MAGYARORSZÁGI LÖSZTÍPUSOK MÁGNESES SZÖVETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ÉS SZEREPÜK A PLEISZTOCÉN KORI KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓKBAN BRADÁK BALÁZS
|
|
- Krisztina Nemesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYARORSZÁGI LÖSZTÍPUSOK MÁGNESES SZÖVETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ÉS SZEREPÜK A PLEISZTOCÉN KORI KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓKBAN BRADÁK BALÁZS Doktori értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományi doktori iskola, Földrajz-meteorológia program Doktori iskola vezetője: DR. NEMES-NAGY JÓZSEF Doktori program vezetője: DR. SZABÓ MÁRIA Témavezető: DR. HORVÁTH ERZSÉBET 2014
2 1. Bevezetés Dolgozatomban a paleomágneses vizsgálatokban általánosan, de a löszkutatásban csak az utóbbi évtizedben elterjedt módszerrel, mágneses szuszceptibilitás anizotrópia (anisotropy of magnetic susceptibility, AMS) mérésekkel vizsgáltam különböző lösztípusokat és paleotalaj mintákat. Az AMS mérések a mágneses szövetet mágneses ásványtani irányból elemző izotermikus remanens mágnesezettség, frekvenciafüggő szuszceptibilitás és pásztázó elektronmikroszkópos mérésekkel egészültek ki. A magyarországi löszök mágneses szövetét feltáró vizsgálatok újdonságnak számítanak Magyarországon, így mind módszertani szempontból, mind a negyedidőszak kutatáshoz, őskörnyezet rekonstrukciókhoz kapcsolódóan számos kérdést vetettek fel (BRADÁK, B. 2009; BRADÁK, B. et al. 2011; BRADÁK, B. KOVÁCS, J. 2014). 2. Mintavételi helyek Az első szakaszban a mintavételezés a Bagi Tefrát tartalmazó egyes feltárásokban a tefra feletti löszös egységből történt, az esetleges szél-, illetve ülepedési irányok meghatározása céljából (Bag, Basaharc, Dunaszekcső, Galgahévíz, Hévízgyörk, Isaszeg, Sióagárd) (BRADÁK, B. 2009). Ezt követően a különböző löszváltozatok elkülönítése lett a fő irányvonal, melynek során áthalmozott, átkevert löszváltozatokat mintáztam (Hévízgyörk, Lovasberény, Vácbottyán, Verőce). A kutatás harmadik szakaszában az egyes mágneses szövetek közti lehetséges kapcsolat meghatározása lett a fő cél, ezért egy adott feltárás (Cérnavölgy) jellegzetes rétegeinek szövetét elemeztem (BRADÁK, B. et al. 2011; BRADÁK, B. KOVÁCS, J. 2014) 3. Mintavételi és vizsgálati módszerek A mágneses szuszceptibilitás anizotrópia vizsgálataim során KLY-1, illetve KLY-2 Kappabridge típusú műszereket (Geofyzika, Brno) használtam. A letisztított felületű feltárásból az irányított mintavétel során egy mintatömböt emeltem ki, vagy műanyag mintavevő hengereket használtam. A kocka alakú minták esetén a vizsgált szelvényből vízszintes felület tömböt faragtam ki. A faragványon még a falból való kiemelés előtt feltüntettem az északi irányt. A kiemelt tömbből még a terepen, vagy a laboratóriumban 2x2x2 cm oldalélű kockákat faragtam. A kifaragott löszkockákat vízüveg (Na 2 SiO 3 ) híg
3 oldatának beitatásával fixáltam. A műanyag hengerben vett minták esetén a fenti műveletrészekre értelemszerűen nem volt szükség. Az AMS meghatározásakor mintánként összesen tizenöt mérést végeztem el (Jelinek-eljárás). A mérés során kapott adatok számítógépes feldolgozásával állítottam elő az anizotrópia jellemzőit (κmax, κint, κmin. és ezek irányai). A főszuszceptibilitásokból: P=κmax/κmin (NAGATA, T. 1961;); L=κmax,/κint (BALSLEY, J. R. BUDDINGTON, A. F. 1960), F=κint/κmin (STACEY, F. D. et al, 1960) egyenletek alapján határoztam meg a mérőszámokat. A mágneses ásványtani jellemzők meghatározására telítési mágnesezettség (IRM) méréseket végeztem. A természetes remanens mágnesezettség (NRM) meghatározása után több lépcsőben, a minta z tengely irányában Molspin pulse mágnesezővel 20-tól 1000 mt-ig, illetve a cérnavölgyi minták esetén 10 mt-tól 1000 mt-ig terjedő térben mágneseztem az anyagot és JR-4 magnetométerrel mértem az IRM intenzitás értékeket. A Cisowski-teszt (CISOWSKI, S. 1981) a mágneses szövetet alkotó ferromágneses összetevő uralkodó szemcsemérete, több- (MD), vegyes- vagy