SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM"

Átírás

1 BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy keretében 1. elıadás: I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív) 1. Regionális szintő jellemzése: a gazdálkodás adottságaira az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra 2. elıadás: b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS- MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS II. HÍRKÖZLÉS Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök PYLON Kft. ügyv. ig. Tel: , fax:

2 ELİADÁS SZERKEZETI VÁZLATA I. TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS 1. Fogalmak Energetika Energia iparág Energiaigények energiafelhasználások Energiaforrások energiahordozók 2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE GKM és feladatai MEH tevékenysége Energia Központ Kht. Önkormányzatok 3. ENERGIAPOLITIKA ORSZÁGOS, REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK Országos energiaigény alakulása Importfüggések Országos ágazati szerkezetek Regionális megyei energiafelhasználási (hordozói, ágazati) szerkezetek - halmozatlan összes - közvetlen Megújuló energiatermelési struktúrák 4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁG FEJLİDÉSÉRE Országos trendek Területi egyenlıtlenségek 5. Energiaipari privatizáció Kezdeti irányelvek Késıbbi negatív gyakorlatok Területi részesedések 6. Hagyományos energiahordozók Szénvagyon Földgázvagyon Reménybeli olaj-földgáz mezık, szénbányaterületek 7. Megújuló energiaforrások Napenergia Biomassza potenciál felmérés Geotermikus energia potenciál Vízenergia Szélenergia szélerı (sebesség) megoszlások 8. Másodlagos energiaforrás átalakítások Magyar erımőrendszer Erımővek, alállomások, alaphálózatok Hagyományos erımővek környezeti hatásai Károsanyag-kibocsátások 9. Az energiaellátás hálózati rendszerei Villamos energia hálózatok Szénhidrogén hálózatok Kıolajhálózatok 10. ENERGIARENDSZER A MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZETEVİJE Közép-Kelet-Európai energiarendszer Prognózis Mőszaki infrastruktúra rendszer összevetése az urbanizációs tengelyekkel Villamoshálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Szénhidrogén-hálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Összevetés az Országos Területrendezési Tervvel Összevetés az Országos Szerkezeti Tervvel II. Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek Országos rendszer és elemei 2

3 1. FOGALMAK ENERGETIKA A társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik feltétele és a fejlesztések egyik stratégiai ágazata az energetika, mely az energiagazdálkodással energiaigényekkel, villamos világítás, főtés, hőtés, erıátvitel, motorhajtóanyag, üzemanyag igényekkel és kielégítésével és az energiaellátással energiaátalakítással (erımővi, főtımővi, egyedi), szállítással, kereskedelemmel, elosztással (hálózatokkal) és üzemeltetéssel foglalkozó tevékenység összességét jelenti. ENERGIA IPARÁG (szektor) a privatizációját (1990 napjainkig) követıen nem alkot egységes rendszert állami tulajdonlás és irányítás elvesztésével, hanem közel felerészben azoktól a külföldi, fıleg külföldi-állami befektetık fejlesztési szándékától és a nemzetközi piacdiktálta követelményektıl függ a jövıben, ahova az energetikai vagyon került. A hazai önkormányzatok kis mértékben (8%) váltak tulajdonosokká éppúgy, mint a hazai magánvállalkozók (18%). Az állami részarány is a kezdeti 37%-ról napjainkra már 25% alá csökkent. Az állam egyre inkább az eszmei irányító, koordináló szerepet tölti be, a korábbi, a KGST-ben megengedett gazdálkodó szerephez képest. 3

4 ENERGIAIGÉNYEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK A felhasználási célok szerint csoportosítva az energiagazdálkodás megkülönböztet: villamos világítási igényeket, főtés-hőtési, használati melegvíz ellátási hıigényeket villamos erıátviteli; motorikus, ipari speciális igényeket fosszilis energiahordozókra alapozott hıigényeket (szénre, kıolajra, földgázra), ipari technológiai (hı, vegyipari, motorikus stb.) igényeket hagyományos energiahordozókra alapozott üzemanyag, hajtóanyag igényeket (közlekedési, ipari célra) a megújuló energiahordozókra (nap, biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol, hidrogén, geotermikus, víz és szélenergia stb.) alapozott világítási, termikus, motorikus, hajtóanyag stb. igényeket. Országos és regionális szinten ezek a szerteágazó igények a fıbb ágazatok végsı felhasználása szerint csoportosítva jelennek meg, így: termelı ágak: ipar mezı- és erdıgazdaság közlekedési ágak (posta, távközlés) kommunális közületi szolgáltató ágak lakosság igényei. 4

5 ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK MUTATÓI, STRUKTÚRÁJA Az energiafelhasználást több szinten mérhetjük. Az energiastatisztikák általában az összes felhasznált energiaforrást és a fogyasztók által felhasznált energiákat rögzítik. Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Ez elsısorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termelésérıl és importjáról. Az egyes országok primerenergia-felhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a g = G L egy fıre esı primerenergia-felhasználás teszi lehetıvé. Végenergia-felhasználás. A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás (F) fejezi ki (más szóval: végsı energiafelhasználás vagy fogyasztói energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelıanyag, villamos energia, hı, megújuló energia, anyagjellegő felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezıgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. Az országok végenergiafelhasználásának összehasonlítására az f = F L egy fıre esı végenergia-felhasználás alkalmas. 5

