ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 28-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) Telefax: (46) Iktatószám: III /2017. ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK SZEPTEMBER 28-I ÜLÉSÉRE Tárgy: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentum elfogadására Előterjesztő: Török Dezső, a Közgyűlés elnöke Törvényességi ellenőrzést elvégezte: Dr. Kovács János, a Közgyűlés főjegyzője Az előterjesztést készítette: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Vidékfejlesztési Osztály

2 2 Tisztelt Közgyűlés! A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 48/A. (1) bekezdése alapján Az emberi egészség védelme, valamint a természeti erőforrások és értékek megőrzése és fenntartható használata érdekében - e vagy külön jogszabályban foglaltak előírása szerint - a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. Ennek érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése 69/2016. (XI. 23.) határozatával döntött a megye Környezetvédelmi Programjának elkészítéséről év februárjában sor került a beszerzési eljárás lefolytatására, majd március 16-án a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vállalkozási szerződést kötött az Env-in-cent Környezetvédelmi Tanácsadó, Gazdasági, Tervező és Szolgáltató Iroda Kft.-vel júliusában elkészült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentum előzetes, egyeztetési változata, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének augusztus 31- ei ülésén bemutatásra került. A dokumentum megfelel a Kvtv. tartalmi előírásainak, eszerint tartalmazza a következőket: 1. A megye környezeti helyzetértékelését (környezeti elemek állapota, főbb hatótényezők és hajtóerők értékelése, SWOT elemzés, környezeti konfliktusok, problémák és értékek); 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi programjának célrendszerét (jövőkép, átfogó, stratégiai és specifikus célok); 3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának beavatkozási területeit (környezeti, társadalmi és gazdasági elemenként); 4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának stratégiai eszközeit (környezeti célok és a beavatkozási területek integrációja a megyei tervezésbe, a beavatkozások megvalósításának költségigénye, intézményi háttér, monitoring).

3 3 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a dokumentumot augusztus 25-én a Kvtv. 48/F. értelmében véleményezés céljából megküldte az érintett szakhatóságok részére, valamint szeptember 1-jén elindította az egyeztetési változat társadalmasítását. A beérkezett javaslatok tekintetében a környezetvédelmi program készítői egyeztettek a megyei önkormányzattal és a szükséges módosítások átvezetésre kerültek. A beérkezett javaslatokról szóló összesítő táblázatot jelen előterjesztés melléklete tartalmazza. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentum egységes szerkezetbe foglalt változata a határozati javaslat mellékletét képezi. Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslatot megtárgyalni, a határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Miskolc, szeptember

4 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja Melléklet Javaslattevő A javaslat lényege Érintett fejezet Oldalszám Téma Státusz I. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Éghajlatváltozási Platform III. ülés - Mezőzombor, augusztus 22. Szunyog Zoltán - Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság megyei igazgatóhelyettese Szunyog Zoltán - Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság megyei igazgatóhelyettese Drozd Attila - az Aggteleki Nemzeti Park képviselője Török Dezső - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke Szelektív hulladékgyűjtés: a programban szereplő 5% szelektív gyűjtés, jelenleg már biztosan magasabb százalékot mutat. Kb. 1,5-2 éve új megállapodás született a közszolgáltatókkal, ekkor kaptak a háztartások szelektív hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő edényeket / kukákat a megye egész területén. Addig valóban csak néhány helyen történt szelektív gyűjtés. A Környezetvédelmi Programban lévő adatok 2015-sek, szükséges lenne a fenti megjegyzéssel történő kiegészítés. Nagyon sok tűzesetet a száraz növényzet gyulladása okoz, ami az elhagyott mezőgazdasági területeken keletkezik, illetve az a rossz beidegződés él a gazdákban, hogy a tarlót fel kell gyújtani. A feladatok között, valahova be kellene építeni, hogy a gazdák képzése során a tematika térjen ki a helyes termés-betakarítás és talajművelés kérdéseire is. Felszíni vizek: A határon túlról érkező szennyezésekre nagy hangsúlyt kell fektetni a felszíni vizek tekintetében (lakossági és ipari szennyezés egyaránt érkezik). Az árvizek megemelik a vízfolyások partján lerakott hulladékot, ami az árhullámmal hazánkba érkezik. Üvegházhatású gázok (ÜHG): TOP forrásból évente 43 ezer tonnával kell csökkenteni a kibocsátásokat 2020-ig megyénkben, melyet jellemzően épületenergetikai felújítással szeretnék elérni: szigetelés, napelem, kazáncsere. Elsősorban középületeknél, de a lakossági megtakarításokat is számításba kell venni Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés 70. oldal 3.9. Mezőgazdaság és környezet 110. oldal Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota Éghajlat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyzete 19. oldal 44. oldal II. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Területfejlesztési Bizottságának ülése, augusztus 29. Pasztorniczky István - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja Sátoraljaújhelyen is van távhőszolgáltatás, de ez nem szerepel az anyagban Energiagazdálkodás 57. oldal Pasztorniczky Istvána Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Kiss Sándor - külső bizottsági tag Csiger Lajos - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés FIDESZ-KDNP frakcióvezető Az encsi hulladéklerakó már bezárt, az anyagban, mint működő hulladéklerakó szerepel. Talán válogató üzem még működik, átrakodják a hulladékot és Tokajhegyalja egyik lerakójába szállítják. A megyében egyre több helyen van már szelektív gyűjtés, ezt be kell írni az anyagba. Sajnos a környezetvédelmi programok a településeknek eddig teljesen feleslegesek voltak, nem használták, reméli ez most másképpen lesz. A feladatok között fontos lenne hogy szerepeljen: a KULCS című lapban minden hónapban jelenjen meg környezetvédelemmel kapcsolatos cikk. III. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés augusztus 31.-i ülése Miklós Árpád - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Folyók: külföldön erednek és hulladékot hoznak (Szamos-Románia, Tisza-Ukrajna); Közgyűlés Pasztorniczky István - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja Pasztorniczky István - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja Pasztorniczky István - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja Pasztorniczky István - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagja Török Dezső - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke Csiger Lajos - a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés FIDESZ-KDNP frakcióvezető Egyebek Szunyogh László - Borsod- Abaúj-Zemplén megye - főépítész Szunyogh László - Borsod- Abaúj-Zemplén megye - főépítész Tisztázni kellene az encsi hulladéklerakó státuszát, a bizottsági ülésen elhangzottak szerint. Encsi hulladéklerakóról a Hernádvölgyi és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hulladékkezelő cégek közti fúzió eredményeként a Tokaji Történelmi Borvidék (világörökség) területére szállítják a hulladékot ami a megye érvényes területrendezési tervével is ellentétes Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja III. Melléklet 3.5. Természet- és tájvédelem, biológiai sokféleség megőrzése Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés Szelektív hulladékgyűjtés helyzetének aktualizálása Erdőtüzek a gazdák képzése során a tematika térjen ki a helyes termés-betakarítás és talajművelés kérdéseire is. Felszíni vizek: határon túlról érkező szennyezések ÜHG: TOP forrásból évente 43 ezer tonnával kell csökkenteni a kibocsátásokat 2020-ig Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Sátoraljaújhely - távhőszolgáltatás átvezetve átvezetve átvezetve átvezetve átvezetve 71. oldal Encsi lerakó státusza átvezetve 154. oldal Településsoros táblázat átvezetve 103. oldal 19. oldal Távhő: Sátoraljaújhely nem szerepel Energiagazdálkodás 57. oldal Felsőzsolcán 20MW-os naperőmű épül (40 ha), a megújuló erőforrások hasznosításának fontos szerepe lesz a jövőben, persze a területfoglalás és a tájbaillesztés kérdése problémás (tájkép rombolása). A szelektív hulladékgyűjtés arányát növelni szükséges, továbbá kiegészíteni, hogy miért csak 4,3% szerepel a környezetvédelmi programban. A megyében csak 149 településen nincs szelektív hulladékgyűjtés, erről a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság küld majd anyagot. Fő cél a szemléletformálás: a feladatok között fontos lenne hogy szerepeljen: a KULCS című lapban minden hónapban jelenjen meg környezetvédelemmel kapcsolatos cikk. Könnyebbé tenné a környezetvédelmi program használatát, ha a dokumentum végén lenne egy településsoros táblázat, ha nem is minden térképhez kapcsolódóan, de legalább ott, ahol ez megoldható. Barnamezős területek rehabilitációja nem kap elég hangsúlyt az anyagban: zöldmezős beruházások többségben vannak, pedig nagy barnamezős területek találhatóak megyénkben. Jobban ki kellene emelni a barnamezős beruházások fontosságát, biztatni kellene a beruházókat, hogy a zöldmezős beruházásokkal szemben a barnamezős területeket preferálják Energiagazdálkodás Táji értékek állapota, tájhasználat Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés 3.5. Természet- és tájvédelem, biológiai sokféleség megőrzése Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja III. Melléklet KULCS című lapban minden hónapban jelenjen meg környezetvédelemmel kapcsolatos cikk Felszíni vizek: határon túlról érkező szennyezések átvezetve átvezetve 71. oldal az encsi lerakó státusza átvezetve 57. oldal 38. oldal 70. oldal 70. oldal 103. oldal Ipari tevékenység 66. oldal Sátoraljaújhely - távhőszolgáltatás Felsőzsolca naperőmű Szelektív hulladékgyűjtés helyzetének aktualizálása Szelektív hulladékgyűjtés helyzetének aktualizálása KULCS című lapban minden hónapban jelenjen meg környezetvédelemmel kapcsolatos cikk átvezetve átvezetve átvezetve átvezetve átvezetve 154. oldal Településsoros táblázat átvezetve Barnamezős területek rehabilitációja nem kap elég hangsúlyt az anyagban átvezetve

5 4 Határozati javaslat Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentum elfogadása. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentumra vonatkozó javaslatot, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Közgyűlés a határozat melléklete szerint elfogadja a Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentumot. Felelős: Török Dezső, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal, illetve értelemszerűen 2. A Közgyűlés elrendeli a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Környezetvédelmi Programja című dokumentumnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat honlapján ( történő közzétételét. Felelős: Dr. Kovács János, főjegyző Határidő: azonnal

6 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szeptember 20.

7 IMPRESSZUM BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Megbízó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szakmai koordinátor: Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kft. Témavezető: Dr. Pálvölgyi Tamás André Anita okleveles vegyészmérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bartus Gábor környezetgazdász Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Buzási Attila okl. regionális és környezetgazdász Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Csató Henrietta Enikő környezetmérnök Miniszterelnökség Dr. Fancsik Tamás CSc. geofizikus, c. egyetemi tanár Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Szerzők: Dr. Kukely György geográfus Terra Stúdió Kft. Mayer Zoltán környezetmérnök egyéni vállalkozó Mészáros Géza villamosmérnök, gépipari gazdasági mérnök GOND-OLD Bt. Dr. Pálvölgyi Tamás CSc. meteorológus, egyetemi docens Env-in-Cent Kft. Simon Andrea környezetmérnök Env-in-Cent Kft. Dr. Hrabovszky-Horváth Sára építészmérnök, egyetemi tanársegéd Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Köteles Hanna kertészmérnök hallgató Budapesti Corvinus Egyetem Szabó Éva Enikő biológus, terület- és településfejlesztési szakértő Env-in-Cent Kft. Zentai Sára geográfus Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Titkársága szeptember BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

8 TARTALOMJEGYZÉK Rövidítésjegyzék...5 Bevezetés KÖRNYEZETI HELYZETÉRTÉKELÉS Környezeti elemek állapota Levegőminőség állapota Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota Talaj és termőföld állapota Földtani értékek és veszélyek helyzete Természeti értékek (élővilág) állapota Táji értékek állapota, tájhasználat Emberi egészség (környezet-egészségügyi állapot) Környezetbiztonság helyzete Éghajlat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyzete Épített környezet állapota Főbb hatótényezők és hajtóerők értékelése Zajterhelés helyzete Területhasználat, településszerkezet Bányászat, ásványvagyon gazdálkodás Energiagazdálkodás Közlekedés- és közlekedési infrastruktúra Ipari tevékenység Mezőgazdaság Turizmus Hulladékgazdálkodás és szennyvíz kezelés A fenntartható fejlődés kritikus területei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében SWOT elemzés, környezeti konfliktuspontok, problémák és értékek Tematikus SWOT elemzés Környezeti konfliktuspontok, problémák Környezeti, természeti értékek azonosítása BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti jövőképe Átfogó és stratégiai célok Átfogó környezeti célkitűzés Stratégiai célok Specifikus célok BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI Levegőminőség javítása Zajterhelés mérséklése Felszíni és felszín alatti vizek védelme és fenntartható használata Talaj és a földtani közeg védelme Természet- és tájvédelem, biológiai sokféleség megőrzése Környezet és egészség BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

9 3.7. Épített környezet Energiagazdálkodás és környezet Mezőgazdaság és környezet Közlekedés és környezet Ipar és környezetbiztonság Turizmus és környezet Hulladékgazdálkodás BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIAI ESZKÖZEI A környezeti célok és beavatkozási területek integrációja a megyei tervezésbe Stratégiai tervezés, koordináció Fejlesztéspolitika, beruházások Együttműködés a települési önkormányzatokkal és a kormányzati szervekkel A beavatkozások megvalósításának költségigénye A Program pénzügyi feltételei A megyei önkormányzati ráfordítások éves költségvetései Intézményi háttér A Program előrehaladásának nyomonkövetése, monitoring MELLÉKLETEK I. melléklet. Tematikus SWOT elemzés II. melléklet. Módszertan a környezeti problémák értékeléséhez III. melléklet. Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek környezeti szempontok szerinti érintettsége BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

10 Rövidítésjegyzék ANP Aggteleki Nemzeti Park As arzén BaP benz-(a)-pirén BNP Nemzeti Park Cd kadmium CNG sűrített földgáz (Compressed Natural Gas) CO szén-monoxid CO 2 szén-dioxid CSR társadalmi felelősségvállalás (Corporate social responsibility) db decibel db darab EGK Európai Gazdasági Közösség EGT Európai Gazdasági Térség Ej/nap egységjármű/nap ÉMVIZIG Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság EU Európai Unió GAZD megyei gazdálkodó szervezetek pénzügyi forrásai ha hektár Hg higany HNP Hortobágyi Nemzeti Park K+F kutatás- fejlesztés KEOP Környezet és Energia Operatív Program kg kilogramm kj kilojoule km kilométer km 2 négyzetkilométer KORM központi kormányzati, állami források KSH Központi Statisztikai Hivatal KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kw kilowatt LA-21 A Fenntarthatóság Helyi Programja (Local Agenda 21) L A,eq,nap megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint L den a teljes napi (napközben-este-éjszaka) zajterhelésre vonatkozó zajjellemző LE lakosegyenérték ld. lásd m 3 köbméter m 3 /p Köbméter per perc MATÁSZSZ Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége MEGYE Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat költségvetési forrásai MJV Megyei jogú város MK Magyar Közlöny Mrd milliárd MW megawatt MWth megawatt hőtartalom NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer NÉeS Nemzeti Épületenergetikai Stratégia BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

11 NFFS Ni NKP-4 NO NO 2 NO x NP O 3 OECD OGY OKIR OKIR-LAIR OLM OMSZ ÉLFO OTrT Pb PJ PM 10 PM 2,5 SEAP SECAP SO 2 SWOT TELEP TK T max TOP TT UNESCO ÜHG VGT2 WHO µg/m 3 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia nikkel 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program nitrogén-oxid nitrogén-dioxid NOx nemzeti park ózon Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) Magyar Országgyűlés Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodul Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Országos Területrendezési Terv ólom petajoule szálló por (10 mikrométer alatti részecskeátmérőjű) ultrafinom por (2,5 mikrométer alatti részecskeátmérőjű) Fenntartható Energia Akcióterv (Sustainable Energy Action Plan) Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (Sustainable Energy and Climate Action Plan) kén-dioxid erősségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), lehetőségek (Opportunities), veszélyek (Threats) települési önkormányzatok költségvetési forrásai tájvédelmi körzet maximum-hőmérséklet Terület- és Településfejlesztési Operatív Program természetvédelmi terület Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization) üvegházhatású gáz Magyarország második Vízgyűjtő- gazdálkodási Terve Egészségügyi Világszervezet mikrogramm per köbméter BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

