ÉRTESÍTŐ A KOLOZSVÁRI ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÉS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK

Átírás

1 ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ A KOLOZSVÁRI ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÉS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK AZ 1880-iK ÉVBEN SZAKÜLÉSEIRŐL ÉS NÉPSZERŰ ESTÉLYEIRŐL. TARTOTT TERMÉSZETTUDOMÁNYI KIADJA A KÉT TÁRSULAT. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG SEGÉLYÉVEL ÖSZSZEÁLLITJA AZ ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT TITKÁRA. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI. Orvosi szaki HŐGYES ENDRE, Természettud. szaki KOCH ANTAL. Népszerű szaki ENTZ GÉZA, V. ÉVFOLYAM. I. ORVOSI SZAK. II. FÜZET. TARTALOM^JExedeti közlemények. Brandt József tnr. A sérvek gyökeres radikal műtéte Közlemények a kolozsvári m. kir. tud. egye-, tem általános kór- és gyógyszertani intézetéből. Közli Hő gyes Endre tnr. I. Kísérletek az izzadásra ható vegyi anyagokkal. Kovács Lajos és Marschalkó Tamás orv. tan. hallgl II. A hangerő felfogás alsó határai telephonicus meghatározását alapján. Kovács Lajos és Kertész János orv. t. halig Vegyesek. A kolozsvári orvos-természettudományi társulat orvosi szakülései. 104 l. ^ <^*Hfife KOLOZSVÁRT. * M NYOMATOTT STEIN JÁNOS M. K. EGYET. NYOMDÁSZNÁL, = " * - ^I# f ^L^^ c. /r

2 MONDANI VALÓK. Az Or vos-termé s zettudományi Ér t esíto'' évenkint 8 füzetben jelenik meg és tartalmazni fogja azon értekezéseket és előadásokat, melyek a kolozsvári orvos-természettudományi társulat és az Erdélyi-Múzeum egylet természettudományi szakosztályának szakülésein és népszerű előadásain időről-időre előadatnak, továbbá a magyar orvosi és.természettudományi szakirodalomban évrőlévre megjelenő önálló dolgozatoknak névjegyzékét és a két társullat ügyeire vonatkozó apróbb közleményeket. A füzeteket csakis a kolozsvári Orvos-természettudományi társulatnak vagy Erdély i-múzeum egyletnek tagjai kapják. A kolozsvári Orvos-természettudományi társulat tagja lehet az alapszabályok 4. -a szprint minden magyarhoni állampolgár, ki az orvosi vagy természettudományokkal foglalkozik, vagy azok iránt érdekkel viseltetik. A tagválasztásról, a tagok jogairól és kötelességeiről az alapszabályok következőleg intézkednek': Ötödik fejezet- Tagválasztás. 5.. A ki rendes tag akar lenni, ebbeli szándékát vagy maga, vagy valamely általa felkért rendes tag a választmánynak bármely időben bejelenti. Az igy ajánlottakról a tiszti kar a választmányi gyűlésen jelentést tesz, hol a megválasztás szavazattöbbséggel esik meg. Pártoló tagok a választmány valamely tagjánál bármely idó'ben bejelenthetó'k, megválasztásuk azonban csak a közgyűlésen és pedig a választmány véleményes jelentése alapján történhetik meg. Hatodik fejezet. A tagok jogai- 6.. A tagok a társulat közgyűlésein és tudományos összejövetelem megjelenhetnek, felolvasásokat, értekezéseket tarthatnak. A közgyűlésben szavazhat nak. A szakgyülésekre és népszerű tudományos felolvasásokra vendégeket bevezethetnek. Hetedik fejezet- A tagok kötelességei. 7.. Beiratási díj 2 frt. A rendes tag, ha helybeli, a társulat pénztárába 3, ha vidéki 2 frtot fizet. A tagdíj az év első negyedében a pénztárnoknál fizetendő. Az é\i tagdíjnak megfelelő tőkét is lehet letenni; kolozsváriaknak 50 frtot, vidékieknek 35 frtot készpénzben. 8. Ki a. társulat tagjai közül bármely okból ki akar lépni, ebbeli szándékát a társulat tiszti karánál jó eleve be kell jelentenie. A tagdíjak Széky Miklós gyógyszerész úrhoz, mint a kolozsvári Orvos-természettudományi társulat pénztárnokához (Kolozsvár, Széchényi-tér) intézendők. Uj tagok az Értesítő 1876, 1877, 1878-ki folyamának egyes füzete példányait egy-egy forintért, az 1879-ki folyamot két forintért a titkári hivatal útján megszerezhetik.

3 ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉRTESÍTŐ A KOLOZSVÁRI ORVOS-TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ÉS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYLET TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁ LYÁNAK SZAKÜLÉSEIRÖL ÉS KÉPSZERŰ ELŐADÁSAIRÓL. I. OEVOSI SZAK. II. kötet. 1SSO. II. füzet. A SÉBVEK GYÖKEBES EADIOAL MŰTÉTE. Dr. Brandt József tanártól. Egy az újabbi időben lényeges módosítással megint felvett műtétről kivánok szólani, midőn két idevágó esetről jelentést teszek. Ezen műtét a sérvek gyökeres gyógyítását czélozza. Nem lévén szándékom az irodalomtörténelmi részét annak itt kimerítően tárgyalni, felemlítem, hogy a szóban levő műtét különösen a szabad sérveké igen régi míííősebészi gyakorlat s talán nem csalódom azon állításban, miszerint a bezárt sérvek műtéténél régibb. Mig a sérvek utóbbi állapotánál esak is a fellépő üszök időszakában a sérvdag bennékónek kiszabadítása czéljából a dagra egyszerű bemetszés alkalmaztatott, a ki nem zárt állapotának gyökeres gyógykezelése esetleg kegyetlen műtétek gyakorlása által az orvosokat s talán még jobban a nem orvosokat Celsus ideje óta foglalkoztatta. Épen a kizárás életveszélyes voltából merített tapasztalatok, de azon kivül különösen az ó korban a szép iránt oly nagy fokban kifejlett fogékonyság lehettek indokai annak, hogy e műtét gyakorlásával oly korán találkozunk. A sérvek lényege felőli hiányos ismeretek és időszakonként felmerülő külön nézetek, a műtétnek is legkülönbözőbb módozatait szülték. Celsus Paulus de Aegina idejében az edzés ízzóvassal szerepel a sérvtömlö és kűlliüvelyeinek pusztítására egészen a fanivig. Ezen eljárás külön meg külön módozatban úgy az edző, mint az edzendő részekre nézve egészen a jelen század elejéig vonul át a műtéttan történelmén. OrT.-term.-tud. Értesítő. I. «

4 - 98 Időnkónt a sérves betegek vízszintes fekvésbe hozatnak és tápláltatásuk oly módon szabályoztatik, hogy a zsigerek lesülyedése vagy elé-, illetőleg kinyomulása a hasürből ez által megakadályoztassák. Ezen eljáráshoz a sérvkötők időnkénti vagy állandó alkalmazása csatoltatik s bátrabb sebészek mint Eichter a sórvtömlő gyulasztása czéljából a sérvkötőket igen szorosan illesztik a sérvkapu tájára, mig mások Boyer érdes felületű, vagy kúpalakú és a sérvcsatornába helyezett pelottakat használnak, ismét mások részéről a figyelmet a sérv körötti petyhüdt hasfalra is látjuk kiterjeszkedni s annak zsongitására hideg-, vagy összehúzó szerekből készitett főzetborogatásokat alkalmazni. Midőn a vizsérv és más tömlők gyógyítására izgató szereknek bor-, jodtinkturának abeíeeskendóse lett felvéve, a sérvtömlő enyésztetósóre s igy a sérvek radicalis gyógyítására is ezen eljárás divatozott. Ezeken kívül a szó szorosabb értelmében a műtétek emelkedtek érvényre ós általuk különösen a sérvtömlő pusztítása vétetvén czélba, mi annak műleges kiirtása, vagy plasticus gyuladás előmozdítása utján érendő el; már Heliodorus idejében, mint nem különben a közép és új korban látjuk a sórvtömlőnek műleges kiirtását végezni, vagy a tömlőürbe, majd subcutan, majd a tömlőnek előzetes műleges megnyitása után bevezetett idegen testek által azon plasticus gyuladást előállitani, mely a tömlő eltömülésót eredményezheti. A combinatiok eredményeként imitt amott a tömlő és külhüvelyeinek betüremlóse a sórvcsatoraába s azoknak odarögzitóse majd varratok, majd más lobgerjesztő készülékek által is lép előtérbe, még pedig a sérvcsatorna elzárása czéljából. Wutzer Invaginatorium más időkben a sérvtömlő bőralatt, vagy annak előzetes műleges isolatiója után a sórvcsatorna külvóge táján fonál, ólom, arany sodrouynyal köttetik alá, vagy összevarratik az ondózsineg befoglalása s igy a here elpusztításával, r'gy utóbbinak a kirekesztésével (király varrat) Linhart műtóttani könyvének egy jegyzete szerint irreponibilis Hermáknál a sérvdag benókével együtt egészen is kiirtatott. Minden korszakban, egészen a jelen századig az úgynevezett sérvmetszők eljárásával is találkozunk, mely által a sérvdag, a bél visszahelyezése után, rendesen a herével együtt lemetszetett. Hires sebészeink: Gerely, Wutzer, Dzondi, Jameson, Signoroni, Langenbek, Schuh s sok más, bőrlebenyek.átültetését a sérvcsatornába kísérlettek meg. A kettős invaginatiónál ily lebbenyek a lágyék csatornán be-, a ezombcsatornán pedig kivezettettek.

5 99 Aligha statistikai adatok összeállítása utján bár közelítőleg is mondhatnánk bírálatot mindezen eljárások értékéről, miután ily adatok merőben hiányzanak, de tekintve a spontán gyógyulásokat, melyek kisebb sérveknél különösen a gyermek korban gyakran, nagyobbaknál főkép helybeli lobok kíséretében gyérebben fordulnak elő, anynyit talán állithatunk, hogy mindezen eljárások a sérvnek gyökeres gyógyulását eszközölhették ugyan, de o kedvező eredmény a ritkaságok közzé tartozhatott, mig eredménytelensége, vagy a beteg életveszélyeztetóse a leggyakoribb események egyike lehetett. Arra mutat legalább a sok eljárás s annak folytonos cserélgetése, változtatása. - Tudományunk jelen álláspontjából itólve és szem előtt tartva a lágyék sérveket, ha újonszülött gyermekeknél mutatkoznak, kiknél a sérvbennók a még össze nem nőtt processus vaginalis peritoneiben, mint élettani tömlőképletben székel, idővel gyökeresen meggyógyulnak még pedig részben a miatt, mert ezen képlet természetszerű végzete szerint betömül, a sórvtömlő tehát elenyészik: rationalis eljárásnak tarthatjuk ugyan más esetekben is megkisórlett, vagy a sérvtömlő kiirtását, vagy képlékeny (plastikus) összenövesztés általi eltömülósét ezólzó igyekezetet, melyről a fennebb érintett műtéti eljárások összlete tanúskodik, de tekintve azt, hogy a gyermekeknél oly gyakran tapasztalt gyökeres gyógyulás nem csak a processus vaginalis peritonei betömülésón alapszik, hanem e gyógyuláshoz más épen oly fontos tényezők is működnek közre ugy mint a sórvbennóknek (bél) a korral haladó növése s igy a hasürbe visszavonulása, a hol nagyobb tért talál ; egy jelenlevő bél-, vagy tüdő- hurut gyógyulása s ennek folytán a gyermekeknél mindinkább emelkedő, az egyes részekre zsongitólag ható táplálkozás, a lágyék csatorna szűkülése ; az ily módon eszközlendő gyökeres műtétét a sérveknek a legtöbb esetben legalább is elégtelennek kell nyilvánítanunk. Ha egy új képlet a fascia subserosából kifelé indulva, vagy túltengő mirigyek a perítonaeumot maguk után vonva s igy idővel sérvet idézvén elő, valamikor genyedési vagy üszkösödési folyamat útján elpusztulnak velők együtt a sérvtömlő is, és e folyamat terjedt hegképlóssel végződik, mi által a sérvnyilat elzáratik, a sérv oly spontán módon talán teljesen meggyógyul: helyén levőnek tarthatjuk azon igyekezetet, mely a sérvek gyökeres műtéte czéljából a sérvnyilat és annak környezete táján edzés utján létrehozandó hegképlóssel foglalkozott, de miután azon spontán gyógyulás ritkán lehetett és le- 7*

6 100 - het állandó, sőt újabbi tapasztalataink a hasfalakon tett műtéteinknél épen arról győztek meg, hogy a hasfali heg helyén az itt hiányzó ruganyosság okánál fogva a sérvképződés igen gyakori következmény, 1, ezen eljárás is elégtelennek bizonyult és annak tartható, miért is igen sok sebész által elhagyatott, és mint biztos eredményhez vezető jelen nézetünk szerint jogosultságot nem igényelhet. Ugyanazon sorsban részesül a többi eddig gyakorolt műtéti eljárás : a sérvosatorna falának metólésót Searifieatióját a beszorult sérvek műtéténél mindenkor gyakoroltam; két esetet tudnók mutatni, melyekben ezen eljárás a csatorna szűkülését, vagy teljes elzárását nemcsak hogy nem létesítette, ellenkezőleg a csatorna jelenleg sokkal tágabb, a sérv nagyobb mint a kizárás-, illetőleg a műtét előtt. Talán a sérvmetszők eljárása, ha a beteg el nem pusztult, még a legtöbb sikert mutathatott fel, miután itt a sórvhüvelyekkel együtt a here és ondózsineg is eltávolíttatott és utóbbinak a hasürbe teljes visszavonulásával a sérvcsatorna teljesebben ós biztosabban záratott el a fellépő heg által, mint más eljárásnál. Ha mind e kezelési és műtéti eljárás a sérvek gyökeres gyógyítását nem biztosították s nagyobb része annak a műtett életveszólyeztetósével járt, nem esodálkozhatunk azon, miszerint sokszor hosszú időkön át szüneteltek, hogy újból más módosított eljárások által fölcseréltessenek. Az orvosi tudománynak folytonos gyors haladása, a műtétek technikájának lényeges javítása, az antisepticus gyógykezelés bevezetése és e mellett az újabbi időben gyakrabban végzett hasi műtéteknél szerzett tapasztalatok, miszerint a háshártyának sértése nem oly veszélyes, mint régen hitték, lehetővé tették: a sérvek gyökeres gyógyítására az eddiginél jobb és biztosabb eljárásokat czélba venni; s jellemző: mint mindenkor és mindenben most is, majdnem egyidejűleg ily eljárásnak legalább két hanem több módozata bocsáttatik a gyakorlat terére, damit sie ringen mögen um die Palme des Siéges der einzigen Wab.rh.eit, um endlich beiderseits zu erlahmen an Schwache der eigenen Kraft! Míg a sebész öntudatosan és biztos irányban vezeti kényesebb szervi részekbe eszközeit és így erélyesebb erőmüvi hatályokat fejleszt kitűzött czéljának elérésére, a fontolgató gyógyász gyógyszereinek vegyhatásában keresi üdvezülésót. Nussbaum, Ozerny, Eiesel a sérvek gyökeres gyógyítására a módosított úgynevezett radikal-metszést vezették be a gyakorlatba, Schwalbe ugyan e czólból az alkohol befecskendezéseket ajánlja.

7 Az utolsó eljárás abból áll, hogy a sórvtömlőbe és annak külhüvelyei közzé rendesen Pravaz fecskendő segélyével % alkoholból egyszerre 1 1*5 com.fecskendeztetik be és ez annyiszor ismételtetik, mig egyfelől a sórvtömlő falai között, másfelől a sérvcsatorna és az ott fekvő részek között plasticus izzadmány által teljes összenövés jön létre. Magától értetődik a szükséges óvatosság, hogy a hasürbe az alkohol be ne jusson. Englisch ezen eljárás után több kedvező sikerről tesz említést. De nem lehet mindenütt alkalmazni ugy, mint odanőtt, vagy igen kicsi még a lágyék csatornában fekvő sérveknél; erre vonatkozó saját tapasztalatom nincsen, mert ez eljárást még nem alkalmaztam; itt nálunk, a hol a tolerantia sok egyébben még oly nagy mérvben uralkodik, gyógykezelésben szenvedő betegeink a legkisebb türelemmel sem bírnak, miért is nehezen bocsátkozhatunk oly kezelési eljárásba, mely eredmény felmutatására több időt és talán a beteg részéről több fájdalmat is vészen igénybe. Azért térjünk át az érintett módosított radical metszésre. Mig Nussbaum késével a sérvtömlőig behatol, és ezt a here és ondózsinegről lefejtve, a sérv viszszahelyezése után, magasan a sérvnyak táján össze varrja, a varrat alatt végzett átmetszés után a tömlőcsonkot magasra feltolja s erre a börsebet varrat által egyesíti: addig Czerny hasonló eljárás mellett a sérvtömlőt carbol-selyemmel magasan körül köti, az alatt átmetszi s az alsó résznek kiirtása, vagy 10 % carbolvizzel törtónt kimosása után a sérvcsatorna külszéleit a lágyékcsatornánál, tehát a Poupart-szalag két szárát gombos varratokkal egyesíti, nem különben felette végtére a külseb széleit, a seb fenékből még Draine-csövet is vezetvén ki. Ezen műtéti eljárások szoros Lister kezelés mellett végrehajtva igen kedvező lefolyást mutattak, hasliártyalob, magasabb seblázak kimaradtak s így ezóta a sebészek fel lettek bátorítva, a sérvek radical műtétét ezen módozattal újból felvenni s jelenleg a szerencsésen műtett esetek száma jelentékenyen szaporodott. Az idei iskolai óv folyama alatt azon szerencsés helyzetben voltam, hogy két ilyen műtétet hajthattam végre, melynek kedvező sikeréről teendő jelentésem képezi előadásomnak tulajdonkópeni tárgyát. Két műtett esetem a következő : 1. Polikoff Albert 45 éves r. cath. nőtlen, pék, január 13-án vétetett fel a külkórodára mindkét lábán levő felületes fagyással ós varicosus viszerekkel. Az egyén átalánosan rosszul táplált, hasfalai igen soványok és igen petyhüdtek; a jobb oldali lágyék táján

8 102 - szabad lág - yék sérv, mely állitólag 5 év óta fejlődik, jelenleg a jobb borékbal6 etrnyire lenyúlik s 7 ctrnyi átmérővel bir; a lágyék csatorna tág, három ujjat könnyűséggel lehet be- ós átvezetni. A beteget rhűtétre rábeszélve, azt január hó 23-án d. e. 10 órakor Lister-spray alkalmazása mellett végbe vittem oly módon, hogy a bőrt, a sérv külhüvelyeit a tömlőig 6 7 ctrnyi hosszúságban átmetszvén, ezt közvetlen a csatorna kül gyűrűje alatt ujjaimmal környezetétől szótválasztottam és carbolselyem fonalat vezettem körül, melylyel a bél visszahelyezése után mint egy dohány zacskót öszszefűztem s az alatt átmetszettem; erre a canalis inguinalis külszéleit 4 selyem varrattal egyesitve, a tömlőürt, mint a sebet carbol vizzel kimosva, a tömlőürbe Draine cső bevezetése után a külső sebszéleket is varratokkal egyesitettem. A műtét utáni kórlefolyásból a következő jegyzeteket emelem ki: Január 23-án beteg a belek peristalticus mozgásának legyőzésére 3 ctgrm ópiumot kap ; délután hőmórséke 36-8 ; január 24-én hőmérs. d. e. 37-8, d. u, 39-6 ; január 25-én a varratok által egyesitett bőrszélek gyors hegedós utján egyesültek; a borék jobb fele ökölnyire- megduzzadt, tömött kemény tapintató, nyomásra fájdalmas, bőrszine élénk piros, hőmérs. d. e. 38-6, d. u. 38-8; január 26-án hőmérs. d. e. 37-8, d. u. 38'2; január 27-ón hőmérs. d. e. 37'6, d. u. 39-6; január 28-án beteg, ki eddigelé csak jegei és egy-egy kevés tejet, hig levest vett magához, ma az első olajos vizből álló allövetet kapja, mire egy két szél, de szók nem megyén tőle; hőmórséke d. e. 37-8, d. u. 39-0; január 29-én a genyedés csekély, az alagcső környékén bab terjedelmű üszkös czafat emelkedik ki a tömlőből, mely salicylsavval hintetik be, a borok még mind dagadt, érzékeny nem különben a lágyék csatorna környéke, allövetre ma első székletét, hőmérs. d. e d. u. 39-2; január 30-án hőmérs. d. e. 37-0, d. u. 38-4; január 21-én d. e. 36-6, d. u. 38'2; február 1-én d. e. 37'6, d. u ; február 2-án a canalis inguinal. táján levő külvarratok eltávolíttatnak, valamint az alagcső környékén levő üszkös részletek is; hőmérs. d. e d. u ; február 3-ik ós 6-ik között hőmérs és 38-0között ingadozik; 6-án beteg már láztalan, a borókgyermekökölnyire apadott.