6 MAGYARORSZÁG PRIMERENERGIA- (halmozatlan összes) és VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁSA (közvetlen, veszteségek nélkül) A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei (V) miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál. A két felhasználás arányát az η F = F G = f g energiaellátás hatásfoka fejezi ki. E mutatókkal nézzük meg a magyar energiafelhasználást! Magyarország évi primerenergia- és végenergia-felhasználását az 1. ábra mutatja be kerekített, tájékoztató adatokkal. Az évi G = 1088 PJ primerenergia-felhasználásban 45%-ra nıtt a földgáz és 13%-ra csökkent a szén, 23%-ra az olaj aránya. Az atomenergia 12%-ot képvisel, az egyebek tartalmazzák a villamosenergia-importot és a megújulókat. Az F = 720 PJ végenergiafelhasználásban is a földgázé a vezetı szerep (40%), de jelentıs az olajé is (23%). A szilárd tüzelıanyagok már, a megújulók még jelentéktelenek (4-4%), a különösen fontos szerepet betöltı villamos energia részaránya 17%, a távhıé 7%. A nem energetikai, anyagjellegő felhasználás 5%. 6

7 A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG Energiafogyasztás (Exajoule/év) egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kıolaj szén Év 7

8 1. ábra Az energiafogyasztásban a lakosság aránya a legnagyobb (34%), a nem termelı lakosság és kommunális fogyasztók együtt 60%-ot fogyasztanak, míg a termelıipar fogyasztása már csak 20%-ot képvisel. Az energiaellátás hatásfoka 2004-ben η F = 720 / 1088 = 0,66 volt. 8

9 ENERGIAFORRÁSOK ENERGIAHORDOZÓK [1] Az energiaigények különbözı módon történı kielégítésére szolgálnak, ezek: Primer, hagyományos energiahordozók: szilárd (fa, szénféleségek, uránérc) folyékony (kıolaj) gáznemő (földgáz, metán) Primer, megújuló energiahordozók: sugárzással érkezı (napenergia) éghajlatfüggı (biomassza, szél) földhıbıl származó (geotermikus energia, levegı, termálvíz hıhordozóval) víz mozgási energiájából nyert források Átalakítással hasznosított szekunder energiahordozók: villamos energia kıolajtermékek, benzinek hıenergia, gızenergia biogáz, fagáz szilárd biomassza hasznosító technológiák hasadó anyagú főtıelemek 2. ábra 9

10 3. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok alapján [2] 10

11 4. ábra: BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA [3] * ENERGIAMÉRLEG A bemutatott fıbb ágazatok energiaigényeinek kielégítésére a meglévı és az importálható primer, szekunder, ill. többszöri átalakítással nyerhetı, bemutatott energiahordozók közül választ az energiagazdálkodással foglalkozó: országos, regionális és a települési gazdálkodó szervezetek. 11

12 2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE A HAZAI ENERGETIKÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYRENDSZER LEGFONTOSABB EGYSÉGEI: A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM (ENERGETIKAI FİOSZTÁLY), A MAGYAR ENERGIAHIVATAL, az ENERGIAKÖZPONT KHT, és az ÖNKORMÁNYZATOK. E mellett számos olyan intézmény van, amely még szerepet játszik az energiapolitika alakulásában. Ezek a Parlament, a különbözı minisztériumok, érdekegyeztetı fórumok, szakszervezetek, pártok, civil szervezetek. Természetesen a hazai energiapolitika sem pusztán energetikai kérdés. Jelentısen meghatározzák azt a szociális, politikai szempontok, valamint a világgazdasági folyamatok alakulása. A következıkben csak a legfontosabb szervezetek következnek, amelyek kulcsszerepet töltenek be a hazai intézményrendszerben. 12

13 GKM Energetikai Fıosztály Az Energetikai Fıosztály feladatai a következı fıbb területekre csoportosíthatók: Energiastratégia kialakítása, energiapolitikai koncepció kidolgozása az ezzel összefüggı döntések elıkészítése, mint például a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggı döntések elıkészítése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával összefüggı javaslatok kidolgozása, valamint az energiapolitikai koncepció végrehajtásának figyelemmel kísérése. Energetikai tárgyú jogszabályok, mint például a törvény a távhıszolgáltatásról, a villamos energiáról, a behozott kıolaj és kıolajtermékek biztonsági készletezésérıl, a gázszolgáltatásról, a megújuló energiaforrás-hasznosításról és egyéb jogszabályok elıkészítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása. Energiakoordináció területén belül: a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendık ellátása és egyéb nemzetközi energetikai kapcsolatok. Az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggı közszolgálati feladatok ellátása. 13

14 Magyar Energia Hivatal (MEH) A MEH az alábbi területeken fejt ki tevékenységeket: Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Az energiaipari társaságok árszabályozása Fogyasztóvédelem Környezetvédelem, energiahatékonyság Jogszabály elıkészítés Összefoglaló megállapítások készítése a magyar energetikával kapcsolatban Energiaközpont KHT Feladata az energetikai statisztikák készítése, a hazai energetikai pályázatok kezelése, illetve különbözı ismeretterjesztési és kutatási programok megvalósítása és kezdeményezése. 14

15 Önkormányzatok Az önkormányzat energetikai feladatai településenként változhatnak, azonban vannak olyan feladatok, amelyek szinte mindenhol felmerülnek. Szőken értelmezett kötelezı feladatok: az intézmények energetikai berendezéseinek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, a közvilágítás finanszírozása (esetleg fejlesztése), a távfőtés felügyelete (tulajdonosi, árhatósági és érdekképviseleti feladatok). További kötelezı feladatok: a településfejlesztés energetikai vonzatainak kézben tartása (rendezési tervek kidolgozása és az abból következı feladatok végrehajtása), együttmőködés a területi energiaszolgáltatókkal. Vállalható vállalandó feladatok: a település energiaellátása általános/hosszú távú kérdéseinek elemzése, az energetika és a környezetvédelem helyi kapcsolatainak áttekintése, a nem önkormányzati tulajdonú energiafogyasztók (lakosság, ipar stb.) érdekeinek képviselete, a helyi megújuló energiák hasznosításának támogatása, energiatakarékossági programok futtatása. 15