12 Bevezetés Borsod-Abaúj-Zemplén megye polgárainak jóléte hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a megye fejlődése a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével valósul meg. Magyarország hosszú távú jövőképét a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia 1 fogalmazta meg. Ennek a jövőképnek az elsődleges tényezője egy olyan harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek mellett az értékteremtő munka, az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás, továbbá a globális felelősségvállalás. A megyében élők jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a fejlődés a környezetvédelem szempontjainak figyelembevételével valósul meg. A környezeti problémák megoldásának és a fenti jövőkép felé való elmozdulásnak egyik hatékony eszköze a teendők települési programokba rendezése, azaz a környezetvédelmi programalkotás. Ennek szellemében Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata kidolgozta Borsod-Abaúj-Zemplén megye közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját. A jelen dokumentum első részében a környezeti elemek állapotára, illetve a környezet állapotát befolyásoló főbb hatótényezőkre és hajtóerőkre vonatkozó átfogó helyzetértékelést mutatjuk be. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzetének jellemzésére SWOT elemzést készítettünk, azonosítjuk és értékeljük a megye a fontosabb környezeti értékeit és problémáit. Jelen dokumentum második részében megadjuk a közötti időszakra szóló Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programjának (továbbiakban: Program) célrendszerét, illetve összefoglaljuk a megyei környezetpolitika jövőképét. Összhangban a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 2 (továbbiakban: NKP-4), egy átfogó környezeti célkitűzést, három stratégiai célt és egy horizontális célt tűzünk ki, ezen célokhoz rendelve összességében 33 db konkrétabb specifikus célt adunk meg. A Program harmadik részében a főbb cselekvési irányokat, beavatkozásokat és feladatokat mutatjuk be, amelyek mozgásterét az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja 3 a negyedik Nemzeti Környezetvédelmi Program, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 18/2013. (III.28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról 2 Az Országgyűlés 27/2015. (VI. 17.) OGY határozata a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról 3 Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata (2013. november 20.) a Jólét bolygónk felélése nélkül című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

13 Területfejlesztési Programja, valamint a környezetvédelmi törvény 4 és a természetvédelmi törvény 5 előírásai jelölik ki. Tizenhárom beavatkozási területen egységes szerkezetben azonosítjuk a feladatokat, megadjuk azok rövid leírását és azonosítjuk kapcsolódásukat a Program specifikus céljaihoz. Végül a Program negyedik részében vázoljuk a végrehajtás stratégiai eszközeit kiemelve a stratégiai tervezés és koordináció teendőit, továbbá az érdekeltekkel való együttműködés lehetőségeit. Ezen munkarészben megadjuk a Program hat évre tervezett költségvetését, felvázoljuk a program végrehajtásának intézményi hátterét, továbbá összegezzük a kitűzött feladatok megvalósítását segítő ellenőrzési és értékelési tennivalókat. Ezen munkarészben hét ajánlást teszünk a végrehajtás szervezését támogató további stratégia- és intézményfejlesztési teendőkre évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény a természet védelméről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

14 1. KÖRNYEZETI HELYZETÉRTÉKELÉS Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzete nem ítélhető meg a környezet állapotára vonatkozó, hosszabb távon jelentkező, a megyén kívüli, begyűrűző folyamatok, társadalmi-gazdasági-környezeti hatásláncok és komplex problémák ismerete nélkül. Ezen szempontok feltárása vonatkozásában lényeges kiindulópontot jelentenek a megye területfejlesztési, területrendezési és fejlesztéspolitikai dokumentumai, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal megyei fókuszú statisztikái és más forrásdokumentumok, melyek együttesen megfelelő információkat biztosítanak Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti helyzetének átfogó értékeléséhez. Ezen dokumentumok alapján a jelen fejezetben a környezeti problémák főbb hajtóerőire fókuszáló indikátorokon alapuló helyzetértékelést mutatunk be. Vizsgáljuk a levegőminőséget és a klimatikus viszonyokat, a zajterhelést, a vizek, a földtani közeg, az élővilág, a táj és az emberi egészség állapotát, bemutatjuk a környezetbiztonság, a hulladékgazdálkodás, az energiagazdálkodás, a közlekedés, az épített környezet és a turizmus környezeti összefüggéseit. A környezeti elemek állapotát, a komplex hatótényezőket és a főbb társadalmi-gazdasági hajtóerőket ahol erre adat/információ állt rendelkezésre térképes, illetve idősoros diagramok formájában is közöljük. Lényeges, hogy a Program környezeti helyzetértékelésének elsődleges célja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei környezeti folyamatok területi dimenzióinak, illetve időbeni tendenciáinak feltárása, ezáltal a megyei környezeti értékek és problémák értékelésének megalapozása. Ugyanakkor a jelen környezeti helyzetértékelés nem helyettesíti a települési környezetvédelmi programok teljeskörű állapotértékelését Környezeti elemek állapota Levegőminőség állapota Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzetét három hosszútávon ható fő hajtóerő alakítja: A gazdasági szerkezetátalakulás következtében az ipari kibocsátások csökkennek. Az utóbbi 4-6 évben jelentős kibocsátó források (ipari üzemek) szűntek meg, vagy került felfüggesztésre működésük, amelyek a legtöbb esetben éppen a kritikus PM 10 és NO x szennyezők kibocsátásában voltak jelentősek: Tiszapalkonyán, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán bezárt mindhárom AES erőmű (50 MW feletti tüzelőberendezések voltak), Sajókeresztúron felfüggesztésre került a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. tevékenysége, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

15 Miskolcon a DAM 2004 Acél-és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és Holcim Hungária Zrt ben szüntette be tevékenységét. Folyamatosan növekednek a közlekedési (különösen a szállítási igények). Miskolc levegőminőségének elsődleges hatótényezője a közlekedési légszennyező anyagok kibocsátása, de a nagy forgalmú határátkelők közelében is kritikus légszennyezettségi állapotok alakulhatnak ki. Az aprófalvas térségekben, különösen Sajó-völgye légszennyezettségi zónában a lakossági fűtés a meghatározó légszennyező forrás. A szilárd háztartási fűtőanyagok (lignit, fa, háztartási hulladék) kis hatásfokú eltüzelése jelentős egészségügyi kockázatokra is vezethet. A levegőminőségi alapállapotot az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) 6 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomásai alapján mutatjuk be. térkép: OLM automata mérőállomások Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 7 KÉN-DIOXID (SO 2 ) ÉS SZÉN-MONOXID (CO) Ezen légszennyező anyagok már évek óta nem játszanak fontos szerepet a levegőminőségben; kirajzolódó tendenciát e szennyezők nem mutatnak az utóbbi tíz évben a megyében. A levegő minősége az összes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomáson SO2 szempontjából kiváló volt évben 8, kivéve a putnoki állomást, ami jó minősítést kapott. Putnokon órás határérték túllépések is voltak (7 db, 2015-ben), de az éves átlag még így is számottevően az éves egészségügyi határérték alatt maradt. A CO az éves határértéke 30%-át sem érte el, még a legszennyezettebb helyszínek sem (Miskolc: Lavotta utca és Búza tér, Putnok) Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 8 Jelen Program kidolgozásának időpontjában 2015 az utolsó év, amelyről teljes éves mérési értékelések rendelkezésre állnak az OLM-ben. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

16 ÓZON A határértékhez viszonyítva kedvező a helyzet minden mérőponton, egyértelmű tendencia nem azonosítható; inkább a kisebb fluktuációk melletti stagnálás jellemző. Ugyanakkor a troposzferikus (talajfelszín közeli) ózon szennyezés is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az ózon szennyezettség általában a nagy forgalmú városokat sújtja. A talajközeli ózonszennyezettség szintje az UV-B sugárzással áll összefüggésben, így azokban az években magasabb lehet, amikor a nyári napsütéses órák száma magasabb (pl ben). A 24 órás ózon mérési adatok egyes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőállomásokon (pl. Hernádszurdok, Kazincbarcika, Putnok, Sajószentpéter) évente napon haladták meg a napi (24 órás) O3 határértéket. SZÁLLÓ POR PM 10 FRAKCIÓJA Az országos tendenciáknak megfelelően a szálló por az egyik legtöbb problémát okozó légszennyező anyag. A 2000-es évek közepén viszonylag jelentős csökkenés után a megyei OLM mérőállomások jelentős része esetében határérték közeli (80%), de mindenképpen az éves határérték 50%-át meghaladó szennyezettség volt jellemző. Esetenként határérték feletti szennyezettségű volt Miskolc Búza tér (és némileg kisebb mértékben Miskolc Lavotta utca, Putnok, Sajószentpéter), bár 2012 óta minden mérőállomáson határérték alatti szennyezettséget regisztráltak. ábra: PM10 szennyezettség alakulása a megyei mérőpontokon ( ) mg/m 3 Kazincbarcika Miskolc Búza tér Miskolc Lavotta Oszlár Sajószentpéter Putnok Hernádszurdok Megjegyzés: az éves határérték: 40 µg/m 3 Forrás: OMSZ évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján (Országos Meteorológiai Szolgálat, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

17 A háztartási szilárd fűtőanyagok egyre inkább elterjedő használata, az ipari tevékenységek, a földrajzi elhelyezkedés, a meteorológiai okok (pl. völgyben fekvő településeknél kisebb légmozgás), valamint a nagy forgalmú utak (pl. 26. sz. főút Putnok; 3. sz. főút Hernádszurdok) járulnak hozzá jelentősen a PM 10 terheléshez. A szálló por esetében kiemelendő, hogy a fűtési időszakban a PM10 szennyezettség 24 órás értéke akár duplája is lehet a fűtési időszakon kívüli napi szennyezettségnek. A napi szennyezettséget, a túllépések gyakoriságát a következő táblázat mutatja. A mérőállomások több mint felénél a PM 10 koncentráció meghaladta 2016-ban az engedélyezett 35 alkalmat. A PM 10 napi határérték túllépéses napok döntő többsége (90-95%-a) a fűtési félévben következik be. 1. táblázat: PM10 napi határérték túllépések száma (2016) PM 10 napi határérték túllépési alkalmak száma (alkalom/év) és aránya (%) érvényes, 24 órás méréssel rendelkező napok száma ÉMI mobil 1 (Putnok) 12 7,1% 169 Hernádszurdok 14 4,7% 299 Kazincbarcika 56 15,7% 357 Miskolc Alföldiutca 51 14,3% 356 Miskolc Búza tér 36 10,0% 359 Miskolc Lavotta utca 38 10,7% 356 Oszlár 14 3,9% 360 Sajószentpéter 76 21,3% 356 Megjegyzés: PM 10 napi határértékei évente 35-nél többször nem léphetők túl (túllépések kiemeléssel jelölve) Forrás: OLM Az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás domináns szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe. Egyre több háztartás tér át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben. Megjegyezzük, hogy bár kötelező érvényű határérték is hatályba lépett a PM 2,5 szennyezőre az OLM legutóbbi, rendelkezésre álló értékelő jelentésében technikai okok miatt nem állnak rendelkezésre PM 2,5 mérési adatok, ezért ez a komponens nem került részletesen bemutatásra. Ugyanakkor a PM 2,5 szennyezők monitorozásának jelentősége vitathatatlan, hiszen a PM 10 frakció kb. 60%-a (esetenként akár 80%-a) is lehet a PM 2,5 frakció. A két szállópor frakció éves határértékének arányát figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a PM2,5 szennyezettségre is érvényesek a PM10-nél tett megállapítások: azaz az éves határértékhez közeli állapotok a fent említett helyszíneken valószínűsíthetők. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

18 NITROGÉN-DIOXID (NO 2 ) Kisebb fluktuációkat leszámítva nem olvasható ki egyértelmű tendencia a megyei mérőpontokon. E szempontból a leginkább kritikus helyszín Miskolc Búza tér, ahol 2011-ig enyhén csökkenő tendencia tapasztalható, de még így is határérték közeli (a határérték 80%- át meghaladó) a nitrogén-dioxid szennyezettség, amely elsődlegesen a közlekedés hozzájárulásának köszönhető. A többi helyszínen viszonylag kedvező a helyzet: az éves határérték 50%-a körüli a szennyezettség, amely nagyjából az országos tendenciákkal megegyező. Korábban, amíg nitrogén-oxidokra (NO x ) volt érvényben határérték (70 µg/m 3 ), szintén Miskolc Búza tér mérőpont mutatott szinte minden évben határérték túllépést. A PM 10 -hez hasonlóan itt is megvizsgáltuk a napi szennyezettségi adatokat; egyik megyei mérőponton sem haladta meg a NO2 szennyezettség a rá vonatkozó 24 órás (85 µg/m 3 ) határértéket. A napi értékek alapján is Miskolc Búza tér a legszennyezettebb, amelyet Miskolc Alföldi utcai állomás környezete követ. EGYÉB TOXIKUS LÉGSZENNYEZŐK A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mérőpontok közül Miskolc Búza tér benzol 10 szennyezettsége számottevő, amely egyrészt némileg emelkedő tendenciát mutat, másrészt az éves határérték 75%-át éri el; ennél kicsivel kedvezőbb (~65%) Oszlár benzol szennyezettsége. A külön mintavételi programban mért, a szálló porhoz kötődő arzén (As), kadmium (Cd), nikkel (Ni) és ólom (Pb) vizsgálatok minden mintavételi ponton jelentősen határérték alatti szennyezettséget mutatnak, valamennyi toxikus fém esetében alsó vizsgálati küszöb alatti a szennyezettség. Ugyanakkor a PM 10 -hez kötődő benz-(a)-pirén (BaP) (mely szintén rákkeltő hatású légszennyező anyag) Miskolc Búza tér állomáson jelentősen éves határérték feletti, Hernádszurdokon pedig határérték közeli. Árnyalja a helyzetet, hogy a BaP éves átlagkoncentráció országosan a 25 mérőhely közül 12 mérőponton haladta meg az éves határértéket 2015-ben. A BaP-re is igaz hasonlóan a PM 10 -hez, hogy a fűtési szezonban jelentősen magasabb a koncentrációja. 10 A mérőállomások közül csak Miskolc Búza tér és Oszlár állomásokon mérik BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

19 Felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok állapota 11 VÍZRAJZ Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül gazdag felszíni vizekben és jelentős vízkészletekkel rendelkezik, amelyek megőrzése nem csak helyi, hanem nemzeti érdek is. A megye esetében a kontinentális hatásokat a domborzati viszonyok jelentősen módosítják, mivel természeti adottságai alapján az ország egyik legváltozatosabb vidéke. A megye nagyobb folyóvizei: Tisza, Hernád, Sajó, Bodrog, Bódva. A vízhálózat legmeghatározóbb folyója a Tisza, amely vízgyűjtőterületéhez tartozik a megye többi vízfolyása. A Sajó mielőtt a Tiszába torkollik a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A megyében található természetes vízfolyások vízgyűjtőterületének döntő többsége több mint háromnegyed része a szomszédos országokban található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége és használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. Jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó és a Rakacaitározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábánál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb a Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladja a 600 hektárt. A fürdőzésre használt tavak minősége a megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya azonban egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik. 11 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területrendezési Terve, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Integrált Területi Programja Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervének felülvizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja, Kvassay Jenő Terv - Nemzeti Vízstratégia, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza Részvízgyűjtő, évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, KSH, Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete II. félév, ÉMVIZIG, 2016 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

20 ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM Vízgazdálkodási szempontból Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A Tiszának és mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és a Hernád völgyében nem épült ki folyamatos védvonalrendszer, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye területének csaknem háromnegyedét veszélyezteti vízerózió, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeken. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területeken) veszélyezteti. A megyében a Tisza, a Bodrog, a Sajó, a Hernád folyók és a Takta-övcsatorna által árvízzel veszélyeztetett terület 1501 km 2. Ebből 1171 km 2 töltéssel védett, azonban 330 km 2 hullámtér és nyílt ártér, melyet a folyók rendszeresen elönthetnek. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizek 5-6 évenként, rendkívüli árvizek évenként fordulnak elő. A megye hegy- és dombvidéki területein 48 db tározó található 30,3 millió m 3 kapacitással. A víztározók nemcsak a mezőgazdasági öntözés biztosítására és a stabil termelési feltételek kialakítására alkalmasak, hanem árvízvédelmi célokat is szolgálnak. térkép: A megye belvízzel veszélyeztetett területei Forrás: Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani és Agrokémiai Intézet BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

21 térkép: A megye árvízzel veszélyeztetett területei Forrás: Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság 13 A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni és mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A megye területe a Tisza-menti községek közigazgatási területének Tisza bal partjára eső részének kivételével, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból az ÉMVIZIG működési területéhez tartozik. A megye településeinek ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolása az alábbi 14 : erősen veszélyeztetett: 74 település; közepesen veszélyeztetett: 69 település; enyhén veszélyeztetett: 14 település. A megyében 248 db település található az ÉMVIZIG illetékességi területén, amelyből az árés belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 157 db, ebből az árvízzel veszélyeztetett települések száma 128 db. A megye többi települése a hivatkozott rendeletben ugyan nem szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy ott vízkár egyáltalán nem keletkezhet. A rendelet területi /2003. (XII.9.) KvVM BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról, I. sz. melléklet BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

22 hatályán kívüli vízkárok kialakulásának esélye kisebb, bekövetkezése esetén hatása feltehetően helyi jelentőségű lesz. Árvíz idején jelentős problémát jelentenek a felszíni vízfolyásokkal a határon túlról hazánkba érkező szennyezések, mely során kommunális hulladék (jelentős arányú műanyag hulladék), továbbá ismeretlen eredetű veszélyes hulladékok is érkeznek az árhullámmal. A hulladékok mennyiségére és összetételére, valamint eredetére vonatkozó monitoring tevékenység jelenleg nem megoldott. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 479,6 km, melyből ÉMVIZIG kezelésében 441,1 km található. A töltésszakaszokon 243 holtág-keresztezés van, melyek közül 28 helyet az állékonysági vizsgálatok sürgősen megerősítendő szakasznak minősítettek. A megyében lévő gátőrházak száma 44 db, ebből 16 db állapota nem megfelelő. A védvonalakat 109 db zsilipes műtárgy keresztezi, melyek működőképes állapotban tartása egyre több beavatkozást igényel. A jeges árvíz elleni védekezéshez jelenleg 6 db jégtörőhajó áll rendelkezésre, amelyből 3 db részleges felújításra szorul. Az ár- és belvízveszély mellett mindenképp meg kell említeni a megye településeinek fokozottan magas villámárvíz kockázati szintjét. A villámárvizekkel járó hirtelen vízszintemelkedés és -levonulás az ország szinte összes dombvidéki területén közepes vagy magas kockázatot rejt magában, azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összefüggő területeken kell a jellemző földrajzi viszonyok miatt fokozottan magas kockázattal számolni. térkép: Magyarország villámárvíz kockázati térképe Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

