Czira Tamás: Területi folyamatok, területi kihívások, területi értékelési rendszer szeptember 22.

Átírás

1 Czira Tamás: Területi folyamatok, területi kihívások, területi értékelési rendszer szeptember 22. Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE TTK, geográfus szak (MsC) Az oktatók a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának irodavezetői

2 Az előadás tartalma Területi folyamatok vizsgálatának lépései, folyamata, helye a tervezési ciklusban A területi értékelési rendszer alappillérei Területi elemzési-értékelési típusok A hazai területi értékelési rendszer jellemzői (erősségek, hiányterületek) A területi értékelési rendszer eredményei A területi értékelési rendszer jövője 2

3 Területi folyamatok vizsgálatának lépései, folyamata, helye a tervezési ciklusban 3

4 Területi folyamatok vizsgálatának lépései, folyamata, helye a tervezési ciklusban A területi folyamatok vizsgálata: A társadalmi, gazdasági, környezeti, jelenségek, változások rendszeres megfigyelése, nyomonkövetése, modellezése, elemzése Jogi, szabályozási keretek: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről, 5. aa) pontja előírja a területi folyamatok folyamatos megfigyelését, 7. j) pontja pedig a Kormány négyévenkénti beszámolási kötelezettségét a területi folyamatok alakulásáról. A 97/2005. XII. 25. OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, a területi monitoring és értékelési rendszer fejlesztését irányozza elő, összhangban a évi XXI. törvény 27. (1) h) pontjával. Előkészítés alatt áll; a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét szabályozó Kormányrendelet. 4

5 Területi elemzés-értékelés (típusok, szerepek) Területi értékelés: a területi jelenségek, folyamatok rendszeres megfigyelése tervezések-fejlesztések eredményeinek, hatásainak vizsgálata, modellezése, a változások okainak feltárása, ok-okozati összefüggések feltárása, a területi célkitűzések más szakpolitikában való integrációjának vizsgálata, visszacsatolás a tervezésbe Területi értékelés irányulhat: a területi tervek, programok megvalósulásának mérésére ezek térségi összhatásának mérésére; a területfejlesztési politika teljesüléséhez való hozzájárulás vizsgálatára; a fejlesztési források területi eloszlásának, eredményeinek vizsgálatára; a tervdokumentumok területi tartalmának értékelésére; a területiség, mint horizontális célkitűzés szakpolitikákba, tervezési dokumentumokba történő integrálódásának vizsgálatára 5

6 Területi folyamatok vizsgálata és a területi értékelés helye a tervezési ciklusban Péti, M. Salamin, G

7 A hazai területi értékelési rendszer alappillérei 7

8 A hazai területi értékelési rendszer alappillérei Jogi keretek TÉR koncepciója T-MER rendszermodell TeIR, mint információs bázis Ágazati információk, adatok, Területi tervező és értékelő intézményrendszer (NFGM, VÁTI) 8

9 A területi értékelési rendszer legfőbb célja az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) hosszú, illetve középtávú céljai megvalósulásának előrehaladásáról teljes körű, a döntéshozók számára releváns képet adjon, az OTK-ban megfogalmazott célok végrehajtásának értékelése hatékony, rendszerszerű, folyamatos és jogszabályi normarendszerrel támogatott legyen. a rendszerben azonosított elemzési-értékelési típusok többsége közvetlenül vagy közvetve az OTK célrendszer megvalósulásnak értékelést segíti 9

10 A TÉR működtetésének alapelvei I. Egzakt megismerés Az értékelések biztos szakmai alapokon valós, mérhető, aktuális adatokkal, információkkal és módszertanokkal alátámasztva menjenek végbe. Rendszerszemlélet tervezhetőség Az értékelési folyamatok és részelemeik tervezett, ütemezett módon, a fejlesztéspolitikai tervezési rendszert is támogatva valósuljanak meg. Programszemlélet Az értékelések, értékeléstípusok legyenek részei a tervezésnek, a programok kialakításától azok végrehajtásáig kísérjék a tervezési folyamatokat. Átláthatóság Legyenek hozzáférhetők a területi értékelési eredmények, a területi értékelések véleményezési, elfogadási rendje, területi értékelési rendszer járuljon hozzá a fejlesztési források felhasználásának megismertetéséhez. Rugalmasság A területi értékelési rendszer legyen képes gyorsan reagálni a döntéshozók és tervezők által támasztott értékelési igényekre. 10

