BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA Ferencváros-Kelenföld vasútvonal Budaörsi út Kőérberki út Egér út Andor utca Galvani út Duna folyam által határolt terület KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV III. KÖTET: JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ RENDELET-TERVEZET Dokumentáció a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti szakaszra

2 HELYZETFELTÁRÓ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK MUNKAKÖZI DOKUMENTUM MEGBÍZÓ: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 1113 Budapest, XI. ker. Bocskai út képviseli: dr Hoffmann Tamás polgármester kapcsolattartó, konzulens: Takács Viktor főépítész GENERÁLTERVEZŐ: 1027 Budapest, Varsányi Irén utca 1. képviseli: Kerekes György TERVEZŐI LISTA VÁROSÉPÍTÉSZET Kerekes György (TT/ ) településtervezési vezető tervező Aczél Gábor (TT/ ) településtervezési vezető tervező Verebély-Papp Tibor okleveles településmérnök Márton Melinda okleveles településmérnök Schild Dorottya okleveles településmérnök KÖZLEKEDÉS Rhorer Ádám (Tkö ) okleveles építőmérnök KÖZMŰVEK Hanczár Zsoltné (TE/TH/TV ) okleveles gépészmérnök, városépítési és városgazdasági szakmérnök Csima-Takács Judit okleveles tájépítészmérnök TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Dobos Ivett (TK ) okleveles tájépítészmérnök Cs. Tátrai Judit Sági Ilona (K/ ) (K/ ) okleveles kertészmérnök okleveles kertészmérnök 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 5 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 A rendelet hatálya és alkalmazása... 5 Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat... 6 II. FEJEZET... 7 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÓ, VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELŐÍRÁSOK... 7 A városképi illeszkedés szabályai... 7 Az épített környezet alakításának és védelmének szabályai, a városkép alakítása... 7 Környezetvédelmi előírások... 8 A környezeti elemek védelme... 8 Zöldfelületek... 8 Tereprendezés... 8 Talaj... 8 Levegőminőség... 9 Zajvédelem... 9 Vízminőség... 9 Megújuló-energia használata és hőszigethatás Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások a Dél-budai Keserűvizek területén Közművek elhelyezésének előírásai Parkolók-felületek kialakítására vonatkozó szabályok P+R k kialakítására vonatkozó szabályok Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai Elektromos gépjármű töltőállomás elhelyezésének szabályai A telekalakítás helyi szabályai Közterület alakításra vonatkozó rendelkezések A közterület céljára átadott területekre vonatkozó szabályok Építés szabályai Melléképítmények elhelyezésének szabályai Állattartó építmények elhelyezésének szabályai Zöldfelületek beszámíthatóságának szabályai Alkalmazható beépítési módokra vonatkozó szabályok Zártsorú beépítési Oldalhatáron álló beépítés Ikres beépítés Szabadon álló beépítés Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai A beépítettség meghatározása A terepfelszínen és terepszint alatti beépítettség és a beépítési hely meghatározása Kerítés létesítésének szabályai Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai Magasépületek elhelyezésének szabályai III. FEJEZET A PARKOLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRA, A PARKOLÓHELY-ÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉRE ÉS ANNAK MEGVÁLTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános rendelkezések

4 Területileg differenciált parkolási zónák IV. FEJEZET RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI LAKÓTERÜLETEK VEGYES TERÜLETEK GAZDASÁGI TERÜLETEK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ TERÜLETEK VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK ZÖLDTERÜLETEK ERDŐTERÜLETEK TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete../2017. (...) önkormányzati rendelete a Budapest XI. kerület, Ferencváros-Kelenföld vasútvonal - Budaörsi út - Kőérberki út - Egér út - Andor utca - Galvani út - Duna folyam által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatáról Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 13. (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. (1) Budapest, XI. kerület közigazgatási területén, az e rendelet 1.a mellékletében lehatárolt terület hatálya alá tartozó területeken építmény elhelyezésére területet felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény ét megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni, a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (továbbiakban Étv), b) az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), c) a telekalakításról szóló rendelet, d) a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FRSZ) és e) jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hatályos OTÉK-nak és az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően, az önkormányzati tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével kell eljárni. (3) E rendelet mellékletei: a) 1.a. melléklet: Szabályozási terv Szabályozási elemek (KÉSZ-1A tervlap), b) 1.a.-jm melléklet: Jelmagyarázat - Szabályozási terv Szabályozási elemek (KÉSZ-1A/JM tervlap), c) 1.b. melléklet: Szabályozási terv Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei (SZT-1B tervlap), 5

6 d) 2. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése, e) 3. melléklet:: A parkolás helyi rendjének szabályozásával összefüggő mellékletek, amelyen belül: fa) 3.a. melléklet: Parkolási zónák térkép, fb) 3.b. melléklet: Parkolási zónák területi lehatárolása, fc) 3.c. melléklet: Parkolási előírások a BELSŐ ZÓNA területén, fd) 3.d. melléklet: Parkolási előírások a HEGYVIDÉKI ZÓNA területén, fe) 3.e. melléklet: Parkolási előírások az ÁTMENETI ZÓNA területén. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Beépítés szempontjából kialakult telektömb: meglévő telekszerkezet kiépített nyomvonalas infrastruktúrával, kiszolgáló közterületekkel, és a telektömb építési telkeinek 75 %-a beépített. A tömbben a foghíjtelkek aránya legfeljebb 25 % 2. Építési hely terepszint alatt beépíthető része: Az építési hely terepszint alatti építmény(rész)ek elhelyezésére kijelölt része, ahol a rendezett terepszint fölé legfeljebb a megközelítéshez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges építmény(rész)ek (lift, lépcső, gépészet, szellőző, katasztrófavédelem), berendezések emelkedhetnek, a megengedett legnagyobb beépítettség keretei között. A térszín alatti építési hely által meghatározott területen kívül nem helyezhető el földalatti épület(rész), csak a metróhoz kapcsolódó műszaki létesítmény (pl. metróalagút) 3. Építési sáv: az elő- és hátsó kerteket meghatározó, és ezáltal a telken belüli építési hely mélységet kijelölő sáv, amin belül a telekalakítással kialakuló telkeken a beépítési módnak megfelelően változhat az oldalkert szélessége. 4. Közlekedési zöldfelület: közlekedési ű terület növényzettel fedett, zöldfelületként kialakított és fenntartott része (p.: elválasztó sáv, utak menti zöldfelületek, terelőszigetek). 5. Saroktelek: legalább két szomszédos telekhatáron közterülettel érintkező telek. 6. Szabályozási szélesség: közterületek meglévő és tervezett határvonalai közötti távolság. 7. Építési munkaállvány: építési munkálatok ideje alatt ideiglenesen használt állványzat. 8. Telek átlagos lejtése: a telek lejtésének az épület (beépítetlen teleknél az építési hely) tengelyvonalában mért százalékban kifejezett mértéke 9. Törzsátmérő: a fa törzsének 1 m magasságban mért átmérője centiméterben 10. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 6 cm törzsátmérőt meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa. 11. Funkció: a fogalom azonos a telken elhelyezhető főépítmény -ének fogalmával. 12. Intézményi : a közösségi fogalmával megegyező minden közhasználat céljára szolgáló önálló pl.: közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és művelődési intézmény, könyvtár, múzeum, kollégium, gyermek-, diák-, nevelőotthon, munkás- és nővérszállás, szociális otthon, idősek otthona. 13. Kialakult telektömb: meglévő, építési telkekből álló kialakult szerkezetű, közterületekkel vagy más beépítésre nem szánt területtel határolt, beépítésre alkalmas tömb. 14. Közhasználat céljára átadható magánút: Közhasználatra korlátozás nélkül megnyitott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott telek. 15. Közhasználat céljára átadható magánterület: A telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része. 16. Szintterületi mutató (szm): Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke az szintterületi mutató értékének (szmá) és a kizárólag az épületen belül elhelyezhető k a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékének (szmp) összege (szm=szmá+szmp). 6

7 II. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÓ, VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELŐÍRÁSOK A városképi illeszkedés szabályai 3. (1) Az illeszkedés szabályai csak az építési övezeti paraméterek figyelembevételével alkalmazhatók. (2) Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az épület elhelyezésének módját az építési övezetben meghatározott, valamint a szabályozási terven alkalmazott rendelkezések és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni. a) Előkert nélküli utcaképi karakternél, az oldalkerti telekhatároknál a meglévő épületsíkokhoz szükséges igazodni (szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorúsodó beépítési módnál is). b) A kötelező építési vonaltól, építészeti tagolást szolgálva, illeszkedési szempontból indokolt esetben el lehet térni, de az eltérés az oldalhatárokon takaratlan tűzfalszakaszokat nem keletkeztethet. c) Előkertes utcaképi karakternél a jellemző építési vonalhoz kell igazodni új épület elhelyezésénél, az érintett utcaszakasz kialakult előkert méretét szűkíteni nem lehet. d) Foghíj és saroktelek esetében: az építési vonal illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik, vagy ha az illeszkedési szempontok az ettől való eltérést indokolják. (3) Már kialakult zártsorú beépítésű területen épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő 2-2 épület magasságának számtani középarányosát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb beépítési magasság ellenére sem engedélyezett. Az épített környezet alakításának és védelmének szabályai, a városkép alakítása 4. (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtésére, ill. a kialakult karakter megőrzésére kell törekedni, ezért az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell különösen az alábbi építészeti elemeket: a) a párkány magasságát, kiülését, folyamatosságát b) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét, c) a tetőfelépítmények jellegét, arányát, d) a homlokzatok vonalvezetését, plasztikusságát, architektúráját, e) a tömegképzés jellegét, f) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való arányát, 7

8 g) az anyaghasználatot, h) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását. (2) Új épületben kereskedelmi i egység közterületről is látható homlokzatainak legalább fele nyílászárók, vagy üvegfal alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a kirakatfelületként alakítandó ki. (3) Épület díszkivilágítása és reklámvilágítás a szomszédos, vagy szemközti épület használatát zavaró módon nem alakítható ki. (4) Városkép szempontjából kiemelt ill. helyi jelentőségű területen közterület felőli külső homlokzatsíkon kábel nem vezethető. (5) Közterületről látható homlokzatra klímaberendezés külső egységei és szellőző, valamint kéménycsövek látható módon nem helyezhetők el. Környezetvédelmi előírások A környezeti elemek védelme Zöldfelületek 7. Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő zöldfelület és termőtalaj védelméről az építtetőnek kell gondoskodnia. Tereprendezés 8. (1) Tereprendezés úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 m-es területsávban az eredeti terepszint nem változtatható, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, akkor a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani. Talaj 9. (1) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható. (2) Ha a bontási-építési munka során szennyezett talaj azt haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, és a bontást-építést az intézkedésekig szüneteltetni kell. A szennyezett talaj vagy hulladék helyszíni kezelése, elszállítása csak a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően történhet. A terület kármentesítését az építtetőnek kell elvégeznie. (3) A kerület igazgatási területén kontakt talajszennyezéssel járó új ipari - üzemi - szolgáltató tevékenység nem folytatható. 8

9 Levegőminőség 10. (1) 100 lakást meghaladó lakóparkok esetében vizsgálni kell a háttér-légszennyezettséget. Ha a háttérlégszennyezettség értéke bármely szennyező komponens esetében meghaladja az éves egészségügyi határértéket, akkor ezen a területen lakóingatlan építése nem engedélyezhető. (2) A 100 lakást meghaladó, egyedi gáztüzeléssel megvalósítandó lakóparkoknál modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen kialakuló szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok). (3) Irodák és lakóparkok építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hősziget-hatás nagyságát. Új beruházás csak akkor engedélyezhető, ha nem alakul ki hősziget a beruházás eredményeként. (4) Irodaházak és 100 lakást meghaladó lakóparkok építésénél gazdaságossági számításokkal meg kell határozni a távhőellátás kiépítésének lehetőségét. Ezen épületeknél egyedi gázfűtés csak akkor engedélyezhető, ha a távhőellátás kiépítése nagyon gazdaságtalanul valósítható meg, és az egyedi gáztüzelés hatásterületén a háttér-légszennyezettség a beruházás okozta háttér-légszennyezettség növekedéssel sem haladja meg az éves egészségügyi határértéket. Zajvédelem 11. (1) Zenés vendéglátó létesítmény munkahelyi övezetben, meglévő lakóépület, lakó t tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra helyezhető el. (2) A kerületben létesülő új közutak, vasutak mellett a közlekedésből eredő, határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés továbbterjedését védőberendezésekkel, védőlétesítményekkel (zajvédő fal) kell megakadályozni. A zajvédelmi létesítmények építése, kialakítása, kezelése, fenntartása a tulajdonos illetve az üzemeltető feladata. Vízminőség 12. (1) Belterületen és karsztos területen új létesítmény szennyvizét közcsatornába kell bevezetni. Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodni kell. (2) Új tevékenység megkezdésekor az illetékes hatóság előzetes állásfoglalása alapján előtisztító létesítését elő lehet írni. Az előtisztításról - szakhatósági ellenőrzés mellett - a keletkeztetőnek kell gondoskodni. (3) Előtisztító az illetékes környezetvédelmi hatóság ellenőrzése mellett üzemeltethető. Az ezekben felfogott szennyezést, szennyvíziszapot a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani. (4) Belterületen vezetékes vízellátás csak teljes csatornázottság mellett létesíthető, illetve bővíthető. 9

10 (5) 4 méternél mélyebben történő mélyalapozás, föld alatti létesítmények elhelyezése csak talajmechanikai szakvélemény alapján, a rétegvizek szabad áramlásának biztosítása mellett megengedett. (6) A felszíni vízelvezetési rendszerek csak a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető rendszer és a szivárgó rendszerre vonatkozó vízjogi engedélyek és a befogadó üzemeltetőjének engedélyével/hozzájárulásával kivitelezhetők. (7) A felszínmozgás-veszélyes, mélyfekvésű területek és egyéb építés-alkalmasság szempontjából veszélyes területek esetében 50 m2-t meghaladó alapterületű építményt az illetékes környezetvédelmi hatóság és geológiai szolgálat feltételeit figyelembe véve lehet építeni. Megújuló-energia használata és hőszigethatás 13. (1) Új építésű irodaházak esetén az épületek energiaellátásának 25 %-át megújuló energiából kell fedezni. (2) Irodák és lakóparkok építése esetén vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatás nagyságát. Új beruházás csak akkor engedélyezhető, ha nem alakul ki hősziget a beruházás eredményeként. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások a Dél-budai Keserűvizek területén 14. (1) Az Egér út- Őrmezei út- Budaörsi út által határolt magas talajvízszintű területeken (1m felett, 1-3m) a talajvíznyomás elleni szigetelés beépítése szükséges. (2) Az Egér út- Őrmezei út- Budaörsi út által határolt területen a talajvíz szulfáttartalma alapján ( mg/l) gyengén agresszív, amelyre az épületek alapozásánál tekintettel kell lenni. (3) Az Egér út- Őrmezei út- Budaörsi út által határolt területen az építésalkalmassági térkép szerint a felszínközelben közepes teherbírású területek találhatóak, nagyobb, összefüggő foltokban 1,5 5,5 m vastagságú feltöltéssel. Amennyiben az építés 15º-nál meredekebb lejtő laza üledékekre esik, gyengíti a felszínközeli közepes teherbírású területek adottságait, e területeken különös gondot kell fordítani az építési térszín kialakítására. (4) Az Egér út- Őrmezei út- Budaörsi út által határolt területen az építési víztelenítések alkalmával kitermelt vizek minőségének ellenőrzése a környezetvédelmi határértékek alapján szükséges, mert egyes paraméterek helyenként túllépték a B szennyezettségi határértéket és a kitermelt víz ennek következtében változatlan minőségben sem a rétegbe nem táplálható vissza, sem pedig a csatornába nem engedhető be. Közművek elhelyezésének előírásai 15. (1) Gáznyomásszabályozót beépítésre nem szánt belterületen csak terepszint alatt lehet elhelyezni. 10

11 (2) Új belterületi közterületek kialakítása esetén föld feletti fektetésű vezetékes közműhálózat nem tervezhető, a meglévő föld feletti vezetésű vezetékek rekonstrukciója során azokat, a meglévő fák gyökérzetét megvédő módon, földkábelre kell cserélni. (3) Közcélú elektronikus hírközlési berendezések: a) önálló antenna és antennatartó építmények, (tornyok) nem helyezhetők el építési övezettől függetlenül világörökség területén, Vt-V, Vi-1, Vi-2, Vi-3, Ln-1, Ln-2, Ln-T, valamint közlekedési célú és a városképileg kiemelt és helyi jelentőségű területeken, b) 4 méternél nem magasabb antenna, antenna tartószerkezet az épületek tetőszerkezetén elhelyezhető Vt-V, Vi-1, Vi-2, Vi-3, Ln-1, Ln-2, Ln-T övezetekben, c) elektronikus hírközlési és egyéb sugárzó berendezések csak háttérsugárzás előzetes bemérése után helyezhetők el és csak abban az esetben, ha az egészségügyi határértéket beüzemelése után sem haladja meg a terület sugárzási értéke. (4) A meglévő közművek kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem felszín felett, sem felszín alatt. Parkolók-felületek kialakítására vonatkozó szabályok 16. (1) Telken belüli felszíni, átmeneti területhasználatként létesített kivételével csak fásított formában létesíthető. 3 db hely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges. (2) A felületek, mélygarázsok és házak kialakítása során gép nem alkalmazható P+R k kialakítására vonatkozó szabályok 17. (1) Az 1.a. mellékleten Meghatározott funkció biztosítása (P+R férőhelyszámmal) jelöléssel megadott területen belül az előírt minimális P+R férőhelyszám ütemezetten is kialakítható. (2) Az 1.a. mellékleten Meghatározott funkció biztosítása (P+R férőhelyszámmal) jelöléssel megadott területen belül, a) a Vt-M-XI-06, a Vt-M-XI-07 és a K-Közl-XI-04 építési övezetekben a meghatározott szintterületi mutató értékből (szmá) minimum 0,25 értéket, b) a Vt-M-XI-04, a Vt-M-XI-09 és a K-Közl-XI-01 építési övezetekben a meghatározott szintterületi mutató értékből (szmá) minimum 0,65 értéket, kizárólag P+R felületek építésére lehet felhasználni. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai 18. (1) Önálló és épülethez kapcsolódó üzemanyagtöltő állomás városkép szempontjából kiemelt területek kivételével KÖu, Vi és Gksz jelű övezetekben elhelyezhető. 11