9 Megjegyzendő, hogy szorosan az antiseptieus sebkezelés alkalmaztatott, a kötések szükségképen 2 3 napi időközökben történt változtatása mellett. Az említett felületes varratok eltávolításán kivül mások belsők illetőleg a csatorna külszéleibe helyezett varratok elő nem tűntek. Peritoiűticus tünetek nem jelentkeztek; a némelykor magasra emelkedő láz csak seblázra volt visszavezethető; a bélhuzam rendes működése a 2-ik allövet után beállott; genysülyedés miatt február 9-én a borékban ellenyílat készíttetett, erre a borék napról-napra apadott, február vége felé azonban újból dagadni kezdett, de igen csekély lobtünetek kíséretében. A vizsgálatnál a dagadás körülirt alakot, nyomásnál azon sajátságos recsegő zörejt tüntetvén elő, melyet a vizsérv-tömlő csapolása és jodinjectio után a tömlő-talban keletkezett plasticus izzadmány szokott előidézni. Ezen daganatot a ki nem irtott sérvtömlőnek cysticus elfajulására ez okból a 2-ik esetben a tömlőt egészen kiirtottam vezetvén vissza, martins 1-én Prieke kötést alkalmaztam empl. mercurial és diaehyl. csíkokkal későbben pedig jodtinkturát. Miután betegnél a műtéti seb fekélyesedési állapotba is átmenve és flstulosus menetek lapis infernalissal és késsel is kezeltettek, beteg március 22-én gyógyulva elbocsáttatott. A tömlős dag a borékban nem apadt, de nem is nagyobbodott, a canalis inguinalis teljesen zárva, a borókból az ondózsineggel felemelkedő két ujjnyi vastag kemény hegképlet által; a sérv legnagyobb erőlködés-, köhögésnél a sórvcsatornába elé nem nyomult. 2. Lieblich Ignácz, 28 éves, izr., nőtlen, nagy-enyedi, póksegéd, márczius 19-én vétetett fel a kórodára baloldali szabad lágyéksérvvel, melyet állítólag nyolcz évvel ezelőtt emelésből kapott; testalkata elég erős, bőrszíne egészséges, hasfalzata szintén, kissé petyhüdt, a hypogostriumban elédudorodott. A sérvdag hossza 15 etm., az alsó végében elhelyezett és nem csak tapintásra jól kivehető, hanem szemmel is látható herével együtt 18 ctm., körülete 34 ctm. ; az intézetben elhelyezett gypszöntvónyek különben nagyságát, alakját igen hűen ábrázolják. Betegnek pár napi koplaltatása, bólhuzamának hashajtók általi kitakarítása után, martius 25-ón délelőtt s, 4 10 órakor a műtétet ugyanazon módon kezdettem és végeztem csak azzal a különbséggel, hogy a sórvtömlőt egészen kiirtottam, mi szerfelett nehezen sikerült ós meglehetősen alkalmatlan ondózsinorbeli vérzéssel járt. A kórlefolyási jegyzetek a következők:

10 104 - Martius 25-én este felé beteg fej- és alhasi fájdalmakról panaszkodik a műtéti oldalon, a has azonban nem puffadt, tapintásra nem érzékeny, hőmórséke 37-2 Celsius; martius 26-án a has valamivel puffadtabb, a műtéti oldalon tenyérnyi területen tapintás- és kopogtatáskor érzékeny, Lister-kötés véres savótól átütött, annak eltávolítása után a sebszélek egyesitve találtatnak; betegnek ma 8 ctgrm ópium adagoltatott; hőméreéke.d. e. 38-2, d. u. 39-0; martius 27-én a hasfal érzékenysége különösen a eanal. inguinal. területén még meg van, de puffadtság nincsen; 3 olajos vizallövet eredmény.nélkül, este felé 2 grm salieylsav belsőleg, izzadás, fájdalomszünet; hőmórséke d. e. 38-2, d. u. 39-2; martius 28-án belsőleg Seidlitzpor eredmény nélkül, hőmérs. d. e. 39-4, d. u. 39-4; martius 29-én beteg vigyázatlanságból ágyából kiesett, heréjét a műtett oldalon jelentékenyen megütötte, mire nagy fokú has- és borék-fájdalmak keletkeznek, borék megdagad, keményedik, sebváladék csekély; allövet eredmény nélkül, este Seidlitzpor, utána székletét s mindjárt fájdalomszünet, hőmórséke d. e. 39-0, d. u martius 30-án a catgut varratok egynek kivételével mind felszívódtak, a szúrmenetekből egy-két csepp geny ürül ki; hőmérs d. e d. n ; martius 31-én beteg éjjel jól aludt, fájdalmai nincsenek, hő-' mérséke d- e. 37-8, d. u Ezután a lázmozgalom változékony, de itt is csak a seblázra vezethető vissza, peritonitikus tünetek ''csak a lágyék-csatorna környékén és csakis a kellő mérvben mutatkoztak, a borókban genysűlyedések, nagy fokú lobok, igen bűzös geny, ev és gázok képződésével még sokáig mutatkoztak ós igen sok ellennyilat kószitését igényelték. Kétségtelen, hogy ehhez nagyobb részt.az ágyból való kiesés járult. Végtére a sok alagcsőnek eltávolítása után a nyilatok begyógyultak, a borék lelohadt, az átalános tápviszonyok javultak, ugy hogy a beteget gyógyult állapotban május 22-ón tartott természettudományi szakülésen bemutathattam. A borokból az ondózsinor mentében itt is igen vastag s tömött hegfonat vonul fel a lágyók csatornába, mely általa egészen zárva találtatik ós a sérv szintén a legnagyobb erőlködésnél sem tolulhat ki. Beteg teljesen gyógyult állapotban május hó 10-én a kórodat elhagyta június 1-én a koródán felkeresett, a borokból emelkedő hegfonat sokat apa-

11 105 - dott, de azért a Canal inguinal. általa teljesen zárva van, a sérv elé nem dudorodik. Az első eset állapotáról távozása óta semmit sem tudok ; beteg a koródából távozása után N.-Váradra ment azon igóret mellett, hogy májns 10-ére visszatérend, mely Ígéretét eddigelé be nem váltotta. Mi e műtétnek eredménye gyógyulás? és állandó e gyógyulás? melyek a javalatai, minden sérvnél találjuk-e indikáltnak? veszélyezteti-e a beteg életét? Ezen kérdések fontosságát leginkább az tudja felfogni, mondjuk átérezni, ki e műtétet relative óp embernél végrehajtani szándékszik, ki e szándókból betegét rábeszélve a műtétet talán már meg is tette ós nyugtalanul figyeli az első 3 4 napnak kedvező vagy kedvezőtlen eseményeit. Lássuk az eddigi tapasztalatok után itólve, mit tarthatunk a műtét veszélyességéről? Az évről-évre szaporodó és kedvező sikerrel műtett esetek száma 1878-ban 30 eset közül egyben következett be a halál arról tanúskodik, hogy a műtét által talán elémozditott halandóságnak százaléka igen kicsi, ha az szigorú antisepticus viszonyok között tétetik és az utókezelés is oly módon folytatódik; a gyuladás a peritonaeumban nem válik átalánossá, a sérvcsatorna részeire és annak közelebbi környékére szorítkozik, a láz rendesen lényegtelen. A borokban előfordulnak genysűlyedések, ez által gyakran igen kellemetlen helybeli lobok keletkeznek, melyek nagy fokú lázakat is szülnek, de maga idejében készített ellennyilatok által ugy a helybeli, mint általános tünetek csökkentése csakhamar elérhető. Ennélfogva azon sebészek, kik e műtét gyakorlásával ha esak két-három esetben is foglalkoztak, mind oda nyilatkoznak, hogy a betegek élete, kiknél a sérvek radical műtéte végeztetnék, általa nem forogna veszélyben ; saját tapasztalatom alapján e tekintetben magam is ezen nyilatkozathoz csatlakozom. A legfontosabb ellenjavalat, mely tudományunk minden korszakában és nevezetesen a leghiggadtabb sebészeink egy részénél mindég fennállott, az antisepticus.gyógymód bevezetése által e szerint elesett. Azon kérdésre átmenve, hogy mely sérveknél állapotot, nemet, nagyságot s bennékét értve volna teendő a műtét, constatálhatjuk, hogy a sérv nemét tekintve, eddigelé leginkább a lágyck-, ritkán a czomb-sórveknél tétetett, de hiszem, hogy a többinél is alkalmazható, ha a sérvkapu nem igen tág, szélei nem igen merevek s igy a varrat-applicatiora alkalmatlanok ; bennékre nézve, inkább a bélsérv ösztönözhet a műtétre, miután itt az életveszélyes kirekedéstől inkább tarthatunk, mint más

12 - 106 bennókü sérveknél; a nagyságot illetőleg, a legkedvezőbb s állandó sikert kisebb sérveknél tett műtétek biztosítanak, de tekinttel arra, hogy itt spontán gyógyulások is lehetnek kilátásban, a sérvkötők használata is könnyű, az alkalmatlanság csekély, e kisebb sérvek radioal műtétre nézve nem foglalhatják el épen az első positiót. E tekintetben első sorban állanának a nagy sérvek majd helyi alkalmatlanságuk miatt, majd különböző irányú visszhatásuknál fogva, melyet a hasürbeli zsigerek tápviszonyaira gyakorolnak, de tapasztalva a nagyterjedelmü kizárt sérvek műtéténél azt, mily kedvezőtlen a kimenetel, nehéz a kivitel a benéknek szerfeletti terjedelme által nehezített visszahelyezése miatt, szem előtt tartva azt is, h gy % na gy sérveknél a veszélyes kizárás a ritkaságok közzé tartozik : radical műtétre nem tartjuk alkalmasnak és igy a középnagyságuaknál állapodunk meg, a hol irányadó első sorban a beteg fog-, lakkozása, melyet a sérv nehezithet, második sorban a sérv nyilat nagyobb tagsága, mely a sérv nagyobbodását előmozdítja, a sérvkötő sikeres alkalmazását pedig hátráltatja. A sérv állapotát illetve, a kizárásnál, hol rendesen úgy is műtétet végzünk, a radioal eljáráshoz legtöbb jogosultságot formálhatnánk és a legújabbi időben itt rendesen alkalmaztatik is, de a kivitel ellen akadályok is léteznek; szabad sérveknél ott teszünk, hol azon viszonyok lépnek előtérbe, melyeket a sérv nagyságánál emiitettem, odanőtt sérveknél pedig szívesen és jogosultan azért, mert a sérvkötők sikeres használata kivihetetlen. E tételekben a sérvek radical műtétének javalatait is ismertük meg és igy átmehetünk azon kérdés tárgyalására, mi a műtét eredménye? Feleletünknél ragaszkodjunk első sorban a tapasztalat, második sorban a sérveknek jelen időben legalább ismert oktani mozzanataihoz. Láttuk, a műtét utáni folyamat bevógeztóvel, hogy a sérvcsatorna s annak külnyilata egyfelől a nyilat körszéleire alkalmazott varratok, másfelől az ondózsinor mentében képződött, a csatornába átvonuló tömött hegfonat által záratott, s igy a sérv az előesósben meggátoltatott; de a tapasztalat kiderítette azt is, hogy a műtét után hónapoktól évekig terjedő időmultával a sérv ugyané helyen vagy legközelebbi szomszédságban újból leereszkedett (jelenleg már több az esetek száma, melyekben recedive miatt másodszor tétetett meg a műtét) a sérvcsatorna ós annak külnyilatának összenövés, behegedés általi zárlata tehát nem állandó, vagy elégtelen a sérv visz-

13 107 - szatartására. Ily eredmény különben előrelátható volt, ha azt tekintjük, hogy nevezett zárlat rendesen nem az egész sérvcsatornára, hanem csak annak külnyilatára szorítkozik; e zárlat egy ruganyos ságtói teljesen ment s így kevés ellenállással bíró hegszövettől van feltételezve ; ily hegszövet a hasfalon mint azt ovariatomiák után gyakran észlelhetjük a hernia képződést még ott is előmozdítja, a hol azelőtt nem volt (ovariotomiam első esetében a hasfali hegtáján igen nagy hernia képződött); a zárlat a csatornán átvonuló ODdózsinor miatt teljes nem lehet, mihez még az is járul, hogy ezen zsinór egy mozgó fonat, mely a here által folyton vongáltatik, e vongáltatása a csatorna tágítására, az ottani hegszövet nyújtására szolgáltat alkalmat. A sérvmetszőknek, kik műtéteiknél rendesen a herét is kimetszették, e tekintetben igen jó sikere lehetett. Öregrendü egyéneknél, vagy a sérvoldali beteg herénél a radical műtét állandó sikerére nézve a oastratio igen ozélszerü eljárás volna. Ily esetben az átmetszett ondózsinor teljesen bevonul a hasűrbe, a lágyék csatorna egészen záródik, mint azt múlt őszön végrehajtott oastratio után észlelhettem. A kóroktani mozzanatok szempontjából világítva, a szóban levő módosított radical műtéte a sérveknek, nézetem szerint a ozélszerüség ne továbbjára szintén nem tarthat igényt, miért is azt hiszem, hogy lényeges módosításoknak lesz alávetve. Egy meglevő sérvnek állandó visszatartására a sérvosatornának teljes záratását egész terjedelmében kell létesítenünk és némely viszonyok között még ez is elégtelen lehet, mert tudjuk, hogy míg egyes esetekben, - bár a canalis inguinalis, vagy más praeformalt vagy készitett hasfali nyilas egy bélkacs átvonulására elég tág előesés nem történik, e miatt a sérvképzodés nem okvetlen következmény: más esetekben a sérv egy már teljesen elzárt nyílatot igen könnyen kitágít, vagy mellette új nyilatot készít. Az oka annak a sérvképződés többi mozzanataiban fekszik, ugy mint a hashártya nyúlókonyságában, alapjához laza rögzítésében, a hasfal petyhűdtségében, a mesenterium hosszúságában és sok más kórállapotban, mely egyfelől az átalános, másfelől a helybeli a hasürbeli zsigerekre vonatkozó táplálást ós működést lényegeseu zavarja, mely mozzanatok enyésztetésére radical műtétünknél különös figyelmet kell fordítanunk. Midőn az első esetemnél a környezetétől isolalt sérvtömlőt lehetőleg magasan a sérvcsatornában alákötöttem, a beteg a jelenlevő idült hörghurut miatt gyakran kö»

14 108 bőgött, a peritonaeum (alákötött sérvtömlő) nyúlékonysága, alapjához laza rögzítése folytán a ligatura mellett duplicatura-alakban minduntalan lenyomult, mi miatt a sórvkapu széleinek összevarrása erősen megnehezült. Ily esetben hozzá véve a hasfalnak e táji petyüdtségót, a sórv-recedive igen valószínű esemény, habár a sérvcsatorna külnyilata, avagy egész terjedelmében a radieal műtét által záratott is. Ezen oknál fogva tervbe vettem közelebbi műtéteimnél a sérvtömlőt az alákötós előtt felmetszeni és a peritonaeumot a lágyék-csatorna belnyílata környékében a hasfalhoz, matrazze varrat által hozzá varrni, a mint azt ovarriotomiáknál tesszük, ha a peritonaeum véletlenül alapjáról leválasztatott. A peritonaeum nyúlékonysága, laza rögzítése ily módon megsemmisítve, ebben több biztosítékot látok reoeclive ellen, mint egyedül a sérvosatornának zárásában. Talán. legbiztosabb volna azon műtéti eljárás, mely által a megnyúlt mesenteriummal ellátott s igy mindig kifelé igyekező bélkacs, a hasürbe visszahelyeztetése után a sérvcsatorna beluyilata környékéhez, saját fala, vagy mesenteriumával pl, varrattal rögzittetnék. így egy igen fontos kóroktani tétel ellen volna elég téve. Jelenleg 4 egyén él, kiknél ujabbi időben kizárt sérv miatt műtétet végeztem. Kettőnél szükségesnek láttam a visszahelyezett bólkaosot a sórvcsatorna belnyilata széléhez rögzíteni, míg a másik két esetben a sórvkapu scarüicatiojánál maradtam. Mindkét utóbbi esetben a sérv már is nagyobb, mint valaha, mig a két első esetben a recedivének még jele sincs. Hogy esetleg petyhüdt, sovány hasfalak zsongitása, hideg mosás, alkohol borogatás által; rosszul táplált gyenge anaemicus egyéneknek kedvezőbb tápviszonyok közzé helyeztetése a radieal műtétnek igen szükséges kelléke, a mondottakból eléggé kiviláglik, mint az is, hogy hasi szerveknek, gyógyíthatlan bajokból származó sérveknek, különösen állandó sikerű radieal műtétéről le kell mondanunk. Addig is, mig a sérvek radicalis műtétének tervbe vett módosítását szándékosan alkalmaznám s ily módon műtett esetek körül bővebb tapasztalatot szereznék, elégedjünk meg az eddigi gyakorlat szerint műtett két esetem eredményével. Az eredmény ha mindég nem is kielégítő mégis jó, czelszerü sórvkötőnek pontos használata a recedivét meggátolja, a műtett egyének munkálkodásra bizonyosan alkalmasabbak, mint a műtét előtt.

