Új atomerőművek biztonsági jelentései

Átírás

1 N3a.34. sz. útmutató Verzió száma: október

2 Kiadta: Fichtinger Gyula az OAH főigazgatója Budapest, 2015 A kiadvány beszerezhető: Országos Atomenergia Hivatal Budapest

3 FŐIGAZGATÓI ELŐSZÓ Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos illetékességű központi államigazgatási szerv. Az OAH-t a Magyar Köztársaság Kormánya 1990-ben alapította. Az OAH jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervektől függetlenül ellássa és összehangolja az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazásával, így a nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények és anyagok biztonságával, nukleáris veszélyhelyzet-kezeléssel, nukleáris védettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenységet, továbbá javaslatot tegyen az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok megalkotására, módosítására és előzetesen véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat. Az atomenergia alkalmazása hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia békés célú felhasználása semmilyen módon ne okozhasson kárt a személyekben és a környezetben, de a hatóság az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokkal járó létesítmények üzemeltetését, illetve tevékenységek folytatását. Az alapvető biztonsági célkitűzés minden létesítményre és tevékenységre, továbbá egy létesítmény vagy sugárforrás élettartamának minden szakaszára érvényes, beleértve létesítmény esetében a tervezést, a telephely-kiválasztást, a gyártást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a bezárást, radioaktívhulladék-tárolók esetén a lezárást követő időszakot, radioaktív anyagok esetén a szóban forgó tevékenységekhez kapcsolódó szállítást és a radioaktív hulladék kezelését. Az OAH a szabályzati követelmények teljesítésének módját az atomenergia alkalmazóival egyeztetett módon, világos és egyértelmű ajánlásokat tartalmazó útmutatókban fejti ki, azokat az érintettekhez eljuttatja és a társadalom minden tagja számára hozzáférhetővé teszi. Az atomenergia alkalmazásához kapcsolódó nukleáris biztonsági, védettségi és non-proliferációs követelmények teljesítésének módjára vonatkozó útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki. Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e! Az érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról ( töltheti le.

4 ELŐSZÓ Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb szintű szabályozást az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) tartalmazza. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelkezéseket a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és mellékletei, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (a továbbiakban: NBSZ) határozzák meg. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések betartása mindazok számára kötelező, akik az Atv. 9. (2) bekezdése szerinti folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak, valamint e törvényben előírt hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytatnak, ilyen tevékenységben közreműködnek, vagy ilyen tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtanak be. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések mellett a követelmények közé tartoznak az egyedi hatósági előírások, feltételek és kötelezettségek, amelyeket az OAH a nukleáris létesítmény nukleáris biztonsága érdekében határozatban állapíthat meg. Az NBSZ-ben foglalt követelmények teljesítésére az OAH ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyeket útmutatók formájában ad ki. Az útmutatókat az OAH a honlapján közzéteszi. Jelen útmutató az engedélyesek önkéntes alávetésével érvényesül, nem tartalmaz általánosan kötelező érvényű normákat. A Rendelet 3. (4) bekezdése alapján, ha a kérelmező a nukleáris biztonsággal összefüggő engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá ha az engedélyes a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével és további költségekkel járhat. Ha az engedélyes által választott módszer eltér az útmutató által ajánlottól, akkor az eltérés indokolása mellett igazolni kell, hogy a választott módszer legalább ugyanazt a biztonsági szintet biztosítja, mint az útmutatóban ajánlott. Az útmutatók felülvizsgálata az OAH által meghatározott időszakonként vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül történik.

5 A fenti szabályozást kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket az irányítási rendszerükkel összhangban készítenek.

6 N3a.34. sz. útmutató 6 / Verzió TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Az útmutató tárgya és célja Vonatkozó jogszabályok és előírások Jogi szabályozás Törvények Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek, határozatok Hatósági útmutatók Műszaki szabályozás Hazai szabványok A szállító országnak az atomerőmű tervezésénél és létesítésénél figyelembe vett szabályozási és normatív előírásai NAÜ dokumentumok Nemzetközi és általánosan használt nemzeti előírások MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK Meghatározások Rövidítések AZ ÚTMUTATÓ AJÁNLÁSAI Általános ajánlások Szövegezés, szerkesztés Blokkspecifikus információk megjelenítése a BJ-ben A VBJ számítógépes adathordozón készülő példánya A szöveges információ szerkesztése A grafikus információ szerkesztése Táblázatok szerkesztése Hivatkozási szabályok A rendszerek, rendszerelemek és szerkezetek (beleértve az építmények és épületszerkezeteket) egységesített leírásának tartalmi követelményei Feladat Biztonsági tervezési alap Leírás Anyagok Más rendszerekkel és berendezésekkel való kapcsolat A rendszer vagy rendszerelem üzemeltetése Irányítás technika Monitorozási, felügyeleti, próba és karbantartási programok 35

7 N3a.34. sz. útmutató 7 / Verzió Öregedés kezelés Radiológiai szempontok A teljesítmény és a biztonság A BIZTONSÁGI JELENTÉSEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Fejezet - Bevezetés és az atomerőmű általános áttekintése Bevezetés Az erőmű elhelyezkedése Konténment típusa Reaktor típusa Hő és villamos teljesítmény Az üzembe helyezés és az üzemelés kezdetének tervezett időpontjai A Biztonsági Jelentés tartalmi és formai jellemzői Az atomerőmű általános leírása A létesítés feltételei Telephelyi feltételek A primer- és szekunderkör fő jellemzői Az atomerőmű csatlakozása az országos villamosenergiarendszerhez Az atomerőmű üzemállapotai Az atomerőmű átfogó védelmi koncepciója Az atomerőmű környezeti hatásai Összehasonlítás más hasonló létesítményekkel A létesítéssel kapcsolatos információk A létesítés szervezeti megvalósítása A létesítés ütemterve Felvonulási terület bemutatása A létesítési tevékenység hatása már üzemelő nukleáris létesítménnyel rendelkező telephely esetén Üzemelő nukleáris létesítménnyel rendelkező telephely átfogó balesetelhárítási terve a létesítés idejére Korábbi létesítési tevékenységek során szerzett tapasztalatok, valamint a biztonság szempontjából releváns nemmegfelelőségek bemutatása A létesítésben résztvevő szervezetek bemutatása Még rendelkezésre nem álló szükséges műszaki információ Felhasznált és meghivatkozott dokumentumok jegyzéke Egységes jelölési rendszer (KKS) Rajzok és egyéb grafikus információ 44