12 (2) Gksz-2-XI övezetben önálló üzemanyagtöltő állomás létesítése esetén az övezetben előírt legkisebb telekmérettől el lehet térni, de a telek mérete ebben az esetben sem lehet kisebb 1000 m 2 -nél. Elektromos gépjármű töltőállomás elhelyezésének szabályai 19. (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében újonnan létesített várakozó- () helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- () hely után legalább 10 várakozó- () hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül. (2) A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében meglévő, minden megkezdett 100 várakozó- () helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni. A telekalakítás helyi szabályai 20. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a telekalakítások az egyéb vonatkozó szabályok betartásával, de ütemezetten is végrehajthatók. (2) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot, tömb esetén e rendelet és a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában új építési telket kialakítani csak akkor lehet, ha: a) az új kialakuló építési telek eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet, b) az új építési telek a terület ének megfelelő használatra alkalmas, c) a létrejövő új építési telkek az építési építési sávban mért telekszélessége zártsorú beépítés esetén eléri a min. 8,0 m-t, oldalhatáron álló beépítés esetén eléri a 12 m-t, szabadon álló beépítés esetén eléri a 14 m-t, d) az közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében, valamint nyomvonal jellegű építmény, egyéb kiszolgáló út, kerékpárút, gyalogút átvezetéséhez, létesítéséhez szükséges. e) beépítettsége és beépíthetősége a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését nem korlátozza, f) a közterületnek gépjármű közlekedésre alkalmas részéről gépjárművel közvetlenül megközelíthető, vagy magánúti kapcsolattal rendelkezik, és a közművekkel történő ellátása biztosított vagy biztosítható. (3) A meglévő telkek méretei a már kialakult elektömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telekméretektől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírtaknak megfelelően lehet. (4) Kötelező telket alakítani az ingatlant érintő építési, i mód változási igény vagy fennmaradási engedély megadását megelőzően: a) tervezett szabályozási-, vagy kötelező telekhatárvonallal metszett telkek esetében, a szabályozási vonal mentén, akkor is, ha a lakó-, kiszolgáló közút alakítása következtében eltér az új telek az 12

13 övezetre meghatározott paraméterektől (kialakítható legkisebb telekterület, legnagyobb beépíthetőség), b) tömbbelsőben telekcsoport (6-nál több új építési telek kialakításakor) és a telekcsoport kiszolgáló köz, vagy magánút kapcsán, telekalakítási terv alapján. (5) A tervezési területen meglévő és tervezett belterületén új nyúlványos telek az alábbi feltételekkel abban az esetben alakítható ki, ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek legkisebb szélessége ezt másképp nem teszi lehetővé: a) szabadonálló beépítésű lakó építési övezetben, ha mindkét telek szabadonálló beépítési módja biztosított, b) a településképi véleményezési eljárás szerinti vélemény támogatja. (6) A (4) bekezdés szerint kialakuló nyél az alábbi paraméterekkel alakítható ki: a) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 4 m, 6 db lakásig legalább 6 m széles, s maximum 50,0 m hosszú, b) ipari, kereskedelmi és gazdasági, vagy vegyes területen legalább 8 m széles, (7) Egymás mellett újonnan legfeljebb két teleknyél vagy két magánút létesíthető. 21. (1) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be: a) lakóterületen létesítendő magánút, ha csak lakó ű épület létesül a kiszolgálandó területen: aa) ab) min. 6 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki, min. 8 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki. b) gazdasági területen az új magánút szélessége: ba) bb) bc) min. 10 m lehet egy telek kiszolgálása esetén, min. 12 m, ha legfeljebb 4 db telket szolgál ki, min. 14 m, ha 4 db teleknél többet szolgál ki. c) Ha a közterület szélesítése magánút kiegészítéssel biztosítható, akkor a fenti minimális szélességi méretek a közút és a magánút együttes méreteként is létrejöhet. Közterület alakításra vonatkozó rendelkezések 22. (1) Új, vagy használatot váltó közterület kialakításának, felújításának, átalakításának igénye esetén, valamint abban az esetben ha a szabályozási terven külön jelölve van közterület-alakítási tervet (KAT) kell készíteni a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményekkel (pl.: közterületen történő parkolási igény, a közösségi funkciót befogadó építmény létesítésének igénye, pavilon korszerű újraépítésének igénye, köztárgy elhelyezése közterületen, burkolat felújítás, 13

14 közműfelújítás, forgalomcsillapítás összehangolt és megtervezett megoldásai, valamint zöldfelület átalakítása és felújítása). (2) Amennyiben a közterület és a közhasználat céljára megnyitott terület alakítása nem jár az adott közterület átépítésével (pl.: vendéglátó teraszok létesítése), abban az esetben a KAT-nak (a Kormányrendelettől eltérően) minimálisan a következőket kell tartalmaznia: a) helyszínrajzi kialakítás, elrendezés, a közterület adott szakaszára és a közvetlenül csatlakozó területekre, minden köztárgy feltüntetésével, b) az érintett háztömb közterület felőli fotói, c) keresztmetszeti elrendezés a visszamaradó gyalogos felületek bemutatásával, d) köztárgyak, berendezések, bútorok elhelyezése, e) az épített vendéglátó terasz (terasz emelvény) kialakításának módját, jellemzőit, berendezésének módját. (3) A vendéglátó terasz homlokzattal párhuzamos hosszmérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességét. A kapubejárat és az egyéb i egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítését biztosítani kell. (4) Vendéglátóteraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők; az épület színezésével összhangban lévő vászonárnyékolókkal, ernyőkkel lefedhetők. (5) A telefonfülke nem telepíthető közvetlenül az épület homlokzati fala elé. A közterület céljára átadott területekre vonatkozó szabályok 23. Köztrerület céljára átadott területeken a településrendezési szerződésben rögzített feltételekkel, de a közterületekre vonatkozó egyéb szabályok betartásával lehet építési tevékenységet folytatni. Építés szabályai 24. (1) Az építési övezetekben és övezetekben, építési telken új épületet elhelyezni csak teljes közművesítettség mellett lehet. (2) Az építési övezetekben szabadonálló beépítés esetén az előírt legkisebb telekméret 1,5-szeresénél nagyobb telekre helyezhető el több épület. (3) KÖu-1 jelű (Országos és összvárosi kerületközi jelentőségű közlekedési célú terület) útvonalak mentén (előkerttel rendelkező szabadonálló beépítésű lakóterületek kivételével) épület földszintjének utca felőli oldalán lakás nem létesíthető. (4) Lakóterületen épület bruttó alapterülete az övezetben előírt legkisebb teleknagyságra építhető épület alapterület legfeljebb kétszerese lehet. (5) 1 ha-nál nagyobb beépítetlen, vagy 5 % alatti beépítettségű telek beépítése esetén az övezetben előírt zöldfelületi minimum felét egybefüggő felületként kell kialakítani és ezt a telekmegosztásnál is 14

15 figyelembe kell venni. Közpark esetében az egybefüggő zöldfelületen belül sétány, futópálya kialakítható. (6) A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik. (7) Új belterületi közterületek kialakítása esetén föld feletti vezetésű vezetékes közműhálózat nem tervezhető. A meglévő föld feletti vezetésű vezetékek rekonstrukciója során amennyiben meglévő fasort érint a földkábelbe helyezés, alternatív nyomvonal lehetőségének vizsgálata szükséges. Amennyiben más nyomvonal kialakítására műszaki lehetőség nincs, a meglévő fák gyökérzetét megvédő módon kell földkábelre cserélni. Melléképítmények elhelyezésének szabályai 25. (1) A telek és a telken álló főépítmény 8főépítmények) szerű használatához, működéséhez szükséges kiegészítő ű építmények közül minden építési övezetben és övezetben elhelyezhető: a) közmű becsatlakozási műtárgy, b) hulladéktartály tároló, c) kerti építmény. (2) Melléképítmény legmagasabb pontja lakóterületek esetében ( Ln-, Lk- építési övezetek) 5 m magasan lehet. Állattartó építmények elhelyezésének szabályai 26. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat és baromfi tartó építmény nem helyezhető el, kivéve sport célú ló tartásra szolgáló építmény, kizárólag Ek-, közjóléti erdő övezetben. (2) Haszonállat (nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat, baromfi) tartó, valamint kutyatenyésztő építmény nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési intézmények, bölcsöde, gyerekjátszótér, vízmű telkének 50 méteres körzetén belül nem helyezhető el. (3) Állatkifutó és állattartó építmény elhelyezése esetén a vízbázisokra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Zöldfelületek beszámíthatóságának szabályai 27. (1) Az építési övezetben és övezetben az állandó parkolásra kijelölt terület kivételével zöldfelület az alábbi szabály szerint számítható be: a) gyeprácsos talajborítás 10%-a, b) gyephézagos talajborítás 5%-a. 15

