A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2015) 7324 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( ) a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA /C (korábbi C 1/2009, NN 69/08) számú ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL (EGT-vonatkozású szöveg) (Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles) HU HU

2 NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( ) a Magyarország által a MOL Nyrt. részére nyújtott SA /C (korábbi C 1/2009, NN 69/08) számú ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL (EGT-vonatkozású szöveg) (Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére, tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, tekintettel a Bizottság határozatára, amelyben a Bizottság az SA (korábbi C 1/09, NN 69/08) támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról határozott 1, miután a fent hivatkozott rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel a benyújtott észrevételekre, mivel: 1. HÁTTÉR 1.1. Az érintett intézkedések (1) A magyarországi bányászati tevékenységekre vonatkozó általános szabályokat az évi bányászati törvény 2 (a továbbiakban: bányászati törvény) határozza meg, A bányászati törvény különbséget tesz két különböző jogi eszköz, nevezetesen i. a koncesszió 3, illetve ii. az engedély 4 alapján folytatott bányászati tevékenységek A Bizottság január 13-i C(2008) 8842 végleges határozata az SA (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról (HL C 74., , 63. o.). Az évi XLVIII. törvény a bányászatról. A koncessziók az úgynevezett ásványi nyersanyagokban gazdagnak és rendkívül értékesnek tekintett zárt területeket érintik. A koncessziós szerződéseket az illetékes magyar hatóság nyilvános pályázatot követően a pályázat nyerteseinek ítéli oda. HU 2 HU

3 között. Az ásványi nyersanyagok kitermeléséért mindkét esetben a kitermelt ásványi nyersanyag értékének adott százalékában meghatározott bányajáradékot kell fizetni az állam számára. (2) A bányászati törvény úgy rendelkezik, hogy amennyiben az engedéllyel rendelkező bányavállalkozó az engedély időpontjától számított 5 éven belül nem kezdi meg a kitermelést, a bányászati jogot törlik. A bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdése értelmében azonban az említett határidő a bányafelügyelet és a bányavállalkozó közötti megegyezés útján meghosszabbítható. Ebben az esetben a bányavállalkozó az eredeti kérelem időpontjában alkalmazottnál magasabb, de legfeljebb az eredeti mérték 1,2-szeresének megfelelő mértékű térítést köteles fizetni. (3) A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (a továbbiakban: MOL) több alkalommal is kapott engedélyt szénhidrogének kitermelésére. Mivel a MOL az engedély megszerzését követő öt éven belül nem kezdte meg a szénhidrogének kitermelését, az illetékes miniszter december 22-én megállapodott a MOL-lal a szerződés meghosszabbításáról (a továbbiakban: a évi megállapodás). A évi megállapodás a meghosszabbítás ellenében egy 2020-ig, éves alapon kiszámítandó térítésről rendelkezett, amelynek mértéke az eredeti engedélyben meghatározott 12 %-os bányajáradéknak egy 1,020 és 1,050 közötti szorzóval felszorzott összege. (4) A bányászati törvény január 8-ától hatályos módosítása (a továbbiakban: a bányászati törvény évi módosítása) értelmében a szénhidrogén kitermelésére vonatkozó engedélyek kapcsán fizetendő bányajáradék mértéke a kitermelt ásványi nyersanyagok 5 értékének 12 %-áról 30 %-ára nőtt. Az emelt járadékmérték nem volt alkalmazandó azokra a gazdasági szereplőkre, akiknek korábban hosszabbították meg a kitermelési engedélyüket A hivatalos vizsgálati eljárás megindítása (5) A Bizottság január 3-án úgy döntött, hogy a Magyarország által végrehajtott, állítólag a MOL számára előnyt biztosító állami támogatást képező intézkedések tekintetében megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6 (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Az SA (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról szóló, január 13-i C(2008) 8842 végleges bizottsági határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának március 28-i számában 7 tették közzé. (6) Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság az irányú aggályainak adott hangot, hogy a Magyarország által tett intézkedéssorozat együttes hatásának eredményeképpen a MOL szelektív előnyben részesült. Az intézkedéssorozat két elemből állt: a évi megállapodásból és a bányászati törvény évi módosításából. A Bizottság előzetes értékelése szerint a magyar hatóságok a MOL-t kedvezőbb elbánásban részesítették, mint annak az azonos engedélyezési rendszerben működő versenytársait Engedélyt az úgynevezett ásványi nyersanyagokban szegényebbnek és kevésbé értékesnek ítélt nyílt területek tekintetében adnak ki. Amennyiben a kérelmező a jogszabályokban foglalt követelményeknek eleget tesz, az illetékes nemzeti hatóság nem tagadhatja meg a kitermelési engedély kiadását. Az emelés a termelésbe január 1. és január 1. között bevont mezőkre vonatkozott. HL L 115., , 92. o. HL C 74., , 63. o. HU 3 HU

4 1.3. A hivatalos vizsgálati eljárás lezárása (7) A Magyarország által a MOL részére nyújtott, SA (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról szóló, június 9-i határozatában 8 (a továbbiakban: a megtámadott határozat) a Bizottság megállapította, hogy a MOL javára hozott intézkedés, nevezetesen a évi megállapodás és a bányászati törvény évi módosítása együttesen az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A Bizottság felszólította Magyarországot a támogatás MOL-tól történő visszavételére, és ezáltal a támogatás nyújtása előtt fennálló piaci helyzet visszaállítására A Törvényszék T-499/10. sz., MOL NYRT. kontra Európai Bizottság ügyben hozott november 12-i ítélete (8) A MOL keresete nyomán a Törvényszék a T-499/10. sz. ügyben hozott november 12-i ítéletével 10 megsemmisítette a megtámadott határozatot arra hivatkozva, hogy az intézkedés szelektív jellege nem tekinthető bizonyítottnak. (9) A Törvényszék ítélete szerint a évi megállapodás nem volt szelektív. A Törvényszék ugyanis kijelentette, hogy a magyar hatóságok mérlegelési jogkörüknél fogva képesek maradtak egyenlő bánásmódot biztosítani a hasonló helyzetben lévő bányavállalkozók számára. Ezért a Törvényszék szerint amennyiben valamely állami támogatást nem képező megállapodáson kívül álló feltételek a későbbiekben oly módon változnak, hogy a megállapodásban részes fél előnyös helyzetbe kerül a hasonló megállapodást nem kötő más gazdasági szereplőkkel szemben, ez önmagában nem elégséges alap ahhoz, hogy a megállapodást és a megállapodáson kívül álló feltételek későbbi változásait együttesen állami támogatási intézkedésnek lehessen tekinteni A Bíróság C-15/14P. sz., Európai Bizottság kontra MOL Nyrt. ügyben hozott június 4-i ítélete (10) A Bíróság a C-15/14P. sz. ügyben hozott június 4-i ítéletével 11 helyben hagyta a Törvényszéknek a megtámadott határozatot megsemmisítő ítéletét. (11) A Bíróság ítéletében megerősítette a Törvényszék értékelését, miszerint a évi megállapodás szelektív jellege nem tekinthető bizonyítottnak, és hogy a évi megállapodásnak és a bányászati törvénynek a társítása jogszerűen nem minősíthető az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak. (12) A Bíróság hangsúlyozta, hogy alapvető különbség áll fenn a mentességeket vagy kedvezményeket biztosító általános programok amelyek jellegükből eredően automatikusan biztosítanak előnyt, illetve a további díjak kiszabását előíró fakultatív nemzeti jogi rendelkezések szelektív jellegének vizsgálata között. Abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében kiegészítő díjakat szabnak ki, a puszta tény, hogy e hatóságok bizonyos, törvényben meghatározott éspedig nem korlátlan mérlegelési A Bizottság június 9-i C(2010) 3553 végleges határozata az SA (korábbi C 1/09, NN 69/08) számú állami támogatásról (HL L 34., , 55. o.). A visszafizetendő összeg 2008 tekintetében ,7 millió HUF-ot és 2009 tekintetében 1 942,1 millió HUF-ot tett ki et illetően a már befizetett bányajáradék tekintetében visszafizetendő összeget Magyarországnak kellett volna kiszámítania a 2008-as és 2009-es összegekhez hasonlóan, egészen az intézkedés megszüntetéséig. A T-499/10. sz., MOL kontra Bizottság ügy (EU:T:2013:592). A C-15/14 P. sz., Bizottság kontra MOL ügy (EU:C:2015:362). HU 4 HU

5 mozgástérrel rendelkeznek, nem elegendő az adott program szelektív jellegének megállapításához. (13) A Bíróság szerint a fenti oknál fogva a jelen ügy esetében különbséget kell tenni azokhoz az ügyekhez képest, amelyekben az ilyen mozgástér gyakorlása valamely gazdasági szereplő javát szolgáló előny biztosításához kötődik. 12 (14) A Bíróság ezenfelül kijelentette, hogy az arra lehetőséget biztosító jogi keret, hogy a nemzeti hatóságok a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében kiegészítő díjakat szabjanak ki, csak akkor minősülne szelektívnek, ha a magyar hatóságok mérlegelési mozgásterük gyakorlása során objektív indokok nélkül részesítenének kedvezőbb elbánásban bizonyos gazdasági szereplőket. (15) A Bíróság rámutatott, hogy a jelen ügyben nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok a kitermelési engedély meghosszabbítása esetén történő járadéknövelésre való joguk gyakorlása során indokolatlanul kedvező elbánásban részesítették volna a MOL-t. 13 (16) A Bíróság ennélfogva megállapította, hogy a meghosszabbítási megállapodások megkötését szabályozó jogi keret a jelen esetben nem tekinthető szelektív jellegűnek. (17) Ami azt a feltevést illeti, miszerint az intézkedések együttesen egyetlen támogatási intézkedést képeznének, a Bíróság az ítélkezési gyakorlatra hivatkozva kijelentette, hogy egyetlen támogatási intézkedés abban az esetben állhat több elem társításából, ha ezek az elemek az időbeli sorrendjükre, a céljukra és a vállalkozás e beavatkozások időpontjában fennálló helyzetére tekintettel olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem lehet azokat elválasztani. 14 (18) A jelen ügy kapcsán azonban a Bíróság hangsúlyozta, hogy a bányajáradékok évi hatállyal történő emelésére a kőolaj világpiaci árának emelkedésével összefüggésben került sor, tehát az állam a piaci fejleményeket követve, objektíven igazolt módon gyakorolta a szabályozási hatáskörét. Másfelől semmi nem mutat arra, hogy a évi megállapodást a évi módosításra számítva kötötték volna meg. 15 (19) A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a évi megállapodás és a évi módosítás között nem volt olyan időbeli és/vagy funkcionális összefüggés, amely miatt azokat egyetlen állami támogatásként lehetne értékelni. 2. AZ ELJÁRÁS (20) Miután a Bíróság megsemmisítette a megtámadott határozatot, a hivatalos vizsgálati eljárás jelenleg is nyitva van. Sem a Törvényszék, sem a Bíróság nem ítélkezett arról, hogy a jelen ügyben az eljárás megindításáról szóló határozat hibás lett volna. A Bizottságnak ezért végső határozatot kell hoznia, amelyben orvosolja az uniós bíróságok által feltárt hiányosságokat. 3. ÉRTÉKELÉS (21) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 12. lábjegyzetet) 64., 65. és 69. pontja. A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 12. lábjegyzetet) 66. és 69. pontja. A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 12. lábjegyzetet) 92. pontja. A C-15/14 P. sz. ügyben hozott ítélet (lásd a fenti 12. lábjegyzetet) 96. és 98. pontja. HU 5 HU

6 nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. E feltételek együttesek. Amennyiben egyikük nem teljesül, a vizsgált intézkedés nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak. (22) A jelen ügy körülményeire tekintettel az értékelést elegendő a szelektivitás kritériumának értékelésére korlátozni Szelektív jelleg (23) Egy intézkedés csak akkor tekinthető állami támogatásnak, ha egyedi vagy szelektív, vagyis csak bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését részesíti előnyben. (24) A fenti (12) és (13) preambulumbekezdésnek megfelelően a bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdése nem minősül bizonyos vállalkozásoknak mentességeket vagy kedvezményeket biztosító általános programnak. Ellenkezőleg: a törvény lehetővé teszi a magyar hatóságok számára, hogy a kitermelési engedélyek meghosszabbítása esetén magasabb összegű meghosszabbításért fizetendő térítést számoljanak fel. A többi, hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő gazdasági szereplő esetében ugyanezeket a feltételeket alkalmazzák. (25) A fenti (14) és (15) preambulumbekezdéssel összhangban nincs bizonyíték arra, hogy a magyar hatóságok a MOL-t indokolatlanul kedvezőbb elbánásban részesítették volna bármely más olyan gazdasági szereplőhöz képest, amely potenciálisan hasonló helyzetben lehetett volna. Az a puszta tény, hogy a magyar hatóságok bizonyos, törvényben meghatározott éspedig nem korlátlan mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a meghosszabbításért fizetendő térítés mértékének megállapítása terén, nem elegendő a bányászati törvény 26/A. cikkének (5) bekezdésében előírt jogi keret szelektív jellegének megállapításához. (26) Ami a évi megállapodásnak és a bányászati törvény évi módosításának a kombinált hatásait illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egyetlen támogatási intézkedés abban az esetben állhat több elem társításából, ha ezek az elemek az időbeli sorrendjükre, a céljukra és a vállalkozás e beavatkozások időpontjában fennálló helyzetére tekintettel olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy nem lehet azokat elválasztani 16. (27) A jelen ügyben azonban amint a fenti (18) preambulumbekezdés ismerteti nincsen bizonyíték arra, hogy a évi megállapodás megkötése során Magyarországnak már szándékában állt volna a bányajáradék mértékének későbbi, a többi gazdasági szereplő (mind azok, akik a megállapodás megkötésének időpontjában már a piacon voltak, mind pedig az új piaci belépők) számára hátrányos megemelése. A bányajáradékok mértékének a bányászati törvény évi módosításában előírt emelésére a világpiaci árak emelkedésével összefüggésben került sor. (28) Ennélfogva a fenti (19) preambulumbekezdéssel összhangban mivel a évi megállapodás és a évi módosítás között nem volt időbeli és/vagy funkcionális összefüggés, azok nem értékelhetők egyetlen állami támogatásként. 16 A C-399/10 P. és C-401/10 Pn. sz., Bouygues és Bouygues Télécom kontra Bizottság és társai ügyben hozott ítélet (EU:C:2013:175) 103. és 104. pontja. HU 6 HU

7 3.2. Az értékelés során levont következtetések (29) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Magyarország által végrehajtott intézkedéssorozat, vagyis a évi meghosszabbítási megállapodás és a bányászati törvény ezt követő módosítása a MOL vonatkozásában nem volt szelektív jellegű. (30) Mivel a évi meghosszabbítási megállapodásból és a bányászati törvény ezt követő módosításából álló intézkedéssorozat nem szelektív jellegű, nincs szükség annak értékelésére, hogy teljesülnek-e az állami támogatás megléte tekintetében az EUMSZ 107. cikkének (5) bekezdésében előírt feltételek. 4. KÖVETKEZTETÉS (31) A fentiek fényében az eljárás megindításáról szóló határozat tárgyát képező állítólagos támogatás ismételt értékelése nyomán a Bizottság megállapítja, hogy a MOL javára hozott intézkedés, nevezetesen a évi megállapodás és a bányászati törvény évi módosítása, együttesen nem minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A Magyar Állam és a MOL Nyrt. között december 22-én kötött meghosszabbítási megállapodásban meghatározott, rögzített összegű bányajáradék és a bányászatról szóló évi XLVIII. törvénynek e megállapodás megkötését követő módosításai együttesen nem minősülnek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a MOL-nak nyújtott állami támogatásnak. 2. cikk Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje. Tájékoztatás Ha a határozat olyan bizalmas információt tartalmaz, amelyet nem szabad nyilvánosságra hozni, kérjük, erről a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül tájékoztassa a Bizottságot. Amennyiben az említett határidőig a Bizottsághoz nem érkezik be indokolt kérelem, úgy tekintjük, hogy hozzájárult a határozat teljes szövegének közzétételéhez. Az érintett információk megjelölését tartalmazó kérelmet az alábbi címre kell elküldeni ajánlott levélben vagy faxon: European Commission Directorate-General Competition State Aid Greffe B-1049 Bruxelles/Brussel Fax: Stateaidgreffe@ec.europa.eu Kelt Brüsszelben, a Bizottság részéről Margrethe VESTAGER HU 7 HU

8 a Bizottság tagja HU 8 HU