ÜZLETI JOG I. 2013/14

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/ előad adás Szabadalmi eljárások Iparjogvédelem II. Áttekintés: I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány A.) AZ OLTALOMBÓL KIZÁRT TÁRGYAK (eljárások) B.) Mire kapható szabadalom? C.) A biotechnikai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó D.) A biotechnikai találmányok szabadalmi jogi sajátosságai I.2 A növényfajták oltalma A.) A szabályozás sajátosságai B.) A szabályozás rendszere C.) A növényfajta és a növényfajta-oltalom D.) A hasznosítással összefüggő kérdések E.) Az SZTNH eljárása II.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme A.) A találmány- és szabadalombitorlás B.) A bitorlás szankciói III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom A.) Az európai szabadalom B.) A bejelentés C.) A bejelentés joghatása III.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések A.) A PCT jelentősége, alkalmazása B.) A PCT jelentősége, alkalmazása C.) Az eljárás sajátosságai II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése A.) A bejelentési eljárás B.) Az SZTNH eljárása C.) Az elektronikus ügyintézés lehetősége D.) A szabadalmi bejelentés elutasítása, a szabadalom megadása E.) Az oltalom keletkezése, lajstromozás F.) Kereshető adatbázis - napenergiával összefüggő szabadalmak G.) A szabadalmi oltalom megszűnése 2

2 I. A szabadalmi törvt rvény hatálya alá tartozó különös s oltalmi tárgyakt I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány A.) AZ OLTALOMBÓL KIZÁRT TÁRGYAK (eljárások) - A közrendbe, közerkölcsbe ütköző gazdasági hasznosítás körében általános tilalmára visszavezethetve (Sztv. 6. /2/-/3/ bek.) az emberi klónozásra szolgáló eljárás az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az állatnak úgy okoz szenvedést, hogy ember, állat számára jelentős előnyt biztosítana és az így megjelölt eljárással létrejövő állat - A növények és állatfajok előállítására szolgáló, eljárás, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll (lényegében biológiai eljárás, Sztv. 6. /4/ ill. /7/ bek. > a mikrobiológiai eljárás azonban IGEN) - Orvosi eljárások: az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. ez a rendelkezés azonban az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik 4

3 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány B.) Mire kapható szabadalom? - Amennyiben az egyebekben megfelel a szabadalmazhatóság általános feltételeinek (azaz új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható, Sztv ), a biotechnológiai találmány is szabadalmaztatható (Sztv. 5/A. ) - Szabadalmazható biotechnológiai találmány: biológiai anyagból álló, vagy azt tartalmazó termékre vagy olyan eljárásra vonatkozik, amely révén biológiai anyagot állítanak elő dolgoznak fel alkalmaznak BIOLÓGIAI ANYAG: bármely olyan, genetikai információt tartalmazó anyag, mely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható NEM LEHET TÁRGYA AZ EMBERI TEST, VAGY RÉSZE PUSZTA FELFEDEZÉSE, IDEÉRTVE: valamely gén szekvenciáját részszekvenciáját ebből izolált, vagy más műszaki eljárással más módon előállított rész igen, AKKOR IS, HA RÉSZSZERKEZETE MEGEGYEZIK! 5 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány C.) A biotechnikai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó sajátos szabályok - Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag, amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOL. ANYAGRA, mely - szaporítás többszörözés útján - azonos vagy eltérő formában a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és - azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik olyan eljárás, amellyel a találmányeredményeként sajátos jellemzőekkel rendelkező biológiai anyag állítható elő A SZABADALMI OLTALOMBÓL EREDŐ KIZÁRÓLAGOS HASZNOSÍTÁSI JOG KITERJED ARRA A BIOLÓGIAI ANYAGRA - amit a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül állítanak elő - amit szaporítás, többszörözés útján azonos vagy eltérő eljárással ilyen anyagból állítottak elő, és azonos jellemzőkkel rendelkezik genetikai információt tartalmazó, vagy abból álló termék KITERJED ARRA AZ ANYAGRA IS - amiben a termék megtestesül amiben a termék megtestesül - amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben ellátja ezt a funkciót - Nem terjed ki: ha a szaporítás, többszörözés révén előállt anyag szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amiért forgalomba hozzák - A gazdálkodó (növény szaporítóanyagát, állati szaporítóanyagot) szerzi meg (jogszerűen): saját gazdaságában tovább szaporíthatja 6

