Határ menti együttmûködés az Európai Unióban KÖSZÖNTÕ

Átírás

1 KÖSZÖNTÕ Ez a kiadvány a számvetés szándékával készült. Lezárult a 000. évi Magyar-Szlovák Kisprojekt Alap éves programja. A nyertes pályázók még egyszer visszagondolnak az elvégzett munkára, a pályázatírás nehéz idõszakára, a megvalósítás buktatóira, és a jól végzett munka biztos tudatában összefoglalják tapasztalataikat. Tevékenységük és a megvalósult projektek eredményeinek bemutatása kiadványunk fõ célja. Az integrációs folyamat felgyorsulásával lényeges kérdéssé vált az egyes országok közös határvidékén tapasztalható gazdasági különbségek feloldása és a határ menti együttmûködések dinamizálása. Az indulást az 996-ban elfogadott területfejlesztési és területrendezési törvény jelentette, amely megalkotta a regionális fejlesztés jogi és intézményi alapjait. Ezt a folyamatot segítette az Európai Unió Phare programja, amelynek célja Magyarország felkészítése volt a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alapok fogadására. A tagállamok és a csatlakozó államok közti kapcsolatok fejlesztésére - ami 999-tõl kezdõdõen a kelet-közép-európai országok egymás közötti viszonyának javítását is célozta - indította el az Európai Unió az Interreg programot. A Phare programok egy-egy ország területfejlesztési gyakorlatának kiformálásához járultak hozzá, míg a Phare CBC programok az egyes csatlakozó országok egymáshoz való viszonyában jelentettek komoly segítséget. A közös munka során igazodnak egymáshoz a területfejlesztés intézményei, a szakértõk fontos tapasztalatokat adnak át egymásnak. Az összecsiszolódás így nem csak az Európai Unió országaival történik meg, hanem a csatlakozó országok között is. Az együttmûködés eddigi legnagyobb hozadéka a szemléletváltás és a személyes kapcsolatok megerõsödése volt. Az Európai Unió mûködésének egyik fõ elve, a partnerség valósult meg a határ menti 000. évi Közös Kisprojekt Alap projektjeinek sikeres megvalósításával. Az együttmûködések továbbfejlesztéséhez minden jelenlegi és jövõbeni partnerünknek további jó munkát kívánunk! Uszta József DPAO Határ menti együttmûködés az Európai Unióban Európában a szomszédos határ menti régiók közötti együttmûködés nagy hagyománnyal rendelkezik. Már az 50-es években, röviddel a II. világháborút követõen sok európai határ menti terület képviselõi találkoztak annak érdekében, hogy megtárgyalják a határsorompók megszüntetésének és a határon átnyúló együttmûködésnek a lehetõségeit. Céljuk az embereket és intézményeket elválasztó korlátok és korlátozások megszüntetése és ezzel az életszínvonal javítása volt az egymással szomszédos régiókban. A határ menti és határon átnyúló régiók fokozottabban érvényesítették politikájukat az 97-ben alapított Európai Határ menti Régiók Szövetségének segítségével (AGEG), amely szoros kapcsolatokat épített ki az Európa Tanáccsal, az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a nemzeti kormányokkal. A 80-as évek végén az európai belsõ piac megvalósulása, valamint a Kelet-Közép-Európában zajló demokratikus fejlõdés még átjárhatóbbá tették a nemzeti határokat. Világossá vált az is, hogy az európai integráció a határ menti régiókat elõnyben részesítõ politikát követel meg. Az EU regionális politikája elsõsorban Dél- és Nyugat-Európa számára nyújtott megoldást egy új közösségi kezdeményezés keretében Interreg I megjelöléssel. A külsõ határok mentén fekvõ tagállamok és a nem tagállamok közötti határ menti együttmûködési program során a tagállamra esõ programrészt az Interreg IIA program pénzügyi keretébõl finanszírozták. Ausztria 995-ös taggá válása után az elsõ magyar Phare CBC program az osztrák-magyar határon valósult meg. Ennek megfelelõen az elsõ EU támogatású szlovákmagyar együttmûködés Ausztria 995-ös EU csatlakozását követõen vált elérhetõvé. Az 999-ben életbe lépett új szabályozás szerint a program már a kelet-közép-európai országok egymás közötti viszonyában is mûködhet. Az Interreg III. program, és az ehhez kapcsolódó Phare CBC program a 000 és a 006 közötti programozási periódust öleli fel. Határ menti együttmûködések 3

2 Határ menti együttmûködések A határon átnyúló együttmûködések Kelet-Közép-Európában Kelet-Közép-Európában a határon átnyúló együttmûködés az országhatárok 989/90. évi megnyitását követõen kezdõdhetett meg. Az emberek, települések, régiók szintjén megvalósuló együttmûködés kibontakozása jelentõsen hozzájárult ahhoz, hogy ezek a területek ledolgozzák hosszabb elszigeteltségükbõl adódó gazdasági hátrányukat. A határ két oldalán élõ embereknek sokszor újra kellett fogalmazniuk identitásukat, feleleveníteni közös történelmi örökségüket és együttmûködésüket. Ebben a folyamatban különösen tekintettel kellett lenniük a területeiken élõ kisebbségekre. A kialakuló együttmûködéseket a Phare CBC és a TACIS-CBC programok támogatták. A határon átnyúló együttmûködések fõ céljai a következõk voltak: a határnak mint elválasztó vonalnak a szomszédok találkozóhelyévé történõ átalakítása, Az elmúlt években az alábbi határon átnyúló együttmûködési programok valósultak meg Magyarországon: Phare CBC Ausztria-Magyarország program 995-tõl CREDO Phare program a román, ukrán, szlovák és szlovén határon ( ) Szlovénia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (995, 996) Szlovákia-Ausztria-Magyarország közötti háromoldalú határon átnyúló programok (995, 996) Románia-Magyarország Phare CBC program (996-tól) Szlovákia-Magyarország Phare CBC program (999-tõl) Szlovénia-Magyarország Phare CBC program (000-tõl) Phare CBC programok Magyarországon és Szlovákiában A határ menti együttmûködés fejlesztését célzó támogatási programok létjogosultságát, jelentõségét támasztja alá, hogy a csatlakozó országokban a lakosságnak megközelítõleg 60%-a Határ menti együttmûködések a határ menti területeken élõ emberek közötti, a történelmi örökségbõl származó kölcsönös él határ menti térségben, régiókban, míg az EU tagállamok lakosságában ez az arány mindössze elõítéletek és ellenszenv legyõzése, 5%. Ezért az európai támogatási rendszernek része kell, hogy legyen most és a jövõben is a a demokrácia, valamint a mûködõképes regionális és települési önkormányzatok felépítése, határ menti együttmûködések támogatása. a nemzeti periférikus helyzet és elszigeteltség megszüntetése, A szlovák-magyar határszakasz a maga 640 km-vel Magyarország leghosszabb határszakasza, a gazdasági növekedés és az életszínvonal javítása, ezért különösen gondos megközelítést igényel. A Kisprojekt Alapok által nyújtott támogatások az Európai Unióba történõ gyors beilleszkedés, illetve közeledés az EU-hoz. értéke viszont a többi határszakaszhoz viszonyítva alacsony, ezért a fejlesztésekkel elérhetõ Phare CBC programok a magyar határok mentén eredmények gazdasági súlya és társadalmi hatása is kisebb. A beérkezett 73 pályázatból 50 pályázatot városokban készítettek el, -t pedig falvakban (egy pályázat feladóját nem lehetett azonosítani). A 7 azonosítható pályázat 35 településnevet jelölt Az Interreg programok ausztriai megjelenésével egyidõben egy kormányhatározat a meg, amibõl 5 volt város és 0 falu. A városok közül 7 dunántúli volt 5 pályázattal, 9 pedig a magyarországi CBC programok elindulását is lehetõvé tette. Ez a kétoldalú magyar-osztrák keleti országrészbõl küldte be 35 pályázatát. A falvak közül 8 volt dunántúli 9 pályázattal és együttmûködés fokozatosan bõvült a szlovák, majd a szlovén határszakaszok bevonásával. A keleti, 3 pályázattal. magyar-román határon mintaprogramként indult el a fejlesztés még szintén 996-ban. 4 5

