. ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák megoszlása régiónként (Mártonfí Gy., 2011)

Átírás

1 Hiányszakmák A Pedagógiai Lexikon (1997) a következőképp határozza meg a hiányszakma fogalmát. A hiányszakma akkor keletkezik, amikor a munkaerőpiacon bizonyos képesítésű munkaerőből kevesebb van, mint amennyire a nemzetgazdasági rendszernek szüksége lenne. E képesítések szempontjából a szakképzési rendszer kibocsátása alacsonyabb a szükségesnél. A szócikk megfogalmazója munkaerő-tervezési rendszerben gondolkodott, miszerint ismert gazdaság munkaerő szükséglete és a szakképzés kibocsátása révén tervezhető annak kivitelezése. Figyelmen kívül hagyva sok tényezőt, amelyek a kereslet és a kínálat alakításában szerepet játszanak (alacsony bér, mobilitási akadályok, alacsony társadalmi presztízs, munkakörülmények, rosszabb életesélyek). Sugallja a definíció azt is, hogy a szakképzés alacsony kibocsátása okozza a zavart. A munkaerőpiac szereplői (munkaadók) érdekeltek a szakképzési kapacitások növelésében, akkor is, ha nem ezek szintje okozza a hiányt bizonyos területeken. A hiány értelmezhető a munkaadók oldaláról, de nem feltétlenül a képzési kapacitás függvénye. A munkanélküliek között nagy számban találhatók olyanok, akik a hiányszakma végzettségével bírnak, sőt az ilyen szakmai végzettséggel rendelkező pályakezdő munkanélküliek száma is folyamatosan magas (Mártonfi Gy., 2011) ben új definíció is született: Azokat a szakmákat, amelyekben folyamatos, illetve visszatérő időszakos, a kínálatot meghaladó munkaerő-kereslet mutatkozik, keresett vagy hiányszakmáknak nevezzük. A két fogalom sokszor keveredik, pontos definíciójuk nincs (Juhász Á., Juhász J. & Borbély-Pecze T. B., 2009) Egy 2012-ben megszülető kormányrendelet praktikusan közelítette meg a kérdést. A hiányszakmák, hiány szakképesítések kategória a nemzetgazdaságra területileg adott időpontban, aktuálisan megjelenő és jelentős problémát okozó szakképzett munkaerőhiány pótlására jött létre. Ennek megfelelően a hiányszakmák képzése prioritást élvez a képzési területeken (331/2012. Korm. rend.). Hivatalos terminussá a hiányszakma elnevezés a 2006/2007-es OKJ megjelenése után vált. Ennek egy mellékletében nevesítették a hiányszakmákat és képzésükhöz előnyöket (kiegészítő normatíva) is társítottak (Mártonfi Gy., 2011). A hét régióban összesen 23 szakmát nevesítettek. Kőműves, ács-állványozó (4-4 régió), forgácsoló, hegesztő, géplakatos (3-3), szerkezetlakatos (2) kerültek a listára. Utóbbi négy a mai napig szerepel a megyék többségének felsorolásában. Az Észak-alföldi régió listáján az ápoló, gépi forgácsoló, a géplakatos és az ács, állványozó jelent meg. 1

2 A évi LXXXVII. tv. értelmében a regionális képzési és fejlesztési bizottságok (RFKB) döntöttek a beiskolázás irányairól és arányairól. Ezek a röviden csak irány-arány -nak nevezett döntések a szakmákat három kategóriába sorolják: kiemelten támogatott (korlátlan beiskolázási keretszámú), támogatott (a megelőző év szintjén beiskolázható) és nem támogatott (csökkentett beiskolázási keretszámú) szakmákba. A kiemelten támogatott szakmák jelentették a hiányszakmákat. Az RFKB-k eltérő gyakorlatot folytattak a szakmák nevesítése kapcsán. Az Észak-Alföldi RFKB a leghatározottabbak közé tartozott a 62 támogatott és a 94 nem támogatott szakma nevesítésével után 10-re csökkent a támogatott szakmák száma és 2010 februárjától ösztöndíjat is rendeltek mellé (328/2009 (XII.29.) Kormányrendelet).. ábra: A 2010-ben legalább két régióban hiányszakmák közé sorolt szakmák megoszlása régiónként (Mártonfí Gy., 2011) 2013-tól a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok hatáskörébe került az irány-arány döntés feladata. A megyék többsége a nem támogatott kategóriába általában közötti szakképesítést sorolt, sőt nem ritka a közötti szakképesítési szám sem. A dunántúli megyék jellemzően bátrabban éltek a nem támogatott szakképesítés lehetőségével, kategóriáival, mintegy tisztítva képzési rendszereiket. Hajdú-Bihar a megnevezett 27 szakképesítéssel Pest megye után a - második abban a rangsorban, ahol kevesebb nem támogatott képzést neveztek meg. A megyében 27 szakképesítés került a nem támogatott kategóriába: avionikus, bányaipari technikus, erdészeti gépésztechnikus, fegyverműszerész, 2

3 fluidumkitermelő technikus, hajózási technikus, halász haltenyésztő, hídépítő és fenntartó technikus, kályhás, kishajóépítő, és karbantartó, kohászati technikus, légi közlekedés üzemvitel-ellátó, matróz-gépkezelő, nonprofit menedzser, nukleáris környezetvédelmi szaktechnikus, optikai üvegcsiszoló, repülőgépész, sommelier, szőlész-borász, térképész szaktechnikus, útépítő, útépítő és fenntartó technikus, vadászpuska műves, vidékfejlesztési szaktechnikus, vízi közlekedés üzemvitel- ellátó, vízi sportmotor-szerelő. Hajdú-Biharban jelenleg nem működik olyan szakképzési ágazat, amely a nem támogatott kategóriába esne. A hiányszakmák listája évente módosulhat, de aki ilyen szakmában kezdett tanulni, tanulmányai végéig kapja az ösztöndíjat akkor is, ha az adott szakma később kikerül az ösztöndíjas képzések köréből. A korábbi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok a 2013/14 es tanévre vonatkozóan országosan a következő hiányszakmákat (támogatott szakmák) nevesítették: ács (14 megyében), asztalos (3 megyében), bádogos (1 megyében), CNC gépkezelő (1 megyében), elektronikai műszerész (2 megyében), épület- és szerkezetlakatos (13 megyében), gyártósori gépbeállító (1 megyében), gazda (4 megyében), gépi forgácsoló (19 megyében), húsipari termékgyártó (5 megyében), hegesztő (16 megyében), kerámia-porcelánkészítő (1 megyében), ipari gépész (14 megyében), karosszérialakatos (1 megyében), kőműves és hidegburkoló (14 megyében), kertész (2 megyében), központi fűtés- gázszerelő (7 megyében), mechatronikai karbantartó (1 megyében), mezőgazdasági gépész (10 megyében), mezőgazdasági gépjavító (1 megyében), női szabó (7 megyében), pék (3 megyében), szakács (2 megyében), szerszámkészítő (11 megyében), szociális gondozó (17 megyében), villanyszerelő (18 megyében), víz- gáz szerelő (2 megyében). Elmondható, hogy összesen 27 hiányszakma jelenik meg 19 megyében, vagyis nem mutatkoznak karakteres különbségek az egyes megyék és régiók között. A 2013/2014-es tanévre Hajdú-Bihar megyében az ács, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, húsipari termékgyártó, hegesztő, ipari gépész, mezőgazdasági gépész, pék, szociális gondozó, villanyszerelő került fel a 10-es listára. A hiányszakmák kapcsán érdemesnek tartjuk megvizsgálni ezen képzettségek munkaerő-piaci pozícióit, annál is inkább, mert a statisztikákat elemezve több szakma, illetve képzettség esetében is diszkrepancia mutatkozik, az adott szakmák hiányszakmásítása és munkaerő-piaci szereplését illetően. Egy adott évben nevesített (jelen esetben a 2013/14-es tanévre irányuló) hiányszakmákat tágabb kontextusban vizsgáltuk. Nevezetesen megnéztük, hogy ezen 10 szakma, milyen statisztákat mutatott 2009 és 2011 között. A még pontosabb elemzés kedvéért 3

4 megnéztük az adott években az ön belül a pályakezdők számát és arányát is. A 2013/14-es tanévre megjelölt 10 hiányszakmában a munkanélküliség között a következőképpen alakult (2012-re nem rendelkezünk pályakezdő álláskereső adatokkal ebben a vonatkozásban).. táblázat: A 2013/14-es tanévre Hajdú-Bihar megyében meghatározott hiányszakmák munkaerőpiaci pozíciója között Hiányszakmákban [fő] 2009 pályakezdő pályakezdő pályakezdő ács épület- és szerkezet lakatos gépi forgácsoló húsipari termékgyártó hegesztő mezőgazdasági gépész pék szociális gondozó és ápoló villanyszerelő A megnevezett 10 szakma közül négyben (ács, épület- és szerkezetlakatos, hegesztő, villanyszerelő) a vizsgált időszak mindegyik évében 100 fő fölötti volt az száma (ács esetében 200 fő körüli, épület- és szerkezetlakatos esetében 200 fő közeli, hegesztő esetében 400 fő körüli, míg a villanyszerelők esetében majdnem minden évben 200 álláskereső jelent meg a Munkaügyi Központ adatbázisában). A 2013-as évre sem változott érdemben a helyzet (. ábra). A nagyságrend és a tendencia is megmaradt. Jelentős számban vannak munkanélküliek a hiányszakmák végzettségével rendelkezők között.. táblázat: A II. negyedévi állományban lévő (Munkaügyi Központ adatai) Szakma Munkaügyi Központ állományában lévő szakmunkás Hegesztő (Fogyóelektródás hegesztő. gázhegesztő) Húsipari szakmunkás 147 Pék 78 Szerkezetlakatos 335 Villanyszerelő 220 Gépi forgácsoló 47 Mezőgazdasági gépész 90 4

5 Szociális gondozó és ápoló 129 CNC-forgácsoló 16 A már említett mutatók mellett nem elhanyagolható, hogy ezen szakmákban a pályakezdő is megjelennek. A fentiek tükrében megfontolandónak tűnik a hiányszakmák meghatározásának folyamata, módszertana. A támogatott szakmák az iskolarendszerű és a felnőttképzésben történő megjelenését vizsgáltuk.. ábra: A hiányszakmák szakiskolai képzési kapacitásai és a fenntartók bontása (forrás: Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv, Hajdú- Bihar megye ) A 10 felsorolt hiányszakmából az iparigépész-képzés teljesen hiányzik a képzési palettáról, a mezőgazdasági gépész esetében a mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító képesítés adatai kerültek feltűntetésre. Minimális a kibocsátás az épület- és szerkezetlakatos és az ács szakmaterületen. Az építőipar szakmai igényeit ezzel nem lehet ellátni. Hiányosnak tekinthető a gépgyártás szakterülete is. Ipari gépész képzés hiányzik, a gépi forgácsoló és a hegesztő alacsony létszámmal működik. Az egyházi képzések a szociális gondozó, a magánképzések a hegesztő vonatkozásában jelentenek segítséget. 5

6 Az iskolarendszerű szakképzésen belül a megyében (2013/14-es tanévre) kiválasztott hiányszakmák közül néhány feltűnik a felnőttképzésben is (. ábra). Konkrétan a forgácsoló, hegesztő, pék, szociális gondozó szakmák azonosíthatók, illetve a mezőgazdasági gépész helyett a mezőgazdasági és ipari gép karbantartója, javítója szakma helyettesíthetőségét valószínűsítettük.. ábra: A Hajdú-Bihar megyében folyó felnőttképzés szerepe a hiányszakmákban (forrás: OSAP 1665) Összességében 879 fő részesült ilyen ( hiánypótló ) képzésben. Területileg jellemzően Debrecenhez kötődnek ezek, közel kétharmaduk (556) a regionális központban zajlik és a nagyváros igényeit próbálja kielégíteni. Az iparhoz köthető szakmák közül a forgácsoló teljes egészében (248 fő), a hegesztő nagyrészt (193 fő a 297-ből) debreceni meghatározottságú. Utóbbi esetében a hajdúnánási (92 fő) és a balmazújvárosi (12 fő) jelenik meg más településen. Érdekes, hogy a mezőgazdasági gépszerelő képzés csak Debrecenben van, nem pedig a komolyabb súlyú agrárgazdasággal jellemezhető Hajdúvárosokban. Szórt területi elhelyezkedés jellemzi a pék és a szociális gondozó képzéseket. Egészen kis településeken (Csökmő, Újszentmargita) is előfordulnak ezek a szakmai képzések. Jellemző ezeknél a 6

7 kisebb településeken folyó képzéseknél, hogy nem minden évben indulnak, csak akkor, ha a képzésre megfelelő számban jelentkeznek. A 2014/2015-ös tanévre a következő szakmák kerültek a tízes listára: CNC gépkezelő, épület- és szerkezetlakatos, gépi forgácsoló, gyártósori gépbeállító, húsiparitermék-gyártó, ipar gépész, mezőgazdasági gépész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő, zöldség- és gyümölcstermesztő. Kikerült a támogatott körből a pék, a hegesztő és az ács. Helyettük belépett a körbe a CNC gépkezelő, gyártósori gépbeállító, zöldség- és gyümölcstermesztő. A CNC gépkezelő még 3 megyében (Heves, Komárom-Esztergom és Veszprém) került nevesítésre. A gyártósori gépbeállító és a zöldség- és gyümölcs termesztő csak Hajdú-Bihar megyében került a támogatott szakmák közé. A megyében kiválasztott szakmák országosan is keresettek (. táblázat).. táblázat: A Hajdú-Bihar megyében támogatott szakmák más megyékben való megjelenése a 2014/2015-ös listán Szakmák Megyék száma Épület- és szerkezetlakatos 8 Gépi forgácsoló 17 Húsiparitermék-gyártó 1 Ipari gépész 10 Mezőgazdasági gépész 7 Szociális gondozó és ápoló 13 Villanyszerelő 13 A lista jellemzően férfiak számára jelent választási alternatívát. A szociális gondozó és ápoló szakma, ahol a nők is szerepet kaphatnak. Azonban egyre több korábban kétkezi munkakör már számítógépes ismereteket igényel, a fizikum háttérbe szorul a technológia fejlődésével. Szilágyi János, az MKIK szakképzési igazgatója szerint már Magyarországon is érvényesülhet a "girl go to tech", azaz "nőket a technikai szakmákba" elv, ami mentén igyekeznek a vállalatok esztergályos- vagy CNC-gépkezelő és - programozó, műszerész, illetve szerszámkészítő szakmákba nőket toborozni ( Összegzés A szakmák felsorolásából kitűnik, hogy többségük tipikus, szinte Magyarország nagy részére jellemző. Az épület- és szerkezetlakatos, a gépész szakmák (ipari és mezőgazdasági gépész), a fémmegmunkálás szakmái (gépi forgácsoló), a villanyszerelő és a szociális 7

8 gondozó és ápoló a megyék többségében hiányzó szakképzettséget jelent. A megye mezőgazdaságának egyedi igényeihez kapcsolódik az újonnan nevesített zöldség-gyümölcs termesztő és a húsipari termékgyártó szakma. Ez csupán egy megyében (Csongrád) került fel a listára. A lista változását indokolhatja, hogy a kikerülő (ács, pék, hegesztő) szakmákban folyamatosan magas az, sőt a pályakezdő aránya. E tekintetben az épület- és szerkezet lakatos és a villanyszerelő szakmák helyzete sem jobb. A megye iparának előrelépéséről tanúskodhat a CNC gépkezelő és a gyártósori gépbeállító szakmák iránti igény emelkedése, bár utóbbi esetében a kongruencia/helyettesíthetőség lehetőségét nagynak véljük. A felnőttképzések kapcsán megállapítható, hogy szerepük van a hiányszakmák (forgácsoló, hegesztő, szociális gondozó) képzésben. Konkrétan a fémipari szakmában többet képeznek, mint az iskolarendszer. 248 forgácsoló (175 az iskolarendszerben), 297 hegesztő (196 iskolarendszerben) képzése/átképzése zajlik a felnőttképzésben. Utóbbi két szakma kapcsán talán nem túlzás a rugalmasság kiemelése sem. Az ipar igényeire reagálnak (adottságaik révén) gyorsan a felnőttképzők, gyorsabban, mint a komoly inerciával rendelkező iskolarendszerű képzők. A hiányszakmák kérdéséhez kapcsolódó dilemmák Abból adódóan, hogy a hiányszakmákban a munkanélküliek és a pályakezdő munkanélküliek között százas nagyságrendben fordulnak elő szakképzettséggel rendelkező potenciális munkavállalók többé-kevésbé elfogadható az a gondolat miszerint nem értelmezhető a munkaerő-piaci hiánya egyes szakképzettségeknek kibocsátási hiányaként. Zajlik az érintett területeken a képzés (jellemzően az iskolarendszeren belül és a felnőttképzésben is), de a végzettek nem jelennek meg a munkaerő-piacon. A Hajdú-Bihar megyében 2013/2014-es tanévre nevesített szakmák közül a villanyszerelő, a húsipari termékgyártó, hegesztő, ács, épület- és szerkezetlakatos, a pék és a szociális gondozó is idesorolható, sőt a 2013-as adatok szerint a mezőgazdasági-gépész képzés és a kapcsolódó munkaerő-piaci probléma is ilyen helyzetet mutat. Az ipari gépész, gépi forgácsoló és a 2014/2015-ös tanévre nevesített új szakmák közül a CNC gépkezelő, gyártósori gépbeállító, zöldség- és gyümölcstermesztő esetében a képzés kibocsátása is gondot jelenthet. A nagyon speciális végzettségek esetén ez realitás, ott a helyettesíthetőség segíthet a helyzeten. A jelenség hátterében több tényező húzódhat. A teljesség igénye nélkül felsorolt szempontok jellemzően egymáshoz kapcsolódnak, egymásból következnek és felerősíthetik egymást. A 8

9 szakma presztízse, ebből adódóan a bérezése alacsony. Az elvégzendő tevékenység körülményei, a hozzá kapcsolódó fizikai igénybevétel riasztja a munkavállalókat. Jelentős lehet a helyettesíthetőség (kongruencia) szerepe is a munkaerő-piaci hiány kialakulásában. A felsorolt okok hatására a munkavállalók jobb (magasabb bérezésű, könnyebb munkavégzést kínáló, stb.) lehetőségeket használnak ki és más, közeli szakterületeken próbálnak elhelyezkedni. Az alacsony bérek a szürke- és feketegazdaság irányába történő mozgást is elerősíthetik. A feketén elvégzett munka és a támogatások együttesen könnyen felülmúlhatják a legális munka minimálbéres jövedelmeit. Kapcsolható a munkaerő-piac területi szegmentáltsága is a hiány jelenségéhez. Megyei szinten is gondot okoz a mobilitási hajlandóság alacsony szintje. Az alapfokú szakmai végzettségek és a hozzájuk kötődő alacsony bér (sok esetben minimálbér) már nem bírja el kilométeres távolságba történő ingázást. A minimálbérből levonva az ingázás költségeit alacsony nettó jövedelemhez jutunk, ami a szociális támogatások összege körüli. Figyelmet kell fordítani a nemzetközi mobilitás jelenségére is. Kellően magas bérezés esetén a magyar munkavállaló (majdnem) akadálytalanul juthat külföldi munkalehetőséghez is. Ha speciális végzettséget (CNC gépkezelő), vagy akár a kellemetlenebb munka körülményt (húsipai szakmák) lényegesen jobban fizetik Ausztriában, Németországban akkor a kibocsátás növekedése mellett is állandósulhat a munkaerő-piaci hiány. Komoly következményei lehetnek a szakmai tudás hiányosságainak is. Szakképzettség birtokában, de a megfelelő ismeretek és kompetenciák hiányában kiszorulnak (be sem kerülnek) a munkaerő-piacról a munkavállalók. Azt, hogy ennek hátterében a képzés és/vagy a képzettek (vagy egyszerre mindkettő) minőségének problémái találhatók nehéz kinyomozni. Jelen állapotába a hiányszakmák kijelölése a célok tisztázatlansága miatt nem lehet egzakt. Lehet mögötte szociális tartalmat feltételezni, mert a hiányszakmák képzéséhez kötődő ösztöndíjrendszer lehetőséget teremthet az anyagi problémákkal küzdő családokból származó fiatalok számára is az első szakképzetség megszerzésére. Az emelt normatíva révén az iskolarendszerű szakképzés intézményei számára is mozgásteret biztosíthat és a vállalkozások számára olcsó munkaerőt is teremthet. 9

10 Felhasznált irodalom Juhász Á., Juhász J. & Borbély- Pecze T. B. (2009): Munkaerőhiány és kínálati többlet azonos szakképesítéssel rendelkezők körében: a szakképzés lehetőségei. Budapest, Panta Rhei Társadalomkutató Bt március, p b838 Mártonfí Gy. (2011): Hiányszakmák.- Educatio 2011/3, pp.: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megye I. Negyedéves Munkaerő-gazdálkodás Felmérésének eredményei. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (2013): Hajdú-Bihar megyei statisztikái. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Debrecen. MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2012): Rövid távú munkaerőpiaci prognózis MKIK-GVI. Budapest. MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A pályakezdő szakmunkások munkaerőpiaci helyzete MKIK-GVI. Budapest. MKIK - Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (2013): A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása MKIK-GVI. Budapest. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2013): A nyilvántartott száma településenként állandó lakóhelyük szerint településenként ( állapot) letöltés :15 10