Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam II. forduló

Átírás

1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/ ; Fax: 46/ Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam II. forduló 1. Melyik állatra ismertek rá? Írjátok az állat nevét a vonalra! A) Tülkös szarvú, páros ujjú patás. Az egyik legrégebben háziasított állat. A hím nagy csavarodó szarvakat visel, a nőstény szarva jóval kisebb. Léteznek szarvval nem rendelkező fajták is. A köznyelv inkább birkának nevezi ezt a bégető állatot. B) A poloskák közé tartozó állat. Hazánkban igen gyakori, kora tavasztól késő őszig találkozhatunk vele. Gyakran csapatostól sütkéreznek házfalakon, fák tövében, kőrakásokon. Ha beköszönt a tél, a talajba vagy a vastag avarba húzódnak. C) Összetett szemekkel, fejlett rágó szájszervekkel rendelkezik. Ha nyugalomban van, hártyás szárnyait testéhez szorítja. Fullánkja mérget tartalmaz, ami főleg azok számára jelent komoly veszélyt, akik allergiásak rá. Fullánkját többször is tudja használni. D) Ez a rágcsáló mezők, erdős területek, emberlakta települések és házak, pincék, magtárak lakója. Szőrzetének színe lehet sárgásbarna vagy szürkésfekete. Leginkább szürkületkor merészkedik elő búvóhelyéről, de macskamentes környezetben világos nappal is sokat mozog. E) Húsáért, belső szerveiért, tojásáért és tolláért tenyésztik. A kakas általában díszesebb tollazatú, nagyobb termetű és erősebb, mint a tojó. Kapirgáló lábakkal rendelkezik. Csőre erős, lefelé hajló.

2 F) A legkülönbözőbb élőhelyeken megtalálható. Számára az a legfőbb, hogy környezetében táplálékot jelentő levéltetveket találjon. Rendkívül hasznos, mert nagyszámú levél- és pajzstetvet elfogyaszt, amelyek károsítanák a növényeket. G) Páros ujjú patás. Hazánkban úgy is nevezték: a szegény ember tehene. A család tagjai: bak, gida, anya, a nem ivarérett nőstény a gödölye. H) Húsevő ragadozó, de a megfelelő emésztéshez bizonyos növényi táplálékra is szüksége van. A szuka évente többször tüzel. I) Párosujjú patás, elsősorban húsáért tenyésztett haszonállat. A család tagjai: malac, kan, koca. Szaglása kiváló. Állandóan növő metszőfogakkal rendelkezik, az alsó és felső szemfogai agyarrá nőhetnek. J) Haszonállatként és házi kedvencként egyaránt tartják. A bak valamivel nagyobb termetű a nősténynél. Négy metszőfoga van, fogait rendszeresen koptatja, nehogy túlnőjenek. Többnyire ugrálva halad előre. b) Az állatok neve mellé a keretbe tegyetek + jelet, ha gerinces állatról van szó. Ha gerinctelen az állat, a keretet hagyjátok üresen. c) A leírások előtt lévő nagybetűk segítségével csoportosítsátok az állatokat az alábbiak szerint! emlős: madár: rovar:

3 2. A Környezetismeret-környezetvédelem versenyben részt vevő csapatok az erdőben megetették az állatokat. Melyik étlapot melyik állatnak adták? Írjátok az állatok neve mellé a vonalra a menü betűjelét! A menü: - magvak - kemény növényi részek D menü: - káposztafélék - répafélék - alacsonyan lévő falevelek G menü: - házi koszt - táp - egér - kisebb madarak - esetleg patkány B menü: - sárgarépa - káposztafélék - gyenge fű - búza - árpa - széna E menü: - különféle magvak - növényi részek - vízinövények - csigák - rovarok H menü: - rovarok - halak - madárfiókák - magvak - egyéb növényi részek C menü: - fűfélék - széna - szalma F menü: - magvak, többek között gabona - emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek - alkalom adtán baromfi I menü: - giliszták - rovarlárvák - csigák közönséges daru:.. házi kacsa:.. ló:.. vándorpatkány:.. pulyka:.. vakond:.. házi nyúl:.. házi macska:.. házi kecske:.. 9 pont 3. Melyik növényre ismertek rá? Írjátok a nevét a vonalra! A) Táplálkozásra több mint 5000 éve használja az ember. Már az ókori rómaiak is 29 fajtát ismertek. Kérgének színe szürkésbarna, levelei sötétzöldek és tojásdad alakúak. Ha virágba borul, fehér vagy rózsaszín szirmokban pompázik. B) Ázsiában és Európában igen elterjedt. Kiskertekben és nagyüzemekben is termesztik. Mivel viszonylag hosszú gyökeret ereszt, jól tűri a szárazságot. Indái akár 2 méter magasra is felkúszhatnak. Hajtásai és levelei többnyire világoszöldek, kékes árnyalattal. A szemeket rejtő hüvely szintén zöld színű. C) Leginkább a nedves, homokos vagy agyagos talajt kedveli. Levelei tojásdad alakúak, hegyesek, fűrészes szélűek. Fehér vagy halványrózsaszín virágai a levelek kifejlődése

4 előtt nyílnak. Csonthéjas termése többnyire gömbölyű, héja bársonyos tapintású, narancsszínű, helyenként bíborszínnel tarkított. Húsa sárga vagy narancssárga, édes vagy savanykás. D) A fej szárból és szorosan egymásba boruló levelekből áll. A torzsa vaskos és rövid. Rajta fejlődnek ki a húsos levelek. A széles leveleket levélerek hálózzák be. Sokféle étel készül belőle, savanyítható is. E) Európában elterjedt, hazánkban is termesztik. Sok vizet, rendszeres öntözést igényel. A föld felszíne felett lévő megvastagodott szárát fogyasztjuk. F) A humuszban gazdag, tápanyagban dús talajt kedveli. Vízigénye igen magas. Ehető virágáért termesztik. G) Tengerinek is nevezik ezt a növényt. Akár 2 méter magasra is megnő. Laza címert alkotó porzós virágait a csúcson találjuk. A nővirágok torzsavirágzatot alkotnak. H) A laza szerkezetű, jó tápanyagtartalmú talajt kedveli. Szára lágy, puha és nedvdús, később megfásodik. Termésének húsa vékony, benne a fejlődés során egy erekkel részekre osztott üreg alakul ki. Szent-Györgyi Albert vonta ki először belőle a C- vitamint. I) Felfelé álló szára cm magas. A kalász hossza 8-10 cm. A barnás színű szemtermés különféle fehérjéket, például sikért, valamint keményítőt tartalmaz, ezek mennyisége adja a szem minőségét. J) Mellékgyökérzettel rendelkezik. Talajban fejlődő részét rézvörös buroklevelek fedik. Élelmiszerként és ételízesítőként egyaránt használjuk..

5 b) A növény neve mellé a keretbe írjatok Z betűt, ha zöldségféléről, G betűt, ha gabonaféléről, GY betűt, ha gyümölcsről van szó. 4. Fejtsétek meg a rejtvényt! Fűszernövény, sütemények, tészták ízesítésére használhatjuk. A gubóból a gyógyszeripar különféle anyagokat nyer ki. 2. Mezőgazdasági kártevő rovar, csak a hím tud repülni. 3. Ennek a növénynek a teljes kifejlődéséhez két évre van szükség. A tápanyagokat a földben fejlődő szervében halmozza fel. 4. Más néven kolorádóbogár. 5. Hazánk egyik legnépszerűbb gyümölcse terem ezen a fán. Virágaiban 5-5 fehér sziromlevelet találunk. Magját nagyméretű csonthéj fedi. 6. Európa-szerte kedvelt zöldség. Elsősorban savanyúságként fogyasztjuk. 7. Magjait lédús hús és bőrszerű héj borítja ennek az egyéves növénynek. 8. Apró, ehető bogyókat termő cserje. 9. Nagytestű, kérődző, patás állat. 10. Hatalmas létszámú családban, államban él. 11. Az egyik legkedveltebb tavaszi dísznövény, évelő, hagymái évről évre kihajtanak, virágzanak. 12. Elsősorban azért termesztik, hogy magjából olajat nyerjenek, s azt étolaj készítéséhez használják fel. Megfejtés: 13 pont 5. Melyik nagy tájunkra jellemzőek a következő felszíni formák? Írjátok a nagy tájak rövidítését a megfelelő felszíni forma mellé a vonalra! Alföld: A Nyugatmagyarországi peremvidék: Nyp Dunántúli-dombság: Dd Északi-középhegység: Ék Dunántúli-középhegység: Dk Kisalföld: Ka