3 Határ menti együttmûködések A pályázók székhelyei alapján megállapítható, hogy egyrészt a városok pályázati aktivitása jóval nagyobb volt a falvakénál, másrészt pedig a keleti országrész települései nagyobb számú pályázatot nyújtottak be. A Dunától keletre fekvõ megyék, köztük elsõsorban Borsod-Abaúj- Zemplén megye aktivitását nagyban elõsegíthette, hogy itt indult elõször Phare program már a 90-es években. A pályázati lehetõségek megragadása, a pályázatíráshoz szükséges szaktudás itt korábban kialakult, mint a nyugati megyékben. A nyugati országrész pályázóinak aktivitását tovább csökkentheti, hogy az osztrák-magyar határszakasz pályázati kiírásai tekintetében is támogatásra jogosultak területileg, valamint Ausztria és Magyarország gazdasági kapcsolatai pedig sokoldalúbbak és nagyobb múltra tekintenek vissza, mint Szlovákiához vagy Kelet-Közép Európa más országaihoz fûzõdõ gazdasági kapcsolataink. A nyertes pályázó székhelyét tekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a Dunától nyugatra három pályázó kapott támogatást (ebbõl kettõ városi önkormányzat), keletre pedig nyolc pályázatot részesítettek támogatásban (ebbõl öt városi önkormányzat). A keleti országrész pályázati aktivitását tovább erõsíti, hogy ezen országrész túlnyomórészt belsõ vagy határ menti periférián helyezkedik el, így a települések területileg kedvezõtlenebb elhelyezkedésükbõl fakadóan A magyar-szlovák Phare CBC KPA pályázói Beszterce Kassa Nyitra Pozsony Dunaszerdahely Salgótarján Miskolc Eger Esztergom Gyõr Budapest A határrégióban az elmúlt években, évtizedben felélénkült határ menti együttmûködések különbözõ formáinak lehetünk tanúi, mind gazdasági, mind társadalmi és intézményi területen, amit a tradicionálisan erõs személyes kapcsolatok is elõsegítenek. Ezen folyamat részeként, a Phare CBC programok és ezen belül a Kisprojekt Alapok, a két ország különbözõ kapcsolódási pontjainak és egymáshoz való viszonyának fejlesztését tûzték ki célul. Szlovákia és Magyarország regionális térszerkezetét egyes települések, mint pl. a kiugró fejlettségû Pozsony és Gyõr, illetve térségük, valamint a markáns nyugat-keleti lejtõ határozzák Határ menti együttmûködések kedvezõtlenebb gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Fejlesztési elképzeléseik meg. Kelet-Szlovákia gyakorlatilag egybefüggõ válságterhes térség, csak a nagyobb városok megvalósítására saját források kisebb mértékben állnak rendelkezésre. emelkednek ki szigetszerûen. A határközeli régiókat tekintve messze a legfontosabb fejlettségi és innovációs centrum Kassa és Miskolc, amelyeknek azonban nincs érezhetõ kisugárzása tágabb A 000. évi szlovák-magyar Kisprojekt Alap összes pályázójának székhelyét mutatja be a színes környezetükre. térkép, a településenként beadott pályázatok arányában. Mivel a pályázatok támogatásáról önállóan döntenek az egyes országok, nem biztosítható, hogy a kétoldalú projektek mindkét A Magyarország-Szlovákia Phare CBC Közös Programozási Dokumentum alapján, oldalon egyforma támogatást kapjanak és egyszerre megvalósulhassanak. valamint összhangban a Kisprojekt Alapok kezelésének Különleges Irányelvével, a határ menti A magyar-szlovák Kisprojekt Alap esetében a szlovák oldalon az 57 pályázóból 6 volt nyertes. együttmûködésekben az alábbi területeken megvalósuló projektek élveztek prioritást: Ezért a magyar oldal nyertes pályázóinak többségében egyedül kellett végrehajtaniuk a közösen. Területfejlesztés és területrendezés eltervezett célokat. Mindössze három un. tükörprojekt kapott mindkét oldalon támogatást. A. Gazdaságfejlesztés és turizmus szlovák oldal nyertes pályázói között három fõvárosi, azaz pozsonyi szervezetet találunk, tíz 3. Emberi erõforrás fejlesztés egyéb városit és csak három falusit. Földrajzi eloszlásuk alapján Nyugat-Szlovákiában kilenc, 3.. Képzés Kelet-Szlovákiában 7 nyertes pályázó volt. 3.. Kulturális csereprogramok 3.3. Helyi demokrácia 4. Természet és környezet 6 7

4 Határ menti együttmûködések A gazdaságilag összetartozó, korábban prosperáló, gazdaságilag összetartozó területek, régiók egyértelmû gazdasági lemaradásának leküzdésében kiemelkedõ segítséget tudott nyújtani a program. A kisprojektek jelentõségét a társadalmi, kulturális kapcsolatok erõsítésén túl a helyi szintû gazdasági szereplõk, kis- és középvállalkozások határ menti kapcsolatainak dinamizálása is adja. A pályázatok benyújtására területileg jogosult településeken élõ jelentõs számú szlovákiai magyar kisebbség szempontjából is fontos szerepet töltöttek be a támogatást elnyert projektek. A 000. évi Phare CBC Kisprojekt Alap bemutatása A 000. évi Magyarország-Szlovákia Phare CBC Közös Kisprojekt Alapot 00-ben hirdették meg (a Phare programok évmegjelölése a pénzügyi források évét jelöli). A pályázatok kezelõje a VÁTI Kht. Területfejlesztési Igazgatósága volt. A hirdetésre 73 pályázat érkezett be, amelyek közül 56 felelt meg a formai követelményeknek és került értékelésre. Az alábbi elemzés ezekrõl a pályázatokról készült és néhány megállapítást tesz a pályázatok földrajzi eloszlására, a jogi forma szerinti, a pályázati prioritások közötti megoszlására, a projekt-költségvetések összeállítására és a projektek tervezett eredményeire vonatkozóan. Ezekbõl néhány, a magyarországi pályázók helyzetét, a pályázati tendenciákat jellemzõ következtetés vonható le. A magyar pályázó szervezetek jogi forma szerinti megoszlása Megnevezés Központi költségvetési szervezet intézménye Helyi önkormányzati költségvetési szervezet és intézménye Köztestületi költségvetési szervezet Egyesület Köztestület Alapítvány Közhasznú társaság Összesen: Összes Nyertes 3 3 A beérkezett pályázatok közül 69 esetben lehetett pontosan megállapítani a pályázó szervezet jogi formáját. A kiírás szerint önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, szakmai szervezetek, kamarák kaphattak támogatást. A fenti táblázat megnevezés oszlopában látható, hogy legnagyobb számban az alapítványok, a helyi önkormányzati költségvetési szervezetek és az egyesületek nyújtottak be pályázatot. A határ melletti megyék szinte minden felsõfokú oktatási intézménye is adott be pályázatot. A beadott pályázatok megoszlása településtípus és földrajzi elhelyezkedés szerint Városok Gyõr Tatabánya Komárom Budapest Esztergom Sopron Szentendre Miskolc Eger Salgótarján Sártoraljaújhely Balassagyarmat Ózd Gyöngyös Putnok Vác Pályázatok száma A Dunától nyugatra A Dunától keletre Falvak Börcs Dunakiliti Kóny Mezõörs Pilisszentlászló Pilisvörösvár Tahitótfalu Verõce Alsóbereczki Alsózsolca Füzér Gagyvendégi Gödöllõ Herencsény Karcsa Ludányhalász Perkupa Szilvásvárad Tarcal Vámosmikola Pályázatok száma 9 3 Határ menti együttmûködések 8 9