8 N3a.34. sz. útmutató 8 / Verzió Villamos és irányítástechnikai sémák Csőkapcsolási és műszerezési sémák Egyéb grafikus információ Kapcsolódó dokumentumok Hatósági előírásoknak való megfelelés Fejezet - A telephely leírása Földrajzi és demográfiai viszonyok A telephely földrajzi helyzete és leírása A lakosság száma és eloszlása A telephely közelében levő ipari, szállításra szolgáló és katonai létesítmények Elhelyezkedés és útvonalak Meteorológia Az erőmű környezetének a klímája Telephelyi meteorológiai mérési program Hidrológia Hűtővíz csatornák és tározók Áradások, elárasztás védelmi követelmények Alacsony vízszint megfontolások Jegesedés hatások Geológia, szeizmológia, hidrogeológia és geotechnika Felszíni törések, elmozdulások Alapvető geológiai és szeizmológiai információk A telephely geotechnikai jellemzése A telephely hidrogeológiai jellemzése Szeizmikus veszélyek és a tervezési alapban figyelembe veendő földrengés jellemzése Talajfolyás veszélye A felszín alatti anyagok és az alapok stabilitása Biológiai eredetű hatások és veszélyek Külső, ember okozta veszélyek Baleseti radioaktív kibocsátások becslése Rövid idejű atmoszférikus diszperzió becslése baleseti kibocsátások esetére Hosszú idejű diszperzió becslése normál üzemi kibocsátások esetére Folyékony halmazállapotú baleseti kibocsátások a talajvizekbe és felszíni vizekbe Monitoring program bemutatása 54

9 N3a.34. sz. útmutató 9 / Verzió Fejezet Rendszerek és rendszerelemek tervezése Általános biztonságtervezési alapok Biztonsági célok A magyar és a nemzetközi hatósági előírásoknak való megfelelés Osztályba sorolás, kategorizálás Az erőművi üzemállapotok és események kategorizálása Rendszerek és rendszerelemek osztályba sorolása Külső veszélyekkel szembeni védelem Földrengésállóság Szélsőséges időjárási körülmények elleni védekezés Külső elárasztás elleni védelem Repülőgép becsapódás Repülő tárgyak Tűz, robbanás és toxikus gázok elleni védelem Egyéb külső veszélyeztető tényezők Belső veszélyek elleni védelem Tűz, robbanás és toxikus gázok elleni védelem Belső elárasztás Repülő tárgy elleni védelem Feltételezett csőtörés hatásaként bekövetkező dinamikus hatás elleni védelem Egyéb belső veszélyeztető tényezők Biztonsági osztályba sorolt épületek és építészeti rendszerelemek Általános tervezési alapelvek - Építészeti tervezés Épületalapok Konténment Épületek és épületszerkezetek Gépészeti rendszerek és rendszerelemek Gépészeti berendezések speciális témái Tervezési tranziensek Az elemzések során alkalmazott számítógépes programok Kísérleti terhelés vizsgálatok Sérült állapotok figyelembe vétele Rendszerek, rendszerelemek és berendezések dinamikus próbája és vizsgálata 69

10 N3a.34. sz. útmutató 10 / Verzió MSZ , 2, és 3 osztályú berendezések, berendezés tartók és zóna tartó szerkezetek Szabályozó rúd hajtás rendszerei Reaktortartályon belüli szerkezetek Szivattyúk, szerelvények és dinamikus korlátozó elemek funkcionális tervezése, minősítése és üzem közbeni ellenőrzési programja Csővezetékek tervezése Kötőelemek Irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek Villamos rendszerek, rendszerelemek Gépészeti, villamos és irányítástechnikai, építészeti rendszerelemek minősítése Földrengésvédelmi minősítés Környezeti hatások szerinti minősítés Környezetállósági minősítés Elektromágneses hatások szerinti minősítés Üzem közbeni monitorozás, ellenőrzés, próba és karbantartás Tervezési biztonsági alapok és követelmények Anyagok Öregedéskezelés Fejezet - Reaktor Összefoglaló leírás Tervezési alap A reaktor leírása A reaktortartályon belüli szerkezeti elemek anyagai A reaktor működésének és biztonságának az Üzemanyagrendszer Nukleáris jellemzők Tervezési alap A nukleáris jellemzők leírása A nukleáris tervezésnél alkalmazott módszerek Az üzemanyagtöltetek reaktorfizikai jellemzőinek ellenőrzése A tervezés alatt bekövetkezett változtatások A nukleáris jellemzők Elemzési módszerek Termohidraulika Tervezési alap 82