4 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.1 A szabadalmazható biotechnológiai találmány D.) A biotechnikai találmányok szabadalmi jogi sajátosságai - A találmány különös neme, ami a szabadalmazhatóság tekintetében az elnyerni kívánt oltalom speciális tárgyából adódóan a törvényben önálló alcím alatt, de a szabadalmi oltalom tárgyára (5/A. ), illetőleg a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogokra és kötelezettségekre (20/A. ) vonatkozó általános szabályai között került elhelyezésre > az Sztv.-ben meghatározott (csekély) eltérésekkel egyebekben a törvény az (ipari) szabadalmakra vonatkozó szabályait kell (és lehet) alkalmazni 7 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.2 A növényfajták oltalma A.) A szabályozás sajátosságai - A 2002 előtti jog szerint a növény- és állatfajta szabadalmazható volt, ha megkülönböztethető, egynemű és új volt, és lajstromozható fajtanévvel látták el az új szabályozás szerint (Sztv. XII. fejezet) a növényfajta fajtaoltalomban részesülhet - Alapja: a biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv az irányelv kizárja a növény- és állatfajták szabadalmazhatóságát a magyar szabályozásnak tükröznie kell: nem szabadalmi, hanem attól elkülönített jogi oltalomról van szó > az állatfajták kikerültek az oltalmi körből (szükségességét a gyakorlat nem igazolta) 8

5 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.2 A növényfajták oltalma B.) A szabályozás rendszere - A szabályozás rendszere a növényfajta és növényfajta-oltalom ~ fogalmak (általános szabályok) ~ az oltalom tárgya, az oltalomhoz való jog, a jogosult ~ az oltalom tartalma, a kizárólagos hasznosítási jog kimerülése ~ időtartam, díjazás, fenntartás ~ hasznosítási szerződés, kényszerengedély, bitorlás ~ megsemmisítés, megszüntetés az SZTNH eljárásai növényfajta-oltalmi ügyekben ~ általános eljárási szabályok ~ nyilvántartások, hatósági tájékoztatás ~ az eljárás különös szabályai, az oltalom megadása - Bírósági eljárás növényfajta-oltalmi ügyekben A FŐSZABÁLYOK SZERINT 9 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.2 A növényfajták oltalma C.) A növényfajta és a növényfajta-oltalom - Az oltalom tárgya: a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új - Az oltalomhoz való jog: kielégíti a követelményeket, önálló fajtanévvel látták el és bejelentése megfelel a tv.-ben megszabott feltételeknek - A növényfajta nemesítője, az oltalom jogosultja: nemesítő: aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette az oltalom a nemesítőt v. jogutódját illeti meg az oltalom az Szt. vagy nemzetközi szerződés alapján szerezhető meg - Az oltalom tartalma: kizárólagos jog a hasznosításra (indokolt esetben a tv. korlátozza) 10

6 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.2 A növényfajták oltalma D.) A hasznosítással összefüggő kérdések - Jogkimerülés: a jogosult általi vagy az ő hozzájárulásával a belföldön forgalomban hozott, vagy abból származó anyaggal végzett további cselekmények > a továbbszaporítás lehetősége azonban korlátozott -Időtartama: szőlők, fák: 30 év egyéb növényfajták: 25 év - Díjazás: állami elismertség esetén vagylagosan találmányi díj szerinti nemesítési díj külön, e körre megállapított díjazás - Hasznosítás, kényszerengedély, bitorlás: a főszabályok szerint, ill. azok logikáját követve mindeme kérdéseket a évi XXVI. tv. (hatályba lépett: VIII: 1.) átfogóan módosította, pontosította - Megsemmisítés, oltalom megszűnése, fajtanév törlése: a főszabályok logikáját követve 11 I. A SZABADALMI TÖRVÉNY HATÁLY ALÁ TARTOZÓ KÜLÖNÖS OLTALMI TÁRGYAK I.2 A növényfajták oltalma E.) Az MHSZ eljárása - Az SZTNH hatásköre növényfajta-oltalmi ügyekben: az oltalom megadása az oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése az oltalom megsemmisítése az oltalom megszüntetése, a fajtanév törlése az oltalom felélesztése, a bejelentések és oltalmak nyilvántartása, fenntartási kérdések > néhány sajátos szabállyal (igazolás, nyelvhasználat, iratbetekintés) az általános előírások szerint - Az eljárás bejelentéssel indul kötelező kellékek, díjfizetés a bejelentés napja: az, amikor a törvényi minimumként megjelölt adatokat tartalmazó bejelentés az SZTNH-hoz megérkezik, ill. a bejelentés a megfelelő adatokat tartalmazza a bejelentésben egy növényfajtára igényelhető oltalom elsőbbségi nap általában a bejelentés napja, az UPOV- egyezmény szerinti esetben a külföldi bejelentés napja - A bejelentést vizsgálat követi, majd adatközlés, alaki vizsgálat, közzététel (melyre észrevételt lehet benyújtani) és érdemi vizsgálat - Az oltalom megadása: ha megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek BEJEGYZÉS A NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI LAJSTROMBA 12

