ÖSSZEFOGÁS A VIDÉKÉRT *
|
|
- Kornélia Kocsisné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vidék többet kínál az országnak, mint amit az ország elvár a vidéktől. ÖSSZEFOGÁS A VIDÉKÉRT * * Megvitatta a Programtanács június 27-i ülése.
2 Ez év március 4-én civil kezdeményezésre megindult a Párbeszéd a vidékért mozgalom. A mozgalom célul tűzte ki az aktív vidékpolitika megindítását, korunk nagy tudományos-technikai, politikai, gazdasági, társadalmi, szellemi átalakulásai közepette. A Párbeszéd a politikusoknak, az értelmiségnek, közöttük a kutatóknak és a civil társadalomnak köztestületek, vállalkozók, önszerveződések tagjai, egyházi személyek közös vitafórumait teremtette meg. Az ország különböző részein rendezett szakmai és lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat összegeztük, amelyeket átadunk a megbízó kormánynak és a működésünket mindvégig jóindulattal, segítőkészséggel kísérő parlamenti politikai pártoknak. Ugyanakkor kijegecesedtek bizonyos alapelvek, amelyeket Összefogás a vidékért címmel elkészült szövegben rögzítettünk, és amelyik kéri a kormányt, hogy forduljon az Országgyűléshez Nemzeti Vidékpolitikai Tanács létrehívása érdekében. Ez az intézmény biztosíthatná, hogy a mos megkezdett és különböző irányból érkező szándékokra épülő vidékpolitikai kezdeményezés a következő hét esztendőre intézményesüljön. A Párbeszédben részt vevő egyének és intézmények azt kérik a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy új vidékpolitikai programot kezdeményezzenek, és e célból törvényt fogadjanak el. Mi indítsa erre az Országgyűlést? Az Országgyűlés egyetértően törekedjen az állampolgárok esélyegyenlőségének megteremtésére. Ez az esélyegyenlőség legyen független nemcsak nemtől, kortól, származástól, szociális betagozódástól, hanem lakhelytől is. A lakhelytől független esélyegyenlőség biztosítása természetesen új terheket ró az állampolgári közösség egészére, megkívánja, hogy az állam tisztázza: mit vállalhat magára közfeladatként a lakóhelyből származó hátrányok kiegyenlítéséből. A polgárnak joga van lakhelyét szabadon kiválasztani, és joga van tudni, hogy választott lakhelyén miről kell magának, és miről az adófizetői közösségnek (államnak) gondoskodni. A lakhelytől független esélyegyenlőség elsősorban a vidéken hiányzik. Az Országgyűlés egyöntetűen törekedjen arra, hogy államterületünk természeti értékei, a talaj, a levegő, a növény- és állatvilág sokfélesége fennmaradjon, és hogy ezek kínálkozó adottságait az állampolgárok érdekében a legésszerűbb módon kihasználjuk. A vidék a természeti sokféleségnek nemcsak kiterjedt színtere, hanem olyan térség is, amelyik új típusú gazdasági aktivitásokat, egyéni életprogramokat, egészségügyi életkörülményeket kínál. 2
3 A Párbeszéd résztvevői úgy látják, hogy a vidéki térségekben fokozottan jelentkeznek azok a társadalmi bajok, amelyek együtt járnak az országunkban az utóbbi 15 esztendőben lezajlott változásokkal. Úgy látják, hogy az oly sok előnyt hozó politikai rendszerváltásnak, a piacgazdaság kiépülésének és az uniós csatlakozásnak és Magyarországot is elért új tudományos-technikai forradalomnak vannak társadalmi vesztesei és az államnak vesztes térségei. Ezek a térségek elsősorban vidéken találhatók. Tekintse az Országgyűlés az új vidékpolitikai programot hosszú távú programnak, amely az eddigi, korábbi és most is folyó akciókra és az EU kínálta lehetőségekre, valamint az európai elvárásokra épít. Mind a Párbeszéd résztvevői, mind az Országgyűlés nyilvánvalóan látja, hogy a fentebb jelzett társadalmi konfliktusok és életszemléletváltozások több esetben évtizedekig elhúzódnak. Keletkezésük és oldásuk nem igazodhat a parlamenti politika négyéves periódusaihoz. Ezek kezeléséhez és oldásához részben hosszú távú programokra, részben a parlamenti pártok közötti méltányos együttműködésre van szükség. A Párbeszéd során úgy láttuk, és ezt hangsúlyozni