11 A TÉR működtetésének alapelvei II. Hatékonyság A területi értékelések szolgálják a fejlesztési folyamatok hatékonyságának növelését, költséghatékony megvalósítását, és az értékelések végrehajtása is hatékonyan történjen. Nyilvánosság Legyen biztosítva a szakmai közvélemény, a civil szervezetek, a fejlesztések által érintett lakosság és a civil szervezetek számárra az értékelési folyamatban való véleményalkotás, az értékelési eredmények megismerése. Partnerség A területi értékelési folyamatba legyenek bevonva a társadalmi, tudományos és szakmai szervezetek (különösen az érintett térség vonatkozásában), véleményük kerüljön beépítésre az értékelési jelentésekbe. Folyamatos visszacsatolás és integráció A nemzeti, térségi szintű területi célkitűzések visszacsatolása a tervezési folyamatba és integrációja a fejlesztéspolitikai rendszerbe ütemezett és koordinált módon, az értékelési eredmények valódi figyelembe vétele mellett történjen. Fenntarthatóság A területi értékelési rendszer működtetésére, folyamatos fejlesztésére álljanak rendelkezésre megfelelő anyagi és szakmai erőforrások, a rendszer szabályozási alapjaival egyetemben. 11

12 A TÉR-ben azonosított értékeléstípusok I. Jelenleg létező Területi értékelési típusok szabályozott ad hoc 1. A KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETI SZINTŰ TERVEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1.1. TERÜLETI TERVEK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Részben létező Nem létező (javasolt) Regionális fejlesztési koncepció és program értékelése Megyei területfejlesztési koncepció, program és rendezési terv értékelése Kistérségi fejlesztési koncepció és program értékelése Kiemelt térségek tervei megvalósulásának értékelése 1.2. ÁGAZATI POLITIKÁK ÉS PROGRAMOK TERÜLETI HATÁSÉRTÉKELÉSE Politika, program értékelések Tematikus ágazati értékelések 1.3. FEJLESZTÉSI FORRÁSOK TERÜLETI ÖSSZHATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Források felhasználásának területi értékelése Források hatásértékelése 1.4. TEMATIKUS TERÜLETI ÉRTÉKELÉSEK Országos integrált fejlesztési térségek (Balaton, Duna-, Tisza-mente, Budapest és agglomerációja) Városfejlesztési hatások értékelése Rurális területek fejlődésére gyakorolt hatások Leghátrányosabb helyzetű térségek Területi éghajlatváltozási értékelések 12

13 A TÉR-ben azonosított értékeléstípusok II. Területi értékelési típusok Jelenleg létező szabályozott ad hoc Részben létező Nem létező (javasolt) 1.5. PROJEKTEK TERÜLETI HATÁSÉRTÉKELÉSE Előzetes területi hatásvizsgálat Utólagos területfejlesztési hatásértékelés 2. TERVEZÉST KÍSÉRŐ ELŐZETES ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK 2.1. TERÜLETI TERVEK ELŐZETES PROGRAMÉRTÉKELÉSE 2.2. TERÜLETI TERVEK STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 2.3. ÁGAZATI TERVEK TERÜLETI SZEMPONTÚ ELŐZETES ÉRTÉKÉLÉSE 2.4. ÁGAZATI TERVEK TERÜLETI SZEMPONTÚ STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA 3.NEMZETI SZINTŰ TERÜLETFEJLESZTÉSI FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE (AZ OTK ELŐREHALADÁSNAK ÉRTÉKELÉSE) 3.1. A TERÜLETI REÁLFOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE Éves elemző jelentés a területi folyamatok alakulásáról éves elemző-értékelő jelentés a területi folyamatok alakulásáról (az Országgyűlési Jelentés részeként) 3.2.A TERÜLET-POLITIKA MEGVALÓSULÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE (AZ ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS RÉSZEKÉNT) 13

