OKTATÁSI ANYAG IFJÚSÁGI TŰZOLTÓK RÉSZÉRE LÖTOSZ

Átírás

1 OKTATÁSI ANYAG IFJÚSÁGI TŰZOLTÓK RÉSZÉRE LÖTOSZ

2 2 Tartalomjegyzék: 3. oldal: Tűzmegelőzési ismeretek 7. oldal: Alaki foglalkozás 8. oldal: Égés és tűzoltás elmélet 16.oldal: Egyéni védőeszközök 20.oldal: Híradó ügyeletes feladatai 22.oldal: Légzésvédelmi berendezések 26.oldal: Mászó eszközök 29.oldal: Oltóanyagok jellemzői 37.oldal: Szerelési feladatok szintenként 42.oldal: Szívó oldali szakfelszerelések 44.oldal: Nyomó oldali szakfelszerelések 46.oldal: Tűzoltó készülékek 52.oldal: Tűzveszélyességi osztályok. Osztályba sorolás Színek jelentése: Fekete I. szint Zöld II. szint Narancs III. szint Kék IV. szint

3 3 Tűzmegelőzési ismeretek Sokáig a legfontosabb, leglényegesebb és leghasznosabb elem maga a tűzoltás, az emberi életek és anyagi javak mentése volt A tűzmegelőzés és a tűzvizsgálathoz a társadalmi tudatosság fejlődése és a műszaki feltételek vezettek A tűz elleni védekezés hármas feladat rendszere: 1) Tűzmegelőzés 2) A tűzoltás és műszaki mentés 3) Tűzvizsgálat Fogalma (A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 4. ) a tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása az összetevők közt nincs fontossági sorrend mindegyik egyaránt fontos a sorrendiség inkább logikus, mint hierarchikus így nincs alá és fölé rendeltség A három alkotó elem fogalma Tűzmegelőzés a tüzek keletkezésének megelőzésére továbbterjedésének megakadályozására a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere azok érvényesítésére irányuló tevékenység Tűzoltás a veszélyeztetett személyek mentése az anyagi javak védelme a tűz terjedésének megakadályozása a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Tűzvizsgálat a tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz keletkezési idejének, helyének okának felderítésére irányul Tűzvédelem

4 A tűzmegelőzés célja intézkedéseivel megelőzze a tüzek keletkezését gondoskodik a tűz továbbterjedésének megakadályozásáról megteremti a tűzoltás (beleértve az életmentést is) alapvető feltételeit. A tűz elleni védelemre kötelezettek köre (a társadalom minden szintjére hárul feladat) Az Országgyűlés:Törvényalkotási feladata (megalkotás, szükséges módosítás, kiegészítés) A Kormány : a törvény által biztosított jog rendeletekben szabályozza a keret jogszabály meghatározott elemeit Miniszterek: minisztériumi szabályozás törvényi szabályozással összhangban Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium tűzvédelem központi irányítását törvény vonatkozó részeivel összhangban rendeleteket ad ki egyetértési jogot gyakorol a más miniszter által tervezett ide vonatkozó szabályozásához meghatározza a tűzoltási, műszaki mentési és az ezekhez kapcsolódó tűzvédelmi technika : tervezési fejlesztési rendszeresítési ellenőrzési felülvizsgálata javítási követelményeit szakmai információs és adatszolgáltatási rendszerét Katasztrófavédelmi igazgatóságok BM OKF javaslatokat tesz a szakmai szabályozásra, szakmailag felügyeli a tűzoltóságokat jogszabályban meghatározott esetekben első fokú hatóságként jár el MKI szakmailag felügyeli a HÖT-ket, önkéntes és létesítményi tűzoltóságokat a jogszabályban meghatározott esetekben hatósági és szakhatósági feladatokat lát el Települési önkormányzatok létrehozzák és fenntartja HÖT-t, kinevezik és felmentik annak parancsnokát gondoskodnak a település oltóvíz ellátásáról, valamint a lakosság tűzvédelmi felvilágosításáról a települési jegyzők (körjegyző) első fokú tűzvédelmi hatóságként járnak el HÖT-k: elsőfokú szakhatósági tevékenység tűzoltási-műszaki mentési tevékenység hatósági ellenőrző tevékenység tűzvizsgálati tevékenység ÖT-k: - segíti az önkormányzatok jogszabályokban meghatározott tűzmegelőzési feladatait, ennek érdekében részére az illetékes tűzvédelmi hatóság az önkéntes tűzoltóság elsődleges működési körzetében bekövetkező tűzvédelmet érintő változásokról adatot és információt szolgáltat, - tűzvédelmi hiányosság észlelése esetén - különös tekintettel a tűzoltás alapvető feltételeiben észlelt hiányosságra - azt haladéktalanul jelzi az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, - részt vesz a lakosság tűzvédelmi felvilágosításában, a tűzvédelmi propagandában. - toborozza és szervezi a működési területén a tűzoltói szolgálatra jelentkezőket, valamint gondoskodik azok szakmai felkészítéséről, továbbképzéséről, - folyamatosan gondoskodik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására szervezett erő és eszközállomány riaszthatóságáról, - Az önkéntes tűzoltóság a tűzvizsgálat érdekében haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot az általa eloltott, illetőleg más által eloltott és hozzá bejelentett tűzesetről, gondoskodik a kötelező adatgyűjtésről és - a tűzvizsgáló kiérkezéséig - a tűzvizsgálatot biztosító cselekmények elvégzéséről 4

5 ÖTE-k: 5 A gazdálkodó tevékenységet végző magánszemélyek, jogi személyek, jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei Gondoskodnak: tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi követelmények megtartásáról a veszélyhelyzet megelőzéséről és elhárításáról tűzvédelmi szervezetet hoznak létre (jogszabály alapján) illetve tűzvédelmi szolgáltatást vesznek igénybe létesítményi tűzoltóságot hoznak létre illetve fenntart A magánszemélyek (saját jól felfogott érdekében) megismerik közvetlen környezetük tűzmegelőzési szabályait tűzjelzésre, tűzoltásra vonatkozó kötelességeiket gondoskodnak a szükséges tűzvédelmi felülvizsgálatok elvégzéséről. A tűzvizsgálat fogalma, célja Fogalma: A HÖT hatósági jogkörében, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint végzett tevékenysége, aminek során kivizsgálja a tűzeset keletkezési körülményeit és megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek indokoltak a felelősség és a tűzmegelőzés szempontjából évi CXL. tv. az közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai 1/2003. (I.9) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységének szabályairól 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról A tűzvizsgálati eljárás alapvető céljai: Keletkezés körülményeinek (hely, idő, ok, felelősség) egyértelmű, lehetőleg bizonyított tisztázása. A tűzesettel kapcsolatos intézkedések megtétele szervezeten belül, és eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóság felé. A tűzesetek vizsgálati tapasztalatainak értékelése, és az ebből fakadó feladatok meghatározása. A tűzvizsgálati tapasztalatok felhasználása Tűzeset fogalma: (tűzvizsgálat szempontjából) minden olyan égési folyamat fény és hő jelenségben való megnyilvánulása, amely azzal, hogy az éghető anyagban megindította az égési folyamatot veszélyt jelent az életre, testi épségre vagy anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz Nem minősül tűzesetnek a hőhatáson alapuló hőt felhasználó, vagy hőt termelő technológiai folyamat, amennyiben üzemszerű kereteit nem lépi túl a hulladék, szemét és az avar égése, amennyiben nem okozott halálesetet, sérülést, egyéb veszélyt, illetve kárt. a hőhatás következtében a textíliákon kialakuló pörkölődés, elszíneződés, elváltozás a villamos berendezések és készülékek olyan belső meghibásodása, amely a szigetelőanyagokon kívül más anyagban nem okozott károsodást, illetve a berendezésen, készüléken nem terjedt túl az a fizikai robbanás, amely nem okozott tüzet. A folyamat lejátszódása után nem keletkezett tűz, kár nem keletkezett Tűzvizsgálat lefolytatása a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes HÖT pk. illetve az általa kijelölt személy végzi a jogosult személy nincs a helyszínen, a tűzoltás vezetője köteles a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekményeket elvégezni: feljegyzésben rögzíteni a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat; gondoskodni a bizonyítékok megőrzéséről; intézkedni a tanúk felkutatására, meghallgatására, adataik rögzítésére; helyszínrajzot és szükség szerint fényképet készíteni; intézkedni a terület biztonságos, változatlan megőrzésére az eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni Tartalmaznia kell: a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos okozati összefüggéseket a mellőzött bizonyítási eszközöket a mellőzés indokolását

6 mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat mellékleteként az ezeket alátámasztó bizonyítékokat oka és körülményei nem állapíthatók meg, vagy nem bizonyíthatók, a tűz keletkezési okát ismeretlenként kell megjelölni az összefoglaló jelentés alapján a HÖT pk. szükség szerint intézkedik a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést Eredményétől függően, amennyiben a feltételei fennállnak hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál; szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez; tűzvédelmi bírság kiszabására tesz javaslatot; felhívást tesz, egyéb intézkedést kezdeményez a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére a HÖT pk Tűzoltásban résztvevőknek kötelessége : Helyszín megőrzése A tűzvizsgálatot elősegítő adatok megszerzésére, bizonyítására vonatkozó adatok megőrzése Tűzvizsgálatot elősegítő tárgy, bizonyíték megőrzése, kimentése Bűncselekmény gyanúját köteles a tűzoltás vezetőnek jelenteni. Minél kisebb vízkárral oltás A tűzoltóság, rendőrség és más szervek együttműködésére vonatkozó szabályok A tűzoltóság és a rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről azonnal kötelesek egymást értesíteni Ha a tűzesetnél haláleset történt a tűzoltóság és a rendőrség párhuzamos vizsgálatot végez. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel,a HÖT azonnal értesíti a rendőrséget, és biztosítja a helyszínt. A rendőrség átveszi a vizsgálatot,a tűzvizsgáló csak szaktanácsadóként vesz részt 6

7 7 ALAKI FOGLALKOZÁS: 1 SZINT: Végre tudja hajtani az alábbi vezényszavakhoz tartozó mozdulatokat álló helyzetben -Vigyázz! -Pihenj! -Oszolj! -Oszlopban sorakozó! -Vonalban sorakozó! -Igazodj! 2 SZINT: Végre tudja hajtani az alábbi vezényszavakhoz tartozó mozdulatokat álló helyzetben és menet közben -Vigyázz! -Pihenj! -Oszolj! -Oszlopban sorakozó! -Vonalban sorakozó! -Igazodj! -Jobbra át! -Balra át! -Hátra arc! -Lépés indulj! -Állj! 3 SZINT: Végre tudja hajtani az alábbi vezényszavakhoz tartozó mozdulatokat álló helyzetben és menet közben -Vigyázz! -Pihenj! -Oszolj! -Oszlopban sorakozó! -Vonalban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Oszlopban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Oszlopba fejődj! -(kettes, hármas, többes) Vonalban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Vonalban fejődj! -Igazodj! -Jobbra át! -Balra át! -Hátra arc! -Lépés indulj! -Állj! -Lépjen ki! 4 SZINT: Végre tudja hajtani az alábbi vezényszavakhoz tartozó mozdulatokat álló helyzetben és menet közben -Vigyázz! -Pihenj! -Oszolj! -Oszlopban sorakozó! -Vonalban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Oszlopban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Oszlopba fejődj! -(kettes, hármas, többes) Vonalban sorakozó! -(kettes, hármas, többes) Vonalban fejődj! -Igazodj! -Jobbra át! -Balra át! -Hátra arc! -Lépés indulj! -Állj! -Lépjen ki!

8 8 ÉGÉS ÉS TŰZOLTÁS ELMÉLET Az égés és a tűz jellemzése, hőtani alapfogalmak, az égés fogalma, feltételei, fajtái, égéstermékek, tűz fogalma Hőtani alapfogalmak. A hőenergia jellemzői: Hőmérséklet Hőmennyiség A HŐMÉRSÉKLET a testek hő állapotát jellemző fizikai mennyiség, amely a különböző hőérzetet kelti. A testet felépítő atomok, molekulák rendezetlen mozgásából (mozgási energiájából), és az atomok, molekulák helyzeti energiájából tevődik össze. A hőmérséklet mérésére állapítjuk meg A hőmérséklet mérésére az anyagok termometrikus tulajdonságait használjuk fel: gázoknál állandó nyomás mellett a térfogat; állandó térfogat mellett a nyomás változása; szilárd esetén azok méreteinek változása; folyadékoknál a térfogat, ill. az elektromos ellenállás változása. Hőmérséklet mérésére - Hőmérők Folyadékos hőmérők ( 600 C 0 ) Higannyal töltött hőmérők ( C 0) Alkohollal töltött hőmérők ( C 0 ) Fém, vagy bimetál hőmérők stb. Mértékegysége (alapmennyiség) SI mértékegységrendszerben Kelvin (K) T Alappontja az abszolút nulla pont= 0 K 0C o =+273 K Celsius féle hőmérsékleti skála (használjuk) Alappontja normál légköri nyomásnál a víz fagyás-, és forráspontja. A két pont közötti távolságot 100 egységre osztották fel. Olvadáspont: 0 C o Forráspont: 100 C o AZ ÉGÉS ÉS A TŰZ KAPCSOLATA Minden tűz égés, de nem minden égés tűz. A TŰZ FOGALMA TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL Az éghető anyag gyulladásakor bekövetkező fény- és hő fejlődéssel, anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, egészség veszélyeztetésével járó, az ember által nem kívánt, időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött égési folyamat. AZ ÉGÉS Kémiai folyamat, amikor az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben fény alakjában energiát szolgáltat. égés = éghető anyag + oxigén + gyulladási hőmérséklet mindezek egy térben és egy időben Az oxidáció az égés alapvető formája, fényfejlődés és lángképződés nélkül is végbemehet. AZ ÉGÉS FELTÉTELE: Oxigén Éghető anyag Gyulladási hőmérséklet mindhárom feltétel teljesülése egy térben és egy időben

9 A HŐMENNYISÉG A hőmennyiség a termikus energiacsere jellemzésére szolgáló fizikai mennyiség Jele : Q Mértékegysége Joule (J) 9 HŐÁTADÁSI FORMÁK Hőátadásról, ill. hőterjedésről beszélünk, ha a melegebb ill. a hidegebb test között hőkicserélődés (termikus energia átmenete hő alakjában) indul meg. Ez a terjedés három módon történhet: HŐVEZETÉS A hőátadásnak az a módja, ahol a hő a testben részecskéről részecskére terjed anélkül, hogy a közeg vándorolna. Anyaghoz kötött (légüres térben nincs) pl.: alumínium vezeték egyik végét melegítem, fokozatosan a másik vége is felmelegszik belső hővezetés Jó hővezetők : Pl.: fémek Rossz hővezetők (ellenben ezek jó hőszigetelők) Pl. fa, porcelán HŐÁRAMLÁS A hőátadásnak az a módja amikor a hőenergiát a közeg részecskéi viszik magukkal a melegebb helyről a hidegebbre. Anyagáramlással jár. Melegítjük a vizet, a melegebb víz mindig törekszik az edényben alulról felülre áramlani. Alapja: A folyadékok és gázok sűrűsége melegítés hatására csökken, ezért a kialakuló felhajtóerő hatására felfelé áramlanak.

10 A hőáramlás Pl. tűz esetén annak égéstermékeit (korom, füst) is képes elszállítani. 10 HŐSUGÁRZÁS Hősugárzás útján hőenergia úgy jut egyik testről a másikra, hogy a testek közötti tér nem melegszik fel, illetve közvetítő közeg nem szükséges. Pl.: a meleg fűtőtesthez közel teszel egy tárgyat, de nem ér hozzá!, közöttük légüres tér van, mégis felmelegszik a hősugárzás következtében a tárgy Valamely testre eső, más test által kisugárzott energia: - visszaverődik - elnyelődik - áteresztődik Tűz esetén számolni kell a hősugárzással Porlasztott sugár védelem (kombinált állítható sugárcsöveknél tanultuk a vízsugár képeit kötött, hosszú- és rövid szórt, porlasztott) Hőmérséklet emelkedésével nő a kibocsátott energia.

11 AZ ÉGÉS Az égés fogalma, feltételei, fajtái, égéstermékek 11 Kémiai folyamat, amikor az éghető anyag megfelelő hőmérsékleten a levegő oxigénjével egyesül, hő és legtöbb esetben fény alakjában energiát szolgáltat. AZ ÉGÉS FAJTÁI Gyulladási fészeknek nevezzük azt a tértartományt, ahol az éghető anyag meggyulladása térben elhatárolható helyen, gyulladásra képes rendszerben bekövetkezik. Öngyulladásnak nevezzük azt a gyulladási folyamatot, amely külső hőforrás hatása nélkül jön létre. Nincs gyújtóforrás. A felmelegedést okozhatja: Vegyi reakció pl.: nedvesen összehordott széna képes öngyulladásra Biológiai mikroorganizmusok Lassú égés Az anyagok a gyulladási hőmérséklet alatt nagyon lassan egyesülnek az oxigénnel. Nincs fényjelenség, ill. a hőemelkedés is minimális. Pl.: maga az élet, rozsdásodás, korrózió Tökéletes égés akkor következik be, ha elegendő oxigén van jelen és a keletkező végtermék nem tartalmaz további éghető anyagokat.(gázok égésénél) Tökéletlen égés: Elégtelen oxigén mennyiség esetén. Az égéstermékek további éghető anyagot tartalmaznak. Mérgező égéstermékek robbanóképesek SZÚRÓLÁNG zárt tér, nagy mennyiségű anyag Kinetikai égés, ha a gázok, gőzök a levegő oxigénjével a szükséges arányban még a begyulladás előtt összekeverednek. A kémiai robbanást nem szabad a fizikai robbanással összekeverni. Fizikai robbanás: Az anyag kémiai összetételében nem szenved változást. (pl. kazánrobbanás, a benne lévő víz túlnyomása miatt következik be, de víz kémiai összetétele nem változik meg) Kémiai robbanás: Vegyi folyamat, amely során nagy hőfejlődés mellett rövid idő alatt nagy mennyiségű gáz képződik. Új anyag jön létre a robbanás után. Diffúz az égés ha az éghető anyag bomlási gázai, gőzei a hő hatására távoznak, és úgy égnek el, hogy az égés folyamán keverednek a levegő oxigénjével Izzó égés abban az esetben fordul elő, ha az éghető anyag a bomlása során egyáltalán nem, vagy már nem tud kibocsátani magából éghető gőzöket, gázokat, ezért a lánggal való égés nem jöhet létre. ÉGÉSTERMÉKEK Égésterméknek nevezzük az éghető anyag elégése alkalmával keletkező, főként éghetetlen alkotórészeket. Összetételük függ : -Az anyag kémiai összetételétől -Az égéshez rendelkezésre álló oxigén mennyiségétől -Fizikai feltételek, amik között az égés végbemegy Égési gázok Az anyagok összetételére jellemző. Legtöbbször vízgőzből és széndioxidból áll.

12 A füst : Füstnek a gáznemű közegben lévő, nagyon kicsi szilárd részecskék eloszlását nevezzük. Jellemzőjük a színük, szaguk. Pl. Fa---szürkés fekete gyantás szagú gumi-feketés barna kénes szag Kevés füst jó oxigénellátás gyors terjedésre figyelmeztethet Korom Nagyon finom, mélyfekete, víztaszító por, amely grafitszerű szénkristályokból áll. Annál erősebb, minél gazdagabb szénben az égő anyag. Pehelykorom: sokáig izzik, ezért tüzet okozhat. Hamu: Az éghető anyagok tökéletes (teljes) elégésekor visszamaradó, nem éghető, szilárd alkotórészek összessége.(salak) Posztó tűz ÉGHETŐ ANYAG - CSOPORTOSÍTÁSUK: Éghetőek azok az anyagok, amelyek tűz, vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak, szenesednek és a gyújtóforrás eltávolítása után az égés fennmarad. Nehezen éghetőek akkor,ha tűz vagy hő hatására lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek,de a gyújtóforrás eltávolítása után a jelenségek megszűnnek. Nem éghető:azok amelyek tűz, vagy hő hatására nem lobbannak lángra, nem izzanak. A LÁNG SZERKEZETE, JELLEMZÉSE: 12 A láng az a tér, ahol a gőzök és a gázok elégése végbemegy. Az éghető anyagból felszabaduló gázok, gőzök nem tartalmaznak oxigént, ezért az égéshez szükséges levegő oxigénje az égéssel egy időben hatol be (diffundál) az égési zónába a levegőből. Diffúz szerkezetű a láng (pl.: fa, papír, benzin, petróleum égésekor), amikor a felszabaduló éghető gőzök, gázok előzetesen nem keverednek (elegyednek) a levegővel. A LÁNG SZERKEZETE I. réteg vagy zóna A láng belső rétege az éghető anyag bomlástermékeiből, azaz éghető gőzökből és gázokból áll. Ebben a rétegben oxigén hiányában az égés még nem tud végbemenni, ezért az itt uralkodó hőmérséklet viszonylag alacsony (a többi réteghez képest). I. réteg vagy zóna: A láng belső részének térfogata függ a következő tényezőktől: az égés felületének nagyságától, amelyből az éghető alkotórészek kiáramlanak, az éghető alkotórészek kiáramlásának sebességétől, az égés sebességétől Az éghető folyadékoknál a kiáramlási sebesség növekedésének esetén jól megfigyelhető a láng terének növekedése. III. réteg hőmérséklet kb o c II. réteg hőmérséklet kb o c I. réteg, hőmérséklet kb o c

13 13 II. réteg vagy zóna: Ebben a rétegben csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre oxigén, így tökéletlenül égnek el a bomlástermékként felszabaduló éghető gőzök és gázok. A harmadik, azaz a külső lángrétegen keresztül a diffúzió során behatoló oxigén segítségével az éghető gőzök, gázok már kémiailag kötődnek, így jellemző erre a zónára, a továbbégésre képes termékek képződése. A hőmérséklet lényegesen magasabb, mint az első rétegben, majdnem eléri a maximális értéket. A második rétegben szabad elemi szén keletkezik, amely képes felhevülni és ezzel fényt adni. Tehát a láng világít. A láng nagyságának és az égés alkotóinak összefüggései: ha az O 2 diffúzió nagy, akkor csökken a láng térfogata, nő a láng hőmérséklete, ha nagy az éghető anyag diffúziója, akkor nő a láng térfogata (magassága). III. réteg vagy zóna: Tökéletesen elégnek a második rétegben képződött bomlás-, illetve égéstermékek. A hőmérséklet az előző réteghez képest magasabb. A második és a harmadik réteg határán legnagyobb a lánghőmérséklet. A tűz továbbterjedése a sugárzó hő segítségével történik, amely a még nem égő anyag felmelegítésére, cseppfolyósítására, elbomlására, elpárologtatására szolgál. A LÁNG FÉNYE Megkülönböztetünk: világító lángot (pl.: fa, papír, benzin, tehát szénben gazdag anyagok égésekor) és nem világító lángot (pl.: H 2, CO, S, metanol, szénben szegény vagy szénmentes anyagok égése esetén). A láng színe elsősorban az égő anyag összetételétől, ezen belül főleg az oxigén-, a szén, valamint a hidrogéntartalom százalékos arányától függ. Minél nagyobb az oxigéntartalma, annál csekélyebb a második rétegben képződő szabad szén mennyisége, csekély a láng fényereje. Minimális oxigéntartalom mellett a szén nem tud tökéletesen elégni, jelentős része korom formájában távozik. Tehát a lángvilágító jellege a szerves anyagok jelenléte esetében a szilárd szén részecskék jelenlétére utal. A LÁNG HŐMÉRSÉKLETE Az égésnél fejlődő hőmennyiség felhasználódik: az égéstermék felmelegítésére, sugárzás következtében elvész, a környező levegő felmelegítésére. A TŰZ FOGALMA TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL Az éghető anyag gyulladásakor bekövetkező fény- és hő fejlődéssel, anyagi javak pusztulásával, az emberi élet, egészség veszélyeztetésével járó, az ember által nem kívánt, időben és térben nem korlátozott és nem ellenőrzött égési folyamat. Megszűntetése szervezett akcióval, tűzoltással lehetséges. A tűz zónái: Az égés zónája: A tér azon része, ahol lejátszódik az égést megelőző folyamat, valamint maga az égés (gyakorlatilag a láng zónája).

14 Hőterhelésnek kitett zóna: Az éghető gőzök-gázok felszabadulását és égését követően jelentős mennyiségű hő szabadul fel. Itt játszódik le a tűz további terjedését előkészítő folyamat. Ezért hő elleni védőfelszerelés alkalmazása szükséges. Füstzóna:Egyrészt már az éghető gőzök-gázok felszabadulásakor, másrészt a tökéletlen égés során olyan gázhalmazállapotú termékek képződnek, amelyek toxikusak, azaz mérgezőek lehetnek. A tűz körzetében az időjárástól, függően a mérgező gázok kiterjedése és iránya eltérő lehet, a beavatkozásban résztvevő személyeket óvni kell a káros, mérgező hatásoktól. 14 AZ ÉGÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJAI Az égés feltételeinek kizárását, illetve csökkentését jelenti AZ ÉGHETŐ ANYAG ELTÁVOLÍTÁSÁN ALAPULÓ MÓDSZER 3 jellemző módja van I. Az éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása Ha a tűz felülete és az éghető anyag között közvetlen cső vagy csatornarendszer kapcsolat van. ZÁRT rendszer Ha az éghető anyagnak nyomó-, vagy szívó vezeték rendszeren keresztül összeköttetése van az égő területtel. Ha a rendszerbe elzárószerelvények, tolattyúk vannak beépítve. Különféle szállítószalagok NYÍLT rendszer A módszer használata tűzoltáskor Csapok, tolattyúk, elzáró-szerkezetek elzárása Szállítószalagok leállítása Vezeték megcsapolása, anyag elvezetése tűztől távolabbi helyre II. Az éghető anyag eltávolítása a tűz területéről A tűz területéről eltávolítjuk a még nem égő éghető anyagot. Oltóanyaghiány esetén Oltóanyaggal való takarékoskodás Oltás megkönnyítése, az égő anyag környezeti hatásainak mérséklése szempontjából Bontással Bontás nélkül Példák a módszer használatára Kazaltüzeknél -meg nem gyulladt rész eltávolítása Erdőtűz, lábonálló termény - védőszántás Tetőtűznél tetőszerkezet megbontása Éghető folyadéktárolók - leszivattyúzás Hordós tárolók - hordók elgurítása Rakományok megbontása Vasútnál veszélyeztetett vagonok eltávolítása. III. Az égő anyag eltávolítása a tűz területéről Lakástüzek esetén az égő anyag eltávolítása a lakásból.(gázpalack, TV készülék) Vasúti tüzeknél égő kocsi kivontatása a veszélyes területről.

15 AZ OXIGÉN ELVONÁSÁN ALAPULÓ MÓD 2 fő módszer I. Az égő helyiségek, tartályok lezárása Az oxigén csökkentése az égés intenzitásának csökkenését eredményezi. Jól zárható helyiségekben alkalmazható. II. Az égő helyiségek elárasztása, feltöltése A helyiségek feltöltése nem éghető anyaggal, vagy az oxigén kiszorítása, illetve az éghető gőzök gázok és az oxigén koncentráció felhígítása oltógázokkal. Pl: Könnyűhab alkalmazása kábelalagutak feltöltésére Vízzel való feltöltés, vagy elárasztása-tőzegterületek esetén AZ ÉGHETŐ ANYAGOK HŐMÉRSÉKLETÉNEK CSÖKKENTÉSÉN ALAPULÓ MÓD Nagy hőelvonó képességű oltóanyag szükséges Szilárd éghető anyagoknál meghatározó cél a lángolás, az izzás megszüntetése Égő folyadékoknál feladat a lángolás megszüntetése, amely az égő anyag lobbanáspont alá hűtésével érhető el. Nem égő anyagok védelme. 15

16 16 Egyéni védőeszközök: Ismerje fel az egyéni védőeszközöket Azokat a felszereléseket, vagy eszközöket értjük alatta, melyeket egy személy visel az egészségét, vagy biztonságát fenyegető veszélyforrások ellen A Tűzoltóságon csak a Magyarországon rendszeresített védőeszközöket használhatják a tűzoltók. Bevizsgált, és jóváhagyott védőeszközt lehet használni) Védőeszközök csoportosítása Fejvédő eszközök: sisakok; hő védő kámzsák (csukják stb.) Arcvédő eszközök: sisakokra szerelt plexik; Szemvédő eszközök: védőszemüveg, szűrő funkció Hallásszerveket védő eszközök: fültok; füldugó Védőruhák: Különböző bevetési védőruhák Egész testet védő eszközök: gázvédőruhák Kézvédő eszközök: kesztyűk Lábvédő eszközök: védőcsizmák, védőcipők Légzőszerveket védő eszközök: sűrített levegős Egyéb biztonsági eszközök: mászó hevederek, Védőfelszerelés használatakor figyelembe kell venni a következőket: - Általában kényelmetlenek - Csak meghatározott veszélyek ellen nyújt védelmet - Korlátozzák a tűzoltó teljesítőképességét (fogás, mozgékonyság, látás, hallás, beszéddel való megértés, fogás - Meghibásozhatnak - Nem csökkentik a veszélyforrás hatását - A TŰZOLTÓNAK EZÉRT ISMERNIE KELL A VÉDŐFELSZERELÉSEIT!!!! Tűzoltó védősisakok Védjék a tűzoltó fejét és fülét Az ütésektől Repülő, eső tárgyaktól Hőtöl, lángoktól, áramütéstől Vezesse el a lehulló folyadékot, és szilárd anyagrészeket Nem korlátozhatja a látást, hallást és a tűzoltó fejének mozgását Rögzíthető, állítható legyen a fejen

17 17 Sisak részei: Sisakhély---üvegszál erősítésű ULTRAMID Arcvédő---Sisakhélyba behajtható, nagy hőállóságú, karcmentes polikarbonát Hátránya, hogy Légző álarccal együtt nem használható Állszíj: Állon rögzítő műanyag sapka gyorscsatlakozóval Belső párnázat: bőrrel bevont szivacsos párnák, fejhálóval, tépőzáras fejpánttal. A sisak beállítása akkor jó, ha hirtelen mozdulatnál nem mozdul el a fejen ill. a leengedett plexi nem érhet az orrhoz. Beállítása 3 pontban: - Fejpánt beállítás - Fejháló-mélység beállítása - Állszíj beállítása Nyakvédő kepi: Hő visszaverő felületű lángálló szövet (cserélhető) A hallást a fül közelben kialakított nyílások segítik. A sisakra rögzíthető fejlámpa, ill. megfelelő csatlakozóval ellátott légző álarc. Élettartam: 15 év Tisztítás nélkül ne tároljuk. Lehetőség van a sisakban fülhallgató és csontmikrofon, vagy gégemikrofon elhelyezésére. KARBANTARTÁS: Sisakhély: - langyos szappanos vízzel. Plexi-puha karcmentes Ronggyal tisztítható Belső felszerelések-30c-os vízben mosható. Szénhidrogénes tisztítószer nem használható Használat után rögzítő elemeket átvizsgálni Hővédő arc és fejmaszk: (SPARCO) Tűzoltó sisak alatt viselve biztosítja az arc és a fej (fül, nyak, tarkó, homlok) sugárzó hő-és lánghatás elleni védelmét. Tárolása: száraz tiszta helyen Tisztítása: 40C-on semleges mosószerrel mosható. Tűzoltó védőkabát és védőnadrág A tűzoltó védőkabát és védőnadrág elsődleges célja az, hogy biztosítsa a test (a fej, a kéz és a lábfejek kivételével) védelmét a láng és a hő hatásaitól, de más káros hatások ellen is. (bevetési védőruhák)

18 18 Tűzoltó védőkesztyűk Védenie kell a hősugárzás, kontakt hő, a vágás, szúrás, vegyi hatások és a vízzel szemben Tűzoltó védőcsizmák Védeniük kell a lábat, egyben a talpat is a : leeső, zuhanó tárgyak hatásaitól, szúrástól, hőtől, hidegtől, víztől és a különböző kémiai anyagoktól csúszásmentes legyen, megfelelő kapaszkodó képességgel. antisztatikus Felső része: bőr külsőrész, belül szivacs és acél betétes védelem. Felső része: bőr külsőrész, belül szivacs és 4 rétegű goretex membrán. Anyagában színezett, át van itatva víz-átnemeresztő anyaggal A bőr és a Goretex közötti habszivacs légáteresztő és a szellőzést biztosítja. A csizma felső szárán szellőzőnyílásokat alakítottak ki Öntisztító talpprofil(lekerekített profilok, a sarok és a lábfej között is apró profilok a jobb tapadás érdekében).antisztatikus Karbantartása: Hagyományos módon,ill speciális ápolószerrel.

19 19 Hő védő ruhák A védőruhák egy speciális változata Tartós és nagyobb hőterhelésű munkáknál Csak sugárzó hő elleni védelemre használható, lángtérbe bemenni, ill. izzó tárgyakkal érintkezni nem szabad. Megfelelő aláöltözés szükséges. Csak a sérülésmentes ruha nyújt megfelelő védelmet VEGYI ANYAGOK ELLEN VÉDŐ RUHÁK A vegyi anyagok ellen védő ruháknak vegyi és mechanikai hatásoknak kell ellenállni, ezért védelmi sajátosságaikat a ruha anyagán túl a konfekcionálás is befolyásolja. Védelmi képességük szerinti csoportosítás Korlátozott védelmű védőruhák Magasabb védelmi osztályú védőruhák Legmagasabb védelmű védőruhák Védelmi képességük szerinti csoportosítás Korlátozott védelmű védőruhák Ezen védőruhák folyékony, a minősítő bizonyítványban megjelölt vegyi anyagok ellen biztosítanak védelmet maximum 1 perc időtartamig. A korlátozott védelmű védőruhák nem nyújtanak védelmet: közvetlen közelről ható magasnyomású folyadéksugár ellen, kis felületi feszültségű folyadékok ellen, folyékony vegyi anyagok gőzei ellen, a ruhára ható nagyobb nyomás esetén rákerülő vegyi anyagokkal szemben. Magasabb védelmi osztályú védőruhák A magasabb védelmi osztályú védőruhák a minősítő bizonyítványban és a tájékoztatóban leírt koncentrációjú és hőmérsékletű veszélyes anyagokkal szemben biztosítanak védelmet meghatározott ideig Legmagasabb védelmű védőruhák A legmagasabb védelmi képességgel a teljes testfelületet védő ruhák rendelkeznek, amelyek a rendkívül veszélyes anyagokkal szemben és a hagyományostól eltérő munkakörülmények között is megvédik használóikat. Védőruha típusok. Gázbiztos védőruha (lehet szellőztetett vagy nem szellőztetett) 1.a. A környezeti levegőtől független sűrített levegős légzésvédő készülék a ruha alatt van. 1.b. A környezet levegőtől független légzésvédő készülék a ruha felett van. 1.c. Túlnyomással biztosított a levegő ellátás. 2. Nem gázbiztos védőruha (lehet szellőztetett vagy nem szellőztetett, a gáztömörség csak kiegészítőkkel biztosítható) 3. Folyadékbiztos (folyadékzáró) védőruha 4. Permetszerű folyadék ellen védő ruházat 5. Részecske védő ruházat (szilárd vegyi anyagok ellen véd, korlátozott részecskevédelem) Részleges fröccsenés-védelmet megvalósító védőruházat (folyékony vegyszerek elleni védelem

20 20 Híradó ügyeletes feladatai: A tűzjelzés esetén: A tűzjelzés általánosan: -Aki tüzet vagy annak veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni. - Az állandó készenléti szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. -A tűzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. -A tűzoltóság részére érkező tűzesetre, káresetre vonatkozó bármilyen formájú közlés jelzésnek minősül, amit írásban (káreset felvételi lapon) kell rögzíteni. Káreset felvételi lap bemutatása: Műszaki mentés esetén: Műszaki mentés általánosan: A műszaki mentés természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről végzett beavatkozói tevékenység. Így különösen: -az épületkároknál, építménybaleseteknél, -a közlekedés baleseteknél, -a természetes vizeken bekövetkezett baleseteknél, -a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél, -a magasban, mélyben, föld alatti üregben bekövetkezett baleseteknél, -a veszélyes anyag szabadba jutásánál, -a természeti csapásoknál valamint minden hasonló esetben az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében tűzoltóság működése. A riasztás: -A riasztás a készenléti szolgálatba beosztott személyi állomány és eszközök vonulására szóló felhívás. Forgalmazási szabályok: EDR Forgalmazási Szabályzat Az összeköttetés felvételének szabályai A hívóállomás első hívásnál adja az ellenállomás hívónevét kétszer, és egyszer a saját hívónevét. Pl.: KEZDŐ 330, KEZDŐ 330, KEZDŐ 101-nek jelentkezzen! Vétel. Az ellenállomás jelentkezésekor adja a hívóállomás hívónevét és a saját hívónevét. Pl.: BERETTYÓ 24 jelentkezik a BERETTYÓ 20-nak. Vétel. Minden hívás, illetve jelentkezés végén használni kell a vétel szót. A rádióállomás kezelője ezzel a vétel szóval jelzi az állomásnak, hogy az adását befejezte és vételkész. Az összeköttetés felvételénél szükség esetén tisztázni kell a vételi viszonyokat. Ehhez érthetőségi skálát kell használni. Minden esetben a tényleges érthetőséget kell megadni. ÉRTHETŐSÉGI SKÁLA az adás érthetetlen az adás szakadozik az adás visszhangos

21 Az összeköttetést létrejötte után a közleményt nyugtázni kell, ez történhet: Nyugtáztam szóval vagy, közlemény vissza olvasása Nyugtáztam Megjegyzés: A tűz és káresettel kapcsolatos visszajelzést minden esetben visszaolvasással kell nyugtázni. Közlemények továbbításának szabályai Forgalmazáskor minden esetben magázódó hangnemben történik a megszólítás. A közleményt úgy kell adni, hogy azt a hívott fél jegyezni tudja. A közlemények leadásánál röviden, tömören és érthetően kell fogalmazni, illetve beszélni. A nehezen érthető szavakat betűzni kell. Rossz érthetőség esetén minden mondatot kétszer, hosszabb szöveget több részletben kell leadni. TILOS rádión továbbítani: -szolgálati titoknak minősülő közleményt -az állomány tagjának nevét, rendfokozatát, beosztását -minden olyan közleményt mely személyiségi illetve gazdasági érdekeket sért. EDR Forgalmazási Szabályzat A vett közleményt minden esetben nyugtázni kell, a nyugtázás a közlemény visszaolvasásával, vagy a nyugtázom szóval történik. 21

22 22 Légzésvédelmi berendezések A ki- és belégzett levegő összetétele és a levegő felhasználás mértéke A levegő összetétele: 78,08% Nitrogén 20,94 % Oxigén kb. l % Egyéb gázok (Ar 0,934 %, CO 2 0,031% és más gázok) A kilégzett levegő összetétele a szervezet oxigén felhasználása miatt 78,08 % Nitrogén 17 % Oxigén 4 % CO 2 kb. 1 % egyéb gázok A felnőtt ember levegő felhasználása Teljes pihenés, fekvés esetén 5-8 liter/perc Ülő helyzetben: 8-10 liter/perc Könnyű mozgás, sétálás esetén liter/perc Közepes munkavégzésnél: liter/perc Erős munkavégzéskor: liter/perc Edzett embernél, erős munka : liter/perc A környezetben bekövetkező változások Az oxigéntartalom %-ra történő csökkenése a légszomj kezdetét eredményezi. Ennek következtében a légzés és szívműködés felgyorsul. 14 %-os oxigéntartalom alatt nehézlégzés következik be. 10 % oxigéntartalom alatt eszméletvesztés következhet be és az abban a térben töltött idő függvényében esetleg a halál is beállhat. A széndioxid tartalom változásának élettani hatása 0,03 % Normál koncentráció 3 % Gyors, mély légzés 5 % Nehéz légzés 9 % Eszméletvesztés 20 % A halál is bekövetkezhet 20 perc alatt Légzésvédő eszközök Környezeti levegőtől függő légzésvédő eszközök Szűrő típusú Légzésvédő eszközök Környezeti ő ő levegő től független ő légzl gzésvédő eszközök Izolációs légzésvédő

23 23 palackkal légző készülék álarca/viselve/ hord keret a nyomásmérő óra összeszerelt légző készülék Szűrő jellegű légzésvédők légző palackok/ kompozit, acél palack/ A használó a levegőt a környező légtérből kapja. A belégzésre alkalmas levegő por-, gáz vagy kombinált szűrőbetétek alkalmazásával és megfelelő légzéscsatlakozó segítségével biztosítható. A különböző szűrőegységek adott szennyezőanyagok ellen nyújtanak védelmet, ezért a használat során megfelelően kell kiválasztani a szűrők (szűrőbetétek) típusait. A szűrők szín és betűjellel vannak ellátva, annak megfelelően, hogy milyen szennyezőanyagok elleni védelmet valósítanak meg. A környezeti levegőtől függő légzésvédő eszközöket tilos alkalmazni: 1 oxigénhiányos légtérben 2 ha nem ismerjük pontosan a környezeti levegő összetételét 3 ha a környezeti légtér utólagos megváltozásától kell tartani 4 ha bármilyen kétségünk támad a szűrő típusú légzésvédő alkalmazhatóságával kapcsolatban (pl. hosszú bevetési idő, A szűrőbetétre jellemző különböző szennyező anyag koncentrációk nagyságát és a használati időt a szűrőbetét műszaki leírásában, használati útmutatójában rögzítik.

24 Szűrőfajták Azokat a szűrőfajtákat tekintjük át, amelyek teljes álarchoz csatlakoztathatók. Részecskeszűrők A részecskeszűrő szűrőbetéteket porleválasztó képességük szerint három osztályba soroljuk. Ezen osztályok: - Kis megkötő képesség (1) - Közepes megkötő képesség (2) - Nagy megkötő képesség (3) Jelölése P betűvel, az osztály számával és fehér színnel történik. 24 Kombinált szűrők A kombinált szűrők gőzök, gázok és részecskék ellen nyújtanak védelmet. Gázszűrőből és az elé beépített részecskeszűrőből állnak. A kombinált szűrőket részecskeszűrőként és gázszűrőként jelölik. A környezeti levegőtől független légzésvédő eszközök (izolációs légzésvédő eszközök) Jellegzetességük az, hogy a légzésvédő eszközt használó személy a környező légtértől függetlenül, zárt rendszeren keresztül kapja a légzésre alkalmas gázt. A környezeti levegőtől független légzésvédő eszközöket légzésvédő készülékeknek is nevezik. A tűzoltóságok a környezeti levegőtől független légzésvédő eszközöket alkalmazzák. Itt a szükséges levegő a palackból zárt rendszeren keresztül jut el az ember légzőszerveihez. Izolácós légzésvédő eszközök Helyhez kötött Hordozható Friss levegős Nyomó levegős Két csoportja lehet, a nyitott és a zárt rendszerű. A nyitott rendszerűnél a ki légezett levegő az álarcból a környezetbe távozik. A zárt rendszerűnél a ki légezett gázok a légzésvédő készülék belső zárt terében maradnak, és egy tisztító egység megköti a széndioxidot és a vízgőzt, ezáltal a megtisztított oxigén ismét belégzésre kerül. Nyitott rendszerű légzésvédő eszközök Nyitott rendszerű Zárt rendszerű Sűrített levegős Légzésvédő készülékek Sűrített levegős légzésvédő készülékek túlnyomásos

25 25 A túlnyomásos rendszerű tüdőautomatával rendelkező sűrítettlevegős légzésvédő készülék működése közben, belégzéskor mindig az atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomású levegő van az álarc belső terében és áramlik a légzőszervekhez. A tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa elhárítási feladatok végzése közben a tűzoltók és katasztrófavédelmi szakemberek leginkább a túlnyomásos tüdőautomatával rendelkező sűrített levegős légzésvédő készüléket használják, mivel ezek védelmi tényezője a legjobb. A 4. szintnél a saját Tűzoltóságon rendszeresített légzésvédelmi berendezés ismerete.

26 26 Mászó eszközök Négyrészes alumínium dugólétra: Kétrészes alumínium kihúzós létra: Szívótömlő-kötél és szelepkötél: Kút(szívótömlő kötél) és szelepkötél: Sugárcső-kötél: Tömlőtartó kötél: Mélyszívó kötél: Mentőkötél: Négyrészes alumínium dugólétra: A régi típusú dugólétra: Egy készlet dugólétra 4 tagból áll. Anyaga alumíniumötvözet, sajtolt profilú kivitelben. Az egyes tagok főtartói összetartóak, az összedughatóság céljából. Magyar 4 részes dugólétra Az elcsúszás elleni védelemre a főtartók alsó végein támasztókörmök találhatók. A létratagokat az egymásból való kicsúszás megakadályozására a tagok felső részén elhelyezett rugós-retesz biztosítja Minden készlethez 2 db "törtszeg" tartozik. Ezek egy-egy tag belső oldalán kialakított tartószerkezetben vannak A törtszeg segítségével 1-1 tag összeszerelésével 2 db 2 m-es, 2-2 tag összeszerelésével 1 db 3,5 m-es állványlétra szerelhető. Az állványlétrát szétcsúszás ellen tömlőtartó kötél segítségével biztosítani kell! Főbb méretek: négy tag együtt 6600 mm. Egy tag tömege 8 kg. A létra alkalmazási lehetősége a talajhoz viszonyított közötti tartományban tagonként 1-1 fő.

27 27 Az új típusú dugólétra: Egy készlet dugólétra 4 tagból áll. Anyaga alumíniumötvözet, sajtolt profilú kivitelben. Az egyes tagok főtartói összetartóak, az összedughatóság céljából. Az elcsúszás elleni védelemre a főtartók alsó végein bordázott felületű támasztókörmök találhatók. A létratagokat az egymásból való kicsúszás megakadályozására a tagok alsó részén elhelyezett rugóscsappantyú biztosítja Új típusú dugólétrák méretei: 4 tag hossza 8400mm Állványlétrát az új típusú dugólétrából nem lehet kialakítani. Külön idommal Egy tag tömege 8 kg. A létra alkalmazási lehetősége a talajhoz viszonyított közötti tartományban tagonként 1-1 fő. Kétrészes alumínium kihúzós létra: A régi típusú kihúzós létra: Alumíniumötvözetből sajtolt rúdanyagból készül, hegesztett kivitelben. A létrafokok bordázott kivitelűek. A létra két részből áll: az alaptagból és a mozgótagból. kihúzható hossza 9600 mm, tömege 44 kg, Az új típusú kihúzós létra Alumíniumötvözetből készül, hegesztett kivitelben. A létrafokok bordázott kivitelűek. A létra két részből áll: az alaptagból és a mozgótagból. A tagokba 19 létrafokot építettek be, teljesen kihúzott állapotban az átfedés 5 foknyi. Tömege 41 kg, támrudakkal nem rendelkezik. Típusa ÖNORMF 4021 JUST Leitern F619 Alaphossza 5 800mm mm Kihúzható hossza mm mm Tűzoltóságokon rendszeresített kötelek Szívótömlő-kötél és szelepkötél: A szelepkötelet a lábszelepes szűrő tehermentesítő szelepének a működtetésére, a szívótömlőkötelet pedig a szívótömlők egymáshoz, illetve fix ponthoz (pl. gépjárműfecskendőhöz) rögzítésére alkalmazzuk Kút(szívótömlő kötél) és szelepkötél: Mindkét kötél főbb jellemzői: műanyagból készülnek, kiterített hosszuk 12 m. Egyik végén 80-as zárkapocs, másik végén ún. "csülökkötés" van. Átmérőjük 8 mm, pászmaszámuk 3 db. Az előírt málházott mennyiség kézi orsóra feltekercselve minimum 1-1 db. A gyakorlatban felcserélhetők. Sugárcső-kötél: Ezek a kötelek a tűzoltótömlők és az egyéb szerelvények rögzítésére, működtetésére vagy egyéb tűzoltói célra használhatók. A sugárcső-kötél kiterített hossza kb. 30 m, átmérője 8 mm. Egyik végén 120 mm hosszú csülök, a másik végén 80-as zárkapocs van. Tömlőtartó kötél: A tömlőtartó-kötél kiterített hossza kb. 2 m, átmérője 8 mm. A két vége egybe van fonva, és itt helyezkedik el a 80-as zárkapocs. (Készenlétben feltekercselve a mászó övön helyezik el.)

28 Mélyszívó kötél: Átmérője 8 mm 30m hosszú 80-as zárkapocs 120-as csülökkötés a végén Pászmaszám 8 28 Mentőkötél: Az életmentésre, tárgymentésre és biztosításra használható kötél két hosszméretben készül: 30 és 50 m-es kivitelben. Átmérője 12 mm, pászmaszáma Anyaga műszál. Egyik végén 120-as zárkapocs van, másik végét 150 mm-es csülökkötés zárja. Követelmény, hogy terhelés alatt csavarodás mentes legyen. Szakítószilárdsága kb kp, szakadási nyúlása pedig a 20-30%-ot nem haladhatja meg. Kötelek vizsgálata: Ellenőrző vizsgálatot kell végezni: Használat előtti és utáni átvizsgálás: A tűzoltóköteleket minden használat előtt, és után szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Sérült kötelet alkalmazni, illetve ereszkedésre, vagy személymentésre használni tilos!

29 29 Oltóanyagok jellemzői Vízszerzési lehetőségek: TERMÉSZETES VÍZSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK a természetben megtalálható helyekről pl.: csermely, ér, - kis mennyiségű folyóvizek jelentősen nem alkalmazhatóak az oltóvíz utánpótlásához, azaz a tűzoltóautók megtáplálásához MESTERSÉGES VÍZSZERZÉSI HELYEK kiépített tűzcsaphálózat, tűzivíz tározó medencék, ivóvíztornyok aljában tövében létrehozott ciszternák tározó medencék Oltóanyagok : azok az anyagok, amelyek az égés egy vagy több feltételét megszüntetik Halmazállapot szerint az oltóanyagok lehetnek: Szilárd (porok, föld, homok stb.) Cseppfolyós (víz, habképző) Gáz (CO 2, halotron, N 2 ) Oltóhatások Az oltóhatás olyan feltételek létrehozása, amelyek egyrészről gátolják az égés feltételeinek kialakulását, másrészről fékezik, majd megszüntetik az égést Egy oltóanyag több oltóhatással rendelkezik fő oltóhatásokkal és alhatásokkal A fő oltóhatás az alhatásokból tevődik össze, azok eredménye. Fő oltóhatások Hűtőhatás Fojtóhatás Antikatalítikus vagy inhibíciós Hűtőhatás: Hőmérséklet csökkentése az anyag gyulladási hőmérséklete alá. A hűtőhatás alhatásai: Párolgási hatás: folyékonyból légnemű halmazállapotba történő átmenetnél a forráspontra hevült oltóanyag gőzzé változik, így nagy hőmennyiséget von el a tűztől. 1l víz-1750 l gőz-2684 Kj Szublimációs hatás: Szilárdból közvetlenül légnemű fázisba megy át az oltóanyag, közben hőt von el. (pl. széndioxid) Bomlási Hatás: az oltóanyag egy része a hőtől alkotóelemeire bomlik szét Kiegyenlítő hatás:a tűztérben a különböző hőfokra felmelegedett rétegeket összekeveri (hőkiegyenlítés) Gátló hatás:csekély hővezető képessége miatt az oltóanyag megakadályozza a hő terjedését, csökkenti a visszagyulladás lehetőségét. Fojtóhatás: Az oltóanyag gőz-, gáz-,köd- vagy porfelhőként, vagy annak rétegeként elzárja az égési fészket, illetőleg az éghető anyagot a levegőtől A fojtóhatás alhatásai: Kiszorító hatás: A levegő oxigénjének az égési fészekből való kiszorítása által jön létre (1 l víz 1750 liter gőz lesz) Elválasztó hatás: Az oltóanyag az égési zónában lévő éghető gőzök, gázok, elégése után megakadályozza az égő anyagból gőzök, gázok ismételt kijutását az égési zónába.(pl. oltóhab terjedése)

30 30 Takaró(fedő)hatás: az oltóanyag ellenállást fejt ki a még képződő gázok gőzök kiáramlási törekvésével szemben. Emulgeáló hatás: A víz az olajtermékekkel keveredve, olyan olaj-víz emulziót hoz létre, amelynél a víz felső rétegének gőzzé válásakor habosodás észlelhető Antikatalítikus vagy inhibíciós oltóhatás: Hő hatására az oltóanyagból olyan gázok, gőzök képződnek, amelyek az égési reakció láncolatát felbontják. Falhatásról beszélünk, ha az oltóanyag szilárd részecskéi ütköznek az égő anyag részecskéivel, melynek következtében megszakad az égés láncolata. Fajtái: Homogén antikatalítikus oltóhatás Heterogén antikatalítikus oltóhatás Homogén antikatalítikus oltóhatás: A gáznemű oltóanyag hő hatására felbomlik, szabad ionok keletkeznek, amelyek beépülve a diffúz égés láncolatába ( az oxigén helyére), annak megszakadását idézik elő. Heterogén antikatalítikus oltóhatás: Kettős folyamat játszódik le.egyrészt az oltóporfelhő falat hoz létre,amelybe az égő részecskék beleütközve elvesztik energiájukat. Másrész a porból hő hatására szabad gyökök képződnek,amik beépülnek az égés láncolatába. Tűzoltáskor az égést az oltóhatások összessége, ill. egyidejű jelenléte szünteti meg Oltóanyagok jellemzése, alkalmazásuk A víz kémiai és fizikai tulajdonságai Vegyjele: H 2 O hidrogén és oxigén ből áll. Kémiailag tiszta állapotban színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Természetben előforduló víz porokat, sókat tartalmaz, ami a víz keménységét határozza meg. Ezek a sók okozzák a víz elektromos vezetőképességét. Fizikai állandók: 1liter vízből 1750 liter vízgőz keletkezik Jellemző tulajdonságai: Halmazállapot változáskor térfogatváltozás: fagyáskor nő 1,1-szeresére párolgáskor nő 1750 szeresére Hőmérséklettől függően változik a sűrűsége 4 C o -on a legsűrűbb a víz Elektromosságot vezeti, ezért elektromos berendezések oltása csak meghatározott szabályok betartásával A VÍZ OLTÓHATÁSAI: -Hűtőhatás -Fojtóhatás -Ütőhatás Hűtőhatás: A víz hőelvonó képességén alapul lángzónába való behatoláskor történő hűtés-hőlekötés- gyúlékony gázok lehűlnek. az égő anyag hőjének lekötése, parázslást, izzást szünteti meg A hűtés hatékonysága függ a vízszemcsék méretétől, illetve a tűzhöz jutás módjától A folyadék gőz átalakulásnál a legnagyobb a hőelvonás Fojtóhatás: A kiszorító hatás a gőzzé váló víz kiszorítja egyrészt az oxigént, másrészt az éghető gázokat az égéstérből. Ha a vízgőz mennyisége eléri a35tf%-ot az égés megszűnik. Alhatásként említhető a takaró hatás pl vízzel való elárasztáskor érvényesül. Ütőhatás: A nagy erővel érkező víz-mechanikai úton- az égő anyagról leszakítja a lángot, így megbontja az égő felületet Tetőbontásra is alkalmas BALESETVESZÉLY!

31 31 Alkalmazott sugárfajták: Kötött sugár Porlasztott sugár Vízköd Kötött sugár: Az ütőhatás érvényesíthető Nagy sugártávolság érhető el vele 20-60m Nehezen megközelíthető tűzfészkeknél Kívűlről történő beavatkozásnál (omlásveszély) Nagy vízkár miatt csak indokolt esetben használható Balesetveszélyes (hatás-ellenhatás érvényesülése) Porrobbanás veszélyes helyen tilos használni Szórt sugár: 2 fajtája van a hosszú szórt és a rövid szórt sugár. A vízcseppek 0,1-1mm A szórt sugár segítségével az optimális vízfelhasználást tudjuk biztosítani megfelelő sugártávolság biztosításával. A szórt vízsugarat célszerű porrobbanás veszélyes helyeken alkalmazni, a por lekötésére. A hosszú szórt sugár tulajdonságai leginkább a kötött sugár tulajdonságaira hasonlítanak. A rövid szórt sugár a porlasztott sugárra hasonlít. Porlasztott vízsugár: A vízcseppek 0,01-0,1mm Kúp alakú vízfüggönyt képez ami a sugárzástól véd. Jó hő lekötő képességgel rendelkezik. Kisebb vízkárt eredményez. Hátránya,hogy viszonylag kicsi a hatótávolsága és a gázcsere és a szél is károsan befolyásolhatja. Vízköd: A vízcseppek nagysága mikron nagyságrendű Nagyon jó hő elvonó képessége van. A gázcsere, ill. erős szél eltérítheti Szilárd anyagok felszíni tüzeinél alkalmas Beégéseknél,parázsló tüzeknél nem mefelelő. Felületi hűtésre alkalmas Turbóreaktív oltógépekkel,ill impulzuspuskával lehet leginkább előállítani A víz alkalmazásának előnyei: Mechanikai energiája bontásra használh Olcsó Nem nyomható össze Semleges kémhatású Nem mérgező Szállítható Nagy a hő elvonó képessége. Gyakorlatilag mindenütt megtalálható. A víz alkalmazásának hátrányai: Fagyásveszély. 0 C o alatt belefagyhat a tömlőbe keringetni kell. Éghető folyadékok dötő része nem oltható vízzel Vízkárok jelentősek lehetnek Egyes anyagok tüzeinél nedvesítőszer használata nélkül eredménytelen (porszerű termékek,gumi stb.) Szerves anyagok megduzzadhatnak Nem használható a víz oltásra. Alkáli, könnyűfémek tüzeinél (robbanás) Olyan helyen,ahol karbidot tárolnak. Magas hőmérsékletű olvadt fémek esetén