Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló

Átírás

1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/ ; Fax: 46/ Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló 1. a) Az országos Környezetismeret-környezetvédelem verseny döntőjében résztvevő csapatok elmentek kirándulni. Milyen állatokkal találkoztak? Írjátok az állatok nevét a vonalra!

2 .. 12 pont b) A csapattagok csoportosították az egyes állatokra jellemző állításokat. Az alábbi állítások számát írjátok a megfelelő állat neve alatt lévő keretekbe! 1. Páratlan ujjú patás, fejlett izomzatú állat. 2. Ezt a nagy testű, kérődző, patás állatot húsáért és tejéért tenyésztik. 3. Tenyésztik, tehát értelemszerűen az ember közelében kap szállást a csapat, padláson, dúcban vagy külön házban. 4. A nőstény rovar nagyméretű szárnyai ellenére röpképtelen. 5. A kifejlett példányok általában májusban bújnak elő a földből. 6. Csupasz fejű, nagy termetű baromfi, csőre tövében bőrlebeny található, amely a hímek esetében különösen feltűnő. 7. Más néven kolorádóbogár. 8. Ez az emlős a föld alatt éli életét. 9. A faroktőnél zsírmirigy található, ennek váladékával rendszeresen átkeni magát, így válik vízhatlanná a tollazata. 10. Hazánkban nem vagy csak nagyon ritkán fészkel, vendégként érkezik hozzánk márciusban vagy áprilisban. 11. Ez a rovar egy pár repülőszárnyat visel,második pár szárnya billérré alakult, melynek segítségével zümmögő hangot hallat, valamint manőverezni tud repülés közben. 12. Ez a rágcsáló szívesen beköltözik szennyvízcsatornákba, mezőgazdasági épületekbe és szemétlerakó helyekre. 13. Ez a madár kedveli a Hortobágyot. 14. Amikor a talajfelszín közelében turkál, felkupacolja a földet. 15. A pajorok a talajban rágóikkal összekaparják a földet, majd bukfenceznek egyet, s a laza földcsomót testük mögé gyömöszölik. 16. A fás szárú növények lombját rágó rovar, mellyel meggátolja a növény megfelelő fejlődését. 17. Mellkasán tollecset található, mely a hímek esetében a földig is leérhet. 18. Ezek az emlősök több nemzedék egyedei által alkotott nagycsaládokban élnek, amelyet egy rangidős példány ural. 19. Bizonyos fajtáit díszmadárként tartják, másokat a húsáért tenyésztik, s vannak,

3 amelyeket sportcélokra (röptetés) tartanak. 20. Csőre lapos, belül szaruredők találhatók, melyekkel képes kiszűrni a vízből a szükséges táplálékot, illetve annak aprítása is lehetővé válik. 21. Homlokát tülkös szarv fedi, amely a homlokcsont nyúlványa. 22. A rovar összetett szeme apró szemecskékből áll, melynek segítségével mozaikképet lát. 23. Előszeretettel rágja a burgonya és más burgonyafélék levelét, s ezzel megakadályozza a növény fejlődését. 24. Ménesnek nevezzük a nagyobb csoportot, melyben alá- fölérendeltségi viszony van a tagok között. 25. Ez a rágcsáló számos emberre is veszélyes betegséget terjeszt, pl. iszaplázat, vérzéses lázat, harapás útján tetanuszt. 26. A pajorok 3 vagy 4 évet töltenek a talajban különböző talajmélységekben. 27. A nőstény fák törzsére, ágaira vagy leveleire teszi a petecsomóit, a petéket gyapjas szőrök védik. 28. A hím baromfi vastag sarkantyúkat visel. 29. Ez a rovar a kikelés után rögtön rágni kezdi a burgonyafélék leveleit. 30. A 4 évesnél idősebb hímet csődörnek vagy ménnek nevezzük. 31. A párzási időszakban a kakas táncot jár, így udvarol a nősténynek. 32. Bőréből ipari és ruházati cikkeket, tülkéből dísztárgyakat, faggyújából szappant és kenőanyagokat készítenek, csontjából enyvet nyernek ki, trágyája szinte nélkülözhetetlen a mezőgazdaság számára. 33. A nőstény tavasz elején kotlik, a tojásokat a hímmel felváltva költi ki, a párzás és a tojásrakás a nyár folyamán többször megismétlődik. 34. Úszóhártyás lábainak köszönhetően kiválóan úszik, szárazföldön imbolyogva totyog. 35. Húsok, húskészítmények, gyümölcsök nedvéből szívogat, egyik legfőbb tápforrása az állati ürülék. 36. Sötét járataiban nincs szüksége látásra, kiváló tapintása segíti a tájékozódásban. 36 pont 2. a) A csapattagok növényeket is találtak. Milyen növényekkel találkoztak? Írjátok a képek alá a növények nevét!

