SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK

Átírás

1 Utolsó frissítés: szeptember 8. SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK TANTÁRGYI ADATLAP NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2017/2018. TANÉV I. FÉLÉV

2 I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Társadalomelmélet I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC1101 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelez Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy bemutatja a társadalomról történő gondolkodás főbb paradigmáit, a társadalmi jelenségekkel kapcsolatos főbb elméleti irányzatokat. Ez által a hallgatók megismerik a szociológia főbb kutatási területeit, irányzatait és eredményeit, különös tekintettel a magyar szociológia eredményeire. A tárgy abszolválása által a hallgatókban kialakul az a sajátos látásmód, amit szociológiainak hívunk, és képesek lesznek a valóság, a társadalmi jelenségek többszintű értelmezésére is. 1, Bevezetés azaz mire jó a szociológia? 2, Kultúra és társadalom 3, Egyén és társadalom, a szocializáció jelensége 4, Társadalmi interakciók, a mindennapi élet 5, Konformitás és deviancia 6, Társadalmi rétegződés és mobilitás főbb elméletei 1. 7, Társadalmi rétegződés és mobilitás főbb elméletei 2. 8, Oktatás és társadalom 9, Vallás és társadalom 10, Etnikumok, kisebbségek 11. Társadalmi előítéletek természete 12, Média és társadalom, 13. Kommunikáció és nyilvánosság 14 A politika és hatalom természetrajza Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Félév közbeni prezentáció (2 prezentáció) Egy választott szakirodalom feldolgozása Félévzáró zárthelyi dolgozat a félév teljes tananyagából. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - Két prezentáció: 20 százalék - Szakirodalmi feldolgozás: 20 százalék - Zárthelyi dolgozat: 60 százalék Sikeres teljesítéshez minimum 50 százalék szükséges Kötelező irodalom: ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába, OSIRIS, Budapest, 1997 Elektronikusan elérhető itt:

3 a/index.html Giddens, Anthony: Sociology. Cambridge, 2009 (6th edition) MERTON, R. K: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, GONDOLAT, 1980 MAX Weber: Gazdaság és társadalom. Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ, 1967 RÓBERT Péter (szerk.) A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Budapest, ÚJ MANDÁTUM, 1998 Ajánlott irodalom: ERVING Goffman: A hétköznapi élet szociálpszichológiája Budapest, GONDOLAT, 1981 DURKHEIM, Emile.: Az öngyilkosság. Budapest, KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KÖNYVKIADÓ, 1967

4 Tantárgy neve: Társadalomelmélet I. Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC1101 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k. Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja a diákokat az emberi társadalom működésének általános feltételeit elemző átfogó megközelítések ismeretébe bevezetni. A tárgy áttekintést kíván nyújtani a modern társadalom legfontosabb megoldásra váró problémáiról, a globalizáció működési elvéről és kockázatairól. Tárgyaljuk a társadalom és kultúra problémáját, a társadalmak és kultúrák egymáshoz való viszonyának összefüggéseit. Civilizáció, kultúra. Civilizációs struktúrák, és ezek társadalmi vetületei. A társadalmi struktúrák - kulturális önértelmezések. Társadalom és vallás. A vallás szerepe a társadalmi rendben. A nyugat különössége, a modernitás specifikumai. A civilizációk közötti kommunikáció jellegzetességei. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félévközi számonkérés pedagógiai és didaktikai szempontból nem indokolt. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ( - ) Kötelező irodalom: Rubin, Jared: Rulers, Religion, and Riches. Why the West Got Rich and the Middle East Did Not. Chapman University, California (ISBN-13: ) Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest. Európa I. fejezet. Civilizációk világa és a IV. fejezet. Civilizációk összecsapásai ISBN Scheidel, Walter: The Great Leveler: Violence and the History of Inequality from the Stone Age to the Twenty-First Century. Princeton University Press ISBN: Safranski, Rüdiger: Mennyi globalizációt bír el az ember? Budapest. Európa ISBN Molnár Tamás: A liberális hegemónia Budapest. Gondolat ISBN X Habermas, Jürgen Ratzinger, Joseph: A szabadelvű állam morális alapjai. Budapest. Gondolat, ISBN Ajánlott irodalom: ( - )

5 Tantárgy neve: Német szociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC1103 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k. Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás) kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. 1. A német szociológia kialakulásának társadalmi, szellemi háttere. 2. A német szociológia klasszikus korszaka I. 3. A német szociológia klasszikus korszaka II. 4. A német szociológia klasszikus korszaka III. 5. Civilizáció avagy kultúra. Önértelmezési kísérletek, német módra. 6. A német szociológia átalakulása, ujjászervezése a II. világháború után. 7. Neomarxista társadalomelméletek I. Frankfurti Iskola. 8. Neomarxista társadalomelméletek II. Jürgen Habermas munkássága. 9. Jürgen Habermas munkássága. A kommunikatív cselekvés elmélete I. 10. Jürgen Habermas munkássága. A kommunikatív cselekvés elmélete II. 11. Rendszerelméleti megközelítés. Niklas Luchmann 12. Rendszerelméleti megközelítés. Niklas Luchmann II. 13. Empirikus ihletettségű társadalomelméletek. I. Ulrich Beck kockázattársadalma. 14. Empirikus ihletettségű társadalomelméletek. II. Gerhard Schulze élménytársadalma. Félévközi számonkérés módja: Zárhelyi dolgozat. Egy írásbeli dolgozat leadása a szorgalmi időszak végére, a megadott irodalmakból szabadon választott téma feldolgozásával oldal terjedelemben. Értékelése: A sikeres zárthelyi dolgozat a vizsgára bocsátás feltétele. Kötelező irodalom:

