A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum. Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Szervezeti és Működési Szabályzata 2017.

Átírás

1 A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szervezeti és Működési Szabályzata 2017.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Intézményi adatok Az SZMSZ célja Az SZMSZ területi, személyi és időbeli hatálya AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE Az iskola szervezeti ábrája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei A belső kapcsolattartás rendje Az iskolának, mint tagintézménynek a többi tagintézménnyel való kapcsolattartásának rendje Az intézmény irányítása Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető Szakmai igazgatóhelyettes Az általános igazgatóhelyettes Gyakorlati-oktatásvezető A vezetők benntartózkodásának rendje A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI A pedagógusok közösségei Nevelőtestület A szakmai munkaközösségek A tanulók közösségei A diákönkormányzat Diákközgyűlés Az iskolai sportkör A szülők közösségei Az intézmény működésének rendje Általános szabályok A tanulók benntartózkodási rendje A mulasztások igazolásáról szóló rendelkezések Az iskolaterület elhagyásának rendje Az alkalmazottak benntartózkodási rendje: A belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Politikai célú tevékenység folytatása / 141

3 5.6 A gyakorlati foglalkozások rendje Évközi gyakorlat teljesítése Általános szabályok Munkaruha használata A munkavégzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok Helyiségek, berendezések használatának szabályai Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A felnőttoktatás formái Az intézmény kapcsolatai A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái és módjai: Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Intézményi védő, óvó előírások Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskola feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés területei és módszerei Az ellenőrzés formái A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Egyeztető eljárás lefolytatása Fegyelmi eljárás lefolytatása A fegyelmi tárgyalás menete: AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményi alapdokumentumokról való tájékozódás rendje EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása Panaszkezelési eljárásrend Tanulói panaszkezelés az Intézményi oktatási folyamattal kapcsolatosan / 141

4 Szülői panaszkezelés az Intézményi oktatási folyamattal kapcsolatosan tanuló/szülői panaszkezelés gyakorlati oktatással kapcsolatosan pedagógusi/dolgozói panaszkezelés munkatárssal szemben pedagógusi/dolgozói panaszkezelés vezetői munkakörben dolgozó kollégával szemben Záró rendelkezések Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Fenntartói nyilatkozat Mellékletek sz. melléklet: A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok sz. melléklet: Bélyegző használati szabályzat Az intézmény bélyegzői A bélyegzők használata A bélyegzők kezelésének szabályai sz. melléklet: A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok Iratminták a közösségi szolgálathoz sz. melléklet: Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata Gyűjtőköri szabályzat A Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája könyvtárának katalógus-szerkesztési szabályzata KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Pedagógus munkaköri leírása Igazgatóhelyettes munkaköri leírása Gyakorlati oktatás-vezető munkaköri leírása Osztályfőnök munkaköri leírása Munkaközösség-vezető munkaköri leírása Iskolatitkár 1 munkaköri leírása Iskolatitkár 2 munkaköri leírása Könyvtáros munkaköri leírása Oktatási laboráns munkaköri leírása Gazdasági ügyintéző 1 munkaköri leírása Gazdasági ügyintéző 2 munkaköri leírása Gazdasági ügyintéző 3 munkaköri leírása Műszaki vezető munkaköri leírása Rendszergazda munkaköri leírása Karbantartó-portás munkaköri leírása Karbantartó munkaköri leírása Adminisztrátor, kisegítő pék és cukrász tanműhely munkaköri leírása Pék munkaköri leírása Pék-sütőmunkás munkaköri leírása Iskolai büfé eladó munkaköri leírása Pék tanbolt eladó munkaköri leírása / 141

5 5.22 Vendéglátó Oktatási Kabinet adminisztrátor munkaköri leírása Raktáros, konyhai kisegítő, takarító munkaköri leírása Takarító munkaköri leírása / 141

6 1. BEVEZETÉS 1.1 Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve:zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Az intézmény jogállása: a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum tagintézménye Intézményi alapadatok: Székhely: 8900 Zalaegerszeg, Báthory István utca 58. Telephelyei: 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi Pál utca Zalaegerszeg, Ebergényi utca 2. Az alapító okirat kelte, száma: NGM/ /2017. OM azonosító: /012; /013, /014. Szervezeti egység kód: A tagintézmény ellátott alapfeladatai: szakgimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakképzési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás felnőttoktatás, felnőttképzés a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása 1.2 Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a Köznevelési törvényben, a Szakképzési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.3 Az SZMSZ területi, személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, a gyakorlati oktatásban közreműködőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A ot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: 1. szülői munkaközösség 2. diákönkormányzat Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 6/ 141

7 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 2.1 Az iskola szervezeti ábrája Igazgató Műszaki vezető Iskolatitkár Titkárság Pékség dolgozói Tanműhelyek adminisztrátorai Büfé és tanbolt eladók Karbantartók, portások, gépkocsivezetők Takarítók Rendszergazda Gazdasági csoport Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Gyakorlati oktatásvezető Nevelőtestület Nevelőtestület Nevelőtestület osztályfőnöki és közismereti munkaközösségvezetők Laboránsok Belső értékelési csoport tagjai Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport vezetője Vendéglátás-turisztika szakmacsoport vezetője Gyakorlati munkaközösség vezetője Vendéglátó kabinet dolgozói Könyvtáros Diákönkormányzatot segítő tanár Élelmiszer szakmacsoport vezetője 7/ 141

8 2.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei Intézményvezetés Az iskola vezetője az igazgató, aki a hatályos jogszabályok előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, valamint a gyakorlati oktatásvezető munkáját, az iskolatitkárt, a gazdasági csoportot és a műszaki vezetőt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői munkaközösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a műszaki vezető. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart, melynek időpontja az éves munkatervben rögzített. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkatársa. A nevelőtestület a munkatervben meghatározottak szerintmunkaértekezletet tart, melyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A nevelési értekezletek idejét szintén a munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési-oktatási feladatot ellátó pedagógus. Ennek megfelelően az iskolában tíz munkaközösség működik (osztályfőnöki, humán, reál, természettudományi, testnevelés, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció, vendéglátás-turisztika, élelmiszeripar, gyakorlati). Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Iskolatitkár Rendszergazda Laboráns Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja.

9 Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az általános igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint. Szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői munkaközösség működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői megbeszélésen a szakmai munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével az igazgató és az igazgatóhelyettesek valamint a gyakorlati oktatásvezető munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel, gyakorlati oktatásvezető és a szakmai munkaközösségvezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Az egy osztályban tanítók közössége az osztályfőnök vezetésével szükség szerinti gyakorisággal tart munkamegbeszéléseket (pl.: javaslatok megfogalmazása, fegyelmi kérdéseket érintő állásfoglalás kialakítása érdekében, esetmegbeszélések stb.). Tagja minden, az adott osztályban tanító pedagógus, ifjúságvédelemmel és DÖK vezetéssel meghívott kolléga, vezetője az osztályfőnök, aki szükség esetén jogosult az osztályban tanító pedagógusok összehívására 9/ 141

10 (osztálytanári értekezlet). A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Az osztályfőnök a megbeszélésre meghívja az igazgatót, vagy annak helyettesét. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A munkaközösségek vezetői rendszeresen tájékoztatják egymást és az igazgatóhelyetteseket a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. A munkaközösség-vezetők az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők gondoskodnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az ellenőrző könyv. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői szervezettel. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak a munkaközösségek. Az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. Az érettségi vizsgák előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a szülői szervezet képviselője figyelemmel kísérheti. Diákönkormányzattal (DÖK) való kapcsolattartás A munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az ODB (az osztály által választott bizottság) tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. 10/ 141

11 Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK (diákönkormányzat) vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és a területért felelős igazgatóhelyettes felelős Az iskolának, mint tagintézménynek a többi tagintézménnyel való kapcsolattartásának rendje Az egyes tagintézmények közötti kapcsolattartás rendje, formái A tagintézmények közötti kapcsolattartás megvalósul: mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; szakmai munkaközösségek munkamegbeszélései során (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, műhelymunka stb.); a feladatok elvégzésének határidejétől függően változó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon; problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszéléseken való részvétel révén; az iskolai bemutató foglalkozásokon történő közreműködésben. 11/ 141

12 3. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 3.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Igazgató Az igazgató felelős: a) a tagintézmény pedagógiai munkájáért és adminisztratív feladatainak ellátásáért, b) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, c) a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, d) a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, e) a tagintézményben a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért, f) a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért, g) a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért, h) a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, i) a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, j) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért, k) a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért. l) a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért vagy elvégeztetéséért, m) a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért. Az igazgató feladat-és hatásköre: a) a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt, b) dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, c) gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében;jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható, d) koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatait, e) elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, f) előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, 12/ 141

13 g) jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet, h) jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget, i) szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, j) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges hatáskörébe nem tartozó - intézkedések megtételét, k) dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, l) gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett, m) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az centrum beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, n) adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről, o) véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó - a köznevelési intézményt, illetve az tagintézmény közalkalmazottját érintő - döntést, e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik, p) teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást, q) szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, r) önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében, s) az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint, t) képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben, u) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére, v) gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, w) közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében. x) közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, y) az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében, z) megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt. által az igazgatóra ruházott feladatkörökben az igazgató nem utasítható Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető 1.1. Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, az igazgatót akadályoztatás esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, ellenőrzi az igazgató 13/ 141

14 utasításainak végrehajtását, az igazgató utasítása szerint intézkedik a tagintézmény mindennapi életében előforduló ügyekben A gyakorlati oktatásvezető a gyakorlóhelyek szakmai irányítója és az ott folyó oktató-nevelő munka felelős vezetője Szakmai igazgatóhelyettes Feladatait az igazgató irányításával látja el, együttműködve az igazgatóhelyettesekkel. Feladata: - az iskola szakmai elméleti és gyakorlati oktatásának irányítása, szervezése, ellenőrzése gondoskodik az intézmény Pedagógiai programjában a szakmai képzés pedagógiai és oktatási tartalmának végrehajtásáról, a program szakmai részének karbantartásáról, kiegészítéséről, a módosítással kapcsolatos egyeztetések, eljárások megszervezéséről - javaslatot tesz az intézmény szakmai képzési irányaira - figyelemmel kíséri a szakmai képzésre vonatkozó jogszabályokat, gondoskodik azok végrehajtásáról - az igazgatóval egyeztetve dönt a tanulók felvételéről, átvételéről, magántanulói státuszáról - az iskola beiskolázási felelőse - a szakmai vizsgák megszervezésének és lebonyolításának felelőse - a belső értékelési csoport vezetője - a felnőttoktatás és felnőttképzés felelőse - figyelemmel kíséri a szakmai pályázatokat, javaslatot tesz a részvételre, szervezi a pályázatok elkészítését, részt vesz a pályázatok megvalósításában - kapcsolatot tart a szakmai képzést irányító, felügyelő szervezetekkel - összeállítja tantárgyfelosztását - gondoskodik az órarend elkészítéséről - ellenőrzi a szakmai tantárgyi programokat - segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek működését - óralátogatásai során értékeli a pedagógusok nevelő-oktató munkáját, óralátogatási lapot tölt ki, szervezi a szakmai tantárgyat oktatók továbbképzéseit - ellenőrzi szükség szerint a pedagógusok személyi anyagait, különös tekintettel a végzettség és képzettség, valamint előírt továbbképzés meglétére - szervezi a pedagógiai továbbképzéseket - az iskolavezetés többi tagjával együtt dönt a pedagógusok oktatáson kívüli tevékenységéről, javaslatot tesz a pedagógusok munkájának elismerésére és részt vesz a döntésben - végzi a pedagógus álláshelyek pályáztatásával kapcsolatos feladatokat, részt vesz az új pedagógusok pályázatának elbírálásában - a pedagógiai, közismereti pályázatok figyelemmel kísérése, javaslattétel a pályázaton való részvételre, a döntés után részvétel a pályázat elkészítésében - javaslatot tesz a nevelési értekezletek témájára, szervei és az igazgató megbízása alapján vezeti a nevelőtestületi értekezleteket - a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a vendéglátás-turisztika és az élelmiszer munkaközösség vezetők munkájának irányítása, ellenőrzése 14/ 141