szeretnénk az Országgyűlés számára is: a demokrácia kiteljesítése megköveteli, hogy a politikát közelebb vigyük a polgárokhoz. Erre a lehetőséget is kínálja korunk új ismeretközlési és érintkezési kultúrája. Ezért is olyan vidékpolitikai programot kezdeményez, amely együttműködést teremt a politikusok, az értelmiség benne a kutatóértelmiség és a lakosság legszélesebb rétegei között. I. A VIDÉKI TÉRSÉGEK FELÉRTÉKELŐDÉSE Az új vidékpolitikát olyan korban indítjuk, amikor a világban és Magyarországon a településszerkezet amúgy is nagy, spontán átalakuláson megy át. Kortényezők és a vidék A településszerkezet spontán átalakulását megindította, és mind jobban meghatározza az emberiség új ipari-technikai eszköztárának gyors gazdagodása. A közlekedés, az ismeretközlés ezen belül is az informatika átalakítja a gazdaság szerkezetét, átalakítja az emberek érintkezési kultúráját. Mind erősebb a tőke és az üzemi koncentráció. Ez bővíti a termelési, igazgatási, kereskedelmi és kulturális központok telephelyeit, a városi térségeket. E városias térségek a piac elve alapján is vonzzák más településekről a munkaerőt, mivel a polgároknak biztosabb munkát, jobb képzést és jobb egészségügyi-technikai 3
4 környezetet kínálnak, mint a központoktól távol eső települések. Fennáll egyes vidéki térségek elnéptelenedésének veszélye. Mindez a spontán átrendeződés olyan korban történik, amikor éppen az új technika lehetővé teheti, hogy a termelési-igazgatási központoktól távol eső térségekben is az emberek jó életminőségben éljék le életüket (műholdas televízió, internet, tömeges személygépkocsiközlekedés, gyors, jó minőségű építkezési, fűtési, háztartási technikák stb.). A polgárok mozgási- és ismeretrádiusza kibővülhet. Az emberiség történelmében először nyílik arra lehetőség, hogy a vidéken (kisvárosokban, falun, tanyán) élő emberek a városiakhoz hasonló emberi-kulturális esélyeket teremtsenek maguknak. Az új tudományos-technikai forradalom ezen áldása, a városi és vidéki életminőség egymáshoz közelítése csak azokban az államokban bontakozhat ki, ahol az állam a vidékpolitikára különös figyelmet fordít, vidékfejlesztési programokra vállalkozik. És ezzel egyensúlyban tartja a piaci alapon egyoldalúan változó településszerkezetet. Erre az egyensúlyra törekednek évtizedek óta a nyugat-európai államok. Ott az utóbbi évtizedekben felismerték, hogy az államok kiemelt feladata az, hogy a városok után a vidéki térségekben is biztosítsák az elérhetőséget (úthálózat, internet stb.), a korszerű kulturális-egészségügyi, technikai környezetet. (Ahogy ezt a városokban évszázadok óta biztosítják.) A vidéki térségek lakottsága közhaszon ezt ismerték fel kimondatlanul is Nyugat-Európában. Ezért is 2000 óta az Európai Unió a tagállamokat különösen határozott vidékpolitikára ösztönzi, növekvő összegeket fordít vidékfejlesztésre. A vidék közhaszna Miért tekinti az Európai Unió és mi is a vidékfejlesztést közhaszonnak? Miért érdemes ezekben az években az állampolgári közösség egészének megtermelt bevételeiből aránylag többet fordítani a vidéki térségekben élő emberek életminőségének javítására? Miért állítják, hogy az államterület minél teljesebb lakottsága közhaszon? A választ korunk termelési kultúrájának fejlődésében és a természeti környezetre gyakorolt hatásában találjuk meg. Tájgazdálkodás, környezetvédelem. Az új tudományos-technikai forradalmak megkönnyítik az életet, lehetővé teszik a növekvő létszámú emberiség eltartását, de egy időben megnövelik a természeti környezet terhelését. A mind nagyobb iparcikk-termelés, az ásványi energiahordozók felhasználása, a kemizálás előrehaladása azonban fokozottan rombolja, szennyezi egyik életfeltételünket, a természeti környezetet. 4
5 A kibontakozó globalizáció új termelési rendszereket és az emberek kulturális látószögének bővülését, értékek cseréjét, új szellemi értékek keletkezését hozza magával. De a globális érintkezés, kereskedelem egy időben olyan növény- és állategyütteseket hord egyik földrészről a másikra, amelyeknek ott nincsenek természetes ellenségei. Az élőlényegyüttesek sok évezredes lokális egyensúlyát a növény- és állatvilágban is megbontják. Mindezen ellentmondások felismerése magyarázza, hogy az utóbbi évtizedek politikai és közgondolkodásában a természetvédelem, a tájgazdálkodás döntő szempont lett a közösségirányításban. Ember és természet új egyensúlyának megteremtése minden fejlett állam és társadalom egyik vezéreszméje. A természetgondozás természetesen nemcsak a vidéki, hanem a városi társadalomban is megkövetelt. De talaj, víz, növény- és állategyütteseink élőhelyei túlnyomóan mégis csak a vidéki térségek. Ezek karbantartása közfeladat. Ezt a közfeladatot pedig csakis a helyben lakók (a vidéki lakosok) tudják ellátni. Az Európai Unión belül az embert körülvevő természeti táj megbecsülését, karbantartását, a környezetbarát magatartás kifejlesztését immáron nemzetközi egyezmény mondja ki, amelyhez ez év áprilisában Magyarország is csatlakozott. Megújuló energiahordozók. Felértékeli a vidéket a környezetbarát energiagazdálkodás igénye is. A vidék a 21. századi ún. kiegészítő energiaforrások (bioenergia, megújuló energiaforrások) megtermelésének színhelye lesz. Az európai mezőgazdálkodási szerkezetváltás egyik célja éppen a növényi energiahordozók termelésének fokozása. A vidék tehát a 21. századi energiaprogramokban felértékelődik, és növeli a városiak számára is közhasznát. Új értékrend: életminőség. A vidék közhasznát, a vidék felértékelődését hozza magával az utóbbi évtizedben az emberi értékrendek változása is. A fejlett államokban az egészséges emberi életvitel értéke nő, és ennek egyik tartozéka az egészséges természeti környezet (levegő, víz, növény- és állatvilág). A vidéki térségek nemcsak a helyben lakók egészségesebb életvitelére nyújtanak lehetőséget, hanem a városi ember szabadidejének eltöltésére is. (Városi emberek második lakhelye, falusi turizmus, üdülés stb.) Az unió ezért is előnyben részesíti a tengerpartok, hegyvidékek, a ritkán lakott területeken folytatott természetgazdálkodást, az ott élő emberek munkához jutását, helyben maradásának biztosítását. 5
6 Mezőgazdálkodás, élelemtermelés. Külön kell szólni a mezőgazdálkodásról, amikor a vidék politikai-gazdasági és szellemi-lelki felértékelődéséről beszélünk. Ma az európai és magyar vidék lakosságára már csak részben jellemző az, hogy élelemtermeléssel foglalkozik. Mégis mind Európában, mind Magyarországon a vidékpolitika szorosan összefonódik a mezőgazdálkodással. Élelmet termelni ugyanis csakis (vagy főként) vidéken lehet a jövőben is, azaz a vidék szükségszerűen összekötődik az élelemtermeléssel. Az Európai Unió azért is támogatja kiemelten a mező- és erdőgazdálkodást, mert az utóbbi évtizedben tudatosult: az élelemtermelés egyben környezet-karbantartás is. Igaz ugyanakkor: átalakul a mezőgazdálkodás fogalma. A mezőgazdálkodáson belül mind nagyobb súlyt kap a nem élelemtermelőtájfenntartó tevékenység. Továbbá: a környezetgazdálkodás (tájgazdálkodás) ugyanazt a típusú szakmai felkészültséget kívánja, mint az élelemtermelés, tehát az élelemtermelés és tájgazdálkodás nem válhat szét. És végül: Magyarország területének igen nagy hányada (70%) alkalmas élelemtermelésre, és az összes terület 50%-a kiváló minőségű talaj. (Ez az európai államok között a legmagasabb arány.) Ha ehhez a kedvező éghajlati és kiemelkedő vízgazdálkodási adottságainkat vesszük, akkor a magyar mező-, erdő és vízgazdálkodás az ország egyik nagy jövőbeni lehetősége. Az új ipari üzemek térsége. A vidék területtartalék az új, kissorozatokban gyártott iparcikkek üzemeinek. Sőt, vidéken építhető ki a magyarországi élelemtermelés megújítandó hazai feldolgozó bázisa, amely kiépítés az egész mezőgazdálkodás életre keltésének egyik fontos feltétele. Az unió szerkezete. A vidékfejlesztés közhasznára figyelmeztet bennünket az EU szerkezete is. Az unió az első olyan területigazgatási egység a történelemben, ahol a polgárok nem fizetnek közvetlen adót, hanem a befizetők az egyes nemzetállamok. A nemzetállamon belül pedig a gyenge adófizető képességű tömegek visszahúzzák az állam teljes adófizetői képességét. A gazdag város teljesítményét végső fokon leronthatja a szegény vidék. Ezért az unió államai rákényszerülnek egy új típusú szociálpolitikára, amelynek központjában már kevésbé a szegény egyének netán a munkanélküliek segélyes támogatása áll a gazdagok adóforintjából, hanem jobban a szegény emberek hozzásegítése a boldoguláshoz. Az államok fejlesztik az infrastruktúrát elérhetőséget, oktatást, egészségügyet a vidékies térségekben, hogy ezzel ösztönözzék a befektetőket, megakadályozzák a vidéken szegény 6
7 övezetek kialakulását. A nyugat-európai államokban ugyanakkor arra is figyelnek, hogy az Európai Unió az államok által befizetett pénzösszegeket pályázatok útján juttatja vissza az EU (illetve a nemzetállam) polgáraihoz. És e támogatásokra nem az államok, hanem a helyi polgári közösségek pályázhatnak. Az unió jelentős vidéktámogatási (benne területfejlesztés, úthálózat, szociális és egyéb célú) összegeihez tehát csakis egy életerős, jó eltartóképességű vidék férhet hozzá, ahol erős az adófizetői közösség és művelt a középosztály. II. HATÉKONY VIDÉKPOLITIKA ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A magyar politikai és értelmiségi elit korfeladata tehát a hatékony vidékpolitika és a jól kidolgozott vidékfejlesztés működtetése. Tisztázni kell mindenekelőtt a vidékpolitika és a vidékfejlesztés tevékenységi körét, felülvizsgálni eddigi intézményrendszerét. A vidékpolitika Vidékpolitikán értjük a vidékies térségekben folytatott szakpolitikai aktivitás összességét. Ez jelenleg az ország területének 80%-át, a lakosság 50%-át érinti. A vidékpolitika elsődleges célja a vidéken élő emberek és a természeti környezet életminőségének javítása. Célja továbbá a településszerkezet egésze működőképességének biztosítása, mindenekelőtt a város és vidék (városok és vidékek) harmonikus egymásra épülésének segítése. Célja: országos program kidolgozása, a más európai térségekhez illeszkedő ágazati, politikai stratégiák kidolgozása és a szakpolitikák koordinálása. A vidékpolitika tehát nem egy tárca dolga, hanem a politikai gyakorlat egészének szempontja. A termelés, tájgazdálkodás, infrastruktúra, művelődés, szociális és egészségpolitika, területfejlesztés összessége. Az aktív vidékpolitika korában tehát ma és holnap indokolt a kormányzaton belül összehangoló, tárcák feletti szervezet kiépítése. A vidékpolitika a mindenkori kormányzat, az országgyűlés bizottságainak (pártjainak), valamint az önkormányzatok és a civil szervezetek dolga. Indokolt tehát a pártpolitikai intézményeken kívül olyan szervezet kialakítása, amelyik a civil és érdekvédelmi szervezetek összhangját is biztosítja. A vidékpolitika hosszú távú politikai-közéleti aktivitás, azaz átíveli a négyéves kormányzati periódusokat. Indokolt tehát a vidékpolitikában olyan intézmény működtetése, amelyben minden országgyűlési párt jelen van. Így a vidékpolitika a pártok közös felelősségén nyugodhat, nem árthat annak a parlamenti váltógazdálkodás sem. Vidékfejlesztés 7