6 Balogh István Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, ISBN Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I. Századvég, Budapest ISBN Ferdinand Tönnies: Max Weber: Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig II. Századvég, Budapest ISBN Georg Simmel: Papp Zsolt: A válság filozófiájától a konszenzus szociológiájáig. Budapest. Kossuth ISBN Ajánlott irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest. Gondolat ISBN Luchmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest. Gondolat ISBN Adorno, Theodor/Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz Kiadó, Budapest, Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Budapest, Gondolat Ulrich Beck: A kockázat-társadalom - Út egy másik modernitásba. Budapest. Századvég, ISBN:

7 Tantárgy neve: Német szociológia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC1103 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k. Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás) kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig a kritika problémáján túl mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, Arnold Gehlen filozófiai antropológiája, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a kockázattársadalomról és Gerhard Schulze élménytársadalom -elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a kultúra szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. 1. A német szociológia kialakulásának társadalmi, szellemi háttere. 2. A német szociológia klasszikus korszaka I. 3. A német szociológia klasszikus korszaka II. 4. A német szociológia klasszikus korszaka III. 5. Civilizáció avagy kultúra. Önértelmezési kísérletek, német módra. 6. A német szociológia átalakulása, ujjászervezése a II. világháború után. 7. Neomarxista társadalomelméletek I. Frankfurti Iskola. 8. Neomarxista társadalomelméletek II. Jürgen Habermas munkássága. 9. Jürgen Habermas munkássága. A kommunikatív cselekvés elmélete I. 10. Jürgen Habermas munkássága. A kommunikatív cselekvés elmélete II. 11. Rendszerelméleti megközelítés. Niklas Luchmann 12. Rendszerelméleti megközelítés. Niklas Luchmann II. 13. Empirikus ihletettségű társadalomelméletek. I. Ulrich Beck kockázattársadalma. 14. Empirikus ihletettségű társadalomelméletek. II. Gerhard Schulze élménytársadalma. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A szorgalmi időszak végén beadandó dolgozat 8 oldal terjedelemben. A dolgozatban a kötelező, ill. az ajánlott irodalmak valamelyikének feldolgozása történik Értékelése:

8 (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A megfelelő dolgozat a vizsgára bocsátás feltétele. Kötelező irodalom: Balogh István Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, ISBN Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I. Századvég, Budapest ISBN Ferdinand Tönnies: Max Weber: Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig II. Századvég, Budapest ISBN Georg Simmel: Papp Zsolt: A válság filozófiájától a konszenzus szociológiájáig. Budapest. Kossuth ISBN Ajánlott irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Budapest. Gondolat ISBN Luchmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest. Gondolat ISBN Adorno, Theodor/Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz Kiadó, Budapest, Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Budapest, Gondolat Ulrich Beck: A kockázat-társadalom - Út egy másik modernitásba. Budapest. Századvég, ISBN:

9 Tantárgy neve: Társadalomfilozófia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC1104 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során, egyrészt a történelem és társadalom megismerhetőségének problémáit vitatjuk meg. Másrészt az európai politikai és morálfilozófiai iskolákat tekintjük át. 1. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége I. 2. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége II. 3. Az ún. szubsztantív történelemfilozófiák jellegzetességei, problémái 4. Az analítikus történelemfilozófia sajátosságai 5. A történelmi fejlődés gondolata és lehetőségei 6. A megértés történelmisége 7. Szellemi természetű-e a társadalom? 8. Materialista társadalom felfogások 9. Társadalomelméletek a paradigmák fogságában 10. A történelem végcéljának koncepciója és az utópiák 11. Az idő és a történelmiség 12. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 13. Igazságosság, egyenlőség 14. Jogok, emberi jogok, szabadság Félévközi számonkérés módja: Prezentáció, zárhelyi dolgozat. Értékelése: A prezentáció és a sikeres zárthelyi dolgozat a vizsgára bocsátás feltétele. Kötelező irodalom: Frank, Szemjon L.: A társadalom szellemi alapjai. Bevezetés a társadalomfilozófiába. Kairosz, l. Wright, von G. H. : Magyarázat és megértés. In: Bertalan László (szerk): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Budapest, I. Két hagyomány Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Atlantisz, Budapest Bevezetés l. Danto, Arthur, C.: Az analítikus történelemfilozófia hanyatlása és bukása. Narratívák 4. Freinberg, Joel: Társadalomfilozófia Osiris, Budapest, Első fejezet: A szabadság fogalma , Hatodik fejezet. Emberi jogok MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Osiris, Budapest III- VIII. fejezet l. Karácsony András Pokol Béla: A paradigmák erőterében. Máriabesnyő. Attraktor Taylor, Charles: A modernitás konfliktusai. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest Kekes, John: A liberalizmus ellen. Európa. Budapest fejezet. 1.3 Alapértékek. 1.4 Nézeteltérések a liberalizmuson belül.1.5. A liberalizmus magja fejezet Molnár Tamás: A modernség politikai elvei. Budapest. Európa ISBN