7 II.. A NEMZETI SZABADALOM A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 14

8 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése A.) A bejelentési eljárás SZTNH - Sajátos bejelentési előírások érvényesülnek: génszekvencia, részszekvencia biológiai anyagok mikroorganizmus törzs letétbe helyezése és hozzáférhetősége kiállításon való bemutatás > FŐSZABÁLYKÉNT EGY BEJELENTÉSBEN EGY TALÁLMÁNYRA IGÉNYELHETŐ SZABADALOM 15 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése B.) Az SZTNH eljárása - A bejelentés közzététele: a legkorábbi elsőbbség napjától számított 18 hónapon belül tájékoztató funkció (SZTNH hivatalos lapja) ideiglenes oltalmat keletkeztet észrevételekkel lehet élni, amelyet az eljárás során figyelembe kell venni - Érdemi vizsgálat: a bejelentés benyújtásával egyidejűleg kérhető megfelel-e a szabadalmazhatósági kritériumoknak (KÜLÖN VIZSGÁLATI DÍJ) 16

9 II. A NEMZETI SZABADALOM I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése C.) Az elektronikus ügyintézés lehetősége 17 II. A NEMZETI SZABADALOM II. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése D.) A szabadalmi bejelentés elutasítása, a szabadalom megadása - Ha a bejelentés a lefolytatott vizsgálat alapján nem felel meg az ismertetett érdemi és tartalmi követelményeknek (KIFOGÁS), a bejelentőt hiánypótlásra nyilatkozattételre a bejelentés megosztására > KELL FELHÍVNI > ha ennek ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket > ELUTASÍTÁS (csak az okok megjelölésével) - A bejelentéshez képest korlátozottan megadott oltalom - Ha megfelel a vizsgálat körébe vont minden követelménynek: korlátozás nélküli szabadalom A megadás előtt megadási és kinyomtatási díjat kell fizetni 18

10 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése E.) Az oltalom keletkezése, lajstromozás - Az oltalom a határozat jogerőre emelkedésével, de ex tunc hatállyal (bejelentés időpontja) keletkezik - Lajstromozás: a szabadalom bejegyzése a szabadalmi lajstromba arról hatósági tájékoztatást kell közölni az SZTNH hivatalos lapjában a szabadalmi oltalmat nem ez, hanem a határozat keletkezteti legitimáló, közbizalmi hatás - Nyilvántartás: a közzétett szabadalmi bejelentésekről MINDKÉT NYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOS 19 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése F.) Kereshető adatbázis - napenergiával összefüggő szabadalmak 20

11 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése F.) Kereshető adatbázis - napenergiával összefüggő szabadalmak 21 II. A NEMZETI SZABADALOM II.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése G.) A szabadalmi oltalom megszűnése - Megsemmisítés: bárki kérheti a szabadalmassal szemben, kivéve, ha a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a tv. szerint megillet: ebben az esetben csak az kérheti a kérelmező olyan tényekre hivatkozik, melyek alapján a szabadalmi oltalmat eredetileg sem lehetett volna megadni ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn: a szabadalmat korlátozzák - A tv. a megsemmisítési eljárásra SAJÁTOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT ÁLLAPÍT MEG: lehetőség van hiánypótlásra, a szabadalmas nyilatkozatot tehet, írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson születik döntés a kérelem visszavonása esetén az eljárás hivatalból folyik tovább költségeit a vesztes fél fizeti a korlátozást, megsemmisítést a szabadalmi lajtromba kel vezetni 22

12 II. A NEMZETI SZABADALOM II.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme A.) A találmány- és szabadalombitorlás - Találmánybitorlás: ha a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg feltételek: ~ tartalmi azonosság ~ jogellenesen más találmányából merítés ~ a korábbi találmány felhasználása a feltaláló/jogutódja beleegyezése nélkül történik > HA A BITORLÓ MAGATARTÁSA FELRÓHATÓ VOLT: kártérítési felelőssége is keletkezik - Szabadalombitorlás: az követi el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja a tényállásnak nem eleme a felróhatóság 23 II. A NEMZETI SZABADALOM II.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme B.) A bitorlás szankciói - Szankciók objektív ~ megállapítás, ~ abbahagyás, eltiltás ~ elégtétel, nyilvánosság ~ gazdagodás visszatérítése ~ lefoglalás, megsemmisítés, értékesítés szubjektív > e jogkövetelmények mellett: kártérítés a polgári jogi felelősség szabályai szerint vámjogi: a bitorlással érintett vámáruk forgalomba hozatala kerülésének megakadályozása érdekében a vámhatóság intézkedésének kérése külön jogszabály szerint - JOGOSULT: elsődlegesen a szabadalmas másodlagosan (a tv. alapján) a kényszerengedélyes és a hasznosító 24