11 N3a.34. sz. útmutató 11 / Verzió Az aktív zóna termohidraulikai jellemzőinek leírása A reaktor hőhordozó rendszerének termohidraulikai jellemzői A termohidraulikai jellemzők A termohidraulikai jellemzők megfelelőségét igazoló ellenőrzések és próbák A műszerezéssel szembeni követelmények A szabályozó- és biztonságvédelmi rendszer A reaktor belső szerkezetei A reaktor üzemeltetése Fejezet - A reaktor hőhordozó rendszere és a kapcsolódó rendszerek A rendszer ismertetése A reaktor hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszerek integritása A szerkezet szerepe Biztonsági tervezési alap A rendszer/berendezés leírása A rendszer/berendezés anyagai Kapcsolatok más rendszerekkel, és/vagy berendezésekkel A rendszer/berendezés üzemeltetés Irányítástechnika Szivárgás-ellenőrző rendszer Folyamatos analitikai mérőrendszer A rendszer/berendezés ellenőrzése, monitorozása, próbái és karbantartása Öregedés kezelés Radiológiai kérdések A rendszer/berendezés működésének és biztonságának az Reaktortartály és a felső blokk Főkeringtető szivattyúk Gőzfejlesztők Főkeringtető vezeték Térfogat- és nyomástartó rendszer A reaktor hűtőrendszer üzemi és biztonsági szerelvényei, tartószerkezetei A hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszer armatúrái Hozzáférés és berendezés követelmények az üzem közbeni ellenőrzés és karbantartási munkákhoz Kapcsolódó rendszerek 91

12 N3a.34. sz. útmutató 12 / Verzió Fejezet - Biztonsági rendszerek, rendszerelemek Biztonsági rendszerek, rendszerelemek anyagai Fémek Szerves anyagok Konténment rendszer Konténment funkció követelmények Primer Konténment rendszer Szekunder Konténment rendszer A Konténment belső beton és acél szerkezetei Konténment hűtő- és nyomáscsökkentő rendszerei Hasadási termékeket eltávolító és ellenőrző rendszer Éghető gáz eltávolító rendszer A Konténment szellőztető rendszere A Konténment gépészeti tulajdonságai Konténment szivárgás ellenőrzés Üzemzavari hűtőrendszerek Nagynyomású zónahűtő rendszer Kisnyomású zónahűtő rendszer Passzív hűtőrendszerek Üzemzavari tápvízellátó rendszer Üzemzavari bór rendszer Bórosvíz tároló rendszer A zónaolvadék lokalizáló rendszer (zónaolvadék csapda rendszer) A reaktor belső elemeit ellenőrző akna vizének üzemzavari felhasználó rendszere A gőzfejlesztő passzív hőelvezető rendszere A konténment passzív hőelvezető rendszere Üzemzavari gáztalanító rendszer Blokkvezénylői tartózkodást biztosító rendszerek (Blokkvezénylő, Tartalékvezénylő, egyebek) Egyéb biztonsági rendszerek Fejezet - Mérés- és irányítástechnika Mérés és irányítástechnikai rendszerek felépítése, funkcionális hozzárendelése és tervezési alapja A biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek mérés- és irányítástechnikája Reaktorvédelmi rendszer A biztonságos leállítást és a leállított állapotot fenntartó rendszerek mérés- és irányítástechnikája 99

13 N3a.34. sz. útmutató 13 / Verzió A biztonsági rendszerek és rendszerelemek mérés és irányítástechnikája Biztonság szempontjából fontos (biztonsági osztályba sorolt) mérés és irányítástechnikai rendszerek A biztonsággal összefüggő informatikai rendszerek A biztonsággal összefüggő reteszelő rendszerek A blokkvezénylők, azok kialakítása, blokkvezénylői információellátást biztosító eszközök A biztonsággal nem összefüggő irányítástechnikai rendszerek Diverz mérés és irányítástechnikai rendszerek Adatkommunikációs rendszerek Fejezet - A villamosenergia-ellátás rendszerei Általános tervezési alapelvek és megközelítések A telephelyen kívüli villamosenergia-ellátás rendszere A telephelyen belüli villamosenergia-ellátás rendszere Váltakozó áramú energiaellátás Egyenáramú energiaellátás Kábelezés és kábel útvonalak Földelés, túlfeszültség és villámvédelem Fő berendezés típusok Fejezet - Egyéb rendszerek és épületek, építmények A Egyéb rendszerek A.1 Üzemanyag tárolás és kezelés A.1.1 Friss üzemanyag tárolás és kezelés A.1.2 Kiégett üzemanyag tárolás és kezelés A.1.3 Kiégett üzemanyag tároló medence vizének hűtése és tisztítása A.1.4 Friss üzemanyag kezelő rendszer A.2 Vízrendszerek A.3 Technológiai segédrendszerek A.4 Levegő- és gázrendszerek A.5 Fűtési, szellőző és klíma - rendszerek A.6 Tűzvédelmi rendszerek A.7 Dízelgenerátor és segédrendszerei, A.8 Egyéb dízelgenerátor és segédrendszerei, A.9 Egyéb kisegítő rendszerek A.10 Emelő berendezések A.11 Vegyészet A.11.1 Primerköri hőhordozó A.11.2 Szekunderköri munkaközeg A.11.3 Egyéb technológiai közegek, segédanyagok A.11.4 Víztisztítás vegyészeti megalapozása 118

14 N3a.34. sz. útmutató 14 / Verzió 4.9B A nukleáris létesítménnyel összefüggő építmények B.1 Általános építészeti tervezési alapelvek B.2 Nukleáris építmények és épületszerkezetek B.3 Egyéb építmények és épületszerkezetek Fejezet - Tápvíz ellátó, gőz- és energia átalakító rendszerek Rendszerek szerepe és általános leírásuk Frissgőz-rendszer Tápvízrendszerek A turbina- és a generátorrendszer 124 (NBSZ ja)) Turbina Tervezési alap A rendszer/berendezés leírása Turbina rotor integritása Generátor Fő- és mellékkondenzátum-rendszer Gőzfejlesztő leiszapoló rendszer A főgőzvezeték és tápvízvezeték törését meggátoló intézkedések Turbina elkerülő rendszer Háziüzemi gőzrendszer Fejezet - Radioaktív hulladék kezelés Kibocsátási források meghatározása Folyékony hulladék kezelő rendszerek Gáznemű hulladék kezelő rendszerek Szilárd hulladék kezelő rendszerek Üzemzavarok, súlyos balesetek és nagyon súlyos balesetek kezelése és felszámolása során keletkező hulladékok kezelésének koncepciója Keletkező hulladékok minőségének és mennyiségének becslése Átfogó hulladékkezelési koncepció bemutatása A technológiai rendszerek radioaktivitását és a környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer Értékelés Fejezet - Sugárvédelem Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint (ALARA) betartásának biztosítása (ALARA megfontolások) A radioaktív sugárzás forrásai A sugárvédelem tervezési tulajdonságai Dózisszámítások Sugárvédelmi program Értékelés Fejezet - Az üzemeltetés irányítása 134