16 3. Az energiapolitika vezérelvei Ellátásbiztonság Legkisebb költség elve Gazdaságosság, versenyképesség Energiatakarékosság hatékonyság Megújuló energiák környezetvédelem növelése EU-ban történı kooperáció, liberalizált piaci részvétel 16

17 A magyar energiapolitikában kezelendı fı kihívások Az EU energiapolitikájával való összhang Energiaimport függıség ellátásbiztonság Az éghajlatváltozás kezelése Az energiahordozók drágulása FOKOZOTTAN ELİTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE Az EU megújuló energia politikájának alapja Környezetvédelem: CO 2 és egyéb szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése Ellátásbiztonság növelése: import csökkentése Helyi és regionális fejlesztés: gazdasági és szociális fejlıdés elısegítése Vidékfejlesztés: helyi munkalehetıségek teremtése Mezıgazdaság: élelmiszer túltermelés csökkentése, alternatív földhasználati lehetıség biztosításával 17

18 Az EU célkitőzései 2010-re Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%- ról 22%-ra 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 2002/91/EK irányelv: épületek energiatakarékossága és megújuló hasznosítás 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energiaellátás stratégia, megújuló energia felhasználás 18

19 IRÁNYELVEK A PIACNYITÁSRÓL 96/96/92/EK irányelv a villamosenergia piacról 98/30/EK irányelv a földgáz piacról 2003/54/EK irányelv a villamos energia piac szabályozásáról 2003/55/EK irányelv a földgáz piac szabályozásáról 2001/77/EK irányelv Az EU-ban megújuló energiahordozóval elıállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erısen differenciált arányok szerint) Nemzeti célelıirányzatok Két évente jelentés a Bizottságnak Összes megújuló 12% Hazai jogszabályokba való átültetés Magyarország felé elvárás (2004 évi XXX törvény): a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történı növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGATHAT, KÉSİBB KÖZÖSSÉGI KERET 19

20 Célok: 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról az épületekben elérhetı energiaracionalizálási lehetıségek kihasználása a megújuló energiahordozó felhasználás növelése Intézkedések 1000 m 2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása energiatanúsítvány (MO-on 2006-tól) 2003/30 EK irányelv a bio üzemanyagokról Biodízel és bioetanol gyártás évi szinten az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezte 2005-ig 2%-ra, 2010-ig 5,75%-ra, 2020-ig 20%-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát Minden év július 1-ig jelentés a Bizottságnak - nemzeti célkitőzésrıl - intézkedésekrıl - részarány alakulásáról 20

21 2005. évi Zöld Könyv az energiahatékonyságról CÉLOK: 2020-ig 20% (évi 1,5%-os mérséklıdés) energia takarítható meg az éves energiafelhasználásban Ez évi 60 Mrd EUR megtakarítást jelenthet (NO és FrO együttes energiafelhasználása) ezzel ellensúlyozni lehet India és Kína igénynövekedését A megtakarítást energiahatékony fejlesztésekre (pl. megújuló energiahordozókra) fordítani JAVASLATOK: energiahatékonysági akcióterv nemzetenként információs rendszerek fejlesztése közösségi támogatás az energiatakarékossághoz kiemelt terület: épületeknél további javítás hatékonyabb gépjármővek, közlekedési módozatok adórendszer, közbeszerzés átalakítása évi Zöld Könyv az energiastratégiáról Legfontosabb szükséges intézkedések: Energetikai befektetések gyorsítása (20 év alatt 1000 Mrd euro)-diverzifikáció, új források Klímaváltozás elleni hatékony intézkedések: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást Importfüggıség mérséklése, figyelembe véve az energiaforrás biztonságosságát Felkészülés az árak további növekedésére: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást EU szintő egységes, versenyképes energiapiac 21

22 2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelıs Az energiatakarékosság hozzájárul az importfüggıség mérsékléséhez CÉLOK: 2006 nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról nemzeti energiahatékonysági terv 2007 jún.30-ig évi 1% energiatakarékosság támogatási alap létrehozása jól hozzáférhetı pénzügyi és jogi keretrendszer január 10. EU új energiacsomag Európai energiapolitika A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei Egy európai stratégia energotechnológiai terv felé Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelıanyagokból Vizsgálat az európai gáz- és villamosenergiaágazatról Megújuló energia útiterv Jelentések a megújuló energia és a bioüzemanyagok terén elért haladásról 22

23 ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK [4] A hazai összenergia felhasználás alakulására vonatkozó tényadatok (lásd az 1. sz. táblázatot) szerint az elmúlt közel 20 év alatt az energiaigények csökkentek a rendszerváltozás, a válság és az ipari szerkezetátalakítás éveiben különbözı mértékben, 1998-tól szerény növekedés folyamatosan 23

24 5. ábra: Primer energiafelhasználási szerkezet [5]

25 villamos energia Electricity 13.1% hı Heat 9.6% egyéb Other 4.5% Szén és szénféleség Coal 8.2% olaj Oil 29.2% földgáz Natural Gas 35,4% 25

26 6. ábra: Energiahordozói import függıség az EU 15 tagállamában MAGYARORSZÁG ENERGIA IMPORT FÜGGİSÉGE ÖSSZESEN 75% energiahordozói részletezésben: Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kıolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% 7. ábra: Magyarország energia import függısége [6] 26