15 109 KÖZLEMÉNYEK A KOLOZSVÁEI M. K. TUD. EGYETEM ÁL TALÁNOS KÓE- ÉS GYÓGYSZEETANI INTÉZETÉBŐL. Közli: Högyes Endre tnr. I. Kísérletek az izzadásra ható vegyi anyagokkal. Kovács Lajos és Marschalkó Tamás orvostanhallgatóktól. 1. Bevezető megjegyzések. Mióta azt találták, hogy a macska talpa az izzadás élettani viszonyainak kikutatására czélszerüen felhasználható, pontosabb kísérleti vizsgálat alá vettek néhány olyan gyógyszert, melyről korábban tapasztalatilag ismerve volt, hogy az izzadást növeli vagy csökkenti. Különösebben tanulmányozták az atropint és pilocarpint. E szerek hatáslényegének magyarázatának búvárok nézetei lényegileg eltérnek egymástól. Más pontosan vizsgált izzadtság-elválasztásra ható vegyanyagok mint a ealabar, nicotin, strichnin stb. kísérletileg tudomásunk szerint csak Luchsinger által lettek tanulmányozva, mások pedig melyekről az irodalomban említés van téve, hogy az izzadásra hatnak, mint aduboisin, coffein, némely ilió olajok kísérleti utón egyáltalában nem tanulmányoztalak Azért nem hittünk felesleges munkát végezni e tárgygyali foglalkozásnál, czólunk lóvén azon vegyanyagokat, melyek már áttanulmányoztalak új vizsgálat alávetni, azon vegyanyagokat pedig, melyekről említés van- téve az irodalomban, hogy az izzadtság-elválasztásra módositólag hatnak, kísérletileg tanulmányozni. Mielőtt ez irányban tett kísérleti vizsgálatainknak s az azokból vonható eredmények leírásába bocsátkoznánk, legyen szabad rövid irodalmi ismertetését adni az izzadtság-elválasztásra vizsgált vegyanyagokról.

16 110 Luchsinger 1 ) macskánál átmetszvén az egyik oldali nervischiad.-t, ha a környi csonknak ingerlésére izzadás lépett fel a megfelelő végtagon mert csak ez esetben tekintette a kísérletet érvényesnek- annak hátbőro alá 0.01 grm. pilocarpin. muriaticumot fecskendett viz-oldatban, mire erős izzadás lett mind a négy talpon; még pedig a bénított végtag talpán ép oly erős volt az izzadás mint az ép tagokon, sőt néha még nagyobb. Két nap mulva a nerv. ischiadikus átmetszése után ugyanazon mennyiségű pilocarpin. m u r. befecskendésére kevesebbnek találta az izzadást a bénított talpon, hat nap mulva pedig a műtét után azt találta, hogy ugyanazon mennyiségű pilocarpin. muriat. befecskendésére még akkor sem áll elő izzadás a bénított végtag talpán, ha azt közvetlen a talpba fecskendezte is. E kísérleteket megtette Luchsinger a nicotin, calabár, strychnin, pikrotoxinnal is. A nicotin- ésealabarra nézve azt tapasztalta, hogy néha a bénított végtagok talpain is jelenik meg kevés izzadás, de az sokkal jelentéktelenebb mint az ép végtagok talpain. A strichnint, p ikro toxint illetőleg pedig arra jutott, hogy azok csak az ép végtagok talpain eredményeznek izzadást, a bénított végtagok talpain egyáltalán nem. Ezen kísérletekből következteti, hogy apilocarpinoly szer, mely a központtól egészen függetlenül az idegek környi végeinek inger lése foly t án, melyek ugyan még nincsenek felfedezve, de lótezésöket fel kell venni 2 ) teljes mér tókb en képeskifejteni hatását; mig a nicotin, calabar inkább a központ ingerlésére képesek s csak kevés erélyt tudnak kifejteni az ideg környi végein, astrichninóspikrotoxin pedig egyáta- *) Luchsinger. Die Wirkungen von Pilocarpin und Atropin auft die Schweissdrüsen der Katze. Plüger Arch. XV, ') E vizsgálatok folyamában foglalkoztunk az izzadás mirigyek szövettanaival is. Czélunk volt különösen az idegvégeket kimutatni az izzadásmirigyekben Azonban számtalan készítményeink daczára csak annyira mehettünk, hogy sok esetben képesek voltunk követni igen szép osmium-savval megfestett mindinkább elágazó Kemak-féle rostokat egész az izzadási mirigyek gomolyáig, kivezető csövéig, de hogy azok bementek az izzadás mirigyek elemei közé s végzödtek-e ab - ba azt eldönteni nem voltunk képesek. K. L. M. T.

17 111 Iában k éptelenek az ideg környi végein ek ingerlése által izzadást eredményezni; igy izzasztó hatásukat csak központilag fejtik ki. Luchsinger kísérleteket tett még ezen kivül az atropin, clilorophorm, aether chloralhydrattal és ourara-val. Az atropin izzadást csökkentő szernek tapasztaltatván, ezzel az előbbi kísérletet ugy módosította, hogy az átmetszett nerv. isehiad.-t folytonosan vilany árammal ingerelve fecskendezte a macskának hátbőre alá az atropint, s azt találta, hogy az ideg villamos ingerlése által létrehozható izzadást grm atropinnal 10 perez alatt megszüntetheti. E kísérletéből következik, hogy az atropin a pilokárpinnal ellenkező hatású szer, mely képes az ideg környi végeinek bénítására ós az izzadás megszüntetésére. A chloroform, aether, chloralhydrat ós c urara-vali kísérletek negatív eredményre vezettek, az az szerinte ezen szerek nem hatnak módositólag az izzadtság elválasztására, Érdekesek Luchsingernek a pilocarpin és atropin kölcsönös ellentétes hatásának illetőleg antagoni sinusának tanulmányozására tett kísérletei. Egy macskának átmetszette mindkét nerv. ischiadicusát, aztán Ludvíg-fóle electrodokkal ós tetanisáló árammal izgatta, mire mindkét oldalon a talpakon izzadás jelent meg. Ekkor 0.01 grm. pilocorpint fecskendezett a hát bőre alá miután az előbbi izzadtságot letörölte; nemsokára újra mindakót oldalon izzadás lépett fel. Ha most grm. atropint fecskendett vizoldatban a hát bőre alá, 10 perez alatt az izzadás teljesen megszűnt, ugy hogy az ischidiaclicus környi csonkjának legerősebb villanyárammal való izgatásakor sem eredményezett izzadást ha a tűelektrodok közvetlen a macska talpára tétettek. Ezután közvetlen a talpba fecskendezett egy ctg. pilocorpint kevés vizoldatban, mire rövid idő múlva tekintélyes izzadás jelentkezett a megfelelő talpon. Ha azonban kevesebb mennyiségű pilocarpint fecskendezett be, a spontán elválasztás kimaradt; bekövetkezett az azonban az előbb hatástalan idegizgatásra, de csak azon a talpon, melybe a pilocarpin be lett fecskendve. A másik talpon a nerv. ischiadíc. legerősebb izgatása sem vezetett czólhoz, még akkor sem, ha egy köbetm. 7% ehlor-natrium oldat feeskendeztetett közvetlen a talpba.

18 112 Ezen kísérletből, melyet többször ugyanazon eredménynyel ismételt Luehsinger, azt közetkezteti, hogy egy bizonyos mennyiségű atropin bénitó hatása egy bizonyos mennyiségű piloearpin i zga tó ha t ásat egészen fölülmúlj a illet e- leg legyőzi, másrészt pedig hogy az atropin bénitó hatását nagyobb mennyiségű piloearpin izgató hatása képes legyőzni; tehát szerinte valódi kétoldali antagonismus van a piloeorpin és atropin kö,zött, ezek hatása ugy áll egymáshoz, mint a hegy és völgy, mint a plus és minus. Luehsinger hasonló kísérleteket tett a c a 1 a b a r-k i v o n a 11 a és atropinnal, és azt találta, hogy 2 ctg. physostygminnek közvetlen a talpba való fecskendéso sem volt képes megindítani az atropin által megszűntetett elválasztást, a miből következik, hogy a ealabar izgató hatása sokkal csekély eb mint a pilocorpiné. Luehsinger e két oldali antagonismus magyarázatára a következő elméletet állítja fel. Felveszi, hogy a méregnek alapanyaga vegyi összeköttetésbe lép a sejtek élő fehérnyójével, ezen összeköttetés azonban igen laza és elbontható egy ellenméreggel a mikor is a szabaddá lett méregtömees a vérpályába difundal. Tegyük fel, hogy van egy bénitó méreg L. és egy izgató E. ezek rokonsága a sejt élő fehérnyéjóhez legyen P. ezek különbözzenek egymástól de még is LP nagyobb EP-nél. Ha most elegendő L tömecs lép az B által megmérgezett szervezetbe, ugy világos, hogy az E tömeesek kihajtatnak és az izgató hatás a bénulásnak ad helyet. Az erősebb bénitó hatás egy nagyobb számú izgató hatású által ismét legyőzetik, midőn ezután a bénitó méreg diffundál. Ezen feltevés megegyez Berthellot-nek az anyagok vegyi hatásáról mondott törvényével, hogy t. i. valamely anyag kisebb vegyrokonsága tömeeseik nagyobb száma által többszörösen fokozódik. Navroeki 1 ) a macskánál átmetszette majd a nervus ischiadicust, majd a nerv. ulnarist és medianust, majd különböző helyeken a gerinczagyat és azt találta, hogy piloearpin befecskendósre, ha az közvetlen történik a műtét után, mind a négy talp egyenlően izzad. Azonban már a legközelebbi napon is a központtól elszakasztott talpakan majd positiv, majd negatív az eredmény. Harmadik, negye- ') Centralblatt Nr. 5.

19 113 dik napon pedig a középpontoktól elválasztott végtagok talpai nem izzadnak. Ebből ő azt következteti, hogy az izzadási idegek, melyek nom állnak a köz pont befolyáasa alatt, nem soká elvesztik ingerlékenységüket. N a v r o c k i 1 ) atropinnal bénította a fültői nyálmirigyet s ekkor nagy mennyiségű pilocarpint fecskendezett a mirigybe, de azt működésre nem volt képes hozni; minek folytán nem fogadja el azt, hogy a pilocarpin és atropin közt kétoldali antagonismus létezik. Challand, ós Bö'bow') az atropin ós pilocarpin kölcsönös hatását kutyánál és tengeri nyúlnál a szemen tanulmányozták ós azt tapasztalták, hogy az atropinisált szem csak p'ár nap múlva volt szűkíthető pilocarpinnal. E hatás is azonban, rövid időre az atropin-hatásnak engedett helyet, minek folytán ők is tagadják a kétoldali antagonismust az atropin ós pilocarpin közt. Eossbach 3 ) vizsgálta újabban az atropin és pilocarpin hatását, különösen az antagonismusra vonatkozólag macskákon. Fontosabb kísérletei ez irányban a következők: I. a) Ha az atropin igen kis mennyiségben, a mennyi éppen elég az izzadás megszüntetésése (fiatal macskáknál átlag gr.) és ezután a pilocarpint igen nagy mennyiségben, egészen halálos adagokban a hátbőr alá fecskendezte, az izzadás teljesen kimaradt, és a ner. ischiadicus legerősebb ingerére sem volt az létrehozható. b) Ha megfordítva előbb nagy mennyiségű pilocarpint vitt a hátbőr alá s miután az izzadás igen nagy mérvben fellépett, az előbbi hely közelében grm atropint fecskendezett be, akkor az izzadás rövid idő múlva megszűnt és semmiféle ideg-inger által azt újólag létre nem hozhatta. Ebből kitűnik, hogy az atropin ós pilocarpin között csupán egy oldali antagonismus van: az atropin hatása ugyanis a pilocarpin hatását minden körülmények között fölülmúlja; mig a pilocarpin az atropinét, ha ez kellő mennyiségben adatott, egyátalában nem képes legyőzni. II. Ugyanazon eset áll beeossbac h szerint,ha a vizsgálandó x ) Ugyanaz. 2 ) Centralblatt Nr ) Rossback Pflüger's Arcli. Bd. XXL Hf. 1-2 s. 1, Orv. ternr-tud. Értesítő. I.

20 - 114 szerv közelébe hozzuk mind a két mérget, a melynek antagonisticus hatása vizsgáltatik ; ekkor ugyanis az atropin a valamivel előbb befecskendezett piloearpin hatását még akkor is fölülmúlja, ha a piloearpin 200-szor oly nagy mennyiségben adatik be. Összekevert Eossbaeh grm atropint grm pilocarpinnal ; e keverékből fecskendezett a talpba, a talp pár másodpercéig izzadt, ha akkor az izzadságcseppek letöröltettek, többé sem önként, sem az ideg ingerlésére nem lett izzadás; a mi ugy magyarázható, hogy aa igen kis mennyiségű atropin csak később jutott el azon mennyiségben az izzadási elemekhez, mely azokat bénítani képes; míg az igen nagy mennyiségű pilocarpinból előbb érkezett oda annyi anyag, mennyi izgató hatást képes eredményezni. Eossbaeh szerint Luchsinger azon lelete, hogy az atropinnal megszüntetett izzadást igen nagy mennyiségű püocorpinuak közvetlen a talpba való fecskendezéso által ujolag létre lehet hozni, csak ugy magyarázható, hogy az atropin hatása nem érvényesült teljesen s az csak az izzadási készülékek bizonyos részét hüditette. Eossbaeh szerint ha 0.02 grm atropin adatik a hát bőre alá, melyből jut elegendő mennyiség az izzadási készülékek minden részeinek hiiditésóre, akkor a legnagyobb adag* piloearpin sem képes, akár a talpba fecskendezve sem izzadást eredményezni. Eossbaeh megezáfolja Luchsinger ós Navroeki azon állítását, hogy a nerv. ischiadic. átmetszése után nap múlva pilocarpinnal nem idézhető elő a bénitott talpon izzadás. O ugyanis 10 macskán észlelte, melyeknek egyik nerv. ischiadicusát előbb átmetszette, a pilocarpinnak izzasztó hatását, s azt találta, hogy azok pilocarpinra 10-,. sőt 14 nap múlva is izzadtak az ideg átmetszése után, noha természetesen az idegnek legerősebb villanyárammali izgatása sem eredményezett izzadást, mivel tudvalevőleg azok annyi idő alatt teljesen elfajulnak; tehát a szerek csak az izzadás-mirigyek saját elemeinek izgatása folytán hozhattak létre izzadást. Ezen tényt azóta Luchsinger 1 ) is tapasztalta. Eossbaeh 2 ) ós legújabban Luchsinger 3 ) a muscarin hatását is vizsgálták az izzadtság-elválaoztásra oly módon, mint az a ') Handbuch der Physiol. von Hermáim Bd. S ) Pflüger's Arch. B. XXI. Hf ) Handbuch. der Physiol. von Hermann Bd. S

21 pilocarpinnál történt; azt találták, hogy a muscarin erélyes izzasztó szer és hatását a környi idegvógekre, vagy helyesebben az izzadási mirigyek saját elemeire gyakorolja. TI. Saját kísérleteink s az azokból vonható eredmények. Kísérleteinket macskákon végeztük, mint azt a legtöbb búvár tette. Ideg-átmetszéseknél, valamint kísérleteink folyamában az állatot a Hő gyes tnr által szerkesztett 1 ) asztalra kötöttük, hol az állat természetes helyzetben van s igen kényelmesen kezelhető. Minden idegmetszós előtt s azon esetekben, melyekben a lelki befolyásokat ki akartuk zárni, az állatot ehlorophormiroztuk, mert ezen vegyanyag mint a Luehsinger és saját kísérleteinkből kiderült, hatástalan az izzadtság elválasztására. Kiterjeszkedtünk vizsgálatainkban mindazon vegyanyagokra, melyek eddig az emlilett búvárok által vizsgálva lettek, különösebben vizsgáltuk pedig a pilocarpin ós atropin hatását és egy új szernek a duboi sin-nak, mely még eddig tudomásunk szerint ez iránybanvizsgálva nem volt hatását ós az izzasztó szerekhez való viszonyát, ezen kivül néhány illó olajat s a eoffei'nt, mely Balogh 2 ) szerint az izzadást csökkenti. Főbb kísérleteinket s az azokból vont következtetéseket következőkben közöljük Kísérletek az atropinnal és pilocarpinnál. I. Kisérlet. Egy 1800 grm súlyú macskának hátbó're alá 0.01 grm pílocarpinum muriaticumotfecskendeztünkvizoldatban, a befecskendezés után pár perez múlva izzadás lépett fel a talpakon, a mely még félóra múlva is teljes mértékben fennállott. II. Kisérlet. Egy 1600 grm súlyú macskánál, miután azt a fennemlitett nyul-asztalra 3 ) felkötöttük és chloroforairoztuk, a bal nerv. iscliiadic.-t kikerestük, V L. Orvosi heti lap U. számait. 2 ) Balogh. A magyar gyógyszerek commentárja. 3 ) ilyen kísérleteknél ezen asztal igon előnyös, a mennyiben az állat természetes hely* zetbeu levén, izom-mozgásokat nem végez s bele találja magát helyzetébe, ugy hogy a lelkibefefolyások, izommunka stb. hatása inkább ki van kerülve, és az állatnak bármelyik végtagja kényelmesen észlelhető 8*

22 Átmetszés után a környi csonkot tetanisalo árammal izgattuk, mire a már magához tért macska talpán bő mennyiségű izzadtság jelentkezett. Az izgatást beszűntetve, az izzadás megszűnt. Ekkor hátbőre alá 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk, a midőn is a befecskendezés után két-három perezre igen élénk izzadás jelentkezett mind a négy talpon egyidejűleg s a bénított végtag semmiben sem maradt hátra a többiekkel szemben. Ez izzadás pedig grm atropin befecskendezésére megszűnt. III. kísérlet. Az előbbeni macskának hátbőre alá 0.01 grm pilocarpint fecskendeztünk be; most is két három perezre bő izzadás lett mind a négy talpon, csakhogy a bénitott talpon valamivel később jelentkezett, az izzadás menynyisége közt azonban a bénitott végtag és ép végtagok talpai közt észrevehető különbség nem volt. Ez izzadás gr. atropin hát-bőr alá f ecsk endésér e megszűnt. IV. kísérlet. Egy 3000 gr. súlyú macskánál, melynek bal nerv. ischiadicusa már négy nappal előbb átmetszetett, az átmetszett ideg környi csonkját tetanisáló árammal izgattuk, mire azonban izzadás nem jelentkezett a talpon. Ekkor a hátbó'r alá 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk: pár perez múlva az ép talpakon izzadtság tört elő, a bénitott talp azonban szárazon maradt, midőn újra 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk a hátbőre alá, a mikor azt találtuk, hogy a bénitott talp is ép ugy izzadt, mint az ép talpak, noha az ideg átmetszésnek negyedik napja is elmúlt. Ez izzadás mind a négy talpon pár perez alatt megszűnt gr. atropin hátbőr alá való fecskendősére. V. kisérlet. Egy 2100 gr. súlyú macskának jobb nervus ischiadicusa-ból egy darabot kimetszettünk s annak környi végét tetanisáló árammal izgattuk Bő izzadás keletkezett a megfelelő talpon, ugyancsak hatalmasan izzadt 0.01 gr. pilocorpimiak a hátbőr alá fecskendősére a macskának mind a négy talpa VI. kisérlet. Az előbbeni macskának hátbőrc alá gr. pilocorpint fecskendeztünk a n. ischiadicus átmetszésének negyedik napján, mire 5. perez múlva mind a négy talp erélyesen izzadt. A bénitott talp azonban valami, vei később kezdett izzadni, mint az ép talpak, de ép oly mérvben izzadt, mint amazok. VII. kisérlet. Ugyanazon macskánál a nervus ischiadicust átmetszésének hatodik napján felkerestük, s annak környi csonkját tetanisáló árammal izgattuk, izzadás azonban nem jelentkezett; a talp közvetlen izgatására sem. Most hátbőre alá 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk, mire az,ép talpakon pár perezre csekély izzadás jelent meg. A bénitott talpon nem volt még izzadás; 0.01 gr. pilocarpinnak újra történt befecskendésére, erős izzadás lett úgy a bénitott, mint az ép talpakon. VIII. kisérlet. Ugyanazon macskának hátbőre alá 0.03 gr. pilocarpin fecskendeztetett be az idegátmetszés tizenegyedik napján, mire csekély mérvű izzadás jelentkezvén, növeltük az adagot még 0.01 gr.-mal. Erre elég bő izzadás lett mind az ép, mint a bénitott talpon, csakhogy az utóbbin pár másodperczczel később. Az izzadás mennyiségére különbség nem tehető az ép é»