14 ATÉR rendszer sémája Czira, T. Kiss, Cs

15 A TÉR KIALAKÍTÁSÁBÓL, MŰKÖDTETÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ FŐBB ELŐNYÖK Megszilárduló, korszerűsödő területfejlesztési intézményrendszer. A területfejlesztési szabályozási rendszer tovább fejlődik. A területfejlesztési politika érdekérvényesítő szerepe erősödik. Az országos és térségi területi célok érvényesülése erőteljesebbé válik. A tervezési folyamatokba történő visszacsatolás eredményessé válása, ezáltal a fejlesztéspolitikai programok hatékonyabb tervezése végrehajtása. A hazai területi értékelési kultúra gazdagodik, minőségileg fejlődik. Új típusú területi értékelési eljárások honosodnak meg. A területi értékelések módszertani bázisa szélesedik, korszerűsödik. A területi értékelési rendszer EU kompatibilisebbé válik. A területi értékelés szakmai háttere megerősödik, az értékelés szakmai bázisa bővül. Összességében ütemezett, átlátható, fenntartható területi értékelési rendszer alakul ki. 15

16 A központilag koordinált területi értékelések legfontosabb bázisa a T-MER 16

17 Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) nem informatikai rendszer, hanem a területi folyamatok és a területfejlesztési politika érvényesülése mérésének, elemzésének, értékelésének módszertani eszközkészlete (mutatók, vizsgálati módszerek, szempontrendszer stb.) és folyamatmodellje országos jelentőségű területi elemző és értékelő munkák, valamint az egyéb döntés-előkészítő területi elemzések elvégzésének és az információk előállításának hatékonyabbá tétele érdekében - működteti a VÁTI; 2001-ben készítette el a VÁTI a T-MER koncepcióját aktualizálta 2003-ban, és 2008-ban ekkor már informatikai modulja is részben kiépül a TeIR részeként; hozzájárult: az Országgyűlési Jelentés (2005), az 1998-as OTK felülvizsgálat, OTK évi megújítás, időszaki (éves) jelentések (2005, 2006, 2008, 2009), jelentések, ad-hoc területi értékelések, döntés előkészítést támogató gyorselemzések, tájékoztatók készítéséhez; Jellemzője: állandóan bővíthető, új módszertanokat integráló, részben hozzáférhető, 17

18 A T-MER célja, feladata, tárgya A T-MER célja A területfejlesztési politika, és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban foglaltak megvalósításának elősegítése A T-MER feladata A területfejlesztési politikai döntéstámogatás megalapozása A területfejlesztésért felelős szervezetek, és a nyilvánosság tájékoztatása Területi folyamatok (gazdaság, társadalom, környezet, infrastruktúra) A T-MER tárgya OTK térségtípusok és országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek folyamatai Régiók területi folyamatai A területfejlesztési politika eszköz- és intézményrendszere A támogatáspolitika eredményei (közvetlen, közvetett területfejlesztési támogatások) Fejlesztési programok 18

19 Folyamat Output A megfigyelés tárgyának azonosítása Rendszerterv Szakértői alrendszer Információs alrendszer Érzékelő modul Adatfeldolgozó modul AT-MER működésének folyamata Információfeldolgozó modul Értékelő modul Adatgyűjtés 1) TeIR adatok 2) egyéb KSH és ágazati információk, támogatási adatok, intézményrendszeri kérdőívek stb.) Adatfeldolgozás Adatbázis építés Információfeldolgozás Területi elemzés Területi értékelés Adatbeszerzési terv (TeIR) TeIR-be beépülő adatok Indikátorok, komplex mutatók Táblák, ábrák, térképek Állapot illetve térbeli, időbeli változás elemzése Összegző értékelés, előrehaladás értékelése, hatásértékelés, javaslatok Output modul Jelentések az Országgyűlés, a döntéshozók, a szakmai Dokumentálás közönség és nyilvánosság számára 19 értékelés (2009. szeptember 23.)

20 A T-MER fő információs bázisa a TeIR TEIR-ben szereplő adatkör bővítése Területi aggregációs szintek bővítése (népesség-nagyságkategóriák, OTK térségtípusok, kistérségi és települési kedvezményezettség) Módszertani háttér információk megjelenítése (adatforrás, mutatószámítás etc) Hazai és nemzetközi mutatók együttes lekérdezése Alapadatok mellett számított mutatók lekérdezése Választható idősorok lekérdezése Területi aggregáció, szűkítés, részletezettség együttes választhatósága (pl. Nógrád megye romák lakta kistérségeinek település szintű mutatói) Egy térségtípus összes (releváns) mutatójának lekérdezése A hazai és EU által társfinanszírozott támogatási adatok lehetőleg egységes szerkezetben aktualizálva kerüljenek be a rendszerbe A területfejlesztés szereplői által interaktív módon frissíthető intézményrendszeri, tervellátottsági adatok 20