27 FİBB ÁGAZATOK FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK [4] Az összenergia felhasználás ágazati szerkezetében a közvetlen energiafelhasználások szerkezetében az ipar, energiaipar részaránya jelentısen csökkent (lásd a 2. sz. táblázatot) ugyanakkor erıteljesen növekedett a kommunális és a lakossági energiafogyasztás részvételi hányada. E kettı közösen ban már meghaladta a 60%-ot. További változást jelentett, hogy az energiahordozói szerkezetben jelentısen megnıtt a földgáz részaránya (lásd a 3. sz. táblázatot). 27

28 REGIONÁLIS MEGYEI ENERGIA FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK (energiahordozói, ágazati struktúrák) [12] Az ország összenergia-felhasználásának energiahordozói szerkezete megyénként ábra: Magyarország össz energiafelhasználásai (halmozatlan összes) regionális megyei eloszlása TJ Egyéb Villamos Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd Budapest Barany Bács-Kiskun-Szolnok Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 28

29 REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK 9. ábra: Magyarország közvetlen energia-felhasználásai (közlekedési célú felhasználás nélkül) regionális megyei eloszlása [12] 8/b. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként TJ Kommunális Lakosság Mezıgazdaság Anyagi ágazatok Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 8/c. sz. ábra: Közvetlen enrgiafelhasználás energiahordozói szerkezete megyénként TJ Egyéb Villamos energia Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 29

30 MEGÚJULÓ ENERGIASTRUKTÚRÁK Egy közelmúltban készített regionális tanulmány [4] szerint kimutatott fejlesztési munkában a megújuló energiaforrás-felhasználások összességében mintegy: 37,4 PJ/év nagyságot tettek ki 2002-ben, amely a teljes, országos energiafelhasználásnak csak 3,53%-a (lásd a 4. táblázatot), ebbıl a megújuló bázison termelt villamos energia termelés: 0,7 PJ/év volt, ennek 98%-a vízerımőbıl származott. 4. táblázat Megújuló energiahordozói hasznosítások szerkezete Magyarországon 2002 évben 30

31 MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS SZERKEZETEI [8] [23] A megújuló energiahordozói bázison termelt villamos energia: közel 1100 GWh/év (2,6%), cél 2010-ig: 3,6% hıenergia termelés: 44,1 PJ/év (4,2%), cél 2010-ig 7,2% Az energiahordozókra bontott szerkezetek az 5. táblázatban 5. táblázat A hazai megújuló energiatermelés adatai 2005 év elején [8] 31

32 A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL TERMELT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER PÉNZÜGYI MUTATÓI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN A megújuló energiaforrásból illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) kifizetés 31,6 milliárd forint volt 2005-ben, mely közel kétszerese az elızı évi kifizetésnek. A KÁP-kifizetések megoszlását millió Ft-ban az alábbi ábra szemlélteti. KÁP-kifizetések megoszlása az egyes termelési módok között 2005-ben, millió forintban A korábbi évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele 17 milliárd forint a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthetı, mely az elızı évi kifizetés másfélszerese. 32

33 Az elızı évhez képest ez kb. 6,2 milliárd forint KÁP növekményt jelent, mely körülbelül 60%-ban magyarázható a kapcsolt termelésben bekövetkezett közel 30%-os növekedéssel (több mint 84 MW új belépı kapacitás 2005-ben), illetve 40%-ban a magasabb fajlagos KÁP-pal. A megújuló energiaforrásból (kivéve hulladékhasznosítás) termelt villamos energiához kapcsolódó KÁP összege emelkedett a legnagyobb mértékben: az elızı évhez képest két és félszeresére, 13,9 milliárd forintra nıtt. A megújulókra jutó KÁP növekedése 90%-ban a termelés megduplázódásával, 10%-ban az átvételi árak éves szintő 15%-os emelkedésével magyarázható. (A villamos energiáról szóló évi CX. törvényt módosító évi LXXIX. törvény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árát 23 Ft/kWh-ban rögzítette, melyet évente az elızı évi infláció mértékével korrigálnak.) A kötelezı átvételő villamosenergia-termelés és a KÁP kiadások növekedésének dinamikáját a következı ábra mutatja. 33

34 A kötelezı átvétel keretében értékesített villamosenergia-termelés és KÁP-os kifizetések alakulása között A megújuló és kapcsolt villamos energia átvételéhez kapcsolódó legfontosabb termelési és KÁP-adatokat a fenti táblázat tartalmazza. 34

35 4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE Az ország és az adott régió társadalmi-gazdasági tevékenységének mozgásterét, az életkörülmények alakulását közvetve és közvetlenül befolyásolja az energiahordozók megléte, tulajdonlása vagy hiánya, behozatala, kényszerősége az energiahordozók milyensége, mennyisége, hasznosításmódja, az ezekkel való gazdálkodás módja, lehetısége, végül az energiahordozóknak a fogyasztói helyekre juttatása, elosztása, szállításmódja, azaz; az energiaellátás is. Az energiaellátás a nélkülözhetetlen és biztonságos termelés-, szolgáltatás és a komfortos életvitel egyik feltétele. Az energiafelhasználások nagysága, az energiahatékonyság mértéke, továbbá a fogyasztott energiahordozók szerkezeti megoszlása befolyásolja a gazdaság növekedését, az innováció érvényesülését és az ökológiai rendszerben mérhetı egyensúlyra gyakorolt hatását. Az energiaigények-, de különösen a villamosenergia igények fogyasztások nagysága, végül a villamosenergia-igényesség nagysága, és a magyar gazdaság alakulását jelzı bruttó hazai termék a GDP (GNP) között szoros korreláció mutatható ki (lásd a 9. ábrát), amikoris országos szinten a gazdasági növekedéssel arányosan, de valamivel kevesebb mértékben növekedik az összenergiafelhasználás, és valamivel nagyobb mértékben nı a villamosenergia-fogyasztás. Területi megyei szinten ellenben jelentıs különbségek mutathatók ki (lásd a 10. ábrát). 35