23 - 117 bénított végtagok talpai közt. Ekkor gr. atropin feoskendeztetett a hátbó'r alá, mire az izzadás 5 6 perez alatt teljesen megszűnt; a bénított talp azonban valamivel később szűnt meg izzadni. E kísérletből világos, hogy a pilocarpin izzasztó-szer, izzasztó hatását nem veszti el az idegek s azok végeinek teljes tönkre jutása után sem. Navrocki s Luohsínger azon állítása tehát, hogy a pilocarpin az izzad á sí idegek átmetszése után 4 illetőleg 6 nappal elveszti hatását, nem íelel meg a valódi tényállásnak.. Kísérletünkből kitűnik ugyanis, hogy még 10 nappal is az átmetszés után képes az egészen kifejteni hatását. E kísérletek eredménye összhangzik Eossbaohnak ez irányban tett kísérleteivel, a mi annálinkább fontos, mert mi ez eredményhez - kísérleteinket nevezett szerző munkájának közrebocsátása előtt tevén teljesen önállóan jutottunk. Újabban Luchsingernek 1 ) is sikerült e tényről meggyőződést szerezni. TJgy hogy ez idő szerint nem lehet kétség a íölött, hogy a pilocarpin izzasztó hatását az idegek teljes elfajulása után ép oly jól kifejti, mint különben, legfeljebb, mint kísérleteink leírásánál, érintettük, valamivel később, mint a beidegzett végtagok talpain. Ebből következik, hogy a pilocarpin a mirigyeknek saját elemeire van ingerlő hatással. Ugyanez áll az atropinra is, csakhogy annak hatása ellenkező, a mennyiben az minden esetben megszünteti az izzadtság-elválasztást még 10, vagy több nap múlva is az idegátmetszés után- Az atropin tehát szintén a mirigy saját elemeire hat izzadást szüntetőleg, illetőleg bénitólag. E kísérletből kitűnik továbbá az is, hogy az állat a pilocarpin folytonos adagolása mellett-hozzá szokik e szerhez, ugy hogy 4 5-szörös adag sem képes azon hatást szülni, a mit kezdetben egyszeres adag szült. IX. kísérlet. Egy 4500 gr. súlyú macska a nyulpadra felköttetvén, chloroformiroztatott és azután mindkét nervusischiadicussa átmetszetett. Az ideg környi csonkjainak tetanisáló árammali izgatására izzadás jelentkezvén, az izgatást abban hagytuk s a macska hátbó're alá 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk. Pár perez múlva mind a négy talpon izzadás keletkezett a bénított talpakon, ép ugy, mint az épeken. Erre gr. atropint fecskendeztünk a hátbó're ') Handbuch der Physiol. von Dr. Hermann V

24 - 118 alá, minek folytán az izzadás teljesen megszűnt mind a négy ta^on s az idegnek tetanicus izgatása sem eredményezett izzadást; ezután egy ctg. pilocarpint fecskendeztünk közvetlen a talpba, mire azon talpon rövid idő múlva izzadtság-gyöngyök jelentek meg, mig a másik oldali végtag talpa az ideg tetanicus árammali izgatására sem izzadt, midőn azonban abba gr. pilocarpinoldat lett befecskendezve, az izzadás bekövetkezett. E kísérletünk, mint látható, teljesen egyezik Luehsinger azon kísérletével, melyből magyarázza a pilocorpin ós atropin közötti két oldali antagonismust. E kísérletet többször sikerült positiv eredménynyel végrehajtanunk. Több alkalommal kisórlettük meg az atropin által okozott bénitó hatást nagy adag pilocarpinnak az általános vó rkeringósbe való hozása által is legyőzni, ez azonban egyszer sem sikerült, mit mindaddig, mig Rossüach 1 ) időközben megjelent munkáját kezünkbe nem kaptuk, az atropin erősebb hatásának tulajdoni tottunk. Többi kísérleteink, melyeket e tárgyra vonatkozólag részint önállóan, részint Ressbach értelmében tettünk, következők: X. kisérlet. Egy 2270 gr. súlyú macskának chloroformirozása után, jobb nerv. isclűadicusát átmetszettük s azután hátbőre alá 2 ctgr. pilocarpint fecskendeztünk. Rövid idő múlva mind a négy talp erősen izzadni kezdett. Mikor az izzadás tetőpontját elérte, a hátbőr alá gr. atropint fecskendeztünk. Az izzadás nemsokára megszűnt és azután sem spontán, sem a nervus ischiadicus izgatására nem lépett fel többé. Ekkor a hátbőr alá ismét 0.02 gr. pilocárpint fecskendeztünk, de ekkor sem keletkezett izzadás, még az idegizgatásra sem. Későbben ismét 0.02 gr. pilocarpin fecskendeztetett be, izzadás azonban most sem jelentkezett. XI. kisérlet. Ugyanazon macska bénitott talpába egy gr. atropin és 0.02 gr. pilocarpinból álló keverék fecskendeztetett be, mire a bénitott talpon alig kivehető izzadás tűnt fel rövid idő múlva, de nemsokára teljesen száraz lett az s az idegnek ingerlésére sem keletkezett izzadás, még akkor sem, ha a talpat villamoztuk. XIX. kisérlet. Egy macskának bénitott bal hátsó talpába 3 ct. gr. pilocárpint adtunk, nemsokára bő izzadás keletkezett mind a négy talpon. Most a jobb talpba gr. atropint fecskendeztünk, mire itten nemsokára megszűnt az izzadás, de a többi talpakon tovább tartott az, ha bár nem olyan erősen is, befecskendezés után azonban 15 perez múlva egy talp sem izzadt többé. Ezen kísérletekből kitűnik, hogy az atropin a pilocarpin hatását már minimalis mennyiségben legyőzi, s ha a mirigyek egyszer már atropinisálva vannak, t. i. ha elegendő mennyiségű atropin elegendő ideig hatott be, ugy azok sem idegingerlésre, sem V Rosshaeh. Pflüger's Arch. Bd. XXI. Hf

25 pedig a pilocarpinnak bármily nagy mennyiségére nem izzadnak többé. E kísérleti eredményeink Bossbachéival egyeznek meg s ezekből kifolyólag mondhatni, hogy az atropin ós pi 1 ocarp in közt valóban csak egyoldali antagonismus van, nem pedig kétoldali, mint azt Luchsinger hiszi s neki, valamint nekünk is azon kísérleteink, a mikor az általános vérkeringésbe hozott atropin hatása közvetlen a talpba fecskendett pilooorpin által le volt győzhető, csak abból magyarázható, hogy az izzadási mirigyeknek csak bizonyos részei (Eossbach szerint csak az idegek) lettek bénítva az atropin által. 3. Kísérletek a duboisinnal- I. kísérlet. Egy 2100 gr. súlyú macska chloroformiroztatott, mindkét nervus ischiadicusa átmetszetett és hátbőre alá 0.02 gr. pilocarpin fecskendeztetett, mire néhány perez múlva mind a négy talp igen erősen izzadt. 15 perczczel a befecskendezés után gr. duboisin vizoldatát fecskendeztük a hátbó're alá, mire az izzadás nemsokára teljesen megszűnt. II. kísérlet. Az előbbi macskának, mely hat nappal az ideg átmetszése után még hatalmasan izzadt, hátbőre alá 0.03 gr. pilocarpint fecskendeztünk, mikor ennek hatása tetőfokát érte el, gr. duboisint fecskendeztünk a hátbőre alá, mire ezen nagymennyiségű pilocarpin által okozott izzadást már pár perez alatt teljesen megszüntette. III. kísérlet. Egy 2020 gr. súlyú macska hátbőre alá 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk. Pár perez múlva izzadtság-gyöngyök törtek elő a talpon s az izzadás 10 p. múlva tetőfokát érte el. Ekkor 0,001 gr. duboisin-vizoldat fecskendeztetett a hátbőr alá, mire az izzadás majdnem momentán megszűnt Erre 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztünk a hátbőr alá, 5 perez mulva,izzadás nem jelentkezvén : az előbbi adag ismételtetett: hatás semmi. 5 perezre megint ismételtetett az adag: hatás semmi. Megint ismételtük 5 perezre az adagot: hatás semmi sem volt. IV kísérlet. Egy macskának mindkét nervus ischiadicusa átmetszetett s a hátbőr álá 0.0! gr. pilocarpin fecskendeztetett. 2 perez múlva már izzadtsággyöngyök jelentek meg mind a négy talpon. Minthogy azonban az izzadás csekély volt, még 0.01 gr. pilocarpint fecskendeztük be, mire nemsokára a talpok igen erősen izzadtak. Ekkor gr. duboisint fecskendeztünk a hátbőr alá, mire az izzadás nemsokára teljesen megszűnt. Majd a jobb talpba közvetlenül 0.01 gr. pilocarpin fecskendeztetett be, de izzadás nem jelentkezett. Az átmetszett ischiadicus környi csonkját tetanisáló árammal izgatván, a talpon ferde világitásnál elég jól kivehető kis iszadtság-cseppek mutatkoztak, a melyek az izgatás megszűntével eltűntek, 0.01 gr, pilocarpinnak ugyanazon talpba fecskendésével azonban azok újra megjelentek.

26 120 Ezen kísérletekből következik, hogy a duboisin egészen hasonló befolyást gyakorol az izzadás-m irigy ekr e, mint az atropin, csakhogy hatása azénál még erősebb, mert már igen csekély (0.001 gr.) mennyiség is bénitólag hat, sőt az általános circulatioba hozva is mutatkozik a hatás. A duboisin hatása szintén környéki, mint azt az ischiadicus átmetszésével combinalt kisérleteink mutatják. Ill-ik számú kísérletünk egészen analóg Eossbach azon kísérletéivel, a melyeket a Luchsinger által felállított atropin és pilocarpin közötti kölcsönös antagonismus ellen felhoz, t. i. hogy ha a hátbőr alá fecskendett pilocarpin által okozott izzadást, az atropinnak ugyancsak hátbőr alá fecskendezésével megszüntetjük, akkor ha a pilocarpin bármily nagy mennyiségben hozatik is az általános circulatioba, többé izzadás nem jön létre, csakis ha direct a talpba fecskendezzük a pilicarpint; de akkor is csak azon esetben, ha igen kevés bénitó anyagot vittünk be az állatba, ugy hogy az előbbi esetre fel kell vennünk azt, hogy a bénitó anyag minimalis mennyisége miatt az izzadási mirigyeknek csak egyes részét volt képes hüditeni. Épen így volt az a mi kísérleteinkben a duboisinnal is; láttuk, hogy a gr. duboisin által, a pilocarpin által okozott izzadást megszüntetvén, nagy mennyiségű pilocarpin sem volt képes újra izzadást okozni; hogy másik kisérletűnknél a minimalis mennyiségű duboisin által megszüntetett izzadás óriási mennyiségű pilocarpinnak direct a talpba való fecskenclése által ismét elő volt idézhető. Ezt, valamint az atropinnál, ugy itt is, Eossbach értelmében hajlandók vagyunk onnan magyarázni, hogy a minimalis mennyiségű duboisin még nem bénította akkor az izzadásmirigyeket teljesen. A fentebbi kísérletek a duboisin izzadást szüntető hatására vonatkozólag eddigelő tudtunkkal legalább egyedül állanak *az irodalomban. 4- Kísérletek a muscarinnal- I. kísérlet. Egy 2600 gr. súlyú macskának, melynek egyik nervus ischiadicusa 4 nappal eló'bls átmetszetett, hátbó're alá körülbeló'l három csepp vizben feloldott muscarint fecskendeztünk be. 5 perez múlva erős izzadás lépett fel a talpakon, s a bénított talpak épen oly erősen izzadtak, mint az épek; gr. atropin, hátbőr alá fecskendve, megszüntette az izzadást.

27 121 II. kísérlet. Ugyanazon macskának, melynek "egyik nervus ischiadicusa már 7 nappal előbb át lett metszve, hátbőre alá három esepp muscarint fecskendeztünk vizoldatban. Öt perez múlva nagy fokú izzadás lépett fel, mely a bénított talpon ép oly erős-, sőt lehet mondani, még erősebb volt, mint az ép tal pakon. Ebből következik, hogy a muscarin izzasztólag hatott, mép pedig egészen függetlenül, ép ugy, mint a pilocarpin. Hatása közvetlenül a mirigy-elemekre törtónt független ül még az idegrostoktól is, a mennyiben azok az átmetszés után a nyolczadik napon már el voltak fajulva,mert izgatásuk a legerősebb villanyárammal sem eredményezett izzadás t. 5. Kísérlet a strychninnel. Kísérlet. Egy 3000 gr. súlyú macskának baloldali nervag ischiadicusát átmetszvén, hátbőre alá egy köbem. 2 / 0 stryehnin. nitricum vizoldatot fecskendeztünk be. Már pár másodpercz múlva mutatkoztak a stryehnin-mérgezés tüneményei. A talpakat vizsgálva, találtuk, hogy a három ép talp izzad igen nagy mérvben, de a bénított talpon az izzadásnak még nyoma sem volt található, nyomásra sem. Ebből lehet következtetni, hogy a stryehnin, a mely, mint tudjuk, leginkább a gerinczagyra hat, ott az izz adási központokat ingerli, s igy hatása központi, mert az átmetszett idegü végtag talpán nyoma sem volt található az izzadásnak, meg levén szakitva a központt óli vezetés útja. 6- Kísérletek a pikrotoxinnal- I. kísérlet. Egy 2500 grm súlyú macskának mindkét nerv. ischiadicusát átmetszvén, hátbőre alá 2 kem 2 / 0 pikrotoxin vizoldatot fecskendeztünk. Nemsokára pikrotoxin-mérgezés tünetei mellett bő izzadás lépett felja mellső talpon ; a hátsó talpokon azonban nyomásra sem volt izzadás. Az állat rövid időre elhalt. II. kísérlet. Egy 2030 grm. súlyú macskának, melynek baloldali nerv. ischiadicusa már 5 nappal előbb át lett metszve, hátbőre alá két köbem 2 / pikrotoxin vizoldatot fecskendeztünk. Az ép talpakon, p i k r o t o x i n-mérgezési tünetek mellett, nagymérvű izzadás^ keletkezett. A bénított talpból izzadtság-gyöngyök nyomásra sem jelentek rfleg. Átmetszve most a bal mellső végtag nerv. ulnarisát, az izzadás az átmetszett idegnek megfelelő ujjakon megszűnt.

28 r- 122 Ebből tehát következik, hogy a p i k r o t o x i n n a k, a mely a strychninhez különben is hasonló hatással bir, a ve. rój tók-rniri gyekre is hasonló hatása van, tudniillik központilag hat azáltal, hogy az izzadás központjait ingerli; környi hatása pedig ép ugy, mint a stryehninnek, nincs. 7- Kisérletek a calabarbab-kivonattal- I kísérlet. Egy 2100 grm súlyú macskának, melynek nerv. ischiadicusát már előbb átmetszettük, bátbó're alá két köbcm. calabarbab vizkivonatot fecskendeztünk. 1 ) Öt perez múlva az ép végtagok talpain csekély izzadás keletkezett. A bénított végtagé pedig még nyomásra sem izzadt. Az izzadás gr. duboisinnak fbátbó'r alá történt fecskendősére megszűnt. II. kísérlet. Egy 2270 grm súlyú macskának, melynek jobb nerv. isekiadicusa egy nappal előbb át lett metszve, bátbó're alá 4 köbcm. calabarbab vizkivonat adatott, mire az ép talpak erősen izzadtak ; a bénított talp azonban még nyomásra sem izzadt. Ekkor magába a bénított talpba fecskendeztünk egy köbcm calabarbab vizkivonatot, mire ferdi világitásnál elég jól kivehető izzadtsággyöngyök jelentek meg a talpon. Tehát ebből következik, hogy a calabárnak az izzadás elválasztásra főkép központi hatása van, kétségtelen azonban, hogy kis környi hatás sem hiány zi k, mint az utolsó kísérletünkből kitűnik. 8- Kiáérletek a nicotinnal- I. kísérlet. Egy 3000 gr. súlyú macskának bal nerv. ischiadicusát átmetszvén, annak hátbőre alá egy köbcm. bagólevet fecskendeztünk. Izzadás egyik talpon sem lépett fel; de ha az ép talpakat nyomtuk, izzadás-cseppek tűntek elő, a bénított talp nyomására semmi izzadás sem volt észlelhető. II. kísérlet. Egy 1200 grm súlyú macskának, melynek egyik nerv. ischiadicusa már 10 nappal előbb átmetszetett, hátbőre alá 3 csepp tiszta nicotin fecskendeztetett vizoldatban. Majdnem pillanat alatt fellépett a nicotin hatás, valamint bő izzadás jelent meg a talpakon, a bénitott talp azonban csak nyomásra izzadt. III. kísérlet. Egy 2250 grm súlyú macskának jobb oldali nervus ischiadicusát átmetszvén, hátbőre alá 3 csepp tiszta nicotin vizoldata fecskendeztetett.! ) A calabarlult vízliivoaatot aanalc öo*zetörése s nshány napij destilált vízben tartása által állítottuk elő.