13 III.. AZ EURÓPAI ÉS S NEMZETKÖZI ZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom A.) Az európai szabadalom - Az európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló október 5.-i Müncheni Egyezmény alapján megadott szabadalom - Európai szabadalmi bejelentés: az egyezmény alapján tett, európai szabadalmi bejelentés megadására irányuló bejelentés - A hatályos szabályozás alapja az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló évi CXXX. törvény 26

14 III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom B.) A bejelentés - Az európai szabadalom: az európai szabadalmak megadásáról szóló október 5.-i Müncheni Egyezmény alapján megadott szabadalom - Európai szabadalmi bejelentés: az egyezmény alapján tett, európai szabadalmi bejelentés megadására irányuló bejelentés - A hatályos szabályozás alapja az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről szóló évi CXXX. törvény -Benyújtása: SZTNH-nál is (München, Hága, Berlin, tagállamok Hollandia kivételével) SZTNH-nál kell: ~ a bejelentő magyar állampolgár ~ ill., ha lakóhelye, székhelye belföldön van ~ bármely egyezményi nyelven, de magyarul, vagy az európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelvein (angol, francia, német) tartalmaznia kell > utalást az európai szabadalom iránti igényre > a bejelentő azonosítását, kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat - Továbbítás: a bejelentés átvételétől az SZTNH elismervényt ad, majd (vizsgálat nélkül) továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a bejelentési és kutatási díjat (*) az SZTNH-hoz kell megfizetni (*) ez a kutatási igényszintjétől függően (európai-nemzetközi) több ezer euro is lehet 27 III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.1 Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom C.) A bejelentés joghatása - A Magyarországot megjelölő európai szabadalmi bejelentésekhez ugyanazon joghatályok fűződnek, mint a nemzeti úton benyújtott bejelentésekre feltétel: az ESZH elismerje az EU Szab.Bej. bejelentési napját - Közzététel, bejelentések nyilvántartása: ESZH az SZTNH feladata, hogy ezekhez hozzáférést biztosítson - Ideiglenes oltalom: akkor keletkezik, ha az SZTNH hivatalos lapjában közzé teszi az igénypontok magyar nyelvű fordításának benyújtásáról szóló hatósági tájékoztatást az SZTNH külön jegyzékben tünteti fel az ideiglenes oltalmat nyert bejelentéseket Az európai szabadalmi bejelentés átalakítása nemzetközi szabadalmi bejelentéssé ha azt visszavontnak kell tekinteni az általános szabályok szerint - Az európai szabadalom hatálya: azonos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megadott szabadalommal megadott: az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetéssel 28

15 III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések A.) A PCT jelentősége, alkalmazása -PCT:Patent Cooperation Treaty (1970. június 19. Washington) 115 tagország (2001 vége) február 4-én 118 állam október 148 állam Lsd III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések B.) A PCT jelentősége, alkalmazása - Magyarország csatlakozása: (1980. évi 14. tvr) végrehajtásáról a 29/1980 (VI.29.) MT rendelet rendelkezett a magyar szabadalmi jog a PCT-hez való illeszkedése január 1-jétől a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXII. törvény X/B Fejezete tartalmazza a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos rendelkezéseket A Genfben, június 1-jén elfogadott Szabadalmi Jogi Szerződés kihirdetéséről szóló évi CXXXII. törvény - Az Szt.-be való bejelentés célja: törvényi szinten az (Szt. kiegészítésével) rendezze az SZTNH előtt folyó, a szabadalom megadására irányuló nemzeti eljárás viszonyát a PCT rendszeréhez -Előnye: keretei biztosítják a legszélesebb körű oltalomszerzési módot egyetlen nemzetközi bejelentésre 30

16 III. AZ EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI SZABADALMI BEJELENTÉSEK III.2 Nemzetközi szabadalmi bejelentések C.) Az eljárás sajátosságai -Előnye: egyetlen nyelven, egyetlen átvevő hivatalnál tett egyetlen bejelentéssel a PCT több, vagy összes tagállamában egyidejűleg igényelhető szabadalom egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóvá teszi a találmányok jogi oltalmának megszerzését több országban való szabadalmaztatás esetén - Nem eredményez világszabadalmat : két szakaszos eljárás az eljárás első szakaszában, a nemzetközi szakaszban a jogszabályoknak megfelelően nemzetközi kutatási jelentés és külön kérelemre nemzetközi elővizsgálati jelentés készül, valamint sor kerül a bejelentés közzétételére (benyújtás-kutatás-vizsgálat min dollár) nemzeti szakasz követi, ahol a szerződő államok már saját nemzeti joguk szerint járnak el > a nemzeti szakaszokba való belépés után a bejelentőnek kizárólag a nemzeti hivatalokkal kell tartani a kapcsolatot. 31