36 10. ábra: Gazdasági fejlıdés és energiafelhasználás Magyarországon [6] 11. ábra: Területi megyei értékelések, egyenlıtlenségek 36

37 5. ENERGIAIPARI PRIVATIZÁCIÓ KEZDETI IRÁNYELVEI MIVEL AZ ENERGIAELLÁTÁS A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI FEJLİDÉS STRATÉGIAI TERÜLETE, EZÉRT KIEMELT TÉMAKÉNT KELL KEZELNI ÉS STABILITÁSÁT, KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT HOSSZÚ TÁVON KELL BIZTOSÍTANI AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS FELADAT EBBEN: A NEMZETI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS A KÖZJÓ SZOLGÁLATA. Ezek alapján ítélhetık meg az energiaiparban lezajlott döntések, intézkedések, melyek az ipari termelés válságához, számos nagyüzem felszámolásához vezettek a 90-es évek elején, melynek következménye az energiafelhasználás drasztikus, mintegy 20%-os visszaesése volt az 1987 évi csúcshoz képest. Az események hatására elengedhetetlennek tőnt az ipari szerkezetváltás szorgalmazása és még ma is folyik annak megvalósítása, továbbá az energiaipar privatizációja is. Az átalakulás kezdeti szakaszában meg kellett teremteni a piaci viszonyokat megjelenítı közgazdasági (szabályozási és törvényi) környezetet és az ennek megfelelı szervezeti-tulajdonosi viszonyokat. 37

38 A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúráját (1998. decemberi állapotát) a 12. ábra, a villamos energia szolgáltatók területi piacát a 13. ábra, a gázszolgáltatókét a 14. ábra szemlélteti. 12. ábra: A villamos társaságok szakmai befektetıi (1998. december) [7] 38

39 13. ábra: Villamos energia szolgáltatók Magyarországon [7] 14. ábra: Gázszolgáltatók Magyarországon [7] 39

40 KÉSİBBI NEGATÍV GYAKORLATOK A fent ismertetett ígéretes átalakulási folyamat késıbb más irányt vett ben az energiaipar privatizációja címén a részvények többsége külföldi befektetık tulajdonába került. Ekkor már a költségvetési bevétel növelése, a makrogazdasági egyensúly megteremtése került az ismertetett fontos szempontok elé. Ez az eltérés vezetett napjainkra kedvezıtlen tulajdonosi szerkezethez a magyar energiaiparban. Az állami tulajdonrész 30%-ra csökken és kereken 52% a külföldi a MOL Rt.-t leszámítva szakmai befektetık részesedése. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott és az összes többi kisbefektetıi és egyéb tulajdon csak 10%-ot tesz ki. Az átalakulás eredményeként jelentısen megváltozott az energetikai szolgáltatások intézményrendszere ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-bıl, 1991-ben megalakult a MOL Rt, 1992-ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere. A szénbányászat átalakulása a Szénbányászati szerkezetátalakítási Programmal (1990) kezdıdött, majd az erımő-bánya integrációkkal az években fejezıdött be ig létrejött az energetika törvényi-szabályozási környezete. Megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kıolaj és kıolajtermék stratégiai készletezési törvény. Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH). 40

41 5 év alatti változások területi struktúrája (2003-ig) Részesedések a hazai villamosenergia- iparban ÉDÁSZ ELMŐ ÉMÁSZ TITÁSZ Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003 Fogyasztók Hálózatok magán fogy. ipari fogy. HS 2,1 millió 2, 07 millió km km RWE + EnBW E.ON EdF Összesen DÉDÁSZ Értékesítés (GWh) DÉMÁSZ Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei Forgalom (M. ) % 43 45,8 11,2 100 MS NS Munkatársak Lényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházások Ügyfélszolgálat Hálózat IT km km Telecentrum Fogyiroda felújítás Minıségmenedzsment renmdszer SAP/R3 bevezetése GIS (térinformatikai rendszer) IS-U bevezetés projekt kv Fıelosztóhálózati beruházások: alállomások, kapcsoló állomások Trafó állomások Kábel létesítések 15. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a villamos energia ipar tulajdonlási viszonyaiban [9] 41

42 Részesedések a hazai gáziparban ÉGÁZ KÖGÁZ ELMŐ/ÉMÁSZ DDGÁZ FİGÁZ TIGÁZ DÉGÁZ Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003 Értékesítés (M.m 3 ) Forgalom (M. ) RWE + E.ON/Ruhrgas RWE + Eni/Italgas E.ON + EVN GdF Összesen Magyarországi piaci adatok Fogyasztás összesen M.m 3 Fogyasztók száma 3,1 M. Gázvezetékek km % 36 % 34 % 8 % 22 % 100 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003) Forgalom (M. ) G. értékesítés (M.m 3 ) Fogyasztók sz. Hálózat (km) Munkatársak FİGÁZ DDGÁZ TIGÁZ ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a gázipar tulajdonlási viszonyaiban [9] 42

43 Részesedések a hazai vízszolgáltatásban 49 % H H V V 23,65 % 0,84 % BSW BWW 49 % ELMŐ-ÉMÁSZ Budapest 51 % 0,87 % 49,9 % Consortium 12,5 % 47 % 12,5 % 35 % 49 % 48,05% Privatizált vízszolgáltató vállalat 17. ábra: Részesedések a hazai vízszolgáltatásban [9] 43