8 A vidékfejlesztés a vidék konkrét fejlesztési projektjeinek összessége. Szükségszerűen egy tárca a gazdája, hiszen szükséges egy, az európai intézményekhez igazodó adminisztráció. A vidékfejlesztés Európában a mező- és erdőgazdálkodást menedzselő tárcához tartozik, az unión belül is a CAP, a közös agrárpolitikai egyik pillére. A hagyományos élelemtermelés-központú mezőgazdasági kormányadminisztráció mindinkább három aktivitási területet fog át: élelemtermelés, tájgazdálkodás és vidékfejlesztés. 8 III. HATÁROZAT A NEMZETI VIDÉKPOLITIKAI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁRÓL A Magyar Országgyűlés, a fentebbi alapelveket szem előtt tartva kérje a parlamenti pártokat és a civil szervezeteket aktív vidékpolitikai programok kidolgozására. Határozza el a vidékpolitika előnyben részesítését a következő Nemzeti Fejlesztési Tervben ( ), és ennek segítőjeként létrehívja a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot a költségvetési évekre. A Nemzeti Vidékpolitikai Tanács célja a) Hosszú távon ( ) biztosítani a vidék preferálását a kormányzati politikában. (A hétéves Nemzeti Fejlesztési Terv, tárcaközi kormányzati intézmény, többpárti parlamenti elfogadás.) b) Intézményes biztosíték a hosszú távú vidékpolitika érvényesítésére. c) Az NVPT új típusú politizálási fórum: azon részt vesznek a kutató értelmiségiek, cselekvő politikusok és a politika tényleges megélői, a civil lakosság képviselői. A Nemzeti Vidékpolitikai Tanács szervezete A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot az Országgyűlés küldi ki a kormány előterjesztésére. Abban helyet kapnak a mindenkori parlamenti pártok képviselői, a vidékfejlesztésben érintett minisztériumok küldöttei, tudományos kutatók, valamint az országos hatókörű civil szervezetek képviselői. A Nemzeti Vidékpolitikai Tanács jogosítványai és feladatai Az Országgyűlés a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot jogosítványokkal ruházza fel. Javasoljuk, hogy a Tanácsnak hét funkciója legyen: a) Programalkotó szerep. A Tanács a kormánnyal, illetve az országgyűlési bizottságokkal (pártokkal), érdekvédelmi és civil
9 szervezetekkel (köztestületekkel) egyeztetve, cselekvési tervet dolgoz ki a közötti időszakra. E cselekvési program javaslatokat tartalmaz azokra a törvényekre, kormány- és tárcaszintű jogszabályokra, amelyeket az eredményes vidékpolitika érdekében meg kell hozni, és amelyek első változatát a Párbeszéd a vidékért mozgalom szakmai és civil fórumain a civil társadalom a kormányzat, illetve a parlament részére megfogalmazott. b) Ellenőrző szerep. Figyeli az évi költségvetések tervezését, szakértői vélemények alapján állást foglal abban a kérdésben: a vidék előnyben részesítése megtörténik-e vagy sem. c) Helyzetfelmérő és tanulmánykészítő szerep. Folyamatos helyzetfelmérést végez a vidéki térségekben. (Mezőgazdálkodás, ipar és szolgáltatás, természet- és tájvédelem, a vidéki társadalom helyzete stb.) d) Javaslattevő szerep. A helyzetfelmérésekből és tanulmányokból származó tervekre javaslatokat tesz az egyes szaktárcáknak, illetve az Országgyűlés bizottságainak. e) Érdekegyeztető szerep. Az országos és vidéki, ezen belül is a városi és vidéki területfejlesztés állandó egyeztetése. (Eredményes és gazdag városok nélkül nincs gazdag vidék.) f) Ismeretterjesztő tevékenység. A Tanács terjeszti az elektronikus és nyomtatott média révén az Európában és itthon már kialakult eredményes település- és vidékfejlődés mintáit, segít a tárcák keretében működő területfejlesztő és falugazdák szakmai továbbképzésében. g) Folytonos párbeszéd. A Tanács az új típusú, polgárközeli politizálás eszköze is. A politikusok, az értelmiségiek, a civilek (gazdálkodók és érdekképviseleti szervezetek) fóruma. 9 Glatz Ferenc a Párbeszéd a vidékért Programtanácsának elnöke
Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenGLATZ FERENC Új vidékpolitika
GLATZ FERENC Új vidékpolitika Tartalom Új vidékpolitika indítása. Előszó. I. A vidéki Magyarország jövője. Vitaanyag A) HELYÜNK A VILÁGBAN, EURÓPÁBAN. 1. Az új ipari-technikai forradalom és a vidék. a)
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
RészletesebbenAz Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest
Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,
RészletesebbenHelyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig
Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés
RészletesebbenVedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.
Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenInnovációk a vidék fejlesztésében
VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenTanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban
Tanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban 2013. február 04. Budapest A mai gyerekek Elszakadtak az élettől, a valódi dolgoktól; Nem valódi a közösség (közösségi oldalak), az
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens
A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA falusi és a tanyasi turizmus
A falusi és a tanyasi turizmus 2019. 05. 06. A falusi turizmus fogalmi rendszere https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/78187/de_85.pdf Bevezetés Falusi turizmus az 1930-as évektől vált egyre
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenTérség-típusok és fejlesztéspolitika
Térség-típusok és fejlesztéspolitika Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) A vidékfejlesztés jelene és jövője Műhelykonferencia 2014. június 24. Kecskemét Megyesi Boldizsár, MTA-TK, Szociológia Intézet
RészletesebbenInternetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...
Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Cselekvési Terve
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Cselekvési Terve A 1698/2005/EK Tanácsi rendelet értelmében minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról szóló 1060/2008.
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenKorszerű vidékfejlesztés
Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Korszerű vidékfejlesztés Dr. Buday-Sántha Attila 2010.08.02. Buday-Sántha Attila 1 I. Korszerű
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenKacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről
Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenHarmadik országból érkező idénymunkások
Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG
SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG Az addiktológia aktuális kihívásai Berényi András Addiktológiai Országos Szakmai Kollégium elnöke A KOLLÉGIUM MŰKÖDTETÉSÉNEK CÉLJA I.
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.
A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenFizikai környezet KOHÉZIÓ
Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenDunaharaszti Város Önkormányzata
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenTakácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről
Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenKishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről
RészletesebbenAprófalvak innovatív fejlesztése
Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot
RészletesebbenHídépítés és integráció sokszínű társadalmakban
Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és
RészletesebbenHort Község Önkormányzatának Gazdasági programja
Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenA támogatott lakhatás jogszabályi keretei
A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenBUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET
BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenEnergia alternatívák a kisvárosokban.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása
Részletesebben7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenTanyafejlesztési Program
Tanyafejlesztési Program F Ö L D M Ű V E L É S Ü G Y I M I N I S Z T É R I U M 2015 szeptember Oldal 2 T A N Y A F E J L E S Z T É S I P R O G R A M Tanyás térségek, tanyagazdaságok fejlesztése A tanya
RészletesebbenTársadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés)
IKSZT - Helyi Aktivációs Műhelynap Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K112928 sz.szerződés) Prof.Dr. G. Fekete Éva Miskolci Egyetem Mezőkeresztes 2016.05.19. A társadalmi innováció értelmezésének
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenDr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás
RészletesebbenAz Egészségporta Egyesület stratégiája
Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a
RészletesebbenA BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenBalatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről
Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenVértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról
A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)
RészletesebbenEGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete
EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete A helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban önkormányzat)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenGLOBALIZÁCIÓ FOGALMA
GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenKunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól
Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenAZ 5/047/2001. SZ. NKFP-PROGRAM RÉSZFELADATAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ
AZ 5/047/ SZ. NKFP-PROGRAM RÉSZFELADATAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDŐ KUTATÓINTÉZETEI (Földrajztudományi Kutatóintézet FKI, Jogtudományi Kutatóintézet JTI, Mezőgazdasági Kutatóintézet MGKI, Művészettörténeti Kutatóintézet
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenKészítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC
Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere
RészletesebbenDöntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására
Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenNYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE
2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA VIDÉK KÖZHASZNA. A Párbeszéd a vidékért mozgalom lakossági fórumainak tapasztalatai I. VIDÉKPOLITIKA EZREDFORDULÓ 2005/3
A VIDÉK KÖZHASZNA A Párbeszéd a vidékért mozgalom lakossági fórumainak tapasztalatai 2005. május 4 13. között lakossági fórumokon 17 helységben mutatta be a Párbeszéd a vidékért mozgalom programtanácsa
RészletesebbenKiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép
RészletesebbenBalatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 61. (1) és
Részletesebben