29 123 Nemsokára felléptek a mérgezési tünetek és az izzadtság bó' mennyiségben jelent meg az ép talpakon. A bénított talp azonban csak nyomásra izzadt. Ekkor hirtelen átmetszettük a baloldali nerv. iscliiadicust és a talpot letöröltük, mikor is az izzadás azon talpon is megszűnt, újólag csak nyomásra izzadt. E kísérletekből következik, hogy a nicotinnak szintén központi hatása van, habár kis környi hatás sem zárható ki. 9, Vegyi anyagok, melyeknek hatása az ízzadásra kísérletileg meg nem állapítható- Acoffein Balogh 1 ) szerint az izzadást csökkenti. Kísérletileg azonban ezen hatását nem mutathattuk ki. I. kísérlet. Egy 1850 grm súlyú macskának hátbó're alá 0.01 grm pilocarpint fecskendeztünk. A pilocarpin-hatás nemsokára teljes mérvben fellépvén, 0.01 grm coffeinum citricum vizoldatat fecskendeztük annak hátbó're alá. Hatás azonban ez adagnak többszöri ismétlésére sem volt. II. kísérlet. Egy 3020 gr. súlyú igen könnyen izzadó macskát a Hőgyes-féle asztalra felkötöttünk, az állat ekkor már a félelemtől talpain nagy mérvben izzadt. Ekkor hátbőre alá 0.04 gr. coffein-citricum vizoldatot fecskendeztünk a nélkül, hogy a félelem általi izzadást megszüntette volna. Megkísértettük, vájjon van-e a c hl orop hor mnak hatása az ízzadásra oly formán, hogy a pilocarpinnal izzadásba hozott macskát egész a bódulásig nareotisáltuk, izzadás csökkentő hatást nem találtunk. Ugyanezt tapasztaltuk az aetherre vonatkozólag is. Ezenkívül megpróbáltunk még egy egész sereg illó olajat is, még pedig vagy leikötöttük a macskát a Hogyes-féle asztalra s a lelki befolyások kizárása ezóljából sok osetben^ehlorophormiroztuk is, vagy kezeinkben tartva, simogatás közben leheltettük be porlasztó készülék segélyével az illó olajat. Kísérletet tettünk az említett módokon az oleum terebinth ini, car y op hyllorum, valerian ae, camp h or atum, anis i, menthae erispae et piperitae, myrbani és Fleischer-fóle paprika olajjal. Az eredmény mindegyik szerre negatív volt, azaz ez illó olajok nem eredményeztek izzadást- A fennebbi kísérletek főbb eredményeit a következőkben öszszegezhetjük: *) Balogh. A magyar gyógysz. könyv commentarja.

30 124 a) Apilooarpinizzasztó hatású szer, hatása közvetlenül a ver ej t ék-mi ri gyekre történik, függetl énül az ideg-központoktól és idegvégektől. b) Az atropin izzad ás-s zün tető szer, hatása szinténközvetlenazizzadásimirigyekretörténik az idegközpontok és környi végek közreműködése nélkül. c) Atropinnal a piloearpi n-h atást meg lehetsz üntetni, de viszont nem. így a két szer között csak egyoldali antagonismus létezik, nem ugy, mint azt Luehsinger állítja. d) A muscarin valamivel gyengébb izzasztó szer, mint a piloearpin, hatása különben szintén közvetlen a mirigy elemeire történik. e) A duboisin még erősebbb izzadás-szü ntet ő szer, mint az atropin, különben hatásának lényegére, valamint a pilocarpin és más izzasztó szerekhez való an ta gonist icus hatására nézve azzal teljesen megegyezik. f) A calabar ós nicotin hatása szintén izzasztó a hatás természete vegyes, részint központi, részi nt környéki, csakhogy a környéki hatás sokkal csekélyebb, mint a központi. g) A st ryehnin és p ikrotoxin csak az izzadási központok ingerlése következtében izzasztanak. h) Illó olajok beleheltetése általnem lehet amacsk a-t alpon izzadást gerjeszteni.

31 125 - II. A hangerő felfogás alsó határai telephonicus meghatározások alapján. Kovács Lajos és Kertész János orvostanhallgatóktól, 1. A hangerő hallás meghatározása telephonicus utón. A halló-erő meghatározásánál azt kell megállapítani, hogy milyen a fül érzékenysége, a hangerő, a hangmagasság és a hangárnyalat (hangosenges, hangszinezet, Klang-farbe) iránt. Közönséges gyakorlati ezólokra elég az elsőnek meghatározása. Ez háromféle módon eszközölhető; a) vagy ugy, hogy egy hangforrás erejét felváltva fokozzák, vagy csökkentik és meghatározzák azt, hogy a fül mikor kezdi hallani, vagy mikor szűnik meg észrevenni a hangot; b) vagy ugy, hogy egy hangvillát rezgésbe hoznak ós meghatározzák: mennyi ideig hallja a fül azt hangzani; c) vagy pedig ugy, hogy megállapitják: milyen távolságról bir a fül meghallani valamely kiválasztott hangot. Mind a háromféle elven megkisórtették a meghatározást, de a vizsgálatra alkalmazott készülékek közül eddigelé egy sem vált be olyannak, melylyel pontos összehasonlítást lehetne tenni a különböző fülek érzékenysége között a hangerő iránt. Ujabb időben e czélra alkalmasoknak bizonyultak a telephonnal eombinált hallás-mérők. A Bell-féle telephont amerikai orvosok kisórtették meg először hallás-mérésre használni, azonban csakhamar abban hagyták. Harthmann Arthur ós Kronecker Hugó az amerikaiktól függetlenül jöttek arra a gondolatra, hogy a telephont hallásmérésre ')Du Bois f. Archív I. füzet.

32 126 megkíséreljék. Az általok alkalmazott mérés módot a berlini élettani társaságban 1878-ik év január 11-én mutatták be, és azt a dü Bois féle Archívba közzé is tették. 1 ) Módszerek a telephon azon ismeretes sajátságán nyugszik, hogy annak lemeze, a delejt körülvevő finom rézhuzalban való ingadozásait a villam-áram erejének hiven visszatükrözi. Dü Bois Keymond ugyanis, mint a berlini élettani társaságban tartott értekezésében előadta, tapasztalta, hogy a magnetieus áramnak bármily utón eszközölt változásai, egy az árammal összekötött telephon lemeze által hiven adatnak vissza. Ezen ismeret birtokában csak az electricus áramok intensitásának változtatását volt szűkség valamikép végrehajtani, hogy a hang erősségét, melyet a felfogó telephonba bocsátottunk, csökkenteni lehessen. * Hartmann és Kronecker e czólra a dü Bois-féle galvanieus és bevezetési csökkentőket u. m. a compensatort ós szánka gépet alkalmazták. 2 ) Első kísérleti berendezésűk mellett az áram erejének csökkentésére compensatort, hangforrásul pedig két Dániel elem által rezgésben tartott s másodperczenkónt 100 rezgést tevő hangvillát alkalmaztak, mely utóbbi által az áram megszaggatva jutott a halló te~ lephonhoz. E kísérleti berendezés mellett azt találták, hogy fölötte rövid sodronyok, tehát igen gyenge áramok elégségesek a telephon lemezét hallható rezgésbe hozni s nem lehet a compensatorhan az akadályokat annyira kevesbíteni, hogy az áramlökések a telephonban hallható hangot ne idézzenek elő. Második kísérleti 3 berendezésöknél az áram erejének csökkentésére szánka gépet, hangforrásul a jelzett hangvillát oly módon alkalmazták, hogy azt a szánka gép elsődleges áramkörébe iktatták be, a másodlagos tekercset pedig, mely 5116 kanyarulattal birt, a szánka gépnek 20 mm. hosszú sodronya által a hallgató telephonnal kötötték össze. Ez összeállítás mellett a hangvilla által létrehozott hang teljes '; E. Dü Bois Keymond. Beschreíbung einiger Vorrichtungen und Versuchsweisen zu electro-physiologischen Zwecken. Gesammelte Abhandlungen Bel. I. S. 145.

33 _ 127 erejében hallik a hallgató telephonba. Ha most a másodlagos tekercs az elsőtől eltávolittatik, gyengül a hang az áram gyengülésének megfelelőleg; mely mértani arány szerint történik. Eszrevehetlenné csak akkor lesz a hang egy csendes szobában is észlelő egyénnek, ha a másodlagos tekercs az elsőtől több mint 60 cmre távolittatik el. Hartmann és Kronecker leirt módszereikkel megtalálták a helyes utat a hallás mérést illetőleg; de hogy azok a gyakorlatba is behozhatók-e, az oly kérdés, melyre ily kisórleti berendezés mellett nem-mel telelhetünk. Ugyanez időben foglalkozott H ő g y e s tanár úr - a fennebbi vizsgálatoktól függetlenül - azon eszmével, hogy a telephont a halló erő megmérésére felhasználni megkísértse. Mig az 1878-ik év első hónapjaiban felismerte ós alkalmazásba vette a következő vizsgálati módszert. Ha két telephont összekötő sodrony-körbe mellékág gyanánt egy rheocordot vagy Siemens-féle ellenállási hidat iktatunk: a hang által a beszóllő telephonban előidézett hullámzó villamáramot feltéve hogy. nem nagyon erős az az áramelágzás törvénye szerint tetszés szerinti fokban bocsájthatjuk be a hallgató telephonba vagy pedig elzárhatjuk attól, ós ennek folytán a hallgató telephonban keletkezett hang erejét tetszésünk szerint fokozhatjuk 0 -tól felfelé egy bizonyos fokig, ós innen csökkenthetjük vissza 0 -ig. Ha most ily berendezés mellett megjegyezzük a mellékágba beiktatott akadályok azon mennyiségét, melyekkel 0-tól felfelé jöve hallani kezdünk, vagy felülről 0-felé visszajőve a hangot hallani épen megszűnünk; megkapjuk a hallgató fülórzékenysógének alsó határát a hangerő iránt rheocord vagy a Siemens-féle hid ellenállás egységeiben kifejezve." Ez alapon Hőgyes tanár egy Telephonicus hallásmérőt* állított össze és azt a kolozsvári Orvos Természettudományi Társulat 1878-dik év május havi ülésében be is mutatta. E készülék leirása az Orvos-természettudományi Értesítő" 1879-ik óv folyamában van. Alapelve az, hogy egy telephonicus csengettyűnek a hallgató telephonba megjelenő hangját, a telephon áramkörébe mellék-ág gyanánt beigtatott különböző hosszúságú, de állandó vastagságú platin sodronyok segélyével az áram elágzás

34 128 törvényei szerint, el lehet tüntetni és ismét megjelentetni. Különböző hosszúságú sodrony beiktatása szükséges arra, hogy a hallgató a telephonieus csengettyű-hangot többé ne hallja, vagy pedig hogy éppen kezdj*, hallani. A különböző füleknek a hangerő iránt való érzékenységének alsó foka tehát kifejezhető a telephon áram-körbe mellékág gyanánt beiktatott állandó vastagságú, de különböző hosszú platin-sodronyny al. E telephonieus hallásmórő segélyével a hallószerv érzékenységét lehető pontossággal meglehet határozni. Az ingadozások a különböző méréseknél legtöbb esetben 1 2 mm. hosszú platin-sodrony határán belől vannak. A csalódások, melyek minden érzék szervnél, mikor arra csekély ingerek hatnak, 'jelen lehetnek, ugy hogy az illető maga sem tudja eldönteni biztosan, hogy az inger érzése létezett-ó vagy sem teljesen kizárhatók; a mi a Harthmann Kronecker-fóle hallásmérésnél épen nem lehetséges. A gyakorlati használatban igen czelszerü, mert könnyen kezelhető és könnyen transportalható s oly helyeken is lehet vele hallásmérést eszközölni, hol czelszerü termek nincsenek a mit a hallásmérés igényelne oly formán, hogy a hallásmérő villam-áram keltő csengettyűje a szomszéd házába vitetik át, vagy ott, hol pincze van, a pinezóbe helyeztetik el, mint mi azt igen sok esetben eszközöltük a mikor is a csengettyű hangja nem jut a hallgató hallószervéhez s igy nem is hat az zavarólag. E telephonieus hallásmérő készülékkel Hőgyes tanár útmutatása mellett nagy számú vizsgálatokat eszközöltünk. Ozélunkul volt kitűzve e vizsgálatoknál: 1-ször számos mérések alapján meghatározni azt, hogy ép hallásuaknál milyen hosszú platin-sodronynyal fejezhető ki a fülérzékenysóg alsó határa a hangerő iránt, ós ebből kiszámitaní azt, hogy mily nagy az óphalló erő középérték? 2-szor vizsgálni kivántuk, hogy a közép ép hallás o mórtéke a rendes hallás keretén belől mennyire változik a különböző egyéneknél, ós ugyanazon egyén két fülénél? 3-szór meg akartuk tudni, hogy mily eltérések vannak a közép halló-erő értéktől a nehéz hallóknál? Vizsgálatainkat részint Kolozsvárt, részint Magyar-Sárdon (Kolozsvár közelében egy kis faluban) hajtottuk végre. Eljárásunk következő volt:

35 129 A készüléket normális hallóknál, mint eompensatort a du Boisféle áramelágazási schema értelmében használtuk, (1. Orvos term. tud. értesítő év IV. évfolyam 90. 1) Minden vizsgálat alatt levő egyénnel előbb a csengettyű hangját teljes telephonicus erőben hallgattattuk, miután az ahhoz eléggé hozzá szokott, iktattuk be a mellékáramot a főáram körébe. Most a lehető legnagyobb akadály, tehát az egy méter hosszú 05 mm. vastag platin sodronyt, iktattuk be a mellékáramba s ez akadályt folyvást csökkentettük, mindaddig mig az észlelet alatt levő jelt nem adott, hogy már nem hallja a hangot, e számot megjegyeztük s még ezen kivül két mérést tettünk. Azután a mellékáramba jó vezetőt iktattunk, mikor természetesen nem juthatván áram a hallgató telephonba, nem is keletkezhetett hang: növeltük most az akadályokat oly formán, hogy a platin sodronyból lassanként nagyobb nagyobb darabokat iktattunk a mellék-áram körbe, mindaddig mig az illető teljes biztonsággal meghallotta azt. Ezen utón is három észleletet vettünk fel. Az igy nye.t 6 szám értékéből középértéket véve, azt tekintettük a hangerő hallás alsó fokának. Azon egyéneknél, kiknél a megfigyelő képesség igen csekély volt, az egyik fülre egyszerre csak három mérést tettünk, hogy a folytonosan megfeszített hallási figyelem mellett, a hallószerv kimerülése folytán, tévedések ne juthassanak eredményeinkhez. Hogy észleléseinknél a zajt kizárjuk, mire különösen közintézetekben szükség van, hol p. o. sok gyermek tartózkodik együtt, de máskülönben is a napi lárma végett minden esetben bedugtuk az észlelet alatt levő szabad fülét vattával. A mérés alatt levő fülnél a zaj kizáratik a telephon tölcsére által, továbbá. az által is kizáratik mint zavaró körülmény, hogy a fül több ideig hallgatván azon hangot, inkább lesz az iránt fogékony mint a kül lárma iránt. Igen számos, a leírtak szerint megejtett méréseinkben azt tapasztaltuk, hogy a mérés igen könnyen megy és tökélyesen. Egy egyén mindkét fülének megmérése, kivált kiknél az észlelő képesség mivelve van, 15 20, maximum 30 peroznél több időt nem vesz igénybe s a különböző időben ugyanazon egyénen tett vizsgálati eredmények alig térnek el egymástól s pontos észlelet mellett vagy OrT.-term.-tud. Értesíti). I. " a

36 130 épen nem mutatkozik eltérés, vagy esakigen kevés, úgyhogy az 0-5 mm. vastag, 1 2 mm. hosszú platin sodronynyal kifejezhető. Azon egyéneknél, kiknél a halló erő gyenge s a hallási élesség nem volt mérhető a leirt módon, a platin sodrony helyett uj ezüst ugyancsak 0-5 mm. vastag sodronyt iktattunk a készülékbe; mely mint tudva van nagyobb ellenállási képességgel bir, mint a platin sodrony. E beállítás mellett másfél emrel kisebb sodrony volt elegendő a hallási képesség kifejezésére. Ugyancsak nehezedb hallóknál vettük néhányszor igénybe a készüléket mint rheocordot, a Poggendorfféle áram elágzási schema értelmében s mint saját magunkon s néhány igen jó halló s kitűnő megfigyelési képességgel biró egyénen tett észleleteinkből kiderült, igy is meggazdálkodhatunk 1 cm. hosszú sodronyt a nehezebb hallók számára. Azon nehéz hallóknál, kiknél a hallási élesség még akkor sem volt mérhető, ha a csengő rugó pálozájának a legnagyobb kitérést adtuk : zsebóra kísérletekhez folyamodtunk s e mellett ha az eredeti telephonicus hangot meghallotta, e hang iránt mértük meg hallási erejét, még pedig ugy, hogy távoztunk halló szervétől mindaddig, mig a hang el nem tűnt. Ezen távolt feljegyeztük, azután oly távolból közeledtünk hozzá az emiitett hangforrással, a honnan érzéketlen volt az iránt mindaddig, mig a hangot meg nem hallotta. Mindkét esetben 3 3 észleletet vettünk fel s azt 6-al elosztottuk; az igy nyert számot vettük a hallási képesség mértékéül. Ugyanezen eljárást követtük óra kísérleteinknél is. Minden megmért egyénnek felirtuk korát, foglalkozását, a megmérés idejét ós időtartamát. Feljegyeztük még azt, hogy ért-e zenéhez s hogy van e nála csontvezetés vagy nincs. Alapméréseinket azon sorrendben a mint azok történtek következőkben adjuk:

37 A hallás mérés adatai 257 ép éö nehéz hallású egyén bal és jobb fülére vonatkozólag. Sorszám T-t Neve és foglalkozása K. L. orv. növ. N. L. gyógysz. P. J. orv. növ. B. K. orv. növ. K. J. gyógysz. Os. J. orv. növ. M. J. jogász! i Bal fül Jobb fül Megjegyzések. közé P ért közép ért. -; j Í6észl.-bó'li 6 észl.-bő' í a{ 2-8 a ; 3 1 Méretett: ( 2-6 { { 35 j /X. E. 6 30' csontvezetes van. b{ 3-5 b 3-4 ( 3-5 (22 32 (16-3 a{21-7 a 14'8 Méretett: ( ( /XI. E. 6«17-6 b{22 b í 1-6 (17-3 í 3-0 a < J-6 a' 2-9 Méretett { /X. E. 6 f f 3'7 csontv. van hl 2 4 { 2'4 b 37 { 37 zeneértő. í 3-5 í 3-7 a' 3-0 a 3-6 ( Méretett: { 3 6 í /XI. E. 6. b{ 3-8 b 3' { 3-9 í 8-1 /20-4 a' 8-3 a 19' Méretett: ,'XI. E. 6» { 86,19-9 b{ 8-7 bil9-4 l 8-7 /2-1 \l9-8 ( 08 a{ 2-0 a^ 0-7 Méretett: * 2-0 "> 0-7 5/XL E. 6 28, 2-9 bj 2-7 r 1 ' 6 11 csontv. van zeneértő. \ 2-6 bj 1-6 \ 16 f 2-5 í 3-7 a{ 2-4 aj 3-7 Méretett: ^ /XI. E. 6», ,40 csontv. van bj 2-6 bj 4-1 zeneértő. \ 26 \ *a

38 - 132 a *c3 t-i Ul Neve és foglalkozása *. Sz. J. intézeti szolga B. G. orv. riöv. F. D. orv. nó'v. N. P. erv. növ. K. N. L. orv. nov. Gz. S. tanuló M. F. orv. nov. D. E. orv. növ. o Egvenk. j 39 a ( 3-6 l 3-9 í 4 9 b { 4-9 [ 4-8 i 6-7 a 6-7 l b 7 3 ( 7-2 í 7-2 a { 7-1 l 7-0 I 7-8 b { 7'4 l 7-5 Í13-5 a {13-2 Il3'2 (14'0 b {132 (13-2 ) Ii5 a { 1*6 [ 1-5 í 2-7 b! 2-7 ( 2-7 ( 7-0 a { 65 ( 6-5 í 7-0 b! 76 ( 7-6 ( 3-0 a { 2-0 \ 1-9 í 2'4 b \ 2-3 ( 2-3 í 6-7 a { 5-6 ( 5-9 í 6-3 b { 6-3 { 6-9 Bal fül középért. 6 észl.-bó'l Jobla j 3-5 a{ í 4-2 b { 4-0 ( 4-0 í á-5 a { 9-6 ( 94 í 9-7 b { 9-8! ( a \ 7-5 { 7-3 b { f Í30-5 a (29-5 (29-3 (32 0 b Í31-3 (31-7 j 4-0 a { 2-8 l 2-6 í 3-5 b J 35 I 3-5 í 4-2 a { 40 ( b í 1-9 a { 1-8 [ 1-8 í 2-4 b 2-4 ( 2-3 í 5-9 a{ 6-0 l 56 í 5-6 b ( 5-5 ( 5-7 fül közép ert. 6 észl.-bó'l ' Megjegyzések. Méretett: /XI. E. 6 esontv. van zeneértő. Méretett: /X1. E. 6 esontv. van. Méretett: /XI. E. 7o esontv. van. Méretett: /XI. E. 6» esontv. van. Méretett: /XI. E. 6 esontv. van. Méretett: /XI. E. 6»30' esontv. van. Méretett: /XI. E. 5" esontv. van. Méretett: /XI. E. 5 30' esontv. van.

39 133 Sorszám Neve és foglalkozása M. L. szeszgyár műnk. K. F. tanár jelölt D. S. orv. növ. K. J. jogász Sz. K. jogász B. K. jogász Sz. S. jogász M. T. orv. növ. o Bal fül Jobb fül iözép ért. 6 észl.-bó'l közé P ért 6észl.-bőf Hallereje uj ezüst huzal beiktatása s az aczél rugónak legnagyobb kitérése mellett sem mérhető. Az eredeti telephonicus hangot hallja. Az óra ketyegést jobb füle 14 cm., bal füle 16 cmnyi távolságból hallja. í 1-3 a { 1-3 { 13 í 1-5 b 1-s ( 30 a { í 3-8 b { 3-7 ( 39 ( 8 * a 3-0 ( b '3 í 3-6 a { 3 5 ( b 43 l 4-2 í 2-5 a { 2-6 ( 24 í 2-6 b { i 1-5 a { 1-6 ( 1-4 ( 1-6 b { j 6-5 a 65 ( 6-5 í 7-3 b { 73 ( ( 3-4 a { 3-3 ( 33 í 34 b { 3-3 ( a 3'6 l 3-4 í 42 b { í 2-5 a { í 30 b { 3-1 l 2-9 j 4-8 a { 48 t 4-7 í 5-3 b { 5-2 l 5-2 í 1-5 a { 1-4 i b 15 t 1-6 í 14 a{ 1-3 ( J-3 ( 1-5 b { 1-6 { 1-5 j 3-5 a { 3-5 ( 3-4 í 4-2 b { 4-2 i Megjegyzések. Méretett: /XI. E. 7 csontv. vaa. Bal fül külhal'járata 2 mm átmérőjű. Fíilbajavele született. Néha fülfoiyása van. Méretett: /XI. E. 7 30' csontv. van zeneértő'. Méretett: /XI. E. 6» Méretett: /XI. E. 5 45' Méretett: /XI. E. 6" 15' Méretett: /XI. E. 6" Méretett: /XI E. 7" csontv. van zeneértő. Méretett: /XI. E. 5 30'

40 - 134 Sorszám Neve és foglalkozása K. J, orv. növ. B. K. orv. növ. H. E. gyógysz. K. L. orv. növ. o Egyenk ( 3-3 a { 35 l 4-0 ( 37 b { 3-9 I a ( 44 l 44 ( 5-5 b { a { 57 [ b J i 56 a { 5-4 t 5-6 í 56 b Bal fül Jobb fül Megjegyzések. közép ért. középért 6 észl.-ből 6 észl -bői ( 40 a { 3 7 Méretett: l /XI. E. 6 30' j 4-1 b{ j 4-3 a 43 Méretett: /XI. E. 6 ( 5-5 b! 5 2 ' 5-4 ( 3-5 a { 32 Méretett: l /XI. E. 6 30' 3-7 b { 3 7 t 36 í 5-3 a \ 5-4 Méretett: /XI. E. 6 ( 56 b 55 I K. A. tanár szeri 52 re Egy- mérés- A jobb fülben dobhái tya átfúró dás van K. B. gyógysz.. B. K. tanárjel. L. A. takaritóné (12-4 a {12-5 (l2-6 ( b {12-7 ll30 j 7-3 a { 7-5 l 7-2 ( b í 8-1 ( 7-9 Nem mérhető. Az óra ketyegését 9 cm. távolságból hallja, a telephon, eredeti hangot 10 cm. távolságból (12-0 a (13-5 U (15-0 b U (10 6 a (10-9 b { (13-5 a { !,. (16 0 b 160 ' Méretett: X1. csontv. van. Méretett: /XII. d. u. 4» Méret /XII. E, 6 Vala hányszor psoriíisisbsn szenved, egyik vagy míisilí fűiével nem hall jól.

41 135 Sorszám Neve és foglalkozása Gs. L. orv. növ. P. L. orv. növ. V. L. orv. növ. F. S. orv. növ. S. K. jogász F, L. tanárjel. S. F. tanárjel. Gy. A. fölclmives Kor Egyeuk. Bal fül l 5-9 a { 5-5 ( 5-4 i 6-5 b { 5-8 ( 6-2 í 6-5 a { 6-2 ( 6'2 í 7-2 b { 7-0 ( 6-9 í 4-7 a í 4-5 ( 4-3 ( 4-9 b { 4-8 ( 4-8 ) 2-6 a ( 2-3 l 2-5 j 2-9 b 2-0 ( a ' ( 6-4 a \ 6-4 ( 6-5 l 7-0 b 7-1 ( 6-9 ( 5-2 a{ 5-1 ( 5-1 ( 5-8 b í 5-9 a( 5-9 [ 4-9 í 6-2 b { 6-0 I 5-8 közé P ért 55 Jobb fül közé P ért [6 észl.-ből 6 észl.-ból í 4-2 a! 4'5 59 ( 4-3 j b 4-5 ( a í ( 7-0 ( b 7-1 { 6-9 í 5-2 a ( 4-5 ( b f 5-1 ( 4-9 / 2-4 a { ( 2-4 í b { 2-5 ( 2-4 (40-5 a 40-2 S03 (40-9 ( b { a { l 5'5 í a J a ( 5-9 b i 5-6 ( 5-6 í a "J ' bi 5'9 \6-l 56 Megjegyzések. Méretett: /XII. E. 6" csontv. van zeneértő. Méretett: /XII. E. 6 30' zeneértő'. Méretett: /XIL E. 6? zeneértő. Méretett: /XIL E. 6 30' zeneértő. Mér.: /XII E. 6. A jobb füléből ezelőtt genyes váladék folyt. Méretett: /XII. E.7». zeneértő.' Méretett: /XII. E. 6. l/l d. e. 9».

42 136 Sorszám Neve és foglalkozása A. Gy. kocsis K. J. jogász P. G. P. S. P. L. Kor í , 7-4 a? 7-0 ( b{ 7-9 l aí 8-1 l 7-8 / 8-3 b{ 7-9 I 7-9 íll-4 ahl-2 (11-2,12-2 b 11-7 :12-0 (24-3 a{ 23-8 (24-0 (25-1 b (17-4 a 17-0 ( b Bal fül Jobb fül (25-6 a {25-0 ( b ( a < Í17-1 b{16-8 l , Megjegyzések. közép ért. középért. 6 észl.-ből 6 észl.-ből 8-2 a! í /1. d. e. 10 b{ 8-5 \ a{ 8-3 I /1. d. u a { 8-5 l /1. d. e. 10. b /1. d. e /1. d. u. 3..! 45 K. D. 14 Mindkét fülével csak az eredeti telephonicus hangot hallja 10 cm. távolságból. 7/1. d. u. 4« G. D. 1 P. Gy (28 ; 7 a {27-9 (28-1 (28-8 b{29-0 (28-5,20-6 a ) bj b a b /1. d. e ' 8/1. d. e. 10.

43 Sorszám Neve és foglalkozása P. J. P. J. kocsis P. Gfy. II. V. P. J. Gl. T. 0. Sz. S. I. kőmives o Bal fül közép ért. 6 észl.-bó'l (32-3 a 32-6 ( (33-3 b a 45-1 ' b : 46-l Az eredeti teleph. hangot hallja 20 cm. távolból. Fülfolyása volt, s fiilzugásról panaszkodik. i 9-5 a < j 9-4 b i 9-7 a 9-2 \ 9-6 f 9-9 b au9-8 ( b< a { b{ a { b<39-l 38" Jobb fül (17-0 a í 17-7 b (45-1 a í b (12-0 a'11-9 fll b{l í 9-2 a { í 9-4 b{ 9-5! a 8-6 i b{ a [ b{ a ( b< Megjegyzések. közép ért. 6 észl.-bó'l S Az eredeti teleph. hangot hallja 25 cm. távolságból.,8/1. d. u /1. d. u. 5«. 9/1. d e. 10. Állítása tízeriot gyerekkorában egy boglyáról leesett s azóta nem hall jól bal fülével. 13/1. d. e '. 13/1. d. e. 11". 13/1. d. u. 3o 13/1. d. u /1. d. e. 9. Orv.-term.-tml. Értesít 05. I. -

44 Neve és m 1 o foglalkozása QQ * H. Gy. M. Gy. P. S. lelkész ü. J. földbirtokos P. A. o Bal fül 1 Jobb fül Megjegyzések. középért. Eg y enk! tözép ért. 6 észl.-bó'f 11 észl.-ból 24-4 a< 23-9 j23-6 a /1. d.e ' b 24-5 J b 24-5 J a 40-2 a 42-0 f /1. d. e. 11". b 41-3 b.43-0 ' [ j 9-2 a< 8-9 a! 9-1! o-o 03 15/1. d. u b 9-3 b j 8-3 a 97 a /1. d. e. 9 ' j 9-9 b [ 10-0 b' Az eredeti tclephonicus hangot hallja 5 cm. távolságból. A cilinder óra ketyegését 2 dm-re hallja. 21/1. d. e. 10. Állítása szerint fülfolyásbaili szenvedett. 1 Gy. Sz. 61 í B. Gy. P. Gy Az eredeti teleph. hangot 5 dm., az óra ketyegését 2 dm, távolságból hallja. jll-2 a 11-1 fll-3 jll-9 bhl-8 ll ' 9 a b 9-8 I a b{ j 9-2 b 9-1 I 9-1 j 9-6 b{ 9-6 j 9-7 S /1. d. e /1. d. u. 4». 21/1. d. u. 5».

45 - 339 Sorszám Neve és foglalkozása Zs. Ty. Gy. Sz. P. J. mészáros J. P. gazdassz. G. J. Gy.. I. N. J. Gy. V. Kor Egyenk (21-2 aj 20-5 (22-0 /22.0 b)20-7 ( a { [22-3 b>' a 12-4 J b a 27-5 J d0, J28-0 b Bal fül I 4-8 a{ b< [42-8 a (42-7 J b (33-0 a {32-8 ( Í33-2 b Í32-9 (83-5 I (34-2 a 33-9 ll \ b közép ért. 6 észl.-bó'i ars a i-s fí Jobb fül *Mp*rt; 6észl -bői Az eredeti teleph. liangot 10 cm. az óra ketyegést 20 cm. távolból hallja Í13-2 a b a<123 [ b< a b, I 4-7 a< b{ a ( b (41-4 a (42-0 (42 1 (42 2 b Í41-9 (42-0 (33-5 a ,34-1 b { Megjegyzések. 27/1. d. u. 2. Csontv. nincs 27/1. d.u. 2» 30' 27/1. d, u /1. d.u. 3 30' 27/1. d.u. 4» Méretett: /II. d. u. 2<>. 7 ír. d.u. 3". 7/II. d. u. 4. 9*b

46 140 i a Sor Neve ós foglalkozása K. F. földműves II. T. F. A. T. Gy. juhászbojtár Gy. J. paraszt gyermek Gy. A. paraszt leány N. J, paraszt leány M. P. paraszt gyermek Bal fül (31-2 a {31-9 ( (31-3 b <32-0 ( a {36-1 ( (36-5 b 36-3 (36-5 (76-4 a < (76-5 b (77-1 ( a > b 24-8 ( a [ ' a{ b< &i b > a { (28-6 b ( közép ért. 6 észl.-ből Í32-3 a {32-0 ( (32-8 b {33-0 ( « y Jobb fül Megjegyzések. közép ért. 6 észl.-ből 32-3 Az eredeti hangot 2 dcm. távolságból hallja 3 hétig fülbajban szenvedett. (22-9 a {22-5 (23-0 (22-8 b a 24-7 J b (11-5 a (11-2 U2-1 íl2-3 b 11-9 jll a{ 7-3 I a [ i 7-5 a{ '0 b{ Í29-9 a<30-l l 30-4,31-0 bí29-8 \ /11. d.u. 5» csontv. van 7/II. d.u. 6 7/II. d. u. 7. Bal füle több izben fájt. 8/IL d.u. 2» /IL d. u. 8» /II.d. u.3. 30'., 7-5 8/IL d. u. 4. SOS 8/11. d. u. 5.

47 141 - Sorszám Neve és foglalkozása Gy. J. paraszt gyermek N. S. korcsmáros I). L. paraszt gyermek K. J. paraszt gyermek G. J. paraszt gyermek P. J. kereskedő inas Kor Bal fül (13-6 a{l3-0 ( b 12-8 [14-0 (24-0 a (24-2 Í24-0 b {23-6 [24-1 (16-5 a'16-0 (l6-8 Í17-0 b 16-3 [17-2 Í17-0 a 16-7 (l7-4 Í17-5 b{l8-0 tl7-7 Í16-6 a {17-0 (17-8 Í18-0 b{l7-7 tl6-9 fll-3 a{ll-7 Hl-4,12-0 b J12-6 \ll-9 közép ért 6 észl.-bó r Jobb fül (14-1 a 137 (13*5 (14-0 b{l3-2 (l4-0 (21-7 a'22-0 ( b]43-0 [22-9 Megjegyzések. közép ért. 6 észl.-bó" Az eredeti telephonikns hangot hallja (15-9 a {15-3 (16-0 (16-0 b [16-1 (16-5 a ÍM l 16-3,16-8 b)l6-2 \l7-l flo-4 a {10-8 Hl-2,11-0 blll-7 \lo l-» 8/II. d.u. 6" csontvezetés van. 8/II. d.u. 7 Méretett /11. d. e. 11«csontv. van 14/11. d. e /11. d. u. 3 14/11. d.u. 4 csontv. van V. A. tanuló K. J. napszámos Az eredeti telephonicus hangot 3 dcm. az óra ketyegest egy méter távolságra hallja. Állítása szerint fülbetegsége nem volt. f 0-4 a{ 6-2 * 6-2, 6-9 bi 7-0 \ Í90-0 a \ 90-5 '90-7,92-5 bj91-7 \ H/II.E. 5 "csontv. van. A család többé kevésbé nehezen hall. 15/11. d. u. 4" Jobb fülében, ezelőtt pár évvel fájdalmakat érzett.

48 _ 142 Sorszám Neve és foglalkozása szolgáló M. K. tanuló G. M. kereskedő inas N. J. tanuló B. J. kocsis B. Zs. pásztor D. Gy. bölcsész P. S. tanuló Kor Bal fül Jobb fül Megjegyzések. közép ért. közép ért. 6 észl.-bó'l 6 észl.-bó'l ( a 19-7 a{199 Méretet*: /11. d.u. 5 30' Í20-3 l){20 6 b<20 4 ( a /11. d. ú a /11. E '. b (10* a \ 25-0 (25-0 (25-8 b{26-0 (26-0 (25-4 a ( (26-0 b ( 9-2 a{ 9-2 ( 9-1 ( 9-5 b{ a! 15-2 ( bu5"8 (15-8 fll-5 a 11-3 (-Í1-3 fll-9 bhl-9 ill-7 (10-7 a {10-6 ( b (12-1 (12-2 Í 8-0 aj M 8-5 l a{ 9-7 lio-o 10-6 b 10-5 ( a Í34-2 bj jll-4 a ill-8 bill-9 (ll-6 (12-3 a {12-2 (12-2 (12-6 b Í12-5 (12-5 b S /11. d. u /11. d.u. 3«30'. 16/11. d.u /11. E. 4 30' 16/11. E. 5.

49 143 Sorszám Neve és foglalkozása V. J. tanuló V. M. jogász J. E. leány A. M. kereskedő Ty. T. paraszt gyermek M. I. paraszt gyermek T. J. paraszt gyermek Sz. S. tanító o M Bal fül Jobb fül közé P ért 6 észl.-bó'l közép ért. 6 észl.-bó'l Í20-5 a {20 5 Az eredeti teleph hangot 2 dcm., az ( óra ketyegést 2 m. b!22-l távolságból hallja í 6-5 a { 6-4 a ( ( 65 ( í 6-9 ( b 6-8 ( 6-8 (11-7 b {13-6 (13-4 í 12 0 a Ul-5 a { (120 ( (12-5 la-a b Í12-2 IÍ2-1 í 5-0 a { 5-0 b {12' (20-0 a {20-1 ( í 5-3 Í b { 5-4 b {20-5 I 5-3 (20 5 [ 8-5 a { 8-6 ) 83 a { 8-3 ( 8-4 I I 9-0 ( b \ 9-1 l 9-1 Í13-2 b 9-0 ( 8-8 Í13-5 a {131 a {13-6 (13-3 (13-6 Í13-8 IS b {13-7 (13-7 (13-5 b 138 l3-8 Í13-7 a {13-7 a {13-8 (13-4 ( (14-3 Í b {13-4 l4-2 b {142 (14-2 1x4-1 (14-2 a {14-2 a {14-2 (14-1 ( Í14-8 s14-7 b {14-7 b! 14-6 (14-7 Í Megjegyzések. 16/11. E. 5 30' 16/11. E. 6» csontv. van 16/11. E. 7» 16/11. E. 8» Méretett: /11. E. 4 ' 17/11. E. 4" 15'. 17/11. E. 5" 30' csontv. van 18/11. E. 6

50 - 144 Sorszám Neve és foglalkozása Gy. A. fiúgyermek Gy. A. fiúgyermek Ty. M. leány N. A. leány B. I. fiúgyermek 0. V. fiúgyermek 1. P. fiúgyermek P. Gy. fiúgyermek Bal fül közé P ért ; 6 észl.-bő! a {20-2 (20-1 SO-4 í-20-5 b {20-7 ( a (21-2 a ( (21-4 b {21-7 (21-6 (13-3 a {13-4 l3-5 (13-8 b {13 9 (13-8 (142 a (14 3 (l4-3 (14-9 b { a b Í13-2 a {l3-3 (13-2 (13-9 b (14-0 (13-9 jll-4 a { 11-3 l 11-3 íll-4 b { Sl ;6 Jobb fül Megjegyzések., közép L ért. i i6észl.-böl 20 3 a ' /11. E. 7" 30' csontv. van (30-0 a {30-2 Í b {30 4 (30-4 (20-5 a {20-6 (20-4 (20-9 b 210 (20-8 Í13-7 a {13-7 U3-6 (14 3 b {14-5 (14-3 (13-4 a {13-3 (13-3 (14-0 b { (190 a {l b a Í13-3 ll3 " 2 1*6 * 1 (13-8 b U3-8 1 ( ao Az eredeti telepli. hangot 1 dettv, az óraketyegést2dc. j távolságra hallja. 18/11. E. 8» j 18/11. E. 8» 30' csontv. Tan. 18/11. E. 9o 19/11. E. 5» 30' 19/11. E /11. E /11. d. n. 2«csontv. van,