44 6. HAZAI HAGYOMÁNYOS ENERGIAHORDOZÓK SZÉNVAGYON [14] Az évi értékelés szerint Magyarország ipari szénvagyona (azaz a feketeszén + barnaszén + lignit) nem csekély; mintegy 2572 millió tonna, amely PJ hımennyiséget képvisel (a távhıellátás összigénye 1997-ben 122,3 PJ volt, a szilárd energiahordozói igény 190,0 PJ volt). Ennek 84%-át a lignitvagyon képezi. A mélymőveléső szénbányászatot a jelenlegi energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítéli és bezárásra ítélte az erımővi integráción kívül rekedt bányaterületeket. 44

45 FÖLDGÁZVAGYON [14] Az évi készletek részletezése (Me: Mrdm 3 ) kiemelt mezık készlete: Algyı 17 Szeghalom 4 Üllés 4 Endrıd 2 Kiskunmajsa 1 Közép-alföldi 1 Pusztaföldvár 1 egyéb mezık készlete összesen 10 Összesen 40 Mrd m 3 A földgáztermelési terv készítésekor tehát ezt a készletet lehet figyelembe venni. A kutatás folytatása és a termelés intenzifikálása sem ellensúlyozza a termelés elıre látható csökkenését (a számszerősített adatokat lásd a 7. táblázatban). 7. táblázat 45

46 MEGLÉVİ ÉS REMÉNYBELI MEZİK 18. ábra: Az ország hagyományos komplex energiahordozói területi szerkezete [12] 46

47 KONCESSZIÓBA ADOTT TERÜLETEK Az évi elsı koncessziós pályázat során négy külföldi olajtársaság szerzett összesen hat körzetben (lásd a 19. ábrát) kutatási és termelési jogot. A kutatási munkák 1995-ben kezdıdtek. Konkrét eredményeik: Bajánsenye, Inke-Liszó, Gellénháza, Sávoly térségében már kimutathatóak. A Magyarország ugyanakkor külföldön aktív tevékenységet folytat saját jogú források megszerzésére (a FÁK országaiban, valamint Észak- Afrikában) és remélhetıleg számottevı saját jogú volumen biztosítható földgázból és kıolajból is. 19. ábra: Nemzetközi vállalkozóknak koncesszióba adott területek megoszlása Magyarország reménybeli kıolaj és földgázmezıibıl [12] 47

48 HAZAI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK HASZNOSÍTÁSOK Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term ,2 4 0,01 7,2 5 0,122,02 0,7 Engedélyezett szél. kap-ból G eoterm ia N ap B iom assza Szél Vízenergia 48

49 MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HAZAI MEGOSZLÁSA NAPENERGIA [10] 20. ábra: Az érkezı besugárzás területi eloszlása 21. ábra: A napos órák száma területi eloszlásban 49

50 BIOMASSZA POTENCIÁL FELMÉRÉS 22. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [3] 50

51 KÜLÖN A FÁS JELLEGŐ MELLÉKTERMÉKEK és az évenként megtermı SZALMA volumenek energiatartalma [3] [29] 23/a. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [3] 23/b. ábra: Fás jellegő melléktermékek területi eloszlása [3] 51

52 Biogáz termelés Biogáz a szerves anyagok oxigénmentes erjedése (anaerob rothasztása) során keletkezı gáz, Főtıértéke MJ/m 3 Főtésre, hőtésre, gázmotorok hajtására alkalmas. Biogáz termelés célja: elsısorban hulladékgazdálkodás, másodsorban hı- és villamos energia termelés. A szerves hulladékból nyerhetı: biotrágya, szén-dioxid, tisztított biogáz, elektromos áram. Nem lehet a biogázból, illetve hozadékaiból megtéríttetni a hulladék ártalmatlanítási költségeket. Új biomassza forrás lehetıségek erdıtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdıtisztítás közmunka alapon, öregfa begyőjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelıs növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói. 52

53 GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL 24. ábra: Hımérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [2] 24. ábra: Hımérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [2] 53

54 Magyarország hévíztárolói /VITUKI/ 54

55 25. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erımővek javasolt helye a térszerkezetben [12] 26. ábra: Magyarország CH meddı kútjainak területi megoszlása [26] 55

56 VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21] A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és elıremutató a Vízügyi Miniszterek évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában az alábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét: A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék. Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást képez. A vízerı villamosenergia hasznosításának növekednie kell. A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kismérető; teljesítményő átalakító létesítményeknek. A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e rendszer fejlesztését. Hazai vízenergia-forrásadottságok Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerı villamosenergia átalakításával nyerhetı megújuló energiaforráshasznosítási tervszerő, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelıanyagbázisú erımőfejlesztést részesít elınyben még ma is. 56

57 A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás 57

58 A korábbi, európai szemlélet érvényesítésének köszönhetıen, mégis az a csekély megújuló energiaforrásokra alapozott, a 2003 évi villamosenergia termelésünknek 98 99%-át kitevı hányad a hazai vízerımővek termelésébıl származik, nagysága: kevesebb, mint 200 GWh/év (lásd a mellékelt V-1,2,3. táblázatokat), amely volumen elenyészıen kevés a hazai folyók elméleti vízerıkészletéhez képest, amely: E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhetı, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50%-os tartóssági vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti villamosenergia volumen rendelhetı. A kis vízfolyások vízerı készlete 50%-os tartóssággal számolva ebbıl mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A potenciális vízerıkészlet 91%-át három fı folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli. 58

