Válasz B: Igen. Válasz A: veszélye. Válasz B: kockázata. Válasz C: kára. Válasz C: Vidéki friss jogosítványú. Válasz B: Nem dohányzó férfi.

Átírás

1 Kérdések Milyen kockázatokra lehet biztosítást kötni? Válasz A: Csak tiszta kockázatokra. Válaszok Válasz B: Csak pozitív kimenetelűekre. Válasz C: Negatív és pozitív kimenetelűekre egyaránt. Milyen kimenetelű lehet a spekulatív kockázat? Válasz A: Csak negatív kimenetelű lehet. Válasz B: Csak pozitív kimenetelű lehet. Válasz C: Negatív, pozitív vagy semleges kimenetelű lehet. Biztosítható-e a spekulatív kockázat? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Csak akkor, ha negatív kimenetelű. Válassza ki a helyes választ! Ha általában minden 100 sertésből 1 elhullik, akkor az elvállaló biztosító 1%. Válasz A: veszélye Válasz B: kockázata Válasz C: kára CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? Válasz A: Budapesti friss jogosítványú. Válasz B: Városi friss jogosítványú. Válasz C: Vidéki friss jogosítványú. Kinek a legkisebb az életbiztosítási kockázat az alábbiak közül? Válasz A: Dohányzó nő. Válasz B: Nem dohányzó férfi. Válasz C: Nem dohányzó nő. Válassza ki az alábbiak közül a kockázat helyes fogalmát! Válasz A: A kockázat egy jövőbeli, több kimenetelű esemény kimeneteivel kapcsolatos bizonytalanság. Válasz B: A kockázat kedvezőtlen hatású esemény. Válasz C: A kockázat valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! CASCO biztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legkisebb kockázatot? Válasz A: A veszély kedvezőtlen hatású, bekövetkezett esemény. Válasz B: A veszély jövőbeni, bizonytalan kimenetelű esemény negatív kimenetelének fenyegetése. Válasz C: A veszély három tényezője, hogy milyen káresemény, milyen valószínűséggel és milyen súlyossággal következik be. Válasz A: Budapesti friss jogosítványú. Válasz B: Városi friss jogosítványú. Válasz C: Vidéki friss jogosítványú. Életbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? Válasz A: Dohányzó férfi. Válasz B: Nem dohányzó nő. Válasz C: Dohányzó nő. Mikor beszélünk abszolút kockázatról? Válassza ki a helyes választ! Valamely jövőbeni, kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének a lehetősége a(z) Válasz A: Amikor nem biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény az adott biztosítási időszakon belül. Válasz B: Amikor biztos, hogy bekövetkezik a biztosítási esemény, csak az nem biztos, hogy mikor. Válasz C: Amikor az sem biztos, hogy mikor, sőt az sem, hogy az adott biztosítási időszakon belül egyáltalán lesz-e káresemény. Válasz A: áremelkedés. Válasz B: veszély. Válasz C: kockázat. A tiszta kockázat mely két fő csoportját különböztetjük meg? Válasz A: Pozitív és negatív kockázat. Válasz B: Abszolút és relatív kockázat. Válasz C: Alapvető és nem alapvető kockázat. Egyéni járadékbiztosítás esetén a felsoroltak közül melyik ügyfél jelenti a legnagyobb kockázatot? Válasz A: Dohányzó férfi. Válasz B: Nem dohányzó nő. Válasz C: Dohányzó nő. Mi vezet antiszelekciós hatáshoz? Válasz A: A veszélyközösségben valóságos kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek magas száma. Válasz B: A veszélyközösségben átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek magas száma. Válasz C: A veszélyközösségben átlagos kockázatú ügyfelek magas száma. Mit nevezünk autoszelekciónak? Válasz A: Ha a veszélyközösségbe valóságosnál nagyobb kockázatukat eltitkolni igyekvő ügyfelek kerülnek. Válasz B: Ha a veszélyközösséget átlagosnál nagyobb biztonságigényű ügyfelek keresik. Válasz C: Ha veszélyközösségben az átlagos kockázatú ügyfelek száma magas. 1

2 A veszély milyen kimenetelhez kapcsolódó fogalom? Válasz A: A negatív kimenetelhez. Válasz B: A pozitív kimenetelhez. Válasz C: Mindkettőhöz kapcsolódhat. Melyik állítás igaz? Válasz A: Minden tiszta kockázat biztosítható. Válasz B: Minden biztosítható kockázat tiszta kockázat. Válasz C: Egyik sem igaz. Melyik állítás igaz? Mit értünk tiszta kockázat alatt? Válasz A: A kárfelosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a tényleges kár. Válasz B: A kockázat-felosztó rendszerekben az előre megállapított díj alapja a biztosított tényleges kockázata. Válasz C: A kockázat-felosztó rendszerekben a díj befizetése utólag történik. Válasz A: Azokat az eseményeket, melyek kimenetele vagy megegyezik a kiinduló állapottal, vagy negatív lehet (veszteség, érdeksérelem lehetősége). Válasz B: Spekulatív kockázatokat. Válasz C: Materiális bekövetkezési bizonytalanságú (anyagi kárral fenyegető) kockázatokat. Az alábbiak közül melyik tartozik a biztosítás összgazdasági hatásai közé? Válasz A: A bekövetkezett károk hatása nem gyűrűzik tovább. Válasz B: Megteremti a biztonság tudatát. Válasz C: A biztosítás a kockázatkezelés egyik eszköze. Mi jellemzi az üzleti-, magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül? Válasz A: Általános érvényű, kötelező. Válasz B: A díjak kár, vagy kockázatfelosztás alapján kerülnek meghatározásra. Válasz C: Alrendszerei az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás. Milyen tevékenységet jelent a kockázat-elbírálás? Válasz A: Annak mérlegelése, hogy a kár esélye az alkalmazott feltételekkel és díjakkal összhangban áll-e. Válasz B: Annak mérlegelése, hogy a vállalni szándékolt kockázat megfelel-e a biztosíthatóság kritériumainak. Válasz C: Mindkét előző igaz. A kockázat mértéke Válasz A: minden esetben meghatározható. Válasz B: semmily enesetben sem határozható meg. Válasz C: van amikor meghatározható és van amikor nem meghatározható. Melyik állítás igaz? Válasz A: Minden kockázat biztosítható. Válasz B: Minden negatív kockázat biztosítható. Válasz C: Minden olyan tiszta kockázat biztosítható, amely a biztosíthatóság kritériumainak megfelel. Mi a veszélyközösség definíciója? Válasz A: Azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közössége. Válasz B: A bekövetkezett kár utólagos megtérítése, kiegyenlítése. Az alábbi életbiztosítási kockázat-párok közül melyiknél nem enged díjdifferenciálást a jogi szabályozás? Válasz C: Kockázatkezelési intézkedések lehetősége. Válasz A: idős - fiatal biztosított Válasz B: dohányzó - nem dohányzó biztosított Válasz C: férfi - nő biztosított Kinek a kötelezettsége a kárkiegyenlítés? Válasz A: A biztosítóé. Válasz B: A biztosítotté. Válasz C: A kedvezményezetté. Mi a kárgyakoriság? Válasz A: A károk számának és a kötvények számának összege. Mit jelent a tételes függőkár? Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítása, illetve megállítása, ezáltal a veszteség csökkentése. Válasz B: A károk számának és a kötvények számának szorzata. Válasz C: Az adott módozaton belül bekövetkező károk és ugyanazon módozat kötvényeinek a hányadosa. Válasz A: Olyan kárigény, amelyről már a képviselőt tájékoztatták, de a biztosító kárrendezési egységéhez még nem jelentették be. Válasz B: Olyan kárigény, amelyet már a biztosítónak bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg. Válasz C: Olyan kárigény, amelynek a bejelentését még nem döntötte el a biztosított. Válasz A: Kármegelőzés. Válasz B: Kárenyhítés. Válasz C: Kárkiegyenlítés. Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit? Válasz A: A biztosító. Válasz B: A biztosított. Válasz C: A károsult. Milyen eredménnyel jár a kárenyhítés? Válasz A: A kár nem következik be. Válasz B: A kár csak ritkábban következik be. Válasz C: A kár mértéke csökken. 2

3 Válassza ki a helyes választ! Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be, és arányos ráfordítás mellett elérhető, hogy a veszélyhelyzet egyáltalán ne, vagy csak ritkábban realizálódjék. Válasz A: Biztosítási tevékenység. Válasz B: Kárkiegyenlítés. Válasz C: Kármegelőzés. Mit értünk kár alatt? Válasz A: Valamely kedvezőtlen hatású esemény bekövetkezésének lehetőségét. Válasz B: A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezését. Válasz C: Valamely cselekvéssel járó veszélyből fakadó veszteség keletkezésének a lehetőségét. Kinek a kötelezettsége a kárenyhítés? Válasz A: A szerződő kötelezettsége, hiszen ő fizeti a díjat. Válasz B: A biztosított és a szerződő fél. Válasz C: A kedvezményezett kötelezettsége, hiszen ő a haszonélvező. Mit értünk kármegelőzés alatt? Az alábbiak közül ki viseli a kárenyhítés költségeit annak sikertelensége esetén? Válasz A: Olyan tudatos emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. Válasz A: Olyan ösztönös emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár ne következzen be. Válasz C: Olyan emberi tevékenység vagy intézkedés, amelynek eredményeként elérhető, hogy a kár csökkenjen. Válasz A: A biztosított. Válasz B: A károkozó. Válasz C: A biztosító. Mi az átlagkár fogalma? Válassza ki a helyes választ a kár fogalmára! Válasz A: Azt a káresemény típust nevezzük így, amelyik a leggyakrabban fordul elő. Válasz B: Egy azonos módozaton belül kifizetett károk és ugyanazon módozaton belüli biztosítási események hányadosa. Válasz C: A biztosítási események és az érvényes biztosítási szerződések hányadosa. Válasz A: A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. Válasz B: A veszélyben rejlő károsító hatású esemény várható bekövetkezése. Válasz C: A veszélyben rejlő károsító hatású esemény bekövetkezésének lehetősége. Mikor áll be a kárenyhítési kötelezettség? Válasz A: A biztosítási szerződés fennállása alatt folyamatosan. Válasz B: Amikor a kár ténylegesen bekövetkezett vagy folyamatos károkozás esetén folyamatban van. Válasz C: Ha valamely veszélyhelyzetben a kár tényleges bekövetkezése várható. Mi a kárkiegyenlítés? Válasz A: A bekövetkezendő kár előzetes kiegyenlítése. Válasz B: A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. Válasz C: A kockázat csökkentése. Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A kockázatban rejlő károsító hatású esemény tényleges bekövetkezése. Válasz A: Veszély. Válasz B: Kárveszély. Válasz C: Kár. Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A bekövetkezett kár utólagos megtérítése. Válasz A: Kárkiegyenlítés. Válasz B: Kártalanítás. Válasz C: Kárenyhítés. Mit értünk kárenyhítés alatt? Terhelheti-e a biztosítót kármegelőzési kötelezettség? Válasz A: Egy megkezdődött károsodási folyamat lassítását, illetve megállítását, ezáltal a veszteség csökkentését. Válasz B: A kockázat megszüntetésére, mérséklésére irányuló offenzív magatartást. Válasz C: Egy még meg nem kezdődött, de láthatóan megkezdődő folyamat elkerülésének érdekében tett fizikai lépések sorozatát. Válasz A: Igen, erre vonatkozó megállapodás alapján. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, minden esetben őt terheli. Mi a kártérítés a biztosítási jogban? Válasz A: A biztosító kizárólag pénzbeli szolgáltatásának nyújtása. Válasz B: A biztosító szolgáltatása negatív kimenetelű esemény bekövetkezése esetén. Válasz C: A biztosító pénzbeli, vagy természetbeli szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkezése esetén. Mit nevezünk maradvány értéknek? Válasz A: A károsodott vagyontárgy káridőponti értékét. Válasz B: Azt az értéket, amit a biztosító újértéken térít meg. Az alábbiak közül mikor köteles a biztosító a biztosított kárát megtéríteni biztosítási szerződés alapján? Válasz C: Azt az anyag értéket, amit a megállapított kártérítési összegből minden esetben levon a biztosító. Válasz A: Biztosítási esemény bekövetkezését követően. Válasz B: A károsító esemény bekövetkezésekor. Válasz C: A biztosító károkozása esetén. 3

4 Melyik válasz helyes? Az alábbiak közül általában kit terhel a kármegelőzés költsége? Válasz A: A biztosítót. Válasz B: A szerződő felet és a biztosítottat. Válasz C: A károkozót. Mi az avulás? Válasz A: A vagyontárgy könyv szerinti értéke. Válasz B: A vagyontárgy káridőponti értékét jelenti. Válasz C: Azt fejezi ki, hogy az elhasználódás során mennyit veszít a vagyontárgy az értékéből. Mi a kárhányad? Válasz A: A kárösszeg és a díjösszeg hányadosa. Válasz B: A kárdarabszám és a díjösszeg hányadosa. Válasz C: A kárösszeg és a díjösszeg összege. Mely fogalomhoz illik az alábbi meghatározás? A biztosító szolgáltatása a kárbiztosítási esemény bekövetkezése esetén: Válasz A: kárbiztosítás esetén a kárenyhítés költségeinek megtérítése, valamint a biztosítási összeg szolgáltatása. Válasz B: kárenyhítés. Válasz C: kármegelőzés. Kármegelőzésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény már bekövetkezett. Kárenyhítésről akkor beszélünk, amikor a károsító esemény még nem következett be. A kárrendezés folyamatában a jogalap-elbírálás célja Válasz A: az, hogy a kárszakértő helyszíni kárfelmérést végezzen. Válasz B: az, hogy a kártérítés kifizethető legyen. Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Válasz C: annak megállapítása, hogy a biztosított jogosult-e kártérítési igényt támasztani. Válasz A: Az állapotmegőrzési kötelezettség fontosabb, mint a kárenyhítés, mert egyébként a biztosító nem fizet. Válasz B: Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában téríti meg. Válasz C: A kármegelőzés költségei a biztosítót terhelik. Válasz A: Az állapotmegőrzés kötelezettség azt jelenti, hogy a biztosított vagyontárggyal gondosan, az előírt karbantartási szabályokat betartva kell bánni. Válasz B: A kárenyhítés költségét az ügyfél viseli. Válasz C: A szerződő felek megállapodhatnak a kármegelőzés teendőiben. Mi a kockázatkezelés célja? Az alábbiak közül mi tartozik a kockázatáthárítás, mint kockázatkezelési módszer csoportjába? Válasz A: A maximális biztonság elérése. Válasz B: A kockázatok felmérésére, minősítésére, illetve kezelésére irányuló döntési és cselekvési folyamatok kialakítása, működtetése. Válasz C: Az elkényelmesedést eredményező maximális bizonytalanság és cselekvőképtelenséget eredményező maximális biztonság közötti optimum pont meghatározása. Válasz A: Biztosítás. Válasz B: Szociális segély. Válasz C: Támogatás. Az alábbiak közül melyik tartozik a kockázatkezelési módszerek közé? Válasz A: Kockázatelkerülés. Válasz B: Kockázatelbírálás. Válasz C: Kockázatkövetés. Mi a risk management magyar megfelelője? Válasz A: Kockázatkezelés. Válasz B: Kockázatelkerülés. Válasz C: Kockázatelbírálás. Mi alapján alakítja ki a kockázatgazda döntéshozó (egyén, szervezet, gazdasági szereplő, stb.) a kockázatkezelés lehetséges stratégiáit? Válasz A: Kárgyakoriság és kárnagyság alapján. Válasz B: Kárarány és kárnagyság alapján. Válasz C: Kárhányad és kárarány alapján. Mi a kockázatáthárítás? Válasz A: A kockázat gazdasági terhének közvetlen, kizárólag pénzügyi áthárítása. Válasz B: A kockázat természetbeni áthárítása. Válasz C: A kockázat gazdasági terhének közvetlen pénzügyi, vagy természetbeni áthárítása. Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Olyan döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, illetőleg védelmi eszközöket rendelnek mellé. Válasz A: Megelőzés. Válasz B: Kárrenyhítés. Válasz C: Kockázatkezelés. Melyik állítás igaz a kockázatkezelés (risk management) céljára? Válasz A: A kockázattal kapcsolatos teljes biztonság megvalósítása. Válasz B: A kockázattal kapcsolatos optimális biztonsági szint elérése. Válasz C: A kockázattal kapcsolatos legolcsóbb megoldás megtalálása. Melyik nem tartozik a kockázatkezelés (risk management) módszerei közé? Válasz A: Kockázatcsökkentés. Válasz B: Kockázatelkerülés. Válasz C: Kockázatelbírálás. 4

5 Melyik kockázatkezelési (risk management) eljáráshoz tartozik a biztosítás? Válasz A: Kockázatcsökkentés. Válasz B: Kockázatelkerülés. Mit jelent az elkerülés, mint kockázatkezelési stratégia? Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. Válasz C: Kockázatáthárítás. Válasz A: A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. Válasz B: A kockázat kezelésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. Válasz C: A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. Válasz A: Kockázatelkerülés. Válasz B: Kockázatáthárítás. Válasz C: Kockázatcsökkentés. Mikor alkalmazzuk az kockázatelkerülési stratégiát? Az alábbiak közül melyik a kockázatáthárítási stratégia? Válasz A: Ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek nagy kárral járó kockázatok. Válasz B: Ha egy tevékenység során ritkán fenyegetnek ugyan, de akkor nagy kárral járó kockázatok. Válasz C: Ha egy tevékenység során gyakran fenyegetnek kis kárral járó kockázatok. Válasz A: Biztosítás kötése. Válasz B: Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. Válasz C: Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja. A kockázatkezelés (risk management) mely formájának minősül a biztosítás? Válasz A: Kockázatáthárítás. Válasz B: Kockázatelkerülés. Válasz C: Kockázatmegtartás. Válassza ki az alábbiak közül a kockázatkezelés (risk management) fogalmát? Melyek a kockázatkezelés (risk management) módszerei? Válasz A: A kockázattal járó cselekvés elkerülése. Válasz B: A kockázatkezelés egy döntési és cselekvési folyamat, amelynek során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik saját kockázataikat, és védelmi eszközöket rendelnek melléjük. Válasz C: A kockázat tudatos felvállalása. Válasz A: Kockázatelkerülés, kockázatelhárítás, kockázatcsökkentés, kockázatelbírálás. Mit jelent a megelőzés, mint kockázatkezelési stratégia? Mely kockázatkezelési módszerre igaz az alábbi állítás? A kockázat kezelésének (risk management) azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. Válasz B: Kockázatcsökkentés, megelőzés, kockázatelbírálás, kockázatvállalás. Válasz C: Kockázatelkerülés, kockázatcsökkentés, kockázatmegtartás, kockázatáthárítás. Válasz A: A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. Válasz B: A kockázat elkerülésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység nem kerül végrehajtásra. Válasz C: A kockázat csökkentésének azon módszere, amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. Válasz A: Megelőzés, kockázatcsökkentés. Válasz B: Kockázatelkerülés. Mikor beszélünk kockázatcsökkentésről, megelőzésről? Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár viselése a kockázatviselőre hárul. Válasz C: Kockázatmegtartás. Válasz A: Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár megtérítése a kockázatviselőre hárul. Válasz B: Amikor a kártérítés kockázatát a viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz-, vagy pénzügyi tartalék képzésében. Válasz C: Amikor a kockázatos tevékenység különféle védekezési eszközök beiktatásával kerül végrehajtásra. Válasz A: A kockázatcsökkentésre, megelőzésre. Válasz B: A kockázatáthárításra. Válasz C: A kockázatmegtartásra. Mikor nem beszélünk megtartásról, mint kockázatkezelési módszerről? Válasz A: Amikor a kártérítés kockázatát a biztosító vállalja. Mely kockázatkezelési (risk management) módszerre igaz az alábbi állítás? A kár következményeit a kockázat viselője maga vállalja, s az megnyilvánulhat eszköz, vagy pénzügyi tartalék képzésében. Válasz B: Amikor a kockázatos tevékenységet tudatosan, az ellene való védekezés nélkül hajtják végre, és így a kár a kockázatviselőre hárul. Válasz C: Amikor a kár kockázatát a viselője maga vállalja. Válasz A: A kockázatcsökkentésre,megelőzésre. Válasz B: A kockázatmegtartásra, önbiztosításra. Válasz C: A kockázatáthárításra. Passzív kármegelőzésen a kockázat elkerülését értjük. A biztosítás makrogazdasági hatásai közé tartozik: Válasz A: Megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását. Válasz B: Munkahelyet teremt. Válasz C: Mindkettő igaz. Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? Magas kárgyakoriság, magas kárnagyság. Válasz A: Kockázat elkerülése. Válasz B: Kockázat megtartás. Válasz C: Kockázat áthárítás. Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? Alacsony kárgyakoriság, magas kárnagyság. Válasz A: Kockázat elkerülése. Válasz B: Kockázat megtartás. Válasz C: Kockázat áthárítás. 5

6 Melyik kockázatkezelési módszert célszerű alkalmazni a következő esetben? Alacsony kárgyakoriság, alacsony kárnagyság. Válasz A: Kockázat elkerülése. Válasz B: Kockázat megtartás. Válasz C: Kockázat áthárítás. Válassza ki a helyes választ! Mi a kockázat-felosztó rendszer lényege? Milyen kockázat-megosztási rendszerben működik a magánbiztosítás? Válasz A: A veszélyközösség tagjai a tényleges kár ismeretében egyenlő arányban felosztották a károsult felé fizetendő összeget. Válasz B: A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást. Válasz C: Valamennyi veszélyközösségi tag fennálló szerződésére vonatkozóan, a biztosítottak aktív korában felhalmozott egy elkülönített betétszámlán kamatozó pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges Válasz A: Kár-felosztó rendszerben. Válasz B: Felosztó-kirovó rendszerben. Válasz C: Kockázat-felosztó rendszerben. Az alábbiak közül mi nem minősül veszélyközösség kockázat-megosztási rendszerének? Válasz A: Felosztó-kirovó rendszer. Válasz B: Kockázat-felosztó rendszer. Válasz C: Kockázat-kirovó rendszer. Válassza ki a hamis választ! A veszélyközösség kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz A: azonos Válasz B: hasonló Válasz C: különböző Érvényesül-e a veszélyközösségben a nagy-számok törvényének követelménye, azaz, hogy megfelelő számú tagja legyen az adott csoportnak? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem, mert a veszélyközösségben a kis számok törvénye kell, hogy érvényesüljön. Válasz C: Nem, 2 fölött bármilyen létszámmal létrejöhet a veszélyközösség. Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz A: károkat szenvedett Válasz B: kockázatoknak kitett Melyik fogalom illik a következő meghatározáshoz? Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz C: károkat elkerült Válasz A: Biztosító. Válasz B: Biztosított. Miért szükséges az, hogy a veszélyközösség kellően nagy legyen? Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást. Válasz C: Veszélyközösség. Válasz A: Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat, valamint fedezzék a biztosítással kapcsolatos költségeket és a biztosító költségeit. Válasz B: Azért, hogy minél kevesebb káresemény következzen be. Válasz C: Azért, hogy a nagyszámú tag által befizetett díjak fedezzék a biztosító működési költségeit. Válasz A: Kár-felosztó rendszernek. Válasz B: Tőke-fedezeti rendszernek. Válasz C: Kockázat-felosztó rendszernek. Az alábbiak közül mi nem tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé? Válasz A: Nagy-számok törvénye. Válasz B: Azonos, vagy hasonló kockázat. Válasz C: Családi állapot. Mit jelent az a feltétel, hogy a veszélyközösség tagjainak homogénnek kell lennie? Mit jelent a nagy-számok törvényének elve? Feltétele-e a veszélyközösség létrehozásának az, hogy annak tagjai azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyeknek legyenek kitéve? Válasz A: Hogy a veszélyközösség tagjai azonos, vagy hasonló károkat szenvednek. Válasz B: Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos típusú és hasonló nagyságú-minőségű veszélyekkel kell szembenéznie. Válasz C: Hogy a veszélyközösség tagjainak azonos neműnek kell lennie. Válasz A: Azt, hogy minél nagyobb a kár mértéke, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. Válasz B: Azt, hogy minél nagyobb a veszély, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. Válasz C: Azt, hogy minél többen vannak egy veszélyközösségben, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közösségre vonatkozóan a károk a várt valószínűséggel következnek be. Válasz A: Igen. Válasz B: Igen, de csak csoportos biztosítás esetén. Mi jellemzi a kár-felosztó rendszert? Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség azonos, vagy hasonló kockázatoknak kitett csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz C: Nem. Válasz A: A veszélyközösség tagjai nem szednek be előre díjat, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják. Válasz B: A veszélyközösség tagjai előre, személyre szabottan és a saját kockázatuk arányában fizetik meg a díjat, s ennek ellenében kapják a szolgáltatást. Válasz C: A veszélyközösség tagjai a fennálló szerződésükre vonatkozóan a biztosítottak aktív korában felhalmozott egy elkülönített betétszámlán kamatozó pénz mértéke megegyezik a szolgáltatás folyósításához szükséges Válasz A: természetes személyek Válasz B: jogi személyek Válasz C: személyek 6

7 Mi a veszélyközösség? Válasz A: Különböző kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz B: Veszélynek kitett hasonló személyek csoportja. Válasz C: Azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Jellemzően milyen területen érvényesül a felosztó-kirovó rendszer? Válasz A: Önkéntes nyugdíjpénztár. Válasz B: Magánbiztosítás. Válasz C: Társadalombiztosítás. Milyen kockázatoknak kitett személyek között jön létre a veszélyközösség? Válasz A: Azonos, vagy hasonló kockázatoknak. Válasz B: Különböző kockázatoknak. Válasz C: Alapvető kockázatoknak. Válassza ki a helyes megoldást! Milyen személyek között jöhet létre veszélyközösség? Válasz A: Csak természetes személyek. Válasz B: Csak jogi személyek. Válasz C: Természetes és jogi személyek között egyaránt. Melyek a veszélyközösség létrehozásának a feltételei? Válasz A: Homogén csoport követelménye, nagy-számok törvénye, ugyanazon vagy hasonló veszély. Válasz B: Heterogén csoport, kis-számok törvénye, azonos veszély. Válasz C: Heterogén csoport, nagy-számok törvénye, különböző veszély. Válassza ki a következő mondatba illő helyes szót! A veszélyközösség kockázatoknak kitett személyek csoportja, amely ezen kockázatok közös kezelése érdekében jött létre. Válasz A: azonos, vagy hasonló Válasz B: különböző Válasz C: veszélyes Mely fogalomnak felel meg leginkább a következő állítás? A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem megállapodnak abban, hogy amennyiben bármely tagot kár éri, azt utólag egymás között felosztják. Válasz A: Kockázat-felosztó rendszer. Válasz B: Kár-felosztó rendszer. Válasz C: Váromány-fedezeti rendszer. Milyen elv érvényesülése mellett érhető el leginkább, hogy a veszélyközösség tagjai által befizetett díjak fedezzék a ténylegesen kárt szenvedetteknek nyújtandó szolgáltatásokat? Válasz A: Nagy számok törvénye. Válasz B: Homogén csoport követelménye. Válasz C: Szolidaritás. Az alábbiak közül mi tartozik a veszélyközösség létrehozásának feltételei közé? Válasz A: Homogén csoport követelménye. Válasz B: Kockázatporlasztás. Mi a várományfedezeti (defined benefit) rendszer működési elve? Mi a tőkefedezeti (defined contribution) rendszer működési elve? Milyen tendencia jellemzi Európa népességének alakulását? Válasz C: Kis-számok törvénye. Válasz A: A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják. Válasz B: A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg. Válasz C: A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát. Válasz A: A veszélyközösség tagjai nem képeznek előleget, hanem csak megállapodnak abban, hogy a bármely tagot ért kárt, utólag egymás között felosztják. Válasz B: A veszélyközösség tagjainak hozamokkal növelt befizetéseit a jövőben elvárt szolgáltatások mértéke határozza meg. Válasz C: A veszélyközösség tagjainak befizetései (hozamokkal növelten) határozzák meg a jövőbeli szolgáltatások nagyságát. Válasz A: Az idős lakosság arányának növekedése. Válasz B: A várható élettartam stagnálása. Válasz C: A gyermekek számának növekedése. A veszélyközösség létrehozásának egyik feltétele a homogenitás. Mit jelent ez? Válasz A: A veszélyeknek hasonló nagyságúaknak kell lenni. Válasz B: A veszélyeknek hasonló minőségűeknek kell lenni. Válasz C: Az előző kettő együttesen igaz. A mai modern biztosítók működésének alapja a kockázatfelosztó rendszer. Melyik fogalom nem tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? Válasz A: A felek szabad döntésén alapul. Válasz B: Szociális célú. Válasz C: Törvényileg kötelező. Melyik fogalom tartozik a társadalombiztosítás jellemzői közé? Válasz A: Írásbeliség kötelező. Válasz B: Pénzügyi szemléletű, a pénzügyi szellem dominál. Válasz C: Törvényileg kötelező. 7

8 Melyik esetben helyes az áthárítás, mint kockázatkezelési módszer? Válasz A: Ha a lehetséges kár nagysága alacsony, a gyakorisága pedig magas. Válasz B: Ha a lehetséges kár gyakorisága és nagysága is magas. Válasz C: Ha a lehetséges kár gyakorisága alacsony, a nagysága pedig magas. Válassza ki a helyes választ! Már bekövetkezett és ismert káreseményekre... Válasz A: csak felelősségbiztosítást és kárbiztosítást lehet kötni. Válasz B: csak kárbiztosítást lehet kötni. Mit jelent a jövőbeliség a biztosíthatóság szempontjából? Válasz C: nem lehet biztosítást kötni, mert ellentétes a jövőbeliség követelményével. Válasz A: A biztosítási esemény bekövetkezése nem vonja maga után másik biztosítási esemény bekövetkezését. Válasz B: Hogy a biztosítási esemény csak a jövőben válhat a biztosító számára ismertté. Válasz C: Hogy a biztosítási eseménynek a jövőben kell bekövetkeznie. Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség Válasz A: minden biztosítás biztosíthatóságának feltétele. Válasz B: csak életbiztosítás biztosíthatóságának feltétele. Válasz C: a biztosíthatóságnak nem feltétele. Lehet-e biztosítást kötni már bekövetkezett és ismert káreseményekre? Válasz A: Nem. Válasz B: Igen. Válasz C: Igen, de csak ha a bekövetkezett kár mértéke egyértelműen megállapítható. A biztosíthatóság feltételei közé tartozik-e a jövőbeliség? Válasz A: Igen, minden biztosítás esetében. Válasz B: Nem. Válasz C: Igen, de csak életbiztosítás esetében. Válassza ki a helyes választ! A jövőbeliség biztosíthatóság szempontjából azt jelenti, hogy Válasz A: a biztosító szolgáltatást csak a jövőben nyújt. Válasz B: a biztosítási eseménynek jövőben kell bekövetkeznie. Válasz C: a biztosítás csak jövőben ismertté váló biztosítási eseményekre köthető. Az alábbiak közül mi nem minősül biztosíthatósági feltételnek? Válasz A: Tervezhetőség. Válasz B: Véletlenszerűség. Válasz C: Becsülhetőség. Az alábbiak közül mi minősül biztosíthatósági feltételnek? Válasz A: Függetlenség. Válasz B: Oksági kapcsolat. Válasz C: Homogenitás. Az alábbi feltételek teljesülése esetén biztosítható-e egy kockázat? Véletlenszerűség, egyértelműség, becsülhetőség, függetlenség, jövőbeliség. Válasz A: Igen. Válasz B: Nem, mert oksági összefüggéseknek is fenn kell állnia. Válasz C: Nem, mert a kockázat nem lehet jövőbeli. Mit jelent a becsülhetőség a biztosíthatóság szempontjából? Válasz A: Egy biztosítási esemény bekövetkezése nem vonja maga után más hasonló biztosítási események bekövetkezését. Válasz B: Matematikai eszközökkel a véletlenszerűen bekövetkező károk várható értéke a veszélyközösség szintjén jól számítható. Válasz C: A biztosítási esemény csak jövőbeli lehet. A biztosíthatóság mely feltétele alapján szükséges, hogy az egyedi kockázatra elégséges mértékű információ álljon rendelkezésre a biztosítási díj kiszámításához? Válasz A: Egyértelműség. Válasz B: Becsülhetőség. Válasz C: Véletlenszerűség. Az alábbiak közül melyik sérti a véletlenszerűség feltételét? Válasz A: A biztosítottak szándékos magatartása. Válasz B: A károsult személyének bizonytalansága. Válasz C: A kár mértékének bizonytalansága. Melyek a biztosíthatóság feltételei? Válasz A: Jövőbeliség, véletlenszerűség, becsülhetőség, függetlenség, ésszerűség. Válasz B: Jövőbeliség, véletlenszerűség, egyértelműség, függetlenség, becsülhetőség. Válasz C: Egyértelműség, becsülhetőség, függetlenség, véletlenszerűség, önkéntesség. A felsoroltak közül melyik fogalom nem tartozik a biztosíthatóság feltételei közé? Válasz A: Homogenitás. Válasz B: Egyértelműség. Válasz C: Becsülhetőség. Válasz D: Véletlenszerűség. Csak a tiszta kockázatok biztosíthatók. A spekulatív kockázatok nem biztosítható kockázatok. A biztosíthatóság alapelemei közé tartozik-e a véletlenszerűség? Válasz A: Igen. Válasz B: Nem. 8

9 Mit jelent a biztosíthatóság feltételei közül a függetlenség követelménye? Az alábbiak közül melyik érvényesülésének feltétele, hogy a veszélyközösség elegendően nagy számú legyen? Válasz A: A bekövetkezett kár nem növelheti további károk bekövetkezésének valószínűségét. Válasz B: A kár bekövetkezésének függetlennek kell lennie a biztosított akaratától. Válasz C: A kár bekövetkezésének tényét független szakértőnek is meg kell tudni állapítani. Válasz A: Ekvivalencia elve. Válasz B: Minimális díj elve. Válasz C: Nagy számok törvénye. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a biztosíthatóság feltételei közé? Válasz A: Szolidaritás. Válasz B: Egyértelműség. Válasz C: Függetlenség. Az alábbiak közül melyik tartozik a biztosítás lényegi elemei közé! Válasz A: A jövő bizonytalanságai elleni védekezés. Válasz B: Az emberi szolidaritás érzésén alapul. Válasz C: Mindkét előző. Az alábbiak közül melyik igaz a biztosítások díjkalkulációjával kapcsolatban? Válasz A: Múltbeli adatok alapján történik. Válasz B: A valószínűségszámítás módszereit alkalmazzák. Válasz C: Mindkét előző igaz. Melyik állítás igaz az alábbiak közül a személybiztosításokra? Válasz A: A kockázatviselés általában egy személy életére vagy életkörülményeire vonatkozik. Válasz B: A biztosító ez alapján a biztosított által másoknak okozott károkat téríti meg. Válasz C: A személybiztosítások általában kárbiztosítások. Válassza ki helyes választ! A biztosítási tevékenység... Válasz A: kizárólag biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás. Válasz B: kizárólag jogszabályon alapuló kötelezettségvállalás. Válassza ki helyes választ! A biztosítás Válasz C: biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás. Válasz A: a kockázatközösség megszervezésétől a szolgáltatás teljesítéséig terjedő tevékenység. Válasz B: a kár bekövetkezésének elkerülésére irányuló tevékenység. Válasz C: kizárólag szerződésen alapuló kötelezettségvállalás. Mi jellemzi az üzleti-, magánbiztosítást az alábbiakban felsoroltak közül? Válasz A: Általános érvényű, kötelező. Válasz B: A felek szabad döntésén alapul. Válasz C: A szociális szellem és a családvédelem az elsődleges szempont. Válassza ki, hogy az alábbi fogalmak közül melyik illeszthető az alábbi mondatba! biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, mely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai, statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás Válasz A: Az általános biztosítási kötelezettség ellenértékét (díját), meghatározott tartalékot képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatokat átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg. Válasz B: A biztosítási tevékenység Válassza ki az alábbiak közül a biztosítási tevékenység helyes fogalmát a biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően! Melyik fogalom szerepel a biztosítási tevékenység - a biztosítókról szóló törvénybeli - meghatározásában az alábbiak közül? Válasz B: A kötelező biztosítás Válasz A: A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), Válasz B: A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon, vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, mely során a biztosító megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét Válasz C: A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), Válasz A: Önkéntesség. Válasz B: Kölcsönösség. Válasz C: Veszélyközösség szervezése. Milyen kötelezettségvállaláson alapulhat a biztosítási tevékenység a biztosítókról szóló Válasz A: Biztosítási szerződésen. törvény alapján? Válasz B: MNB-rendelkezésen. Válasz C: Jogszabályon. Mind a társadalombiztosításra, mind pedig a magánbiztosításra igaz, hogy Válasz A: általános érvényű, kötelező. Válasz B: az írásbeliség kötelező. Válasz C: a szolgáltatása lehet pénzbeli szolgáltatás. Válassza ki a helyes választ! Fronting esetén az ügyfél felé ki bocsátja ki a biztosítási kötvényt? Válasz A: A biztosítási alkusz. Válasz B: A fronting biztosító. Válasz C: A biztosítási kockázatot ténylegesen viselő viszontbiztosító. Válassza ki a helyes választ! Részt vehet-e a biztosításközvetítő egy biztosítási poolban? Válasz A: Nem, ez kizárólag a biztosítókra tartozik. Válasz B: Igen, ha csak az alaptőkéjével arányos kockázatot vállal. Válasz C: Nem, legfeljebb csak a pool szervezésében működhet közre. 9

10 Az alábbi állítások közül melyik illik a frontingra? Válasz A: A biztosított kockázat teljes egészében az ügyféllel szerződő biztosítót terheli. Válasz B: A károkat a fronting biztosító mögött álló biztosító viseli. Válasz C: A károkat a fronting biztosító csak a beszedett díj erejéig téríti meg. Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás díját Válasz A: az ügyfél fizeti a viszontbiztosítónak. Válasz B: viszontbiztosító fizeti a direkt biztosítónak. Válasz C: a direkt biztosító fizeti a viszontbiztosítónak. A biztosítók közötti kockázatmegosztás melyik típusába tartozik a biztosítási pool létrehozása? Válasz A: Viszontbiztosítás. Válasz B: Fronting. Válasz C: Együttbiztosítás. Válassza ki a helyes választ! A biztosítók pool-t hoznak létre Válasz A: katasztrófakárok megelőzésének elősegítésére. Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! A biztosító azért köt viszontbiztosítást, mert Válasz B: bizonyos különlegesen veszélyes kockázatokra, amelyeket egy biztosító nem tud egyedül viselni. Válasz C: befektetéseik egységes kezelésére a magasabb hozamok elérése érdekében. Válasz A: ez a kötvény kiállításának feltétele. Válasz B: ha nem teszi, megbírságolja az MNB. Válasz C: ez szükséges a tevékenysége biztonságos folytatásához. Válassza ki a helyes választ! Milyen szerepe lehet a biztosításközvetítőnek viszontbiztosítások esetén? Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinek a megbízásából jár el a biztosítási alkusz? Válasz A: Semmilyen, a viszontbiztosítás csak a biztosítókra tartozik. Válasz B: Képviseli a direkt biztosító ügyfelének érdekeit a viszontbiztosítási szerződés megkötése során. Válasz C: A biztosító vagy a viszontbiztosító erre irányuló megbízása esetén közreműködik a viszontbiztosítási szerződés megkötésének előkészítésében. Válasz A: A vezető biztosító megbízásából. Válasz B: Valamennyi együttbiztosító közös megbízása alapján. Válasz C: Az ügyfél megbízása alapján. Válassza ki a helyes választ! Az X. nagyüzem Ön által kezelt, viszontbiztosítással fedezett, biztosítási szerződése alapján az ügyfél jelzi Önnek, hogy az üzemben káresemény történt. Kinek továbbítja a kárigényt? Válassza ki a hamis választ! Kizárja-e egymást a viszontbiztosítás és az együttbiztosítás? Válassz ki a helyes válasz! Együttbiztosítás esetén a fedezetbe vont kockázatot Váalsz : A viszontbiztosítónak, mivel végső soron úgyis azt terheli a kár. Válasz B: Az MNB-nek, mert csak így érhető el, hogy a biztosító rendesen fizessen. Válasz C: A direktbiztosítónak, mivel az ügyfél felé őt terheli a kár rendezésének kötelezettsége. Válasz A: Nem, a viszontbiztosítás is megköthető együttbiztosításként, ilyenkor nem egy, hanem több viszontbiztosító nyújtja a viszontbiztosítási fedezetet. Válasz B: Nem, ilyen biztosításokat egyidejűleg is lehet kötni ugyanarra a kockázatra, feltéve, hogy eltérő a biztosítási összeg. Válasz C: Nem, az együttbiztosításban résztvevő biztosítók is köthetnek viszontbiztosítást az általuk vállalt kockázati részre. Válasz A: egy biztosító vállalja. Válasz B: ötnél több biztosító vállalja. Válassza ki, hogy az alábbi állítások közül melyik hamis? Válassza ki a helyes választ! Kiterjednek-e a magyar Polgári Törvénykönyv szabályai a viszontbiztosítási szerződésre? Válasz C: kettő vagy több biztosító vállalja. Melyik kifejezés illeszthető a kipontozott rész helyére? A biztosítók a vállalt kockázatok és díjak egy részét továbbadják más biztosítótársaságoknak, akik vállalják, Válasz A: viszontbiztosítás. hogy a befolyt díj arányában a kárkifizetéshez hozzájárulnak. Ez a Válasz A: Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a direktbiztosítóval. Válasz B: Viszontbiztosítás esetében a viszontbiztosító a direktbiztosító biztosítója. Válasz C: Viszontbiztosításnál a biztosított nem áll közvetlen kapcsolatban a viszontbiztosítóval. Válasz A: Igen, valamennyi biztosítási szerződésre kiterjednek. Válasz B: Nem, a viszontbiztosítási szerződést mindig külföldi biztosítókkal kötik a magyar biztosítók, és ők ragaszkodnak saját jogukhoz. Válasz C: Igen, ha a viszontbiztosítási szerződésre a magyar jog alkalmazását kötötték ki. Válasz B: pénzügyi jog. Válasz C: szolvencia. Válassza ki a helyes választ! Mikor beszélünk frontingról? Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás lehetővé teszi a biztosító számára, hogy Válasz A: Ha a direktbiztosító vállal egy megtartást (önrészt), és az ezt meghaladó károkat a viszontbiztosító fedezi felső határok megszabása mellett. Válasz B: Amikor a biztosító a teljes bevállalt kockázatot a teljes beszedett biztosítási díj átadása mellett viszontbiztosításba adja, a biztosítás működtetésével kapcsolatos költségeinek megtérítése mellett. Válasz C: Amikor a biztosító a külföldi biztosító nevében adja ki a kötvényt és szedi be a díjat. Válasz A: olyan kockázatot is elvállaljon, ahol a biztosítási esemény bekövetkeztekor kártérítési kötelezettségnek nem tudna eleget tenni. Válasz B: olyan biztosítási ágazatokban is tevékenykedjen, melyekre nincsen engedélye. Válasz C: jelentősen megnövelje a díjtartalékon elérhető befektetési hozamot. Válassza ki a helyes választ! Együttbiztosítás esetén kinél kell bejelenteni a kárigényt? Válasz A: A biztosítási alkusznál. Válasz B: Valamennyi biztosítónál egyidejűleg. Válasz C: A vezető biztosítónál. Az alábbi állítások közül melyik igaz? Válassza ki a helyes választ! A viszontbiztosítás és az együttbiztosítás között az a különbség, hogy... Válasz A: A biztosító köteles aláíratni az ügyféllel a viszontbiztosítási szerződést is. Válasz B: A biztosító köteles tájékoztatni az ügyfelet a viszontbiztosítási szerződés tartalmáról. Válasz C: A viszontbiztosítási szerződést a biztosító köti a viszontbiztosítóval, így az ügyfélre abból sem jogok sem kötelezettségek nem hárulnak. Válasz A: a viszontbiztosítást csak egy biztosító végezheti, az együttbiztosításhoz több biztosító szükséges. Válasz B: az együttbiztosításnál az ügyfél csak egy kötvényt kap, a viszontbiztosításnál pedig kettőt, egyet a direktbiztosítótól, egyet a viszontbiztosítótól. Válasz C: viszontbiztosítás esetén a viszontbiztosító az ügyféllel szerződő biztosítóval köt szerződést, együttbiztosítás esetén ugyanakkor valamennyi együttbiztosító részese az ügyféllel kötött biztosítási 10

11 Válassza ki az alábbiak közül a hamis választ! Együttbiztosítás esetén a vezető biztosító az a biztosító, Válassza ki a helyes választ! Az együttbiztosítók az ügyfél által fizetett biztosítási díjat Válasz A: amelyik a biztosítottal a kapcsolatot tartja. Válasz B: amelyiknek az együttbiztosítók közül a legmagasabb a piaci részesedése. Válasz C: amelyik a károkat rendezi és a megállapított kártérítési összeget az együttbiztosítóktól beszedi és a biztosított (károsult) részére kifizeti. Válasz A: nem osztják meg, az teljes egészében a vezető biztosítót illeti. Válasz B: a vállalt kockázat arányában osztják meg egymást közt. Válasz C: szavatoló tőkéjük arányában osztják szét egymás közt. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Válassza ki az alábbiak közül a helyes választ! Mit jelent a viszontbiztosítás? Válasz A: A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit csak a biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza. Válasz B: A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a biztosítási tevékenységről szóló törvény és külön törvény is szabályozza. Válasz C: A viszontbiztosítási tevékenység végzésének feltételeit a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Válasz A: Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében. Válasz B: Biztosítói csoportok létrehozása általában nagy és új kockázatokra. Mit jelent az együttbiztosítás? Válasz C: Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak. Válasz A: Az ügyféltől vállalt kockázatok egy részét átadja a biztosító egy másik biztosítónak. Válasz B: Több biztosítótársaság közösen látja el a biztosítói feladatokat egy biztosított esetében. Válasz C: Általában nagy és új kockázatokra létrejött csoportok. Válassza ki a helyes megoldást! Viszontbiztosítási fedezet nem lehet Válasz A: arányos. Válasz B: nem arányos. Válasz C: viszonylagos. Válassza ki a helyes választ! Melyik a viszontbiztosítás két alapvető formája? Válasz A: A teljes állományra vonatkozó megállapodás (szerződéses), illetve a fakultatív viszontbiztosítás. Válasz B: Az együttbiztosítás és a pool. Válasz C: A captive és a fronting. A biztosító esetében a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésével kapcsolatban melyik állítás helyes? Válasz A: Be kell jelenteni az MNB-nek. Válasz B: Engedélyeztetni kell az MNB-vel. Válasz C: Be kell jelenteni a MABISZ-nak. Együttbiztosításnál a kockázatporlasztás ténye a szerződő számára is ismert. A fronting az együttbiztosítás egyik tipikus fajtája. Az együttbiztosítás és a viszontbiztosítás egymás szinonimái. A biztosító a teljes vállalt kockázatot és a teljes díjat másik biztosítónak továbbadja. Válasz A: Ez a fronting ügylet. Válasz B: Ez az együttbiztosítás. Válasz C: Ez a pool. Az alábbiak közül melyikkel áll szerződéses kapcsolatban a viszontbiztosító? Válasz A: Az ügyféllel. Válasz B: A direktbiztosítóval. Válasz C: Mindkettővel. A szerződő nagy (50 millió Ft feletti) kár bekövetkezését jelentette be biztosítójánál. Kitől követelheti a szolgáltatás kifizetését, ha a direktbiztosítója arról tájékoztatta, hogy ezekre a károkra viszontbiztosítással rendelkezik? Válasz A: A viszontbiztosítótól. Válasz B: A direktbiztosítótól. Válasz C: Az előbbiek közül bármelyiktől. Együttbiztosítás esetén Válasz A: a vezető biztosító képez tartalékot a szolgáltatások fedezetére. Válasz B: a szerződésben csak a vezető biztosítót tüntetik fel. A direktbiztosító, mint részvénytársaság saját állományát saját magánál is viszontbiztosíthatja. Válasz C: jellemzően a szolgáltatási igényt az együttbiztosításban részt vevő bármely biztosítónál be lehet jelenteni. A részvénytársasági formában működő direkt biztosító viszontbiztosítási tevékenységet is végezhet. Válassza ki a helyes választ! Az MNB a biztosítók tevékenységi engedélyét Válasz A: biztosítási áganként és azon belül biztosítási ágazatonként adja ki. Válasz B: biztosítási termékenként adja ki. Válasz C: együttesen mindkét biztosítási ágra adja ki. 11

12 Mi a biztosítási termék? Válasz A: A biztosítások elhatárolódása, kockázati ismérvek alapján. Válasz B: A biztosítások elhatárolódása a biztosítási összeg nagysága alapján. Melyik fogalom tartozik a következő meghatározáshoz? Biztosítások azonos, vagy hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja. Válasz C: A meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer. Válasz A: Azonos biztosító termékei. Válasz B: Egyéni biztosítás. Válasz C: Azonos biztosítási ágazat termékei. Az alábbiak közül melyik tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába? Válasz A: Halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás. Válasz B: Befektetési egységhez kötött életbiztosítás. Válasz C: Házassági biztosítás. Melyik állítás igaz? Válasz A: Az élet ági termékek MNB-engedélykötelesek, a nem-élet ágiak nem. Válasz B: Az élet ágiak nem MNB-engedélykötelesek, a nem-élet ágiak igen. Válasz C: Sem az élet, sem a nem-élet ági termékeket nem kell engedélyeztetni. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a hagyományos életbiztosítások ágazatába? Válasz A: Elérési biztosítás. Válasz B: Meghatározott tartamra szóló biztosítás. Válasz C: Baleseti biztosítás. A biztosítási tevékenységról szóló törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a betegségbiztosítás? Válasz A: A nem-életbiztosítási ágba. Válasz B: Az életbiztosítási ágba. Válasz C: A személybiztosítási ágba. Válassza ki a helyes választ! A biztosítások elhatárolása, kockázati ismérvek alapján Válasz A: biztosítási szerződés. Válasz B: biztosítási ág. Válasz C: biztosítási termék. Mely biztosítási ágazatba tartozik a halálesetre szóló biztosítás? Válasz A: Hagyományos életbiztosítás. Válasz B: Jogvédelmi biztosítás. Válasz C: Betegségbiztosítás. Mi alapján különítjük el az élet és nem-életbiztosítási ágakat? Válasz A: A biztosítás tárgya alapján. Válasz B: Kockázati ismérvek alapján. Válasz C: A biztosítási szolgáltatás típusa szerinti. Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik a nem-életbiztosítási ágba? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Befektetési egységhez kötött életbiztosítás. Válasz C: Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás. Az élet és nem-életági szétválasztás egyik fő oka az eltérő adózás alkalmazása. Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat nem tartozik az életbiztosítási ágba? Válasz A: Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás. Válasz B: Születési biztosítás. Válasz C: Betegségbiztosítás. A biztosítási tevékenységról szóló törvény szerint melyik biztosítási ágba tartozik a balesetbiztosítás? Válasz A: Személybiztosítási ágba. Válasz B: Kárbiztosítási ágba. Válasz C: Nem-életbiztosítási ágba. Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat tartozik az életbiztosítási ágba? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Házassági biztosítás. Válasz C: Légijármű-casco. Hány biztosítási ágat különít el a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény a biztosítások kockázati ismérvei alapján? Válasz A: 2 Válasz B: 4 Válasz C: 6 Az alábbiak közül melyik biztosítási ágazat nem tartozik a nem-életbiztosítási ágba? Válasz A: Balesetbiztosítás. Válasz B: Betegségbiztosítás. Válasz C: Születési biztosítás. Az élet és nem-életági szétválasztás egyik fő oka a mentesülések különbözősége. Válassza ki a helyes választ! A biztosítási termék meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott Válasz A: kiegészítő biztosítás. Válasz B: védelmi rendszer. Válasz C: feltétel- és teljesítési rendszer. 12