16 (2) A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva kétszintesnek minősül, ha: a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, valamint a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró növényzet van, vagy b) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, valamint legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje van. (3) A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva háromszintesnek minősül, ha: a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, és b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és c) a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítése. Alkalmazható beépítési módokra vonatkozó szabályok 28. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a telkek beépítési módja lehet: a) zártsorú, és zártsorusodó hézagosan zártsorú, b) oldalhatáron álló, c) ikresen csatlakozó, d) szabadon álló. Zártsorú beépítési 29. (1) Zártsorú beépítési módnál új épület létesítése esetén az oldalhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja. (2) 50 m-t meghaladó szélességű telken, épület az OTÉK előírásoknak megfelelő oldalkert kialakításával elhelyezhető, ha meglévő szomszédos tűzfal nem marad takaratlanul. (3) Előkert hiányában épület utcai homlokzatán legfeljebb a homlokzatszélesség 1/3-án, illetve legfeljebb 2 db garázskapu, vagy garázslehajtó létesíthető. (4) Az épületek zárt sora helyenként, legalább 10,0 m es épületközzel megszakadhat. Amennyiben az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30% ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie. (5) Zártsorú beépítésű területeken a meglévő épületek rekonstrukciójánál, illetve az elhelyezésre kerülő új épületek építészeti kialakításánál az adott környezetre jellemző építészeti ritmusokkal való harmóniát biztosítani kell. Rekonstrukciónál meg kell tartani, illetve tovább kell vinni az építészeti hangsúlyokat az átépítéssel érintett részeken. Új épület építésénél az arányok, tagolások illeszkedő ritmusát kell biztosítani. (6) Zártsorú tömbökön belül a telkek alatt, telekhatárokon áthúzódó, szint alatti teremgarázs létesíthető a tűzrendészeti szabályok betartásával. 16

17 (7) Kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben, amennyiben a beépítési mód zártsorúan van meghatározva, s az építési telek nem éri el az 1000 négyzetmétert a saroktelkek esetében az építési telekre megállapított beépítettség megengedett terepszint felett és alatt is 1,5- szeres értékkel vehető figyelembe, valamint a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke ugyan ilyen mértékben csökkenthető. Oldalhatáron álló beépítés 30. (1) Oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési hely, a tájolás szempontjából kedvezőtlen oldalhatár és oldalkert között helyezkedik el, ahol az építési helyen belül az épület az oldalhatártól legfeljebb 3,0 m-nél kisebb távolságra helyezhető el, a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában. Ikres beépítés 31. (1) Az ikres beépítésű építést szabályozó övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet: a) az előkert mélysége mindkét telek esetén azonos kell legyen, vagyis a közterület felőli építési vonalnak azonosnak síkba kell esnie, b) az újonnan beépülő ikresen csatlakozó épületek gerincvonala, párkányvonala, tetőhajlásszöge és anyaghasználata azonos legyen, c) már meglévő beépítés átalakítása esetén a gerincvonal, a párkányvonal és a tetőhajlásszög megtartására törekedni kell. d) a két épületegységet az engedélyezési tervben együtt kell bemutatni. Szabadon álló beépítés 32. Amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli az előkert méretét az építési övezetre és egyéb jogszabályban előírtaknak megfelelően kell kialakítani. Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 33. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában az előkert mérete a kialakult állapothoz, a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez igazodó kell, hogy legyen. Kialakult kertes utcaszakaszoknál az utcaszakaszra jellemző előkertmélység a meghatározó. (2) Előkert nélküli utcaszakaszokon a közterületi határ egyben a kötelező építési vonal a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában. 17

18 A beépítettség meghatározása 34. Abban az esetben, ha az építési hely a szabályzat vagy a szabályozási terv alapján kisebb a megengedett övezeti beépítési határértéknél, az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. A terepfelszínen és terepszint alatti beépítettség és a beépítési hely meghatározása 35. (2) Az építési teleken terepszint alatti új beépítés mértékét a szabályozási terv és az övezeti paraméterek tartalmazzák. (3) A felszín alatti új beépítés is csak az építési helyen belül létesítendő kivétve ha erről a szabályozási terv másként nem rendelkezik, úgy, hogy az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz, vagy rétegvíz elvezetését biztosítani kell. (4) Magántelken létesített terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki. (5) Közterületen terepszint alatt: a) szabályozási terven jelölt építési helyen, b) KAT alapján, c) a terület tulajdonosával kötött megállapodás szerint építhető gépjárműtároló, közműlétesítmény. Kerítés létesítésének szabályai 36. (1) Az utcavonalon a kerítés helye a közterületi határon van, kivéve a) a külön megállapodásban rögzített közhasználat céljára átadott telekrész esetében, amikor a szabályozási terv jelöli ki a kerítés helyét, b) közterületi kiszabályozással érintett telek esetében, a még végre nem hajtott szabályozási vonalon. (2) A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani. (3) Közterület felé legfeljebb 2,50 m magas támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást vagy kerítést átlátható módon kell kialakítani. (4) Üveg, vagy műanyagfelületek kerítésként nem alkalmazhatóak, kivéve a főútvonalak menti zajvédő falakat. 18

19 Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai 37. (1) A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhető el, meglévő bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem engedélyezhető lakóterületi és üdülőterületi építési övezetekben, illetve ezekkel közvetlenül szomszédos építési övezetekben. (2) A környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény szerű üzemelése közben keletkező - elsősorban zajterhelés - nem haladja meg a területre előírt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható környezeti hatások mértékét. (3) Nagy szállítási forgalmú létesítmény a lakóterület gyűjtőút, vagy annál magasabb rendű út melletti részének kivételével még akkor sem helyezhető el, ha egyébként a létesítmény az övezeti előírásoknak megfelelően elhelyezhető lenne. (4) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magába foglaló építmény úgy létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral, vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható. (5) Zenés vendéglátó létesítmény az építési övezetekben és övezetekben, meglévő lakóépület, lakó t tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra helyezhető el. Magasépületek elhelyezésének szabályai 38. (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen magasépületet csak olyan építési helyen és kontúron belül lehet, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki. (2) A magasépületekre vonatkozó szintterületi mutató eket az építési övezeteken belül ( és ek esetében is) csak olyan telek esetében lehet figyelembe venni, ahol a szabályozási terv magasépület elhelyezésére kijelölt területet ábrázol. (3) Azokban az övezetekben, ahol a szabályozási terv az építési helyen belül magasépület elhelyezésére szolgáló részt jelöl ki, de nem határoz meg erre vonatkozóan szintterületi et (szmá+ és szmp+), ott 30 méter alatt és felett együttesen a 30 méterig meghatározott (szmá és szmp) érték vehető figyelembe. (4) A szabályozási terven a magasépület elhelyezésére szolgáló részen belül az épület legmagasabb pontja a szabályozási terven feltüntetett (élp épület legmagasabb pontja) érték lehet (5) Magasépületek esetében a 30 méter feletti szinteknél az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok nem lehetnek közelebb 30 méternél. 19

20 III. fejezet A PARKOLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK MÓDJÁRA, A PARKOLÓHELY-ÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGÉRE ÉS ANNAK MEGVÁLTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános rendelkezések 39. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó területen a III. fejezetben szabályozott módon lehet a ek kiszolgálásához szükséges helyeket kialakítani: a) új épület, építmény építése, létesítése, vagy meglévő épületet bővítése esetén, b) építési engedélyt igénylő, mód változással járó építmény-átalakítása esetén, vagy c) olyan építési tevékenységgel nem járó módosítás végrehajtása esetén, vagy d) olyan területhasználat folytatása esetén, ami új helyek létesítését követeli meg. (2) A hely-létesítési kötelezettség az (6) bekezdés szerinti esetekben részben, vagy teljes egészében pénzben megváltható. (3) A hely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltására, telken kívüli 500 m-en belüli meglévő vagy újonnan létesülő közterületi ban, vagy közterületi mélygarázsban, vagy garázsban történő parkolással való kiváltására, valamint pakolóhely létesítési engedmény igénybevételére a rendeletben meghatározottak szerint, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével van mód. (4) Az (6) bekezdés szerinti esetekben a hely-létesítési kötelezettség alóli engedmény mértékét, a megváltás módját a személygépjármű várakozóhely-építési kötelezettségről és annak megváltásáról szóló helyi rendelet szabályozza. (5) A hely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítésétől el lehet tekinteni a következő esetekben, ha: a) meglévő, lakás célú i egységet, vagy azt is magába foglaló épületet lakás célú i egységgel bővítenek, amelynek önálló, személygépjármű behajtásra alkalmas közterületi kapcsolata nincsen, és az az átalakítással, bővítéssel összefüggésben ésszerűen nem alakítható ki, illetve az Építtetőtől a kialakítás nem várható el, b) meglévő épület átalakításánál a telekre való be- és kihajtás műszakilag nem biztosítható és/vagy forgalomtechnikai okból nem engedélyezhető, c) a telek geometriai méretei (keskeny telekszélesség vagy kis telekmélység) a telken belüli parkolást műszakilag nem teszik lehetővé, d) a telek kizárólag meglévő, vagy a kerületi szabályozási tervben tervezett gyalogos utcáról közelíthető meg gépjárművel, 20

21 e) a telken értékvédelem alatt lévő épület áll és az nem teszi lehetővé a hely-létesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését, f) a telken meglévő értékes vagy védelem alatt lévő növényzet nem teszi lehetővé a helylétesítési kötelezettség telken belüli teljes körű teljesítését. Területileg differenciált parkolási zónák 40. (1) Az egyes övezetekben a i egységekben, területileg differenciált és a jelen rendelet 3.a., 3.b. számú mellékleteiben lehatárolt parkolási zónákon belül különböző mértékben kell az egyes építmények, i egységek parkolási igényét meghatározni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a parkolásszabályozás szempontjából a 3. sz. mellékletben rögzített, eltérő terület-felhasználás, valamint a különböző építményfajták, i egység típusok, illetőleg azok i mód változása szerint kell az egyes telkeken biztosítandó férőhelyeket számítani. (3) A számítással kapott hely értékek egész számra felfelé kerekítendők. 21

22 IV. fejezet RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI LAKÓTERÜLETEK Nagyvárosias lakóterületek építési övezetei Ln-1-XI Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek építési övezeteire vonatkozó előírások 41. (1) Ln-1-XI jelű Nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb párkánymagasság (pm) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Ln-1-XI Z ,5 16,0 3,50 3,00 0, Ln-1-XI-I Z ,0 25,0 3,65 3,15 0, (2) Az Ln-1-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. (3) Az Ln-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: 22

23 a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. 23

24 Ln-2-XI Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek építési övezeteire vonatkozó előírások 42. (1) Ln-2-XI jelű nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság épületmagasság (ém) párkánymagasság (pm) legkisebb legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Ln-2-XI Z Ln-2-XI SZ Ln-2-XI Z Ln-2-XI Z Ln-2-XI Z Ln-2-XI-I Z *Ln-2-XI-U- 01 K K SZ pm: 12,5 ém: 6,0 pm: 12,5 pm: 4,5 pm: 13,0 ém: 6,0 ém: 12,5 pm: 16,0 ém: 15,0 pm: 23,0 pm: 23,0 pm: 16,0 ém: 22,0 ém: 18,0 2,25 1,50 0, ,50 1,00 0, ,25 2,25 1, ,75 2,5 1, ,00 2,00 1, ,25 1,5 0, ,50 3,25 0, *úszótelkes övezet, paraméterek az övezet területére (közterületekkel együtt lehet alkalmazni. (2) Az Ln-2-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően zártsorú, keretes beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. 24

25 (3) Az Ln-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. 25

26 Ln-3-XI Nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 43. (1) Ln-3-XI jelű nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság épületmagasság (ém) párkánymagasság (pm) legkisebb legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Ln-3-XI Z pm: 16,0 pm: 23,0 4,70 3,25 1, Ln-3-XI SZ ém: 13,0 ém: 20,0 3,25 2,25 1, (2) Az Ln-3-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. (3) Az Ln-3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. 26

27 Ln-T-XI Nagyvárosias telepszerű beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 44. (1) Ln-T-XI jelű nagyvárosias telepszerű beépítésű területek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - - (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) *Ln-T-XI-U1-01 K K K ,5 30,0 2,00 1,50 0, *Ln-T-XI-U1-02 K K K ,5 30,0 2,20 1,65 0, *Ln-T-XI-U1-03 K K K ,5 30,0 2,30 1,75 0, *Ln-T-XI-U1-04 K K K ,5 30,0 3,00 2,25 0, *Ln-T-XI-U2-01 K K K ,5 16,5 2,40 1,80 0, *Ln-T-XI-U2-02 K K K ,5 16,5 1,65 1,20 0, Ln-T-XI-GK-01 K K K ,5 6,0 0,60 0, Ln-T-XI-GK K 80-4,5 6,0 0,80 0, Ln-T-XI-GK SZ ,0 12,0 1,60 1,25 0, Ln-T-XI-T Z ,5 18,0 2,60 1,95 0, Ln-T-XI-T SZ ,5 16,0 2,35 1,75 0, Ln-T-XI-I SZ ,5 7,5 0,50 0,

28 Ln-T-XI-I SZ ,0 20,0 2,25 1,75 0, Ln-T-XI-I SZ ,5 12,0 0,65 0, Ln-T-XI-I SZ ,0 18,0 1,50 1,25 0, *Ln-T-XI-I SZ ,5 7,5 0,80 0, *úszótelkes övezet, paraméterek az övezet területére (közterületekkel együtt lehet alkalmazni. (2) Az Ln-T-XI jelű építési övezetek a nagyvárosias telepszerű beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. (3) Az Ln-T-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. 28

29 Kisvárosias lakóterületek építési övezetei Lk-1-XI Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 45. (1) Lk-1-XI jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Lk-1-XI Z ,0 10,5 2,25 1,50 0, Lk-1-XI Z ,0 12,5 2,25 1,50 0, Lk-1-XI Z ,0 10,5 2,10 1,40 0, Lk-1-XI Z ,0 12,5 1,75 1,25 0, Lk-1-XI Z ,0 9,0 1,50 1,00 0, Lk-1-XI Z ,0 10,5 1,75 1,25 0, Lk-1-XI SZ ,0 9,0 1,20 0,80 0, *Lk-1-XI-U- 01 K K SZ ,0 12,5 2,15 1,45 0, *úszótelkes övezet, paraméterek az övezet területére (közterületekkel együtt lehet alkalmazni. (2) Az Lk-1-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. (3) Az Lk-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: 29

30 a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. 30

31 Lk-2-XI Kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 46. (1) Lk-2-XI jelű kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Lk-2-XI SZ ,0 12,5 1,75 1,25 0, Lk-2-XI SZ (I) ,0 10,5 1,25 0,75 0, Lk-2-XI Z ,0 12,5 1,50 1,00 0, Lk-2-XI SZ ,0 7,5 1,00 0,65 0, Lk-2-XI O ,0 1,00 0,65 0, Lk-2-XI SZ ,5 1,75 1,25 0, Lk-2-XI SZ ,0 9,5 1,25 0,75 0, Lk-2-XI SZ ,0 12,5 1,25 0,75 0, Lk-2-XI Z ,0 10,5 1,75 1,25 0, Lk-2-XI-I K SZ ,0 9,0 0,75 0,50 0, (2) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek a kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, melyek első sorban lakó ű épületek elhelyezésére szolgálnak. (3) Az Lk-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó b) kereskedelmi, szolgáltató, 31

32 c) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, d) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, e) szállás jellegű, f) igazgatás és iroda, g) sport. (4) Az Lk-2 övezetek beépítésénél a Dél-Budai Keserűvíztelepek Vízbázis hidrogeológiai B védőterületére eső területeken A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére vonatkozó többször módosított 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletben foglaltak szigorúan betartandók. Lakóótelep jellegű beépítés esetén új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. (5) Az Lk-2-XI jelű építési övezetben, amennyiben a beépítési mód oldalhatáronálló, de a építési telek szélessége eléri a 22,0 métere, abban az esetben a beépítés szabadonállóan módon is elhelyezhető. (6) Lk-2-XI-05 jelű építési övezetben oldalhatáron álló beépítés elhelyezése esetén az irányadó oldalhatár az észak-nyugati, ezért az épületeket erre az oldalhatárra lehet helyezni. 32

33 VEGYES TERÜLETEK Településközponti területek építési övezetei Vt-M-XI Mellékközpont területek építési övezeteire vonatkozó előírások 47. (1) Vt-M-XI jelű mellékközpont területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - - (m) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Vt-M-XI Z ,0 16,0 4,50 3,15 1, Vt-M-XI Z ,0 22,0 5,00 3,50 1, Vt-M-XI Z ,0 16,0 4,00 2,75 1, Vt-M-XI Z ,0 30,0 4,00 2,75 1, Vt-M-XI Z ,0 30,0 6,50 4,50 2, Vt-M-XI Z ,0 25,0 4,55 3,15 1, Vt-M-XI Z ,0 30,0 6,50 4,50 2, ,5 Vt-M-XI Z ,0 30,0 6,50 4,50 2, ,5 Vt-M-XI Z ,0 30,0 4,25 2,75 1, (2) Az Vt-M-XI jelű építési övezetek a főközpontok tehermentesítésére szolgáló, városi szintű eket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek azonban nincsenek zavaró hatással a lakó re. (3) Az Vt-M-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: 33

34 a) lakó, egyéb kizáró szabály hiányában, b) igazgatás és iroda, c) kereskedelmi, szolgáltató, d) szállás jellegű, e) egyéb közösségi szórakoztató a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, f) hitéleti,nevelési, oktatási,egészségügyi, szociális ek, g) kulturális, közösségi, szórakoztató ek, h) sport. (4) A szabályozási terven korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. (5) A Vi-2-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken lakó elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bekezdésben szereplő eket kell elhelyezni. (6) A Vi-2-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. 34

35 Intézményi területek építési övezetei Vi-1-XI Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 48. (1) Vi-1-XI jelű intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - - (m) 2 (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Vi-1-XI Z ,0 30,0 4,45 3,00 1, Vi-1-XI Z ,0 25,0 4,10 2,85 1, Vi-1-XI Z ,0 25,0 3,25 2,25 1, Vi-1-XI Z ,0 25,0 4,25 3,00 1, Vi-1-XI Z ,0 15,0 3,65 2,50 1, Vi-1-XI Z ,0 15,0 3,00 2,00 1, Vi-1-XI Z ,0 20,0 4,25 3,00 1, Vi-1-XI Z ,0 30,0 5,70 3,50 2, Vi-1-XI Z ,0 30,0 4,25 3,00 1, ,5 Vi-1-XI Z ,0 25,0 4,75 3,35 1, (2) Az Vi-1-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális eket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál. 35

36 (3) Az Vi-1-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó, egyéb kizáró szabály hiányában, b) igazgatási, nevelési, oktatási egészségügyi, szociális ek, c) iroda, d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás e) kulturális, közösségi szórakoztató és sport ek, f) hitéleti. (4) A szabályozási terven korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. (5) A Vi-1-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken lakó elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bek. b)-f) pontjaiban szereplő eket kell elhelyezni. (6) A Vi-1-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. (7) A Vi-1-XI építési övezetekben ahol az övezetben meghatározott épületmagasság nem éri el a 25,0 métert, de a telek közvetlenül határos KÖu-2, vagy KÖu-3 közúti közlekedési területtel, a közterület határától a telek iányába mért 40 méteren belül az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 25,0 méter lehet. 36

37 Vi-2-XI Intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezeteire vonatkozó előírások 49. (1) Vi-2-XI jelű intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Vi-2-XI SZ ,0 2,25 1,50 0, Vi-2-XI SZ ,0 14,0 2,25 1,60 0, Vi-2-XI Z ,0 16,5 3,00 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 20,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI Z ,0 20,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 15,0 2,00 1,50 0, Vi-2-XI Z ,0 21,0 2,50 1,75 0, Vi-2-XI SZ ,5 21,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 10,0 2,00 1,50 0, Vi-2-XI SZ ,0 23,0 3,00 2,00 1, ,5 Vi-2-XI SZ ,0 22,0 3,50 2,50 1, Vi-2-XI Z ,0 25,0 3,50 2,50 1, Vi-2-XI Z ,0 28,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 20,0 2,25 1,50 0, Vi-2-XI Z ,0 25,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI Z ,0 25,0 3,75 2,75 1, Vi-2-XI SZ ,0 23,0 3,25 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 23,0 4,00 2,75 1, Vi-2-XI SZ ,0 24,0 3,75 2,50 1, Vi-2-XI SZ ,0 25,0 3,50 2,50 1,

38 Vi-2-XI SZ ,0 24,0 2,05 1,55 0, Vi-2-XI SZ ,0 25,0 4,40 3,15 1, Vi-2-XI SZ ,0 24,0 4,75 3,35 1, Vi-2-XI Z ,0 21,0 2,50 1,75 0, Vi-2-XI SZ ,5 25,0 3,00 2,00 1, Vi-2-XI SZ ,0 20,0 3,50 2,50 1, Vi-2-XI X SZ ,0 19,0 1,50 1,25 0, Vi-2-XI-L Z ,0 10,5 2,25 1,50 0, Vi-2-XI-SP SZ X 12,0 1,50 1,25 0, (2) Az Vi-2-XI jelű építési övezetek az intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális eket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál. (3) Az Vi-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó, egyéb kizáró szabály hiányában, b) igazgatási, nevelési, oktatási egészségügyi, szociális ek, c) iroda, d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás e) kulturális, közösségi szórakoztató és sport ek, f) hitéleti. (4) A szabályozási terven korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jellel jelölt területen lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. (5) A Vi-2-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken lakó elhelyezhető, de az épületeken belül a lakó funkció mellett minimum a beépíthető szintterület 10%-ában a (2) bek. b)-f) pontjaiban szereplő eket kell elhelyezni. (6) A Vi-2-XI építési övezetekben a korlátozással érintett terület (lakó elhelyezésének kizárása) jelöléssel nem érintett területeken földszinten lakó csak az oldal és a hátsókert felé eső épületrészekben lehetséges, s csak abban az esetben ha a terepszint felett beépíthető építési helyet figyelembe véve ezek elérik a minimum 12 métert. 38

39 Vi-3-XI Intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások 50. (1) Vi-3-XI jelű intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek építési övezetek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Vi-3-XI SZ ,0 15,0 2,40 1,8 0, Vi-3-XI SZ ,0 20,0 1,85 1,5 0, Vi-3-XI SZ ,0 23,0 2,15 1,65 0, (2) Az Vi-3-XI jelű építési övezetek az intézményi, a helyi lakosság ellátását szolgáló területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális eket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgál. (3) Az Vi-3-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) lakó, egyéb kizáró szabály hiányában, b) igazgatási, nevelési, oktatási egészségügyi, szociális ek, c) iroda, d) kereskedelmi, szolgáltatás, szállás e) kulturális, közösségi szórakoztató és spőrt ek, f) hitéleti. 39

40 (4) Vi-3-XI építési övezetben lakó nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást. 40

41 GAZDASÁGI TERÜLETEK Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezetei Gksz-2-XI Gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások 51. (1) Gksz-XI jelű gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - - (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Gksz-2-XI SZ ,0 22,0 2,40 2, Gksz-2-XI Z ,5 7,5 1,00 1, Gksz-2-XI Z ,5 18,0 2,00 2, Gksz-2-XI SZ ,0 18,0 2,00 2, Gksz-2-XI SZ ,0 20,0 2,00 2, (2) A Gksz-2-XI jelű építési övezetek gazdasági, jellemzően raktározásra és termelésre szolgáló területek. (3) A Gksz-2-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) kereskedelmi, szolgáltatató, vendéglátó b) iroda, c) szórakozás, szabadidő eltöltésre alkalmas, 41

42 d) városüzemeltetési, e) a gazdasági tevékenységi célú épületeken belül kizárólag a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakó. (4) A Gksz-2-XI jelű építési övezetekben a kötelező zöldfelületeken 150 m2-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m2 cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő. 42

43 Energiatermelési területek építési övezetei Gip-E-XI Energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások 52. (1) Gip-E-XI jelű energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek építési övezetei szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Gip-E-XI Z ,0 22,0 1,5 1, (2) A Gip-E-XI jelű építési övezetek az energiaellátást szolgáló ipari építmények elhelyezésére szolgáló területek, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. (3) A Gip-E-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) erőmű, fűtőmű létesítményei, b) hulladékhasznosító-mű nem veszélyes hulladékok számára c) a tevékenységhez kötődő, azt kiszolgáló: ca) vagyonvédelmet, működtetést szolgáló szolgálati lakás, cb) iroda, cc) raktár, 43

44 cd) gépjárműtároló önálló épületben. (4) A parkolás szempontjából a Gip-E-XI-01 övezetben az erőmű területén az épületek főhelységeinek azokat a helységeket lehet tekinteni, ahol folyamatos munkavégzés folyik, pl. irodák, műhelyek. (5) A Gip-2-XI jelű építési övezetben a kötelező zöldfelületeken 150 m2-ként minimum 1 db fa, minimum 20 m2 cserje és a fennmaradó területen gyep telepítendő. 44

45 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Egészségügyi területek építési övezetei K-Eü-XI Egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások 53. (1) K-Eü-XI jelű egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) K-Eü-XI SZ ,0 20,0 2,00 1,50 0, (2) A K-Eü-XI jelű építési övezetek az egészségügyi létesítmények (kórházak, szanatóriumok, gyógyszállók, gyógyüdülők) elhelyezésére szolgáló területek. (3) A K-Eü-XI jelű építési övezetek területén elhelyezett épületekben az egészségügyi létesítmények kialakításához szükséges eket lehet elhelyezni. Lakó funkciót csak működtetést szolgálóan lehet elhelyezni. (4) K-Eü-XI-01 építési övezetben telek zöldfelületként kialakítandó/megtartandó részét minimum 70%- ban zöldfelületként kell kialakítani és háromszintes növényállománnyal kell telepíteni. (5) K-Eü-XI-01 építési övezetben telek zöldfelületként kialakítandó/megtartandó részén a (4) bekezdést is figyelembe véve csak: a) kerti építmény, 45

46 b) kerti vízmedence, c) legfeljebb 20 m 2 es lábon álló kerti tető, lugas helyezhető el. (6) K-Eü-XI-01 építési övezetben önálló árusító pavilon nem létesíthető. 46

47 Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló területek építési övezetei K-Közl-XI A közösségi közlekedési rendszer területigényes létesítményeinek elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteire vonatkozó előírások 54. (1) K-Közl-XI jelű közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló területek építési övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód Beépítettség megengedett terepszint felett terepszint alatt legkisebb Beépítési magasság épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig szmá szm p magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá+ szmp+ Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) K-Közl-XI Z 75* 100* X 30,0 5,00 2,00 + 2,00** (m 2 / m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) 1, * K-Közl-XI Z 45* 55* 6,0 19,0 1,50 1, * K-Közl-XI Z ,0 2,25 2,00 + 0,25** * K-Közl-XI Z 80* ,0 5,50 2,25 + 2,25** 1, * * számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján **többszintes területhasználat esetén a közlekedési funkció felett igénybe vehető szintterület mértéke (2) A K-Közl-XI jelű építési övezetek a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező pályaudvarainak és végállomásainak, a fontosabb állomásainak, továbbá az eszközváltással kapcsolatos parkolást biztosító műtárgyainak (mélygarázsok, házak), valamint a közösségi közlekedési hálózatok járműparkjának tárolásának, üzemi felkészítésének, karbantartását szolgáló járműtároló telephelyeinek (metró- és HÉV-járműtelepek, villamosremízek, 47

48 autóbuszgarázsok), s mindezek működtetéséhez szükséges közlekedési infrastruktúra elemek.elhelyezésére szolgáló területek (3) Az építési övezetek területén a (2) bekezdésben meghatározott ekhez lehet épületet elhelyezni. (4) A többszintes területhasználatra az alábbi építési övezetekben van lehetőség: a) K-Közl-XI-01, melyen belül 2,00 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési ek elhelyezésére lehet felhasználni, b) K-Közl-XI-03, melyen belül 2,00 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési ek elhelyezésére lehet felhasználni, c) K-Közl-XI-04, melyen belül 2,25 szmá értéket csak a (2) bekezdésben megadott közlekedési ek elhelyezésére lehet felhasználni, (5) A (4) bekezdésben meghatározott építési övezeteken a közlekedési funkciókon és azok üzemi technológiáin kívül az alábbi ek helyezhetőek el, de csak abban az esetben, ha azt a közlekedési alapfunkció nem zavarja: a) igazgatás és iroda, b) kereskedelmi, szolgáltató, c) szállás jellegű, d) egyéb közösségi szórakoztató a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges. 48

49 (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ TERÜLETEK Közúti közlekedési területek Általános előírások 55. a) a fővárosi jelentőségű közúti közlekedési területek övezetei: aa) KÖu-XI-2 - I. rendű főutak területének övezete, ab) KÖu-XI-3 - II. rendű főutak területének övezete, ac) KÖu-XI-4 - Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közút közlekedési területének övezete, b) a kerületi jelentőségű közúti közlekedési területek övezete a KÖ-kt-XI. KÖu-XI-2 I. rendű főutak területének övezetére vonatkozó előírások 56. (1) Az övezet a I. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint felületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el. KÖu-XI-3 II. rendű főutak területének övezetére vonatkozó előírások 57. (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint felületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el. KÖu-XI-4 Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút számára szolgáló közút közlekedési területének övezetére vonatkozó előírások

50 (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint felületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén csak az (1) pontban felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el. KÖ-kt-XI Kerületi jelentőségű közlekedési területek övezeteire vonatkozó előírások 59. (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak és kiszolgáló utak útpályáinak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint felületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál. 50

51 Vasúti közlekedési területek KÖk-XI Vasúti közlekedési területek övezetére vonatkozó előírások 60. (1) KÖk-XI jelű vasúti közlekedési területek övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) KÖk-XI (2) Az övezet a MÁV vasúti pályaterületeit foglalja magában, ezenbelül: a) Budapest, Keleti pályaudvar Hegyeshalom vasútvonal, b) Budapest, Déli pályaudvar Székesfehérvár vasútvonal, c) Budapest, Déli pályaudvar Pusztaszabolcs vasútvonal. (3) Az övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasútak vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint az ezt kiszolgáló közúti közlekedési pályái, k, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületei, valamint a (3) pontban meghatározott egyéb eket magukban foglaló épületek elhelyezésére szolgál. (4) Az övezetben a vasúti megálló és váró, valamint a vasúthoz kapcsolódó működtetési, irányítási és vasúttechnológiai építmények, raktárak és szolgálati intézmények helyezhetőek el. 51

52 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Folyóvizek medre és partjának területei Vf-XI Folyóvizek medre és partjának területeinek övezeteire vonatkozó előírások 61. (1) Az övezetbe tartoznak a közcélú nyílt vízelvezető árkok és csatornák medre és parti sávja, (2) Az övezetben a vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet. (3) Az övezetekben építményt elhelyezni vonalas közmű-, valaminta közlekedést és karbantartást szolgáló létesítmények, árvízvédelmi műtárgyak kivételével nem lehet. 52

53 Vízbeszerzési területek Vb-XI Vízbeszerzési területek övezeteire vonatkozó előírások 62. (1) Az övezetbe tartoznak a hidrogeológiai szempontból különösen érzékeny területek. (2) A területen új telket alakítani nem lehet. (3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el. 53

54 ZÖLDTERÜLETEK Közpark, közkert területek Zkp-XI-Kp Közparkok övezeteire vonatkozó előírások 63. (1) Zkp-XI-Kp jelű közpark területek övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód Beépítettség megengedett terepszint felett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - Zkp-XI-Kp - 01 (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) - - SZ 3% - - 7, (2) Az övezetek a legalább 1 ha-nál nagyobb összterületű és 80 métert meghaladó oldalhosszú közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgálnak. (3) A közparkok övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) vendéglátó, b) pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló ek, c) a terület fenntartásához szükséges ek, d) ismeretterjesztő ek, e) nyilvános illemhely, önálló épületként, 54

55 f) a zöldterület használatát nem zavaró, kiszolgáló és kiegészítő ek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a zöldterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket, g) kizárólag a zöldterület forgalmát kiszolgáló, kizárólag terepszint alatt. (4) A közparkok övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére. 55

56 Zkp-XI-Kk, Zkk-XI Közkertek területeinek övezeteire vonatkozó előírások 64. (1) Zkp-XI-Kk és Zkk-XI jelű közkertek területek övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód Beépítettség megengedett terepszint felett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - Zkp-XI-Kk- 01 (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) - - SZ 3% - - 4, ZKk-XI SZ 3% - - 4, (2) Az övezetek az 1 ha-nál kisebb területű, vagy 80 méternél kisebb, de legalább 15 méter oldalméretű közterületi rekreációs zöldfelületek kialakítására és fenntartására szolgál. (3) A közkertek övezetein belül: a) a Zkp-XI-Kk az FRSZ által Zkp területfelhasználási egységbe sorolt fővárosi jelentőségű zöldterületek övetei, b) a Zkk-XI az FRSZ által nem Zkp területfelhasználási egységbe sorolt kerületi jelentőségű zöldterületek övetei. (4) A közkertek övezeteinek területén elhelyezett épületekben az alábbi eket lehet elhelyezni: a) vendéglátó, b) pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló ek, c) a terület fenntartásához szükséges ek, 56

57 d) ismeretterjesztő ek, e) nyilvános illemhely, önálló épületként, f) a zöldterület használatát nem zavaró, kiszolgáló és kiegészítő ek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a zöldterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket, g) kizárólag a zöldterület forgalmát kiszolgáló, kizárólag terepszint alatt. (5) A közkertek övezeteinek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kizárólag időben korlátozni, s azt is csak közbiztonsági okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére. 57

58 ERDŐTERÜLETEK Közjóléti erdőterületek Ek-XI Közjóléti erdőterületek övezeteire vonatkozó előírások 65. (1) Ek-XI jelű közjóléti erdőterületek övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Ek-XI SZ 5 0-4, (2) Az övezetbe az erdősített és az erdősítésre szánt területek találhatóak. (3) z Ek-XI jelű övezetek területén csak az alábbi erdészeti célokat szolgáló ek helyezhetőek el: a) ismeretterjesztést szolgáló ek, b) pihenést, testedzést szolgáló ek, c) turizmust szolgáló ek, d) kutyafuttató, kutyajátszóhely, e) az erdőterület fenntartásához szükséges ek, f) közlekedés és közmű építmények. (4) A területen elhelyezhető építmények céljára telket kell kialakítani, ha azoknak az erdő területen belüli elkülönítése szükséges. 58

59 (5) A területen elhelyezhető építmények számára kialakítható telek nagysága nem lehet kisebb 3000 m 2, melynek legfeljebb 5%-a építhető be, de egyenként maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetőek el. (6) A parkolás csak terepszinten kialakított módon, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, 2 gépkocsibeálló-helyenként 1-1 fa telepítésével. (7) A közjóléti erdő azon részein, ahol a szomszédos területek környezetvédelmi mentesítése céljára (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság-védelem) készül erdősítés - a telepítés, fenntartás, üzemeltetés, felújítás csak erdészeti üzemterv alapján történhet. (8) A közjóléti erdő védelmi célú területein új telek nem alakítható, gépjármű várakozóhely nem létesíthető. 59

60 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK Tk-XI Természetközeli területek övezeteire vonatkozó előírások 66. (1) Tk-XI jelű természetközeli területek övezetbe tartoznak a természetvédelmi oltalommal érintett összefüggő területek. (2) Az övezetben új telket alakítani nem lehet. (3) A területen csak a fenntartáshoz szükséges építmények, valamint a biztonsági okokból ha szükséges őrházak helyezhetőek el. (4) Az övezetben a fenntartáshoz és őrzéshez szükséges épületeken kívüli egyéb épületek elbontandók. (5) Az övezetben a meglévő növényállományt és természeti képződményeket a kialakult állapot szerint kell megőrizni. 60

61 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Fásított köztér és sétány területek Kb-Kt-XI Fásított köztér és sétány területek övezeteire vonatkozó előírások 67. (1) Kb-Kt-XI jelű fásított köztér és sétány területek övezeteinek szabályozási határértékei: Építési övezet jele Kialakítható legkisebb telekterület Legkisebb kialakítható telekszélesség Beépítési mód terepszint felett Beépítettség megengedett terepszint alatt Beépítési magasság legkisebb épületmagasság (ém) legnagyobb összesen (szm) Szintterületi mutató megengedett 30 méter magasságig magasház, toronyház létesítésénél 30 méter magasság feletti szmá szmp szmá+ szmp+ - Zöldfelület megengedett legkisebb mértéke - (m 2 ) (m) (%) (%) (m) (m) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (m 2 /m 2 ) (%) Kb-Kt-XI SZ ,5 0,05 0, (2) Az övezet a 3000 m 2 alatti összefüggő területű, túlnyomórészt burkolt gyalogos, elsősorban nagyobb burkolt felületű terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók is elhelyezhetőek. (3) Közterület alakítási terv alapján: a) ismeretterjesztést, pihenést, testedzést szolgáló eket, b) a terület fenntartásához szükséges eket, c) a környezetet nem zavaró módon a közműellátást bizotsító eket, d) terepszint alatt mélygarázs legalább 1,5 méteres talajtakarással magukba foglaló építményeket lehet elhelyezni. (4) Az övezet teljes területe építési helynek minösül, azon belül építmény elhelyezése az egyéb szabályok betartása mellett bárhol lehetséges. (5) Az övezeten belül területet közhasználat elől elzárni nem lehet. 61

62 Kb-Va-XI Különleges beépítésre nem szánt egyéb vasúti közlekedési területek övezetére vonatkozó előírások 68. (1) Az övezet a TSZT által nem KÖk területfelhasználási egységbe sorolt, de vasúti közlekedés által használt területek tartoznak. (2) Az övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasútak vonalainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvízelvezető-rendszerének, valamint az ezt kiszolgáló közúti közlekedési pályái, k, közmű és elektronikus hírközlési építmények, közlekedési zöldfelületei elhelyezésére szolgál. 62

63 (1) A rendelet án lép hatályba V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alakalmazni. (3) Jelen rendelet hatályba lépésével a.. ( )-ban lehatárolt területre vonatkozó minden korábbi szabályozási terv és azokról alkotott rendelet hatályát veszti. (4) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területre vonatkozóan a Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzat 35/2004. (VI.22.) ÖK számú rendelet. dr. Hoffmann Tamás s. k. polgármester dr. Horti István s. k. jegyző 63

64 1. MELLÉKLET 1.a. melléklet: SZABÁLYOZÁSI TERV SZABÁLYOZÁSI ELEMEK (KÉSZ-1A) /szelvényezve dokumentálva: 1.a.melléklet SZELVÉNY-01 (KÉSZ-1A/SZ-01) ; 1.a.melléklet SZELVÉNY-02 (KÉSZ-1A/SZ-02); 1.a.melléklet SZELVÉNY-03 (KÉSZ-1A/SZ-03)/ 1.b. melléklet: SZABÁLYOZÁSI TERV VÉDELEM, KORLÁZOZÁS, KÖTELEZETTSÉG ELEMEI (KÉSZ-1B) 1.c. melléklet: ÖVEZETI TERV (KÉSZ-1C) 64

65 2. MELLÉKLET: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése A Kerületi Építési Szabályzatban és Szabályozási Terven az építési övezeteket az alábbi minta alapján kell értelmezni: Ln-T-XI-I SZ ém:4,5-7,5-0, Ln-T - XI - I Ln-T : a Fővárosi Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási módok sajátos építési használat szerinti jelei. (pl.: Vi-2, Gksz-2 stb.) 2. XI : a Kerület száma, a Fővároson belüli elhelyezkedése. 3. I : a területfelhasználási egységen belüli egyedi övezet (csak abban az esetben, ha van ilyen) : az eltérő építési övezetek, övezetek sorszáma. A szabályozási tervlap informatívabbá tétele érdekében az építési övezetekre vonatkozó legfontosabb meghatározott paraméterek is feltüntetésre kerülnek, kiegészítve az övezeti jelet, de tájékoztató elemként: SZ ém : 4,5-7,5-0, : az építési övezetben, övezetben legkisebb kialakítható telekterület m2-ben. 6. SZ : az építési övezet, övezet beépítési módja. A beépítési mód a telek épületek elhelyezésére szolgáló része és a telek viszonya. (pl.: Z-zártsorú, SZ-szabadonálló, O-oldalhatáron álló, V-vegyes) : az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb terepszint feletti beépítettség értéke (beépítési %). A beépítési % az építmények bruttó alapterületének a telek területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve : az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség értéke (beépítési %). A beépítési % az építmények bruttó alapterületének a telek területéhez viszonyított aránya százalékban kifejezve. 9. ém : az adott építési övezetben szabályozott beépítési magasság kategóriájának meghatározása. (ém: épületmagasság, hm: homlokzatmagasság, pm: párkánymagasság) 10. 4,5 : az építési övezetben, övezetben megengedett legkisebb beépítési magasság méterben ,5 : az építési övezetben, övezetben megengedett legnagyobb beépítési magasság méterben ,5 : az építési övezetben meghatározott szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke 65

66 : az építési övezetben, övezet meghatározott a telek méretéhez viszonyított kialakítandó legkisebb zöldfelület mértéke százalékban kifejezve. Ahol az építési övezetben meghatározott paraméterek közül valamelyik érték nem kerül szabályozásra, ott az adott szakaszon - -vel kell jelölni annak hiányát, s ebben az esetben a többi vonatkozó jogszabály betartása szükséges. Abban az esetben ha az adott helyen 0 szerepel, ott az adott paraméter nem vehető igénybe, az értéke nulla. 66

67 3. MELLÉKLET A parkolás helyi rendjének szabályozásával összefüggő mellékletek: 3.a. melléklet: Parkolási zónák - térkép 3.b. melléklet: Parkolási zónák területi hatálya 3.c. melléklet: Parkolási előírások a BELSŐ ZÓNA területén 3.d. melléklet: Parkolási előírások a HEGYVIDÉKI ZÓNA területén 3.e. melléklet: Parkolási előírások az ÁTMENETI ZÓNA területén 67

68 3.a. melléklet: Parkolási zónák - térkép BELSŐ ZÓNA BZ-1 Kerület központ BZ-2 Belső városrész BZ-3 Gellért hegy BZ-4 Egyetemváros HEGYVIDÉKI ZÓNA HZ-1 Gazdagréti lakótelep HZ-2 Hegyvidék HZ-3 Hegyvidék széle HZ-4 Egyéb területek ÁTMENETI ZÓNA AZ-1 Lakótelepek AZ-2 Kertes kisváros AZ-3 Déli kertváros AZ-4 Egyéb területek ELŐVÁROSI ZÓNA tervezett Albertfalvai híd vonalától délre 68