15 N3a.34. sz. útmutató 15 / Verzió Az engedélyes szervezeti struktúrája Az üzemeltető szervezet A biztonsági követelmények betartását ellenőrző szervezet A műszaki háttérszervezet A személyzettel szemben támasztott követelmények és azok teljesülésének módja Képzés A személyzet képzési programja Az oktató szimulátor leírása Alkalmazandó hatósági dokumentumok Üzemviteli program bevezetése Felülvizsgálatok és auditok Az Engedélyes kijelölt szervezete által végzett felülvizsgálat Az Engedélyestől független külső szervezet által végzett felülvizsgálat Felülvizsgálati és audit programok Erőművi eljárások Adminisztratív jellegű utasítások Üzemviteli és karbantartási eljárások Védelem Fizikai védelem Szolgálatra való alkalmasság Fejezet - Üzembehelyezés Az EBJ-be csatolandó előzetes üzembe helyezési programmal kapcsolatos információ Tesztelési eljárások, a vizsgálati és teszt programok célja és terjedelme, tesztelési nyilvántartások A tesztelési eredmények és jóváhagyása Az üzembe helyezési program kialakításánál felhasználni kívánt tesztelési és üzemeltetési tapasztalatok A vizsgálati és teszt programok irányítása Szervezet és a személyzet biztosítása Az üzembehelyezéshez szükséges személyzet biztosításának előzetes terve Alapul vett hatósági előírások Az üzembehelyezési program előzetes ütemezése Az üzemeltetési, üzemzavari és veszélyhelyzeti utasítások előzetes ellenőrzési terve 147

16 N3a.34. sz. útmutató 16 / Verzió A VBJ előzetes verziójába csatolandó speciális információ Fejezet Biztonsági elemzések Általános megfontolások és felhasznált referencia dokumentumok Biztonsági célok és determinisztikus elfogadási kritériumok A posztulált kezdeti események beazonosítása és osztályozása Emberi beavatkozások Determinisztikus elemzések A megközelítés általános leírása A normál üzem biztonsága Az egyes posztulált kezdeti esemény csoportok elemzése A TAK 1 üzemzavarok elemzése (komplex üzemzavarok) A TAK 2 üzemzavarok elemzése (súlyos balesetek) A biztonsági elemzések eredményeinek az összefoglalása Fejezet - Üzemeltetési Feltételek és Korlátok (ÜFK) Alkalmazás Biztonsági korlátok Az üzemeltetés korlátozó feltételei, védelmi határértékek, beavatkozások és ellenőrzési követelmények Adminisztratív követelmények Megalapozás Fejezet - Irányítási rendszer Az irányítási rendszer biztonsági követelményei Az atomerőmű irányítási rendszerei a létesítés különböző fázisaiban Minőségirányítás A minőségirányítási programmal szemben támasztott követelmények Minőségbiztosítási útmutató Irányelvek A minőségbiztosítás szervezeti felépítése A minőségbiztosítási program felelősségi elosztása A minőségbiztosítási program leírása A minőségbiztosítási dokumentáció és dokumentáció kezelés Felülvizsgálatok és auditok A beszállítók minősítése és a vonatkozó auditok Folyamatfelügyelet Anyagok, berendezések és szolgáltatások ellenőrzése A szállítás, kezelés és tárolás felügyelete A nem megfelelőség kezelése és javító intézkedések 166

17 N3a.34. sz. útmutató 17 / Verzió A minőségirányítási program megvalósítása Minőségirányítási program a tervezés során Minőségirányítási program a létesítés során Minőségirányítási program az üzembe helyezés során Minőségirányítási program az üzemeltetés során Megbízhatóság biztosítási program útmutató A megbízhatósági program terjedelme, fázisai és céljai A megbízhatósági program megvalósítása A tapasztalatok visszacsatolásának a folyamata Karbantartás hatékonyság monitorozás A VBJ-hez szükséges megbízhatósági programinformáció Fejezet - Ember-gép kapcsolat Az ergonómiai tervezési program céljai és terjedelme Az erőmű üzemeltetési tapasztalatainak felülvizsgálata Funkcionális követelmények elemzése és funkcionális hozzárendelés Feladatanalízis Személyzet biztosítása és minősítése Emberi megbízhatósági elemzés Ember-gép kapcsolati tervezés Folyamat és kezelési utasítások, eljárásrendek kidolgozása Oktatási program kidolgozása Az ergonómiai tervezés eredményeinek a verifikálása és validálása Az emberi teljesítmény monitorozása Fejezet - Valószínűségi biztonsági elemzés (PSA) A PSA általános megközelítései Valószínűségi biztonsági célok és kritériumok PSA terjedelme és az elemzés részletességének a mértéke A PSA eredményei szintű PSA eredményei és következtetések szintű PSA eredményei és következtetések Megállapítások a PSA alapján és azok alkalmazása Fejezet - Veszélyhelyzetre való felkészülés előzetes terve A védekezés irányítása Veszélyhelyzeti létesítmények A veszélyhelyzet fejlődése, a radioaktív kibocsátások és a baleset következményei értékelésének képessége Balesetelhárítási terv több blokk esetén Fejezet - Az atomerőmű és blokkjai megszüntetésének előzetes terve 185

18 N3a.34. sz. útmutató 18 / Verzió Általános alapelvek és szabályozás A leszerelés különböző megközelítési módjai A leszerelés koncepcióterve Leszerelési terv A sugárzási források Sugárellenőrzés a leszerelés alatt Újrahasznosítható anyagok A leszerelés rendszerei, eszközei és szervezete Az erőmű leszerelésének végpontja SZ. MELLÉKLET A BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALOMJEGYZÉKE SZ. MELLÉKLET A BJ TARTALMA A KÜLÖNBÖZŐ ENGEDÉLYEK KÖVETELMÉNYEI FÜGGVÉNYÉBEN 275

19 N3a.34. sz. útmutató 19 / Verzió 1. BEVEZETÉS 1.1. Az útmutató tárgya és célja Az útmutató ajánlásokat tartalmaz az NBSZ 1., 2., 3a., 4. és 9. köteteiben rögzített előírások teljesítésére. Az útmutató célja, hogy ajánlásokat adva az új atomerőművek biztonsági jelentéseinek formai és tartalmi követelményeivel kapcsolatosan egyértelművé tegye a hatósági elvárásokat, és ezzel elősegítse az érvényes előírásokban meghatározott nukleáris biztonsági kritériumok teljesülését, az alkalmazott műszaki megoldásoknak megfelelően, a nukleáris biztonság szempontjából Vonatkozó jogszabályok és előírások A nukleáris biztonsági követelmények jogszabályi hátterét az Atv. és a Rendelet biztosítja Jogi szabályozás Törvények évi CXVI. törvény az atomenergiáról évi XLV. törvény a mérésügyről (mérésekre és mérőeszközökre vonatkozó követelmények vonatkozásában) évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXXI. törvény a tűzelleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (18. ; ) évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (54. ) évi CLV. törvény a minősített adat védelméről évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról Kormányrendeletek 118/2011. (VII.11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről. 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről.

20 N3a.34. sz. útmutató 20 / Verzió 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazási körébe tartozó egyes anyagok, berendezések és létesítmények tulajdonjoga megszerzésének speciális feltételeiről, valamint birtoklásuk, üzemben tartásuk bejelentésének rendjéről. 275/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet az országos sugárzási helyzet és radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről. 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól. 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről. 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről. 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról. 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről. 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről. 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról. 155/2014. (VI. 30.) Korm. rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről.

21 N3a.34. sz. útmutató 21 / Verzió Miniszteri rendeletek, határozatok 1/1994. (HT 15.) NBEK határozat a Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság május 28-i ülésének határozata 23/1997.(VII. 18.) NM rendelet radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról. 47/1999.(VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 16/2000.(VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 8/2001.(III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki Biztonsági Szabályzata követelményei hatályba léptetéséről. 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról. 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelete az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről 30/2001.(X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelméről. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól. 7/2007. (III. 6.) IRM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályairól. 7/2012. (III. 7.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési szabályairól. 47/2012. (X. 4.) BM rendelet az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendőrségi feladatokról. 55/2012. (IX. 17.) NFM rendelet a nukleáris létesítményben foglalkoztatott munkavállalók speciális szakmai képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről. 51/2013. (IX. 6.) NFM rendelet a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról. 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Hatósági útmutatók A hatósági követelmények teljesítésére az OAH által kiadott hatósági útmutatók tartalmaznak ajánlásokat. Jelen útmutatóban tárgyalt egyes

22 N3a.34. sz. útmutató 22 / Verzió szakterületekhez kapcsolódóan az OAH honlapján további útmutatók érhetők el, amelyek ajánlásait is célszerű figyelembe venni Műszaki szabályozás A Biztonsági Jelentésben legalább az alábbi területekre meg kell határozni a használandó szabványok körét: Nukleáris biztonsági osztályba sorolt gépészeti rendszerekre, rendszerelemekre; Nukleáris biztonsági osztályba sorolt villamos technológiai és irányítástechnikai rendszerekre, rendszerelemekre; Építészeti szakterületre; Sugárvédelem, radioaktív hulladékkezelés, fizikai védelem és baleset elhárítás szakterületekre; Környezetvédelem szakterületekre; Felületvédelem szakterületre; Megfelelőség értékelés szakterületre; Tűzvédelem szakterületre; Roncsolásmentes vizsgálat szakterületre; Emelőgépekre; Minőségirányítás szakterületre; Erőművi berendezések beszerzésére Hazai szabványok MSZ MSZ EN MSZ IEC MSZ ISO MSZ EN ISO A szállító országnak az atomerőmű tervezésénél és létesítésénél figyelembe vett szabályozási és normatív előírásai Azok a szabványok és normatív előírások, melyeket a szállító az atomerőmű és rendszerei, berendezései tervezése, gyártása, építése, szerelése és üzembe helyezése során figyelembe vett.

23 N3a.34. sz. útmutató 23 / Verzió NAÜ dokumentumok A NAÜ dokumentumok alatt azokat az elsősorban a biztonságot érintő szabványokat és útmutatókat kell érteni, amelyeket a tervező a tervdokumentáció elkészítésekor figyelembe vett, illetve a szállító és a fogadó ország a saját nemzeti szabályozásába beépített Nemzetközi és általánosan használt nemzeti előírások Azon, a nukleáris iparban általánosan elfogadott és használt nemzeti beleértve a harmadik országokat és nemzetközi szabályozások és előírások köre, melyeket a tervező a tervdokumentáció elkészítésekor figyelembe vett.

24 N3a.34. sz. útmutató 24 / Verzió 2. MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 2.1. Meghatározások Az útmutató az Atv. 2. -ában, valamint a Rendelet 10. számú mellékletében ismertetett meghatározásokon kívül az alábbi definíciókat tartalmazza. Előzetes biztonsági tájékoztató: Az OAH részére az engedélyes által összeállított véleményezésre benyújtott dokumentum, amely előzetes biztonsági tervezési információt tartalmaz az EBJ benyújtását megelőzően. N+2 kritérium: Biztonsági funkciót ellátó rendszertől elvárt hibatűrési képesség, ahol egyszeres meghibásodás és karbantartás vagy próba miatti elérhetetlenség egyidejű fennállása esetén is teljesülnie kell a rendszer által ellátott biztonsági funkciónak Rövidítések ALARA BJ EBJ IBF IBJ Ket. NAÜ Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint (As Low As Reasonably Achievable - ALARA) Biztonsági Jelentés Előzetes Biztonsági Jelentés Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat Időszakos Biztonsági Jelentés A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény Nemzetközi Atomenergia Ügynökség PSA Valószínűségi Biztonsági Elemzés (Probabilistic Safety Assessment) ÜFK VBJ VBJev Üzemeltetési Feltételek és Korlátok Végleges Biztonsági Jelentés Végleges Biztonsági Jelentés előzetes verziója

25 N3a.34. sz. útmutató 25 / Verzió 3. AZ ÚTMUTATÓ A JÁNLÁSAI Az Előzetes és az azon alapuló Végleges Biztonsági Jelentés az erőmű alapdokumentuma. Az Előzetes és a Végleges Biztonsági Jelentések szerepe kissé eltérő: az Előzetes jelentés legfőbb szerepe az, hogy ez a létesítési engedély iránti kérelem legfontosabb eleme, ennek alapján ítéli meg az OAH a leendő létesítmény biztonságát. A Jelentés részletessége ennek megfelelő kell, hogy legyen. A Végleges Biztonsági Jelentés első verziója az üzemeltetési engedély megadására vonatkozó kérelem részét képezi, így annak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely a létesítés vagy az üzembe helyezés során módosult, illetve csak akkor jött létre. Mindkét jelentés szerepe, hogy hitelt érdemlően, igazoltan és műszakilag megalapozottan bizonyítsa, hogy az adott engedély (létesítési, üzembe helyezési, majd üzemeltetési) a nukleáris biztonsági szempontból kiadható. 3a Az atomerőművi blokk létesítését, üzembe helyezését és üzemeltetését megelőző hatósági engedélyeztetési eljárások megalapozásához Biztonsági Jelentést kell készíteni. A Biztonsági Jelentésben egységes rendszerbe kell foglalni az atomerőmű létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó követelmények teljesítésének igazolására vonatkozó információkat. 3a Az engedélyesnek valamennyi, az Előzetes és Végleges Biztonsági Jelentésben hivatkozott vagy figyelembe vett - nyilvánosan nem hozzáférhető - dokumentációval rendelkezni kell. A 3a pontban leírt kötelezettség a Biztonsági Jelentések elkészítésére az engedélyes, illetve az engedélyért folyamodó szervezet kötelezettsége, miképpen a jelentés tartalmáért alapvetően ő felel. Ezt hangsúlyozza a 3a pont is azzal, hogy minden olyan háttéranyagnak birtokában kell lennie, amely megalapozza a jelentésekben leírt állításokat. Ez szorosan a generáltervező fogalmához és szerepköréhez. Az NBSZ 3a. kötet az Előzetes és Végleges Biztonsági Jelentés tartalmi követelményire vonatkozóan az következőket írja elő: 3a Az Előzetes és Végleges Biztonsági Jelentést a következő tartalmi követelmények alapján kell összeállítani: a) a Biztonsági Jelentés, illetve annak módosítása mely jogszabályoknak, illetve jogszabály-módosításoknak való megfelelést szolgálja, b) az atomerőművi blokk általános tervezési elvei és az alapvető biztonsági célkitűzések teljesítésére alkalmazott módszerek,

26 N3a.34. sz. útmutató 26 / Verzió c) a tervezési dokumentáció alapvető elemei, bemutatva a telephelyet, az atomerőmű kialakítását és normál üzemeltetését, tervezési alapját, valamint az előírt biztonsági szint teljesülését bizonyító elemzéseket, d) a telephely biztonság szempontjából meghatározó jellemzői, e) a biztonsági funkciók, az azokat megvalósító rendszerek és rendszerelemek, a biztonsági osztályba sorolás elvei, a rendszerek, rendszerelemek tervezési alapja, műszaki leírásuk és működésük bemutatása minden üzemállapotban, f) az atomerőmű biztonságának céljából, a TA1-4 és TAK1-2 üzemállapotok esetére a biztonsági kritériumok és a radioaktív anyagok kibocsátási korlátai teljesülésének igazolására elvégzett biztonsági elemzések bemutatása, valamint TA1-4 és TAK1 üzemállapotok esetén annak bemutatása, hogy megfelelő biztonsági tartalékok állnak rendelkezésre, g) a biztonsági funkciókat megvalósító mérő és irányítástechnikai rendszerek, az aktív, elektronikus védelmi rendszerek, valamint az üzemeltető személyzetet támogató és regisztráló rendszerek, h) az atomerőművet üzemeltető szervezet és az irányítási rendszer leírása és biztonsági szempontjai, az erőműhöz kapcsolódó szervezetek leírása, i) az atomerőmű üzembe helyezésének programja és annak alapjául szolgáló megfontolások, továbbá ia) az Előzetes Biztonsági Jelentésben annak bemutatása, hogy az előirányzott üzembe helyezési tevékenység alkalmas annak igazolására, hogy az atomerőművi blokk a terveknek és a biztonsági előírásoknak megfelelően fog működni, ib) a Végleges Biztonsági Jelentésben azok az üzembe helyezési eredmények, amelyek a biztonságos működést alátámasztják, j) az üzemzavar-elhárítási utasítások és a baleset-kezelési útmutatók, az ellenőrzési utasítások, az üzemeltető személyzet képzettségi követelményei és képzése, az üzemeltetési tapasztalatok és a releváns kutatási eredmények visszacsatolásának eljárása és az öregedéskezelés átfogó programja, k) a karbantartási, tesztelési és felügyeleti programok és az azok alapjául szolgáló megfontolások, l) az üzemeltetési feltételek és korlátok, valamint ezek műszaki megalapozása, m) a sugárvédelmi politika, stratégia, módszerek és szabályozás, n) a telephelyi nukleáris baleset-elhárítási felkészülés tervezési alapja és megfelelősége, valamint a kapcsolatok és koordináció azokkal a telephelyen kívüli szervezetekkel, amelyeknek szerepük van a nukleárisbaleset-elhárításban,