15 - évente értékeli az iskola szakoktatási munkáját - javaslatot tesz a szakmai szakos tanári álláshelyre történő pályázat kiírására, részt vesz a pályázat elbírálásában, javaslatot tesz a szakmai szakos tanár kinevezésére - kialakítja a szakmai vizsgák rendjét - tájékoztatást ad a választható érettségi tárgyakról, összegyűjti a tanulók igényeit - koordinálja a bemeneti mérést és a pályaalkalmassági méréseket - összehangolja szakmai versenyeket - szervezési, ellenőrzi a felzárkóztató foglalkozásokat - gondoskodik a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos adatszolgáltatásról - javaslatot tesz az éves munkaterv feladataira - adatokat szolgáltat a gyakorlati oktatás-vezetőnekaz éves ütemterv elkészítéséhez - elkészíti az iskolai statisztikát - ellenőrzi a HACCP rendszer szakszerű működését - megvalósítja az Ügyviteli és iratkezelési szabályzatban foglaltakat - ellenőrzi az iskola balesetvédelmi tevékenységét (tanulói, munkavállalói) - együttműködik az iskolai érdekvédelmi szervezetekkel (Közalkalmazotti Tanács, reprezentatív szakszervezetek) - ellenőrziaz intézményben a szakmai tankönyvellátást - szükség szerint közreműködik beszerzésre vonatkozó eljárásban - adatokat szolgáltat belső és külső partnereknek - biztosítja a szakterületéhez kapcsolódó információk közzétételét az iskola honlapján, illetve a számítógépes hálózat közös elérésű részén - kapcsolatot tart szakmai ügyekben az iskola külső érintettjeivel - felelős a pályaalkalmassági vizsgálat előkészítéséért és lebonyolításáért - alkalmazza a kiadmányozás szabályait - adatokat szolgáltat belső és külső partnereknek - biztosítja a szakterületéhez kapcsolódó információk közzétételét az iskola honlapján, illetve a számítógépes hálózat közös elérésű részén - adatokat szolgáltat és ellenőriz Az általános igazgatóhelyettes Feladata: - felelős a Pedagógiai Programban, az Iskolai Minőségfejlesztési Programban, az SZMSZ-ben, Házirendben foglaltak végrehajtásáért - felelős az iskolai dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) nyilvánosságának biztosításáért - az iskola nevelő és közismereti oktató munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése - a pedagógiai, nevelőmunka közös alapelveinek kialakítása az intézmény Pedagógiai Programjában foglaltak végrehajtásának ellenőrzése, a Pedagógiai Program nevelési részének, illetve a helyi tanterv közismereti részének folyamatos karbantartása, kiegészítése, a módosítással kapcsolatos egyeztetések, eljárások megszervezése - az osztályfőnöki és a közismereti munkaközösség vezetők munkájának irányítása, ellenőrzése 15/ 141

16 - a diákönkormányzatot segítő tanárok munkájának irányítása, ellenőrzése - ellenőrzi és irányítja az ifjúságvédelmi feladatokkal ellátott munkatárs munkáját - ellenőrzi és irányítja a könyvtáros munkáját - ellenőrzi a közismereti tantárgyi programokat - ellenőrzi a közismereti tantárgyfelosztásra készült javaslatokat - a pedagógiai, közismereti pályázatok figyelemmel kísérése, javaslattétel a pályázaton való részvételre, a döntés után részvétel a pályázat elkészítésében - javaslatot tesz a nevelési értekezletek témájára, szervezi és az igazgató megbízása alapján vezeti a nevelőtestületi értekezleteket - óralátogatás során értékeli tanárok nevelő-oktató munkáját, óralátogatási lapot tölt ki - évente értékeli az iskola nevelési és közismereti oktató munkáját - figyelemmel kíséri a közoktatási jogszabályokat, gondoskodik azok végrehajtásáról - megszervezi és vezeti a sajátos nevelési igényű gyermekek problémáival foglalkozó csoport munkáját - elkészíti a szakvélemények alapján az SNI-s tanulók felmentésére vonatkozó határozatokat - kapcsolatot tart az iskola pszichológusával, a nevelő munkát segítő szakszolgálatokkal, az iskola-egészségügyi szolgálattal - felügyeli az iskola egészségüggyel kapcsolatos feladatok végrehajtását - az iskolavezetés többi tagjával együtt dönt a pedagógusok oktatáson kívüli tevékenységéről, javaslatot tesz a pedagógusok munkájának elismerésére és részt vesz a döntésben - javaslatot tesz a közismereti szakos pedagógusok kinevezése, fegyelmi felelősségre vonásra, a munkaviszony megszüntetésére - részt vesz az iskolai statisztikai elkészítésében - felügyeli a közismereti tankönyvellátást - az érettségi vizsga megszervezésének és lebonyolításának felelőse - az igazgató megbízásából vezeti az iskola nevelőtestületének üléseit - a féléves és éves nevelőtestületi értekezleteken értékeli az iskola nevelő-oktató munkáját - javaslatot tesz az éves munkaterv feladataira, gondoskodik azok végrehajtásáról - előkészíti a nevelőtestületi értekezleteket, szülői értekezleteket, tanári fogadóórákat - adatokat szolgáltat az éves ütemterv elkészítéséhez, a szakmai igazgatóhelyettesnek az iskolai statisztika elkészítéséhez - javaslatot tesz a szakmai igazgatóhelyettesnek a tantárgyfelosztásra - a tantárgyfelosztás alapján adatot szolgáltat az iskola órarendjének elkészítéséhez, gondoskodik az órarend közzétételéről az intézményben - javaslatot tesz az iskola pedagógusainak oktatáson kívüli megbízásaira - elkészíti/az osztályfőnöki munkaközösség-vezetővel elkészítteti és felügyeli az iskola ügyeleti rendjét - javaslatot tesz a tanórán kívüli tevékenységekre, ellenőrzi azok munkáját 16/ 141

17 - figyelemmel kíséri a pályázatokat, részt vesz azok elkészítésében és végrehajtásában - koordinálja az iskolai tanév rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését és színvonalas megtartását - koordinálja és ellenőrzi az iskolai diákkörök munkáját - javaslatot tesz az iskola képzési rendszerének fejlesztésére és irányaira - irányítja és ellenőrzi az iskola osztályfőnöki munkaközösségének és a szabadidőszervezéssel megbízott munkáját - felelős az iskola tanulókkal kapcsolatos adminisztrációjáért - az iskola tanulóit illetően dönt a fegyelmi eljárás megindításáról, közreműködik a fegyelmi eljárás menetében - részt vesz a tanulói fegyelmi ügyek elbírálásában - az igazgatóval egyeztetve dönt a tanulók felvételéről, átvételéről, magántanulói státuszáról - gondoskodik a helyettesítésekről, a túlórák ellenőrzéséről, a teljesítés igazolásáról, az ezekkel kapcsolatos adminisztrációs munka szakszerű ellátásáról - gondoskodik a pedagógusok adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek stb.) - megvalósítja az Ügyviteli és iratkezelési szabályzatban foglaltakat - óralátogatásai során értékeli a pedagógusok nevelő-oktató munkáját - szervezi és irányítja az iskola egészségügyi feladatainak megvalósítását - kapcsolatot tart a kollégiumok vezetőivel - szervezi és részt vesz a különböző tanulmányi versenyek előkészítésében és lebonyolításában - kapcsolatot tart a szülői szervezettel és a Diákönkormányzattal, részt vesz a Diákönkormányzat ülésén - adatokat szolgáltat belső és külső partnereknek - minden lényeges ügyről, az elvégzett munkáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetői testületét - biztosítja a szakterületéhez kapcsolódó információk közzétételét az iskola honlapján, illetve a számítógépes hálózat közös elérésű részén - alkalmazza a kiadmányozás szabályait - adatokat szolgáltat belső és külső partnereknek - adatokat szolgáltat és ellenőriz Gyakorlati-oktatásvezető Feladata: - felelős az iskola Pedagógiai Programjában, Minőségfejlesztési Programjában, SZMSZ-ében és Házirendjében foglaltak megvalósításáért - részt vesz a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend elkészítésében - gondoskodik a tanműhelyek szakszerű működéséről, javaslatot tesz a személyi és a tárgyi feltételek alakítására, fejlesztésére - szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatási kabinetek, a tanműhely és nevelő-oktató munkáját 17/ 141

18 - a pedagógiai, közismereti pályázatok figyelemmel kísérése, javaslattétel a pályázaton való részvételre, a döntés után részvétel a pályázat elkészítésében - javaslatot tesz a nevelési értekezletek témájára, szervezi és az igazgató megbízása alapján vezeti a nevelőtestületi értekezleteket - óralátogatásai során értékeli tanárok nevelő-oktató munkáját, óralátogatási lapot tölt ki - figyelemmel kíséri a közoktatási jogszabályokat, gondoskodik azok végrehajtásáról - az iskolai HÍD program felelőse - az iskolavezetés többi tagjával együtt dönt a pedagógusok oktatáson kívüli tevékenységéről, javaslatot tesz a pedagógusok munkájának elismerésére és részt vesz a döntésben - elkészíti a tanév ütemtervét, munkatervét - értékeli a szakoktatók nevelő-oktató munkáját - megvalósítja az Ügyviteli és iratkezelési szabályzatban foglaltakat - a szintvizsgák szervezésében közreműködik a kamarákkal - szervezi és irányítja a külső munkahelyeken a gyakorlati oktatás ellenőrzését - szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatási kabinetekben, az oktatók és a dolgozók munkáját - a gyakorlati munkaközösség vezető munkájának irányítása, ellenőrzése - javaslatot tesz az iskolavezetésnek az oktatási kabinetek, a tanműhely és a fejlesztésére, karbantartási munkáira, ellenőrzi a döntés után azok megvalósulását - szervezi és irányítja az iskolai és a kamarai szintvizsgákat - szakmai és pedagógiai szempontból jóváhagyja a gyakorlati oktatás foglalkoztatási terveit - gondoskodik a képzési ütemterv eljuttatásáról a külső munkahelyek számára - figyelemmel kíséri, illetve közreműködik az együttműködési megállapodások és a tanulószerződések elkészítéséről és a megállapodások megkötéséről - megszervezi, megteremti és ellenőrzi a szakmai vizsgák gyakorlati részének feltételeit - részt vesz a szakmai igazgatóhelyettessel együttműködve a különböző szakmai versenyek szervezésében és lebonyolításában - gondoskodik a gyakorlati oktatás adminisztrációjának szakszerűségéről - szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatási kabinetek, a tanműhely és munka-, baleset-, tűzvédelmi munkáját (tanulók és dolgozók) - felelős a HACCP program megvalósításáért - segíti az iskolai büfé munkáját - gondoskodik az oktatási kabinetek, a tanműhely és a gyakorlati oktatási óráin beosztásának elkészítéséről - gondoskodik a pályaválasztással kapcsolatos külső és belső rendezvények megszervezéséről, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról - javaslatot tesz a szakmai igazgatóhelyettesnek a gyakorlati oktatók pedagógiai és szakmai továbbképzésére - szervezi, irányítja az iskola megjelenését a pályaválasztási rendezvényeken 18/ 141

19 - részt vesz a más iskolából szakképző évfolyamra jelentkezők felvételi elbírálásában - folyamatos kapcsolatot tart az illetékes kamarával, munkaügyi központtal, szükség szerint más felügyeleti szervvel (pl.: ÁNTSZ) - összegyűjti a gazdálkodó szervezetek tanulóképzési igényeit - lefolytatja a szülőkkel és tanulókkal és a munkáltatókkal a külső munkahelyekre történő elhelyezéssel kapcsolatos egyeztetéseket - gondoskodik a tanulók nyári gyakorlati tervének elkészítéséről - szakmailag ellenőrzi a tanulók munkanaplóit, valamint a tanulók bizonyítványában a nyári gyakorlat elvégzésének dokumentálását - figyelemmel kíséri a különböző pályázatokat, javaslatot tesz a pályázásra, részt vesz azok megvalósításában - szervezi és irányítja a külföldi szakmai gyakorlatokat - irányítja az oktatási kabinetekben folyó szakmai munkát: javaslatot tesz az oktatási kabinetek helyiségeinek, eszközeinek bérbeadására, a bevételek növelésére - engedélyezi a külső rendezvényeken való részvételt és szervezi azok megvalósítását - adatokat szolgáltat a nevelési, szakmai igazgatóhelyettesnek a statisztikai munkákhoz - adatokat szolgáltat belső és külső partnereknek - biztosítja a szakterületéhez kapcsolódó információk közzétételét az iskola honlapján, illetve a számítógépes hálózat közös elérésű részén - alkalmazza a kiadmányozás szabályait - adatokat szolgáltat és ellenőriz 3.2 A vezetők benntartózkodásának rendje Az iskolavezetés egy tagjának a tanítási idő teljes időtartama alatt (általában 8:00 órától 16:00 óráig) az iskolában kell tartózkodnia. Ha az oktatás korábban kezdődik vagy később fejeződik be, akkor is bent kell tartózkodnia valamelyik vezetőnek. Az igazgató távolléte esetén a helyettesítési rend szerint következő vezető tartózkodik az intézményben. 3.3 A kiadmányozás szabályai A 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló jogszabály 52. (1) bekezdésének értelmében Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. (2) Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. (3) Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok. 19/ 141

20 A Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája kiadmányozására vonatkozó speciális szabályok: Az Intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az igazgató írhat alá. Az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a kiadmányozásra a szakmai igazgatóhelyettes jogosult. Az igazgató és a szakmai igazgató-helyettes akadályoztatása esetén a kiadmányozásra a további jelen lévő igazgató helyettes vagy a gyakorlati oktatásvezető jogosult. A kiadmányozott iratokat eredeti aláírással kell ellátni. Az igazgató távolléte és akadályoztatása esetén a kiadmányozásra jogosult saját nevét írja alá, az igazgató nyomtatott neve felett. Az aláírásra jogosult h betűt ír a neve mellé. Az aláírások mellett az intézmény eredeti körbélyegző-lenyomatának kell szerepelnie. Az intézmény bélyegzői 1-3-ig sorszámozottak és a kiadmányozásnál használhatóak. Minden hivatalos levél, amelyet nem közvetlenül az igazgató ír alá, az igazgató tudtával mehet ki az intézményből. Amennyiben az ügyintéző elegendő az aláíráshoz elsősorban e- mailben küldött levelek esetén -, úgy a levélnek az aláírás előtt tartalmaznia kell: Az igazgató megbízásából szöveget. Az igazgató által ben a titkárságon keresztül küldött levélben az igazgató neve mellett fel kell tüntetni az s.k. -t. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatosan csak intézményi iratokat lehet használni, melyet a titkárság vagy a vezetőség tagjai küldenek ki ben. Az intézmény ügyiratainak tartalmaznia kell: az intézmény azonosító adatait és jelzéseit az ügyirat keltét ügyintéző nevét iktató számot tárgyat a csatolt mellékletek felsorolását az esetleges hivatkozási számot A nyomdai sokszorosítást az intézményvezető aláírásával engedélyezi. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő a)a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés és a bélyegzőlenyomat, vagy b)a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a bélyegzőlenyomat. Az intézmény által kiadmányozandó másolatokat a kiadmányozásra jogosultak a fenti elvek szerint hitelesíthetik. A kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírás-bélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról nyilvántartást kell vezetni. 3.4 A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzathelyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. 20/ 141

21 A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a kamarával, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás során nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás során más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel történő kapcsolattartás során az intézmény székhelye szerinti egyházakkal történő kapcsolattartás során munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 3.5 Intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezetők akadályoztatásuk esetén az alábbiak szerint kötelesek gondoskodni helyettesítésükről: - az igazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes - az igazgató és a szakmai igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a helyettesítést az általános igazgatóhelyettes - a szakmai és az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatás-vezető látja el a vezetői feladatokat - a gyakorlati oktatás-vezetőt akadályoztatása esetén a szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti 21/ 141

22 3.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok a munkavégzés ellenőrzése az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete az érettségi, szakmai és tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolai dokumentumok elkészítése a statisztikák elkészítése az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése a választható tantárgyak körének meghatározása a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása személyi anyagok kezelése Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 22/ 141

23 4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 4.1 A pedagógusok közösségei Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ elfogadása a házirend elfogadása az iskola éves munkatervének elfogadása az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a továbbképzési program elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása az intézményi programok szakmai véleményezése az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma saját feladatainak és jogainak átruházása Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést, amely állandó tagjainak megválasztására a tanév első értekezletén kerül sor. A legalább három tagból álló bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt munkatárs vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül egy hitelesítő írja alá. 23/ 141

24 4.1.2 A szakmai munkaközösségek A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. A munkaközösség létrehozását az iskola vezetésének jóvá kell hagynia. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskolai munkaterv és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított éves munkatervek szerint tevékenykednek Az iskolában működő intézményi munkaközösségek Általános munkaközösségek - humán (magyar, történelem, ének, rajz) - idegen nyelvi - reál (matematika, fizika, informatika) - természettudomány (természetismeret, kémia, biológia, földrajz) - osztályfőnöki - testnevelés Szakmai munkaközösségek - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció - vendéglátás-turizmus - élelmiszeripar - gyakorlati oktatás A munkaközösségek jogköre A szakmai munkaközösségek a mindenkor érvényes jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén: - a nevelőtestület által átruházott kérdésekről: o gyakorlati oktatás feladatainak összeghangolásában o az alkalmazott tankönyvek kiválasztásában o munkaközösség vezetőjének személyéről o szakmai kiállítások, rendezvények látogatásáról, egyeztetve az igazgatóval - a továbbképzési programokról, - az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. A szakmai munkaközösség véleményt nyilváníthat szakterületét érintően az alábbi kérdésekben: - a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához - a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához - a felvételi követelmények meghatározásához, - a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához, 24/ 141

25 - tantárgyfelosztással kapcsolatban A munkaközösség vezetője A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg a munkaközösség kezdeményezése, véleménye alapján. A megbízás többször meghosszabbítható, a megbízott munkaközösség-vezető éves munkájának mérlegelése alapján. A munkaközösség-vezetők felelősek: A munkaközösség munkatervében rögzített feladatok végrehajtásáért. A munkaközösség-vezetők feladatai: A munkaközösségek vezetői a nevelőtestületi értekezleten, félévkor és év végén, szükség szerint évközben írásban számolnak be az elvégzett munkáról, a munkatervi célok megvalósulásáról, a meghozott döntésekről, javaslatokat tesznek a tartalmi-, módszer- és eszközfejlesztésre. Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról: A felelős igazgatóhelyettes a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség-vezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. A munkatervükben meghatározottak szerint, de félévente legalább két alkalommal munkaközösségi értekezletet szervez, melyről jegyzőkönyvet készít, amit a Titkárságnak iratkezelésre átad. Részt vesz a szakmai pedagógia munka belső ellenőrzésében. Az iskolavezetéssel egyeztetve mindenkinél évente legalább egyszer a munkaközösségen belül órákat látogat, különös tekintettel az önértékelési tervben foglaltakra. Figyelemmel kíséri a pályakezdő pedagógusok tevékenységét a gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint, javaslatot tesz a mentor személyére, átad minden a betanuláshoz szükséges információt, segítséget biztosít. Belső továbbképzéseket szervez. Szervezi a munkaközösség tagjainak együttműködését, tapasztalatcseréjét, szakmai és módszertani fejlesztését. Jelzi az iskola vezetés kompetens tagjának, melyek azok a területek a tantárgycsoporton belül, ahol a fejlesztés feltétlenül indokolt, milyen különleges oktatási nevelési feladatok kitűzése szükséges ahhoz, hogy a munka hatásfoka, színvonala növekedjen, ezzel kapcsolatban megoldásokat ajánl. Elősegíti, hogy a munkaközösség feladatbankkal rendelkezzék. Figyelemmel kíséri a szaktanári munkát és iránymutatást ad annak megvalósulásához. Közreműködik a pályaalkalmassági vizsgálat előkészítésében. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületüknek megfelelően: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját; 25/ 141

26 - részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés); - részt vesznek a taneszközök, segédeszközök, tanulmányi segédletek és kísérleti eszközök kiválasztásában, elkészítésében; - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók tudásszintjének folyamatos mérése, értékelése; - bemeneti mérések szervezése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása; - szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez; - összeállítják az osztályozó, javító- és pótvizsgák, valamint a felvételi, a program szerinti belső vizsgák és az érettségi és szakmai vizsgák tételsorait - segítik a pályakezdő pedagógusok, illetve az iskolába újonnan érkező kollégák munkáját; - felelősek a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, szertári felszerelésekért; - a munkaközösség tagjai segítséget nyújtanak a munkaközösség-vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez - a helyi tantervek elkészítése - javaslatot tesznek az igazgatónak a saját tantárgycsoportjuk tantárgyfelosztására. - Javaslatot tesznek az igazgatónak a pedagógus szükségletnek megfelelően álláspályázatok kiírására - Javaslatot tesznek az igazgatónak a pedagógus továbbképzésben való részvételre. Az osztályfőnöki munkaközösség speciális feladatai: Irányítja, koordinálja és figyelemmel kíséri az osztályfőnöki feladatok teljesítését Operatív kapcsolatot tart a szabadidő szervezőkkel, a DÖK segítő tanárokkal és az ifjúságvédelmi feladatokat ellátókkal, a laboránsokkal, az iskolapszichológussal Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje: 1. Iskolavezetéssel: a. Az általános igazgatóhelyettes a humán, reál, az idegen nyelvi, természettudományos, és testnevelés munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. b. Az általános igazgatóhelyettes az osztályfőnöki munkaközösség kapcsolattartásáért felel. c. A szakmai igazgatóhelyettes a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; a vendéglátás-turisztika, az élelmiszeripar-munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. d. A gyakorlati oktatásvezető a gyakorlati munkaközösség kapcsolattartásáért felel. 2. A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: a. A munkaközösségek az éves munkaterveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. b. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: 26/ 141

27 A munkaközösség-vezetők álláspontjaik egyeztetése miatt félévente legalább egy megbeszélést tartanak Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.) 4.2 A tanulók közösségei A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok ODB titkárai, az osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza. Az iskola törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének tárgyi, technikai és más feltételeit. 4.3 Diákközgyűlés Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet küldöttközgyűlésként szervez a diákönkormányzat. Évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. 27/ 141

28 Az évi rendes küldöttközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. Ez az iskola munkatervében meghatározott időpontban kerül összehívásra. A közgyűlésen az iskolavezetés és a tantestület tagjai is részt vehetnek. A közgyűlés választja meg a diákönkormányzat vezetőségét. Rendkívüli küldöttközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti Az iskolai sportkör Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanárai tartják, valamint részt vehet ezeken olyan szakedző, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A tanulók iskolai sportkörben végzett foglalkozásaiból heti két óra a mindennapos testnevelés óráihoz beszámítható. A sportkör működését az iskolában működő diáksport egyesület támogatja. 4.4 A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, illetve az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben, véleményezési és javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szülői közösségek saját szervezeti és működési szabályzatuk szerint működnek. A szervezet alapegységei az egyes osztályok szülői közösségei. Küldötteik a Szülői Munkaközösségben képviselik az osztályt. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelőoktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érintik. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői szervezet véleményét. Az iskolai SZMK elnöke az iskola igazgatójával és az igazgatóhelyettesekkel tart közvetlen kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: - szótöbbséggel dönt a saját tisztségviselőinek megválasztásáról, - szótöbbséggel dönt a saját működési rendjéről, - az iskola munkatervéhez igazodva elkészíti és szótöbbséggel elfogadja a saját munkatervét, 28/ 141

29 - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, valamint az SZMSZ-t, - figyelemmel kíséri, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 29/ 141

30 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 5.1 Általános szabályok Az iskola a szorgalmi időszakban hétfőtől péntekig reggel 7:00 órától délután 16:00 óráig tart nyitva. Felnőttoktatási napokon, vizsganapokon az intézmény 21:00 óráig, illetve a vizsganap zárásáig tart nyitva. Ettől eltérő nyitva tartáshoz az igazgató engedélye szükséges (pl.:terembérlet). Ügyeleti, valamint tanítás nélküli munkanapokon az iskola nyitva tartása alkalmazkodik a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendjéhez. 5.2 A tanulók benntartózkodási rendje A tanulók benntartózkodási rendje igazodik az iskola nyitva tartási rendjéhez. Tanítási szünetekben az intézmény csak az előzetesen kijelölt napokon látogatható. A tanítás 8:00 órakor kezdődik. A gyakorlati oktatás kezdete ettől eltérő időpontban is lehet. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt tíz perccel meg kell jelenni az iskolában, a tanóra kezdését jelző csengetéskor a tanteremben (bezárt szakterem esetén a tanterem előtt) kell tartózkodniuk. Azok a tanulók, akiknek már befejeződött a napi tanítás, csak igazgatói engedéllyel, ennek hiányában csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az iskola területén (szakkör, sportkör, tanfolyam, közösségi rendezvény, stb. céljából), egyéb esetben az intézmény területét a következő óra kezdetéig el kell hagyniuk. A magántanulók csak az igazgató előzetes engedélye alapján látogathatják a tanórákat. Az eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetésben részesülők csak az igazgató előzetes engedélyével, ügyintézés céljából tartózkodhatnak az intézményben. Az iskolai könyvtárak használati rendjét a könyvtár a tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. Az IKT (informatikai és kommunikációs technikai) eszközökkel felszerelt tantermeket csak szaktanári felügyelettel lehet igénybe venni a teremrendszabályok betartásával. A szabályok leírása a tantermekben kifüggesztve megtalálható. A tornatermek a diáksportkörökkel egyeztetett nyitvatartási rend szerint látogathatóak. Az iskola egyéb helyiségei (pl. osztálytermek) előzetes egyeztetés után igazgatói engedéllyel használhatók délután is A mulasztások igazolásáról szóló rendelkezések Általános szabályok Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról ide értve a tanítás nélküli munkanapot is - távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló beteg volt és azt igazolta, szülő előzetes írásbeli kérésére engedélyt kapott a távolmaradásra, 30/ 141

31 hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy egyéb alapos ok miatt nem jelent meg az iskolában, az osztályfőnök előzetes engedélyével részt vett a tanulmányi munkáját, sportpályafutását, továbbtanulását elősegítő vizsgákon, rendezvényeken (nyelvvizsga, felsőoktatási nyílt napok, gépjárművezetői vizsga), a tanóráról való távolmaradása az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja szervezett véradáson vett részt A távolmaradásra 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. A tanuló szülői kérésre egy tanítási évben összesen három napot hiányozhat. Egynapos hiányzás esetén szülői, kollégiumi, ill. orvosi igazolást is, több napos hiányzás esetén kivéve, ha a szülő egybefüggő 2-3 napos hiányzást igazol - csak hivatalos orvosi igazolást fogadhat el az osztályfőnök. A várhatóan több napos hiányzás esetén a szülőknek, illetve a kollégiumi nevelőnek egy napon belül értesíteni kell az osztályfőnököt a hiányzás okáról. Ha a tanuló üzemi gyakorlatról hiányzik, akkor a munkahelyet és az osztályfőnököt is értesíteni kell. Tanítási időben orvosi rendelésen csak orvosi beutalóval, illetve sürgőségi esetben vehet részt a tanuló A késésekkel kapcsolatos rendelkezések Igazolatlan késésnek minősül a becsengetést követő tanterembe érkezés, ha az a tanuló hibájából történik. A késés naplóba bejegyzett perceit össze kell adni, a 45 percet meghaladó késés elértével igazolatlan óra kerül bejegyzésre. A késések idejét az osztályfőnök havonta összeadja. A tanuló mulasztása igazolatlannak minősül, ha azt nem igazolja a mulasztást követő első tanítási napon. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról jogszabály szerint: 51. (7) Ha a tanulónak - az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 91 a)az Nkt. 5. (1) bekezdésb)-c) 1 pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b)aznkt. 5. (1) bekezdésd) 2 pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, f)egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai fog- 1 c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a - a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével - kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén fejeződik be (a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza), 2 az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az alapfokú nevelésoktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be. 31/ 141

32 lalkozást, és az iskola eleget tett a (3) 34 bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképző évfolyamokra vonatkozó szabályok a2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a alapján: (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor - írásban - tájékoztatni kell. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja ré- 3 (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 32/ 141

33 szét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A mulasztásokkal, késésekkel kapcsolatos mindenféle eljárás (a késések indokainak mérlegelése, a büntetési fokozatok megállapítása) az osztályfőnök hatáskörébe tartozik Az iskolaterület elhagyásának rendje Az iskola területének elhagyása tanítási időben csak külön engedéllyel történhet. Az engedélyeket tanítási időben történő kilépéskor minden esetben be kell mutatni, ill. aznap várható visszatérés esetén az ellenőrző könyveket át is kell adni a portaszolgálatnak. A kilépést a szülő ellenőrző könyvbe bejegyzett előzetes kérése alapján az osztályfőnök engedélyezi. Rendkívüli esetben elégséges az osztályfőnök ellenőrző könyvben,illetve az erre a célra használt formanyomtatványon rögzített engedélye. Napközben az iskola területét indokolatlanul és engedély nélkül elhagyó tanulók minden alkalommal a büntetések következő fokozatát kapják. Ez vonatkozik a 18. életévüket betöltött diákokra is. A 18. életévüket betöltött érettségizett, illetve másodszakmás tanulók naponta egyszer az 5. óra után engedéllyel elhagyhatják az iskola területét. 5.3 Az alkalmazottak benntartózkodási rendje: Az iskola dolgozóinak munkarendjét külön beosztás rögzíti. Ezek: órarendek, ügyeleti beosztások, vizsgarendek, dolgozói munkaidő beosztások. A főállású pedagógus a kötött munkaidőben heti 32 órát köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott főállású dolgozóknak heti 40 órát kell az intézményben tartózkodniuk az aktuális beosztásuk szerint. A részmunkaidős dolgozók részmunkaidejük arányának megfelelő időt kötelesek a munkanapokon az iskolában tölteni. Az iskola dolgozóinak a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint megfelelő időben és állapotban kell az iskolában megjelenniük, tekintet nélkül arra, hogy pedagógus munkakörben dolgoznak-e vagy sem. A jogszabályi előírásokon túl, magatartásukkal és megjelenésükkel részesei a tanulóifjúság nevelésének. Az iskola dolgozói távolmaradásukat rendkívüli esetet kivéve úgy kötelesek munkahelyi vezetőjüknek bejelenteni, hogy megfelelő helyettesítésük biztosítható legyen. 33/ 141

34 Hiányzó munkatársak képesítés, munkakör szerint elvárható szakszerű helyettesítésére az intézmény minden dolgozója köteles. A szorgalmi időszak előkészítése az augusztus 21-től az augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ekkor kell megszervezni a javítóvizsgákat. A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére a fenntartó által meghatározott időpontokban iskolavezetésnek ügyeletet kell tartani. 5.4 A belépés és a benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Intézményünkben szervezett pedagógiai munka folyik, amely meghatározott munkarendhez, időbeosztáshoz kötődik, s amelyet nyugodt körülmények között, külső és belső zavaró körülményektől mentesen lehet csak megszervezni. Ehhez biztosítani kell: - az intézmény zavartalan működését - a tanulók védelmét - az intézményi vagyon megóvását - az intézmény vezetőjének vagy az adott időpontban az intézmény működéséért, a tanulók biztonságáért, az intézmény vagyoni állagáért felelős személy tájékoztatását. Ennek érdekében be kell tartani és tartatni az alábbi szabályokat: - idegen személy csak engedéllyel léphet az iskolába - ha a portás bizonytalan az iskolába bejönni szándékozó tanulót illetően, a diákigazolvány elkérésével köteles meggyőződni az iskolába lépés jogosultságáról - a portás vagy az ügyeletes tanár felszólítására a tanuló köteles a diákigazolványát bemutatni - tanulókat csak közvetlen hozzátartozók (szülő, testvér) az iskolavezetés engedélyével hívathatnak le az előtérbe az óraközi szünetekben - tanóráról csak rendkívüli esetben az iskolavezetés valamelyik tagjának engedélyével lehet kihívni tanulót - ha az iskolavezetés vagy a tantestület valamelyik tagjához érkezik látogató, a keresett személyt telefonon értesíteni kell és csak tudtával és felelősségével a megfelelő útbaigazítás után kísérettel lehet felengedni az iskolába. - üzleti, ügynöki tevékenységet folytató személyek csak az igazgató engedélyével léphetnek be az iskolába - a beléptetés rendjéért a portás a felelős. A portás munkahelyét csak az iskolavezetés engedélyével hagyhatja el. Ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy a porta ne maradjon őrizetlenül. - a portás nyilvántartja az érkezőket és ellenőrzi, hogy távoztak-e az intézményből. Az érkező vendégnek ún. vendégkártyát ad át, amelyet a kilépéskor elkér a vendégtől. - a portás munkáját az ügyeletes tanárok és az ügyeletes tanulók a tanulók azonosításában segítik. 34/ 141

35 5.5 Politikai célú tevékenység folytatása Az Nkt. 24. (3) bekezdése alapján a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 5.6 A gyakorlati foglalkozások rendje Az alábbi szabályok az iskola oktatási kabinetjeiben érvényesek, melyek a következők: Vendéglátó Oktatási Kabinet (8900 Zalaegerszeg, Ebergényi u. 2.) Tanbolt (8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.) Báthory Büfé (8900 Zalaegerszeg, Báthory u. 58.) Élelmiszer Kereskedelmi Kabinet (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74.) Pék Tanműhely (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74.) Pék Tanbolt (8900 Zalaegerszeg, Kinizsi u. 74.) Évközi gyakorlat teljesítése A gyakorlati foglalkozások megszervezésére a tanévben kialakított órarend beosztás - alapján az iskola tanműhelyeiben 7:00 órától 19:00 óráig kerül sor. A gyakorlat a tanműhelyeken kívül egyedi beosztás szerint az iskola büféjében, tanboltjában vagy külső helyszínen is teljesíthető, melyet a gyakorlati oktatásvezető az iskolavezetés jóváhagyásával koordinál Általános szabályok Az iskolai csoportos gyakorlati foglalkozáson részt vevőtanulóknak munkavégzésük előtt szakmájuknak megfelelő előírásoknak eleget kell tenniük. - A gyakorlati foglalkozások időtartama 60 perc. - A gyakorlati foglalkozás alatti szünetek rendjét a szakoktató határozza meg a gyakorlat témájától, a munkafolyamatoktól függően. - A tanulók kötelesek a gyakorlati foglalkozásra időben, már a megfelelő munkaruhába átöltözve, megjelenni. (Szakmai, egészségügyi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő.) - Ha a tanuló érvényes egészségügyi könyvvel nem rendelkezik, vagy nem megfelelő munkaruhában jelenik meg, a gyakorlati foglalkozáson nem vehet részt. - Iskolai idő alatt a tanulók a gyakorlat helyszínét nem hagyhatják el. - Értékeiket az öltözőben zárható szekrényben helyezik el, vagy az oktatónak megőrzésre átadják, a gyakorlati foglalkozásra csak a szükséges felszerelést vihetik be. A nem megfelelően őrzött értékekért az iskola nem vállal felelősséget! - A gyakorlati foglalkozás alatt betartják a tűz-, balesetvédelmi, egészségügyi előírásokat. - A munkaterületre ételt, italt bevinni és azt fogyasztani csak a szaktanár engedélyével szabad. 35/ 141

36 5.6.3 Munkaruha használata csoportos gyakorlati oktatáson kötelező, gyakorlati munkahelyen, nyári gyakorlat ideje alatt is használható, egységes munkaruha Pincér szakma/felszolgálás/éttermi terület - lányok Fehér, háromnegyedes ujjú iskolai feliratos blúz Iskolai sál Fekete, zsebnél bordó csíkos mellény Fekete nadrág Bordó felszolgálókötény Fekete kényelmes, balesetmentes cipő Pincér szakma/felszolgálás/éttermi terület - fiúk Fehér hosszú ujjú ing Iskolai nyakkendő Fekete szövetnadrág Bordó hosszú felszolgálókötény Fekete mellény Fekete kényelmes, balesetmentes cipő Szakács szakma/ételkészítés Fehér, iskolai feliratos szakács kabát vagy iskolai fehér póló Pepita szakácsnadrág Bordó szakácskötény Bordó, iskolai feliratos szakácssapka Kényelmes, balesetmentes munkacipő Cukrász szakma Fehér, iskolai póló Fehér cukrásznadrág Bordó sapka Kényelmes, balesetmentes munkacipő Kereskedelmi terület Pék szakma Iskolai fehér póló kényelmes, balesetmentes cipő Iskolai fehér póló Fehér, háromnegyedes pék nadrág Balesetmentes kényelmes cipő 36/ 141

37 5.6.4 A munkavégzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok Egészségügyi könyv A gyakorlati munkavégzés előtt a tanulóknak el kell végeztetniük a szükséges szakorvosi vizsgálatokat, melyek eredménye az egészségügyi könyvbe kerül. Az alkalmassági vizsgálatra az iskolaorvossal egyeztetve az iskolai év első hetén kerül sor. Ezt követően a tanulók kötelesek az egészségügyi könyv érvényességét figyelemmel kísérni, s azt szükség szerint megújítani Tanulói munkanapló A tanulószerződéssel rendelkező tanulók a gyakorlati munkahelyen végezett szakmai tevékenységükről tanulói munkanaplót vezetnek, melyet a csoportos gyakorlati foglalkozáson a szakoktatónak, valamint az osztályfőnökük részére - tanulófelelős által leigazolva, hónap végén érdemjeggyel ellátva - minden gyakorlatot követő iskolai napon kötelesek megmutatni. A csak nyári gyakorlatot teljesítő tanulók, az iskola által biztosított nyomtatványon igazolják a gyakorlat teljesítését. A tanulói munkanapló kezelése valamint a gyakorlat leigazoltatása a tanuló felelőssége. A hiányzások igazolására a szakképzési törvény, illetve az iskola SZMSZ-e és házirendje a mérvadó. 5.7 Helyiségek, berendezések használatának szabályai A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk. 37/ 141

38 6. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az igazgató engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik, terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az igazgató szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél, vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az igazgató dönt a munkaközösség-vezetők és az igazgatóhelyettesek javaslata alapján. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a minden napos testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat is szervez. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. Az iskolai sportkörök foglakozásain való részvétellel a heti öt kötelező testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár által vezetett foglakozási napló részvételi adatai alapján történik. A diákkörök célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkörnek tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A diákkör minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz igazgatói engedélyre van szükség. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Valamennyi diákkör képviselőt delegálhat a Diákönkormányzatba. Az iskolai diákköröket az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván. Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok, szakoktatók javaslata, vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik. (Fakultációk, felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozások, tanulmányi kirándulás, mozi, színházlátogatás, projektnap, osztály-program, szervezett külföldi utazások, az egészségnevelési nap stb.) 38/ 141

39 7. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI A mindenkor érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék és érvényben lévő jogszabályok alapján a felnőttoktatásban nappali, esti és levelező munkarend szerint indítunk szakmai képzéseket. Az indítandó képzésekről információt az iskola honlapján lehet találni. 8. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 8.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézménykülönböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. A intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal által végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy részt vegyenek a pedagógusok munkájának ellenőrzésében és értékelésében, a vezető munkájának ellenőrzésében és értékelésében, valamint az intézmény ellenőrzésében és értékelésében. 8.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel és szervezetekkel - Zalaegerszegi SZC központjával és a tagintézményekkel - Nemzetgazdasági Minisztériummal - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal - Zalaegerszeg MJV vezetőivel, munkatársaival - Zalaegerszegi Tankerületi Központtal - Kormányhivatallal - Kormánymegbízottal - Oktatási Hivatal és szervezeteivel, különös tekintettel a Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központtal - Pedagógus Karral - helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel - helyi közművelődési intézmények vezetőivel, munkatársaival, - a helyi nevelési tanácsadóval - az iskola-egészségügyi szolgáltatóval - család és gyermekjóléti szolgálatokkal - Zala Megyei Kereskedelmi- és Iparkamarával 39/ 141

40 - agrárkamarával, - az IPOSZ-szal - KISOSZ-szal - Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséggel - Vendéglátó Szakmai Tanárok Országos Egyesületével - Schnitta Egyesülettel - Zalaegerszegért Turizmus Egyesülettel - belföldi és külföldi gazdálkodó szervezetekkel, egyéni vállalkozókkal - gyakorlati munkahelyekkel - munkaügyi hivatallal - a minisztériumok szakoktatási főosztályaival - Báthory István Alapítvánnyal - Páterdombi Diáksport Egyesülettel, - Zalaegerszegi Civil Házzal, - pályázatok kiíróival, pályázatírókkal, - Felsőoktatási intézményekkel, - az iskolát bármilyen területen érintő szakhatóságokkal, szervekkel, intézményekkel, alapítványokkal, egyesületekkel - a média képviselőivel - a bűnmegelőzési tanácsadóval - iskolapszichológussal A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek felelősek. Az intézmény fenntartásával, irányításával, felügyeletével valamint ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervekkel az igazgató vagy annak megbízottja tartja a kapcsolatot. A szakmai szervezetekkel, a gyakorlati munkahelyekkel, a munkaügyi hivatallal történő kapcsolatokat elsősorban a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatás-vezető szervezi a műszaki vezető közreműködésével. A pedagógiai intézettel, az egészségügyi szolgálattal, az iskola pszichiáterével a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatokat azáltalános igazgatóhelyettes, illetve a székhelyintézmény igazgató helyettese szervezi A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös rendezvények/versenyek szervezése, intézményi rendezvények látogatása, levélben, telefonon és személyesen történő közös ügyintézés, szakmai tájékozódás, tájékoztatás. Az iskola egészségügyi szolgáltatónak az intézményben külön helyiség került kialakításra. Az iskola egészségügyi szolgálat munkatársai az intézményben szokásos módon közzéteszik az intézményben tartózkodásuk rendjét. 40/ 141

41 Az iskola életéről, eseményeiről a médiának az iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy adhat hivatalos tájékoztatást. Reklámtevékenységet az iskolában az intézmény igazgatója engedélyezhet az érvényes jogszabályok figyelembevételével. 8.3 Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel A szakképzés intézményi működtetése és eredményessége szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír ez a kapcsolatrendszer. A kapcsolatrendszer irányítója az intézmény vezetője, az operatív feladatokat a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető végzi. A kapcsolat tartalmi elemei: tanulószerződések megkötésének előkészítése, koordinálása, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek igényeinek és a jelentkező tanulók számának összehangolása, a duális képzés feltételrendszerének biztosítása együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások, tanulók ellenőrzése, értékelése stb.) tájékoztatás és közreműködés a tanulók értékelésében, a mulasztások kezelésében, az esetleges fegyelmi problémák kezelésében és a fegyelmi vizsgálat és eljárás lefolytatásában szintvizsga előkészítése, lebonyolítása, a szakmai feltételek biztosítása szakmai vizsga előkészítése, lebonyolítása, adminisztratív feladatok elvégzése, a szakmai vizsgára való felkészítés koordinációja A kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel elektronikus,telefonos és személyes kapcsolattartási, formát alkalmaznak. Szükség esetén az iskola képviselője személyesen is felkeresi a gyakorlati képzőhelyet. A kamara, a gyakorlati munkahelyek és az iskola között rendszeres munkamegbeszélések folynak Az intézmény vezetője és a kamara vezetői képviselik szervezeteiket a partnerszervezet rendezvényein, ünnepségein. 8.4 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az általános igazgatóhelyettesfelelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a peda- 41/ 141

42 gógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, valamint a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 8.5 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az általános igazgatóhelyettes és az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, vagy veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 8.6 Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása, különös tekintettel az egészségügyi alkalmasság vizsgálatára. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az általános igazgatóhelyettes felelős. 42/ 141

43 9. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FE- LADATOK Az iskolai ünnepségek külsőségekben és tartalmukban is méltó megrendezése, a hagyományok ápolása a közösségformálás, az iskolához való kötődés, ezen keresztül a nevelés eszköze. Ezért fontos a már meglévő hagyományok továbbvitele, illetve az új kezdeményezések felkarolása. A hagyományok tisztelete megköveteli az ünnepélyességet a külsőségekben is, ezért ünnepi alkalmakkor a tanulók viseljenek megfelelő öltözetet. A fiúk, fekete nadrágot, fehér inget, a leányok fehér blúzt, sötét aljat vagy nadrágot, az iskola színeit tartalmazó sálat, nyakkendőt. Ünnepségek és hagyományok Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése tanulóink által adott műsorok keretében: október 23. március 15. Megemlékezések: az aradi vértanúkról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól a holokauszt áldozatairól a Magyar Kultúra Napjáról a Nemzeti Összetartozás Napjáról Hagyományok: Környezetvédelemhez kapcsolódó világnapok (Föld napja, Víz világnapja) Zenei világnap Iskolai Alapítvány bálja Szalagavató Ballagás Diáknap és projektnap és bemutatók Gólyavetélkedő Bakancstúra Egészségnap Báthory Kupa Karácsonyi teaház Egyéb kulturális rendezvényeink: Mikulás (osztálykeretben) Karácsonyi ünnepség Az előzőekben felsorolt iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság megjelenése kötelező, s meg lehet hívni a szülőket, és minden iskolai külső érintettet. Ezeken az ünnepeken az iskolák épületeit az ünnep jellegének megfelelően fel kell díszíteni. 43/ 141

44 10. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 10.1 Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Minden iskolahasználó kötelessége, hogy a munka- tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat megismerje és betartsa. A tanuló nem végezhet egészségét veszélyeztető munkát. A tanulóknak be kell tartani a szaktantermek, nyelvi laborok, a tornaterem, az oktatási kabinet használatával kapcsolatos külön előírásokat is. A számítógépes tantermekben, nyelvi laborban, tanirodán a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. Ezekbe a helyiségekbe élelmiszert, italt és rágógumit bevinni tilos! Veszélyhelyzet, baleset vagy más rendkívüli esemény észlelése esetén a tanulóknak a legközelebbi felnőtt dolgozóhoz kell fordulniuk, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A laboratóriumok, a könyvtár, a tornaterem, számítógépterem, nyelvi laborok, taniroda, műhelyek, szertárak, ebédlő és egyéb helyiségek használati rendjét a helyiségekben kifüggesztett szabályzat tartalmazza, melynek betartása kötelező. Azokban az intézmény tanulói által használt helyiségekben, járműveken, ahol különlegesen veszélyes helyzetek alakulhatnak ki (pl.: tornatermek, kondicionáló terem, kabinetek, kémia előadó, számítógépterem, műhelyek, sportpályák, laborok, buszok, személyszállító eszközök, stb.), csak pedagógus felügyelete mellett lehet tartózkodni, és részesülni kell az arra a helyiségre és az ott végezhető tevékenységre érvényes tűz- és balesetvédelmi oktatásban. Ennek megtörténtét írásos nyilatkozatban kell rögzíteni. A használati rendet és a tűz- és balesetvédelmi ismereteket a foglalkozást tartó pedagógusnak kell ismertetni és az írásos rögzítésről is ő köteles gondoskodni. A tanuló csak egészségét nem veszélyeztető munkát végezhet, a biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok betartásával. Ennek érdekében köteles: a tanuló minden tanév elején részt venni az osztályfőnök, szakoktatók, szaktanárok, szakoktatók, tanegység vezetők, és egyéb egységek vezetői által tartott tűz- és balesetvédelmi oktatáson, és azt aláírásával igazolni. Új tanuló átvétele, illetve átlépése esetén kötelező a tűz- és balesetvédelmi oktatást megtartani. a rendelkezésére bocsátott taneszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azaz rendeltetésének megfelelően és tanára utasítása szerint használni. Amennyiben hibát észlel, azonnal szóljon a tanárának. kisebb tüzet vagy veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart, még ha sikerült is saját testi épsége veszélyeztetése nélkül megszüntetnie, azonnal jelenteni tanárának vagy a közelében tartózkodó felnőtt dolgozónak az előforduló balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni. Komolyabb sérülés esetén a tanulót csak mentő viheti el, vagy a szülő kísérheti orvoshoz. A balesetek megtörténtekor annak körülményeiről baleseti jegyzőkönyv készül betartani az eszközök behozatalára vonatkozó szabályokat Bombariadó esetén az iskola valamennyi dolgozója az erre vonatkozó szabályzat szerint elhagyja az épületet. A kiesett munkaidő pótlásáról és idejéről az igazgató dönt. 44/ 141

45 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit (lásd: Tűzvédelmi Szabályzat; Munkavédelmi Szabályzat) Az iskola helyi tanterve alapján az egyes tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat. a balesetvédelmi előírásokat,, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák, tábor előtt. közhasznú munkavégzés, gyűjtőmunka megkezdése előtt. a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A tanulók a balesetvédelmi oktatáson való részvételüket aláírásukkal igazolják. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen (munkavédelmi bizottság bevonásával legalább évente két alkalommal) ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzata tartalmazza. 45/ 141

46 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A gyermekek és az iskolás tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek az őket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie Ha szükséges orvost, mentőt kell hívnia, A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost/mentőt kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést jelenteni kell az iskola igazgatójának, aki azt kivizsgálja. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskola feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt módon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába az intézmény munkavédelmi felelősét kell bevonni. Az intézménynek igény esetén biztosítani kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában Baleset-megelőzés számítástechnika órán A számítástechnika tanulása néhány dologban eltér a többi tantárgy tanulásától. A legfontosabb különbség, hogy az órákon elektromos árammal működő gépekkel dolgozunk. A munkánk során ezt mindig szem előtt kell tartanunk, ezért a számítástechnika-teremben be kell tartani a következő rendszabályokat: 1. A teremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. 2. A számítógépet kizárólag tanári engedéllyel szabad bekapcsolni. 3. A számítógépet a szaktanár által kijelölt és engedélyezett feladaton kívül más célra igénybe venni tilos! 4. A termekbe saját adathordozót (DVD, pendrive, HDD) bevinni csak a szaktanár engedélyével szabad, használatára csak kifejezett utasításra, vírusellenőrzés után kerülhet sor! 5. A gépekre programot telepíteni, illetve azokról bármit letörölni szigorúan TILOS! 46/ 141

47 6. Az eszközök épségének megőrzése érdekében csak táskában vihető be étel és ital, fogyasztásuk a termekben TILOS. 7. A tanóra vagy foglalkozás végén minden felhasználó köteles a tanár utasításának megfelelően kijelentkezni vagy leállítani a gépet, a széket a helyére tolni és meggyőződni arról, hogy személyes tárgyat vagy hulladékot nem hagyott a munkaállomásnál. 8. A termek használhatóságának érdekében mindenkinek kötelessége vigyázni a felszerelés épségére (ne firkálja össze a monitort, ne tépje le a szoftvercímkét, ne tegyen kárt a billentyűzetben, stb.)! 9. A működési problémákat a szaktanáron keresztül közölni kell a rendszergazdával. A gépházakat megbontani, a kábelekhez nyúlni balesetveszélyes és TILOS! Minden számítógépteremben található egy főkapcsoló, mellyel a teremben lévő összes berendezést áramtalanítani lehet. A főkapcsolóhoz nem szabad nyúlni, kivéve egyetlen esetet. Ha a teremben tűz ütne ki, akkor a főkapcsolót le kell kapcsolni. Az elektromos tűz veszélye miatt a számítógéptermekben tűzoltó készülékeket helyeznek el. Elektromos tüzet vízzel oltani tilos! Baleset-megelőzés fizika órán 1. Kísérletezni csak tanár jelenlétében, tanár engedélyével szabad! 2. Diák az eszközökhöz csak engedéllyel nyúlhat! 3. Tilos a kísérleti eszközöket más, veszélyes célra használni! 4. Tanulókísérletekhez csak zsebtelep használható áramforrásként. Nagyobb feszültségű árammal csak tanár kísérletezhet. 5. A kísérleti eszközöket zárva kell tartani. 6. Baleset esetén a szaktanár a megfelelő elsősegélynyújtó eljárást köteles megtenni! Baleset-megelőzés kémia órán 1. Kísérletet, vizsgálatot csak tanári engedéllyel szabad megkezdeni. A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és a fegyelem. 2. A munka megkezdése előtt figyelmesen olvassuk el a kísérlet leírását! Csak a leírt módon, a megadott vegyszermennyiségekkel dolgozzunk! 3. Kísérleti tálcánkon mindig legyen kéznél tiszta rongy és egy pohár víz! 4. A vegyszerekkel óvatosan bánjunk! A vegyszereket megkóstolni szigorúan tilos! 5. A vegyszerekhez kézzel sohase nyúljunk! Ha többféle vegyszert használunk, közben töröljük le a kanalat! Vegyszert a tárolóedénybe visszatenni tilos! 6. Ha a vegyszert (például fejlődő gázt) meg akarjuk szagolni, soha ne hajoljunk közvetlenül a vegyszeres edény szája fölé, hanem kezünkkel legyezzük magunk felé a gázt. 7. A kémcsőbe tett anyagokat óvatosan, a ferdén tartott kémcső állandó mozgatása közben melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé. 8. Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Ha bármilyen baleset történik, azonnal jelezzük tanárunknak! 10. Otthon csak felnőtt felügyelete mellett, veszélytelen anyagokkal kísérletezhetünk. Vegyszert az iskolából hazavinni a legszigorúbban tilos! 47/ 141

48 Baleset megelőzés- testnevelés órán A tornaterembe csak nevelő felügyeletével lehet tartózkodni. Váltócipő használata kötelező. Ügyelni kell a tisztaságra, rendre és a fegyelemre. Az eszközöket rendeltetésszerűen kell használni. Az ablak nyitáshoz-záráshoz létrát kell használni. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a következőkre: Labdajátékok során: helyes labdakezelés, egymásra figyelés, helyes labdafogás, focinál a durva rúgások, Futásnál: egymás között a biztonságos távolság betartása Tornaszerek mozgatásánál a helyes fogás Labdajáték kapukat, tornaszereket megfelelően rögzíteni kell. Kézi-súlyzó gyakorlatok között biztonságos távolság legyen a tanulók között Baleset-megelőzés gyakorlati foglalkozásokon Az első gyakorlati foglalkozáson ismertetett, a szakmára érvényes baleset megelőzési előírásokat szigorúan be kell tartani. Ha a gyakorlati foglalkozáson a tanuló másodszori felszólításra sem tartja be a baleset megelőzési előírásokat, fegyelmi felelősség mellett, a munkavégzéstől el kell tiltani a balesetveszély elhárításáig. Az esetről a szaktanár jegyzőkönyvet vesz fel, melyet iratkezelésre a Titkárságra lead A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét az iskola-egészségügyi ellátásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírásainak megfelelően kell megszervezni. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tankötelezettség végéig a középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. Az iskolafogászat preventív és terápiás gondozást jelent a szükségleteknek megfelelően. A nevelési-oktatási intézményt ellátó fogorvos és fogászati asszisztens iskolafogászati feladatait részben a fogorvosi rendelőben, részben a nevelési- oktatási intézményben végzi. A tanuló minden tanévben kötelezően részesül fogászati és általános orvosi vizsgálatban, valamint szükségszerűen részesülhet szakorvosi ellátásban. Az iskolán kívül szervezett egészségügyi ellátásra kíséretet az iskola biztosít. Az ellátással kapcsolatos tudnivalókat előzetesen közölni kell a tanulókkal. A tanuló az iskolában szokásos közzétételi módon kiírt, ismert rendelési időben fordulhat az iskolaorvoshoz, az iskolai védőnőhöz, megkeresheti az iskola ifjúságvédelmi felelősét. Szakszerű segítséget igényelhet az iskola pszichológusától is. A segítő munkatársak fogadóórájának időpontjai az osztályfőnököktől megtudhatók, ill. kifüggesztésük a tantermekben és a folyosókon, valamint az iskolai honlapon megtalálható. A tanulók iskola-egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védőnők, a dolgozók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a Zala Megyei Kórház munka alkalmassági szakorvosa végzi. A tanulók rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon vesznek részt. A B épületben orvosi szoba áll rendelkezésre, ahol az iskolaorvos, annak asszisztense és a védőnő rendszeresen, beosztás szerint látja el feladatait. A beosztás rendjéről az iskolában 48/ 141

49 szokásos módon lehet tájékozódni. A rendelési idő az orvosi szobák ajtajára is kifüggesztésre kerül. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, színlátás és látásélesség vizsgálat, fogászati kezelés megszervezése, hallásvizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat, az egészségügyi kiskönyv érvényesítése, rendszeres egészségügyi felvilágosítás a korosztálynak megfelelő témában, iskolai baleset esetén a balesetet szenvedett állapotának stabilizálása, a szakellátás megszervezése. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. A kötelező orvosi vizsgálatokat az általános igazgató helyettes egyetértésével osztályonként úgy szervezi meg, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az osztályfőnökök együttműködnek az igazgató-helyettesekkel és a védőnőkkel abban, hogy osztályaik tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: A természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) A tűz A robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely neveltjének, tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: Igazgató Igazgatóhelyettesek A helyettesítési rendben megjelölt személy A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell Az intézmény fenntartóját, Tűz esetén a tűzoltóságot Robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, Személyi sérülés esetén a mentőket, Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola szükségesnek tartja. 49/ 141

50 A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell (a külön szabályzatban rögzített módon) valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épület a benntartózkodó gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található Kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak, tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban, szertárban, öltözőben, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra, vagy foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a tanterem, foglalkozási terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolni! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitása, A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárása, A vízszerzési helyek szabaddá tétele, Az elsősegélynyújtás megszervezése, A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadása. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozóinak tájékoztatni kell az alábbiakról: A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, Az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófalehárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! 50/ 141

51 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott napokon pótolni kell. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az általános igazgatóhelyettes felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola műszaki vezetője felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó terv útvonalát a folyosón és a nevelői irodában jól látható helyen kell kifüggeszteni. 51/ 141

52 11. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. A belső ellenőrzés fontos feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, az oktatás szakmai színvonalának biztosítása. Az ellenőrzés célja nemcsak a tartalmi vizsgálat, hanem annak feltárása is, hogy a nevelés-oktatás tárgyi feltételei megfelelnek-e a követelményeknek és a gazdaságosság elveinek. Az ellenőrzés, értékelés során külön figyelmet kell fordítani a pályakezdő pedagógusokra. Az ellenőrzés eredményét ismertetni kell az ellenőrzött pedagógussal, illetve a szakmai munkaközösségi ülésen összegzően értékelni kell a pedagógiai és szakmai tapasztalatokat, valamint kezdeményezni kell a szükséges lépéseket Az ellenőrzés területei és módszerei 1. Az ellenőrzésre jogosultak köre: igazgató igazgatóhelyettesek gyakorlati oktatásvezető szakmai munkaközösségek vezetői Az igazgató az iskolában és az iskolán kívül folyó nevelő-oktató munka minden területét ellenőrzi. Az igazgatóhelyettesek a munkaköri leírásban meghatározott területeket, valamint az igazgató által esetenként feladatul kijelölt területet ellenőrzi. A gyakorlati oktatásvezető a munkaköri leírásban rögzített területeket ellenőrzi. A szakmai munkaközösségek vezetői a tantárgy számára a tanévre előírt anyagban való arányos haladást, a hatékonyságot, a szakmai munkát, az érdemjegyek számát, az előírt dolgozatok megíratását ellenőrzik Az ellenőrzés formái 1. A tanítási órák, gyakorlati foglalkozások és egyéb oktatási foglalkozások látogatása. Célja: tapasztaltszerzés, információgyűjtés a tanuló neveltségének és tudásszintjének megismerése új pedagógiai módszerek vizsgálata a kísérleti tananyagok alkalmazásának és beválásának, hatékonyságának vizsgálata a kezdő pedagógusok segítése, beilleszkedésük elősegítése pedagógusok nevelési és szakmai munkájának ellenőrzése A tanítási óra ellenőrzésének alapvető szempontjai: az óra célja és tartalma az alkalmazott módszerek az óra felépítése és szervezése 52/ 141

53 a tanulók motiválása a tanulók munkája, aktivitása és magatartása a tanulók neveltsége a pedagógus egyénisége, magatartása eredmények, következtetések, javaslatok Az ellenőrzésekről Óra-megfigyelési lapot kell kitölteni, a kitöltött lapokat irattárazásra le kell adni. 12. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FE- GYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI 12.1 Egyeztető eljárás lefolytatása A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás kizárólag tanulónak tanulóval szemben elkövetett kötelességszegése esetén folytatható le. Az egyeztető eljárás megindításáról az igazgató dönt. Döntéséhez kikérheti az igazgatóhelyettesek, az ifjúságvédelmi felelős, vagy a fegyelmi vizsgálat vezetője véleményét. Az egyeztető eljárást kizáró okok: a sértett fél nem ért egyet az egyeztető eljárással; a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló ellen az adott tanévben fegyelmi eljárásra vagy egyéb fegyelmező intézkedésre került sor (szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetés vagy intő); a tanulónak igazolatlan hiányzása van; a tanulónak fizetési hátraléka van (DSE tagdíj, menza, tandíj, könyvtári tartozás) A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés elkészítése előtt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülő véleményét ki kell kérni arról, hogy egyetértenek-e az egyeztető eljárás lefolytatásával? A kötelességszegéssel gyanúsított fél az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az eljárást a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül le kell zárni. Az egyeztető eljárás lefolytatásával az igazgató olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárást lefolytató személy számára az igazgató biztosítja a megfelelő helyiséget, illetve az értesítés kiküldésének feltételeit. Az egyeztető eljárásról egy alkalommal írásban küld ki az iskola értesítést a feleknek. Amennyiben az érintettek nem jelzik akadályoztatásukat és az egyeztető megbeszélésen nem jelennek meg, az eljárást le kell zárni és a fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, de az eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodást kell készíteni, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. 53/ 141

54 A megállapodás létrejötte esetén a fegyelmi eljárást legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Amennyiben a sértett a felfüggesztés időtartama alatt írásban nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, azt meg kell szüntetni. Ha a megkötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni Fegyelmi eljárás lefolytatása Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében megbízott fegyelmi bizottság jár el. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: a fegyelmi eljárást vezető pedagógus, az általános igazgatóhelyettes, az ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. Tagjai még: az érintett tanuló osztályfőnöke, a Diákönkormányzat tanuló képviselője, amennyiben a DÖK élni kíván véleményezési jogával. A tagok valamelyikének érintettsége vagy akadályoztatása esetén a Nevelőtestület tagjai közül póttagot kell delegálni a bizottságba úgy, hogy a létszáma legalább három fő legyen. Fegyelmi eljárás indítását az iskola pedagógusai kezdeményezhetik osztályfőnöki vagy szaktanári feladatukkal kapcsolatban. Az eljárás megindításához ki kell tölteni az ehhez szükséges adatlapot, melyet iktatásra le kell adni a Titkárságon. Az eljárás megindításáról az igazgató dönt. Döntéséhez kikérheti az ifjúságvédelmi felelős vagy a fegyelmi bizottság állandó tagjainak véleményét. A fegyelmi eljárás megindításáról az érintett feleket a jogszabályban előírt módon írásban értesíteni kell. Amennyiben a tanuló és gondviselője nem jelennek meg a fegyelmi tárgyaláson, a jogszabályban előírt értesítési határidőt figyelembe véve újabb időpontot kell kitűzni, melyről ismételten írásban kell értesítést kiküldeni. A megismételt tárgyalás az érintettek távolmaradása esetén is megtartható A fegyelmi tárgyalás menete: 1. Meghallgatás a fegyelmi tárgyalást vezető pedagógus megállapítja a jelenlévők személyazonosságát; ismerteti a tanuló és képviselőjének jogait; ismerteti a tanuló terhére rótt kötelezettségszegést és annak bizonyítékait; a tanuló előadja, hogy elismeri-e a kötelezettségszegést, valamint az ezzel kapcsolatos álláspontját; a tanuló képviselője előadja az üggyel kapcsolatos állásfoglalását; a tárgyalás résztvevői (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, DÖK képviselő, stb.) kérdéseket tehetnek fel, kiegészíthetik az elhangzottakat; a meghallgatás lezárása 2. Fegyelmi döntés A fegyelmi bizottság a tanuló és képviselőjének távollétében a meghallgatáson elhangzottak figyelembe vételével meghozza a fegyelmi döntést; a fegyelmi bizottság a tanuló és képviselőjének jelenlétében kihirdeti a határozatot; 54/ 141

55 a határozatot a fegyelmi bizottság a jogszabályban előírt módon és formában írásban elkészíti és kiküldi az érintetteknek A fegyelmi tárgyalásról a jegyzőkönyv elkészítésének segítése érdekében hangfelvétel készül, melynek tényéről a fegyelmi tárgyalást vezető pedagógus a tárgyalás megkezdése előtt szóban tájékoztatja a feleket. A felvételt a jegyzőkönyv elkészültét követően a hangrögzítő eszközről és a számítógépekről törölni kell. A jegyzőkönyvet az iratkezelési szabályzatban rögzített ideig kell megőrizni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az eljárás minden iratát: a feljegyzést az eljárás kezdeményezéséről; az eljárás megindításáról szóló értesítést és annak tértivevényét; az eljáráshoz kapcsolódó egyéb feljegyzéseket, nyilatkozatokat; a fegyelmi büntetést tartalmazó határozatot és annak tértivevényét (kivéve, ha a jogszabályban előírt feltételek teljesülése esetén nem készült írásos határozat) A jogorvoslati határidő a határozat kihirdetésének idejétől kezdődik, amely ha a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló, illetve képviselője részt vett a tárgyaláson, a tárgyalás napjától ha a megismételt tárgyaláson az érintettek nem vettek részt, a postai kézbesítés vagy kézbesítési kísérlet napjától számítódik. A fegyelmi eljárás megindításának kezdő napja az a nap, amikor a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló illetve gondviselője az erről szóló hivatalos értesítést megkapta. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. Felfüggesztett fegyelmi büntetés életbe léptetése: Amennyiben a tanuló fegyelmi büntetését a fegyelmi bizottság felfüggesztette, de újabb kötelezettségszegésre kerül sor, az osztályfőnök köteles erről újabb feljegyzést benyújtani az igazgatóhoz. Az igazgató a feljegyzést a fegyelmi bizottságnak továbbítja, amely soron következő ülésén dönt a fegyelmi büntetés életbe léptetéséről. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy az elkövetett cselekmény miatt a büntetés életbe léptetése szükséges, új fegyelmi határozatot kell készíteni. A fegyelmi eljárás megszűnik, ha az érintett tanuló tanulói jogviszonyának szüneteltetését a fegyelmi eljárás lezárulása előtt engedélyezik. A fegyelmi eljárások során született fegyelmi döntésekről a fegyelmi bizottság képviseletében az általános igazgatóhelyettes a félévzáró és évzáró nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestületet hivatalból tájékozatja. Amennyiben rendkívüli vagy vitás eset, kérdés merül fel, a tájékoztatás évközi nevelőtestületi értekezleten is történhet. 55/ 141

56 13. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ 13.1 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje a kimenő ügyiratok vonatkozásában a kiadmányozás szerint történik. A belső ügyiratok hitelesítése az ügyintéző illetve a beadványt készítő aláírásával történik. A jegyzőkönyvek hitelesítése a jelen lévők aláírásával történik. A jegyzőkönyv mellékleteként jelenléti ív is készülhet. Ebben az esetben a jegyzőkönyv hitelesítésére a jegyzőkönyvbe be kell írni a hitelesítésre felkért személyt, aki aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje az intézmény Ügyirat kezelési szabályzatának megfelelően történik. Elektronikus úton előállított dokumentumok kiadmányozása csak a titkárság ügyiratkezelésén keresztül történhet. 14. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a Dokumentumok menü pont alatt. A Pedagógiai Program, a Házirend és az egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán és az iskola könyvtárában, ahol a nyitva tartás ideje alatt minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumokat. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola igazgatójától és igazgatóhelyetteseitől, előzetesen egyeztetett időpontban. 15. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK 15.1 A tanuló által készített dolgok tulajdonjoga Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát írásos megállapodás alapján átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanulóval egyetér- 56/ 141

57 tésben megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy az adásvétel kivételével saját hasznára gyümölcsözteti részesedés illetimeg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. A szakképzésben tanulószerződéssel résztvevő tanulókra ezek a szabályok nem alkalmazhatók Pedagógusok tankönyvekkel, informatikai eszközökkel való ellátása A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket a munkaközösség-vezetőn keresztül igénylik. A pedagógusok tanévre vonatkozó könyvtári kölcsönzéssel kapják meg ezeket. Az intézmény a pedagógusok munkáját lehetőség szerint informatikai eszközökkel támogatja, az intézményben használatos informatikai eszközeik a többi eszközhöz hasonlóan a személyes leltárukban szerepelnek. Hordozható informatikai eszközöket (laptop, tablet, digitális kamera stb.) átadás-átvételi megállapodással és használati szerződéssel vihetik ki az iskolából. Ebben fel kell tüntetni a pontos megnevezést, leltári számot, a használatba adás időtartamát és anyagi felelősségvállalás szabályait. Rendelkezni kell az állagmegóvás, a karbantartás, a kellékanyag ellátás szabályairól, és az ehhez kapcsolódó költségviselésről Panaszkezelési eljárásrend Tanulói panaszkezelés az Intézményi oktatási folyamattal kapcsolatosan 1. A tanuló tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőt: a) ha a tanuló kiskorú: bármely szülő írásban jelzi az észrevételt az iskolavezetéssel b) ha a tanuló nagykorú: a tanuló közösségi írásban az észrevételt az iskolavezetés részére 2. A vezetőség meghallgatja az érintett feleket a jelzést követő 10 munkanapon belül 3. A vezetőség döntést hoz 4. A vezetőség írásban tájékoztatja az érintetteket 5. Amennyiben az észrevételt benyújtó nem ért egyet a vezetőség döntésével, a Zalaegerszegi SZC főigazgatójához fordulhat észrevételeivel Szülői panaszkezelés az Intézményi oktatási folyamattal kapcsolatosan 1. A szülő tájékoztatja az osztályfőnököt a problémáról: a) ha a tanuló kiskorú, akkor szülője/gondviselője írásban közli az észrevételt az iskolavezetéssel b) ha több tanulót érint, akkor az osztály Szülői Munkaközösség vezetője tájékoztatja a vezetőséget a problémáról 2. A vezetőség meghallgatja az érintett feleket a jelzést követő 10 munkanapon belül 57/ 141

58 3. A vezetőség döntést hoz 4. A vezetőség írásban tájékoztatja az érintetteket 5. Amennyiben az észrevételt benyújtó nem ért egyet a vezetőség döntésével, a Zalaegerszegi SZC főigazgatójához fordulhat észrevételeivel tanuló/szülői panaszkezelés gyakorlati oktatással kapcsolatosan 1. A tanuló tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőt: c) ha a tanuló kiskorú: bármely szülő írásban jelzi az észrevételt az iskolavezetéssel d) ha a tanuló nagykorú: a tanuló közösségi írásban az észrevételt az iskolavezetés részére 2. Az észrevételt az osztályfőnök/szaktanár továbbítja a gyakorlati oktatásvezető felé, aki dönt az ügy további menetéről. 3. Egyidőben a tanulónak és a szülőnek is joga a területileg illetékes kamarához panaszával fordulni pedagógusi/dolgozói panaszkezelés munkatárssal szemben 1. A pedagógus/dolgozó észrevételével először szóban fordul a vezetőséghez 2. A vezetőség meghallgatja az érintett feleket a jelzést követő 5 munkanapon belül 3. A vezetőség döntést hoz 4. A vezetőség tájékoztatja az érintetteket 5. Amennyiben az észrevételt benyújtó nem ért egyet a vezetőség döntésével, a Zalaegerszegi SZC főigazgatójához írásban fordulhat észrevételeivel pedagógusi/dolgozói panaszkezelés vezetői munkakörben dolgozó kollégával szemben 1. A pedagógus/dolgozó észrevételével először szóban fordul a Intézményvezetőhöz/ a vezetőség más tagjához 2. A vezetőség meghallgatja az érintett feleket a jelzést követő 5 munkanapon belül 3. A vezetőség döntést hoz 4. A vezetőség tájékoztatja az érintetteket 5. Amennyiben az észrevételt benyújtó nem ért egyet a vezetőség döntésével, a Zalaegerszegi SZC főigazgatójához írásban fordulhat észrevételeivel 58/ 141

59 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16.1 Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ év április hó 20. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a év június hó 16. napján készített (előző) SZMSZ Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt:...,... év... hónap... nap P.H.... igazgató 59/ 141

60 16.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata év április hó 21. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)... diákönkormányzat vezetője A szervezeti és működési szabályzat Adatkezelési szabályzatát a szülői szervezet év április hó 21. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta. Kelt:...,... év... hónap... nap... szülői szervezet képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete év április hó 20. napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) 60/ 141

61 16.4 Fenntartói nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések vonatkozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt:...,... év... hónap... nap... fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.) 61/ 141

62 MELLÉKLETEK 62/ 141

63 1. SZ. MELLÉKLET: A SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOL- GÁLÓ JOGSZABÁLYOK évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A évi CXCV. törvény az államháztartásról A évi CCIX. törvény a családok védelméről A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMIrendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMIrendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMIrendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26) EMMIrendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 63/ 141

64 44/2007. (XII. 29.) OKMrendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 26/1997. (IX. 3.) NMrendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NMrendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 64/ 141

65 2. SZ. MELLÉKLET: BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLY- ZAT 2.1 Az intézmény bélyegzői A Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája szervezeti egység által használt hivatalos bélyegzők bélyegző típusa, felirata bélyegző lenyomata sorszám menynyiség a bélyegző őrzési helye, őrzésével megbízott személy 1. körbélyegző R30 1. számú Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája * Zalaegerszeg * 1 db titkárság, iskolatitkár 2. C30 méretű Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 8900 Zalaegerszeg, Báthory István u db titkárság, iskolatitkár 3. körbélyegző R30 2. számú Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája * Zalaegerszeg * 1 db Gazdasági iroda, gazdasági ügyintéző Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Adószám: Bsz: Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Adószám: Bsz: db 1 db Gazdasági iroda, gazdasági ügyintéző Vendéglátó Oktatási Tanműhely, adminisztrátor 65/ 141

66 bélyegző típusa, felirata bélyegző lenyomata sorszám menynyiség a bélyegző őrzési helye, őrzésével megbízott személy 6. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Adószám: Bsz: db Cukrász-tanműhely, adminisztrátor 7. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Adószám: Bsz: db Péktanműhely, pék 8. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. Adószám: Bsz: db BáthoryBüfé, büfé eladó 9. körbélyegző R40 Zalaegerszegi Szakképzési Centrum mellett működő szakmai vizsgabizottság Zalaegerszeg 7. 1 db titkárság, iskolatitkár 10 körbélyegző R40 Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája mellett működő érettségi vizsgabizottság Zalaegerszeg 1 db titkárság, iskolatitkár 2.1 A bélyegzők használata Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az igazgató, vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek, az igazgató helyettesítése esetén a helyettesítés rendje szerint gyakorlati oktatásvezető iskolatitkár, a munkaköri leírásában szereplő esetekben 66/ 141