21 Gazdasági folyamatok Gazdasági alaptényezők Beruházások Gazdasági szervezetrendszer Munkaerő Gazdasági szerkezet Innovativitás, modernizálódás Gazdasági teljesítmény, eredmény Meghatározó ágazatok Agrárgazdaság Ipar Építőipar Üzleti szolgáltatások Turizmus Társadalmi folyamatok Humán erőforrások Életkörülmények Demográfia Egészségi állapot Tudásbázis Foglalkoztatás, munkanélküliség Társadalmi szolgáltatások Jövedelmi viszonyok Lakáskörülmények Bűnözés Környezeti állapot, természeti és kulturális örökség Környezetterhelés, környezeti állapot, környezetvédelmi tevékenység Természet- és tájvédelem Levegőtisztaság-védelem, éghajlatváltozás Fenntartható vízgazdálkodás Talajvédelem-területhasználat Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Környezetegészségügy Megújuló energiaforrások Védett természeti értékek Természeti és táji értékek Erdők természetvédelme Műszaki infrastruktúra, elérhetőség Közlekedés Infrastruktúra ellátottság Hálózatok Elérhetőség Infokommunikációs infrastruktúra Közművek Egészségügy Szociális ellátás Oktatás, képzés Művelődés Kulturális örökség védelme és fenntartása Műemlékvédelem Múzeumok, tájházak Világörökség-védelem Régészeti lelőhelyek 21

22 A T-MER információs alrendszere - indikátorok A TERÜLETI FOLYAMATOK SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS INDIKÁTOROK Gazdaság Társadalom Környezeti állapot, természeti és kulturális örökség Műszaki infrastruktúra, elérhetőség Komplex indikátorok az egyes térségek állapota, dinamikája egy tényezőcsoport alapján együttesen értékelhető (pl. gazdasági fejlettség) különböző tényezők együttes hatását képesek kifejezni (pl. társadalmi, gazdasági, infrastrukturális tényezőkön alapuló versenyképesség). 22

23 T-MER Szakértői alrendszer - A TERÜLETI FOLYAMATOKRA HATÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, INFRASTRUKTURÁLIS, KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉRTÉKELÉSE - TÉRSÉGSPECIFIKUS ÉRTÉKELÉS AZ OTK TÉRSÉGTÍPUSOK MENTÉN Budapesti metropolisz-térség, Fejlesztési pólusok, Külső és belső perifériák, elmaradott térségek, Balaton-térség, Tisza-térség, Duna-mente, Határ menti területek, Tanyás térségek, Aprófalvas térségek, Nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek, Magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek - RÉGIÓK ÉRTÉKELÉSE - A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE Szabályozó joganyag Területi információs rendszerek Vállalkozási övezetek Területi tervezés-értékrlés Képzés-kutatás Pénzügyi eszközök - A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÉRTÉKELÉSE - ÁGAZATI SZAKPOLITIKÁK ÉRTÉKELÉSE 23

24 A T-MER jogszabályi megerősítése évi Korm. rendelet előkészítése a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörének, szervezeti és működési rendjének szabályozásáról CÉL: A területi monitoring és értékelési rendszer -kialakítása; -működési feltételeinek biztosítása; - a fejlesztéspolitikai eredményekbe történő hatékony visszacsatolás biztosítása; - a területi értékelések tervezhetővé tétele; - területi értékelési alapelvek lefektetése; - területi értékeléstípusok meghatározása; - a területi értékelés intézményrendszerének kialakítása, és megerősítése. 24

25 Területi elemzési-értékelési típusok 25

26 Területi hatású hazai és közösségi programok, fejlesztések értékelései előcsatlakozási alapok Területfejlesztési Phare programok Eleinte csak a forrás felhasználás feltételeinek teljesítését szolgálták Lényegében monitoring jelentések az unió részére A programok lezárása felé közeledve, az éves jelentések követelményein túlmutató értékelések (pl. Nagy Phare Könyv : a területfejlesztési Phare források összegző kiadványa.) Célja a tájékoztatás, információszolgáltatás és nem a döntés-előkészítő értékelés az ilyen jellegű értékelés elmaradt ISPA (Instrument for Structural Programmes for pre-accession) Felhasználásáról egyáltalán nem született összegző értékelési jelentés, területi értékelés sem SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) az éves jelentések mellett uniós módszertan alapján utólagos értékelés tagországonként, gyenge területi jelleg, gyenge információbázis 26