5 Határ menti együttmûködések A pályázatok prioritások szerint Téma Területfejlesztés, területrendezés Gazdaságfejlesztés, turizmus Természet és környezet Képzés Kulturális csereprogram Helyi demokrácia Összes Nyertes Összesen A beérkezett pályázatok közül 65 esetben lehetett értékelhetõ prioritást találni. Magyarország és Szlovákia természeti adottságai egyaránt változatosak, az épített környezet bõvelkedik az idegenforgalmi szempontból is vonzó elemekkel, amelyek a településszintû gazdaságfejlesztési elképzeléseken belül egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak. A turizmus mint kitörési pont jelenik meg egyre több önkormányzat, kistérség stratégiai elképzeléseiben. Ez a beadott pályázatok számában is tükrözõdik. A legnépszerûbb a gazdaságfejlesztés (ezen belül a turizmus) volt az összes pályázat és a nyertes pályázatok esetében egyaránt. A prioritások megnevezése egyoldalúságot sugall, a valóságban a megjelölt témák inkább a pályázatok vezetõ gondolatai voltak, mert hiszen minden terv kapcsolódott a fejlesztéshez, képzést és szakemberek kölcsönös látogatását is szinte mindenki tervezett. A beadott projektelképzelések megvalósításához összességében 3, eurót kértek a pályázók. Ez a több mint 3 millió eurós támogatási igény a rendelkezésre álló 37 ezer eurós keretnek a 8,- 7 Az összes pályázó és a nyertesek költségvetésének belsõ megoszlása 50,0 40,0 30,0 0,0 0,0 A nyertes pályázó költségvetésében a táblázat tanúsága szerint nagyobb hangsúllyal szerepelt az emberi erõforrásokra tervezett összeg. Ennek oka a projektekbe bevont szakértõk személyi díjazásában keresendõ. Második helyen szerepelnek a kiadványokra, a fordításokra, konferenciákra, szemináriumokra fordított összegek. Jóval kisebb arányban szerepeltek a költségvetésben az utazásra és berendezések vásárlására tervezett kiadások. 47 esetben tudtuk meg, hogy a pályázó mekkora árbevételt ért el a megelõzõ években. A vizsgálatba bevonható 47 pályázó árbevétele igen szélsõ értékek között mozog, mert a legkisebb félmilliós éves árbevétel mellett voltak több száz millió forintos árbevétellel bíró jelentkezõk is. Összességében 388 millió forintos átlagos bevételt számítottunk, a nyertes pályázók átlagos árbevétele azonban csak 4 millió forint volt. A 47 elemezhetõ árbevétellel rendelkezõ szervezet jogi forma szerint csoportosítva a következõ egy pályázóra esõ árbevételeket mutatja. 0,0 nyertes% összes% Emberi erõforrás 45,5 37, Utazás Berendezés Egyéb költség,,8 9,9,9 40,6 33,5 Határ menti együttmûködések szerese. Általánosságban levonható az a következtetés, hogy az európai uniós integrációval Egy pályázóra esõ átlagos éves árbevétel párhuzamosan a fejlesztések programszerû, támogatásközpontú megközelítése került elõtérbe. N=47 A különbözõ pályázati kiírásokra pályázók, a projektek megvalósítása során jelentõs tapasztalatokra és kompetenciára tehetnek szert. A nyertes pályázó esetében a kért támogatás euro volt, ami a rendelkezésre álló keretösszeget mintegy 6 ezer euróval haladta csak meg. A bíráló bizottság elfogadta, valósnak találta a tervek költségszámításait, nem törekedett azok csökkentésére db átlag 35,6 750, ,500 5,089 0,906 96, ,

6 Határ menti együttmûködések A grafikon jól érzékelteti, hogy a kisebb árbevételû szervezetek nagyobb arányban vettek részt a pályázaton. A három, magas árbevétellel bíró központi költségvetésû egyetemek, fõiskolák (KSH kódjel: 3) mellett köztestület szerve, azaz egy akadémiai kutatóhely (KSH kódjel: 34), 7 helyi önkormányzati szervezet (KSH kódjel: 3) vett részt a pályázaton. A legnagyobb számban az egyesületek (KSH kódjel: 5) és az alapítványok (KSH kódjel: 56) jelentkeztek. Láthatóan a egyesület kisebb, a alapítvány nagyobb gazdasági erõvel bír. Közbülsõ helyet foglalnak el ebben a tekintetben a közhasznú társaságok (KSH kódjel: 57). A pályázatok közül 66 esetben tudtuk megállapítani, hogy milyen tényleges tevékenységet szándékozik a pályázó elvégezni. Ezek közül legnagyobb számban (0 esetben) az oktatást, a képzést jelölték meg. Ugyanez a tevékenység, további négy, ill. két pályázó esetében a második, ill. a harmadik helyen szerepelt. Ezt követi a népszerûsítõ kiadványok készítése, amelynek tájékoztatási, ismeretátadási jelentõségét a pályázók jelentõs része (8 eset) hangsúlyozta. A többi pályázó vállalt elsõdleges tevékenységérõl szintén tervezte dokumentáció közzétételét (9 eset). A rendezvény jellegû találkozások a külön költséggel járó konferenciát, szakmai napot, tábort stb. jelezték. pályázó akart ilyen jellegû elsõdleges tevékenységet folytatni és további A támogatásokat többen szándékoztak kisebb beruházás elvégzésére felhasználni (7 esetben), viszont csak két pályázó vállalt elsõdleges célként munkahelyteremtést, további három esetben pedig az a remény fogalmazódott meg, hogy tevékenységük nyomán munkahelyek teremtõdnek, vagy segítségükkel munkát vállalni képes személyek jelennek meg a munkapiacon. A tevékenységek elvégzését a pályázók nagyobb része több lépcsõben tervezte. A tevékenységek összekapcsolódása 66 pályázatban Képzés Kiadvány Rendezvény Adatbázis Mûtárgy Munkahely Elsõdleges cél: Képzés Kiadvány Rendezvény 6 Adatbázis 3 Mûtárgy Munkahely 3 Összesen: Határ menti együttmûködések pályázó tervezett valamilyen egyéb rendezvényt. A gyûjtõ- és elemzõ munka eredményeként létrejövõ adatbázisok, honlapok, térképek összeállítását 9 szervezet jelölte meg elsõdleges célként, de további 8 pályázó is célszerûnek látta A 0 képzést tervezõbõl 5 magát a képzést jelölte meg mint egyetlen megvalósítandó célt, de 5 ilyen munka elvégzését. pályázó emellett még további 0 más célt is kitûzött. esetben kiadványkészítést terveztek, ami A megjelölt három tervezett tevékenység eredményei szorosan összefügg a képzéssel, mert szükségük van képzési segédanyagokra. 6 pályázó az oktatást össze kívánta kötni egyéb rendezvény megtartásával, esetben adatbázis készítését is tervezték, esetben pedig kisebb összegû, tartós beruházás volt a cél (turistaút jelzése, ill. Eredmény Esetszám Képzés, oktatás, tanfolyam Kiadvány, tanulmány, sajtótermék, 0 4 hangfelvétel, videó, CD, pályázat 8 7 Rendezvény, konferencia, elõadás, workshop, szakmai nap, falunap, 7 5 emléknap, kiállítás, tábor Adatbázis, honlap, térkép szoftverfejlesztés). A 8 kiadványt tervezõ pályázó közül 0 nem is akart más tevékenységet megvalósítani, viszont 8 még további 9 tevékenységet tervezett. A kiadványhoz társult volna képzés, vagy esetben más jellegû kiadvány. Például egy komolyabb tanulmány (mint kiadvány mellett) egy népszerûsítõ szórólap. A rendezvények és az adatbázis készítése további kiadványok iránti igényt is jelent (6-6 Mûtárgy, pl.: kerékpárút, útjelzõ tábla, információs pont, környezetvédelmi beruházás, könyvtár, szoftverfejlesztés Munkahelyteremtés Összesen: esetben). A tervezett beruházások mindegyikéhez szándékoztak valamilyen tájékoztató kiadványt is készíteni. 3

7 Határ menti együttmûködések A rendezvényt tervezõ közül tízen gondoltak más tevékenységekre is. Egy közösségépítéssel kapcsolatos képzés, 6 kiadvány (fotóalbum, útikalauz, CD, sajtótermék, stb.) készítése, 3 esetben honlap és kérdõív szerkesztése volt a másodlagos cél. A 9 adatbázist tervezõ pályázó közül egy az elkészült munkát szakemberek képzésére szándékozta felhasználni, 5 esetben dokumentálni akarták munkájukat valamilyen kiadvánnyal, könyvvel, a munkát lezáró, összefoglaló tanulmánnyal, egy pályázó pedig konferencián akarta bemutatni munkájának eredményét. A kisebb beruházások 3 esetben jártak ismertetõ kiadvány, pl. prospektus készítésével, egy esetben pedig nagy nyilvánosságot szántak elvégzett munkájuk népszerûsítése érdekében. A munkahelyteremtés üzletember-találkozók, üzleti tárgyalások megtartását vonta maga után egy alkalommal, a másik esetben pedig adatbáziskészítést és egyúttal könyvtár létrehozását. A 000. évi Phare CBC Kisprojekt Alap pénzügyi értékelése A 000. évi Phare CBC Kisprojekt Alap keretösszege euro volt, amibõl a tényleges A 000. évi Phare CBC Kisprojekt Alap zárókonferenciája A 000. évi Phare CBC Kisprojekt Alap megvalósulása a Miskolcon tartott zárókonferenciával fejezõdött be. Jelen voltak a területfejlesztés hazai szakemberei, a VÁTI TFI képviselõi. A szlovák oldal nyertes pályázói is meghívást kaptak, közülük azok jöttek el, akiknek sikeres közös projektjük volt a magyar partnerrel. Érdeklõdõként két kárpátaljai polgármester is megtisztelte jelenlétével a konferenciát, hiszen a következõ évtõl kezdve õk is bekapcsolódnak a határ menti együttmûködési programokba. A házigazdák nevében a megyei önkormányzat alelnöke, Kormos Dénes köszöntötte a résztvevõket, akitõl megtudtuk, hogy Kassa és Besztercebánya megyékkel most kötött együttmûködési szerzõdést Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye. A szlovák oldalt képviselõ Múdra Rozália, Kassa megye területfejlesztési igazgatója pedig megerõsítette, hogy megyei fejlesztési tervükben kiemelten szerepel a határon átnyúló együttmûködés. Határ menti együttmûködések kifizetés euro lett. Ez 85,69 %-os felhasználást jelent. Ennek az alacsonyabb Az elsõ elõadást dr. Rechnitzer János DSc, az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat- keretfelhasználásnak az oka az volt, hogy egy pályázó visszalépett projektje megvalósításától. A dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója tartotta a határ menti együttmûködések Sajó-Rima Határon Átnyúló Együttmûködés a pályázat készítésének idõszakában, tehát a sajátosságairól, lehetõségeirõl és korlátairól. Elõadásában beszámolt az MTA RKK határ menti tervezéskor nem tudta jól felmérni, hogy mekkora összegbe fog kerülni a tervezett kerékpárút kutatásairól, amelynek során minden határszakaszról készültek már elemzések. A dolgozatokból megvalósíthatósági tanulmánya. Amikor a tényleges közbeszerzési eljárás alkalmával kiderült, kirajzolódik a Kárpát-medence régióinak erõs átrendezõdése. Ennek során új fejlõdési övezetek hogy a kapott összeghez képest lényegesen magasabb árért hajlandók a tervezõk elvégezni ezt a jelentek meg. Az állami beavatkozásnak, ezen belül a Phare CBC-nek köszönhetõen a munkát, kénytelenek voltak visszalépni és a 80%-os elsõ kifizetést visszajuttatni. Ha ettõl a nem hátrányosnak minõsülõ határ menti területeken is változások mutathatók ki. Ebben a várt eseménytõl eltekintünk, akkor a 0 sikeres kedvezményezett 98,03 %-ra teljesítette a vonatkozásban emelte ki az eurorégiók szerepét, amelyek szervezõerejüknél fogva a jövõ sikeres szerzõdést, az általuk kért, az általuk tervezett euróból eurót fel tudtak együttmûködésének zálogai. Emiatt lenne szükséges ezt a szervezõdési formát mint használni. Egy projekt átlagos költségvetése euro volt, amibõl átlag % önrészt vállaltak intézményrendszert a területfejlesztés rendszerébe belefoglalni. a pályázók. A fentieket összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a Kisprojekt Alap kiváló lehetõséget nyújtott arra, hogy a pályázók megismerkedjenek az európai projekt-tervezési gyakorlattal. A kiírási feltételek teljesítése komoly összpontosítást és összehangolt együttmûködést kívánt mind a hazai pályázóktól, mind szlovák oldali partnerüktõl. 4 5

8 Határ menti együttmûködések A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság részérõl, Uszta József (DPAO) mutatta be a magyarországi Phare CBC programokat. Megtudhattuk, hogy a CBC programok szervezésének intézményi keretei 996 óta léteznek. Azóta kb. 00 nagy projektet és több száz kisprojektet valósítottak meg az ország négy határszakaszán, a magyar-osztrák, a magyar-román, a magyarszlovén és a magyar-szlovák határszakaszon. Ezek a fejlesztések a határ mentén élõk számára már kézzelfogható eredményeket hoztak. Különösen a kisprojektek azok, amelyek sikeresen segítik a határ menti együttmûködések népszerûsítését. Az eddigi tapasztalatok szerint a lezárt programokon belül sikerült a támogatást 90%-os arányban felhasználni. A konferencia elõadója volt Julius Slovak (PAO), a pozsonyi Építésügyi és Területfejlesztési Minisztérium Regionális Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, aki elõadásában bemutatta a néhány éve mûködõ szlovákiai területfejlesztési gyakorlatot, ezen belül a szlovák Phare CBC tevékenységét, amely 00-tõl a minisztérium hatáskörébe tartozik. A szlovák oldal arra törekszik, hogy a határ menti környezetvédelmi problémákon segítsen. A Phare CBC jó felkészülési lehetõség a következõ évtõl bevezetésre kerülõ Interreg programok megvalósításához. SK 00 0 Kisprojekt Alap nyertes pályázói A nyertes pályázó Szlovák Evezõs Szövetség, Pozsony Utcagyerekek Polgári Társulás, Pozsony Tótgurab község Dvory II Polgári Társulás, Pozsony Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia Komáromi Fejlesztési Ügynökség Egyesület Gömör-Kishont Régió Fejlesztéséért, Rimaszombat Pelsõci Általános Iskola Evezõs tábor 003 Segítség az utcagyerekeknek Tótgurabi vendéglátás 003 Szabadtéri sportok A projekt címe Együttmûködés a humánerõforrás-fejlesztésben. Európai könyvelési ismeretek oktatása (tükörprojekt) Komárom mint kikötõváros és térségének gazdaságiés városfejlesztési terve Határtalan pihenés - határon átnyúló új turisztikai termékek megvalósítása és ajánlásuk a világháló segítségével. Kéz a kézben jó barátok - kulturális csereprogram a szlovákiai Pelsõcön és a magyarországi Alsózsolcán. Határ menti együttmûködések A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság képviseletében Simon Szilárd a 000. évi Közös Kisprojekt Alap megvalósításának tapasztalatairól számolt be, bemutatta az egyes projekteket és azok eredményeit, illetve összefoglalta a projektvégrehajtás során felmerült nehézségeket. Füle Gábor az új pályázati lehetõségekrõl tájékoztatta a hallgatóságot. A tervek szerint ismét meghirdetésre kerülõ Kisprojekt Alap fõ célja továbbra is az lesz, hogy segítse a fenntartható együttmûködési hálózatok kialakítását a határ mentén. Kalmár Péter a készülõ Interreg programról szólt. Ezek határ menti megyéket érintõ programok lesznek, amelyekben Magyarország lesz a programok irányító hatósága a magyar-szlovák viszonylatban. Losonci Regionális Kereskedelmi- és Iparkamara Bodrogközi Falvak és Városok Társulása, Királyhelmec Dél-Szlovákai Fejlesztési Ügynökség, Losonc Komárom Idegenforgalmi Hivatala Vendéglátóipari Szakközépiskola, Rimaszombat Kormorán Társulás a Duna menti Idegenforgalom Fejlesztéséért, Keszölcés Regionális Vállalkozásfejlesztési és Tájékoztatási Központ, Dunaszerdahely Nagykürtös város A magyarországi és a szlovákiai Nógrád és Gömör térségének szakmai bemutatása Tájrendezés a Tisza és a Karcsa vízgyûjtõ-rendszerében. A beruházási tervek elõkészítõ dokumentációja. Lebontjuk a határt és hidakat építünk! Piackutatás a turizmus fejlesztéséért Komárom térségében A kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Rimaszombat és Ózd vendéglátóipari szakközépiskoláinak tanulói és tanárai között. A Duna-ágak rendszere mint közös turisztikai lehetõség A magyar és a szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások közös Duna menti csatlakozási információs programja A bortemelés gazdaságosságának fejlesztése és a szõlészet hagyományának terjesztése Nagykürtösön. 6 7