27 N3a.34. sz. útmutató 27 / Verzió o) a radioaktív hulladékok telephelyi kezelésének rendszere, p) a tervezés és üzemeltetés során a végső leállítás és a leszerelés figyelembevételének szempontjai, q) több blokkal rendelkező atomerőmű esetén a blokkok közötti lehetséges technikai, szervezeti és adminisztratív kölcsönhatások, valamint r) az emberi tényezők és a biztonsági kultúra. Fontos kiemelni, hogy a 3a pont a jelentések tartalmi követelményeit csak nagy vonalakban rögzíti, a felsorolt alpontok nem tekinthetők tartalomjegyzéknek. További figyelembe veendő tartalmi elvárásokat fogalmaznak még meg az NBSZ pontok. Lényeges megjegyezni, hogy a 3a pont egy-egy alpontja több száz vagy ezer oldalas anyagnak felel meg. Az a)-c) alpontoknak megfelelő fejezetekben a bevezető és összefoglaló jellegű információkat kell rögzíteni. A részletes információkat tartalmazó fejezetek a d) alponttól kezdődnek. A d) pontba tartozó legfontosabb információk a telephelyvizsgálat során feltárt külső veszélyeztető tényezőkre vonatkozó adatok, beleértve a veszélyeztetettségi görbéket, ahol ez értelmezhető, meghatározható. Ezek az adatok alapvető bemenő információként szolgálnak a biztonsági elemzésekhez. Szintén ide tartoznak a telephelynek és környékének azok a leíró jellegű adatai, amelyeknek biztonsági jelentőségük lehet. Ebbe többek között beleértendők az elrendezésre vonatkozó információk (méretek, geodéziai adatok, stb.), talajmechanikai adatok. Az e) pont alatt megadandó információk legnagyobb volumenét a biztonság szempontjából fontos RRE-k részletes műszaki leírása teszi ki, amit a szükséges mértékben, a tervezők aláírásával hitelesített rajzokkal kell támogatni. A hasonló jellegű rendszerek esetében célszerű egy megfelelő séma szerint rendezni a leírást, amely segíti mind a leírások elkészítését, mint azok felülvizsgálatát, használatát. A leírásoknak tartalmazni kell az RRE-k tervezési alapját, azok különböző minősítését, műszaki leírását (méretek, anyagjellemzők, stb.) és működési leírását. A működési leírásoknak ki kell térni arra, hogy mely üzemállapotokban lehet szükség az adott RRE működésére és mely üzemállapotokban szükséges és képes megőrizni a működőképességet. Az f) pont tartalma le kell, hogy fedje az elemzési eszközök leírását, az azok validációjára vonatkozó információkat, a TA2-4 állapotokat eredményező kezdeti események determinisztikus elemzéseit az előírt kritériumok teljesülésének igazolására. Az egyes RRE-k tervezési alapjának való tervezői számításokat vagy itt, vagy az e) alpont alatti leírásokkal együtt kell megadni. A biztonságos üzemelés feltételeit (TA1 állapotban) bizonyító

28 N3a.34. sz. útmutató 28 / Verzió elemzések is az előbbiekhez tartoznak, és ezek szorosan összefüggnek a l) alponttal. A TAK1-2 üzemállapotokra vonatkozó elemzésekkel kell bizonyítani a korlátozott környezeti hatás kritériumának teljesülését. Szintén ide tartozik a valószínűségi kritériumok teljesülésének igazolása, beleértve azt, hogy a TA2-4 és TAK1-2-vel nem lefedett esetek gyakorlatilag kizárhatóak. A g) pont tartalma akár beleérthető az e) pont alatt leírtakba, legfeljebb azért érdemes külön tárgyalni ezeket, mert az eltérő jelleg miatt a mérő és irányítástechnikai rendszerek eltérő leírásmódot igényelnek. A h) alpont olyan, hogy lényegesen eltérhetnek az ennek eleget tevő részek az Előzetes és a Végleges Biztonsági Jelentésben. Az Előzetes jelentésben azt kell leírni, hogy a tervező milyen szervezeti és irányítási rendszert lát megfelelőnek a működő erőmű számára, a Végleges jelentésben viszont a tényleges szervezeti és irányítási rendszert. Célszerűen összevonható az r) alatt leírt követelményekkel, amelynek megfelelően be kell mutatni az emberi tényezőt figyelembe vevő tervezési szempontokat, valamint a biztonsági kultúra fenntartására tett tervezői erőfeszítéseket. A i) alpont alatti tartalom szintén lényegesen különbözik az Előzetes és a Végleges jelentésekben (ia) és ib)). Míg az első esetben az üzembe helyezés terveit és a megalapozásokat kell leírni, a második esetben annak eredményeit, amelyek az RRE-k null-állapotát jellemzik. Az j) és k) pontok alatt nem az üzemzavar-elhárítási utasítások és a balesetkezelési útmutatók, az ellenőrzési utasítások stb. bemásolása a cél, hanem azok elveinek, rendszerének, alkalmazási módjának, azaz a megalapozásuk leírása, az összhangjuk és teljességük biztosítására tett tervezői megfontolások bemutatása. Ezeket az információkat eltérő módon kell az Előzetes és a Végleges jelentésekben megjeleníteni. A l) pontban előírt megalapozásoknak szerepelniük kell az e)-h) pontoknak megfelelő leírásokban. Az üzemeltetési feltételeket és korlátokat teljes részletességgel meg kell jeleníteni a jelentésben. Az m), n) és o) pontok alatti információk tipikusan önálló dokumentumokban jelennek meg. Lényeges, hogy az Előzetes és a Végleges jelentésekben nemcsak maguknak a dokumentumok, hanem tartalmuk megalapozásának is meg kell jelennie. A p) pont alatt az általános elveken túl az előzetes leszerelési terv becsatolása szükséges. A q) pont alatt a több blokkos erőmű esetén a blokkok kölcsönhatásainak leírását és elemzését kell megadni minden üzemállapotra. A 3a pontok követelményei szorosan ide tartoznak.

29 N3a.34. sz. útmutató 29 / Verzió 3a Az Előzetes és Végleges Biztonsági Jelentésben szereplő leírásokban, elemzésekben és megállapításokban a telephely egészét is vizsgálni kell annak érdekében, hogy olyan veszélyeztető tényezőket is figyelembe vegyenek, amelyek: a) rövid időn belül az összes létesítményt érinthetik, b) a létesítmények közti káros kölcsönhatásokból származhatnak. 3a Olyan telephely esetén, ahol több atomerőművi blokk vagy nukleáris létesítmény is üzemel, és a létesítmények osztoznak valamilyen emberi vagy más erőforráson, akkor igazolni kell, hogy az elvárt biztonsági funkciók így is teljesülnek valamennyi blokk és létesítmény esetében. Az útmutató jelen fejezetében a BJ-re vonatkozó formai követelmények bemutatása és a rendszerek, rendszerelemek és szerkezetek (beleértve az építmények és épületszerkezeteket) leírására vonatkozó általános egységesített tartalmi követelmények ismertetése található Általános ajánlások A BJ formai felépítését tekintve alapvetően a jelen útmutató 1. sz. Mellékletében található BJ tartalomjegyzék alapján kialakított struktúrát kell követni. A BJ oldalak egységes megjelenésének biztosítása érdekében a már korábban kialakított sablonokat kell használni Szövegezés, szerkesztés Tekintve, hogy műszaki szövegről van szó, kerülendő a többes szám első személyű cselekvő és a többes szám harmadik személyű cselekvő igeragozás használata! Ez alól csak az az eset kivétel, ha az alanyt meghatározza a mondat. Általános szabály a személytelen mondatszerkezet alkalmazása. A forrásokban nem SI egységekben lévő adatok beépítése esetén az adatmezőben első helyen az SI-re átszámolt értéket kell feltüntetni, mellette zárójelben az eredeti értéket és egységet kell megadni. Indokolt esetben számítási képleteket az eredeti formájukban kell idézni akkor, ha a számeredmény dimenziója nem SI-ben van. A BJ-hez tartozó ábrákat és táblázatokat, ha azok az A4 lapnál kisebb méretűek, akkor szövegközi ábrának és táblázatnak kell tekinteni és a szöveges fájlokban a megfelelő helyen kell elhelyezni. Az ennél nagyobb méretű ábrákat és táblázatokat a fejezet vagy pont végén kell megjeleníteni folyamatos számozással. A számozást úgy kell meghatározni, hogy abból a fejezethez vagy ponthoz tartozás azonosítható legyen.

30 N3a.34. sz. útmutató 30 / Verzió A BJ más részeire történő hivatkozásokat a BJ fejezet vagy pont decimális számával és a fejezet vagy pont kifejezéssel kell megadni. Tilos az oldalszámra történő hivatkozás. A hivatkozott dokumentumok a BJ 1. fejezet mellékletében kerülnek összegyűjtésre. A dokumentumok folyamatos számozással kerülnek listázásra. A BJ-ben a hivatkozott dokumentum ezen lista szerinti azonosítóját kell majd megadni. A BJ oldalszámozása egységenként újra kezdődik. Formátuma a következő: fejezet esetén pl. f-xxx, f: fejezet száma, xxx: futó számozás, két decimális fejezet vagy pont esetén: f.f-xxx, ahol f.f az adott két decimális számot jelöli, három decimális esetén: f.f.f-xxx. Az oldalszámozás nem tartalmaz összlapszámot. A fejezet vagy pont teljességének nyomtatott állapotban történő ellenőrizhetősége céljából a fejezet vagy pont végére... fejezet vége vagy... pont vége szöveget kell szerepeltetni. A BJ tartalomjegyzékeit minden esetben a szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjével kell előállítani, amelyet ki kell egészíteni a kapcsolódó ábrák listájával. A BJ-t tartalmazó fájlok méretét a kezelhetőség figyelembe vételével kell meghatározni, amelyet igazítani kell a fejezetek és pontok tagolásához. A fájlok neveit az így tagolt fejezetek és pontok azonosítói alapján kell meghatározni Blokkspecifikus információk megjelenítése a BJ-ben A blokkspecifikusság megjelenítése az adott jellemzőt ismertető decimális egység szintjén történik. Ezen decimális egységen belül további decimális aláosztást (BJ pontokat) kell képezni, a decimális címét meg kell ismételni a blokkspecifikusságra utaló kifejezéssel kiegészítve. Az adott decimális pont tehát ilyen helyeken tovább tagolódik blokk v. blokkok szerint és a specifikus információkat blokkok szerint szétválasztva ismerteti. A blokk specifikus részeket minél alacsonyabb decimális szintre kell leszorítani, hogy a változatlanul érvényes megismételendő szövegrész mennyisége csökkenthető legyen. Az ábra és táblázat számok folyamatos számozásúak, így azokban a blokkspecifikusságot csak a címben kell megjeleníteni, az azonosító számban nem A VBJ számítógépes adathordozón készülő példánya A BJ-t a Microsoft Word magyar nyelvű változatával kell elkészíteni. A nyomtatott változatot tartalmazó teljes BJ-t Word formátumban kell