51 Sorszám Neve és foglalkozása Gy. K. K. V. P. J. C. I. P. M fiúgyermek D. A. 117 fiúgyermek P. Ny. 118 [fiúgyermek Kor Ty.Gy fiúgyermek Orv.-term.-tud. Értesítő. I. (25-0 a <25-3 (25-1 Í25-7 b (25-6 ( a {52-5 ( b J Í17-3 a { b (17-8 Q7-8 Í21-2 a {21-8 (21-7 Í22-5 b {22-6 ( a< 83 l 8-2 ( 8-7 b { 8-6 [ 8-6 (20-2 a 20-2 (201 J20 6 b {20-5 (20-5 í 8-2 a { 8-3 ( 8-5 í 8-9 b { 90 ( 8-7 í 7-5 a { í 7-8 b { 8-0 [ 7-9 Bal fül közép ért. 6 észl.-ból Egyenki Jobb fül Í25-3 a <25-2 (25-1 /25-6 b {25-7 (25-5 /19-5 a H9-4 (19-3 Í20-1 b {20-2 (20-1 (25-4 a 25-9 (25-5 (26-6 b {26-7 (26-5 Í51-6 a {51-5 (51-5 (523 b {52-3 (52-2 í 7-5 a { 7-4 l 7-4 í 7-8 b Í20-1 a {20-1 (20-1 [20-7 b S20-5 Í20-4 í 8-0 a { 8-2 l 8-1 l 8-8 b J 8-7 [ a{ I 7-5 b< közép ért. 6 észl.-bó'l Megjegyzések. 20/11. d.u. 2 30' csontv. van 20/11. E. 5»30' 20/11. E. 6 20/11. E. 6" 30' 20/11. E. 7» 20/11. E. 7 30' [ 20/11. E. 8 21/11. d. u. 2» 10a

52 146 Sorszám P. V. 120 fiúgyermek F. S fiúgyermek M. A. 122 fiúgyermek Neve és foglalkozása G. S. hivatalnok Sz. A. tanuló S. L. orv. növ. Kor K. G ügyv. gyak Bal fül közé P ért ' ]6észl.-bó'l í 7-2 a{ 7-2 [ 7-1 ( 7-5 bí Í28-6 a <28-7 (28-7 (29-3 b {29-0 (29'1 ( 9-2 a { 9-2 l 9-1 [ 9'5 b { 9-6 l 9-4 i 2-6 a { 2-4 ( b 4' í 5-0 a { 4-8 [ b ( 5-2 l 5'0 l 8-8 a { 9-0 ( 8-8 í 9-2 b { a i 90 l b { Jobb fül 7-3 a< 7' b{ (30-0 a {301 (29-8 Í30-4 b { a{ 9-2 [ 9-2 í 9-5 b { 9-5 ( 9-4 ( 4-6 a { 46 t 4-5 í 4-9 b { 5-1 ( a { 43 l 4-8 ( 5-2 b { 5-1 [ 4-9 ( 6'0 a{ 7-8 [ 8-0 i 9-2 b { 90 ( 9-0 í 8-9 a { 9-3 l 9-1 í 9-5 b 9-0 ( 9'0 közép ért. 6 észl.-böl s-a 91 Megjegyzések. 21/11. d.u. 2 30' CsontY. *van. 21/11. d. u. 3 csontv. van 21/11. d. u. 4» 22/11. d.u. 2" 30'. csontv. van zeneértő. 22/11. d. u. 3 22/11. d.u. 3 30' 22/11. d. u. 4» 127 Gy. Sz. íoldmives 52 Csak az eredeti telephonicus hangot hallja és pedig 8 dcm távolságból, az óra ketyegését 4 dcm. távolból. 23/11. d. u. 3! csontv, van.

53 Sorszám 128 Neve és foglalkozása 1 P. A. Sz. J. 129 ' jogász K. L. jogász D. M. M. T. leány P. N. leány D. V. leány.p. M. leány Kor Bal fül közép ért. 6 észl.-bó'l Jobb fül közép ért. 6 észl.-bó'l Az"eredeti teleph. hangot 2 dm., az óra ketyegését 4 dm. távolságból hallja a< b{ a{ b< a,' ' a<^ b< (492 a<50 0 (50 3 (50-1 b{49-9 { a b{ a{ b{ a,{ jll-9 b 11-5 [ a< 56 I b{ a<15-3 l b { 16 3 U a^ b^ (55-4 a {56-0 ( b a< b< b'j b{ Megjegyzések. 23/11. d. u. 4. Vele született fülbetegsége van. Szülei is nehéz hallók. 23/11. d. u /11. d.u. 4» 30'. zeneértő. 28/11. d. e /11. d.e. 8 30'. 28/11. d.e ' 28/11. d. e. 10«. 28/11. d.e *a

54 148 - Sorszám Neve és foglalkozása K. V. leány P. N. leány M. Sz. leány M. M. leány M. K. jogász Sz. K. jogász L. J. jogász P. T. leány Kor j 6-7 al 7-0 l b{ 6-4 l a' ! 8-4 b{ a' Bal fül a{ I 9-4 b{ al 9-9 ( b( a I h{ I 5-1 a{ b{ I 9-7 a{ buo-o Il0'3 közép ért. 6 észl.-ből ; s-a Jobb fül í 7-3 a{ 6-8 l b{ 6-6 l 7-1 í 8-3 aj ( 7-5 b{ 8-5 [ 8-0 í 9-8 a{ 9-7 ( b 10-3 ll0-2 I 8-4 a! b 8-9 l 9-2 [13-5 a { b< a^ b< a< b{ a' közép ért. 6 észl.-ből ÍOO Megjegyzések. 28/11. d. u. 3». 28/11. d.u. 3» 30'. 28/11. d. u /1. d.u. 5o. 29/11. d.e. 9 30'. 29/11. d. e. 10" zeneértő. 29/11. d.e '. 1/1II. d. e.8 35'.

55 149 Sorszám T. V. 149 fiúgyermek Neve és foglalkozása S. M. leány 0. J. P. A. leány K. Sz. M. V. figyermek L. Sz. L. V. Kor ] (10-3 a \ 9-7 (101 í 9-6 b { 9-3 ho-o íll-2 a {11-6 (11-0 Í12-0 b <ll-9 (12-2 í 7-6 a{ í 8-0 b{ 7-3 [ a } 8-8 J 9-0 j 8-9 b{ 8-7 l 9-2 l 8-5 a ( 7-8! 8-0 í 7-9 b { a< b{ a { b> (10-1 a{ 9-7 UOO f 9-8 b( Bal fül közép ért. 6észl.-ből y-s Jobb fül ( 9-0 a{ 8-9 ( 97 í 9-5 b{ 8-7 ( a{ll-3 [10-5 Jll-1 b ( 7-7 a! 8-0 [ 7-9 í 8-3 b{ 7-5 l 8-0 I 8-3 a{ b közép ért. 6 észl.-ből Az eredeti teleph. hangot 20 cm., az óra ketyeg. 25 cm. távolságból hallja a< 9-8 l a 10-5 I 96 I 8-7 a,{ b{ í 9-8 a< 9-4 l bho-5 \ j 99 Megjegyzések. l/iii. d e. 9» csontv. van l/iii. d.e. 9 30' l/iii. d. e. 10. l/iii. d.e. 11. l/iii. d. u. 3». l/iii.d.u.3. 35'. l/iii. d. u. 4. l/iii. d.u. 4 30'.

56 150 - Sorszám M. S. 157 fiúgyermek B. J. 158 fiúgyermek 159 Neve és foglalkozása K. J, hivatalnok V. S. jogász K. K. jogász N. X. orv. növ. Z. K. hivatalnok G. K. földinives Bal fül ( 5-7 a{ 6-2 l 6-0 í 7-9 hl 6-6 { 6-5 í 6-0 a< 5-9 U-7 í 5-9 b{ 6-3 \ 6-0 í 4-5 a{ 4-5 { 4-3 f.4-7 b^ 5-0 [ 5-2 Í17-5 a [17-5 Í18-0 b{18-0 (18-0 Í38-1 a{38' Í38-4 b^38-4 (.38-5 ( 7-2 a< 7-0 ^ bi í ' 6 \ a! 7-6 [ f 8-5 bj fl2-6 a<ll-7 28 l 13-0,13-5 b 113;2 \l3-2 közép ért. 6 észl.-bó'l Jobb fül í 6-0 al 5-9 t 6-2 í 6-5 bí 6-5 { 6-5 ( 5-9 a 6-2 { 6-0 í 6-3 W 5-7 \ 6-1 a' b (48-3 a Í48-3 ( b«0-0 [50-0 (37-2 a {37-3 v b \37-3 ( 7-9 a{ 7-8 * 8-0, 8-2 bi 8-5 \ a{ b< íll-4 aul-6 Hl-2,12-7 b i 12-5 \l2-5 közép ért. 6 észl.-ből Megjegyzések. 5/II. d.u esontvezetés van. 5/III. d.u. 3 5/III. d. u. 40 csontv. van 6/III. d.u. 2»30'. Óra kísérletre különbs. a 2 fül közt alig mutatkozik. 7, III. d. u. 2 7/III. d.u. 2" 30' csontv. van 7/III. d.u.3 7/III. d. u. 3»30'

57 151 Sorszám T. G fiúgyermek Sz. K fiúgyermek D. J fiúgyermek J. S fiúgyermek G. A fiúgyermek 167 Neve és foglalkozása T. G. K. A. P. Gy. tanító Kor a{ 7-5 l b{ 9-0 l a{ 9-3 ( 9-7 íll-4 bhl-2 ll-2 ( 7-5 a{ 7-0 ( 8-1 ( 8-3 b) j 9-2 a{ 9-3 ( 9-0 ( 9-5 b{ 9-9 lio-o Í10-3 a! 9-5 ( b{ 9-7 l 9-8 í 6-5 a^ 6-0 ( 6-3 í 6-8 b{ 7-0 { 7-2 (11-3 a {10-8 (ll bhl *8 ( 8-5 a bj 9-0 l 8-9 Bal fül [ Jobb fül közép ért. közép ért. 6 észl.-bó'l 6 észl.-bó'l í 9-2 a 8-4 I 8-6 í 9-7 b{ 9-0 l 8-5 (10-2 a {io bjlo í 7-3 a{ 7-2 ( 8-0 l 8-0 b 8-4 I 8-5 í 9-4 a{ 8-8 l 9-2 í 9-5 b{ 9-3 [ 9-6 (10-6 a {10-2 (10-3 Í10-1 b{10-5 llo-5 ( 6-4 a{ 6-2 { 6-2 I 6-8 b{ 7-1 ( a) 10-7 (10-2 íll-3 bhl-2 ll-2 í 9-4 aj 9-5 ( 9-3 ( 9'9 b{ 9-6 ( Megjegyzések. 7/III. d.u Gsontv. van. 7/III. d. ii. 6. 8/III.d.e. 8. 8/III. E. 9" 30'. 8/III. d.u. 2 8/III. d.u. 3».45' 8/III. E. 6» 14/III.d.u. 2 30'.

58 - 152 Sorszám Kor j Neve és Bal fül Jobb fül foglalkozása Megjegyzések. közép ért. középért. 6 észl.-bó'l 6 észl -bői ( Ty. 0. a {12-4 ' U Í /111. d. U. 3" b{ Csontv. van ll S. J. a ^ 7-0 a> j I /111. E. 7 suszter b{ 7-4 b{ P. A.. ah4-0 a /111. E. 7 30'. b < 14-0 b^ L. K. a{ 8-2 a /111. d.e. 8 tanuló b{ 9-2 b P. E. &{ 5-2 a{ /111. d. e. 9» jogász b{ 5-6 b{ " V. G. a{ 5-7 a{ I 5-8 Méretett: /111. d.e. 9»30' tanuló b{ 5-9 b{ I 60 í 7-9 í 6 5 B. A. a J 7-5 a{ 6-7 [ 8-0 [ í j III. E. 7". tanuló b{ 8-2 b{ 6-5 ' l 8-3 { í 8-5 S. J. aj 9-6 a { i l /111. E. 5«. jogász bh0-2 b {

59 153 Sorszám Neve és foglalkozása K. J. tanuló V. A. kosztadónő F. A. szakácsné H. S. lakatos V. Gy. Cs. S. gazdassz. K. S. jogász Kor P. A gazdálkodó 23 Orv.-term.-tud. Éitestt'ó. I. a i 11-3 Bal fül a (18-7 (19-0 Í19-9 b ho-h (20-5 (15-6 a{16-5 (16-4 (17-2 b í 9-8 a {10-6 (lo'o í-11-5 bho (20-7 a {20-3 ( bí2í-2 Í19-3 ah8-7 (l7-5 f-19'7 b {19-8 (19-5 (13-2 a 12-9 ( b{13-0 (l3-3, 6-8 aj 7-0 j 6-5 I 7-2 b{ 6 6 ( 6-5 közép ért. 6 észl.-bó'l S Jobb fül Í12-5 a 12-0 (12-2 (13-0 b<13-2 ( :5 a' >1 /17-3 a Í16-8 l b Í12-1 a [11-6 (11-5 (12-3 b 12-0 U a 30-4 (30-2 Í31-7 b{ (17-6 a {18-2 ( b{18-3 (18-3 /14-1 a {13-6 (13-7 (14-5 b{l4-0 l3-2 í 6-5 a{ 6-4 ( 7-0 í 6-8 b{ 71 l 6-7 közép ért. 6 észl.-bó'l Megjegyzések, MéreteW: /111, d.u. 6 17/TII. d.u /111. d.u. 2 30'. 17/111. d.u. 4" 17/111. d. u. 6" 19/111. d. n /111. d.u. 3 19/III.d.u. 4

60 Sor Neve és foglalkozása F. L. jogász Sz. Gy. jogasz F. J. jogasz V. G. tanuló B. A. tanuló S. J.. jogász K. J. tanuló B. D. jogász S-l O Bal fül közép ért. 6 észl.-bó'l ( 5-6 a{ 6-8 [ 6-2 í b 5-5 ( aj I 5'5 b I 7-4 aj I 75 y-a b< a 5-7 is 1 : r b< aj b{ aj b jlo-2 [10-3 # 11*8 a (112 lll 6 '115 b{ll-2 (ll-o aj A- fi I * b Hl 51 Jobb I 6-1 a 5-7 i bj aj b.j aj 7-0 j bj aj '5 bj o I 6-5 aj bj aj 8-4 I bj (12-5 a { b {13-2 U3-9 í 4 ' 4 a j b { fül Megjegyzések. közép ért. 6 észl -bői » :7 20/111. d. e. 8? Csontv. van 20/111. d.u. 2 20/IIL d.u. 6 20/IIL d.u. 5 20/111. d. u. 6 Méretett: /IIL d.u. 6» III. E /111. d.e. 8«,

61 155 Sorszám Neve és foglalkozása Gz. J. 192 tanuló Sz. J. 193 tanuló S. M. 194 jogász P. S. 195 orv. növ. K. A. 196 tanuló N. J. 197 tanuló V. K. 198 tanárjel / 9-3 a{ 8-9 l 9-9 í 8-8 b 9-0! 8-7 f 8-2 a { 7-5 ( 8-0 í 7-9 b { ( 5-0 a{ 4-7 ( 5-2 í 4'4 b { 5-2 l 4-8 í 6-7 a { l 5-9 b { 6-0 ( 5-4 l 6-4 a j 5-5 b { 6-3 i 5-4 í 6-0 a { 6-3 { 5-9 í 6-8 b { ) 5-6 a 4-7 ( 5-6 í 4-9 b { 4-9 I 4-3 Bal fül Jobb fül közép ért. 6 észl.-bó'l a< b{ í 7-6 a \ 8-2 ( b { 7-4 ( a { 4-0 ( í 50 b { 4-8 ( 4-7 í 7-0 a { í 6-7 b { 7-3 ( a j 6-7 í ( 6-4 b { 6-3 ( 7-1 í 5-5 a { 6-0 { b { ( 60 a ( 5-7 { í 6-1 b J 5'9 \ 5-7 közép ért. 6 észl.-bó'l Megjegyzések. 21/111. d.e.8 30' 21/111. d.e. 9 csontv. van 211/11. d.e. 10" zenéé rtó'. 21/111. d. e. 11 csontv. van 21/111. d.u. 2» 21/111. d.u. 2»30' 22/11. d. u. 3 S. L öregasszony 55 Nem hall. Az eredeti telephonicus hangot valamint az óra kctyegését nem hallja. 21/111. d.u. 6" csontv. nincsen. 10*b

62 - 156 Sorszám 200 Neve és foglalkozása F. T. Kor 46 Bal fül N öz «P ért - ;6észl.-bó'l (53-0 a <52-5 (53-5 (54-0 b Jobb fül Í48-7 a!50-2 (49-7 Í50-0 b JöO-5 (49'4 közép ért. 6 észl.-ből 49-7 Megjegyzések. 21/111. d.u. 5«30' csontv. van G. öregember '67 Nem hallja sem az eredeti telephonicus hangot sem az óra ketyeg ését. 21/111. d. u. 6 U.P. 202 gazdálkodó 56 (30-5 a {30-7 ( b { Í47-5 a {46-4 (46-8 Í48-0 b <4?-9 ( /111. d.u. 6 30' 203 P. J. 62 Nem mérhető. Az eredeti telephonicus hangot 46 cmtnyire hallja, valamint az óraketyegést is. 22/111. d. u. 2» csontv. nincs. 1). J. 204 mester emb. 65 Nem mérhető. Jobb fülével közvetlenül az óra ketyegést hallja bal fülével épen nem hall. 12/YII. d.u. 3 csontv. nincsen. 205 L. A. takaritóné 37 Ezelőtt egy félévvel méretett: csak az egyik fülére'találtatott nehéz hallónak; Jelenleg egyik fülére sem hall jól. Óra ketyegést 10 cm. távolra hallja. 13/VII. d.u P. M. öregember 69 Az eredeti teleph. hangot, valamint az óra ketyegést is, csak akkor hallja ha az óra és a teleph. közvetlen a füléhez tartatik. 14/VII.d.u. 2»30' csontv. a fejtetőn nincsen, mig egyebütt van. 207 V. J. öregember 60 Az eredeti teleph. hangot 1 méter, az óra ketyegést x / 4 m. távolságra hall. Az eredeti teleph. hangot 1 m. az óra ketyegést '/a m. távolból hallja 14/VII. d.u. 3 I

63 157 1 O Neve és foglalkozása o Bal fül 1 középert. Egyenki 6 észl.-bó'l Jobb fül közép ért. 6 észl.-bó'l Megjegyzések. 208?. E. öregember 50 Az eredeti telepi, hangot 2 dcm., az óra ketyégést '/ 2 m távolságra hallja. Mind az óra kety e- gést, mind az ered. teleph. hangot 2 m. távolból hallja. 14/VII.d.u. 3 15'. Csont. van. K. K. 209 tanítónő L. A. 210 tanítónő P. A. 211 árvali. növ. V. E. 212 árvah. növ. M. M, 213 árvah. növ. Cs. E. 214 árvah. növ. S. A. 215 árvah. növ j 4-5 a< 4-6 I 4-2 I 4-9 M a { b l a < b a b< (14-3 a (13-2 (l4-8 Í15-0 b{15-2 ( a b a b< / S &{ b{ a < Í14-5 b a-hl b { a<j b(17-5 Í17-5 (14-2 a {13-5 ( b 14-6 ' a {14-7 i b{ b/12-6 J b 13-7 [13-5 5' /VII. d. e. 10. zeneértő. 1 18/VII. d.e. 10»30' 18/VII. d.e.ll 0 18/VII. d. u. 3' 18/VII. d.u. 3».30' 18/VII. d.u /VII. d.u.4 30'.

64 158 - Sorszám Neve és foglalkozása Sz. J, 216 árvah. növ.. N..E 221 árvah. növ. Kor 7 V. A árvah. növ. E. E árvah. növ. K. A árvah. növ. B. A árvah. növ. f! 9 P. M árvah. növ. B.-B árvah. növ. Bal fül (22-7 a { b{22-9 (22-6 Nem mérhető. A teleph. eredeti hangot közvetlen, az óra ketyegést 1 de. távolra hallja. Fülbetegs.szenv. (16-3 ahö U b'l6-2 [15-8 f42-7 a {42-4 [41-3 Í42-2 b{43-0 [42-2 Í10-3 a{ Í10-5 b{10-4 (10-5 (13-4 a \ 13-2 l 13-6,14-2 b J14-2 \l3-5 (12-6 a{12-4 (12-9 /13-5 b 12-4 l3-0 ri5-9 au4-9 H5-0 A6-0 b ) 15-7 \l5-6 Jobb fül rözép ért. 6 észl.-ből a { (23-2 b'23-8 (23-0 Í12-4 a 12-0 ill-5 Í12-0 b(l2-5 { a {16-3 J b 17-2 Í15-9 Í41-6 a 40-9 ( Ö Í42-5 b 42-0 [42-1 (12-1 a v 119,12-0 bil2-2 \ll-8 fl3-9 a \ 13-6 H ,13-7 bilá-0 \l a { b< Í17-8 a \ 16-9 H b \l7-5 tözép ért. 6 észl.-ből ISO Megjegyzések. 18/VII. d.u. 5 csontvezetés, van. 19/VII. d.e. 9» 19/VII.d. e.9»30< csontv. van 19/VII. d.e. 9»45'. gmérctett: /VII.d.e. 10 "30' 19/VII. d. e. 11» csontv. van 19/VII. d.u. 2 30' 19/VII. d.u. 4»

65 159 Sorszám Neve és foglalkozása Cs. E. 224 árvali. növ. N. J. 225 árvah. növ. J. J. 226 árvah. növ. Sz. P. 227 árvah. növ. B. E. 228 árvah. növ. S. B. 229 árvah. növ. B. E. 230 árvah. növ. E. E. 231 árvah. növ. O Bal fül Egycnk. közé»ért. 6 észl.-ből Í21-2 a {20-5 (20-7 (21-6 b {21-4 (21-4 (18-6 a {17-9 U8-4 (18-7 b (19-0 (20-1 (16-3 a (16-2 ll6-5 Í16-6 b {17-0 (l71 a (10-6 a (10-2 (10-0 (12-1 b {11-5 ( a b< a 13-7 u-o 15-6 b > í 9-5 a{ 9-4 [ b{l0-0 In-e Jobb fül Í20-3 a (20-3 (20-0 (21-5 b Í21-3 ( a < b (15-2 a (15-6 ll5-0 H5-9 b fl5-6 ( a {12-1 jll b íll-1 a'10-2 ll0-5 fll-9 bul-2 ( a { a 30-9 Í a 11-6 [ b< ( 8-4 a,\ , 8-9 h) 9-0 \ 8-2 közép ért. 6 észl.-ből , 8*4 Megjegyzések. 19/VII. d u. 4 30, csontv. van 19/VII. d. u. 5 20/VIL d.e /VIL d.e. 9»30' 20/VIL d. e /VIL d.e. 10»30< 20/XII. d. e /VIL d.u. S»

66 Sorszám K. M. 236 árvah. növ. 237,238 Neve és foglalkozása V. A. öregember, L. J. öregember Kor B. B árvali. növ. M. A árvah. növ. K. E árvah. növ. B. A árvah. növ s 10-7 a (12-0 b 11-5 lll-o a b a { bul-2 Í12-0 (87-2 a < b (10-5 a{ 9-7 \ b 11-3 ti 1-2 Bal fül Jobb fül közép ért. közép ért. 6 észl.-ből 6 észl.-ből (12-3 alll b 11-9 tll-2 (12-0 a (11-3 ( b a TO (16-4 a 15-2 U5-7 (16-9 b 17-0 S16-5 (11-2 a{ b 11-4 ll A teleph. eredeti hangot, valamint az óra ketyegést is csak akkor hallja, ha közvetlen a füléhez tartatik. (95.4 a< J90-8 b< S6 a b Megjegyzések. 20/VII. d.u /VII. d.u.4»30' 20/VII. d.u /VII. d.u5»45' 20/VII. d.e. 10 6/IX. d.u. 2»30'. Jobboldali részén a fejnek van csontvez., mig a balold. részen nincsen. 6/IX..d.u B. F. öregember 80 Az eredeti teleph. hangot 2 dm., az óra ketyegését 1 dm. távolságból hallja. 6/X. d.u. 3 30'. Csontv. ninc?.

67 - 161 Sorszám Neve és foglalkozása Kor Bal fül i közé P é^ 6 cszl.-bó'l Egycnk. Jobb fül közép ért. 6 észl.-bó'l Megjegyzések. 240 N. K. öregember 70 Az eredeti teleph. hangot 5 cmnyi távolságra hallja, az óra-ketyegest pedig csak az órának közvetlen a fülhez való tartása mellett hallja. 6,/X. d.u. 3»30' csontv. nincs. 241 Sz. Zs. öregassz. 68 Az eredeti teleph. hangot 6 cm., az óra ketyegest 3 cm. távolságra hallja. 6/X. cl. u P. K. öregassz. 56 (77-6 a <79-3 ( b Í80-4 ( Í81-5 a (78-3 (79-5 Í80-6 b { /X. d.u. 4 30' 243 H. K. öregassz. 62 Nem hallja sem az eredeti telephonicus hangot, semaz óra ketyegését. 7/X. d.u. 2" 30' csontv. nincsen. 244 H. J. öregassz. 70 Mind az eredeti teleph. hangot, mind az óra ketyegest 1 dcm. távolságra hallja. 7/X. d.u. 3 U csontv. csak a baloldalon van ü. L. öregassz. Sz. E. asszony (75-7 a Í74-9 (76.7 /75'8 b {76-0 (75-8 (44-6 a {45-0 (44'9 Í45-5 b U5-8 ( i* Í77-2 a {76-8 (77-7 Í77-0 b {78-2 (77-5 (43-2 a (42-6 (44-9 (42-8 b Í44-0 ( /X. d.u. 3»30' 7/X. d u.4 csontv. van 247 D. S. öregassz. 75 Sem az eredeti teleph. hangot, sem az óra ketyegését nem hallja. 7/X. d.u. 4»30, csontv. nincsen. Orv.-term.-tua. Értesítő. I.

68 172 Neve és foglalkozása J. A. 248 oregassx. B. A. 249 oregassz. hs \ Bal fül 75-3 a J Í4-9 b Í Í87-6 a { (87-0 b (87-5 (88-4 iközép évt, :6észl.-ből Jobb fül a 78-6 [80-5 [81-0 b (79-4 a!78-0 (80-4 (79-3 b (80-0 Megjegyzések. közép ért. 6 észl.-ből /X. d. u. 4 45' 8/X. d.u ' 250 K. A. oregassz. 62 Az eredeti telepli. hangot, valamint az óra ketyegést is 1 dcm. távolságra hallja. 8/X. d.u. 3" Csontv. csak a jobboldalon van M. öregassz. <>:> Í98-1 {97-9 ( S (81-1 a {82-7 1,79-6 (80-4 b{79-5 ( /X. d. u. 3» Gy. J. öregember 7 ÍJ Az eredeti telepli. hangot, valamint az óraketyegést is 3 dcm. távolságra hallja. 8/X. d. u. 4 csontv a fejtetői nincs mig egyebütt van. Üzv.K.G-nó 253 öregassz. F: J. 254 Í öregember 57 Nem hall a b!92-8! A szabad teleph. hangot, valamint az óraketyegést is fél méter távolságra hallja. A szabad teleph. hangot s / 4 m., az óra ketyegést */, m. távolságra hallja. 8/X. d. u.4 30 Csontv. nincs. 9/X. d. e. 8». 255 G. J. 82 Közvetlen a fülhöz tartva a szabad teleph. hangot és óra ketyegést hall)a. Nem hall. 9/X. d.e <

69 - 163 Neve és Bal fül foglalkozása; S j Esyenk. közép ért. 6észL-bó'l Jobb fül ' Esvenk. középéi t 0 észl -bó'l Megjegyzések özv.t. J.nó' Mind a két fül a szabad telepb. bangót, valamint az óra ketycgést 3 dcm. távolságra bálija. 9/X. d. e. 9" Özv. F.A.né 257 i Mindkét fül az eredeti tolepb. han- QQ, got l'/z in., az óra ketycgést 2 ni. távolságra bálija. 9/X. d.o. 9»35' (Folytatása következik.) 11*

70 164 "Vegyeseid,, Szakosztályi ügyek. a) Az febr. 13-diki orvosi szakülésen. 1. Gyergyai Árpád az izületi bántalmaknak carbolsavval kezeléséről tart rövid előadást, részletesebben szólva az izülctür kifecskendezéséről, mit már Hüter ajánlott, azonban Max Schedo alkalmazott először különböző eseteknél a berlini városi kórházban. Az eredményeket, a módszer leirásával Schcde as. sistense Friedrich Rinne közölte (Cbtt f. chir ). Előadó két esetben alkalmazta, heveny és idült savós izhártylobnál (Synovitis sorosa) a térdizületür kimosását 3 / 0 -os carbolsavoldattal szigorúan a Rinne által leirt módszer szerint a legkielégitőbb eredménynyel. Ezzel kapcsolatbari előadó megemliti, hogy közelebbről vizsérvnél kisértett meg hasonló kezelést. Három éves gyermeknél vizsérv miatt szurcsapolás végeztetett múlt év nyarán. Rövid idő rrnüva azonban a savós izzadmány megint kis tojás nagyságú daganatot képezett, melyből előadó a folyadékot kibocsátván, 3 / -os carbolsavoldattal mindaddig fecskendezte a savós tömlő űrét, mig az oldat egészen tisztán folyt ki. A kórlefolyás hasonlított az izületeknél észlelt lefolyáshoz. Heveny savógyülem képződött, a vizsérv háromszor akkora lett mint elébb volt, azonban a műtét után hatodik napon kisebbedni kezdett, gyorsan apadt, két hét múlva alig lehetett valamit érezni, és egy hó elteltével nyoma sem volt. A gyermek csak a műtét napján volt ágyban tartható, azután járkált, játszott a szobában. Fájdalomról egyáltalában nem panaszkodott, kivéve ha a daganat tájára nyomást gyakoroltak. Előadó fontosnak tartja az esetet, mivel, ha csakugyan sikerülne ezen módszer segélyével gyökeresen gyógyitani a vizsérvet a gyermekeknél (felnőtt embernél még nem volt alkalma előadónak kísérletet tenni), vége volna vetve a habozásnak e kérdést illetőleg. Sokan azon véleményben vannak, hogy gyermekeknél 5 6 éves korukig nem kell bántani a vizsérvet, mivel ha magára nem gyógyul, a legtöbb esetben egyszerűen szurcsapolás sem segit, Gyökeres műtétet vagy iblanybefecskendezést pedig nem fog senki alkalmazni, mig a gyógyulás lehetősége meg van, mi 6 éves korig mindig várható. Ilyen értelemben nyilatkoztak a. párisi Société de Chirurgie egyik ülésében (1878. szept. á-én) is. A carbolsavval kimosás oly egyszerű műtét, hogy ezzel szemben habozásvagy aggodalomnak nincs helye, miért előadó azon óhajtását fejezi ki, hogy ezen módszer minél több esetben lenne megkísértve.

71 Azután Klug Nándor tnr. ismerteti a következő két értekezést: Kő z. lemények a kolozsvári tudomány egyetem élettani intézetéből: 1. A digitalin hatásáról, különös tekintettel a sziv beidegzésre. Klug Nándor tartól. II. Adatok a haemin jegeczek ismeretéhez. Hőgyes Ferenoz orvostanhallgatótól. Mindkét értekezés az Orvos-természettudományi Értesítő" e. i. I. füzetében jelent meg. b) A márcz. 19-diki orvosi szakülésen. 1. Góth Manó m..tanár mutat be egy általa eltávolított méhhabarczot (fibromyoma literi). Az ujképlet kisebb burgonya nagyságú és alakú, kemény tapintatu és a nyákhártyán át számos, erősen kitágult víszér látszik. A beteg, kinél ezen ujképlet kiirtatott, 28 éves, többször szült, és az utolsó 4 év alatt folytonos méhvérzésekben szenvedett. Ezen 4 év alatt egyszer szült és említést érdemel, hogy ezen utolsó terhesség tartama alatt a vérzés minden orvosi beavatlíozás nélkül megszűnt. A szülés után, mely másfél évvel ezelőtt történt, a vérzés ujra előállott, egyre rohamosabban jelentkezett, a mi beteget arra indította, hogy Kolozsvárra jöjjön, A betegen nagyobb anaemiát kivéve {gyengesége daczára utolsó gyermekét maga szoptatta), rendellenesség nem találtatott. A vaginalis vizsgálatnál a vizsgáló ujj azonnal a. bemutatott ujképletet a méhszájban találta. A kocsány, mely az ujképletet a méhszövettel összekötötte, rövid és va-tag volt és a vizsgáló ujj által egészen a belső méhszájig volt követhető. A betegnek az ujképlet kiirtása ajánltatott, mibe némi vonakodás után bele is egyezett. A műtét f. é. márczius 11-kén d. u. 3 órakor a betegnek baloldalfekvésében Sims szerint hajtatott végre. A kocsán átmetszése után csekély vérzés támadt, mely azonban egy vashalvag (ferr. sesquiclil.) oldatba mártott gyapottamponnak a méhszájhoz való szorítása által gyorsan megállíttatott. Az utókezelés csak a hüvelynek carbolvizzel (2 / 0 ) való kimosásában állott; mely közönséges irrigator segítségével eszközöltetett. Beteg 3 nap múlva az ágyat, 7 nap múlva pedig a várost elhagyta. Az egész idő alatt a legcsekélyebb vérzés sem mutatkozott. Előadó, miután a méhhabarcz eltávolításának különböző módjait leirta, valamint az egyes eljárásoknak (torsio, kimetszés, lekötés, ecrasement, galvanokauter) előnyeit és hátrányait ismertette, áttér azon esetek gyógykezelésére, melyekben az ujképlet a méhürt még nem hagyta el. Előadó hangsúlyozza, hogy ezen esetekben a conbinált vizsgálat és a méhkutasz által a méhnek megnagyobbodása ugyan kimutatható, de hogy ez a kórisme biztosítására nem elégséges; legfeljebb gyauu támadhat, hogy a minden szernek makacsul ellenálló vérzésnek oka a méhürben rejlő ujképletben keresendő. A diagnosis megállapítására szükséges, hogy ujjúnkat közvetlenül a méhürbe vezessük mi azonban csak a méhnyak-csatornának előleges tágítása után eszközölhető.

72 - 166 Miután értekező rövid történeti visszapillantást vetett a régebben használatban volt u. n. eró'müvi tágításra ós ennek czélszerütlenségét és veszedelme; voltát kimutatta, előadja a jelenleg majdnem kizárólag alkalmazásban lévő tágitási eljárást, mely duzzasztó anyagok bevezetésében áll. Ily anyagok a Simpson (Edinburg) által először nőgyógyászati czélokra ajánlott, de Simsnek Mélisebészet" czimü munkája megjelenése után általánosan elterjedt sajtolt szivacs ("spongia pressa!, a Sloan (Ayr) által először használt laminaria digitata ós az ujabb időben Amerikából importált tupelo. Előadó röviden ismerteti a szivacskup és a laminaria digitata alkalmazásának módját, kiemeli a két szernek előnyeit és hátrányait, figyelmezteti a jelenlevőket a sepsis veszélyére, mely különösen a sajtolt szivacs használata után, az utóbbinak bomlása következtében könnyen bekövetkezhetik és azon eredményhez jut, hogy ceteris paribus a laminaria digitata érdemli az elsőbbséget. Végre bemutatja az ujabb időben több szerző által méhnyakiágitásra ajánlott tupelot, melyre nézve értekező saját tapasztalattal bir, melylyel azonban adandó alkalommal kísérletet fog tenni, mire különösen Elischer tr. (Budapest) ujabb közleménye által érzi magát indíttatva. 2. Azután Ossikovszky József tur. értekezik A borostyán-kősavnak uj 1 ev álasztási mó dj áról a fibri n-pankreas 1 em és z t ési terményekből." Később fogjuk közölni. c) Az april 16-diki orvosi szakul éscn. Hő gyes Endre tnr. ismerteti meg a m. tud. akadémia által közlendő értekezését Az akaratlan associált k ét oldali szemmozgások ról vagy is a 12 orista austicanak a 12 szemizommal való reflex kapcsolatáról." (?) A május 7-diki orvosi szak ülésen. 1. Brandt József tnr. értekezik A sérvek radicalis műtétéről". Előadását e füzet első czikkében közöljük. 2. Géber Ede tnr. a gége-bujakór egy esetét (Bibircsók a hangszalagokon és gégében.) mutatja be. 8. Genersich An tal tnr. kórboncztani készítményt mutat be: Agytalan torz, arcz- és has-hasadással (a hibásan képzett sziv és a legtöbb hasi szerv előesésével)." Leirását közelebbi füzetünkben közöljük.

73 NYILVÁNOS NYUGTATÓK. Tagsági illetékeiket fizették decz. 13-ig évre: Demeter Kálmán (N.-Enyed), Bartha Zsigmond (N.-Enyed), Dr. Almai Ferencz (Déés), Mika Károly, Dr. Vájna Vilmos évre: Dr. Szontagh Adolf (Zalatna). Mika Károly, Dr. Biichler Mór, Spindler Péter, Dr. Sárkány Albert, Dr. Purjesz Zsigmond, Dr. Vájna Vilmos, Cseh Lajos, Dr. Engel Gábor, Daday Jenő, Dr. Kolozsváry Sándor, Pataky Jenő, Dr. Almay Ferencz (Déés), Dr. Hajós Béla (Baróth), Ávéd Jákó (G-y.-Fehérvár), Bartha Zsigmond (N.-Enyed). Demeter Kálmán (N.-Enyed). Inkey Béla (Budapest) Vida Károly (Csurgó). Széky Miklós társ. pénztárnok. SZIYES KÉRELEM. Azon tisztelt tagtársakat, kik még múlt, vagy ez évi tagsági illetékeikkel hátralékban vannak, tisztelettel kérjük, hogy azt a fent irt pénztárnokhoz vidékiek legczélszei;flbben posta-utalványnyal beküldeni szíveskedjenek.