4 pont b) A csapattagok a felismert növényeket csoportosították az alábbiak szerint. Ti is csoportosítsatok! A képek előtt lévő számokat írjátok a megfelelő helyre! A Tiszántúl egyes vidékein úgy nevezik: élet. Kedvelt zöldségféle, a fejes káposzta közvetlen rokona. Hazánkban a legnagyobb területen és mennyiségben termesztett gyümölcs.

5 Elsősorban savanyúságként fogyasztjuk ezt az Európa-szerte kedvelt zöldséget. Más néven forgó, tányérrózsa, tányérvirág, magját szotyolának, ricának is nevezik egyes helyeken. Ez a fűféle leginkáb réteken és mezőkön él, 1 méter magasra is megnőhet. A növény termése üreges, több rekeszből álló tok; a termésben találhatók az apró magvak, melyek kék, feketés, szürkés vagy fehér színűek. Különösen kedveli a laza szerkezetű talajt, a meleget és a napfényt. A zöld, éretlen, friss termés mérgező, idegrendszeri károsodást is okozhat (befőttként veszélytelen, mert a méreganyag lebomlik). Föld alatti szára, vagyis gumója (ezt fogyasztjuk) lehet gömbölyded, tojás vagy henger alakú, héja piros, lila vagy fehér. Kétéves, lágy szárú növény, amelynek élénkvörös belső részét körkörös csíkok teszik érdekessé. Rokon értelmű kifejezései: pityóka, kutyatök. Ha a héjat feltörjük, olajos magvat találunk benne, ezt fogyasztjuk. Törökparadicsomnak és tojásgyümölcsnek is nevezik ezt a zöldségfélét. A tápanyagokat a földben fejlődő szervében halmozza fel; a test jelentős részét a főgyökér alkotja, amely megvastagodik. A tőkéből hajtanak ki a vesszők, melyeken levél, kacs, virágzat, majd termés fejlődik. 15 pont 3. a) A versenyzők kirándulásuk során találkoztak a év élőlényeivel is. Ti melyiket ismeritek fel? Írjátok a nevét a vonalra!

6 pont b) A csapattagok csoportosították az év élőlényeit az alábbiak szerint. Ti is csoportosítsatok! A képek előtt lévő számokat írjátok a megfelelő helyre! A nedves, nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeket kedveli, pl. az alföldi Turjánvidék, Szatmár-Bereg lápjai, Kis-Balaton, a Tisza és a Dráva ártéri erdőségei. A fatönkök tövén, tuskóján, tönkjén vagy körülötte csoportosan növő, tölcséres, rókavörös árnyalatú élőlény. Magyarországon a hegy- és domvidékek tölgyeseiben mindenütt, de kötött talajú fáslegelőkön, parkokban, arborétumokban is előfordul. Ikráit általában júniusban rakja le, többnyire a fűzfák bojtos gyökérzetére, vagy az árvíz alá került bokrokra. Mindössze egy hétig tartó virágzásakor, esetleg terméséréskor figyelünk fel rá. Az egyszikű, hagymás évelő nyirkos erdők, ligetek, cserjések tápanyagban gazdag, humuszos vályogtalajok lakója. A sík- és dombvidékek mellett kertekben, parkokban, utcai fasorokban is költ. Az alföldektől a fahatárig terjedő erdők lakója, cserjésekben és parkokban ugyancsak előfordul. 8 pont 4. A környezetverseny csapatai Magyarország nemzeti parkjait is bejárták. Ti melyiket ismeritek fel? Írjátok a nemzeti parkok címerei alá a nemzeti park nevét!

7 pont 5. a) Magyarország vaktérképére írjátok rá a nagy tájak nevét! 6 pont

8 b) Nevezzétek meg a számmal megjelölt álló- és folyóvizeket! 7 pont a) Színezzétek Magyarország megyéinek térképén az alábbi megyéket a megadott színekkel! Borsod-Abaúj-Zemplén megye - zöld Heves megye - sárga Hajdú-Bihar megye - lila Pest megye narancssárga 4 pont

9 b) Melyik megyeszékhelyet jelölik a számozott pontok? Írjátok a megyeszékhely nevét a vonalra! pont Elérhető pontszám: 126 pont Elért pontszám:. pont