27 Területi hatású hazai és közösségi programok, fejlesztések értékelései nemzeti fejlesztési tervek és operatív programjai I. I. NFT Nagyrészt monitoring jelentések a forrás felhasználás előrehaladásáról Kevéssé területi szempontúak (max. regionális szint) Előre mutató példák: I. NFT közbenső értékelése - hét kistérségre elkészített esettanulmány, következtetések, ajánlások az összegző jelentésben. DE! nem pótolja az ország és az 1. NFT egészére a területi szempontú értékelést. ROP , területi monitoring jelentései, támogatásallokáció vizsgálata ROP időszakának intézkedés szintű indikátorvizsgálata. A megvalósult fejlesztések programindikátorainak (eredményeinek) összesítése, térképezése, összevetése a célokkal, statisztikai mutatókkal 27

28 Területi hatású hazai és közösségi programok, fejlesztések értékelései nemzeti fejlesztési tervek és operatív programjai II. ÚMFT Területi dimenzió, mint horizontális elv az előzetes (ex ante) értékelésekben, ám mégsem hatják át a területi szempontok. Figyelembe veszik a területiség kérdését, vizsgálják a területi szempontok érvényesülésének mértékét, ugyanakkor a várható hatások feltérképezésénél, nem mindig térnek ki a területileg eltérően jelentkező hatások bemutatására NFÜ tervbe vette az EU Kohéziós Jelentéséhez hasonló szakpolitiksai értékelés elvégzését, az UMFT megvalósításának közepén, ez eddig nem készült el 28

29 Országgyűlési Jelentés a területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről I. elkészítését a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény szabályozza korábban kétévente, most négyévente + kiegészült a területrendezés érvényesüléséről Kormány készítteti, Országgyűlés elé terjeszti, azaz a VÁTI készíti NFGM megbízásából (1,5 év, kb szakértői munkanap, külső szakértők, tárcák, intézmények bevonásával) átfogó, utólagos, négy éves periódust felölelő EU Kohéziós Jelentéshez hasonló, összhatást értékelő jelentés Célja: elemzés területi folyamatok alakulásáról, a területi politika érvényesüléséről a területi folyamatok vizsgálata az OTK célrendszere mentén, Régiók, térségtípusok szerinti értékelések Eszközrendszer (jog, támogatások, területi tervezés-értékelés, képzés, kutatás, kistérségi gazdaságfejlesztés, területi inforendszerek intézményrendszer 29

30 Első OGy. Jelentés (2001) közti időszakról Országgyűlési Jelentések Második OGy. Jelentés (2005) közti időszakról (aktualizált kiegészítés 2003 ebből éves jelentések) ELFOGADÁS-a megújított OTK mellékleteként Harmadik OGy. Jelentés (2009) Statisztikák alapján a közi időszakról, amúgy napjainkig 30

31 A évi Országgyűlési Jelentés új elemei Sokkal bővebb adatkör Új, bővebb tematika (európai területi kitekintés, területi képzés, kutatás, éghajlatváltozás, megújuló energiák területi értékelése, környezetegészségügy, térségtípusok megjelenése) Ágazati felmérések, értékelési eredmények integrálása Önálló háttéranyag és értékellési összefoglaló Új módszertanok alkalmazása (komplex mutatók, területi hatásértékelés) Területrendezési tervek érvényesülésének vizsgálata Értékelési jelleg és a dinamikai vizsgálatok erősítése 31

32 Éves területi jelentések tényszerűen, kvantitatív formában, elemző, elsősorban a pillanatnyi állapot és térszerkezet bemutatása, elemző jelleg a legfontosabb és egy év alatt is változást mutató területi gazdasági - társadalmi - környezeti - műszaki infrastrukturális folyamatokról előzmények: Éves területi jelentések 2003, tól már kiadvány is, OTK átfogó céljai mentén, cél a tájékoztatás, és a területi folyamatok folyamatos vizsgálata 32

33 Országos Területi Helyzetkép kiadványsorozat 33

34 Decentralizált területfejlesztési források értékelése Országos Területfejlesztési Tanács számára készített éves beszámoló és átfogó jelentés ( ) tárgya decentralizált, területfejlesztési támogatások (TRFC,HÖF TEKI,HÖF CÉDE,TEUT, LEKI) Az előirányzatok terhére meghozott tárgyévi döntések alapján Elemzi a támogatások megoszlását célonkénti és területi bontásban Tájékoztat az odaítélés során érvényesülő szempontokról, felállított prioritásokról összefoglaló képet ad a decentralizáltan meghozott döntésekről, elősegítve a pályázati rendszer igényekhez történő igazítását. Legújabb: Átfogó értékelés ( ): a 13 év alatt működő 10 előirányzat közel 50 ezer projektjének adatait, 41 mintaprojektet, mai áron összesen 463 milliárd Ft elosztási mechanizmusát 34

35 Egy főre jutó támogatás kistérségenként, Jelmagyarázat Ft/lakos Területfejlesztési támogatások célok szerinti megoszlása, Településüzemeltetés 4,4% Lakossági infrastruktúra 9,6% Turizmus 3,6% Egyéb Tervezés 2,1% 2,8% Közfoglalkoztatás 0,7% Humán erőforrás 0,6% Közlekedés 25,2% Környezetvédelem 11,9% Humán infrastruktúra 20,6% Gazdaság 18,6% 35

36 Éves területi értékelés a területfejlesztést közvetve és közvetlenül szolgáló állami támogatások felhasználásáról Országos Területfejlesztési Tanács számára éves rendszerességgel készített jelentés Területfejlesztési szempontból releváns hazai támogatási források felhasználásának területi aspektusai (régiók, kistérségek, OTK térségtípusok) legfőbb célja: forrásfelhasználás területi nyomon követése (célterületek, térségek, döntési szintek kedvezményezettek) az értékelés tárgyát képező támogatási konstrukciók egyedülállóan széles köre 36

37 37

38 38

39 TÁMOGATÁSOK megoszlása beavatkozási területek között az egyes TÉRSÉGTÍPUSOKBAN, 2008 aprófalvak komplex romás leghátrányosabb hátrányos Balaton Duna összesen Tisza pólusok 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% gazdaságfejlesztés közlekedés humán erőforrás fejlesztés humán infrastruktúra fejlesztés településfejlesztés környezetvédelem és infrastruktúrája tervezés 39

40 Balaton, Tisza-térség, Duna-mente által érintett területeken az egy főre jutó támogatások értéke, 2008 Jelmagyarázat Forint Országos átlag = Ft/fő Térségen kívüli települések Térséghez tartozó támogatásban nem részesült települések 40

41 Tematikus területi mélyelemzések és értékelések I. Példa 1: A fejlesztéspolitika érvényesülésének kistérségi minta értékelései (leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlődési lehetőségeinek sikerei és kudarcai) Kistérségi helyzetelemzés és értékelés (adatgyűjtés, feldolgozás, térinformatikai elemzés, megjelenítés, helyszíni információk beépítése, dokumentálás) A kistérségek forrásszerző képességének összehasonlító vizsgálata (adatgyűjtés, adatbázis-építés, adatlekérdezés, adatelemzés, matematikai statisztikai módszerek alkalmazása) A kistérségekre vonatkozó fejlesztési dokumentumok elemzése A támogatások hatásainak értékelése az adott kistérségben (a felhasznált támogatások célok szerinti eloszlása összevetése a gazdasági, társadalmi-, infrastrukturális helyzetben történt változásokkal) Kistérségi kvalitatív felmérések (kérdőíves felmérés, helyszíni interjúk, fókuszcsoportos megbeszélések) 41

42 A 33 komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérség Bátonyterenyei Csengeri Jánoshalmai Sellyei A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint 42

43 Az ország és a 33 komplex programos kistérség TOP5 fejlesztési céljának részesedése a különböző támogatási forrásokból, % ország 33 kistérség ország 33 kistérség ország 33 kistérség ország 33 kistérség hazai NFT1 Sapard összesen szennyvíz-közmű belterületi közlekedés vállalkozásfejlesztés innováció mezőgazdaság képzés, HR fejlesztés oktatási infrastruktúra egészségügyi infrastruktúra foglalkoztatás önkormányzati intézmények természetvédelem 43

44 A munkanélküliség és a jövedelmi helyzet különbségei a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben, Magyarország főre jutó jövedelem, ezer Ft Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország Bátonyterenyei Jánoshalmai 33 kistérség Sellyei Csengeri Munkanélküliségi ráta, % 44

45 Tematikus területi mélyelemzések és értékelések II. Példa 2: A megújuló energiapotenciál komplex kistérségi értékelése Cél az Országos Területfejlesztési Koncepció megújuló energiák elterjedését szorgalmazó célkitűzésének értékelési megalapozása. A kistérségek kiaknázható energiapotenciál vizsgálata Az elérhető, kiaknázható potenciál az elméleti készlet azon része, amely figyelembe veszi, hogy a megújuló energiahordozók készleteit természeti, környezeti és jogi, szakpolitikai feltételek korlátozzák. Kistérségi összevont értékelés A vizsgálat a feltétel nélkül és feltételesen megújuló természeti energiaforrások közül azokat érintette, amelyekben a legnagyobb kiaknázható potenciál rejlik, s ezek közül a geotermikus, napenergia, szélenergia, valamint a kukorica, repce, és tűzifa energiahordozókra meghatározott potenciálok kerültek összevont értékelésre Két módszer a potenciálok számítására 1) Az országos potenciálok felosztása a környezeti, természeti, jogi feltételek alapján kistérségekre; 2) sokévi terméshozam, illetve termőterület adatsorokból és a fűtőértékek szakirodalmi adataiból számítás 45

46 A feltételesen megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt térségek, 2009 Jelmagyarázat hasznosításra leginkább javasolt hasznosításra erősen javasolt hasznosításra javasolt Alapadatok forrása: ENEREGIO projekt, az NKTH Jedlik Ányos programja által támogatott kutatás további vizsgálatra javasolt 46

47 A feltétel nélkül megújuló energiaforrások hasznosítására javasolt térségek, 2009 Jelmagyarázat hasznosításra leginkább javasolt hasznosításra erősen javasolt hasznosításra javasolt Alapadatok forrása: ENEREGIO projekt, az NKTH Jedlik Ányos programja által támogatott kutatás további vizsgálatra javasolt 47

48 A tervezést kísérő eljárások értékelési vonatkozásai értékelési - Új és fontos értékelési elem a 2/2005 (I.11.)Korm. rendelet által kötelezően előírt, és a területi tervekre is vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat (SKV). - A területfejlesztési szaktárca a fenntarthatóság térségi értelmezésének figyelembevételével, egy kidolgozott területi SKV módszertan alapján a Balaton-térség és a RTOP fejlesztési tervekre készíttetett Stratégia Környezeti Vizsgálatot, -Az SKV területi metodikáját és eredményeit a Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mint jóváhagyó hatóság elfogadta. - Hiányzik még a Stratégia Területi Vizsgálat 48

49 Az SKV eljárás sémája Helyzetelemzés/értékelés Koncepcionálás - jövőkép, célok, prioritások EX ANTE Programozás -operatív program, akcióterv Megvalósítás Monitoring SKV Környezeti javaslatok + Térségi fenntarthatósági javaslatok JÖVŐ: Stratégiai Területi Vizsgálat 49

50 A központi területi értékelési rendszer erősségei 1) Módszertani megalapozottság = a megújított Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) a TeIR-re támaszkodva. 2) Kiforrott területi tervezést támogató háttérintézmény (VÁTI Nonprofit Kft.), amelynek több mint egy évtizede önálló területi értékelési részlege van. 3) Támogatott módszertanfejlesztés és értékelések az ágazati stratégiák és programok területi vizsgálatára, a területiség érvényesítésére. 4) Erősödő térségtípusok szerinti értékelési eljárások, fejlesztési dokumentumaik terület vizsgálata. Környezeti és területi értékelés összhangja (megújuló energiák feltérképezése, területi klímasérülékenység vizsgálata,vagy a környezeti folyamatok komplex mutatókkal való jellemzése, 50

51 A központi területi értékelési rendszer hiányosságai 1) Jelenleg még hiányzik a területi értékelési rendszerre megfelelően kidolgozott jogszabályi normarendszer 2) Egyes értékelési eljárások teljes egészében hiányoznak, vagy még csak most kezdődött el bevezetésük (pl. stratégiai területi vizsgálat, hatásértékelések) 3) Hiányoznak a hazai területi értékelési, elemzési útmutatók 4) Az értékelések eredményeinek hasznosítása jelenleg alacsony hatásfokú. 51

52 Köszönöm a figyelmet! tczira@vati.hu 52