6 síkság:.. dombság:.. hegység:. 6 pont 6. a) Milyen színnel jelöli a domborzati térkép az alábbi magyarországi tájegységeket? A köröket színezzétek ki a megfelelő színnel! Cserhát Bükk Zalai-dombság Kiskunság Hortobágy Bakony Szigetköz Gerecse Mátra Mecsek Somogyi-dombság Börzsöny Jászság Hanság Soproni-hegység 15 pont b) A pontozott vonalra írjátok annak a nagy tájnak a nevét, amelyen a tájegység megtalálható! 15 pont 7. Hazánk melyik nemzeti parkjára ismertek rá? Írjátok a nevét a vonalra! Természeti adottságai kedveztek egy egyedülálló állattartó kultúra kialakulásának és fennmaradásának. A védett hazai háziállatokat még ma is tartják itt. Például a magyar szürke marhát, a nóniuszt, a rackajuhot. Talán az egyik leglátványosabb esemény a területen, amikor megérkezik a több tízezer daru. Nem véletlen, hogy a daru a nemzeti park címerében is megtalálható. Legjellemzőbb tájképe az egymást váltó szélbarázdák és éles gerincű meredek homokbuckák. A buckasorok mellett sík puszták, mocsarak, nádasok, szikes tavak alakultak ki. A híres

7 bugaci puszta képéhez évszázadok óta hozzátartoznak az ősi magyar háziállatok, a rackajuhok, a szürke marhák és a magyar félvér lovak. Itt él legnagyobb létszámban az egész Európában kipusztulással fenyegetett rákosi vipera. A hegységet nagyrészt felépítő mészkőben 1100 barlang található. A fennsíkon kirándulva találkozhatunk a lipicai ménes vágtázó lovaival. Itt él a különleges szépségű boldogasszony papucsa nevű orchidea. A szártalan bábakalács a nemzeti park címerében is megtalálható. Itt él a szerecsenboglárka, a havasi cincér, az alpesi gőte, a gyepi béka, a sárgahasú unka, a fehérhátú fakopáncs, a hegyi billegető. Leghíresebb természeti értékei a cseppkőbarlangok. Egyedülálló növényritkasága a tornai vértő. Ritkaság a fokozottan védett osztrák sárkányfű is. A karsztmezők gyakori növénye a leánykökörcsin, a korai fehér szegfű és a kakas mandikó. A hideg, tiszta vizű patakokban találkozhatunk a foltos szalamandrával. Zavartalan erdeiben előfordul a farkas. Ausztriával közös nemzeti park. A magyar oldal nagy része nádas mocsár, melynek természeti értékei közül kiemelkedők a madarak. Itt fészkel több száz pár nagykócsag, s százával költ a nyári lúd. A Gemenci-erdő híres hatalmas agancsú gímszarvasairól. Az egyik folyómenti ligeterdőben költ a rétisas és a fekete gólya. Itt él a hamvas szeder, a ritkán víz alá kerülő részeken található a ritka fekete galagonya. Értékes élőhelyei a kiterjedt szikes puszták, mocsarak, árterek, alföldi erdők. Az állatok közül leghíresebb a túzok. Halastavai számos vízimadárnak nyújtanak költőhelyet, és a madárvonulás fontos állomásai. Növényei között megtalálhatók a zsályák, a tündérfátyol, a rókasás. Páratlanul gazdag a növény- és állatvilága, több fokozottan védett növény közül az egyik a nemzeti park jelképe, a lisztes kankalin. Kápolnapusztán a bivalyrezervátumban szabadon élnek a vízibivalyok. Erdeiben található a füles kuvik, a vetővirág. Hazánkban egyedül a Szent-György hegyen él a cselling, itt él a szintén ritka pikkelypáfrány és a Lumnitzer-szegfű is.

8 A folyók és a hegyek találkozása jellemzi ezt a nemzeti parkot. Az egyik folyó vizében több védett halfajjal találkozhatunk, például a selymes durbinccsal. A Börzsönyben él a hiúz. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű, a magyarföldi husáng. Címerében megtalálható a siketfajd és a henye boroszlán. A nemzeti park területén tömegesen fordul elő a fecsketárnics, az európai zergbeboglár és a sárga liliom. Itt fészkelő, ritka énekesmadarak a keresztcsőrű és a süvöltő. Megtalálható még a haris és a fekete gólya. Elérhető pontszám: 118 pont Elért pontszám:. pont