59 Magyarország kis és törpe vízerımővek telephelye 59

60 PRONÓZIS 1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerımővek, duzzasztói kiegészítı fejlesztések A Hernád folyóra 5 db kiserımő, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel A Sajó folyóra 5 db kiserımő, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel Összesen 19,5 MW 32,0 GWh 2. Meglévı duzzasztómővekre javasolt vízerı-hasznosítások színhelyei: Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztómővek. Összesen 15 MW e /85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési elıirányzattal. 3. Tiszai vízlépcsık tervezett villamosenergia hasznosítása A Tisza folyóra három közepes teljesítményő vízerımő telepítésére adnak lehetıséget az ismert adottságok, ezek: a) Záhony térségi vízerımő 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel b) Vásárosnaményi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel c) Csongrádi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel Összesen 56,0 MW 280 GWh et követı idıszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4] Nagymarosi vízlépcsıre 153 MW e 1035 GWh Adonyi vízlépcsıre 150 MW e 775 GWh Paksi rekuperációs erımő 7 MW e 50 GWh Fajszi vízlépcsıre 100 MW e 650 GWh Összesen 403 MW e 2460 GWh 60

61 SZÉLENERGIA SZÉLERİ; SEBESSÉG- MEGOSZLÁSOK Az utóbbi években végzett kistérségi szélklimatológiai vizsgálatok egyértelmően igazolták, hogy hazánk megfelelıen kiválasztott térségeiben is lehetséges közép-, ill. nagyteljesítményő, villamos energiát termelı szélerımőveket telepíteni ben jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 mérıállomásának 70 méter magasságban minimálisan két éven át mért adatai alapján az a hazai térkép (lásd a 27. ábrát), amely tájékoztató jellegő útmutatásra alkalmas a regionális szélviszonyok megítélésére. (Ez a térkép az Európai Szélatlasz szerkesztésénél is alkalmazott WasP (Wind Atlas Analysis Application) modell alkalmazásával számolt adatok egy vizuális interpretációja, amely fóliára másolt ország-térképpel fedve, szemléletes képet mutat a hazai szélviszonyokról.) 27. ábra: Magyarország szélerı térképe 70 m magasságban [27] 61

62 8. MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS ÁTALAKÍTÁSOK A magyar erımőrendszer helyzete Erımővek értékelése, csoportosítása A hazai erımővek beépített villamos teljesítıképessége: már 15 évvel ezelıtt 7518 MW volt. E beépített villamos teljesítıképességbıl az atomerımő 1840 MW-ot tett ki; hozzávetılegesen 3500 MW-ot a nehéz főtıolaj, a földgáz és a könnyő főtıolaj tüzelıbázison üzemelı erımővek, a többiek a hazai barnaszén tüzelıbázison üzemelnek, ez alól kivétel volt a Pécsi Erımő, amely akkor még hazai feketeszenet használt fel, jelenleg szilárd biomasszát és földgázt. A 800 MW-os Mátrai Erımő lignittüzeléső. Az ország földrajzi adottságaiból következıen a vízerımővi kapacitás nem jelentıs (a beépített vízerımővi kapacitás 48 MW). A magyar villamosenergia-alaphálózati rendszer legfıbb jellemzıit, energiaátalakító erımőveit és területi elhelyezkedésüket a 28. ábra mutatja. 62

63 ERİMŐVEK, ALÁLLOMÁSOK, ALAPHÁLÓZATOK Forrás: MVM Rt. 28. ábra: A hazai villamos energia rendszer alaphálózata és fıbb erımővei 63

64 A magyar közcélú erımőrendszer egyik meghatározó sajátossága, hogy egyetlen erımő kivételével mindegyik erımőbıl van távhıellátási célú hıkiadás, azaz ezen erımővek, főtıerımővek nagy távhırendszerek hıforrásaként üzemelnek. A kapcsolt energiatermelés jelentıs mértékben hozzájárul az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfokát jelentısen meghaladó rendszerszintő eredı energiaátalakítási hatásfok a hıtermelés jelentıs részarányából következett. A kapcsolt villamosenergia-termelés fajlagos tüzelıhıfelhasználása 1996-ban 4826 KJ/kWh volt, ami 74,60%-os hatásfoknak felel meg. A meglévı hazai erımőrendszer sajátosságaiból következıen, a verseny jelenleg s a belátható jövıben elsı sorban az új erımővi kapacitások építésének jogáért folyhat. 64

65 Hagyományos erımővek környezeti hatásai A társadalmi-gazdasági környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az energiagazdaság érdekeit egyaránt figyelembe vevı hosszú távú környezetbarát stratégia alkalmazását igényli. Ez ágazatközi és társadalmi együttmőködést tesz szükségessé, amelynek legfıbb alapelve a gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság és környezetvédelem szükségességének társadalmi elfogadtatása. A hazai károsanyag kibocsátások összefoglalását a 29. és 30. ábrák szemléltetik, jelezve, hogy a környezetszennyezés csökkentése az utóbbi években lelassult, ill. egyes elemei növekedtek. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fıképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a széndioxid, a szilárd anyagok és a vízgız. A kén-dioxid-kibocsátás mind az olaj mind a széntüzeléső erımővekre jellemzı. Leválasztás, vagy megfelelı tüzelésmód (fluid) alkalmazása nélkül a kibocsátott kén-dioxid mennyisége a felhasznált tüzelıanyag mennyiségétıl és kéntartalmától függ. 65