23 IVÓVÍZBÁZISOK A megyében az ivóvíz- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. Szinva-forrás), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. Bódva völgye, Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m 3 -es Rakacai-víztározó, 5,4 millió m 3 -es Lázbérci-víztározó) épül. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy a csapadékosabb időjárás valamelyest pótolni tudja a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat megszüntetése mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszerhasználatból eredő szennyezések visszaszorítása. térkép: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 16 A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki-karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelő és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek hidrogeológiai védőterületei is részei az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 17 alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtőterületei: 16 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról ( évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

24 méter SZEPTEMBER 20. Lázbérci-víztározó vízgyűjtő területe, Bódva és Hernád vízgyűjtő területe, Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések közigazgatási területe. A szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtő-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyűjtő-területeken lévő települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztítása. Az érzékeny vízgyűjtő-területeken, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A felszín közeli vízkészletek kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj- és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, illetve a vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a már említett kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggő megbetegedések száma elenyésző. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, elsősorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetű ammóniatartalom. ábra: Az elsődleges és másodlagos közműolló helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005 és 2015 között Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (elsődleges közműolló, méter) A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló, százalékpont) százalékpont Forrás: KSH STADAT BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

25 VÍZMINŐSÉG, KÁRMENTESÍTÉS Az elmúlt évtizedek nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett területek. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek is Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják, így nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető továbbá Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentráció (Hg, Cd, Pb, As) mérhető a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében. Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében, jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. térkép: Felszíni víztestek (folyó- és állóvizek) integrált ökológiai minősítése a VGT2 alapján Forrás: VGT /2016. (III.31.) Korm. hat. Magyarország felülvizsgált, évi Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéről BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

26 A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Fontos célkitűzés a korábban kármentesített területek időszakos utómonitoring ellenőrzése, az újraszennyeződés megakadályozása, elsősorban a felszín alatti vizek védelme érdekében. A kármentesítésre szoruló területek nem csak a hulladéklerakókhoz köthetők, hanem jelentős kiterjedésű területek barnamezős- és bányaterületekhez kapcsolódnak. További ismert szennyezett területek találhatók mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek környezetében. Összességében kármentesítést igénylő szennyezett területek találhatóak a következő településeken: Borsodnádasd, Kurityán, Mezőkövesd, Onga, Tiszaújváros, Rudabánya, Rudolftelep, Miskolc, Kazincbarcika, Putnok, Ózd, Sajóbábony, Sajókeresztúr, Sajószentpéter. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik. TERMÁL- ÉS GYÓGYVIZEK Borsod-Abaúj-Zemplén megye igen gazdag termál- és gyógyvizekben. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai jelentik a helyi fürdőkultúra alapját (pl. Aranyos-fürdő, Diósgyőr, Görömböly és Kácstapolca, Erdőbénye, Kéked). Turisztikai szempontból jelentősebb gyógy- és termálfürdő a Miskolctapolca Barlangfürdő, a mezőkövesdi Zsóry-fürdő és a Sárospataki Végardó-fürdő. A megyében gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút található Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A minőségi fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a felszín és felszín alatti vizek védelmének, amelynek köszönhetően a tervezett fürdőfejlesztéseknek nem várhatóak jelentős negatív környezeti hatásai Talaj és termőföld állapota 20 A talaj az élővilág, a víz és az antropogén folyamatok összetett rendszereivel szoros kölcsönhatásban van. A védelme nem csak az agrárium kötelessége, hanem egy integrált 20 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve, oldal Miskolci Egyetem, Magyarország talajai Stefanovits Pál, Filep György, Füleky György Talajtan, Mezőgazda Kiadó, 1999 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

27 feladat, amelyhez a tulajdonosok, az önkormányzatok, a különböző hatóságok és az állam együttműködése szükséges. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TALAJTÍPUSAI, A TÁJEGYSÉGEK TALAJTANI JELLEMZŐI Borsod-Abaúj-Zemplén megye talajtípusait tekintve változatos képet mutat, legjellemzőbbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok, réti öntéstalajok (folyók mentén), barnaföldek és rendzina talajok, de jelentős mértékben megtalálható a csernozjombarnaerdőtalaj is. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye genetikai talajtípusai Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 21 A megye két nagytáj, az Északi-középhegység és az Alföld területén fekszik, mely a talajadottságaira is nagy hatással van. Az egyik jellemző talajtípus a Bükk-vidéken a rendzina és annak változatai, amelyek szénsavas meszet tartalmazó, tömör kőzeteken alakultak ki. E vékony talajréteg magas szervesanyag tartalmú (5-10%). Másik meghatározó talajtípus a barna erdőtalaj. Az Aggtelek-Rudabánya-hegyvidék triász karbonátos kőzetekből épül fel. E tömör kőzeteket köves-sziklás váztalajok, rendzinák és egyes részeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok fedik. A Tokaj-Zempléni-hegyvidék talajviszonyait a vulkáni eredetű kőzetek alakították, ahol elsősorban az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a löszös területeken barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok találhatók. Az észak-magyarországi medencék középtájai az Északi-középhegységet északról szegélyező medencéket foglalja magába. A 21 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról ( BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

28 jellemző talaj a legmélyebb részeken réti, lápos réti talaj, az erdei és mezőségi átmeneti övében pedig gyakori a csernozjomhatás. Az Alföld középtájai közül a Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz), a Közép-Tisza-vidék (Taktaköz, Borsodi-ártér) és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság (Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík, Harangod) találhatóak a megye területén. Talajaik döntően a folyók által lerakott hordalékból alakultak, jellemzőek a réti talajok, ugyanakkor a középhegység irányából csernozjom barna erdőtalajok és csernozjom talajok mozaikja a meghatározó. TALAJROMLÁS A talajromlás (talajdegradáció) minden olyan folyamatot magában foglal, amely csökkenti a talaj termékenységét, rontja a minőségét, korlátozza funkcióképességét, vagy a talaj teljes pusztulását okozza. A legfontosabb talajdegradációs folyamatok a következők: szél vagy víz okozta erózió, sófelhalmozódás, szikesedés, savanyodás, biológiai degradáció, fizikai degradáció, talaj vízháztartásának szélsőségessé válása, talaj biogeokémiai körforgalmában végbemenő kedvezőtlen változások, környezeti toxicitás, talajszennyezés. Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi talajdegradációs folyamat tekintetében veszélyeztetett, a talajpusztulással fenyegetett területek veszélyeztetettségi foka jellemzően növekszik. A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználat csökkentette a termőértéket, felgyorsult az erózió, továbbá jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyek szűntek meg. A szélerózióval érintett területek jelentős része a kedvező termőhelyi adottságú területek közé tartozik (különösen Mezőkövesd és Mezőcsát térsége), de Nyékládháza-Emőd térsége, a Taktaköz, a Bodrogköz és Sárospatak térsége is kitett a széleróziónak. A vízerózió az egész megyét érinti, elsősorban a csapadékviszonyok, lejtőviszonyok, a talaj nedvességállapota, vízgazdálkodása, szerkezete és a növényborítottság befolyásolja kialakulását. A legnagyobb problémát az 5%-nál nagyobb lejtésű területek jelentik, ahol a lehulló csapadék könnyen elhordja a termékeny talajréteget. A talajszennyezés kiemelt jelentőségű probléma. A korábbi évtizedekben történt intenzív mezőgazdasági tevékenységek és a nehézipari termelés egyaránt elszennyezték egyes ipari központok és települések talaját (valamint a felszíni és felszín alatti vizeket is). A Sajó-völgye különösen terhelt ipari szennyeződésekkel, a korábbi ipari területek legtöbbjén találhatóak BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

29 olajjal, nehézfémekkel, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A Sajót elérő szennyezések egy része a fenéküledékbe került, amely az ártereken terül szét áradások alkalmával. Sok esetben ezeket az ártereket legelőként vagy szántóföldként hasznosítják, így kockázatot jelent az agrárgazdálkodás számára. Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében ólom- és higanyfeldúsulás észlelhető, valamint a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében jelentős nehézfém koncentráció mérhető (As, Cd, Hg, Pb). Kazincbarcika, Sajóbábony és a Borsodi Hőerőmű területén a kibocsátott légszennyező anyagok talajsavanyodást okoztak. A szennyezések következtében a természetes kémiai és biológiai körfolyamatok felborultak, a termőképesség leromlott. Tiszaújvárosnál a szennyeződések nemcsak vegyipari, kohászati technológiákból származnak, hanem a hőerőművek is jelentős mennyiséget bocsátanak ki. Rudabánya térségében is találhatók szennyezett területek (vasércbánya, ércelőkészítő mű területe). Az elmúlt évtizedben kármentesítették a szennyezett területek egy részét Földtani értékek és veszélyek helyzete 22 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország földtani-természetvédelmi értékekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb megyéje: változatos tájai mellett számos barlang, híres ásvány- és ősmaradvány-lelőhely öregbíti hírnevét. Ezek között van Magyarország leghosszabb barlangrendszere (az Aggtelek-Domicai barlangrendszer a maga több, mint 25 km-es hosszával); valamint az országhatáron is átnyúló Gömör-Tornai-karszt legmélyebb barlangja (a 236 m mély Alsó-hegyi Vecsembükk-zsomboly) is. Nemcsak az Aggtelekibarlangban találkozhatunk gyönyörű cseppkövekkel és egyéb barlangi formákkal (oldási üregekkel, borsókövekkel, mésztufa-gátakkal és -medencékkel stb.), hanem a jósvafői Békebarlangban (amely hazánk első légzőszervi betegek számára terápiás céllal megnyitott gyógybarlangja), vagy a Bódvarákó és Tornaszentandrás között található Esztramos-hegy egyetlen vezetéssel látogatható barlangjában, a Rákóczi 1. sz. barlangban. A Bükkhegységet már az őskőkorban is lakták emberek: híres régészeti lelőhelyek sora köthető a hegység barlangjaihoz, amelyekben a neandervölgyi- és a modern ember emlékét őrző leletek is előkerültek (pl. a cserépfalui Subalyuk). Ezek közül kiemelendő a Szeleta-barlang (Miskolc), amelyben Magyarország egyik első barlangi ásatását folytatta Kadič Ottokár a Magyar Királyi Földtani Intézet megbízásából, 1906-tól, amely egyben az első hitelesként elfogadott hazai őskőkori ásatás is. A barlangról kapta nevét az őskőkori Szeleta-kultúra, amelynek szeletai kvarcporfírból (pontosabb kőzettani nevén felzites-sávos metariolitból) készült szakócái és egyéb eszközei a magyar ősrégészet legkorábbi leletei közé tartoznak (Miskolc-Bársonyház, Herman Ottó, 1893). Az emberi jelenlét évvel ezelőttől a modern korig kimutatható 22 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Budai Tamás, Gyalog László (szerk.): Magyarország földtani atlasza országjáróknak. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, (2. kiadás) Kiss Gábor, Benkhard Borbála: Kő kövön marad. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, Magyarország földtani alapszelvényei 1: ( BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

30 ebben a barlangban. A világörökség részét képező Aggtelek-Domicai barlangrendszer és az Európában egyedülálló miskolctapolcai barlangfürdő mellett több, mint 20 látogatható és számtalan egyéb barlang, üreg, lyuk található a Bükk-hegységben és az Aggteleki-karszt területén. A megye közel 150 ásványlelőhelyéről mintegy 250 ásványfaj, több mint 320 változatát ismerjük, köztük a védettséget élvező rézásványokat (termésréz, kuprit, malachit, azurit) és nemesopált ban az IMA (a Nemzetközi Ásványtani Társulat) új ásványként fogadta el a típus-lelőhelyéről rudabányaitnak elnevezett ezüst-higany-arzenátásványt. A legismertebb előfordulások a következők: Rudabánya (145 ásványfaj, a legfontosabbak: termésréz, kuprit, malachit, azurit, sziderit, barit, limonit, goethit, kalkopirit); Erdőbénye, Mulató-hegy ( mauritzit (vas-dús szaponit), szferosziderit, különböző opál- és kalcedon-változatok stb.); Telkibánya (kvarc- és opál-változatok, köztük nemesopál is); Alsótelekes (gipsz-változatok stb.); Zempléni-hegység kvarc-, kalcedon- és opál-előfordulásai (pl. Erdőhorváti, Mád, Tállya, Monok). Az ősmaradvány-lelőhelyek közül szintén Rudabányát és Erdőbényét kell kiemelnünk. A mintegy 10 millió éves rétegeket feltáró rudabányai ősmaradvány-lelőhelyeken több mint száz egykor élt növényfaj maradványai kerültek elő, valamint több mint száz állatfaj (főemlősök, ormányosok, orrszarvúak, őslovak, kis és nagyragadozók, teknősök, hódok stb.), köztük a világhírű emberszabású majom, az egyes bélyegeiben már az ember felé vezető evolúciós út korai szakaszát képviselő Rudapithecus hungaricus maradványai. Az erdőbényei nemzetközi hírű lelőhely gyönyörű hal- és növénymaradványos rétegeit sajnos a felelőtlen gyűjtés mára gyakorlatilag megsemmisítette. A nemzetközi hírnévre szert tett 7 millió éves lábon állva fennmaradt bükkábrányi mocsárciprusok egy része a miskolci Pannon-tenger Múzeumban, másik részük Ipolytarnócon tekinthető meg. Említést érdemelnek még Füzérradvány növénymaradványos rétegei, a Mád-Rátka-Tállya környéki limnokvarcitokban megőrződött növénymaradványok; a már említett esztramosi (őslénytani szakirodalomban osztramosi) barlangok gerinces-maradványai; Sajókazinc (Kazincbarcika) kovásodott fatörzsei és növénymaradványai; a Lambrecht Kálmán-barlang (Varbó), amely gerinces-maradványok mellett ezer éves emberi megtelepedés nyomait őrzi. A megye bővelkedik földtani alapszelvényekben is (közel 75 szelvény), amelyek az egyes földtani képződmények (formációk) legjellemzőbb kifejlődését dokumentálják, a szakirodalomban jól feldolgozott etalonját jelentik (egyes esetekben az országhatáron is túlmutató jelentőségűek). E mellett jelentős ismeretterjesztő potenciáljuk is, sok közülük 23 21/2007. (VI.20.) KvVM rendelet a védett ásványok és ásványtársulások köréről és pénzben kifejezett értékéről. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

31 jelentős tájképi értéket is képvisel (pl. a Telekes-völgyben található Ördög-gát). Jelentős részük már jogszabály által is védett, részletes kezelési tervvel rendelkezik (elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén). Kiemelten jelentős tájképi, illetve kultúrtörténeti értékkel is bíró geomorfológiai képződmény, amelyről eddig nem esett szó: a boldogkőújfalui kőtenger. A kovásodott riolittufából álló, keménysége miatt a környezetéből kipreparálódott boldogkőváraljai sziklataréj (amelyre Boldogkő vára épült); a Bükkalján található kaptárkövek (pl. Cserépváralja, Szomolya); a füzéri Vár-hegy oszlopos elválású dácitja, a nekézsenyi vasúti bevágás földtani alapszelvénye; az Upponyi-szoros; a Damasa-szakadék (Uppony és Bánhorváti között) álbarlangjai; a telkibányai Ósva-völgy perlit sziklaformái; Háromhután a Sólyom-bérc jégkorszaki kifagyásos sziklaformái; a Bükk-fennsík karsztformái (töbrök, víznyelők, uvalák, karsztmezők stb.); a Nagy-fennsík (Bükk-fennsík) déli peremének kövei (pl. Tar-kő, Cserepeskő, Őr-kő, Három-kő stb.) és barlangjai; az Aggteleki-karszt felszíni karsztformái (pl. ördögszántások azaz karrmezők; az egykori trópusi kúp-karszt maradványai, a Medvesziklák); az Udvar-kő Parasznyán. A fenti földtani értékek, valamint a megye felszínmozgásos területei figyelembevételével került meghatározásra Borsod-Abaúj-Zemplén megye földtani veszélyforrásainak lehatárolása, melyet a következő térkép mutat be: térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye földtani veszélyforrásai Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról ( BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

32 Természeti értékek (élővilág) állapota A megye természeti értékeit az igen változatos mezorégiók (középtájak) határozzák meg, itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. Megyei szintű védetté nyilvánításokra 1971-től került sor, napjainkra a megye területének 15,4%-a természetvédelmi oltalom alatt áll. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye országosan védett természeti területei Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) 25 A megye területén három Nemzeti Park található, a Bükki Nemzeti Park, az Aggteleki Nemzeti Park és kis részben a Hortobágyi Nemzeti Park; a nemzeti parkok területe az országos átlaghoz viszonyítva magasabb. BÜKKI NEMZETI PARK (BNP) A Bükki Nemzeti Park csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, jellegzetes karsztforrásairól és víznyelőiről híres, a Bükk patakjai nemcsak bő vizükről és természeti környezetükről nevezetesek, hanem látványos édesvízi mészkő-felhalmozódásaikról is. A forrás- és patakvizekből kivált mésztufa-képződmények amelyek a magukban foglalt, elpusztuló növényzet miatt likacsos szerkezetűek gyakorlatilag minden karsztforrás által táplált patakban megtalálhatók. Legjelentősebb a lillafüredi Szinva-vízesés mésztufa lépcsője BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

33 A nemzeti park területét az alapítást követően kétszer bővítették ben a Bél-kő kőbányászat alól kivont délnyugati ormát mintegy 39,8 hektár csatolták a nemzeti parkhoz, melyből 13,4 hektár fokozottan védett terület ban egy nagyobb arányú bővítésre került sor, ekkor a Délkeleti-Bükk Kisgyőr és Bükkszentkereszt közötti 3019,8 hektár kiterjedésű részével gyarapodott a nemzeti park. A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, területek, amelyek fokozott védelmet élveznek, ezek kiterjedése jelenleg 6009 hektár. Növényvilág: A Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg. A védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori fajra bukkanhatunk: a Bélkő napsütéses mészkőszikláin a szirti pereszlényre (Micromeria thymifolia), amely ma legközelebb a Balkánfélsziget szubmediterrán mészkővidékén található, valamint a pannóniai bennszülött magyarföldi husángra (Ferula sadleriana). A jégkorszak alhavasi reliktumnövényei a Bükknek a sárga ibolya (Viola biflora), mely hazánkban csak itt található meg, a havasi ikravirág (Arabis alpina), a hegyi kőtörőfű (Saxifraga adscendens), a tarka nyúlfarkfű (Sesleria albicans), a havasi iszalag (Clematis alpina) és a korai szegfű (Dianthus plumarius ssp. praecox). A jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi, hasonlóan a többi reliktumnövényhez, szigorúan védett ritkaságok. Ezek közé tartozik a poloskavész (Cimicifuga europaea) és a fennsík fagyzugos töbreinek sziklás oldalain virágzó északi sárkányfű (Dracocephalum ruyschiana), amely csak itt fordul elő hazánkban. A Bükknek két sajátos bennszülött faja ismeretes: a Vrabélyi-estike (Hesperis vrabelyiana) és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű (Sesleria hungarica). A hegységet hatalmas erdőségek uralják, alföldi erdős-sztyepp erdők, a középhegységi száraz, melegkedvelő tölgyesek, a hűvösebb gyertyános tölgyesek és a hűvös bükkösök övei figyelhetők meg. Szigorú védelmet élveznek dolomit-mészkő sziklás oldalakon, törmelék-lejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (Seslerio-Fagetum, Epipactici-Fagetum), amelyek számos növényritkaságnak és glaciális reliktumnak adnak otthont. A délies, mészkő-sziklás lejtők legnevezetesebb növénytársulása a hárs-kőris sziklaerdő (Tilio-Fraxinetum), amely a jégkor utáni felmelegedés, a mogyorókor kevert erdeinek az emlékét őrzi. A szurdokerdők mellett nagy kiterjedésűek a cseres-tölgyes (Quercetum petreaeae-cerris), valamint a gyertyános-tölgyes (Querco petraeae-carpinetum) társulások, míg a meleg, száraz délies fekvésű lejtőkön fejlődtek ki az igen gazdag cserjeszinttel rendelkező melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum petraeaepubescentis). 26 Állatvilág: A halak köréből a Kárpát-medencei endemikus petényi márna (Barbus meridionalis) említhető meg, az alpesi gőte (Triturus alpestris) védelmére külön programot 26 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

34 indítottak a nemzeti parkban. A madarakat a nemzeti park területén körülbelül 100 fészkelő faj képviseli. A hegység legnagyobb értékei a veszélyeztetett fajok jelentős állományából álló nappali ragadozómadarak, mint például a parlagi sas (Aquila heliaca), a békászósas (Aquila pomarina), a kígyászölyv (Circaetus gallicus), kerecsensólyom (Falco cherrug), a vándorsólyom (Falco peregrinus). Egyik legveszélyeztetettebb faj a nemzeti parkban a császármadár (Tetrastes bonasia) rendkívül lecsökkent állománnyal. Fontos természetvédelmi probléma a hegységben a túltartott patás nagyvadlétszám, melynek szabályozásában fontos szerepe lehetne a visszatelepülő nagyragadozóknak, a farkasnak és hiúznak. 27 AGGTELEKI NEMZETI PARK (ANP) Az Aggteleki Nemzeti Park területe több hegységrészre terjed ki: ide tartozik a Gömör- Tornai-karszt, illetve az Aggtelek-Rudabányai-hegység, ahol világhírű barlangok és több karsztjelenség alakult ki. Területén összesen több mint 700 barlang ismert, a karsztvidék több mint 260 barlangja közül 20 fokozottan védett. Az Aggteleki-karszt növény- és állatvilágának legfontosabb vonása a peremhelyzet és az átmeneti jelleg. A nemzeti park nagy részét erdők borítják. Természetes eredetű erdőtlen régiók csak a sziklás letöréseken és gerinceken találhatók, míg egyes területek az évszázados extenzív használat (legeltetés, kaszálás) során váltak gyepekké. A terület óriási élőhelyi és fajgazdagságát az egymástól teljesen eltérő ökológiai igényű fajok alkotják. Az északi oldalakon számos észak-kárpáti, dacikus 28 és boreo-montán 29 flóra- és faunaelem található. Növényvilág: kiemelkedő értékű és fokozottan védett a tornai vértő (Onosma tornensis) és az osztrák sárkányfű (Dracocephalum austriacum). Itt található a farkasboroszlán (Daphne mezereum), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), de a korai fehér szekfű (Dianthus plumarius subsp. praecox) és a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) termőhelye is. Külön szót érdemelnek a másodlagosan kialakult hegyi kaszálórétek. Ezek hazánk fajokban leggazdagabb élőhelyei. Az orchideák családját képviseli a bíborszínű vitézvirág (Anacamptis morio, syn. Orchis morio), míg ősszel különféle tárnicsok (Gentiana) kéklenek e réteken. Állatvilág: A nemzeti park címerállata a foltos szalamandra (Salamandra salamandra). A hüllők közül a ritka pannon gyík (Ablepharus kitaibelii) a leginkább érdekes faj. A barlangok lakója a magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus), az aggteleki vakrák (Niphargus aggtelekiensis), valamint a magyar szálfarkú (Eukoenenia vagvoelgyii). A gerincesek közül külön említést érdemel a különböző denevérfajok jelenléte, mint például az óriás korai denevér (Nyctalus lasiopterus), vagy a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii). Itt 27 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: 28 Erdély hegyvidékeinek jellemző flóra- és faunaelemei. 29 Megszakított elterjedésű fajok, amelyek elterjedésének egyik része tajga övben húzódik, elterjedésük másik része pedig a magasabb fekvésű hegyvidéki erdőövezetekre esik. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

35 fészkel az odúlakó kékgalamb, a kis légykapó (Ficedula parva), a fekete harkály (Dryocopus martius) és a fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos), valamint a csendes erdőkben költ az uráli bagoly (Strix uralensis). Az adottságok kedvezőek a darázsölyv (Pernis apivorus) számára, ha gyakorinak nem is mondható, de állománya stabil. A vízirigó (Cinclus cinclus) számára talán az egyetlen stabil költőhely itt található. A patakvölgyekben és a fennsíki üde kaszálóréteken megtalálható a rejtett életmódot folytató haris (Crex crex). Háborítatlan völgyek rendszeres fészkelője a ritka fekete gólya (Ciconia nigra). Szintén a nemzeti parkban találkozhatunk egyetlen fajdfélénkkel, a császármadárral (Tetrastes bonasia) is, melynek legjelentősebb hazai populációja a karszton él. Az Aggteleki Nemzeti Park területe jelentős mértékben 78 %-ban erdősült, 1327 hektáros erdőrezervátumot alakítottak ki, ennek magterülete 596 hektár. Leggyakoribb erdőtársulások a gyertyános-kocsánytalan tölgyes, a szurdokokban bükkösök, a fennsíkon hárs-kőris-sziklai sztyepperdőket találunk. A déli területeken molyhos tölgyesek fordulnak elő sziklagyepekkel tarkítva. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK (HNP) A Hortobágyi Nemzeti Park területének csak csekély része érinti a megyét, négy település tartozik a nemzeti park területéhez: Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk. Erre a térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző. Természeti kincsek közé tartozik a hatalmas gyógyvíz-, hévíz-, és ásványvíz készlet. A föld mélyében rejlő természetes erők, a klíma és a természeti kincsek hasznosítására alapozott gyógyturizmusnak értékes hagyományai alakultak ki (Zsóry-fürdő Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros). 30 Növényvilág: Az úszóhínár gazdag vegetációjában jelenik meg tömegesen a rucaöröm (Salvinia natans), illetve az Európa-szerte szintén ritka sulyom (Trapa natans). Védett ritkaság a páfrányfélék közé tartozó mételyfű (Marsilea quadrifolia L.). A vízhez legközelebb a bokorfüzesek sávja található, amelyet sűrűn átfonnak a kúszónövények: a hamvas szeder (Rubus caesius), a sövényszulák (Calystegia sepium) és az Észak-Amerikából behurcolt süntök (Echinocystis lobata). A lágyszárúak szintjében pedig a fehér virágú nyári tőzike (Leucojum aestivum) tömeges. A mocsárréteken a fehér tippant (Agrostis stolonifera) és az ecsetpázsitot (Alopecurus pratensis) találjuk, de szintén jellemző fajok a különböző sárgálló boglárkák, a mentafélék és a keskenylevelű lórom (Rumex stenophyllus). Az igazán ritka és jellemző szikes növénytársulások a Hortobágyi Nemzeti Park délebbi szikes pusztáin honosak, ami már nem tartozik a megye területéhez. 30 Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

36 Állatvilág: A vizes élőhelyek számos veszélyeztetett madárfajnak adnak otthont: a bíbic (Vanellus vanellus) és a piroslábú cankó (Tringa totanus) nemzetközi szinten sérülékeny, a nagy goda (Limosa limosa) pedig veszélyeztetett helyzetben van szerte a világon. Igen jelentős a gémállomány, a nyílt vízi madarak közül a kárókatona (Phalacrocorax carbo), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), a récék, a szárcsák, a fehérszárnyú szerkők, valamint a vörösnyakú és feketenyakú vöcsök számára kedvezőek az adottságok. A sekélyebb vizű nádasokban bölömbika (Botaurus stellaris), nagy kócsag (Ardea alba), kanalas gém (Platalea leucorodia), az igen ritka batla (Plegadis falcinellus), nyári lúd és szép számban nádi énekesmadarak költenek. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megye három Nemzeti Parkjában az Észak-Cserehát, az Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, a Galyaság, a Borsodi Mezőség, a Bodrogköz, a Kopasz-hegy, a Heves-borsodi dombság, a Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető ősi gyümölcsösei), Ózd környéke, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A MEGYE TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEI A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A megye természetvédelmi területei a következők: Bodrogszegi Várhegy Természetvédelmi Terület, Erdőbényei Fás Legelő Természetvédelmi Terület, Füzérradványi Park Természetvédelmi Terület, Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület, Long-erdő Természetvédelmi Terület, Megyaszói Tatárjuharos Természetvédelmi Terület, Megyerhegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület, Rudabányai Ős-hominida-lelőhely Természetvédelmi Terület, Sástó-legelő Természetvédelmi Terület, Szendrőládi-Rétek Természetvédelmi Terület, Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület, Tállyai Patócs-hegy Természetvédelmi Terület, Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület, Tiszatelek-Tiszaberceli Ártér Természetvédelmi Terület, Edelényi Magyar Nőszirmos Természetvédelmi Terület, Tardi-legelő Természetvédelmi Terület, Kelemér-Serényfalva Természetvédelmi Terület. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

37 Védett természtvédelmi területek (TT) SZEPTEMBER 20. ábra: Borsod-Abaúj Zemplén megye helyi jelentőségű védett természeti területeinek alakulása ( ) TT db TT ha Forrás: A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja 31 Számos terület a NATURA 2000 hálózatába tartozik, ezek: Aggteleki-karszt, Putnokidombság, Bodrogzug Kopasz-hegy Taktaköz, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel, Borsodi-sík, Bükk-hegység és peremterületei, Kesznyéten, Hortobágy, Felső- Tisza. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Natura 2000 területei Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

38 Borsod-Abaúj-Zemplén megye élővilágával összefüggésben a következő természetvédelmi problémák azonosíthatók: A vizes élőhelyek vízutánpótlásának nem kellő biztosítása az élőhelyek és fajok eltűnését eredményezi. A motorizáció nemcsak a légszennyező anyagok kibocsátásával, de az általuk keltett zajterheléssel is zavarja az élővilágot. A hegyvidéki villámárvizek következtében a talaj termőrétegének lepusztulása fenyeget. Intenzív turizmus (taposás, illegális hulladék terhelés, közlekedés). Intenzív mezőgazdálkodási termelés és vegyszeres növényvédelem. Tájidegen fajok agresszív terjedése. A hagyományos gazdálkodási struktúra megszűnése, azaz a legeltetéses állattartás visszaszorulása. A felhagyott legelők gyepszerkezete megváltozott, a fűfélék alkotta társulás átlagos növényzet magassága nő. A gyepszerkezet megváltozása kedvezőtlenné vált az ürge számára, mely rossz hatással van az ürge állományt táplálékbázisként felhasználó parlagi sas (Aquila heliaca), illetve kerecsensólyom (Falco cherrug) helyi előfordulására. A beerdősülő, korábban nyitott sziklás gyepterületek területének csökkenése miatt egyre inkább beszűkül a táplálkozó területe a vándor sólyomnak (Falco peregrinus), illetve a szirti sasnak (Aquila chrysaetos). A szivárványos pisztráng (Salmo tutto fario, S. gairdneri) elterjedése természetvédelmi szempontból szintén problémás, mivel faunaidegen faj. A fehér gólyák és a fekete gólyák költési területeinek csökkenése, amihez hozzájárul a madarakat veszélyeztető áramszolgáltatói infrastruktúra is. A természetvédelmi szempontból nem kívánatos muflon (Ovis musimon) állomány jelentősen lecsökkent az utóbbi húsz év során, a telepítéssel történő állománynövelés azonban ma sem megengedett. Az elszaporodott nagyvadak okozta károk Táji értékek állapota, tájhasználat Természeti erőforrásaink minőségét nemcsak az egyes környezeti elemek állapota határozza meg, igen jelentős ezeknek a táj szintjén megvalósuló kapcsolódási folyamatai, rendszerei is. A gazdasági, társadalmi folyamatok a természeti tényezők mellett erőteljesen befolyásolják a táj alakulását, ezért a meglévő természeti adottságok védelme, az épített környezet tájfejlődése komplex tervezési és szabályozási folyamatok összességét jelenti. A közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégia 33 a védelem-kezelés-tervezés hármas eszközrendszerét alkalmazva határozza meg a célokat és feladatokat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés követelményeit, összhangot teremtve a gazdaság igényeinek /2017. (III. 20.) Korm. határozat a közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Tájstratégiáról BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

39 kielégítése, és a természet- és tájvédelem között, szem előtt tartva a kulturális örökség, valamint az emberi jóllét támasztotta igényeket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájszerkezete igen változatos: a felszíni formák szinte valamennyi eleme fellelhető (hegyvidék, dombság, alföld), gazdag vízfolyásokban, teret engedve a hagyományos település szerkezet és tájgazdálkodás kialakulásának. A megye közel 60%-a hegyvidéki terület, ahol az erdőgazdálkodás a jellemző (ezek elsősorban vízerózióval veszélyeztetett területek), 40%-a pedig alföldi típusú térség, ahol a mezőgazdasági növénytermesztés a meghatározó (ezek leginkább szélerózióval veszélyeztetett területek). Az elmúlt évtizedek során az iparterületek (bányászat, kohászat, vegyipar) átrendeződése, illetve felhagyása következtében ugyan csökkentek a szennyezőanyag kibocsátások, de jelentős ipari parlagok, tájsebek keletkeztek. A tájhasználat a természetes rendszerekbe való antropogén, mesterséges beavatkozás, amely a természet adta lehetőségeket célirányos, tudatos közösségi vagy egyéni célok szolgálatába állítja. A tájhasználatot a geomorfológiai adottságok és a környezeti tényezők egyaránt meghatározzák. A megyében kedvező termőhelyi adottságú területek jellemzően az alföldi jellegű területeken, a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók: Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros térségében, valamint a Hernád és a Tisza közötti területen Szerencstől délre. Ugyanakkor nem tekinthető annak a Taktaköz vagy a Kisköreivíztározó menti Borsodi-Mezőség déli része. Utóbbi a legkevésbé termékeny területek közé tartozik. A megye legjobb minőségű földjei Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza településeken találhatók. A Bükk-vidékre jellemzőek a nagy kiterjedésű erdőterületek, amelyet követ a rét, a legelő, és a szőlőterületek aránya. Nem jellemző a szántóföldi termelés, ugyanis tápanyagban szegény és a művelés szempontjából kedvezőtlen adottságúak a talajtípusok. Az Aggtelek-Rudabánya középtájat 1/3-ad részben gyümölcsösök és szántók, 2/3-ad részben pedig erdő borítja. A szántók minősége eltérő a területen, így nagyon különbözik a termesztett növények választéka (búza, kukorica, borsó, árpa, rozs, zab, burgonya). A Tokaj-Zempléni-hegyvidék 300 méter feletti területeit jellemzően lombos erdők borítják. Emellett jelentős a gyepterületek és a szántók részaránya is, ugyanakkor kiemelkedő jelentőséggel bírnak a terület arculatát tekintve a szőlőterületek. Ezek közül a leghíresebbek a Tokaj környéki szőlőterületek, ugyanakkor az itt található szőlő ültetvényeken az elöregedés jelei tapasztalhatók, termőképességük fokozatosan csökken. Az Észak-magyarországi medencék területére a leginkább jellemző a szántóföldi termesztés. Alacsony részarányt képeznek a rét, legelő besorolású területek, a szőlőterületek, valamint az erdőgazdálkodással érintett területek. A Felső-Tisza-vidék, a Közép-Tisza-vidék és az Észak-alföldi hordalékkúpsíkság közös jellemzője, hogy a szántóföldi művelés a meghatározó, amelyet követ a rét, legelő, gyep. Egyes területeken jelentősek még a gyümölcsösök és a szőlőterületek, viszont az erdők aránya BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

40 alacsony, csak a folyók, folyókanyarulatok és a nagyobb utak mentén fordulnak elő. A megyére összességében jellemző, hogy talajviszonyai az éghajlati, növényzeti és domborzati adottságokhoz hasonlóan változatos képet mutatnak. Leginkább a gyenge és a közepes termőképességű kategóriákba sorolhatók. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye tájvédelmi övezetei Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 34 A megye tájvédelmi körzetei a következők: Lázbérci Tájvédelmi Körzet: Az Upponyi-hegység területén található, a Lázbércivíztározónak köszönheti védettségét, elsődleges célja a fontos ivóvízbázis vízminőség-védelme. Táji értékét az Upponyi-szoros adja, amely hazánk egyik legnagyobb méretű és leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza. Zempléni Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet északon a Zemplén, a Nagy-Milic környékén, valamint a hegység központi, háromhutai részén került kijelölésre. Érdekességei a több helyen is előforduló nagy kiterjedésű kőgörgetegek, kőszobrok, pl. a Rákóczi-kő. Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet területe két nagy részre osztott: a tokaji Kopasz-hegyre, amely méltón híres zamatos borairól, valamint a Bodrogzugra, mely az országban az egyetlen olyan terület, amelyet rendszeresen elönt a víz. Természeti értékei, háborítatlansága mellett, részben ezért került fel 1989-ben, fokozott jelentőségű vízimadár élőhelyként a nemzetközi Ramsari területek listájára. 34 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról ( BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

41 Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet területének pusztai része egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, időszakosan vízjárta területek gazdag vizes élőhelyek kialakulását eredményezik. A talaj szikesedése következtében egyedülálló növény és állatvilággal rendelkezik. A védetté nyilvánítás célja a még háborítatlan sztyepprétek fajgazdag növény- és állatvilágának, a természetes pusztai környezetben élő túzok, valamint a tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme. Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet: A tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magában. Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet: A terület kiemelkedő földtani-felszínalaktani, s egyben tájképi értékei a dombvidéket alkotó homokkő természetes feltáródásai. A leglátványosabb a bükkszenterzsébeti Nagy-kő m magas, csaknem függőleges sziklafala. A megye tájait veszélyeztető legfontosabb tényezők, folyamatok a következők: fokozott területhasználat (pl. Felsőzsolca és Onga között fotovoltaikus erőmű létesítése), beépítettség növekedése, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés következtében a biodiverzitás csökkenése, tájsebek (felhagyott ipari területek) nem megfelelő rekultivációja, invazív fajok terjedése (akác, magas aranyvessző), a városok környékén a természeti területek túlhasználata (turizmus), illegális hulladéklerakás Emberi egészség (környezet-egészségügyi állapot) 35 Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legjelentősebb környezetegészségügyi problémája a magas légszennyezés által kiváltott megbetegedések számának növekedése. Magyarországon egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám. 36 A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikrométer átmérő alatti porrészecskék okozta légszennyezéssel. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a születéskor várható élettartam az elmúlt 15 évben emelkedett, de még így is elmarad az országos átlagtól (2001 és 2015 között a férfiak várható életkora 66,57 évről 70 évre, még a nőknél 76,10 évről 77,56 évre nőtt), a férfiaknál a megyék közötti viszonylatban pedig a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A as időszakot vizsgálva az idő előtti halálozás (15-64 év) tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a férfiaknál a vezető halálokok a rosszindulatú daganatok kialakulásával (30,4%), 35 A jelen munkarész elsődleges információs forrása: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról, BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

42 leggyakoribb (19,5%) légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú elváltozása, a keringés (32,2%) és a légző rendszer betegségeivel (5,1%) kapcsolatosak. A nőknél a vezető halálokok sorrendje megegyezik: a rosszindulatú daganatokkal (39,1% (második leggyakoribb oka (11,2%) légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú elváltozása)), a keringéssel (28%) és a légző rendszer betegségeivel (6,6%) függenek össze. 37 ábra: Vezető halálokok alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007 és 2013 között 40% 30% éves korú férfi éves korú nőknél 20% 10% 0% rosszindulatú daganat keringéssel kapcsolatos légző rendszer betegségeivel Forrás: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról 38 A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganatai okozta halálozás a 2010 és 2014 között időszakban több járási területen (ózdi, putnoki, edelényi, encsi) a férfiak és a nők estében is kedvezőtlenebb eltérést mutatott a hazai átlagtól. A férfiaknál több járásban (mezőcsáti, szikszói, kazincbarcikai, gönci, cigándi) a nőktől eltérően magasabb a hazai átlagtól való eltérés a megbetegedések tekintetében. térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye a légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti halálozása járási szinten ( ) éves férfi lakosság éves női lakosság Forrás: Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály tájékoztatója 39 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály tájékoztatója BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

43 Borsod-Abaúj-Zemplén megye levegőminőségi helyzete rosszabb, mint az országos átlag, ezzel lehet összefüggésben a keringéssel és légzéssel kapcsolatos betegségek okozta halálozások magas aránya. Mint arra a fejezetben rámutattunk, a Sajó-völgyében, illetve Miskolcon a szálló por (PM 10 ) és a benz(a)pirén szennyező anyag koncentráció gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket. (A benz(a)pirén policiklikus aromás szénhidrogén, az égéstermékekben, például a koromban mutatható ki, bizonyítottan rákkeltő hatású.) A kommunális hulladékok elégetése és a gyengébb minőségű szenek (faszén, tőzeg, lignit) égetése során a tüzelésre nem alkalmas anyagok összetétele és a relatív alacsonyabb égetési hőmérséklet egyaránt hozzájárul a levegőminőség romlásához, amely a téli időszakban fokozódik, így növelve az egészségügyi kockázatot. A közlekedési eredetű levegőszennyezés a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejt ki káros hatásokat. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közlekedési eredetű levegőszennyezés az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai között szerepel a várható élettartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszeri betegségek, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása. A biológiai allergének által kiváltott allergiás és légúti megbetegedéseket tekintve Borsod- Abaúj-Zemplén megye az ország kevésbé fertőzött térségeihez tartozik. Ennek fő oka az összefüggő erdőborítású és hegyvidéki jellegű területek viszonylag magas aránya, valamint a dombvidékek parlagon hagyott részeinek jelentős részét borító zárt gyepek. 40 Az allergiás megbetegedések mérséklése érdekében fontos hangsúlyozni a parlagfű virágzása előtt és annak virágzása idején a gazdátlan területek fokozott ellenőrzését. A megye térsége korábban nehézipari központ volt, szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A Sajó-vidéken a folyó nagyobb kiöntései alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. 41 A talajba jutott szennyezést a növények felszívják, ezeket elfogyasztva károsíthatják az emberi szervezetet. Összegezve a környezet-egészségügyi állapotot, a születéskor várható élettartam és az idő előtti elhalálozások átlagát tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megye kedvezőtlenebb helyzetben van az országos átlaghoz képest. A megyét jellemző környezeti állapot (korábbi nehézipari tevékenység, fűtésből és közlekedésből fakadó magas légszennyezettség) hozzájárul a környezet-egészségügyi kockázat növekedéséhez és befolyásolja a jelenlegi lakosságot érintő betegségek kockázatát. 40 Országos Környezetegészségügyi Intézet: Parlagfű helyzetkép és megoldási javaslatok az Aerobiológiai Hálózat mérései alapján és az OKI-AMO feldolgozásában, Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, 2013 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

44 Környezetbiztonság helyzete 42 A környezetbiztonság helyzete szoros kapcsolatban áll az adott területen üzemelt, illetve jelenleg is működő ipari tevékenységekkel. Borsod-Abaúj-Zemplén megye több évszázadon keresztül a nehézipar a bányászat és a kohászat egyik központja volt. A megyében a rendszerváltozás előtti erőteljes iparosítással járó fokozott nehézipari termelés, valamint az intenzív mezőgazdasági tevékenységek számos település talaját, felszíni és felszín alatti vízkészletét is elszennyezték. Az érintett területeken a környezetszennyező alaptevékenység felhagyása után is szükséges kármentesítési, rekultivációs munkákat végezni annak érdekében, hogy az érintett lakosság és a természetes ökoszisztémák számára az egészséges és szennyeződésmentes környezet biztosíthatóvá váljék. Az ipari eredetű szennyezések jellemzően a Sajó-völgyében okoznak a mai napig megoldandó problémát, ugyanis a jelenleg is funkcionáló ipari területek mellett a felhagyott tevékenységekből származó nehézfémek, olajok és különböző egyéb vegyi anyagok a mai napig szennyezik az érintett területeket. Ahogy az fejezetben bemutattuk, a vizekbe kerülő nehézfém-szennyezések a Sajó árterét is érintik, így e térségben a mezőgazdasági célú területhasznosítás kiemelt kockázatot jelent az agrárágazatban gazdálkodók számára. Az alábbi térségekben napjainkban is megnövekedett szennyezőanyag-koncentrációval kell számolni: Sajószentpéter és Kazincbarcika térsége: higany- és ólomfeldúsulás tapasztalható; A kazincbarcikai üzemek tágabb térségében jelentős nehézfém-koncentráció mérhető; Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térsége: kiemelkedően magas higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció; Rudabánya környékén szennyezett területek találhatók az egykori ércelőkészítő mű és vasércbánya környezetében; Sajókeresztúr térségében a talajok nehézfém-tartalma kimutathatóan magasabb értékkel jellemezhető. A Sajó-völgyének érintett szakaszain túl, jelentős számú mezőgazdasági telephely, trágyatelep, hígtrágyatelep és hulladék-lerakóhely található, amely az elmúlt két évtizedben végbement rekultivációs beavatkozások ellenére is szennyezett területként van nyilvántartva: Borsodnádasd: lemezgyár területe, belső hulladéklerakó, bánberkei hulladéklerakó, zagytározó; 42 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Beszámoló a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi tevékenységéről. Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2016) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, Helyzetértékelés, I. kötet, munkaanyag. Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés (2013) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja (1999) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Tervének felülvizsgálata - Helyzetelemzés (2007) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

45 Kurityán: zagytároló; Mezőkövesd: katonai repülőtér területe; Onga: csavargyár területe; Tiszaújváros: MOL Petrolkémia Zrt. (korábbi TVK) területe, belső és külső hulladéklerakó helyei; Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó; Rudabánya: ércbánya területe, ércelőkészítő területe, ércelőkészítő meddőhányói; Rudolftelep: iszaptározó; Miskolc: drótművek területe, belső hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója; Miskolci kohászati művek területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó; vasgyár üzemi területe; cementgyár üzemi területe; MÉH vállalat belső telephelye, haszonvas-telepe; városi kommunális lerakóhely; városi törmeléklerakó hely; Kazincbarcika: BorsodChem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek; Hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér; Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere; Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye; Városi szeméttelep területe; Illegális ipari hulladéklerakó helyek; Putnok: téglagyár területe; Ózd: Vasgyár területe, salaklerakó helye; Rúdhengermű területe; Kommunális szeméttelep; Salakhasznosító vállalat területe; Sajóbábony: KisChemicals Gyártó és Kereskedelmi Kft. üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói; Sajókeresztúr: BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. területe; Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely. Az említett ipari tevékenységek, a bányászat által okozott tájsebek és roncsolt területek kiterjedt övezete található Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, Ózd környezetében és Bükkábrány térségében, melyek máig megoldatlan rekultivációs feladatokat és komplex tájrehabilitációs beavatkozásokat igényelnek. A felhagyott ipari és egyéb tevékenységek környezetszennyezése mellett környezetbiztonsági szempontból kiemelt szereppel bírnak a megyében működő veszélyes üzemek, melyek nyolc települést érintenek közvetlen módon: Berente, Kazincbarcika, Miskolc, Oszlár, Sajóbábony, Sajószentpéter, Tiszapalkonya és Tiszaújváros egyaránt rendelkezik jóváhagyott külső védelmi tervvel. Mivel a megyében jelentős szereppel bír a vegyipar és kapcsolódó iparágai, ezért külön említést érdemelnek azok a vállalkozások és telephelyek, melyek veszélyes anyagokkal foglalkoznak. Ilyen telephelyből összesen 48 darab található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, melyek közül 16 felső küszöbértékű, 12 alsó küszöbértékű és 20 küszöbérték alatti. A felső küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

46 Kazincbarcika (BorsodChem Zrt. hatásterületén); Berente (BorsodChem Zrt. hatásterületén); Sajóbábony (KisChemicals Kft. hatásterületén); Tiszaújváros (MOL Petrolkémia Zrt. hatásterületén); Tiszapalkonya (MOL Nyrt. Tiszai Finomító hatásterületén); Sajószentpéter (BorsodChem Zrt., Linde Gáz Magyarország Zrt. Kazincbarcikai telepeinek hatásterületén); Oszlár (MOL Nyrt. Tiszai Finomító hatásterületén). Az alsó küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések közé tartozik a fentieken kívül még Miskolc, Felsőzsolca, Szerencs és Mád. A megyében a nehéziparhoz kapcsolódóan említést kell tenni a regionális és veszélyes hulladéklerakók, valamint veszélyes hulladékégetők elhelyezkedéséről is, ezeket az fejezetben mutatjuk be Éghajlat és az üvegházhatású gázok kibocsátásának helyzete 43 Jelen fejezet átfogó információkat közöl a megye éghajlati, éghajlatvédelmi helyzetéről, részletes információkat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímastratégiája című dokumentum tartalmaz. ÉGHAJLATI TENDENCIÁK, VÁRHATÓ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Magyarország teljes területén az elkövetkező évtizedekben szignifikáns eltéréseket tapasztalhatunk a XX. század közepén mért éghajlati paraméterek tekintetében. Általánosan kijelenthető, hogy a XXI. század közepére az átlagos hőmérséklet-növekedés minden évszakban eléri az 1 C-ot, mely hőmérséklet-emelkedés nyáron akár 2,5 C-ot is elérhet. A század végére várhatóan ezen értékek 2,5-5 C-ra módosulnak. A klímaváltozás okozta másik érezhető és tapasztalható anomália a csapadékmennyiség évszakos eloszlásának megváltozása: tavasszal és különösen nyáron a lehulló csapadék átlagos mennyisége 2050-ig körülbelül 5 mm-rel, 2100-ig akár mm-rel is csökkenhet, ezzel szemben ősszel és télen a század közepéig mm, a század végéig mm csapadékmennyiség-növekedés prognosztizálható. A hirtelen, nagymennyiségű csapadékhullás bekövetkezésének valószínűsége megnövekszik az őszi hónapokban, míg a nyári hőhullámos és száraz időszakok hossza szignifikáns módon megnövekszik. A prognosztizált éghajlatváltozás elsősorban az ország keleti, déli és középső területeit fogja kedvezőtlenül érinteni, ezért Borsod-Abaúj-Zemplén megye éghajlati sérülékenysége is 43 A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: H/ számú országgyűlési határozat a közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról ( Borsod-Abaúj-Zemplén megye ár- és belvízvédelmi helyzete, - Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (2016) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Környezetvédelmi Programja (1999) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

47 magasabb a nyugati területekkel összehasonlítva. Az éghajlati modellek alapvetően egységesek abban, hogy az ország keleti és déli területein kell jelentősebb felmelegedéssel számolni, ami befolyásolja a hőmérsékleti szélsőségek térbeli eloszlását is: a fagyos napok számának csökkenése az észak-keleti országrészben lesz a legkisebb mértékű, köszönhetően a jellemzően hegyvidéki környezetnek. Ugyanakkor a nyári napok (T max > 25 o C) számának növekedése az es szinthez képes ig körülbelül 20 nappal, ig akár több, mint 40 nappal is emelkedhet a keleti országrészben. A korábban említett megváltozó évszakos csapadék-eloszlás tekintetében a 20 mm-t elérő csapadékú napok száma az ország keleti-északkeleti területén több nappal is megnőhet, mely jellemzően az őszi és téli csapadék-többlet idején jelentkezhet: ezen időszak alatt ig mm csapadékmennyiség-növekedéssel lehet számolni. A száraz időszakok maximális nyári időtartama az északkeleti tájakon ig 10-20%-kal, míg ig akár 40-50%- kal is nőhet. Összefoglalva elmondható tehát, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egyes éghajlati jellemzők szignifikáns megváltozásával kell számolni már a következő évtizedekben is, mely megnövekvő őszi és téli csapadékintenzitással, valamint minden évszakot, de különösen a nyári hónapokat érintő hőtöbblettel járhat. térkép: Hőhullámokkal szembeni sérülékenység: az éves átlagos többlethalálozás változása között (%) Megjegyzés: Az ALADIN-Climate klímamodell időszakában, az időszakához képest Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet üzemeltetésével) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

48 Egy a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer kidolgozása folyamán végzett kutatás 45 vizsgálta a hőhullámok okozta többlet-halálozást. Ez alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a közötti időszakban várhatóan 60%-kal nő a hőségnapok átlagos éves száma és ezzel párhuzamosan 40%-kal a küszöbhőmérséklet feletti napi többlethőmérséklet átlagos értéke. ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA Borsod-Abaúj-Zemplén megyére az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodulján (OKIR-LAIR) keresztül juthatunk idősoros adatokhoz. Az alábbi ábra a CO 2 -kibocsátás alakulását mutatja között: ábra: CO2-kibocsátás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ( ) ezer tonna CO Forrás: OKIR-LAIR 46 Az ábrázolt számsorban találunk néhány kiugró értéket is, ezért ezek felhasználását mindenképpen fenntartással kell kezelni, kiváltképp a 2002-es, 2014-es és 2015-ös adatokat, melyek mögött eltérő módszertani hátteret feltételezhetünk. Az adatsor tendencia jellege összefügg az országos értékekkel, vagyis lényegében folyamatos kibocsátás-csökkenés tapasztalható az elmúlt szűk két évtizedben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ennek okai között a vállalatok folyamatos környezetminőség-javító intézkedései, illetve az önkormányzatok önkéntes kibocsátás-csökkentési vállalásai állnak. Európai szinten a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége koordinálja az önkormányzati szintű ÜHGkibocsátások csökkentését célzó stratégiák és intézkedések rendszerezését. Borsod-Abaúj-Zemplén megye a Területfejlesztési Operatív Program keretében megvalósított projektekkel 2020-ig 43 ezer tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. Ezt a vállalást jellemzően 45 Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (Országos Közegészségügyi Központ, Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság közreműködésével) 46 OKIR Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszermodulja (LAIR) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

49 épületenergetikai felújítással tervezik elérni elsősorban középületeknél, de a lakossági megtakarítások is jelentősen hozzájárulnak a célérték teljesítéséhez Épített környezet állapota Az épített környezet állapotát a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve energetikai, valamint komfortossági szempontból értékeljük. Az épületek energiafelhasználásának kb. 60%-a a háztartásoknál jelentkezik, további kb. 35%-ot tesz ki a közületek, szolgáltatások, kereskedelem együttesen. 47 Ezért az értékelés során elsősorban a lakóépületeket vizsgáljuk, valamint külön tárgyaljuk a műemlék (jellegű) épületeket. (Megjegyezzük, hogy a középületekről, továbbá az ipari- mezőgazdasági és szolgáltatási célú épületekről nem áll rendelkezésre megyei bontású információ.) LAKÁSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA, KOMFORTOSSÁGI JELLEMZÉSE A világháborúkat követő újjáépítések során, az 1980-as évekig tartó intenzív lakásépítések népszámlálási periódusonként 14%-ot meghaladó lakásállomány-növekedést eredményeztek a megyében. Az 1980-as évektől a növekedés üteme jelentősen lelassult és között volt az elmúlt fél évszázad legalacsonyabb ütemű lakásállománynövekedése (+1,7%). A 2000-es évek első felében ugyan a lakásépítést támogató intézkedések, banki hitelezés hoztak némi élénkülést, de ezek visszaszorulásával, majd a 2008-as évben kezdődött világgazdasági válság hatására az építések száma csökkent. A lakásállomány növekedésének üteme az országban a 3. legalacsonyabb (Békés és Nógrád megye után, az országos átlag +6,5%). 48 Falazat 2. táblázat: A lakott lakások száma építési év és falazat szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2011) 1946 előtt Építési év Összesen tégla, kő, kézi falazóelem közép- vagy nagyblokk, öntött beton panel vályog, sár stb fa, egyéb Összesen Forrás: KSH Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, 2015: pdf 48 KSH, évi népszámlálási adatok: 49 KSH, évi népszámlálási adatok: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

50 Az alacsony növekedés mellett másik jelentős probléma, hogy a népszámlálás előtti évtized folyamán a nem lakott lakások aránya jelentősen emelkedett a megyében (+34,3%), míg a lakott lakások aránya némileg csökkent 2001-hez képest (-0,9%), így egyre több üres lakást találunk a megyében ben több, mint 28 ezer nem lakott lakás került regisztrálásra. A lakott lakások száma összhangban van a demográfiai változásokkal és az elvándorlással, ami az ingatlanpiacon országos szinten is alacsony lakásárakhoz vezetett az elmúlt években. A 14. térkép a lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlását ábrázolja az alapján, hogy adott településen melyik a lakásépítések legmagasabb arányt képviselő időszaka: térkép: Lakásépítés leggyakoribb időszaka ( ) Forrás: Lechner Tudásközpont 50 Megjegyzés: a települések a vizsgált hét időszak közül annak a színét viselik, amely során a legtöbb lakás épült a településen. Amennyiben két vagy több időszakban is azonos számú lakás építésére került sor, a jelenhez legközelebbi időszak színét használtuk. Környezetvédelmi szempontból az épületek energetikai minősége mellett a lakóépület állomány komfortfokozata, illetve közműellátottsága is fontos állapotjellemző. Amint a 6. ábrán is látható, a komfort nélküli- illetve a szükséglakások száma jelentősen lecsökkent az elmúlt évtizedben, azonban a komort nélküli lakások aránya (8,8%) még mindig magas az országos átlaghoz (4,4%) képest. Az országban csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rosszabb ez a mutató (9,0%). 50 Lechner Tudásközpont: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

51 ábra: A lakott lakások megoszlása komfortosság szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ( ) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Forrás: KSH 51 Az elmúlt évtizedekben növekedett a hálózati vízvezetékkel ellátott lakások aránya (91,1%), azonban még mindig alacsonyabb, mint az országos átlag (95,5%), az országban csupán Bács-Kiskun megyében rosszabb ez a mutató (88,7%). A hálózati szennyvízelvezetés aránya (73,6%) viszont az országos átlag (77,2%) körüli volt 2011-ben, ez tizedik a megyék rangsorában. Ezzel párhuzamos csökkent a csupán házi csatornával ellátott lakások aránya. LAKÓÉPÜLETEK ENERGETIKAI HELYZETE A megyében található lakások közel 75%-a 1980 előtt épült azaz több mint 40 éve, az abban az időszakban érvényben lévő hőtechnikai követelmények szerint. Ezen épületek átfogó energetikai felújítása napjainkban halaszthatatlan (a külső határoló szerkezetek hőszigetelése, a nyílászárók cseréje és árnyékolása, a gépészeti rendszer korszerűsítése, valamint a megújuló energia használata). Az iparosított (blokkos, öntöttfalas illetve panelos szerkezetű) épületekben található lakások aránya a teljes lakott lakás állományhoz: 24,55%, mely kb. 5%-kal magasabb az országos aránynál (19,9%). Elérhető adatok hiányában szakértői becslési módszerrel meghatároztuk, hogy épületenergetikai szempontból mely lakóépületcsoport a legjelentősebb a megyében. Ehhez a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia adatbázisa alapján az alábbi táblázatot állítottuk össze a megyei lakások-típusok fajlagos, azaz 1 m 2 alapterületre vetített primer energia felhasználásáról: 51 KSH, évi népszámlálási adatok: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

52 Falazat tégla, kő, kézi falazóelem 3. táblázat: A lakás-típusok becsült fajlagos primer energiafelhasználása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében [kwh/m 2 /év] ( ) Épülettípus 1946 előtt Építési év családi ház * * * * társasház ** közép- nagyblokk, öntött beton társasház n.a. n.a n.a. n.a. panel társasház n.a n.a. n.a. vályog, sár stb. családi ház * * * * n.a. n.a. n.a. fa, egyéb családi ház n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Megjegyzések: A becslések a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) adatbázisa alapján készültek. * a NÉeS megkülönbözteti a kisebb (80m 2 alatti nettó alapterületű) és nagyobb (80 m 2 -nél nagyobb) családi házakat, a kisebb alapterületű épületek esetében a nagyobb felület-térfogat arány miatt nagyobb az energiafelhasználás, tehát az első érték a kisebb épületekre vonatkozik ** a NÉeS megkülönbözteti a kisebb (4-9 lakásos) illetve a nagyobb (több mint 10 lakásos) társasházakat, az első érték a kisebb méretű társasházakra vonatkozik Forrás: NÉeS 52 alapján saját becslés MŰEMLÉKEK Külön vizsgálandóak a műemlék, ill. műemlék jellegű épületek, hiszen ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy az esetleges energetikai korszerűsítés folyamán azok építészeti értékei ne sérüljenek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. A megyében körülbelül 703 műemléki épület, építmény, történeti kert vagy temetkezési hely (illetve ezek maradványa) áll országos védelem alatt, ebből hozzávetőlegesen 270 templom, vagy templomrom 53, melyek energetikai jellegű felújítása jellemzően nem érinti a határoló szerkezeteket. Vélhetően az állam, illetve az önkormányzatok alacsony teherviselő képessége miatt, az állagmegóvási és helyreállítási (illetve esetenként az energetikai jellegű felújítási) munkák jellemzően elmaradnak, amely a kulturális örökségek romláshoz vezet Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (2015) pdf 53 Örökségvédelmi Hírmondó, Miskolc: 54 Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Stratégiai részprogram, 2014.szeptember BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

53 1.2. Főbb hatótényezők és hajtóerők értékelése Zajterhelés helyzete A zajterhelés kiemelt jelentőségű környezeti probléma Európában. A zajnak való kitettség az élettani folyamatokat akár átmeneti, akár állandó jelleggel, nagymértékben befolyásolhatja. Hosszabb ideig tartó expozíciót követően az átlagos népességen belül az arra érzékeny egyéneknél állandósult hatások alakulhatnak ki, mint például a nagy hangerőbehatással összefüggésben magas vérnyomás és szívbetegség. A hangok reflexválaszokat is kiváltanak, különösen ha ismeretlenek és hirtelen lépnek fel. A dolgozó felnőttek, de főleg a gyermekek körében kimutatták, hogy a zaj károsan befolyásolhatja a kognitív feladatok során nyújtott teljesítményt, továbbá fokozhatja az agresszív magatartást 55. A zaj forrásainak fő osztályai a következők: közúti közlekedés, légi közlekedés, vasúti közlekedés, ipari eredetű zajok és szabadidős tevékenységek. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) kormányrendelet alapján stratégiai zajtérkép és intézkedési terv készítésére kötelezettek a 100 ezer fő feletti települések, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc MJV települési zajtérkép készítése előírt. KEOP 56 projekt keretében elkészült Miskolcra (Miskolc MJV közigazgatási területére) a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv, amelyet a VI- 119/4912/2013. sz. képviselő testületi határozat fogadott el. Az utóbbi években az ipari zajforrások jelentősége országszerte és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is sokat csökkent, leginkább a közúti közlekedés lépett elő domináns zajforrássá. A forgalom és ebből fakadóan a legnagyobb közúti zajforrások a megyében (nem gyorsforgalmi kategóriájú, de számottevő zajproblémát jelentő főutak): 3. sz. főút: Miskolcon belüli szakaszán 20 ezer Ej/nap forgalom is előfordul; külterületi szakaszain 8-15 ezer Ej/nap; Szikszó és Encs környékén még mindig 8 ezer Ej/nap forgalom, 37. sz. főút: Felsőzsolca Gesztely környéki szakaszon 13 ezer Ej/nap feletti forgalom is tapasztalható, Szerencsen ezer Ej/nap még mindig jelentős forgalomra csökken, 26. sz. főút: ezer Ej/nap mértékű forgalom; amely főként Sajószentpétert, Berentét, Kazincbarcikát, Putnokot érinti, 35. sz. főút: 4-11 ezer Ej/nap mértékű forgalom; amely főként Nagycsécset, Sajószögedet érinti, 25. sz. főút Ózd belterületi és környéki szakasza, 3 ezer Ej/nap forgalommal. 55 Közlekedéstudományi Intézet: Stratégiai zajtérképezés 2007 Fő közlekedési létesítmények, Leíró dokumentáció, 2007, Budapest 56 KEOP-6.3.0/Z/ Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területére. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

54 Jellemző közúti zajterhelési problémát képvisel a 26. sz főút, amely jelentős belterületeket érint, például Sajószentpéteren, Kazincbarcikán és kisebb mértékben Berentén. ábra: Lakóterület zajterhelése a 26. sz. és 27. sz. út (Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika) környezetében Jelmagyarázat: : L A,eq,nap>65dB, : L A,eq,nap>55dB, : L A,eq,éj>55dB, : L A,eq,éj>45dB) Forrás: Mott MacDonald Kft. 57 Külön probléma, hogy a közúti zajterhelés határértékhez viszonyított értéke az éjjeli időszakban nagyobb, mivel a napszakonkénti 2-3 db-es zajteljesítmény-szintbeli különbséghez 10 db-es határértékbeli (nappali-éjjeli) különbség adódik 58. Ebből adódóan lényegesen nagyobb számú épület zajterhelése a 26-os út vagy Sajószentpéteren a 27-es út közelében közelíti vagy haladja meg a határértéket az éjszakai időszakban, ami külön problémás az éjszakai pihenés zavarása miatt. Az említett településen az érintett lakóépületi homlokzatok határértékhez viszonyított zajterhelését tekintve: határértékhez közeli zajterhelésű épületek száma kb. háromszoros az éjszakai időszakban (azaz az éjszakai határértékhez képest), mint a nappali időszakban; határérték feletti zajterhelésű épületek száma szintén kb. háromszoros az éjszakai időszakban, mint a nappali időszakban. 59 A zajvédelem terén különösen az utak esetében fontos és az egyik legmegfelelőbb zajterhelés-csökkentési módszer a megfelelő védőtávolságok betartása. Ez új utak esetében 57 Mott MacDonald Kft. (2014) : zajvédelmi vizsgálatok a 260. sz. főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő út környezeti hatástanulmányához 58 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei első és másodrendű főutak esetében a zajtól védendő területeken, nagyvárosias és vegyes beépítésű területen: LTH nappal= 65 db, LTH éjjel= 55 db, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet alapján. Itt is, és más útkategóriák, valamint más övezeti besorolások esetén is jellemző a 10 db különbség a nappali és éjszakai zajterhelési határértékek között. 59 Mott MacDonald Kft. (2014): zajvédelmi vizsgálatok a 260. sz. főút Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő út környezeti hatástanulmányához. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

55 túlnyomó részt megvalósítható; így például a kifejezetten nagy forgalmú, a megye déli részén húzódó M3 gyorsforgalmi út (E > egységjármű/nap 60 teljes forgalmú, amelyből >3.300 Ej/nap a teherforgalom aránya) a megfelelő védőtávolság miatt nem okoz a védendő területeken határérték túllépést. A közúti zaj jelentős terhelése főként a korábban megépített, települések központján áthaladó utak esetében fordul elő, ahol a megfelelő védőtávolság a védendő épületektől nem alakítható ki, miközben az utóbbi évtizedek erős motorizációja révén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes egy- vagy két-számjegyű útjain is igen jelentős (akár ~ egységjármű/nap) forgalom tapasztalható. Egyes esetekben a belterületi szakaszon zajgátló fal mérsékelheti (mérsékelhetné) a zajterhelést, de gyakran nincs elegendő hely ennek kiépítésére, és a településképre gyakorolt negatív hatása miatt esetenként meg sem építhető. Az eddigi vizsgálatok, felmérések tanúsága szerint ez az a zajforrás-csoport, amely a legjelentősebb terhelést okozza települési környezetben. Az ipari eredetű zajforrásokon belül a kisvállalkozásokra általában több lakossági zajpanasz érkezik, mint a nagyüzemekre, mivel utóbbiak vagy jelentős zajvédelmi intézkedéseket valósítottak meg az utóbbi években és/vagy szüneteltetik, befejezték működésüket. A kisvállalkozások azonban többnyire családi házas területen találhatóak és a szomszédos lakóházak közelsége miatt valóban zavarók lehetnek. Szintén elterjedt zajterhelési problémát jelentenek a (szabadtéri) rendezvények, szórakozóhelyek, főként az éjszakai időszakban. Habár a rendezvények és kisvállalkozások jellemzően csak egy-egy kisebb településrészt érintenek, tehát kiterjedésük nem okoz megyei szintű problémát, azonban gyakori előfordulásuk és ismétlődő jellegük miatt figyelmet érdemelnek Területhasználat, településszerkezet A természetvédelmi oltalom alatt álló területek és az erdők helyzetét az fejezetben, a mezőgazdálkodást az fejezetben, vízgazdálkodást pedig az fejezetben mutattuk be. Jelen fejezetben így elsősorban a beépített területekkel foglalkozunk (városias-, illetve hagyományosan vidéki települési térség). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy felsőfokú (Miskolc), két középfokú (Kazincbarcika, Ózd), továbbá 26 alsófokú központ található. A városok főleg a megye nyugati és déli részén, illetve Miskolc környékén csoportosulnak. Közel felük az ezredfordulót követően kapta meg a városi jogállást. A megyében 178 falu és 151 aprófalu található, utóbbiak többsége az északi határvidéken és a Cserehátban fekszik. 61 Az 500 fő alatti települések aránya (42%) magasabb 60 Ej (egységjármű): a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Képzett (aggregált), fiktív járműszám, amely az egyes járműkategóriákban számlált jármű-darabszámok egységjármű-szorzóval felszorzott értékeinek összege. Jele: E; mértékegysége Ej. 61 KSH, Magyarország településhálózata: Városok-falvak, 2014 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