egydoménű (SD) jellegét mutatja. A kísérlet első fele egyezik az IRM vizsgálatoknál ismertetettekkel. A felmágnesezést követően a mintát Demag műszerrel 3-tól 100 mt-igy terjedő térben, 18 lépésben mágneseztem le. Adott minta frekvenciafüggő szuszceptibilitása a minta alacsony (κ LF ), majd magas frekvencián (κ HF ) megmért szuszceptibilitásának százalékos értékben kifejezett aránya (κ FD =100(κ LF -κ HF )/κ LF ). A laboratóriumi vizsgálatok során Bartington MS2 műszer segítségével határoztam meg az egyes minták alacsony (460 Hz) és magas (4,6 khz) frekvencián mért szuszceptibilitását. 4. Tézisek 1. tézis. A módszer alkalmazhatóságának kérdése pontszerű mintavételi helyekről származó mintákon. Mivel magyarországi feltárásokból származó mintákon célirányosan a mágneses szövet jellemzésére nem végeztek mágneses szuszceptibilitás anizotrópia mérést, ezért az első vizsgálatok a módszer alkalmazhatóságát tesztelték. A vizsgálataim alapján egyértelművé vált, hogy a szuszceptibilitás anizotrópia mérések alkalmazhatók különböző megtartású löszváltozatokon, szövetük anizotróp és elemezhető, az eredmények később a környezetrekonstrukciós vizsgálatokhoz felhasználhatók.
4 2. tézis. A mágneses szuszceptibilitás anizotrópia vizsgálatok során alkalmazott eddigi statisztikai, elemző módszerek alkalmazhatóságának kérdésköre és kritikája a magyarországi löszök esetén. A különböző anyagok mágneses szövetének jellemzésére az AMS mérések során kapott főszuszceptibilitásokból (minimum, intermedier és maximum szuszceptibilitás) képzett mérőszámokat (anizotrópia foka, P; fóliáció, F; lineáció, L; és ellipszoid alak, E) használják, és ezeket különböző statisztikai elemzésnek vetik alá. Az 1960-as évektől számos módszer terjedt el (pl. hisztogram-elemzések, Flinn-; Jelinek-; Tauxe-diagram; stb.), ám a löszök jellemzésére, kínai löszváltozatok elkülönítésére alapozva egyedül LIU, X., et al (1988) vállalkozott. A kínai vizsgálatokkal szemben, amely két, akár terepi vizsgálatokkal is megkülönböztethető üledéktípus mágneses szövetének tulajdonságait vetette össze statisztikai elemző módszerek segítségével, jelen vizsgálataim során több feltárásból származó, változatos makroszkópos tulajdonságú (pl. homogén, vagy finoman rétegzett üledékes szerkezet) löszváltozatok jellemzésével és csoportosításával próbálkoztam. A magyarországi löszökön végzett vizsgálataim során egyértelművé vált, hogy bár a különböző, eddig használt elemzések segítségével nagy vonalakban elkülöníthetők a löszváltozatok, de nem képezhetők egyértelmű, átfedések nélküli, nagy biztonsággal megkülönböztethető csoportok. 3. tézis. Az AMS eredmények és elemzési módszerek szerepe és lehetőségei őskörnyezetrekonstrukciókban. A döntően statisztikai módszerekre épülő elemzések mellett az AMS vizsgálatok során leggyakrabban használt módszer a főszuszceptibilitások irányainak megjelenítése sztereografikus projekción. A magyarországi löszök mágneses szövetének elemzése során ez a módszer adta a legjobban értékelhető eredményeket. Az egyes főszuszceptibilitások elhelyezkedése, csoportosulásának/szórt elhelyezkedésének mértéke a sztereografikus projekción nem csak a szövet mérőszámairól hordozhat információt, hanem pl. a poranyag ülepedésének körülményeiről (szállítási-ülepedési irányok, domborzati viszonyok) a lösz (és paleotalaj egységek) áthalmozódásának módjáról (az áthalmozó közeg energiájáról), vagy az esetleges talajosodási folyamatokról is. A komplex őskörnyezet rekonstrukció (szállításiülepedési irányok, domborzati viszonyok, talajosodás) felé mozduló vizsgálataim túlmutatnak az eddigi nemzetközi szinten megjelent, löszökkel kapcsolatos publikációkon (pl. BEGÉT, J. E. et al 1990; LAGROIX, F. BANERJEE, S. K. 2002, 2004a, b; MATASOVA, G. KAZANSKY, A. Y. 2004; NAWROCKI, J. et al. 2006), amelyek, LIU, X. et al. (1988) kivételével, elsősorban a lehetséges paleoszélirányok kimutatására fókuszáltak. 4. tézis. A magyarországi löszök mágneses szövetét alkotó ásványok meghatározása.
5 A löszök mágneses szövetének vizsgálata során elengedhetetlen a mágneses szövetet alkotó ásványok meghatározása. Az elvégzett mágneses ásványtani kísérletek során (pl. telítési mágnesezettség vizsgálatok, frekvenciafüggő szuszceptibilitás mérések, Cisowski-teszt) a vizsgált löszminták mágneses szövetében a ferromágneses, többdoménű, durvább szemű magnetit bizonyult a mágneses szövetet alkotó domináns összetevőnek. A paleotalajok esetén a többdoménű magnetit mellet megjelennek egydoménű, finomszemű magnetitek is, melyek eredete talajképződési folyamatokra vezethető vissza. 5. tézis. Komplex felszínfejlődési modell felvázolása egy adott feltárásban a különböző rétegek mágneses szövetének vizsgálatával. A pontszerű mintavételezést és az elemzéseket követően, egy adott feltárás (Cérnavölgy, Vértesacsa) részletes vizsgálata zajlott a különböző rétegek mágneses szövetének és a szövetek közt fennálló lehetséges kapcsolatok föltárásának céljából. A cérnavölgyi löszváltozatok és paleotalajok vizsgálata eddig löszökben nem azonosított mágneses szövetet (nagy szállítási energiát feltételező pencil szövet), illetve paleotalajokban megfigyelhető, vertikálisan ható, pedogén folyamatokra utaló fordított (inverz) szövetet mutatott ki. A cérnavölgyi komplex vizsgálatokból kiindulva a mágneses szövet vizsgálatok és az azt kiegészítő más mágneses ásványtani kísérletek alapján olyan felszínfejlődési modellt sikerült fölállítanom, mely részletes őskörnyezeti leírást adhat mind a glaciális (vagy stadiális), az enyhébb talajképződési, illetve a kettő közötti átmeneti időszakokról és egyben rávilágít a mágneses szövet jellemzésénél, tipizálásánál alkalmazandó dinamikus szemlélet szükségességére. 5a. tézis. A poranyag ülepedése és a löszképződés időszaka a típusos lösz szövetének képződési körülményeinek leírása vizsgálataim alapján. A poranyag az eljegesedések alatt, száraz-félszáraz sztyepp környezetben (~ mm/év becsült csapadék a frekvenciafüggő szuszceptibilitás értékek alapján) ülepedett le (1. ábra). Az ülepedés domborzati körülményeit jól tükrözi az anyag mágneses szövete. Közel vízszintes felszínre történt felhalmozódás során a minták maximum és intermedier szuszceptibilitás irányai által kirajzolt ülepedési sík a sztereografikus projekció peremén, a minimumok által jelzett ülepedési pólus a projekció közepén helyezkedik el (1. ábra). A maximum és intermedier irányok elhanyagolható mértékben csoportosulnak, csak jelentős számú minta esetén (min minta) lehetséges a por ülepedés irányának közelítő meghatározása. A Bagi Tefra fedőjéből rendelkezésre álló kellő számú minta vizsgálatai alapján megállapítottam, hogy a Bagi Tefra képződését követő időszakban ÉK-DNy-i uralkodó ülepedés iránnyal számolhatunk, amelyhez egy másodlagos ÉNy-DK-i tengely
6 kapcsolódik. Ezek az irányok megegyeznek a jelenkori uralkodó szélirányokkal, a különbség, hogy az említett időszakban inkább a keleties szelek lehettek uralkodóbbak (1. ábra). A minimum irányok eltérése az ülepedési pólustól ha a terepi megfigyelések alapján a tömegmozgásos jelenségeket és az esetleges utólagos neotektonikai hatást kizárhatjuk lejtőn való ülepedést tükröznek. Ebben az esetben a lejtés iránya a minimum irányok kitérésével ellentétes irány (1. ábra). 5b. tézis. Felismertem az enyhébb interglaciális (vagy interstadiális) periódusok talajképző folyamatainak hatását a mágneses szövet változásában. A pleisztocén csapadékosabb klímaszakaszában (~650 mm/év becsült csapadék) zajló talajképződést a paleotalajok jelentős szuperparamágneses ásványtartalma jelzi. A vizsgált minták szövetében a talajszelvényben ható vertikális folyamatokra (pl. leszivárgás, anyagvándorlás) utal a paleotalajok szövetének átalakulása. Az inverz szövet kialakulásának mértéke (maximum szuszceptibilitás inklinációjának és az ülepedés pólusának különbsége) ebben az esetben a talajosodás mértékének, így a talajt kialakító éghajlati sajátosságoknak is az indikátora lehet (pl. Cérnavölgy különböző paleotalaj szintjeinek mágneses szövete). A talajképződés alatt ható biogén folyamatok átkeverő szerepe a vártnál kisebb mértékben befolyásolta a vizsgált dunaszekcsői minta szövetét. A makroszkóposan állat- és gyökérjáratokkal erősen átjárt minta szövete a típusos, bolygatatlan löszökéhez volt hasonló. Az egyetlen átkeveredésre utaló különbség a főszuszceptibilitások szórtabb elhelyezkedése a sztereografikus projekción. 5c. tézis. Jellemeztem az átmeneti periódusokat a pleisztocén klímaciklusok között kapcsolatot kerestem az áthalmozott löszök mágneses szövete és a szállítási energia változása között. A talajképződési folyamatot nem közvetlenül követi egy újabb porhullási periódus. A két fő szakasz közti átvezető időszak egy szintén jelentős mennyiségű, de feltehetően rapszodikusabb, hosszabb időközönként érkező csapadékhullással jellemezhető eróziós periódus. A talajképződési periódus végén, és/vagy a löszképződési periódus elején szélsőségesebbé váló éghajlatot az áthalmozott löszök szövete is tükrözi (1. ábra). Az enyhe irányítottságot mutató típusos lösz szerkezetének átalakulása különböző szállítási energiák hatására a következőképpen alakulhat: Az anyagot érő kis energiájú áthalmozás esetén a főszuszceptibilitás irányok csoportosulása figyelhető meg. Nő a lineáció, mellyel párhuzamosan csökken a fóliáció, és az anizotrópia foka is (1. ábra). Az lapított szuszceptibilitás ellipszoid triaxiálissá (háromtengelyűvé), majd nyújtottá válhat. Ebben az esetben a terepi vizsgálatok során nem mindig azonosítható
7 finoman rétegzett üledékes szerkezet, csak a mágneses szövet tükrözi a folyamatot. A szövet kialakítója lehet kis energiájú, felületi leöblítéshez kapcsolható lamináris áramlás, illetve talajfolyásos jelenségekhez kapcsolt anyagmozgás. A szállítási energia növekedése a mágneses szövet átkeveredéséhez vezet. Ezekben az esetekben a főszuszceptibilitások csoportjai fölbomlanak, csak nehezen azonosíthatók az áthalmozás irányai. Érdekesség, hogy a terepi vizsgálatok során jól azonosíthatók az áthalmozásra utaló laminák, tehát az előbbi közegnél mindenképpen erősebb szállítási energiával számolhatunk. A szállítási energiák és irányaik rapszodikus változásakor összetett szövet jöhet létre, különböző mértékben és számban csoportosuló maximumokkal, a több elkülönülő csoport miatt kialakuló csökkenő anizotrópia fokkal. A terepi vizsgálatok ennél a szövetnél változatos szemcseméretű lemezes rendszert mutatnak. A tovább növekvő energiával a szállítási irányok egyértelművé válnak, a főszuszceptibilitás csoportok egyre szorosabb egységeket alkotnak (pl. Lovasberény Verőce áth. Vácbottyán áth. sorozat) (1. ábra). A löszöknél megfigyelt legerősebb szállítási közegre utal az irányított pencil szövet. Ilyen mágneses szövetet feltételezhetően turbulens áramlás alakít ki (pl. Cérna-völgy, L3 áth réteg). Ekkor a közegben a szemcsék már nem hosszanti irányban helyezkednek el, hanem a szállítási irányra merőlegesen görgetődnek előre. A komplex elemzés során, amely az egyszerű mérőszám-elemzésektől a különböző összekapcsolt módszerekig tartott, bonyolult kép alakult ki a löszök mágneses szövetének természetéről. Bonyolult a kép abban az esetben, ha az egyes csoportok teljes elkülönítésére törekszünk, mert ez teljes biztonsággal és bizonyossággal nem lehetséges. El kell szakadnunk attól a szemlélettől, hogy mindent halmazokba szeretnénk sorolni bár az elemzési módszerek jelentős része szinte kényszerít erre és dinamikus szemlélettel, folyamatában szükséges a löszök mágneses szövetének fejlődését vizsgálni. Az egyes elemzési módszerek megléte sem hiábavaló, az így kialakult csoportok adják azokat az állapotokat, melyek közt a kapcsolatot kialakító-átalakító földtani folyamatokat a halmazok átfedő részei jelentik..
8 1. ábra: Felszínalakító folyamatok és lehetséges indikátoraik a mágneses szövetben Irodalom BALSLEY, J. R. BUDDINGTON, A. F. 1960: Magnetic Susceptibility Anisotropy and Fabric of Some Adirondack Granites and Orthogneisses, American Journal of Science, 258-A, pp. 6-20, in: HROUDA, F. 1982: Magnetic anisotropy of rock and its application in geology and geophysics, Geophysical Survey 5, pp BEGÉT, J. E., STONE, B. D., HAWKINS, B. D. 1990: Paleoclimatic forcing of magnetic susceptibility variations in Alaskan loess during the late Quaternary, Geology 18, pp BRADÁK, B., Application of anisotropy of magnetic susceptibility (AMS) for the determination of paleo-wind directions during the accumulation period of Bag Tephra, Hungary. Quaternary International 198, BRADÁK, B., THAMÓ-BOZSÓ, E., KOVÁCS, J., MÁRTON, E., CSILLAG, G., HORVÁTH, E., Characteristics of Pleistocene climate cycles identified in Cérna Valley loess paleosol section (Vértesacsa, Hungary). Quaternary International, 234,
9 BRADÁK, B., KOVÁCS, J. 2014, Quaternary surface processes indicated by the magnetic fabric of undisturbed, reworked and fine-layered loess in Hungary. Quaternary International 319, pp HROUDA, F., JANÁK, F., REJL, L., WEISS, J. 1971: The Use of Magnetic Susceptibility Anisotropy for Estimating the Ferromagnetic Mineral Fabrics of Metamorphic Rocks, Geological Research 60, pp LAGROIX, F. - BANERJEE, S. K. 2002: Paleowind direction from the magnetic fabric of loess profile in central Alaska, Earth and Planetary Science Letters 195, pp LAGROIX, F. - BANERJEE, S. K. 2004a: Cryptic post-depositional reworking in aeolian sediments revealed by the anisotropy of magnetic susceptibility, Earth and Planetary Science Letters 224, pp LAGROIX, F. - BANERJEE, S. K. 2004b: The regional and temporal significance of primary aeolian magnetic fabrics preserved in Alaskan loess, Earth and Planetary Science Letters 225, pp LIU, X., XU, T., LIU, T 1988: The Chinese loess in Xifeng, II. A study of anisotropy of magnetic susceptibility of loess from Xifeng, Geophysical Journal 92, pp MATASOVA, G. KAZANSKY, A. Y. 2004: Magnetic properties and magnetic fabrics of Pleistocene loess/palaeosol deposits along west-central Siberian transect and their palaeoclimatic implications, Geological Society, London, Special Publications 238, NAGATA, T. 1961: Rock Magnetism, Maruzen, Tokio, 320 p. NAWROCKI, J.,POLECHOŃSKA, O.,BOGUCKIJ, A.,ŁANCZONT, M. 2006: Palaeowind directions recorded in the youngest loess in Poland and western Ukraine as derived from anisotropy of magnetic susceptibility measurements, Boreas 35, pp STACEY, F.D., JOPLIN, G., LINDSAY, J. 1960: Magnetic Anisotropy and Fabric of Some Foliated Rock from S.E. Australia, Geofiz. Pura. Appl. 47, pp , In: HROUDA, F. 1982: Magnetic anisotropy of rock and its application in geology and geophysics - Geophysical Survey 5, pp
10 Bradák Balázs témával kapcsolatos publikációi BRADÁK, B., KOVÁCS, J Quaternary surface processes indicated by the magnetic fabric of undisturbed, reworked and fine-layered loess in Hungary, Quaternary International 319, (1,962, 2014) BRADÁK, B., THAMÓ-BOZSÓ, E., KOVÁCS, J., MÁRTON, E., CSILLAG, G., HORVÁTH, E., Characteristics of Pleistocene climate cycles identified in Cérna Valley loess-paleosol section (Vértesacsa, Hungary). Quaternary International, Volume 234, Issues 1 2, 1 April 2011, (1,962, 2014) BRADÁK, B., MÁRTON, E., HORVÁTH, E., CSILLAG, G., 2010: Pleistocene climate and environment reconstruction by the paleomagnetic study of a loess-paleosol sequence (Cérna Valley, Vértesacsa, Hungary). Central European Geology, 52/1, 31 42, DOI: /CEuGeol BRADÁK B., Application of anisotropy of magnetic susceptibility (AMS) for the determination of paleo-wind directions during the accumulation period of Bag Tephra, Hungary. Quaternary International 198, (1,962, 2014) BRADÁK, B., CSILLAG G., HORVÁTH E. (2008): Pleisztocén felszínalakító folyamatok és klímaciklusok tükröződése a löszök mágneses szövetében (cérna-völgyi feltárás, Vértes). IV. Földrajzi Konferencia kötete, Debrecen, ISBN BRADÁK B. (2007): A zavartalan településű és az áthalmozott löszök mágneses szövetének jellemzése mágneses szuszceptibilitás anizotrópia (AMS) mérésekkel. Földtani Közlöny 137/4, BRADÁK B. (2006): Meghatározható-e a paleoszélirány löszfeltárások mágneses szuszceptibilitás anizotrópia vizsgálatával? - Válaszok Bulla Bélának. Földrajzi Közlemények, 130 (54)/3-4,
Extended abstract. Földtani Közlöny 137/4, (2007), Budapest
Földtani Közlöny 137/4, 541-556. (2007), Budapest A zavartalan településű és az áthalmozott löszök mágneses szövetének jellemzése mágneses szuszceptibilitás anizotrópia (AMS) mérésekkel The magnetic fabric
RészletesebbenA Kárpát Pannon térség oligocén utáni deformációi mágneses anizotrópia mérések alapján. OTKA K Zárójelentés
A Kárpát Pannon térség oligocén utáni deformációi mágneses anizotrópia mérések alapján OTKA K 68171 Zárójelentés Márton Péter, Mártonné Szalay Emő, Pethe Mihály A pályázat célja a Kárpát Pannon térség
RészletesebbenGEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron
GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenHosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével
Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenMAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100
MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi
RészletesebbenKISLÉPTÉKŰ HETEROGENITÁS VIZSGÁLATOK TÖRMELÉKES ÜLEDÉKEKBEN RÖNTGEN KOMPUTER TOMOGRÁF ALKALMAZÁSÁVAL
KISLÉPTÉKŰ HETEROGENITÁS VIZSGÁLATOK TÖRMELÉKES ÜLEDÉKEKBEN RÖNTGEN KOMPUTER TOMOGRÁF ALKALMAZÁSÁVAL Doktori (PhD) értekezés tézisei HUNYADFALVI ZOLTÁN Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék
RészletesebbenKONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA
Földmágneses módszerek: paleo- és archeomágneses mérések, földtani alkalmazások Alkalmazott földfizika gyakorlat KONTINENSVÁNDORLÁS REKONSTRUKCIÓJA A mágneses anomáliák mintázata alapján rekonstruálhatjuk
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenPhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenA PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN
A PORVIHAROK ÉS A HULLÓPOROS SZEDIMENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE A TALAJKÉPZŐDÉSBEN Varga György 1 Kovács János 2,3 Bradák Balázs 1 Szeberényi József 1 Kiss Klaudia 1 1 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
RészletesebbenA negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!
A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenGeoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban
Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer
RészletesebbenMikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév
Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenRejtőzködő karbonátok azaz górcső alatt a löszök másodlagos karbonátjai
Rejtőzködő karbonátok azaz górcső alatt a löszök másodlagos karbonátjai Horváth Erzsébet habilitált egyetemi docens erzsebet.horvath@geology.elte.hu Barta Gabriella PhD hallgató gabriellabarta86@googlemail.com
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földtudományi Doktori Iskola, Földrajz-meteorológia program
MAGYARORSZÁGI LÖSZTÍPUSOK MÁGNESES SZÖVETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE ÉS SZEREPÜK A PLEISZTOCÉN KORI KÖRNYEZETREKONSTRUKCIÓKBAN Bradák Balázs 2014 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar,
RészletesebbenA MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS
A MIKROSZKOPIKUS GOMBÁK, MINT A MÁSODLAGOS SZERVES AEROSZOL ELŐVEGYÜLETEINEK LEHETSÉGES FORRÁSAI Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Hajba-Horváth Eszter okleveles környezetkutató Témavezetők:
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
RészletesebbenRadon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban
Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban * UNIV. BUDAPESTINENSIS DE EÖTVÖS NOM. * FACULTAS SCI. NAT. Nagy Hedvig Éva Környezeti földtudomány program, II.
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító
RészletesebbenEOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN
EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN SZABÓ DÓRA SZILVIA Alcím mintájának szerkesztése KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
Részletesebbenóra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6
Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenNéhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve.
Néhány aczélfajta Összehasonlítása egymással, a nikkellel és a moraviczai magnetittel remanens mágnességükre nézve. l)i". Aht Antal egyetemi tanártól. Az 1891-ben végzett vizsgálataimhoz, a mikor a moraviczai
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
Földtudományi BSc METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések céljai: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
Részletesebben2010. január 31-én zárult OTKA pályázat zárójelentése: K62441 Dr. Mihály György
Hidrosztatikus nyomással kiváltott elektronszerkezeti változások szilárd testekben A kutatás célkitűzései: A szilárd testek elektromos és mágneses tulajdonságait az alkotó atomok elektronhullámfüggvényeinek
RészletesebbenImpulzus alapú Barkhausen-zaj vizsgálat szerkezeti acélokon
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Impulzus alapú Barkhausen-zaj vizsgálat szerkezeti acélokon Bükki-Deme András Témavezető: Dr. Szabó István DEBRECENI EGYETEM Fizika Doktori Iskola Debrecen, 2011
RészletesebbenMélyfúrás-geofizikai eredmények a bátaapáti kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata
kutatásokban felszíni kutatófúrások vizsgálata Szongoth Gábor, Bánné Győri Erzsébet (Geo-Log), Galsa Attila (ELTE & Geo-Log) Bevezetés Az RHK KHT megbízásából 1996-2006 közt 64 fúrás kb. 8000m hossz, 44
RészletesebbenXXI. NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ
XXI. NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ Szaszák Norbert II. éves doktoranduszhallgató, Dr. Szabó Szilárd Miskolci Egyetem, Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Tanszéke 2013. Összefoglaló Doktori téma: turbulenciagenerátorok
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenNémet: középfokú, C típusú állami nyelvvizsga (2005) Angol: alapfok
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK Név: Póliska Csaba Születés helye, ideje: Miskolc, 1977. 06. 05 Anyja neve: Faggyas Irén Állandó lakcím: 3526 Miskolc, Eperjesi út 4/A fszt. 2. Telefon: +36-70/3647567
Részletesebbenmeghatározása műanyagok ultrahangos hegesztése közben, a bemeneti villamos impedancia alapján
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.3 2.5 A hegesztés minőségének roncsolásmentes meghatározása műanyagok ultrahangos hegesztése közben, a bemeneti villamos impedancia alapján Tárgyszavak:
RészletesebbenGeofizikai kutatómódszerek I.
Geofizikai kutatómódszerek I. A gravitációs és mágneses kutatómódszer Dr. Szabó Norbert Péter egyetemi docens Miskolci Egyetem Geofizikai Intézeti Tanszék e-mail: norbert.szabo.phd@gmail.com 1. A gravitációs
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
Mágneses szuszceptibilitás mérése (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2006. március 12. (hétfő délelőtti csoport) 1. A mérés elmélete Az anyagok külső mágneses tér hatására polarizálódnak. Általában az
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenFELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2019 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tantárgyleírás
RészletesebbenSZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus
SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus 1. Bevezetés 2. A szél munkavégzése és hordalékszállítása 3. A szélfújta kőzetek jellemzése és területi elhelyezkedése
RészletesebbenA II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása
Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés
SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között Doktori (PhD) értekezés Földesi Petra Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:
RészletesebbenFÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN
FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenEolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi
RészletesebbenTranszformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken
Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.
RészletesebbenA RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz
RészletesebbenN I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:
N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,
RészletesebbenGEOFIZIKAI MÉRÉSEK. Földtudományi mérnöki mesterszak / Geofizikusmérnöki szakirány. 2017/18 II. félév. A kurzus ebben a félévben nem indult
GEOFIZIKAI MÉRÉSEK Földtudományi mérnöki mesterszak / Geofizikusmérnöki szakirány 2017/18 II. félév A kurzus ebben a félévben nem indult TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi
RészletesebbenKémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval
Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.
RészletesebbenAMORF ÉS NANOSZERKEZETŰ ANYAGOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI, ELŐÁLLÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS BEVEZETÉS KÉT TIPIKUS ALKALMAZÁS
Dr. Szabó Sándor AMORF ÉS NANOSZERKEZETŰ ANYAGOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSAI, ELŐÁLLÍTÁS ÉS FEJLESZTÉS BEVEZETÉS Az elmúlt 15 évben számos olyan gyakorlati alkalmazás terjedt el, amely speciális amorf és nanoszerkezetű
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenA MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA
A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A jég jelentős és különleges felszínalakító tényező. Hatása jelenleg a szárazföldek felszínének kb. 10%-án érvényesül A jégtakarók mai kiterjedése nagyjából 15 millió
RészletesebbenArcheometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/
Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenGEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)
Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től
RészletesebbenHullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén
Hullámtéri feltöltõdés vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Felsõ-Tisza vidékén Vass Róbert 1, Dr. Szabó Gergely 2, Dr. Szabó József 3 Debreceni Egyetem, Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenA vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok
A vulkáni kitöréseket megelőző mélybeli magmás folyamatok Jankovics M. Éva MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport SZTE ÁGK Vulcano Kutatócsoport Szeged, 2014.10.09. ábrák, adatok forrása: tudományos publikációk
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenVÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
RészletesebbenA bioinformatika oldaláról a Human Protein Szervezet (Human Protein Organization HUPO) alelnöke bemutatta, hogy az ő szakterületükön.
1025 Folyóiratszemle Sedransk, N. Young, L. J. Kelner, K. L. Moffitt, R. A. Thakar, A. Raddick, J. Ungvarsky, E. J. Carlson, R. W. Apweiler, R. Cox, L. H. Nolan, D. Soper, K. Spiegelman, C.: Legyenek nyilvánosak
RészletesebbenDinamikus programozás alapú szivattyú üzemvitel optimalizálási technikák (főként) kombinatorikus vízműhálózatokra
Systeemitekniikan Laboratorio Dinamikus programozás alapú szivattyú üzemvitel optimalizálási technikák (főként) kombinatorikus vízműhálózatokra Bene József HDR, Dr. Hős Csaba HDR, Dr. Enso Ikonen SYTE,
RészletesebbenNegyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000
Negyedidőszaki üledékek vizsgálata a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében (MTA FKI) 1970-2000 BALOGH JÁNOS 1 - DI GLERIA MÁRIA 2 -KIS ÉVA 3 - SCHWEITZER FERENC 4 Bevezetés Magyarország
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenMintavétel fogalmai STATISZTIKA, BIOMETRIA. Mintavételi hiba. Statisztikai adatgyűjtés. Nem véletlenen alapuló kiválasztás
STATISZTIKA, BIOMETRIA. Előadás Mintavétel, mintavételi technikák, adatbázis Mintavétel fogalmai A mintavételt meg kell tervezni A sokaság elemei: X, X X N, lehet véges és végtelen Mintaelemek: x, x x
RészletesebbenAz ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október
Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai
RészletesebbenKéprekonstrukció 3. előadás
Képrekonstrukció 3. előadás Balázs Péter Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Szegedi Tudományegyetem Computed Tomography (CT) Elv: Röntgen-sugarak áthatolása 3D objektum 3D térfogati kép Mérések
RészletesebbenTisztelt Konferencia szervezık, Tisztelt Olvasók!
Válaszok Szenthe István "Csacskaságok csöppnyi csokra a "Karsztfejlıdés IX." mezejérıl" c. poszteréhez, amelyet bemutatott a X. Karsztfejlıdés konferencián, 2007 március 24-én. Tisztelt Konferencia szervezık,
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenBevezetés. Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 302 311. COMPLEX INVESTIGATION OF THE SÜTTŐ LOESS-PALEOSOL SEQUENCE. Abstract
Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 302 311. A SÜTTŐI LÖSZ-PALEOTALAJ SOROZAT KOMPLEX VIZSGÁLATA Horváth Erzsébet Novothny Ágnes Barta Gabriella COMPLEX INVESTIGATION OF THE SÜTTŐ LOESS-PALEOSOL SEQUENCE
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenA negyedidőszaki környezetváltozások hatása a talajképződésre a Mátra és a Mátraelőtér példáján
Földtani Közlöny 132/különszám, 43-51 (2002) Budapest A negyedidőszaki környezetváltozások hatása a talajképződésre a Mátra és a Mátraelőtér példáján The imprints of Quaternary environmental change preserved
Részletesebbena felszíni vízlefolyás hatására
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE
KDI. Beszámoló 2010. 06. 07. Petrovszki Judit: A PANNON-MEDENCE MEANDEREZŐ VÍZFOLYÁSAINAK KANYARFEJLETTSÉG-ELEMZÉSE Témavezető: dr. Timár Gábor Szárazföldi szeizmikus szelvény: TWT 0 500 1000 1500 2000
RészletesebbenXVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola XVIII-XIX. SZÁZADBAN KÉZMŰVES TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÍTETT KOVÁCSOLTVAS ÉPÜLETSZERKEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Tézisfüzet
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenNéhány adat a bükki töbrök mikroklímájához
1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu
RészletesebbenTÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP Június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2014. Június 27. A munkacsoport tagjai: az éves hőveszteségek-hőterhelések elemzése
Részletesebben