjtés kezdeti idôszaka után a feltárások kiterjedtek a néprajz minden területére tôl Martin György nevéhez fûzôdve megkezdôdött a néptánckutatás is. A gyûjtemények bôvülése, a magas színvonalú kutatási eredmények, a hagyományok fôként Erdélyben való továbbélése az 1970-es években lehetôvé tették a táncházmozgalom elindulását. 10

6 Az elsô táncház Budapesten nyílt meg 1972-ben Sebô Ferenc, Halmos Béla, Martin György és Novák Ferenc irányításával. A népzenéket és táncokat színpadra vitték, koreografálták. Megjelentek a hivatásos népzenészek, néptáncosok, népdalénekesek, tánc- és népzenekari együttesek, koreográfusok. A magyar kortárstánc alapja a néptánc lett, és a népzenei gyökerek ihletésével ma már látványos show-tánc elôadások is születnek. Régi örökség A népek zenei hagyománya különbözô korú, eredetû és jellegû dallamokat ôriz. Bartók és Kodály kutatásai nyomán a magyar népzenében három jellemzô típust különböztetünk meg: I. ütempáros dallamokat (ide tartozik a legtöbb gyermekjáték és sok népszokás dallama); II. a) gyökereiben honfoglalás elôtti régi stílusú dallamokat, b) recitáló siratóénekeket; III. mintegy másfél évszázados új stílusú dalokat. Ezeken kívül sok egyéb különféle származású, felépítésû és rendeltetésû dallamot is ismerünk. Tankönyvünk példái a magyar népzene régi stílusának és a szintén ôsidôkben gyökerezô siratóéneknek három jellegzetes rétegét mutatják be. Ezek nem válnak el élesen, tulajdonságaik több dallamban összefonódnak. A) ERESZKEDÔ ÖTFOKÚ DALLAMOK ( old.) A B) Összekötô láncszem az ereszkedô dallamok között (20. old.) B) ZSOLTÁR TÍPUSÚ DALLAMOK ( old.) C) SIRATÓK ÉS SIRATÓ TÍPUSÚ STROFIKUS DALLAMOK ( old.) Fonográf A) ERESZKEDÔ ÖTFOKÚ DALLAMOK Régi népzenénk leggazdagabb rétege magasról ereszkedô, ezen belül sok esetben részleges vagy szabályos kvintváltó, leginkább oktávon vagy kvinten induló dallamokból áll. A tisztán vagy alapjában ötfokú dallamok többsége lá végû. Körülbelül fele-fele arányban kötetlen (parlando-rubato), illetve kötött (giusto) ritmusúak; ezeket a dallamokat a magyar nyelvterület minden részén megtalálták a gyûjtôk. 11

7 Röpülj, páva, röpülj Parlando 1. Rö pülj, pá va, rö pülj, Vár me gye há zá ra. A sze gény ra bok nak Sza ba du lá sá ra. 2. Felszállott a páva Vármegyeházára, De nem ám a rabok Szabadulására. Tömör és arányos, tiszta ötfokú dél-dunántúli dallam. A magyar népzene régi stílusának egyik remeke. Ráillenek Kodály szavai: pár hangnyi dallamok, mintha kôbe vésve állták volna századok viharát. Szövege rabénekeinkben gyakran elôforduló versszakokból áll. A vármegye börtönében sínylôdôk számára a szabadon szárnyaló madár jelképezte a szabadságot. Ezt a jelképet használta fel Ady Endre is híres költeményében, melyet Kodály a fenti dallam felhasználásával zenésített meg férfikarra; ugyanezt a dallamot a Bicinia Hungarica sorozatban és nagyzenekari változatokban is feldolgozta. ILLUSZTRÁCIÓ: Musica practica 21. Bartók Béla: Este a székelyeknél részlet 12 Doromb

8 Megrakják a tüzet Parlando 1. Meg rak ják a tü zet, Még is el a lu szik, Nincs az a sze re lem, A mi el nem mú lik. 2. Rakd meg, babám, rakd meg Lobogó tüzedet, Hadd melegítsem meg Gyönge kezeimet. Zalától Csongrádig, a dél-magyarországi hagyomány ôrizte meg ezt a dallamot. Benne két, tiszta ötfokú zenei gondolat szabályos kvintváltással jelenik meg. Különféle lírai többnyire szerelmi szövegek kapcsolódnak hozzá. A dallam néhány változata aratószöveggel is társul: Arass, rózsám, arass, megadom a garast, Ha én meg nem adom, Megadja galambom. Arattam, arattam, Kévét is kötöttem, Galambom tarlóján Meg is betegedtem. OLVASÓGYAKORLAT: Kodály Zoltán: 333 olvasógyakorlat

9 Megkötöm lovamat Rubato 1. Meg kö töm lo va mat l=m Szo mo rú f úz fá hoz, Le haj tom fe je met Két el s ó lá bá hoz. 2. Lehajtom fejemet A babám ölébe, Hullajtom könnyeim Rózsás kötényébe. Az elôzô dallaméval azonos kezdet után eltérô, változatosan hullámzó sorok követik egymást ereszkedô rendben. A dallam elsô és második fele saját ötfokú rendszerben mozog. Szövegváltozata az utóbbi idôben idegenszerû, mûdalos fordulatokkal teli dallammal vált népszerûvé. Bartók Béla Tizenöt magyar parasztdal címû zongoramûvének ez az elsô dallama. 14

10 Madárka, madárka Rubato 1. Ma dár ka, ma dár ka, Ne za vard a vi zet, Hogy i gyam be l ó le, Hogy ír jak le ve let. 2. Apámnak s anyámnak, Szívbéli mátkámnak, Hogy tudják meg ôk is, Kinek adtak férjhez. 3. Cifra katonának, Hatökrös gazdának, Hatökrös gazdának, Nagy hegyi tolvajnak. 4. Mert én már jóllaktam Jó reggel felkelni, Jó reggel felkelni, A patakra menni. 5. A patakra menni, Véres ruhát mosni, Könyûvel áztatni, Jajszóval sulykolni. Moldvai magyar dallam. Az alapjában ereszkedô dallamvonalat helyenként emelkedô fordulatok teszik változatossá. A kvintváltás csak nyomokban jelentkezik. Szövege a magyar nyelvterület keleti részén elterjedt Nagy hegyi tolvaj ballada egyik részlete. Jól megfigyelhetô a régi népzenénk virágkorára jellemzô gazdag díszítés. ZENEHALLGATÁS: Viva la Musica I

11 Annyi bánat a szívemen Rubato 1. Any nyi bá nat a szí ve men, Két rét haj lott az e ge ken. Ha még e gyet haj lott vol na, Szí vem ket té ha sadt vol na. 2. Én elmegyek közületek, Isten maradjon veletek Tôlem több panaszt nem hallasz, Kit hallottál, avval maradsz. 3. Akkor jussak én eszedbe, Mikor kenyér a kezedbe. Akkor se jussak egyébrôl, Csak az igazi szeretetrôl. Jellegzetes kelet-erdélyi dallam. A kisjárású 1. és 3. sort feltûnôen nagy terjedelmû 2. és 4. sor követi. Ezek együttese kvintváltás nélkül valósítja meg az ereszkedés elvét. Bartók Béla a Nyolc magyar népdal címû ének-zongorára írt mûvében dolgozta fel. Feladat: Énekeljetek díszítve mindkét irányban lá-pentaton hangkészletet! Az ékesítéshez az alsó és a felsô váltóhangokat használjátok! 16

12 Béreslegény Tempo giusto 1. Bé res le gény, jól meg rakd a sze ke ret, l=m Sar jú tüs ke bö kö di a te nye red. Men nél job ban bö kö di a te nye red, An nál job ban rakd meg a sze ke re det. 2. Béreslegény mezítláb ment szántani, Otthon hagyta a csizmáját patkolni, Kilenc kovács nem merte elvállalni, Egy sem tudott rózsás patkót csinálni. KÍSÉRET: Musica practica 3. Béres legény népi zenekari kísérete Jellegzetes kelet-dunántúli dallam és szöveg. Sajátossága a soronként egyformán ismétlôdô ütemváltás és a két, ötfokú rendszerbe illô szabályos szerkezet: a dallam második fele öt hanggal mélyebben pontosan megismétli az elsôt. A dunántúli ugrós -t, régi néptáncaink egyikét ma is szívesen járják erre a dallamra. A 2/4-es táncmozgás a dallam 3/4-es ütemeivel különös feszültséget hoz létre, amely kétsoronként oldódik. Erre épül Bartók Béla Négy régi magyar népdal címû férfikarának zárótétele. A szerzô ezt a dalt akkor még csak egy versszakkal ismerhette, ezért feldolgozásában népköltészeti gyakorlatot követve megkettôzte a szövegsorokat. Feladat: a) Állapítsátok meg a dallam hangkészletét és sorszerkezetét! Figyeljétek meg a sorzáró kadenciákat! b) Énekeljétek el szolmizálva a népdalt két rendszerben is, ezáltal az 1. és a 3. sor kezdôhangja azonos lesz. 17

13 Hej, rozmaring, rozmaring Tempo giusto 1. Hej roz ma ring, roz ma ring, l=m Le sza kadt ró lam az ing. Van már né kem ked ve sem, Ki meg varr ja az in gem. 2. Hej, rezeda, rezeda, Karcsú a lány dereka. Ha karcsú is, illeti, Barna legény szereti. 3. Hej, kendermag, kendermag, Jaj, de büszke legény vagy. Mit ér a büszkeséged, Ha nincs szép feleséged. KÍSÉRET: Musica practica 2. Hej, rozmaring, rozmaring népi zenekari kísérete A Duna-kanyartól nagyjából a Sajó völgyéig elterülô Palócföldön máig elevenen élô dallam. Részleges kvintváltás egyesül benne a szöveghez alkalmazkodó feszes ritmikával. Hangsora alapjában ötfokú. Népszerûségéhez hozzájárulnak a községenként változó játékos, tréfás szövegek. 18 Magyar nemzeti viseletek

14 Duna-parton van egy malom Tempo giusto 1. Du na par ton van egy ma lom, l=m Bú bá na tot ól nek* a zon, e je ha! Ne kem is van bú bá na tom, O da vi szem, le já ra tom, e je ha! * Ôlnek jelentése: ôrölnek 2. Ej, te kislány, ugorj egyet, Ne sajnáld a cipellôdet, ejeha! Ha elszakad, újat veszek, Azért én a tied leszek, ejeha! KÍSÉRET: Musica practica 1. Duna-parton van egy malom népi zenekari kísérete A dél-dunántúli hagyományban fennmaradt dallam. Szabályos a kvintváltás a 2. és 4., részleges az 1. és 3. sor között. Sajátosságai: a feszes ritmusú páratlan és páros ütemek folytonos váltakozása, a 2. és 4. sor bôvülése, a dunántúli ötfokúságra jellemzô nagy terc és nagy szeptim használata. A kezdôszöveg tartalma és költôi hangvétele a közép-volgai népek hagyományában is elôfordul: A dombháton a szélmalom vajon mit ôröl olyan sietve? Úgy látszik, az én bánatom ért oda. A dallam különféle változatait Bartók Béla a Tizenöt magyar parasztdalban zongorára, a Magyar parasztdalokban pedig zenekarra dolgozta fel. ZENEHALLGATÁS: Viva la Musica I

15 Kalotaszegi nôi és férfi viselet Moldvai csángó zsinóros mellény és viseletek Aj, sirass, édesanyám Parlando 1. Aj, si rass é des a nyám, míg e l ót ted já rok, Mer az tán si rat hatsz, ha út nak in du lok, Út nak in du lá som, nin csen ma ra dá som, Az i ri gyek mi att e sett buj do sá som. 2. Istenem, Istenem, hol lészen halálom, Erdôn-e vagy mezôn, vagy pedig tengeren? Ha erdôn veszek el, ki temet el engem, Ha tengeren veszek, ki sirat meg engem? 3. El is eltemetnek az erdei vadak, Meg is megsiratnak az égi madarak. Tenger sûrû habja szemfedelem leszen, Tengernek zúgása harangszóm is leszen. 20

16 Mint a magyarság annyi más régi hagyományát, ereszkedô ötfokú dallamaink jelentôs részét is a székelység ôrizte meg. Ezen belül a siratóénekekbôl kialakult és kötött formába rendezôdött dallamainkat is. Az effajta panaszos dalokat keserves -nek nevezik. A költôi hangvétel közel áll a siratók szövegeihez, de míg azokban az elhunyt hozzátartozótól búcsúznak, ezekben saját bánatukról énekelnek. E dallam hidat alkot az ereszkedô és a zsoltár típusú dallamok között, mert oktávról indulva lassanként ereszkedik, ugyanakkor a benne levô kötetlen ritmusú (parlando) sûrû hangismétlések miatt a zsoltár típusú dallamokhoz hasonlít. Kodály Zoltán e dallamot két mûvében örökítette meg: elôször zongorára, az Op. 11. Hét zongoradarabban, majd szövegével együtt vegyeskarra, mindkét esetben Székely keserves címmel. A kórusmû 1934-ben készült Kôrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulójára. Magyar szobasarok, Kalotaszeg, Kolozs megye Magyar (székely) ház. Farcád, Udvarhely megye 21