66 29. ábra: Energetikai környezetszennyezés Magyarországon [30] 66

67 700 A légszennyezı-anyag kibocsátás alakulása kt SO2-kibocsátás, kt NOx-kibocsátás, kt Szilárdanyag-kibocsátás, kt Villamosenergia-igény,TWh (1) Villamosenergia-terhelés,TWh (2) 30. ábra: Az energiatermelı átalakító ipar károsanyag kibocsátásainak alakulása [30] 67

68 KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSOK Földgáztüzelésnél kén-dioxid-kibocsátással gyakorlatilag nem kell számolni. A nitrogénoxidok kibocsátása azonban mindenfajta tüzelıanyag esetében jellemzı és alapvetıen nem a tüzelıanyagok nitrogéntartalmától, hanem a tüzelési technológiától, a tüzelıberendezés kialakításától, az égés hımérsékletétıl függ. A hazai erımővek kén-dioxid-kibocsátása 1980 óta jelentısen csökkent. Ez elsısorban a Paksi Atomerımő üzembe lépésének következménye volt és jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a helsinki jegyzıkönyv szerinti kötelezettségét. Növekedett viszont az utóbbi években az erımővi kén-dioxid-kibocsátás részaránya országos viszonylatban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot. 68

69 31. ábra: A levegıszennyezettség területi megoszlása Magyarországon [12] SŐRŐSÖDÉSI HELYEK: AZ ERİMŐVEK TÉRSÉGÉBEN 69

70 Forrős: MVMT 32. ábra: A környezı országok üzemelı és épülı atomerımővei, mint katasztrófa-források 70

71 9. AZ ENERGIAELLÁTÁS HÁLÓZATI RENDSZEREI VILLAMOS ENERGIA 33. ábra: Európai egyesített villamos energia rendszer jelenlegi hálózata és távlati tervezett összeköttetései [12] 71

72 Országos és a nemzetközi kooperációt végzı villamosenergiarendszer hálózatai Magyarországon Villamosenergia hálózati rendszer jelenlegi helyzete Magyarország villamosenergia rendszerkapcsolatai közepesen megfelelı -nek ítélhetık egy nemzetközi, elsısorban európai összehasonlításban, mind a kapcsolatok kiépítettsége, mind a hálózat hurkoltsága következtében. A hazai alaphálózat 220, 400 és 750 kv feszültségszinten üzemel (lásd a 34. ábrát) miközben behálózza és ellátja a regionális táppontokat óta részt vesz a nemzetközi, a közép-európai CENTREL (lengyel, cseh, szlovák, magyar) kooperációban is, és 1995-ben párhuzamosan kapcsolódhatott az egyesített európai villamosenergia UCPTE rendszer hálózatra miután levált a KGST-VERE rendszerrıl. Két év óta megtörtént az MVM Rt. monopóliumának feloldása, s a nagyobb fogyasztók szabad hozzáférhetıséget élveznek a nemzetközi piacon. Tıkeerıs nagyvállalkozó ezért alapvetı szempontnak tekinti a telephely kiválasztásánál, hogy hálózatbıvítés nélkül rácsatlakozhat-e az országos, máskülönben az országot meglehetısen jól behálózó ún. villamos fıelosztóhálózati 120 kv-os feszültségszintő rendszerre, mely táplálását az elızıekben vázolt egyenszilárdságú alaphálózati táppontokon; a 400/120 kv-os transzformátor állomásokon keresztül kapja. 72

73 Forrás: MVM Rt. 34. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai a tervezett fejlesztésekkel A villamoshálózati rendszeren lebonyolított forgalom É D irányban a legnagyobb, az ÉK-i és ÉNY-i irányban történı forgalmazás csaknem azonos mértékő (lásd a 35. ábrát). 73

74 35. ábra: A tényleges villamos exportimport forgalom alakulása (1998-ban) [GWh] 36. ábra: A CENTREL párhuzamos üzeme az UCPTE-vel 74

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek 2. . Mértékegysége joul [J]. Energia mértékegységek átszámítási tényezıi

Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek 2. . Mértékegysége joul [J]. Energia mértékegységek átszámítási tényezıi BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy

Részletesebben

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18.

Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kihívások, amelyekre

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály EU zöldenergia politikája és célkitőzések Ellátásbiztonság

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. MÁRCIUS Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok 2011. március 1-étıl benyújthatók! Pályázat

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia

Tartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) civileket érintı intézkedései A KEOP prioritásai 1. Egészséges tiszta települések (KA) 2. Vizeink jó kezelése (KA) 3. Természeti értékeink jó kezelése (ERFA)

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL

MAGYAR ENERGIA HIVATAL A hatékony kapcsolt energiatermelés kritériumai (az eredetigazolás folyamata) Nemzeti Kapcsolt Energia-termelési Nap Budapest, 2007. április 25. Lángfy Pál osztályvezetı Magyar Energia Hivatal Az elıadás

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. ÁPRILIS

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2011. ÁPRILIS Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani partnerünk, a Menedzsment Fórum szervezésében megrendezésre kerülı Pályázati Konferenciát. Partnereink 10 %-os kedvezményre jogosultak

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem?

A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? MTA Kémiai Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Budapest II. Pusztaszeri út 59-67 A biomassza, mint energiaforrás. Mit remélhetünk, és mit nem? Várhegyi Gábor Biomassza: Biológiai definíció:

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért

Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika a hıszivattyúzásért Komlós Ferenc ny. minisztériumi vezetı-fıtanácsos, a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris hıszivattyúk munkacsoport vezetı Idıszerő felszólalás (5 dia): Vízenergia hıhasznosítása statisztika

Részletesebben

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok. Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft.

Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok. Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft. Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv intézkedések,új lehetıségek, pályázatok Grónay Andrea, programigazgató Energia Központ NKft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetıségek, tapasztalatok,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben