A Sopron megyei cseriföldek" erdeinek története
|
|
- Lajos Árpád Juhász
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Parcella A védőkenőcs használata előtt jún.-ban A védőkenőcs használata után jún.-ban kontroll 0 A kenőcs amint azt az értékelés is bizonyítja a rügyben levő és az odavándorló álcákat elpusztítja. Eddig ez a védekezés bizonyult a legcélravezetőbbnek és a leggazdaságosabbnak. További munkánk a vegyszer felkenésének jobb technikai megoldására irányul, hogy ezzel olcsóbb és könnyebben alkalmazható legyen a védekezés a gyakorlatban. A Sopron megyei cseriföldek" erdeinek története DB. CSAPODY ISTVÍ-H Azok a sajátos, rendkívül rossz adottságokkal és alacsony teljesítőképességgel rendelkező kavicsos váztalajok, amelyeket cseriföldek" név alatt foglal össze az irodalom (Bencze P. 1955, Stefanovits P , Fodor Gy. 1956, Magyar P. 1962, Járó Z ), a Kisalföld déli részén, főleg a 44. sz. erdőgazdasági táj (Kemenesalja) határain belül, a Tanulmányi, Kisalföldi és Szombathelyi Erdőgazdaság területén fordulnak elő. Hasznosításuk a mélyszántásos erdőtelepítés módszerével évek óta sikeresen folyik (Sopron), számos erdőfelújítási kérdés megoldásához azonban feltétlenül szükséges, hogy a még meglevő erdők történetét is ismeriük. E tanulmány ezért rövid erdőgazdálkodás-történeti áttekintést kíván nyújtani azokról a maradványfoltokról, amelyek a Sopron megyei cseriföldek" erdeit képezik. Ha a szóbanforgó területre vonatkozó első hiteles térképlapokat, a II. József alatt, 1783-ban készített kataszteri felmérést vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy a mai cseri erdők" az egykori ún. Nagyerdő" területére esnek. A Nagyerdő Sopron vármegyének legalább egyharmadát foglalta el (9 : p. 17.) és Nagylózs határában kezdődött, a sárvári út mentén délnek haladva nyugati része Felszopor és Ság keleti házsorait érintette; Ivánt délről is közrefogta, a Cséri majort érintve Dénesfát megközelítette; innét északnak, majd Gyórót északról megkerülve, északnyugatnak haladt, keleti széle Kisfaludnál a Rábaközbe is átcsapott. A Kisfalud-Potyond-Babot közt elterülő erdőség éppen 'úgy összefüggött a Nagyerdővel, mint a Kapuvártól északra fekvő hansági égeres. Agyagost még érintette, innét délre fordult, majd Lesvárt érintve, észak-nyugati széle Nagylózsnál érte el kiindulási pontját." A hatalmas, összefüggő erdőség először 1416-ban, Lósy Jakab fia, Beled és Ebergőczi Tamás fia, János közt végbement,,osztály"-nál szerepel, tőlük a Viczayakra, majd a Nádasdyakra szállott és a kincstár útján Draskovich Miklóstól nagyobb részét a Széchenyiek, kisebb részét az Esterházyak szerezték meg (4 : p. 99; 9 : p. 467).
2 A Nagyerdő 1783-ban még elzárta egymástól Csapodot, Pusztacsaládot, Ivánt, Himódot és Vitnyédet. A községek, s a későbbi írtásfalvak között a közlekedés csak ember- és állatposta útján, erdei ösvényeken történt egy-egy központi helyről, pl. Csapodról gazdag erezetben, minden lakott hely irányában pókhálószerűer. ágaztak szét ezek az utak. A Nagyerdő sűrű, ősi úthálózata ma, amikor az összefüggő erdőtest már erősen felszakadt és az erdőírtások miatt felmérhetetlenül leolvadt, ennek az időszaknak emléke. Az erdőírtást jelen esetben szószerint kell értenünk. A Nagyerdőnek a Széchenyiekhez tartozó nyugati és déli nagyobb felében, valamint az Esterházyakhoz tartozó keleti és északi kisebb felében letelepedett kisebb falvak jobbágy- 1. sz. térkép: A lakott helyek az egykori Nagyerdő rengetegébe kezdtek betelepülni és az irtásföldek apasztották az erdők területét (vázlat a II. József korabeli, 1784-es kataszteri térképről) sága számára ugyanis a szűkös telki állomány nem biztosított megélhetést és ezért a lakosság rendszeres erdőírtással teremtett magának új szántóterületeket. Az erdőírtás hosszú ós keserves munkája legtöbbször jó minőségű írtásföldekkei jutalmazta és újabb írtásföldek létrehozására csábította végrehajtóit. A lakosság a XVIII. sz. közepéig oly zavartalanul folytathatta erdőírtö tevékenységét, hogy az írtásföldek 1787 és 1793 között 5780 kisholdat (1 kishodd = 1200[Jöl), 1867 körül kisholdat tettek ki (4 : p.100). Az erdőírtásban Iván járt az élen, amely Sopron megye legnagyobb írtásfalujává vált (9). Az Iván határában fekvő írtásföldek területe az márc. 28-án tartott hivatalos vizsgálat szerint elérte a 3000 holdat, 1841-ben pedig Fényes Elek (6) szerint 3800 kisholdból állott. Lövőn 1728-ból 530, 1741-ből 1200, 1798-ból 1408 hold írtásföld ismeretes (9 : p.61), Nagycenken pedig 1750-ig közel 1200 holdnyi irtásföldről esik szó, úgy, hogy a XVIII. sz, második felében 50 év alatt újabb 700 kisholddal gyarapodott az irtásföldek területe. So-pronkövesden 1728-ban 286, 1752-ben 561, 1766-ban 1000 kisholdra ment fel az Írtásföldek területe és 1808-ban többek között az alábbi, erdőtörténeti kutatás szempontjából is érdekes elnevezésű határrészeket foglalta magában: Kertalja, Vízálló, Gyöpre-
3 járó, Nyulászó, Cserkút, Üj irtás, Erdődülő, Gubahegy, Pusztarend, Csordahajtó, Szilfák, Kövecses, Lencsés-szeglet, Alsó-szabóc (9). Pusztacsalád községben ban még csak 16, 1752-ben már 84, 1778-ban 120 holdat irtottak ki szántónak. Hegykőn 1728-ban 161 hold, 1804-ben 427 hold irtásföldet találunk (9). Az úrbéresek erdőírtásain felbuzdulva de pénzügyi meggondolásoktól is vezérelve az írtótevékenységet egyes uradalmi bérlők is követték. így pl. tudomásunk van arról, hogy amikor gróf Széchenyi Ferenc 1787-ben hosszabb külföldi útra indult, 6 évre bérbeadta Ivánt, Cséri majort, Hegykőt, Lövőt, Kövesdet, Hidegséget, Fertőbozt, Cenket, Horpácsot és Gógánfát Sághy Dániel cenki ispánnak forint készpénzért és 5600 forint deputátumért. A gazdálkodást ellenőrző bizottság azonban hamarosan kifogásolta, hogy a bérlő az egész cenki erdőség kivágását tervbe vette. Ekkor Széchenyi Ferenc azt kívánta, hogy a bérlő az erdők rendszeres irtásáért bért fizessen (1). 1. sz. kép: Az egykori írtásföldek helyét ma terméketlen, borókás legelők és parlagok foglalják el (Iván: Nagylegelő) Varga F.-né felvétele Az erdőirtás alól Esterházy jobbágyfalvai sem voltak kivételek. Fertőszentmiklóson pl ban 1150 hold irtásföldet tartottak nyilván és egy 1851-ből származó üzemterv szerint Szentmiklós erdeje kihalófélben van". Nem kevésbé rossz volt a helyzet Csapodon, ahol 1853-ig az 1009 kishold irtásföldből 1/3 rész a volt úrbéresek örökös birtokába került, 2/3 rész az uradalomé maradt (Komlós G. szóbeli közlése) Fertőendrédnek Csapod és Göbös major felé voltak irtásai (9). Cirák telki állománya 1828-ra erdőirtás által megkétszereződött. Dénesfán a XVIII. sz. elejére a Cser-erdő teljesen elpusztult (9). A további példák felsorakoztatása nélkül is nyilvánvaló, hogy a sopronmegyei nagybirtok szántóföldi állományában igen jelentős tételt képviseltek azok a területek, amelyeket valamikor a parasztok erdőirtás által hoztak létre s amelyeket a múltban lefolytatott úrbéri birtokrendezések során vettek el tőlük és kapcsoltak az urasági majorokhoz" (10 : p. 1.) Az erdőírtások a XIX. sz. elejéig tartottak. A Nagyerdő vázolt területi csökkenéséhez jelentős értékcsökkenés is járult. Ez utóbbi 1. az urbárium faizási" joggyakorlatában, 2. a mérhetetlen legeltetésben és alomszedésben, végül 3. a külterjes gazdálkodás egyéb körülményeiben leli magyarázatát.
4 1. A faizási jog azt jelentette, hogy a lakosság épület- és tűzifa szükségletét az uraság erdejéből szabadon, minden dézsma és fizetség nélkül elégíthette ki. Nem is volt baj ezzel mindaddig, amíg vissza nem éltek vele. De gróf Széchenyi Zsigmond 1730 december 12-én Sopron vármegyéhez benyújtott tiltakozásában már olvashatjuk, hogy a 30 falunak jobbágyai a Nagyerdőnek hozzájuk közel eső részét vágják, benne legeltetnek" (1 : p.461). A mértéktelen fahasználatot először talán az évi mihályi végzés kísérli megakadályozni, amikor kimondja, hogy pénzen erdei fát venni úrnak-jobbágynak egyaránt tilos, az erdőt csak saját szükségletükre használhatják" (9). Noha a határozat elvileg nagyon helyesen nem tesz különbséget úr és jobbágy között, a valóságban a megszorítás, a bér és a dézsma terhe legelőször mégis a parasztra csapott le. Az irtásföldek növekedése néhány Sopron megyei községben, kisholdban (1 kishold = 1200 rj-öl) Község táblázat Csapod Fertőendród Fertőszentmiklós Hegykő Iván Kövesd Pusztacsalád A Nádasdyak (akik a Széchenyiek és Esterházyak előtt a megye korlátlan urai voltak) iváni majorjának tiszttartói 1654-ben megkezdvén a Nagyerdő használatának szabályozását, úgy korlátozták a lakosság faizási jogát, hogy egy-egy fő csak 2 szekér száraz hulladékfát szedhetett, ezért is egy köböl zabot és egy kappant kellett az uraságnak fizetni. A környékbeli nemességre a rendelkezések nem vonatkoztak, csak amikor Nádasdy Ferenc hűtlenné nyilvánítása után birtokai a kincstárra szálltak, Kövér Gábor és Majláth Miklós, a kincstári javak igazgatói kezdték 1674-ben nehezményezni az iváni Nagyerdő eddigi közhasználatát még a nemesekkel szemben is. Jogainak korlátozása ellen a környék valamennyi nemese tiltakozást jelentett be a megyén, de minthogy tulajdonjoguk tisztázatlan volt, a Nagyerdő használatáért évszázados harc kezdődött. Ez volt a nagy per", amely alatt sem szűntek meg a fapusztítások és faorzások elleni panaszok. Széchenyi György levelezésében pl ból azt olvassuk, hogy tilos erdejéből irtsák ki a tüskét, mint azt a régiek tették, de az makktermő fának
5 békét hagyjanak s lészen rétjük, szénájuk ha jól viselik gondjait, mert az ő nekik minden esztendőben új-új irtásrétet engedjék csinálni az Nagyerdőn, azt éppen, nem engedhetem" (2 : p. 447). Ezzel szemben ott, ahol faizás szempontjából az erdők évek óta tilalmasak voltak mint pl. Sopronkövesd határában a Cerina és Göbecse nevű erdők, az állományok kitűnő állapotban maradtak (9). 2. Ami a legeltetést illeti, a Nagyerdő erre kiválóan alkalmasnak mutatkozott. Állománvainak legnagyobb részét ugyanis kocsányos- és kocsánytalantölgy, továbbá cser alkotta. Ezek a tarvágásos üzemmód mellett egyre jobban eloseresedtek és a legelő állatnak bő makkterméssel szolgáltak sz. kép: Az egykori erdők hírmondói az itt-ott kimagasló, pusztuló kocsányostölgyek (Iván) Azt, hogy a Nagyerdő legfőbb állományalkotó fafaja már a XVII XVIII. sz.-ban a cser volt, elsősorban történet- és helynév emlékek bizonyítják. Az Iván határában fekvő Cseri-major (Csér) is a falu közös birtokát képező csererdő helyén keletkezhetett, mert még a XVI. és XVII. században is Cser-major néven fordul elő, csak a XVIII. sz.-tól kezdve nevezik Csér-nek. Cserre utal számos hely- és dűlőnév, így pl. a sopronkövesdi Cserkút, a zsirai Cseres, a vitnyédi Csermajor, a dénesfai Csererdő, a csapodi Kis- és Nagy-Cser, továbbá maga a cseriföld, cseritalaj elnevezés is. Utóbbival kapcsolatban ugyan egy másik magyarázatot is ismerünk, amennyiben az ősi magyar szóhasználat cserinek nevezte mindennek az alját. (8). Akár egyik, akár másik magyarázatot fogadjuk is el, bizonyos, hogy a Nagyerdő roncsainak mai állapotára mindkét magyarázat helytálló, v A Nagyerdő állattartó képességét a makktermő cseresek és tölgyesek mellett a ligetes erdők által közbezlárt füves foltok, újra beérdősodött irtásfoldek még csak növelték. így érthető, hogy az uradalmak maguk is, de az úrbéresek is népes állatállományukkal előszeretettel keresték fel kenyéradó gazdájukat, a Nagyerdőt. Az állattenyésztés különböző ágai közül a sertés- és juhtenyésztés dívott. Híres, többezer darabból álló juhászata volt között Ciráknak, Csapod-
6 nak, Fertőendrédnek, Fertőszentmiklósnak, Fertőszéplaknak; nagyhírű sertéshizlalás folyt Csapod, Pusztacsalád és Rábakecöl határában. De a szarvasmarha is szabadon járta az erdőt. Nemcsak Iván, de Lövő és még mintegy 25 község gazdáiról és zselléreiről tudunk, akik a nyár folyamán állataikat elhajtották az uraság erdeibe, ahonnan a barmok a tél beköszöntése előtt meghizlalva kerültek vissza (9). Panaszkodik is rájuk Széchenyi Zsigmond (1730), de még az Esterházyakra is Széchenyi György (1717). Íme egy részlet Ebergőczy Lászlóhoz intézett egyik leveléből:,,erdőispányómnak feje vesztése alatt megparancsoltam, hogy összeszedetvén az erdők őrzőit, most vigyázzanak a Cseri major és az határok közötti makkos tilosokra, az minthogy igenis az herceg marhái ugyan ma Csapodra hajtatván, onnan kieresztettek az tilosra éjszakának idején a vitnyédi cserre" (2 : p.466). 3. Az egyéb körülmények között, amelyek a röjtöki és Iván környéki cseri erdők minőségi leromlását előidézték, szerepelnek a pénzben megszorult birtokosok rendkívüli favágásai, a külterjes sarj üzemmód alkalmazása és a vadászat, amelynek érdekében a nagyszámú vad védelmére a sűrű cserjékkel átszőtt, ápolatlan erdőkre való törekvés még akkor is háttérbe szorította az erdőgazdálkodás szempontjait, amikor másutt erre már tudatosan törekedtek. Különösen sok volt a fácán és fogoly. Itt vonul át a bregenzi pászítás hajtás, amelyen a lesvári résszel együtt fél nap alatt nyúl esett. Az elmondottakat összefoglalva, nem csodálkozhatunk azon, hogy a területileg megcsappant, időközben leromlott erdőségek szomorú képet mutattak már 1797-ben, az úrbéri elkülönözés során Széchenyi Ferenc úgy találta, hogy a Nagyerdő annyira ki van pusztítva, hogy alig látni egy-két szálfát, s a kavicsoshomokos-köves talajon a legelő is teljesen hasznavehetetlen" (1). A leromlás elsősorban a termőhelyileg gyenge részeken volt tartós és hatását napjainkban is keserűen érezzük. Ezeken a termőhelyeken (pl. Iván, Csapod) a felhagyott irtásterületek legelőkké, majd parlaggá váltak és teljesen kiestek gazdálkodás menetéből. A kedvezőbb termőhelyű irtások (pl. Dénesfalva, Kövesd, Nagycenk) azonban idővel részben visszaerdősödtek és (10 : p.18). A visszaerdősör dést a XVIII. sz. közepétől maguk a földesurak is támogatták az irtásföldek viszszavásárlásával, makkvetéssel és csercsemete ültetésével. A visszaváltások az úrbéri elkülönözéssel voltak kapcsolatosak és elsősorban tulajdonjogi és birtokviszonyoktól függtek. Az úrbéri rendszer felbomlásával ugyanis az erdőknek az úrbéri telki állományba tartozó része a volt úrbéresek tulajdonába került és az ún. volt úrbéresek erdei" keletkeztek. Utóbbiak idővel vétel útján még gyarapodtak is, sőt újabb volt úrbéres csoportok alakultak. Mind a nagybirtokok, mind a volt úrbéresek erdeinek közös bélyege, hogy azokat évszázadokon keresztül rendszeres üzemterv nélkül kezelték. Az akácosokat 20 éves, egyéb állományokat általában éves vágásfordulójú sarjüziemmód szerint vágták, az ápolásokat és tisztításokat elhanyagolták, az állományok kevés kivétellel leromlottak, súlyos örökséget hagyva az utódokra. A súlyos örökség elsősorban nagy kiterjedésű területek fátlanságában, másodsorban az erdőtenyészet újrahonosítását jelentősen gátló termőhelyi adottságokban a nyilvánul meg. Igaz ugyan, hogy a Kisalföld szubkontinentális éghajlati viszonyai (pl. évi 560 mm. csapadék) között az Ösrába összeoementálódott kavicshordalékán kialakult sekély váztalajok, az ún. cseri-földek eredetileg is mostoha feltételeket jelentettek a fás növényzetnek, a feltárt korábbi gazdálkodás azonban ezeket a meglevő rossz adottságokat még jobban lerontotta és jelentősen hozzájárult a mai termőhelyi viszonyok kifejlődéséhez. Gondoljunk csak a kavicspadok feletti sekély talajrétegnek a legeltetések következtében előállott nagymérvű tömődött -
7 ségére, amely az erdősített csemete létét már a kavicsos szint elérése előtt veszélyezteti. Másutt, ahol a termőréteg esetleg mélyebb, az irtásföldek létesítése miatt kipusztított magasabbrendű növényzet helyét idővel felváltó mocsárrét (pl. Deschampsietum caespitosae) nem képes az időszakian jelentkező csapadékvíz elpárologtatására és pseudoglejes jelenségek lépnek fel. A vízzáró és levegőtlen talajrétegek azután a nyári aszály idején az ellenkező végletbe lendülnek át és akadályozóivá válnak minden újraerdősítésnek. Helyenként a korábbi helytelen fafaj megválasztás is előidézte a termőhely degradációját. Az állományok ápolásának elmaradása, a talajjavító elegyfafajok mellőzése, az egykori ősi erdőtársulások figyelembe nem vevése és merev sémákkal való felváltása pedig a meglevő maradvány foltokat is nagy többségükben értéktelen paflagóniává változtatta. A terület erdőtörténeti múltjának feltárása elsősorban tehát a szélsőségeket és a váltóvizes állapotot jól tűrő, őshonos fafajok felé irányítja a figyelmet. Ezen túlmenően azonban kezünkbe adja a gyakorlati megoldás kulcsát is, hiszen az erdőtelepítések technológiájával kezdetben mindig azokat a kedvezőtlen adottságokat kell megváltoztatnunk, amelyek nem természeti eredetűek, hanem a gazdálkodás múltjában keresendők. Ha tisztában vagyunk pl. a területen folytatott nagymérvű legeltetéssel és mezőgazdasági műveléssel, főként a felső cm-es talajréteg tömődöttségét kell mélyforgatásos szántással megszüntetnünk és lehetőség szerint a változó mélységű, cementálódott kavicspadot áttörnünk. IRODALOM: 1. Bártfalvi Szabó L.: A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi-család története. Bp II. 2. Bártfalvi Sz. L.: gr. Széchenyi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. Bp I II. 3. Csapody I.: Sopron város erdőgazdálkodásának 100 éve. Kézirat Csapody I.: A Tanulmányi Ali. Erdőgazdaság. Kézirat. 1961/ Csapody I.: A Sopron megyei Nagyerdő" története. Soproni Szemle sz. p Fényes Elek: Magyar országnak,,s a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja' statisztikai és geográfiai tekintetben. 2. kiadás. Pest Firbás O.: A Sopron megyei erdők II. József korában. Soproni Szemle sz. p Magyar P.: Zárójelentés a kavicshátak (Kemenesalja) termőhelyfeltárásáról (Kivonat: Részjelentés: Erdészeti Kutatások, sz. p ) 9. Soós I.: Ösi Sopron megyei nemzetségek. Sopron Soós I.: Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyében. Sopron Kell-e a fehérnyár vetést takarni és öntözni? KISS TÓTH TAMÁS Bár a fehérnyár magvetéssel több mint egy évtizede foglalkozunk, még ma is vitatott a takarás és öntözés kérdése. Mivel erdőgazdaságaink mindinkább csemete-önellátásra rendezkednek be, mind több és több kartársam kapcsolódik be ebbe a munkába. így nem lesz érdektelen, ha az eddigi gyakorlatot kibővítem évtizedes tapasztalatommal gondolom ezt annál is inkább, mert több kezdő kartárs fordult hozzám ilyen szakmai kérdéssel. A fehérnyár mag begyűjtésével, kezelésével itt nem kívánok foglalkozni. Ezt a Csemetetermelési Utasítás részletesen tárgyalja. De foglalkozni kívánok azzal, amit a fenti utasítás nem részletez, pedig igen befolyásolja a fehérnyár magcsemete termelés sikerét, vagy sikertelenségét. Az első kérdés az volna, kell-e a fehérnyár magvetést szalmával takarni, mi az előnye és mi a hátránya a csak humusszal takart magvetéssel szemben? A gyakorlat azt mutatja, hogy egy folyóméter friss magágyba 1 gr fehérnyármag szükséges. Ötven centiméteres sortávolság mellett egy hektárra, húszezer folyóméterre, tehát 20 kg mag szükséges. Ha szalmával is takarunk, 10:1 arányú
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenBércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE
Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE A vizsgálat céljai A nagykőrösi homoki erdőssztyepp-tölgyesek múltbeli tájhasználatának térinformatikai feldolgozása.
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenCsornai Járási Hivatal. Acsalag havonta első szerda 14:15-15:00. Barbacs havonta első hétfő 08:00-08:30. Bodonhely havonta utolsó hétfő 10:30-11:00
Csornai Járási Hivatal ügyfélfogadási gyakoriság (hetente,, ) Acsalag első szerda 14:15-15:00 Bágyogszovát hétfő 11:10-12:10 Barbacs első hétfő 08:00-08:30 Bodonhely utolsó hétfő 10:30-11:00 Bogyoszló
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465
RészletesebbenGyőr-Moson-Sopron megye
Győr-Moson-Sopron megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó 1 Abda 4000 Ft/év 200 Ft/nap 2% 2 Acsalag 500 Ft/m2 1000 Ft/év 3000 Ft/év 3 Agyagosszergény 2800 Ft/év 1000 Ft/fő
RészletesebbenTájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése alapján Nyugat-Magyarország északi és déli határ menti vidékein
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM TRANSECONET Határon átnyúló ökológiai hálózatok Közép-Európában www.transeconet.nyme.hu Tájváltozási folyamatok feltárása történeti térképelemzés és az érintettek megítélése
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenEU Élelmiszersegély Program Település-nyilvántartás
Abda Győr-Moson-Sopron Győri kistérség 15 ezer alatt 3 107 MÖSZ Acsalag Győr-Moson-Sopron Csornai kistérség 15 ezer alatt 456 KK Ágfalva Győr-Moson-Sopron Sopron-Fertődi kistérség 15 ezer alatt 2 119 SNR
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenÖnkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk
Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Részletesebben1. Az R. 1. melléklete 8. pont 8.4. és 8.6. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 208. szám 84605 A vidékfejlesztési miniszter 117/2013. (XII. 13.) VM rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalának járási földhivatalai illetékességi
RészletesebbenBÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység
Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon
RészletesebbenERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő
634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi
RészletesebbenSzemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.
Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenAZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán
AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb
Részletesebben1. A Szervezeti és Működési Szabályzat Általános Rendelkezések 8. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:
KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Kapuvár Térségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás a 2013. július 8.-i keltezésű,
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenCsiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány
Csiha Imre Dr. Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes NAIK ERTI Püspökladány Alföldi erdőterületeink jelentős része: száraz, gyenge termőképességű, kedvezőtlen vízgazdálkodású Hazai talajaink: 43%-a kedvezőtlen
RészletesebbenA parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás
A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEgyszerűsített tűzvédelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre
105 Délhansági Erdészet 9330 Kapuvár Damjanich u. 1. 3087 Csorna 5,70 3093 Kapuvár 12,31 1,63 3096 Osli 21,45 Gazdálkodó összesen: 12,31 28,78 2005556 Önkormányzat Fenyőfő 8432 FENYŐFŐ Kossuth u. 10. 3175
RészletesebbenTAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN
GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenJegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése december 22-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.
Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2016. december 22-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 29. napirendi pont: Előterjesztés az M85-ös gyorsforgalmi
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenA vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenAz erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.
Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenA Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az
RészletesebbenSzakmai beszámoló A Batthyány uradalmak című kiállításhoz
Szakmai beszámoló A Batthyány uradalmak című kiállításhoz Az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 2016. szeptember 6-án 600 000,- Ft támogatást biztosított a Batthyány uradalamak c. vándoroltatható időszaki
RészletesebbenKilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára
Település neve: Sály S 001 - K Kilátópont a Bükk hegységre és a Bükkaljára EOV koordináta: főbb 2.3.1. kilátópont; 2.3.2. egyedi látványkép; 2.1.3. gyep (legelő); 2.2.1.3.3. dombtető, gerinc A Geszti-
RészletesebbenÁLMODTUNK, TERVEZTÜNK, MEGVALÓSÍTOTTUNK /15. Álmodtunk, terveztünk, megvalósítottunk /15
ÁLMODTUNK, TERVEZTÜNK, MEGVALÓSÍTOTTUNK Kiadja: Alpokalja-Fertõ táj Vidékfejlesztési Egyesület Felelõs kiadó: Horváth Tibor, elnök Székhely: 9444 Fertõszentmiklós, Szent István u. 20-21. Közösségi Ház
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenKapuvár Térségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás
2013. December 19-i ülése 22 14-9-3/2013. TARTALMAZZA Kapuvár Térségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás 2013. December 19-i nyílt ülésének jegyzőkönyvét 16/2013. (XII. 19.) határozat Jegyzőkönyv
RészletesebbenNemesnyár ipari faültetvény. Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel
Nemesnyár ipari faültetvény Faanyagtermelés mezőgazdasági módszerekkel Mi jellemzi az ültetvényt? Kimagasló jövedelmezőség, alacsony kockázat, növekvő piaci kereslet Rendelkezésre áll: egyszeri beruházási
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenSzerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre. Magyar Veronika
Szerzetesrendek hatása a magyar tájszerkezetre Magyar Veronika Bevezetés Alapelvek Az ember a környezetét folyamatosan alakítja A társadalmi-gazdasági körülmények velejárója a táj folyamatos alakulása
RészletesebbenA Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenVÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA a Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásához felhasználható fontosabb időszaki kiadványokról
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA a Győr-Moson-Sopron megye helyismereti kutatásához felhasználható fontosabb időszaki kiadványokról A megye egészét vagy területének nagyobb részét érintő időszaki kiadványok: Dunántúli
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenA PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE
A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben
RészletesebbenVEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.
VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok
RészletesebbenMezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában
Mezővédő fásításunk a szovjet természetátalakító terv nyomdokában LADY GÉZA I. Hazánk síkvidéki erdőségeinek fokozatos kiirtása, folyóinak szabályozása és kiterjedt belvizeinek lecsapolása gyarapította
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenGyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt
Újabb módszerek az erdészeti termőhely minősítésben Rásó János Csiha Imre Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomás Gyenge adottságú és szárazodó
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTörvényességi véleményezésre bemutatva: 2008. október 6.
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 18443-8/2008. CÍM: Előterjesztés közterületek elnevezéséről Előterjesztő: Dr. Fodor Tamás polgármester Az előterjesztést megkapta:
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenREGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT
0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdei ökoszisztémák ökológiája és diverzitása program Doktori (Ph.D.) értekezés Cseri talaj
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási
RészletesebbenDuna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban
A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban Tóth Eszter MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Pannon Egyetem Földünk klímája 10 millió évvel ezelőttől napjainkig Forrás: met.hu Az elmúlt
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenTerület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban
Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei
RészletesebbenKÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet
KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai
Részletesebben11. számú előterjesztés Egyszerű többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére
11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Állami földek hasznosításba adása közfoglalkoztatási célra
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON. Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait
MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS A VILÁGON Kukorica Argentínában: száraz időjárási körülmények csökkentik a hozam elvárásait Argentína 2017/18 év kukorica termelését 36 millió metrikus tonnára becsülték, mely 8%-al
RészletesebbenA HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat
A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
RészletesebbenTájfutó eszközök. Tájfutó elméleti ismeretek. Síkrajz: A térképjelek csoportosítása. 1. foglalkozás. kék színnel (É-D vonal! is) (ember alkotta)
Tájfutó eszközök Tájfutó elméleti ismeretek. foglalkozás Tájfutó öltözék A térkép Méretarány :0000 azaz cm = 00 m :4000, :5000 Északi irány Alap szintköz 5 m Méreten felül ábrázolás Tereptárgyak eltolása
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
Részletesebben1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
RészletesebbenM A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 54. szám 12857
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 54. szám 12857 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 40/2010. (IV. 15.) FVM rendelete az erdészeti hatósági eljárásban fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjakról
RészletesebbenMegállapodás a víziközmű-fejlesztési együttműködésről
Megállapodás a víziközmű-fejlesztési együttműködésről amely létrejött Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata, 9400 Sopron, Fő tér 1. törzsszáma: 728043, KSH száma: 15728049-8411-321-08, adóigazgatási száma:
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírkáta Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter. rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
RészletesebbenErdészet az oktatás mezsgyéjén
Azzal a céllal jött létre a gazdaság, hogy az akkori Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Soproni Erdészeti Technikum és a Soproni Erdészképző Iskola részére megteremtse az u zemi gyakorlati oktatás
RészletesebbenAdatlap: Táj- és talajvizsgálat
Képzési kézikönyv a GROW 2017. évi érzékelési feladatához Adatlap: Táj- és talajvizsgálat A Flower Power szondához használt e-mail címe: A vizsgálat adatai a következő azonosítójú (vagy nevű) Flower Power
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenVÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT
3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 9435 Sarród, Rév Kócsagvár) mint védjegyjogosult Fertő-Hanság nemzeti
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenA 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
RészletesebbenAZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN
V. Magyar Tájökológiai konferencia 2012. augusztus 30 szeptember 1. AZ ORSZÁGHATÁR SZEREPE AZ ŐRSÉGI TÁJ VÁLTOZÁSÁBAN Balázs Pál 1 - Konkoly-Gyuró Éva 1 - Nagy Dezső 1 - Király Géza 2 1 Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenMÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA. Kovács Loránt 1
MÚLTSZÁZADI ERDÉLYI KASTÉLYKERTEK BEMUTATÁSA A GERNYESZEGI KASTÉLYKERT Kovács Loránt 1 Gernyeszeg (Gorneşti) a Maros mentén, Marosvásárhelytől mintegy 21 km-re északra elterülő, több utcás falu. Királyi
Részletesebben