9 Határ menti együttmûködések VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság A VÁTI állami tulajdonban lévõ közhasznú társaság. Tevékenységi köre átfogja a területfejlesztéssel és rendezéssel, továbbá az épített környezet védelmével és alakításával, valamint a mûemlékvédelemmel összefüggõ kutatási- tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A Társaság mûködteti az ország egyetlen térinformatikai rendszerû komplex információs adatbázisát, a Térport-ot (terport.hu), valamint a Területi Információs Rendszert (TeIR). A Váti Kht-ban található az országos szintû terület- és településrendezési, valamint építésügyi-mûszaki dokumentációs központ is. A VÁTI Kht. keretein belül kezelik a területfejlesztési Phare programokat és a VÁTI Kht. a közremûködõ szervezete a Regionális Fejlesztés Operatív Programnak. Az intézmény a programok kezelésében területi képviselet alkotta országos irodahálózatára is támaszkodhat. A szakterületek kommunikációjának érdekében a VÁTI szakmai kiadói tevékenységet is végez, így például az EU Területfejlesztési Hírlevél és a Falu-Város-Régió információs periodikák kiadója. Több mint ötven év szakmai tapasztalata, a széles körû hazai és nemzetközi kapcsolatok, az elmúlt években az európai integrációra való felkészülésben betöltött szerepe, az egyedülállóan gazdag és sokoldalú információs adatbázis és a megfelelõen képzett szakembergárda biztosítja, hogy a VÁTI Kht magas színvonalon láthassa el közhasznú feladatait, valamint teljesítse megbízói - kormányzati szervek, területfejlesztési tanácsok, települési és megyei önkormányzatok - elvárásait. A VÁTI kht közremûködik >szakmai szolgáltatásaival az országos területfejlesztési koncepció és területfejlesztési programok, továbbá a területrendezési tervek rendszerének, részletes tartalmi követelményeinek, alkalmazásuk és karbantartásuk rendjének kialakításában, >az országos területi folyamatok alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesülésérõl szóló beszámolók, az éves Országgyûlési Jelentések elkészítésében, >az országos területfejlesztési irányelv koncepciójának kidolgozásában, >a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztés Operatív Programja irányelveinek és intézkedéseinek kidolgozásában, a program keretében benyújtott pályázatok kezelésében és a támogatott projektek Javaslatot tesz >az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezési, koordinációs, szervezõ és információs feladataira, a koncepció aktualizálására, >a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveire, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerére, >a területi tervek környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatainak rendszerére és módszertanára, >a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményekre, >a vidékfejlesztés átfogó stratégiája rövid és hosszú távú céljainak meghatározására, >az országos, az országhatáron átnyúló és térségi területfejlesztési koncepciók és programok kialakítására, >a településrendezési célok megvalósulását biztosító jogintézmények alkalmazásának elõírásaira. Kidolgozza >a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programokat és koncepciókat, >az országos és országos jelentõségû, valamint megyei és az országhatárokon átnyúló térségekre vonatkozó területrendezési terveket, >a települési önkormányzatok megbízására a településrendezési terveket és településfejlesztési koncepciókat. Ellátja >azakmai szolgáltatásaival az országos, az országhatáron átnyúló és a térségi területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtási feladatait. Mûködteti >a Központi Tervtanácsot, mely a területi és településtervek szakmai ellenõrzését és bírálatát végzi, >a Dokumentációs Központot, melynek archívumában katalogizálja és õrzi a jogutód nélkül megszûnt állami tervezõvállalatok tervtárainak anyagát, az újonnan készülõ terület- és településtervek és meghatározott körben mûszaki tervek köteles-példányait; továbbá szakkönyvtárat és kutatási archívumot tart fenn és fejleszt, ennek keretében gondoskodik a tervek nyilvántartásáról, >az országos területi információs rendszert (TeIR) és a területfejlesztés, településfejlesztés és -rendezés információs portálját. monitoringolásában, >Aa Phare területfejlesztési és határon átnyúló helyi fejlesztéseket támogató programjainak CREDO, INTERREG, CBC Tanácsadói feladatot lát el alapok) kezelésében, >esetenként meghatározott területfejlesztési programokban, >szakmai szolgáltatásaival az FVM vidékfejlesztési állami feladatainak ellátásában, >az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló jogszabályokkal összefüggõ, esetenként meghatározott egyéb >az építészeti örökség megóvását és megfelelõ hasznosítását szabályozó elõírások elkészítésében, döntés-elõkészítõi munkákban. >a kiemelkedõ építészeti és régészeti emlékek országos védetté nyilvánításában, illetve a védettség megszüntetésében, >az építésügyi hatóságok szakembereinek továbbképzésében. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 06 Budapest, Gellérthegy u Telefon: (36-) Fax: (36-) Pf.: vati@vati.hu

10 A gazdasági-társadalmi fejlesztési együttmûködés megalapozása és a jószomszédi viszony javítása a magyar-szlovák határtérségben Hivatkozási szám: HU (03) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: BAZ megyei Agrárkamara, Miskolc Partner: Kassa megyei Regionális Kamara, Szlovákia - nem nyert Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara 359 Miskolc, Csabai kapu Miskolc, Pf.: 9. Tel/fax.: 46/ / agrar.kamara@chello.hu Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei AGRÁRKAMARA Egy tanulmányt készítettek, ami feldolgozza a múltbéli és a jelenlegi kapcsolatrendszert, ajánlást ad, hogyan lehetne az új körülmények között élni a lehetõségekkel rámutat a komparatív elõnyökre Létrehoztak egy adatbázist a magyar és a szlovák statisztikai rendszer, valamint a kamarai és a kutatói saját anyaggyûjtések segítségével. Ez tartalmazza: a 000. évi mezõgazdasági összeírások településszintû adatait, a népszámlálás mezõgazdasági népességre vonatkozó adatait, településgazdasági adatokat, erdészeti adatokat. Az adatokat egységesítették a határterületre vonatkozóan és azokat az érdeklõdõk rendelkezésére bocsátják. A kamrai tagoknak díjmentesen, egyéb érdeklõdõknek térítés ellenében. A szlovák oldal gazdálkodói számára példaértékû volt a BAZ megyei ökológiai gazdálkodás. BAZ megye rendelkezik biotermelési stratégiával, egyre nagyobb az ökogazdálkodásra átálló területek Szabadfalvi László projektmenedzser A rendszerváltással beállt új helyzetben új tulajdonosok, új gazdálkodási formák jelentek meg mindkét országban. Ez arra nagysága. Ezt a lehetõséget ajánlották megragadni a határ másik oldalán élõknek. Bemutatták nekik az ökológiai gazdálkodási konzultációs központot, annak tervezési rendszerét. késztette a kamarát, hogy kapcsolatokat keressen újból a határ másik oldalán élõkkel és termelõkkel, hiszen a PHARE eszmeisége is ezt szolgálja. 000-ben kötöttek együttmûködési szerzõdést a kassai mezõgazdasági kamarával. Ez volt az a meglévõ keret, amit ki tudtak használni a projekt pályázásakor. Szakmai találkozókat szerveztek a hegyaljai gazdanapok keretében Szerencsen. Kiállító helyet béreltek 7 szlovák vállalkozónak. A szakmai programon jelen volt a magyar köztársasági elnök is. 0

11 Bódva-völgyi Közös Piac megalapozása Hivatkozási szám: HU (5) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Csereháti Településszövetség Gagyvendégi, (BAZ megye) Partner: Bódva-völgyi Városok és Falvak Szövetsége, Kassa Szlovákia - nem nyert Csereháti Településszövetség 386 Gagyvendégi Bátori út 9. Tel/Fax: 46/ / cserehat@mail.matav.hu serehát településszövetség A térség vállalkozóinak fejlõdése az alapanyagtermelõk (gyógynövénygyûjtõk, juh-, kecske- és szarvasmarhatartók, biotermelõk, fakitermelõk) és a szolgáltatók (turisztikai programok biztosítói) munkához jutását, fejlõdését segítik elõ. Abban bíznak, hogy reményeik valóra válnak és a két ország között itt kezd létrejönni a a régóta várt közös piac, a munkaerõ, a tõke és az áruk szabad áramlása. A cél a két országhoz tartozó Bódva mentén és részben a Csereháton olyan vállalkozói infrastruktúra létrehozása, mely lehetõvé teszi a helyi adottságokat hasznosító, a mezõ- és erdõgazdasághoz, vidéki kisiparhoz kapcsolódó vállalkozások megtelepülését, bõvülését, határon átnyúló kooperációját. Ezen belül azon dolgoznak, hogy ezen vállalkozások számára: legyenek megfelelõ telephelyek, mûködjön a vállalkozások sikeréhez szükséges, információkat és szaktanácsot közvetítõ innovációs és marketing szervezet, biztosítva legyen az interneten való megjelenés és annak kiterjedt használata, legyen lehetõség a termékek bemutatására, piacszerzésre. Fekete Éva projektmenedzser A Bódva-völgy területi elmaradottságát szándékoznak csökkenteni a határon átnyúló vállalkozói zóna létrehozásával. Itt koncentrálódnának a telephelyek, az információk, a termékek, a technológiák és a szabad munkaerõ 3+, azaz 5 településen. Ezek a magyar oldalon Edelény, Szendrõ, Hídvégardó, a szlovák oldalon pedig Szepsi és Torna. Ezekre a centrumokra a településszerkezet sajátossága miatt van szükség, mert az aprófalvas települések mindegyikére nem lehet sem üzemeket, sem tanácsadó központokat létrehozni, térségi szinten kell kiépíteni a kisvállalkozásokat segítõ fejlesztõ intézményeket. A vállalkozói zóna kialakítása munkaértekezleteken történt, mert a koncepciót minél szélesebb körben kellett megvitatni. A meglévõ információs pontokon felfrissítették az adatbázist, bõvítették a könyvtárat, munkatársakat képeztek ki. Külön, vagyis témakörök szerint elkülönítve foglalkoztak a vállalkozókkal. Turizmus, gyógynövényfeldolgozás, kisüzemi élelmiszerfeldolgozás, kézmûipar, kisipar voltak a fõ ágazatok. A beszélgetések során kiválasztott vállalkozókat segítették üzleti tanácsadással, helyi termékek katalógusának elõállításával, termékbemutatókkal, kiállításokkal, szakmai rendezvényekkel. A kiállításokhoz pavilonokat készíttettek, a nézõknek székeket. A rendezvényeket kulturális együttesek fellépésével színesítették. 3

12 Szlovák-magyar vállalkozások együttmûködésének támogatása Hivatkozási szám: HU () PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (NMRVA) Salgótarján, (Nógrád megye) Partner: Regionális Vállalkozói és Tájékoztatási Központ (RPIC) Losonc, Szlovákia - nem nyert Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 300 Salgótarján Mártírok út. nmva@elender.hu Internet alapú magyar-szlovák üzleti partner közvetítõ rendszer alapjait alakították ki salgótarjáni és losonci székhellyel. 0-0 ezer kereskedelmi partner címét regisztrálták számítógépen. Ez az adatbázis "nyitott üzleti térként" mûködik, egyidejûleg több ezer vállalkozás termékei és szolgáltatásai tekinthetõk meg tematikus rendezettségben. Üzletember-találkozókat szerveztek a magyarországi mikrohitelezés, illetve a vállalkozói inkubációs programokban szerzett tapasztalatok átadására a szlovák partnereknek. Az elmúlt bõ egy évtized változásai ráébresztették a kis- és középvállalkozások vezetõit, tulajdonosait, hogy talpon maradásuk érdekében (kölcsönösen) ki kell használniuk a határ másik oldalán lévõ üzleti lehetõségeket. Mindkét oldalnak vannak rokonai, ismerõsei, üzletfelei a másik oldalon, ezek a meglévõ kapcsolatok most újra felerõsödnek. A magyar kis- és középvállalkozóknak van egy kis elõnyük, amit egyrészt a maguk javára tudnak fordítani, másrészt tapasztalataik átadására is lehetõséget kaptak a Phare CBC kisprojekt támogatásával. 4 Brunda Gusztáv projektmenedzser Nógrád megye és Besztercebánya megye 5 határ menti járása, a losonci, a rimaszombati, a nagykürtösi, a poltári és a rõcei járások gazdasági fejlesztése volt a cél. A NMRVA és a hasonló küldetésû losonci RPIC partneri együttmûködésével a határon átmenõ kereskedelem információs feltételeit javították, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztése terén szerzett magyarországi tapasztalatokat adták át a dél-szlovákiai, hasonló feladatkörben dolgozó szakemberek és önkormányzati tisztségviselõk részére. A szlovák oldalon megnõtt az érdeklõdés a településfejlesztés, a területfejlesztés iránt. A magyar oldal szakemberei elõtt nyitva áll a lehetõség bekapcsolódni az ott meginduló munkákba. Ehhez a mostani Phare CBC projekttel megtették az elsõ, kezdeti lépéseket. Most következhetne a területfejlesztési stratégiák közös megalkotása, a meglévõk összehangolása a gazdaság fejlesztése érdekében. 5

13 Örökség és közösség Miként gazdagítja az egységes Európát egy közép-európai kistáj természeti és kulturális öröksége az Európa Tanács "Rural habitat" (falusi élettér) címen meghirdetett "Cultural routes" (kulturális utak) programjához kapcsolódva. Hivatkozási szám: HU (8) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Galyasági Településszövetség, Perkupa, (BAZ megye) Partner: Domica Mikrorégió, Pelsõc, Szlovákia - nem nyert Galyasági Településszövetség, 3756 Perkupa Kossuth Lajos u.. Tel: 48/46-3 A Galyaság és az Aggtelek-Torna-karszt területe olyan tájegység, amely Európában egyedülálló. Ez részben a Kárpát- medence Nyugat-Európától eltérõ környezeti adottságainak, részben az ebbõl fakadó kulturális és társadalmi fejlõdésnek az eredménye. E sajátos vidék értékei a nyugat-európai érdeklõdõ polgár számára csaknem ismeretlenek. A térség mind Magyarország, mind Szlovákia területén alapvetõen falusias jellegû. E kis falvak vonzereje napjainkban eltörpül a világörökséghez tartozó Aggtelek-Domica barlangrendszer és a Bükki Nemzeti Parkban fellelhetõ természeti, táji ritkaságok árnyékában, mert mindeddig nem kapta meg a kellõ figyelmet. Ezért van szükség az érdeklõdõ utazók számára hozzáférhetõ formában történõ megjelenítésre és az elengedhetetlen turisztikai szervezõ háttérre. Ezek a települések önmagukban is kínálnak olyan látnivalókat, amelyek a felfedezõ kedvû turistákat több napig képesek a vidéken tartani.. Az értékek közös turisztikai kiadványban való összefoglalása eddig nem történt meg, jóllehet a határon átnyúló kulturális és gazdasági kapcsolatok erõsítése igényli a térség egységként való megjelenítését. A kiadvány közvetlenül a turizmus Dr. Török Pál elnök Aradi Mária projektmenedzser föllendítését, közvetve pedig a határ menti régiók gazdaságának élénkítését szolgálja. Az uniós keretprogramok átvétele és a hozzájuk való csatlakozás az Európai Unió országaiból érkezõ turisták számára könnyû áttekinthetõséget jelent. Ez a turisták A határ két oldalán található magyar oldalon a Galyaság, az Aggteleki-karszt, szlovák oldalon pedig az un. Szlovák-karszt. számának emelkedését és a turisztikai ipar erõsödését eredményezi. Ennek a természet- és társadalom-földrajzilag, valamint történelmileg összefüggõ tájegységnek tárták föl karakterisztikus, meghatározó értékeit, természeti, építészeti és kulturális környezetét az európai kulturális utak keretrendszerébe és 6 ideológiájába foglalva. A végeredmény egy egységes turisztikai kiadvány megjelenítése lett. 7

14 Túrabakancs " címû turisztikai magazin elkészítése " Hivatkozási szám: HU0007 () PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Nógrád megyei Közmûvelõdési és Turisztikai Intézet, Salgótarján Partner: Nógrádi Regionális Mûvelõdési Központ, Losonc Szlovákia - nem nyert Nógrád megyei Közmûvelõdési és Turisztikai Intézet 300 Salgótarján Ruhagyári út 9. Tel: 3/ tourinform@nmkti.hu Ezt a kiadványt a szakmai szervezetek, illetve a szálláshelyek kiadói használják, mert ennek a segítségével tudják vendégeiket marasztalni újabb látnivalók együttes ajánlásával. Elsõsorban nem a magas, hanem az alacsonyabb költésú turisztikai réteget vonzza a tapasztalatok szerint a megye. Ezen belül is a hazai kis pénzû diákok, családok vannak az élen. Nógrád megye turisztikai stratégiájában 0 termékcsoport hosszú távú fejlesztése szerepel: természetjárás, õsleletek és paleontológiai maradványok, sport és hobbi-turizmus, lovas turizmus, gyógyturizmus (a klimatikus gyógyturizmust is beleértve), néprajzi értékek, szokások, mûemlék jellegû értékek, világörökség (Hollókõ), turizmus a védett területeken, kulturális és rendezvényturizmus, falusi turizmus. A turizmus a gazdaságfejlesztés fontos része lett a világban, ezért fejlesztésére itt is gondot kell fordítanunk. A kétnyelvû magazin túllép az eddig megszokott kereteken, mert végre a szomszédos országok lakosait is lehetséges fogyasztóknak tekinti az egységes táj és annak értékeinek kínálatával. Fel kell fedeznünk a szomszéd nyelvét, a szomszéd kultúráját, a szomszéd érdeklõdési körét, és kölcsönösen alkalmazkodni kell hozzá. Az elkészített kiadvány egy sorozat része. Az igényes kivitel, a szöveges tartalom, a fényképek szépsége mutatják azt a tájékoztatási kultúrát, amit egy szakmai mûhely jelenthet. A Tóth Csaba igazgató Tõzsér Anett projektmenedzser szlovák oldal felé tett gesztus pedig kihívás a szlovák oldal számára, hogy hasonló módon cselekedve népszerûsítse a mi A határ két oldalán lévõ Neogradiensis Eurorégió területére oldalunk szépségeit is. 8 készítettek turisztikai magazint, hogy a történelmi Nógrád megye ismertsége növekedjen, több vendég érkezzen és növekedjen a vendégéjszakák száma. A kiadvány anyaggyûjtést is igényelt, mert vannak be nem járt, illetve ilyen vonatkozásban együtt nem emlegetett térségek is, különös tekintettel a határ túl oldalán található tájakra, építészeti, történelmi emlékekre. A turisztikai együttmûködés viszonylag kis léptékû volt eddig, ezért szükséges növelni ennek az összetartozó tájnak a népszerûségét. 9

15 Határokon átnyúló aktív turizmus Hivatkozási szám: HU 0006 (8) PHARE-támogatás: EURO Kedvezményezett: BAZ megyei Természetjáró Szövetség, Miskolc Partner: Szlovák Kerékpáros Klub, Gömörhorka, Szlovákia - nem nyert BAZ megyei Természetjáró Szövetség 357 Miskolc Selyemrét út. Tel:/ mtszhir@enternet.hu gyalogos és a kerékpárutak közös kijelölésével, színes kiadványban való megjelentetésével elõkészítették a gyalogos és a kerékpáros turizmus megvalósulásának feltételeit. Hozzájárultak az európai turistaút-hálózathoz való kapcsolódáshoz. Túravezetõ képzést és továbbképzést tartottak, hogy a természeti értékeket és a táj látnivalóit is bemutatni képes programvezetõket biztosítsanak az érkezõ turistáknak. Ezeken a tanfolyamokon országos érvényû túravezetõi igazolványokat adtak a sikeres tanulóknak. Megtanították õket a térkép és a tájékozódás alapvetõ szabályaira, szervezési és vezetési ismeretekre. A családok, baráti társaságok túráit most már kiképzett túravezetõk segíthetik. Az igénybevehetõ idegenvezetõket és túravezetõket a színes kiadvány és a Tourinform hálózat segíti közvetíteni. A nemzetközi természetjáró találkozón, Aggteleken, a gyakorlatban is kipróbálhatták a nyár folyamán a megszerzett ismereteket. A különféle csoportoknak eltérõ programokat ajánlottak szakavatott vezetõk segítségével. Teljesítménytúrát Rakaczky István projektmenedzser szerveztek a sportot kedvelõknek, a szlovák partner segítségével kerékpárral járták be a karszt vidékét, bemutatva a természeti és a történelmi látnivalókat, de volt, aki a gyalogos túra mellett A határokon átnyúló turistautak létrehozásához tanulmányt döntött, volt aki buszon járta be az útvonalat. A vetélkedõk készítettek, amiben kifejtik, hogy a határ két oldalán élõknek és az témái az elhangzott elõadásokon szerzett ismeretek voltak, hogy oda látogatóknak készülnek a turistautak. A turizmus akadálya, rögzüljön a környékrõl hallott sok újdonság. hogy az összetartozó tájat az érdeklõdõk nem tudják egységében megszemlélni. Az elkészülõ színes kiadvány a régió bemutatására alkalmas. A túraútvonalak kialakítása itt különösen fontos, mert a határ mindkét oldalán a világörökség részét képezõ látványosságok vannak. Az uniós csatlakozás után ezek egyszerre lesznek 30 látogathatók mint szabadon járható, kedvelt turistautak. A 3

16 "Kéz a kézben, jóbarátok" Kulturális csereprogram a szlovákiai Pelsõcön és Alsózsolcán. Hivatkozási szám: HU (60) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Herman Ottó Általános és Mûvészetoktatási Iskola, Alsózsolca, BAZ m. Partner: Pelsõci Általános Iskola, Szlovákia - nyert Herman Ottó Általános és Mûvészetoktatási Iskola 357 Alsózsolca Kassai út 3. 46/ hermanzs@axelero.hu Ennek érdekében megszervezték a két iskola tanulóinak cseretáborozását, módszertani napokat tartottak a pedagógusoknak, valamint kölcsönös sport- és kulturális rendezvényeken vettek részt mindkét község falunapján. A nyilvánosságot, a közvéleményt tájékoztatták a két iskola, a két önkormányzat együttmûködésérõl a térségi újságokban, az interneten és az iskolai újságokban. Szlovákiában most kezdõdik egy átfogó iskolareform, átadhatják a magyar tapasztalatokat. Megismerkednek a szlovák INFOVEK projekttel, aminek a célja az új információs és kommunikációs technológiák bevezetése az oktatás folyamatába. A pedagógusok együttmûködésének célja az volt, hogy közös konferenciák szervezésével, kölcsönös bemutató órák tartásával az oktatás módszertanát javítsák. Tapasztalatokat cseréltek, kölcsönösen megismerték a pedagógiai programokat, a minõségbiztosítás rendszerét. Résztvettek mind a pelsõci, mind az alsózsolcai falunapok kulturális- és sport-programjaiban, vetélkedések szervezésében és lebonyolításában. Ez segíti a két település kulturális együttmûködését. Szabó László igazgató Szabóné Bán Mária projektmenedzser 3 A program célja a már 0 éve sikeresen együttmûködõ két iskola és az ezeket mûködtetõ községi önkormányzatok együttmûködésének segítése volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a határ két oldalán élõ, de azonos nyelvet beszélõ diákokat, pedagógusokat és szülõket, fejlessze a két község önkormányzatának együttmûködését. 33

17 Turisztikai fejlesztés a határ menti kapcsolatok erõsítéséért Hivatkozási szám: HU (0) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Nyugati kapu Térségfejlesztési Társulás, Dunakiliti, GYMS m. Partner: Kormorán Duna menti Idegenforgalmi Fejlesztési Társulás, Dunaszerdahely, Szlovákia - nyert Nyugati kapu Térségfejlesztési Társulás 95 Dunakiliti Kossuth L.u.86. Tel: 96/ nyugatikapu.tft@axelero.hu www/szigetkoznet.hu A turisztikai programkínálat kiegészítése a szomszédos országban található lehetõségekkel mindkét fél számára elõnyt jelentett. A turisztikai lehetõségek kibõvülése valósult meg a szomszédos térséggel való összefogásban megrendezett konferencián. A több nyelvû kiadvány az együttmûködés megindítását, a térség vonzerejének növelését, a látogatók jobb kiszolgálását jelenti. Az eseménynaptár megjelentetése mindkét térség programjaival lehetõséget adott az egymást kiegészítõ rendezvények csokorba fûzéséhez. Ezzel növekedett mindkét térség vonzereje. A vízitúra-térkép illeszkedik a szlovákiai partnereknél a közelmúltban kiadott térképhez, a dunai mellékágrendszer térségünkre esõ szakaszát mutatják be. Minderre azért van szükség, mert a Szigetköznek ez a vidéke turisztikai célpont lett az elmúlt évtizedben. Két fõváros, Bécs és Pozsony közelsége, valamint a magyarországi nagyvárosok (Sopron, Gyõr, Mosonmagyaróvár) lakossága növekvõ mértékben igényli a pihenési, kirándulási lehetõségeket. Itt a Duna közelségét kell tudni kihasználni, ami a vízisportoknak kedvez. A Duna sok ága romantikus túrákat tesz lehetõvé a Novákné Fazekas Erika projektmenedzser lapátosok számára. A parti fákkal szegélyezett utak, az ártéri erdõk pedig a gyalogosok, a lovasok és a kerékpárosok A dunai mellékágrendszer magyarországi szakaszának, a érdeklõdését kelti föl. Szigetköznek a turisztikai fejlesztését célozták meg. Négy részbõl állt a projekt: információs pontokat alakítottak ki, konferenciát szerveztek, eseménynaptárt jelentettek meg, vízitúra-térképet adtak ki. A helyi gazdaság fejlesztését a turisztikán keresztül segítették elõ. A hosszan elnyúló térségben régi igény volt az A magyar és a szlovák oldal hasonlósága mellett vannak különbségek is, amelyek az itt pihenõk, az itt sportolók számára csemegét jelentenek, ha össze tudják kapcsolni a két oldal kínálatát, ha tudomást szereznek mindkét oldal programjairól. információs pontok fölállítása. A látogatókhoz eljuttatott kérdõív a további fejlesztéseket és a meglévõ hiányosságok kiküszöbölését 34 segítette. 35

18 "Kistáltos" projekt Hivatkozási szám: HU (34) PHARE támogatás: EURO Kedvezményezett: Kistáltos Óvoda, Komárom Partner: Hetényi Óvoda, Szlovákia - nem nyert Kistáltos Óvoda 900 Komárom Czuczor Gergely utca 9. Tel: 34/ kistaltos@datanet.hu Magyarországon 5 bázisóvoda vett részt a feladatban, mindegyik egy-egy meghatározott alternatív program képviselõjeként. Az intézmények színvonala kellõen reprezentálta a magyar óvodai nevelést, mert az óvodavezetõk jól képzett, rangos szakemberek voltak, köztük közoktatási szakértõk, országos szakmai szervezetek képviselõi, akik értenek a szakmai továbbképzéshez és a projekt-szervezéshez. Az óvodák között volt egy olyan intézmény is, amelyik már kidolgozta minõségbiztosítási rendszerét is. A partner szlovákiai óvodák nevelési gyakorlatában tapasztalták, hogy a nép-hagyományok õrzését és átadását hogyan valósíthatják meg a napi gyakorlatban. Segítséget kaptak a népi kismesterségek elsajátításához. A régió magyar dalos játékait tanulták meg, megismerték a térség néprajzát is. Az óvodák mindkét oldalon rosszul vannak ellátva kommunikációs eszközökkel. A pályázat során sikerült az interneten keresztül egymáshoz kapcsolódni. A már meglévõ honlapot a Kistáltos projekt rendelkezésére bocsátották. Errõl a helyrõl különféle szakmai módszertani tanulmányokat lehet Túriné Csontos Erzsébet vezetõ óvónõ Nagy Ágnes helyettes vezetõ lehívni, vagy ötleteket lehet közzé tenni, magyar, szlovák és angol nyelven. A projektrõl készült összefoglalót is ezen a fórumon teszik közzé. Ezzel a pályázattal elõsegítették- Hosszú távú tartalmi kapcsolat kialakítására törekedtek a szlovákiai elsõsorban a gyermekek érdekében - az Európai Unióhoz való óvoda-pedagógusokkal. A munka során építhettek a szlovákiai csatlakozás ügyét, az Unió alapító tagjának elképzelése szerint: magyar óvónõkkel már meglévõ kapcsolataikra. A fõ cél az volt, Mi nem országokat, hanem embereket szeretnénk egyesíteni! hogy kölcsönösen megismerjék mindkét országban az óvodai (Jean Monet). nevelés programjait, fõ sajátosságait, valamint a helyi nevelési gyakorlatot

19 EUREG Csatlakozási Információs Program a magyar és a szlovák mikro-, kis- és középvállalkozások számára Hivatkozási szám: PHARE támogatás: Kedvezményezett: Partner: HU (4) EURO Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Gyõr Regionális Vállalkozásfejlesztési és Tájékoztatási Központ, Dunaszerdahely, Szlovákia - nyert Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 90 Gyõr Kazinczy utca 5-7. Tel: 96/ info@kva.hu PÁLYÁZATI RENDSZEREK Oktatási segédanyag 003 A kiadvány a PHARE CBC Magyarország-Szlovákia Kisprojekt Alap 000 támogatásával készült Felelõs kiadó: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány MINÕSÉGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédanyag 003 Tekintettel voltak a két ország küszöbönálló integrációja kapcsán a határ menti térségek között meglévõ különbségekre. Céljuk az volt, hogy csökkentsék a kedvezõtlen gazdasági hatásokat. Ezt segítette az oktatás, képzés és tanácsadás, aminek a tárgya az EU-felkészítés volt. Megfelelõ dokumentumokat, web-forrásokat és konzultációs lehetõségeket bocsátottak a rendelkezésükre. A tanácsadók kiképzése, a tanácsadói hálózat kialakítása képes lesz a vállalkozói kör egyéni és csoportos oktatásának szervezésére, a képzés megvalósítására. Információkat gyûjtöttek a kis- és középvállalkozói kör helyzetérõl és problémáiról az EU-alkalmazkodással kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert az új helyzethez való alkalmazkodás ugyan a vállalkozók egyéni feladata, azonban van egy sor olyan tevékenység, amely csak szakmai csoportokban és területi szervezõdésekben valósítható meg megfelelõ hatékonysággal. A túlélési esély nõ, ha az új környezetben megszerzik az ehhez szükséges kapacitásokat. A kiadvány a PHARE CBC Magyarország-Szlovákia Kisprojekt Alap 000 támogatásával készült Felelõs kiadó: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Iváncsics János ügyvezetõ igazgató Rózsa Judit projektmenedzser SZABADALMI JOGOK Oktatási segédanyag Olyan információs körzetet alakítottak ki, amely kiegyensúlyozott és minõségorientált fejlõdést biztosít a magyar és a szlovák oldalon. Ezzel a feldolgozóipar és a szolgáltató ágazatok területén ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Oktatási segédanyag tevékenykedõ mikro-, kis- és középvállalkozások üzleti felkészültségét támogatták. 003 A kiadvány a PHARE CBC Magyarország-Szlovákia Kisprojekt Alap 000 támogatásával készült Felelõs kiadó: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 003 A kiadvány a PHARE CBC Magyarország-Szlovákia Kisprojekt Alap 000 támogatásával készült Felelõs kiadó: Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 38 39