56 az országos átlagnál (36%), míg a 2000, illetve 5000 fő feletti települések aránya alacsonyabb (ld. 8. ábra). ábra: A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint (2014) 45% 40% 35% Magyarország BAZ megye 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 500 fő alatti fős fős fős 5000 feletti Forrás: KSH 62 Mivel a megyében található városok aránya elmarad az országos átlagtól, a városi népesség aránya (58,8%) is kisebb az országos átlagnál (70,4%). Kedvezőtlen társadalmi, gazdasági viszonyai miatt jelentős negatív migrációs egyenleg jellemezi a megyét. Minden település típusban jelen volt a természetes fogyás, illetve a vándorlási veszteség is. Miskolc eseteben inkább az előbbi jellemző, míg a többi városban és a községekben, nagyközségekben inkább az elvándorlás. A évi lehatárolás alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye és további 35 település (ebből 8 város, 1 nagyközség és 26 község) alkotja a miskolci agglomerációt, mely Budapest után a legnépesebb ( lakossal). A 982 km 2 kiterjedésű miskolci agglomeráció a megye területének 14%-a, de ennél lényegesen nagyobb arányú (38%) a részesedése a megye népességéből KSH: Borsod-Abaúj-Zemplén megye számokban, KSH, Magyarország településhálózata: Agglomeráció, 2015 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

57 térkép: Miskolci agglomeráció Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 64 A megyében összesen 16 ipari park található (ebből 7 db a miskolci agglomerációban), összterületük 2014-ben 1195,5 hektár volt, melyből 365,4 hektár zöldmezős szabad terület. 65 Ebből 11 ipari park között létesült, majd a növekedés üteme megakadt, kétévente épült 1-1 újabb, az utolsó 2009-ben. A településszerkezet jellemzője, hogy növekszik a szegénység koncentrációja. Jellemzően a városokban (falun kisebb mértékben) fedezhető fel a gazdag és szegény rétegek településen belüli differenciálódása, kialakulnak az elit településrészek és a nyomornegyedek magvai. Olyan településrészek alakulnak ki, ahol nemcsak a szegénység jellemző, de rosszak a lakhatási körülmények is, ezen lakóépületek sok esetben komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. 66 Ezen településrészek komplex rehabilitációja azonban a rendezett lakókörnyezet kialakításával közvetlenül is kedvező hatással lehet a települési környezetre. A gettósodott területek lakóépületeinek felújítása, a szükséges infrastruktúra fejlesztésekkel, a közterületek rendezésével, a közintézmények rehabilitációjával az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja. 67 A vidéki települések többsége átalakulóban van, a hagyományos településszerkezetet megbontják az újonnan emelt lakóépületek: az újabb településrészek 64 KSH, Magyarország településhálózata: Agglomeráció, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara: Tájékoztatás a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő Ipari Parkok tevékenységéről, a megyei gazdasági életben betöltött szerepéről, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Stratégiai részprogram 67 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program, Környezeti értékelés BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

58 kertvárosias jellegűek, nem alkalmasak a falusi életformához kapcsolódó tevékenységek végzésére Bányászat, ásványvagyon gazdálkodás 69 Borsod-Abaúj-Zemplén megye változatos földtani felépítésének köszönhetően megtalálható az 54/2008-as Korm. rendelet szerint az ásványi nyersanyagok szinte minden főcsoportja. A törmelékes üledékes kőzetek, azon belül a kavics mennyisége kiemelkedő. Jelentős mennyiségben fordulnak elő vegyi-biogén kőzetek (főként mészkő), kiömlési kőzetek (andezit), ipari ásványok (gipsz-anhidrit) és piroklasztikumok (riolittufa) is (ld. 4. táblázat). 4. táblázat: Ásványi nyersanyagok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2014) Főcsoport kiömlési és szubvulkáni kőzetek piroklasztikumok egyéb magmás és utómagmás folyamatokkal létrejött kőzetek törmelékes üledékes kőzetek vegyi és/illetve biogén üledékes kőzetek Csoport Földtani vagyon (m 3 ) Kitermelhető vagyon (m 3 ) riolit dácit andezit riolittufa dácittufa andezittufa Reménybeli vagyon (m 3 ) perlit agyag aleurolit lösz homok kavics átmeneti törmelékes kőzetek kristályos mészkő dolomit kvarcit és kovaüledék Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Program, A jelen munkarész a következő források felhasználásával készült: Mineralogy Database (www. mindat.org) Baksa Csaba, Fancsik Tamás, Katona Gábor: Előszó az ásványvagyon-nyilvántartás hazai és nemzetközi gyakorlatával foglalkozó tematikus számhoz, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz Horváth Zoltán, Sári Katalin, Fodor Béla: A nemzetközi ásványvagyon-osztályozási keretrendszer és a szilárd ásványi nyersanyagok kutatási jelentéseire vonatkozó szabványok áttekintése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., Nádor Annamária: A geotermikus energiavagyon nemzetközi osztályozási és jelentési rendszerei és a hazai adaptáció első lépései, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., Kovács Zsolt: A szénhidrogénvagyon nyilvántartásának hazai gyakorlata és a nemzetközi rendszerek szerinti osztályozás egységes értelmezése és megfeleltetése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., Horváth Z., Sári K.: A nemfémes, szilárd ásványvagyon-nyilvántartás korszerűsítése a nemzetközi ásványvagyonosztályozási keretrendszer és az ásványi nyersanyagok kutatási jelentéseire vonatkozó szabványok szerint, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., Püspöki Zoltán, Hámorné Vidó Mária, Sári Katalin, Szeiler Rita, Fancsik Tamás: Szénvagyonunk nyilvántartásának lehetőségei és hiányosságai, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., Falus György, Szamosfalvi Ágnes: Szén-dioxid tárolással kapcsolatos "ásványvagyon -nyilvántartás nemzetközi rendszereinek áttekintése, Földtani Közlöny, 146. köt. 2. sz., BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

59 Főcsoport szervesanyag-tartalmú kőzetek metamorf kőzetek ipari ásványok Csoport Földtani vagyon (m 3 ) Kitermelhető vagyon (m 3 ) Reménybeli vagyon (m 3 ) tőzeg, lápföld, lápi mész szerpentinit agyagpala barit gipsz anhidrit kevert ásványi nyersanyag kevert ásványi nyersanyag Forrás: MBFH A megye legfontosabb nyersanyaga a szén. A Borsodi-medence miocén rétegsorának kőszénvagyona 82 mérlegterületen szerepel, jóllehet ebből kettő (Sajóvölgy és Szuhavölgy-D külfejtések) törlés alatt áll. A teljes földtani vagyon az elmúlt évszázadok igen intenzív termelése után is meghaladja az 1,1 Mrd tonnát, a nyilvántartott kitermelhető vagyon mennyisége 784 Mt. A számbavételi határ 0,8 m-es telepvastagság, 7500 kj/kg fűtőérték. A borsodi kőszén fűtőértéke kj/kg, átlagosan kj/kg. A jelentős vagyonméret miatt a medence összes kitermelhető hőmennyisége igen jelentős, 8,8 EJ. A vagyon koncentrációja közepesnek mondható, mivel jóllehet 100 Mt földtani vagyont meghaladó mérlegtétel mindössze egy van a medencében (Lyukóbánya I.), ami a teljes vagyonnak mindössze 9%-a, s ennek közel fele ráadásul pillérben lekötött, a Mt vagyonnal rendelkező előfordulások (27 mérlegterületi tétel) összvagyonának aránya további 76%. A jellemző települési mélység m, átlagosan 193 m. Az ezzel párosuló viszonylag alacsony, 26,7 PJ/km 2 értékű fajlagos energiasűrűség kedvezőtlen képet mutat, s jelentős részben az alacsony fűtőértékre és korlátozott telepvastagságokra vezethető vissza. Kedvező képet mutatnak ugyanakkor a bányák víztelenítéséhez kapcsolódó termelési adatok, melyek sehol nem érik el a 10 m 3 /p értéket, átlagosan 3,5 m 3 /p. A természetvédelmi fedettség nagyon változó, átlagosan 64,7%. Az éves kapacitás 0,1-0,5 Mt kapacitásokkal számolva elérheti az évi 0,8 millió tonnát (9 PJ). BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

60 térkép: Kőszénvagyon a Borsodi medencében Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Energiagazdálkodás A megyében mind az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás, mind az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás hosszú távú változásának tendenciája az országos átlaghoz hasonló, azonban a felhasználás mérteke mindkét esetben az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. Az elmúlt másfél évtizedben az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás országos átlagban közel 30%-kal mérséklődött, ugyanakkor a megyei felhasználás még ennél is valamelyest nagyobb mértékben csökkent. Ennek következtében a megyében az egy háztartásra jutó földgáz felhasználás az országos átlagnál kb. 13%-kal alacsonyabb. Az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás mind országosan, mind a megye szintjén tartósan enyhén növekvő irányzatú volt 2005-ig, ezt követően azonban kisebb éves ingadozásoktól eltekintve mérsékelten csökkenő. Ezen belül a megyei felhasználás korábbi növekedési üteme valamivel meghaladta az országos felhasználásét, 2005 után pedig nagyjából az országos átlagnak megfelelő mértékű a megyei felhasználás csökkenése. A megyei egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás jellemzően több mint 10%-kal kisebb, mint az országos átlagos érték. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

61 ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó háztartási energia-felhasználás Fajlagos földgázfogyasztás 140 m 3 /fő BAZ megye 120 Magyarország Fajlagos villamosenergia fogyasztás 200 kwh/fő Forrás: KSH STADAT 70 A megyében a lakásállományon belül mind a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya (18,7%), mind a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya (17,3%) lényegesen meghaladja az országos átlagot. A megyében jelenleg egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű működik: a Sajószögedi 120 MW-os gázturbinás erőmű, amely csúcserőműként üzemel, kihasználási óraszáma ezért nagyon alacsony. Korábban a megyében további három 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteséges üzemeltetés miatt ezeket bezárták, vagy üzemeltetésüket szüneteltetik. Ezek közé tartozik az AES Borsodi Hőerőmű (71 MW), a Tiszapalkonyai Hőerőmű (90 MW) és a tiszaújvárosi AES Tisza II. Hőerőmű (860 MW). A gázturbinás hőerőmű mellett a megye fűtőerőművei is termelnek villamos energiát. Az MVM MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft. Miskolc város négy hőkörzetében Belváros, Avas, Diósgyőr, Bulgárföld szolgáltat hőenergiát kapcsolt villamosenergia-termelés mellett, illetve a Tatár utcai Fűtőműben kapcsolt villamosenergia-termelés nélkül. A miskolci fűtőerőművek villamos teljesítménye (MWe), illetve hő teljesítménye (MWth) jelenleg a következő: Miskolc- Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MWe, 4,1 MWth), Miskolc Tatár utcai gázmotoros kiserőmű (4,9 MWe, 4,3 MWth), Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MWe, 1,1 MWth), Miskolc Hold utcai kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (39,6 MWe, 33,9 MWth). A Miskolc Tatár utcai fűtőmű 2 db PTVM 50 típusú, egyenként 58 MWth teljesítményű és 2 db PTVM 100 típusú, egyenként 116 MWth teljesítményű forróvizes kazánnal rendelkezik. Ezekben a kazánokban termelik meg a kapcsolt kapacitás fölötti többlet hőenergiát, amely Miskolc város teljes hőigényének kielégítéséhez szükséges. 70 KSH STADAT: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

62 A megye további településein is működnek villamosenergia-termelésére alkalmas fűtőművek, amelyek a távhő-szolgáltatás részére termelnek hőt: Ózd (4,8 MWe, 4,8 MWth), Kazincbarcika (9,6 MWe, 55 MWth), Tiszaújváros (6,4 MWe, 40 MWth) és Sárospatak (1 MWe, 1,6 MWth). A megye villamosenergia-termelő kapacitásai között a megújuló energia hasznosítás is megtalálható. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). Emellett Bükkaranyos mellett ben két szélerőművet állítottak üzembe, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW, továbbá Felsőzsolca és Onga határában található a 2006-ban felállított 2 MW névleges teljesítményű szélerőmű. Továbbá Felsőzsolca és Onga között 16,632 MW névleges teljesítőképességű (20 MWp csúcsteljesítményű) fotovoltaikus erőművet létesítenek KEHOP támogatással. Az erőmű termelésével évente 20,7 GWh villamos energia értékesíthető a kötelező átvételi rendszerben. A beruházás eredményeként az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mennyisége várhatóan 20 kilotonnával csökken. A megyében összesen hét településen van távhőszolgáltatás. A megyei távhőszolgáltatók közül a MATÁSZSZ (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége) tagja a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. (Kazincbarcika), a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. (Miskolc), az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. (Ózd), a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. (Sátoraljaújhely) és a TiszaSzolg 2004 Kft. (Tiszaújváros). A szakmai szövetségen kívüli távhőszolgáltató a Városi Kommunális Gondnokság (Putnok) és a Patakhő Energiaszolgáltató Nonprofit Kft. (Sárospatak). A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) fejlesztési stratégiájában a zöld távfűtőmű létesítése is szerepelt, amellyel a Kenderföldi (Kiliáni) és a Dorottya utcai területek ellátását kívánták megoldani. A jelenlegi rendszerek, helyszínek közül a biomassza itt használható fel a leghatékonyabban. A projekt keretében beépítésre került egy 3 MW fűtési kapacitású biomassza kazán. A kitűzött cél megvalósítása érdekében jött létre a hőszolgáltató részvételével a Bioenergy-Miskolc Kft. (BIOMI). Fontos megújuló energiaforrás a megyében a geotermikus energia is, amelyet hő- és villamos energia termelésére hasznosítanak. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett valósult meg az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt. A Miskolci Geotermikus Projekt eredményeként májusa óta Miskolc Avas városrész távfűtésének és HMV ellátásának meghatározó része geotermikus forrásból történik, nyáron 5-8 MWth, télen MWth hőteljesítménnyel. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ Kft.) az országban egyedülálló módon négy, különféle megújuló energiát hasznosít a távhőszolgáltatás rendszerében; a napkollektor rendszer hőenergiáját, biogázt, biomasszát, valamint legjelentősebb mértékben geotermikus energiát. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

63 A megújuló energia hasznosítás területén szintén fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az 1 falu 1 MW program I. ütemének első pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kw-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kw-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kw-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kw-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 kwp szélgenerátor beruházását 100%-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatja. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, időjárás függően termelő berendezéseit (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel működő erőművekkel (növényolajos minierőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák. A as fejlesztési időszakra vonatkozó Energy Europe célok elérése érdekében kezdeményezés indult fenntartható települési energiagazdálkodási modellek és fejlesztési program (SEAP) kidolgozására és megvalósítására. A Covenant of Mayors for Climate and Energy koordinálásával számos EU tagországbeli település kezdte meg SEAP tervének kidolgozását és megvalósítását. A szervezet jelenleg 5834 települési energiagazdálkodási akcióprogramot tart nyilván az EU egészét tekintve, részben már jóváhagyott, részben még elfogadás alatti fázisban. Magyarországról 2016-ig összesen 29 település nyújtotta be a fenntartható települési energiagazdálkodási fejlesztési programját, ebből 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, tehát a megye kiemelkedően aktívan vesz részt ebben a programban. 7 településnek egy részének már végleges és jóváhagyott akcióprogramja van 2013 óta, további négynek pedig jelenleg egyeztetés alatt áll. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

64 térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye SEAP dokumentummal rendelkező települései Forrás: Covenant of Mayors for Climate and Energy 71 Az térképen jelölt települések élen járnak az ÜHG kibocsátás csökkentésében és olyan célokat határoztak meg, illetve intézkedéseket jelöltek ki, melyek példaértékűek a többi önkormányzat számára. Összefoglalóan a megye energiagazdálkodásának főbb jellemzői a következők: az egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékes energiafelhasználás mind a gáz, mind a villamos energia esetében az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb; a megyében a lakásállományon belül mind a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya, mind a melegvíz-szolgáltatásba bekapcsolt lakások aránya lényegesen meghaladja az országos átlagot; a fosszilis alapú erőművi villamosenergia-termelés az elmúlt időszakban csökkent, ezzel szemben a megújuló energia alapú villamosenergia-termelés folyamatosan nő; a megye települései kiemelkedő mértékben vesznek részt a Covenant of Mayors for Climate and Energy koordinálásával működő fenntartható települési energiagazdálkodási modellek és fejlesztési program (SEAP) kezdeményezésben Közlekedés- és közlekedési infrastruktúra Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a megye számos nemzeti és európai szintű, a transzeurópai közlekedési hálózat részét is képező útvonallal rendelkezik, amelyek a személy és áruszállítás szempontjából is nagy leterheltségűek. Sugaras jellegű közlekedési hálózatának középpontjában a közlekedési csomópont szerepét is betöltő megyeszékhely található. A főútvonalak a megye számos településén áthaladnak vagy érintik azokat. A közlekedési eredetű környezeti terhelés ezeken a településeken okozza a legjelentősebb problémát, a közvetlen zaj- és légszennyezés következtében. Ahogy arra az és az fejezetekben 71 Covenant of Mayors for Climate and Energy: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

65 rámutattunk, a legjelentősebb légszennyezési és zajterhelési problémák a nagy forgalommal bíró 3. sz., 25. sz., 26. sz., 35. sz., 37. sz. és 38. sz. főutak által érintett településeken fordulnak elő. A megyében élő lakosság ingázása Miskolc, valamint a másik két nagyobb lélekszámú település, Kazincbarcika és Ózd, továbbá Sátoraljaújhely környékén a legjellemzőbb. 72 A közlekedésből eredő környezeti terhelés mérséklése ennél fogva ezeken a nyomvonalakon és településeken, illetve települések közötti útszakaszokon válik fő feladattá. Ehhez a kevésbé környezetterhelő közlekedési módok infrastruktúrájának fejlesztésére, a környezeti elemek terhelését mérséklő eszközök alkalmazásának növelésére irányuló intézkedéseket kell kialakítani. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül a megye közúti infrastruktúrája. Az újonnan kiépített útszakaszok közül kiemelendő az M3-as gyorsforgalmi út megyét érintő szakasza, valamint az M30-as autópálya. Szintén jelentős, jelenleg még kivitelezés alatt lévő közúti fejlesztés a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út megépítése, amely várhatóan 2019-re készül el. Mindemellett, az alsóbb rendű utakon is jelentős fejlesztések történtek, több olyan útszakasz is megépült, amely a települések tehermentesítését szolgálja. Miskolc esetében így például nagyban mérsékelte a közlekedésből eredő környezeti terhelést az M30-as autópályát és a 26. sz. főutat összekötő, a várost elkerülő úthálózat megvalósítása. 73 Ezzel szemben az aprófalvakban és a hozzájuk vezető mellékutakon jelentős mértékű és folyamatos a közúthálózat állapotának romlása. Mindez jelentős szerepet játszhat a gépjárművek állapotának idő előtti leromlásában, emiatt a gépjárművek környezeti terhelésének növekedésében. térkép: A megye közlekedési hálózata és forgalomterhelése Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv KSH (2015): Magyarország településhálózata 73 Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése, november 74 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv, Közlekedési hálózatok és létesítményeik térkép BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

66 Környezeti szempontból szintén negatív folyamat, hogy míg a vasúti és a buszos személyszállítás is csökkenő tendenciát mutat, a személygépkocsi-használat a gazdasági válságból való kilábalást követően fokozatosan növekszik. 75 A növekvő trend a közúti áruszállításra is igaz. Megfelelő karbantartás nélkül ez a növekvő terhelés szintén az utak minőségének fokozatos romlásához, valamint a gépjármű állomány romlása következtében a környezetterhelés további növekedéséhez vezethet. Tovább árnyalja a képet az évről évre egyre jelentősebb mértékben elöregedő ezzel szintén nagyobb környezetszennyezést generáló gépjárműállomány. A 2008-ban jellemző közel 11 évről 2016-ra közel 15 évre nőtt a gépjárművek átlagéletkora. 76 A növekedő gépjárműforgalom és a gépjárművek állapotának folyamatos romlása kiemelt környezetterhelési tényezőt jelent a jövőre nézve. A közúti közlekedéshez képest a közlekedési igények kielégítésének kevésbé környezetterhelő módja a vasúti közlekedés. A megye sugaras jellegű vasúthálózatának hossza 510 km, amelybe a megye településeinek mindössze közel egyharmada van bekapcsolva. Ennek oka, hogy az aprófalvak (főként 500 fő alattiak) aránya nagy a megyében, ám ezek a vasúti közlekedés fenntartáshoz nem képesek elégséges forgalmat biztosítani. Az aprófalvaknak csupán közel 12%-a közelíthető meg vasúti közlekedéssel. Ezért a helyközi személyszállítási igények kielégítése főként a megye településeinek közel 100%-át lefedő buszos, a vasúti közlekedéshez viszonyítva nagyobb környezeti terhelésű közúti közlekedésre támaszkodik. A nagy sebességű vasúti közlekedést lehetővé tévő pályarendszer még nincs a megyében, így a vasút nem tud versenyképes alternatívát jelenteni a gyorsforgalmi utakon való közlekedéssel szemben. További kedvezőtlen tényezőként tartható számon a vasúti személyszállítás folyamatos csökkenése, amely bár elsősorban a demográfiai változások következménye, abban számos egyéb tényező is szerepet játszhat. Így például a megyében és a helyben közlekedő elavult vasúti járművek, a korszerűtlen állomások, a kapcsolódó szolgáltatások hiánya, a nem összehangolt menetrendek, azaz az alacsony utaskomfortot biztosító szolgáltatás és az ahhoz képest magas tarifa is szerepet játszhat a csökkenésben. Légiközlekedés tekintetében nem jelentős a forgalom. A megye mindössze három, menetrendszerű közlekedést nem bonyolító repülőtérrel rendelkezik, melyek Miskolc, Sárospatak és Mezőkövesd mellett helyezkednek el. Tervek között szerepel a mezőkövesdi állami tulajdonú betonkifutó kereskedelmi repülőtérré való fejlesztése. A környezetet legkevésbé terhelő közlekedési mód a vízi úton való közlekedés, amely az alacsony károsanyag-kibocsátása mellett, energiafelhasználás szempontjából is a legkedvezőbb közlekedési megoldás lenne. A megyében azonban csak korlátozottan, a Tisza és Bodrog egyes szakaszain van rá lehetőség. 75 A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, KSH 2015, területi lekérdezés BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

67 Bár a megye települései gondot fordítanak a kerékpárutak kialakítására, a megye kerékpár úthálózat szempontjából alacsony ellátottságú Ipari tevékenység A megye bruttó hazai termék termelése a közötti időszakban dinamikusan nőtt, részesedése az országos termelésben folyamatosan emelkedett. Az ezt követő években a megyei bruttó hazai termék előállítás stagnált egészen 2013-ig, amikortól ismételten dinamikus fejlődésnek indult. A megye részesedése a bruttó hazai termék előállításából re elérte az 5%-ot, ezt követően 4,2-4,3% körüli értékre esett vissza, majd 2015-re ismét megközelítette az 5%-os részarányt. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes ipargazdasági mutatói Az egy főre jutó bruttó hazai termék ( ) Borsod-Abaúj-Zemplén megye részesedése (%) az országos ipari termelésben, folyó áron ezer Ft/fő BAZ megye Magyarország 10% 8% 6% % % % Forrás: KSH STADAT 77 Az egy főre jutó bruttó termelési érték a megyében 2005-ben az országos átlagnak még közel 69%-a volt, ami 2010-re kb. 60%-ra esett vissza. Ezt követően a megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben erősödött, az egy főre jutó bruttó termelési érték a megyében 2015-re már meghaladta az országos átlag 70%-át. A megye ipari termelése a közötti időszakban erőteljesen nőtt, ezt követően a növekedési ütem valamelyest lelassult, de részaránya az országos ipari termelésen belül tartósan meghaladja a 8%-ot, amely lényegesen magasabb, mint a megye részesedése az ország népességéből (6,8%), illetve mint a megye részesedése az országos bruttó termelésből (4,8%). Az előzőekben bemutatott adatok azt jelzik, hogy az országos szintű folyamatokhoz képes Borsod-Abaúj-Zemplén megyét jobban érintette a gazdasági válság, ezen belül is az ipari termelés visszaesése. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a megye viszonylag gyorsan reagált a 77 KSH STADAT: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

68 recesszióra, és ennek következtében a 2010 utáni időszakban az országos átlagot meghaladó gazdasági növekedést tudott felmutatni, amelynek motorja az ipar erőteljes fejlődése volt. A megyében az országos arányokhoz hasonló a regisztrált vállalkozásoknak a foglalkoztatotti létszám alapján történő megoszlása, azonban a megye gazdaságában a kisvállalkozások aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, a mikro-vállalkozások aránya kis mértékben magasabb. A megye gazdaságában a nagyvállalatok szerepe a domináns. A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyező. A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Szerencsi, Szikszói kistérségekben a megyei átlagnál magasabb. A kereskedelemben és szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb népességű és gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros. Ezen belül is a feldolgozóipari és az energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá Miskolcon működik a megye kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozásainak döntő része is. Jelenleg az országban összesen 196 ipari park működik 78, ebből 16 található Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. A megyében működő ipari parkok jól felszereltek, kiépített infrastruktúrával és széles szolgáltatási hálóval állnak a vállalkozások rendelkezésére. Több mint 300, elsősorban építőipari, vegyipari, szállítmányozási és szolgáltatási szektorban tevékenykedő cég működik a megye ipari parkjaiban. A Megyei Önkormányzat összhangban az érintett megyei települések fejlesztési törekvéseivel - nagy jelentőséget tulajdonít a barnamezős területek rehabilitációjának, valamint a barnamezős beruházások előnyben részesítésének a zöldmezős beruházásokkal szemben. Ezt az elvet a Területfejlesztési Operatív Program keretében kiírásra kerülő pályázatok elbírálása során is figyelembe veszik. Összefoglalva a megye ipari tevékenységek alakulását az alábbiak jellemezték: A megye ipara az országos ipari termelésből nagyobb arányban részesedik, mint amekkora a népességben és a bruttó termelésben való részaránya. A megye iparát a gazdasági válság az országos átlagnál erősebben visszavetette, de gyorsan ki tudott lábalni a recesszióból. A megye ipara főként a Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros térségekre koncentrálódik, a feldolgozóipari és az energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele a Miskolci kistérségben tevékenykedik. Az ország összes ipari parkjának kereken 9%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, amelyek jelentős része a korábbi nagyüzemek felszámolása után azok 78 Forrás: BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

69 telephelyének és infrastruktúrájának hasznosításával jött létre. Az ipari parkok kialakítása és működtetése jelentős mértékben segíti a megye iparának gyors fejlődését Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságára jellemző a nagyüzemi állattartás és legeltetés, a nagytáblás szántóföldi növénytermesztés és a túltermelést mutató gabonatermesztés, melyet kiegészít az olajnövény, napraforgó és repcetermelés is. ábra: Borsod-Abaúj Zemplén megye földterületeinek megoszlása művelési ágak szerint ( ) hektár Mezőgazdasági terület Termőterület Művelés alól kivont terület Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 79 ábra: Művelési ágak változása Borsod-Abaúj Zemplén megyében ( ) művelés alól kivett terület halastó erdő nádas gyümölcsös szántó termőterület konyhakert mezőgazdasági terület gyep -80% -60% -40% -20% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megye számokban (2013) ( 80 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye számokban (2013) ( BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

70 A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági területek 78%-a szántó volt, ez képviseli a művelési ágak közül a legnagyobb arányt. Az elmúlt évtizedben meghatározóvá váltak a kalászos és az ipari növények, a legnagyobb területen búzát, továbbá kukoricát és napraforgót termelnek. A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőművelési ágak részesedése meghaladta az országos átlagot. A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig Borsod-Abaúj-Zemplén megye a harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő az országban. A gyümölcsök közül legismertebbek a szomolyai cseresznye, a gönci barack, az abaúji szilva. A szőlőtermesztés még jelentősebb, mivel két történelmi borvidék is található a megyében, melynek borai világhírűek. Míg összességében a mezőgazdasági területek 2010-től alig változtak, az erdővel borított területek aránya növekedett. Az erdősültség aránya meghaladja az országos átlagot, de komoly gondot jelent a települések környezetében fekvő erdőterületek pusztítása, mely elsősorban a lakosság szociális helyzetéből adódó falopásokban jelentkezik. Gazdasági léptékben hasznosítható nádas terület nem található a megyében, csak a Tisza mentén kisebb foltokban a helyi termelést kiszolgáló területekre korlátozódva. A megyében 2016-ban 296 db nyilvántartott halgazdálkodási vízterület szerepelt a hatósági nyilvántartásban, mintegy 6500 ha területen. A nyilvántartott vizek között van holtág, víztározó, kavicsbánya-tó és természetes úton kialakult vízterületek (folyók, patakok) évben 56 db új halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételére került sor. Szembetűnő a gyepterületek nagyarányú csökkenése, ennek oka a hagyományos gazdálkodási formák visszaszorulása (legeltetett állatlétszám csökkenése), és a nagyfokú meliorizáció. A gyepek, gyepes területek, különösen a természetes és a természetközeli gyepek nagyon jelentős ökoszisztéma szolgáltató képességgel rendelkeznek, gazdasági társadalmi jelentőségük vitathatatlan. A biológiai sokféleség őrzőjeként is fontosak, zöldfolyosóként is funkcionálnak, mindezen túl vadgazdálkodási és tájképi értékük is kiemelkedő, ezért sürgető, megoldandó probléma a gyepterületek további zsugorodásának kezelése. Az állatállományban bekövetkezett változások az elmúlt tíz évben igen változatos képet mutatnak: legnagyobb arányba a szarvasmarha állomány és a sertésállomány növekedett, a legnagyobb visszaesés a juh és baromfi ágazat szenvedte el. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

71 ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén megye állatállományában bekövetkezett változások ( ) [%] szarvasmarha sertés baromfi Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális és természeti értékeinek sokfélesége (világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, gyógyturizmus, aktív turizmus), valamint ezek területileg szétszórt elhelyezkedése miatt kedvező turisztika adottságokkal rendelkezik. A megye északkeleti részén fekvő Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 2002 óta UNESCO világörökségi helyszín, a hozzá tartozó 27 település teljes közigazgatási területével történeti tájként műemlék védelem alatt áll. A térség jelentősen hozzájárul a megye turizmusának fellendítéséhez ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe látogató vendégek 26%-át, ezen belül a külföldiek 33%-át a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék fogadta. A világörökségi helyszínné válás előtti évhez (2001) képest 2014-re a kereskedelmi szállásférőhelyek száma 1,8-szeresére nőtt Mezőgazdaság számokban Országos, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és EU-s adatokkal, 2016https:// 82 KSH: A világörökség részét képező Tokaj Borvidék, 2016 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

72 térkép: Borsod-Abaúj-Zemplén megye üdülőkörzetei, turisztikai vonzerői Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv 83 A turizmus növekedésével együtt jár a közlekedés által kiváltott környezetterhelés növekedése (zaj- és levegőszennyezés) és a nem megfelelő hulladék elhelyezés. A nagy turistaforgalmat bonyolító túraútvonalakon, a kijelölt ösvények mentén a turisták értékes és/vagy védett növényeket taposhatnak el, illetve zavarhatják az ott élő állatokat. A turizmusból fakadó negatív környezeti hatások csökkentése érdekében országos szinten elindult a turizmus hatásainak vizsgálata néhány mintaterületen, továbbá a felelős ökoturisták etikai kódexe mellett útmutató készült a klímabarát turizmus szemlélet kialakítására. 84 A világörökségi státusz növelte a borturizmus iránti igényt, ami a szőlőterületek kiterjesztéséhez vezetett. A megművelt területek gyarapítása hozzájárul az erózióveszély és a villámárvizek kialakulásának lehetőségének növeléséhez. 85 A Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén fekvő Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben hozták létre a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására, majd 1995-ben a földtani és felszínalaktani értékek alapján az UNESCO Világörökség része lett. Az Aggteleki Nemzeti Park évi adatai szerint összesen fő látogatta meg a barlangokat és vett részt különböző túrákon, ebből a látogatók 13%-a külföldi volt. A Baradla-barlangot csaknem 95 ezren keresték fel, ebből az aggteleki szakasztot közel 63 ezren. A látogatottság növelése hatással van a természeti értékekre: a barlang denevér faunájában a tömeges fajok helyét a zavarástűrőbb fajok vették át, a kivilágítás miatt 83 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009. (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról ( 84 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció tervezet 85 A Tokaji Borvidék helyzetértékelése BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA