Vagyonbiztosítások Általános Feltétele. Tartalomjegyzék

Átírás

1 Vagyonbiztosítások Általános Feltétele Érvényesség: Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, melyeket ellenkező szerződéses kikötés hiányában a HDI Versicherung AG (továbbiakban Biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozva kötötték. Jelen szabályzatban és a szerződésben nem érintett kérdésekben az 1959.IV.Tv (Polgári Törvénykönyv) rendelkezési irányadóak. Tartalomjegyzék 1. fejezet Közlési kötelezettség 2 2. fejezet Változásbejelentési kötelezettség 2 3. fejezet Biztonsági előírások 2 4. fejezet A biztosítási díj, a biztosítási védelem kezdete és vége 2 5. fejezet Csőd és a csődön kívüli egyezség 3 6. fejezet Többszörös biztosítás: megállapított önrész 3 7. fejezet Túlbiztosítás: kettős biztosítás 3 8. fejezet A biztosított tárgyak eladása 4 9. fejezet Szerződő, Biztosított fejezet A kártalanítás korlátozása, alulbiztosítás fejezet Szakértői eljárás fejezet A káresemény előidézése; a kötelezettségek a kár bekövetkezte után fejezet A kártérítés fejezet Jogviszony a káresemény után fejezet Visszkereseti jog fejezet A nyilatkozatok formája fejezet A biztosítási szerződés hallgatólagos meghosszabbítása 6 1. oldal

2 1. fejezet Közlési kötelezettség Szerződéskötés előtt a Biztosított köteles a Biztosítóval minden számára ismert körülményt, melyek a kockázat vállalásához fontosak, az igazságnak megfelelően és teljes mértékben írásban közölni. Különös hangsúllyal azon körülményekre, melyekre a Biztosító írásban rákérdez. Ezen kötelezettség megsértésekor a Biztosító nem köteles kártérítést fizetni, kivéve, ha a Biztosított bebizonyítja, hogy a 1. be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte vagy 2. a be nem jelentett körülmény nem hatott közre az esemény bekövetkeztében. (PTK 540) 2. fejezet Változásbejelentési kötelezettség 1. A szerződéskötés után a Biztosított a Biztosító beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a kockázatot befolyásoló körülményeket, ill. nem vállalhat át harmadik személytől kötelezettségeket oly módon, hogy azok növeljék a Biztosító kockázatát. Amennyiben a Biztosított tudomást szerez arról, hogy az ő tudomása vagy akarata ellenére megnőtt a kockázat, akkor erről a Biztosítót haladéktalanul írásban értesítenie kell. 2. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után tudomást szerez egy, a szerződést érintő új körülményről vagy a szerződésben meghatározott körülmények megváltozásáról értesül, akkor 15 napon belül írásos javaslatot tehet a szerződés módosítására vagy 30 napra felmondhatja azt. 3. A fenti fejezetek rendelkezései abban az esetben is alkalmazandók, ha a lényeges körülmények megváltozásai a biztosítási ajánlat megtétele és elfogadása közötti időszakban keletkeztek és a Biztosító előtt az ajánlat elfogadásakor még nem voltak ismertek. 3. fejezet Biztonsági előírások 1. Ha a Biztosított megsérti a törvényes, hatósági vagy megállapodott biztonsági előírásokat vagy eltűri azok megsértését, akkor a Biztosító, a tudomására jutást követő egy hónapon belül, 30 napos felmondási idővel felmondhatja a biztosítást. Megszűnik a felmondási jog, ha visszaáll a biztosítási szerződés szempontjából eredeti állapot. 2. A Biztosító mentesül kötelezettségének teljesítése alól, ha a káresemény a törvényes, hatósági vagy megállapodott biztonsági előírások megsértése után történik, és az a Biztosított tudatosságán vagy súlyos gondatlanságán alapul. Fennmarad a Biztosító kártérítési kötelezettsége, ha a fentieknek semmilyen hatása nincs a káresemény keletkezésére, ill. semmilyen hatással nincs a kártérítés terjedelmére vagy a káresemény idején az imént hivatkozott felmondási határidő lejárta ellenére nem történt meg a felmondás. 3. Ha a kockázat megnövekedése összefüggésbe hozható a biztonsági előírások megsértésével, akkor a kockázat megnövekedéséről szóló rendelkezések kerülnek alkalmazásra. 4. fejezet A biztosítási díj, a biztosítási védelem kezdete és vége 1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződéskötést a Szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz. A szerződés létrejöttét a Biztosító részéről az jelenti, hogy kötvényt állít ki. 2. oldal

3 2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik (PTK 542 (1)) 3. Feltéve, hogy a biztosítási szerződés az (1) pont szerint létrejött, a Biztosító kockázatviselése megkezdődik: - az első díj megfizetését követő nap 0 órakor vagy - halasztott kockázatviselési kezdet esetén, azon nap 0 órájában, amely napban a felek a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodtak, feltéve, hogy ezen napig az első díj a Biztosító részére befizetésre kerül. 4. A késedelmes díjfizetés esetén a PTK 543 (1) és (2) pontjai érvényesek. 5. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak alatt, idő előtt kerül felbontásra, akkor a Biztosítónak jár az addigi szerződéses időszakra vonatkozó díj, amennyiben erről másképpen nem állapodnak meg. Ha a biztosítási szerződés a kockázatviselési időszak lejárta előtt érdekmúlás következtében szűnik meg, akkor a Biztosítót az a díj illeti meg, amit akkor határozott volna meg, ha számára a szerződéskötéskor már ismert lett volna érdekmúlás dátuma. Ha a Biztosító azért lép vissza a szerződéskötéstől, mert a biztosítási díjat nem időben fizették meg, akkor követelheti a Szerződőn a minimáldíj megfizetését. 6. Ha a Biztosító a megállapodott szerződéses időre való tekintettel díjkedvezményt ad, akkor a szerződés idő előtt történő felmondásakor követelheti annak az összegnek az utólagos befizetését, amivel nagyobb lett volna a díj, ha a szerződést csak arra az időtartamra kötik, ameddig ténylegesen tartott. 5. fejezet Csőd és a csődön kívüli egyezség A Biztosító a csőd vagy a vagyonról szóló csődön kívüli egyezség, illetve a Szerződő ingatlanáról szóló végrehajtási eljárási megkezdésekor egy hónapos határidővel felmondhatja a biztosítási szerződést. 6. fejezet Többszörös biztosítás, önrészesedés 1. Ha a Szerződő egy másik Biztosítónál ugyanazon kockázatokra köt biztosítást, azt a Biztosító felé haladéktalanul jeleznie kell, megadva a másik Biztosító nevét, és az ott kötött biztosítás biztosítási összegét. 2. Ha a biztosítási szerződésben a felek megállapodtak abban, hogy a Biztosított a kár egy részét maga viseli (megállapított önrészesedés), akkor erre a részre a Biztosított nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben a kártérítést úgy mérsékelik, hogy a Biztosított a kár megállapított részét (az eredeti önrészt) maga viselje. 7. fejezet Túlbiztosítás, kettős biztosítás 1. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. Ha a biztosítási összeg mégis meghaladja a biztosítási értéket (túlbiztosítás), a Biztosító nem nyújthat a magasabb kártérítést, mint a károsodott vagyontárgy káresemény napján érvényes biztosítási összege. 3. oldal

4 2. Ha a biztosítási összeg jelentősen meghaladja a biztosítási értéket, akkor a Biztosított és a Biztosító kérheti a biztosítási összeg, és a díj csökkentését. A tarifálisan megállapított minimáldíj változatlan marad. 3. Kettős biztosítás esetén az elsőként megkötött biztosítás az érvényes és a másodikként megkötött biztosítási szerződést a Szerződő köteles felmondani vagy annak díját és fedezetét oly mértékben csökkenteni, hogy így az már csak arra nyújtson fedezetet, amire az elsőként megkötött szerződés fedezete nem terjed ki. 8. fejezet A biztosított tárgyak eladása A biztosított tárgyak eladása esetén az érdekmúlás szabályait kell alkalmazni. 9. fejezet Szerződő, Biztosított Amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem azonos, akkor a PTK 547 (1) és (2) pontjainak rendelkezései alkalmazandók. 10. fejezet A kártalanítás korlátozása, alulbiztosítás 1. A Biztosító kárpótlásának felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kötvényben szereplő egyes tételek alatt biztosított vagyontárgyak kárpótlásának felső határa a megadott biztosítási összegek vonatkozó tételei által behatároltak. 2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy valóságos értéke (Ld. a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Feben Alulbiztosítás), akkor a kárt a Biztosító csupán a kötvényben szereplő biztosítási összeg és a vagyontárgy valóságos értékének arányában téríti meg. 11. fejezet Szakértői eljárás 1. A szerződéses partnerek bármelyike kérheti a kár okának és nagyságának szakértő által történő megállapítását. Azon megállapítások, melyeket a szakértő felelősségének teljes tudatában tesz, kötelezőek, ha azokról nem bizonyosodik be, hogy nyilvánvalóan jelentősen eltérnek a tényleges tényállástól. 2. A szakértői eljárásokra, ha egyéb másban nem állapodnak meg a felek, a kerületi bíróság polgári eljárásainak rendelkezései mérvadóak: a) A szerződő felek egyike az általa kiválasztott szakértő megbízása alapján írásban felkéri a másik szerződéses felet a második szakértő megnevezésére. Ha ez a felkérés kézhezvételétől számított két héten belül nem történik meg, akkor az egyik szerződéses partner ajánlata alapján a másik szakértőt a kár helyén illetékes kerületi bíróság fogja kinevezni. A felkérésben erre a következményre utalni kell. Mindkét szakértő a munkájának kezdete előtt egy harmadik felet, elnököt választ. Ha nem egyeznek meg, akkor az elnököt az egyik vagy mindkét szerződő fél kérésére a kár helyén illetékes kerületi bíróság fogja kinevezni. 4. oldal

5 b) A szakértők egyidejűleg nyújtják be megállapításaikat a Biztosítónak és a Biztosítottnak. Ha a megállapítások eredményei eltérnek egymástól, akkor a Biztosító azt haladéktalanul átadja az elnöknek. Ő a vitatott kérdésekben döntést hoz és megállapításait egyidejűleg benyújtja a Biztosítónak és Biztosítottnak. c) A szakértők költségeit mindkét szerződő fél maga viseli, míg az elnök költségeit fele-fele arányban megosztják. 3. A kártérítés mértéke a szakértők vagy az elnök megállapításai alapján kerül megállapításra. 4. A Biztosított kötelezettségeit a kárszakértői eljárás nem módosítja. 12. fejezet A káresemény előidézése; a kötelezettségek a kár bekövetkezte után 1. A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a) a Biztosított, ill. a Szerződő b) velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, c) a Biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betöltő alkalmazottai, ill. megbízottjai, d) a biztosított jogi személyek szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozzák. 2. Mentesül továbbá a Biztosító, ha a Biztosítottat vagy az üzem vezetésében vezető helyen álló felelős személyt az okozott kár vagy a teljesítési kötelezettség vagy kártérítési folyamat közben elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elítélték. 13. fejezet A kártérítés 1. A kártérítés folyósítása csak a teljes kárrendezési folyamat lezárása után esedékes, azonban a kárbejelentést követő 1 hónapon belül kárelőleg igényelhető. A kárrendezési folyamat mindaddig nem zárható le, amíg a Biztosított vétkessége miatt a kártérítés nem megállapítható vagy nem kifizethető. 2. A Biztosító elhalaszthatja a kárkifizetést, ha a) kétség merül fel a Biztosított pénzfelvételi jogosultságával kapcsolatban, a szükséges igazolások bemutatásáig; b) a Biztosítottal szemben a kárral kapcsolatban rendőrségi vagy hatósági vizsgálatot kezdtek, ezen vizsgálat lezárásáig. 3. Egyebekben a PTK vonatkozó részei az irányadóak. 14. fejezet Jogviszony a káresemény után 1. Amennyiben a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Fetől eltérő megállapodás nem jött létre, akkor a biztosítási esemény bekövetkezte után mind a Biztosító, mint a Biztosított jogosult a biztosítási szerződés felmondására. 5. oldal

6 2. A felmondás azonban csak a kártérítésről szóló tárgyalások lezárásától számított egy hónapon belül megengedett. A Biztosítónak be kell tartania az egy hónapos felmondási időt. A Biztosított nem mondhat fel később, mint a futó biztosítási időszak befejezése. 3. Ha a Biztosított a kártérítési igényét rosszhiszeműen teszi meg, a Biztosító jogosult a biztosítási szerződést a kártérítési igény elutasítása után azonnali hatállyal felmondani. 15. fejezet Visszkereseti jog Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, akkor őt illetik meg azok a jogok, melyeket a Biztosított gyakorolt a kárért felelős személlyel szemben. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a Biztosított igényt tarthat, azonban ebben az esetben a vonatkozó kártérítési összeget a Biztosító részére vissza kell fizetni. 16. fejezet A nyilatkozatok formája A Biztosított valamennyi bejelentését és nyilatkozatát, beleértve a visszalépési - és felmondási nyilatkozatot is, írásban kell megtenni. A kárbejelentések tekintetében káresemény esetén lásd a vonatkozó Vagyonbiztosítási rész Általános Biztosítási Feben a Biztosított kötelezettségeiről szóló rendelkezéseket. 17. fejezet A biztosítási szerződés hallgatólagos meghosszabbítása 1. A szerződés a kötvényben meghatározott időtartamra érvényes. Ha ez minimum egy év, akkor a biztosítási viszonyt minden alkalommal, egy évvel meg lehet hosszabbítani, ha a kockázatviselési idő lejárta előtt legalább egy hónappal az egyik szerződő fél írásban azt fel nem mondta. ******************** 6. oldal