10 Ellul, Jacques: Az ember a technika rendszerében. In: Tillman, J. A. (szerk.): A későújkor józansága II. Budapest. Göncöl ISBN Anders, Günther: Gépek ósdi világa. In: Tillman, J. A. (szerk.): A későújkor józansága II. Budapest. Göncöl ISBN Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég XXI. fej. Istengyilkosság és a modernitás Ajánlott irodalom: -

11 Tantárgy neve: Társadalomfilozófia Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC1104 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): k. Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus során, egyrészt a történelem és társadalom megismerhetőségének problémáit vitatjuk meg. Másrészt az európai politikai és morálfilozófiai iskolákat tekintjük át. 1. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége I. 2. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége II. 3. Az ún. szubsztantív történelemfilozófiák jellegzetességei, problémái 4. Az analítikus történelemfilozófia sajátosságai 5. A történelmi fejlődés gondolata és lehetőségei 6. A megértés történelmisége 7. Szellemi természetű-e a társadalom? 8. Materialista társadalom felfogások 9. Társadalomelméletek a paradigmák fogságában 10. A történelem végcéljának koncepciója és az utópiák 11. Az idő és a történelmiség 12. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 13. Igazságosság, egyenlőség 14. Jogok, emberi jogok, szabadság Félévközi számonkérés módja: A szorgalmi időszak végén 7-8 oldalas dolgozat leadása, a kötelező irodalomból szabadon választott anyag feldolgozása. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Az aláírás feltétele, a megfelelt minősítésű dolgozat. Kötelező irodalom: Frank, Szemjon L.: A társadalom szellemi alapjai. Bevezetés a társadalomfilozófiába. Kairosz, l. Wright, von G. H. : Magyarázat és megértés. In: Bertalan László (szerk): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Budapest, I. Két hagyomány IV. Magyarázat a történettudományban és a társadalomtudományokban Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Atlantisz, Budapest Bevezetés l. Danto, Arthur, C.: Az analítikus történelemfilozófia hanyatlása és bukása. Narratívák 4. Freinberg, Joel: Társadalomfilozófia Osiris, Budapest, Első fejezet: A szabadság fogalma , Hatodik fejezet. Emberi jogok MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában, Osiris, Budapest III- VIII. fejezet l. Karácsony András Pokol Béla: A paradigmák erőterében. Máriabesnyő. Attraktor Taylor, Charles: A modernitás konfliktusai. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest Kekes, John: A liberalizmus ellen. Európa. Budapest fejezet. 1.3 Alapértékek. 1.4 Nézeteltérések a liberalizmuson belül.1.5. A liberalizmus magja fejezet. 226-

12 245. Molnár Tamás: A modernség politikai elvei. Budapest. Európa ISBN Ellul, Jacques: Az ember a technika rendszerében. In: Tillman, J. A. (szerk.): A későújkor józansága II. Budapest. Göncöl ISBN Anders, Günther: Gépek ósdi világa. In: Tillman, J. A. (szerk.): A későújkor józansága II. Budapest. Göncöl ISBN Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég XXI. fej. Istengyilkosság és a modernitás Ajánlott irodalom: -

13 Tantárgy neve: Társadalmi hálózatok és társadalmi tőke Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Vajda Norbert, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC1105 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja, hogy a hallgatók meglévő tudásukra támaszkodva bővítsék elméleti ismereteiket a társadalmi kapcsolathálózatok témakörén belül. A módszertan elsajátítását követően, a kijelölt gyakorlati feladatok során, a hallgatóknak saját társadalmi közegükben szükséges tudatos változásokat elérniük. Ezek tervezéséről, eszközrendszeréről, végrehajtásáról és az elért eredményeikről az óra keretében kell beszámolniuk. 1. Bevezetés 2. A társadalmi tőkeelméletek alapjai 3. A hálózatelemzés elmélettörténeti gyökerei 4. A hálózatelemzés módszerei 5. Szociometria 6. Társadalmi hálózatok, kulturális hálózatok, globális hálózatok 7. Társadalmi integráció és szolidaritás 8. A kapcsolati tőke dimenziói 9. Gazdasági és politikai kapcsolathálózatok 10. Saját kapcsolathálózatok felmérése 11. Saját kapcsolathálózatok bővítése 12. Beszámolók, megvalósított projektmunkák bemutatása 13. Beszámolók, megvalósított projektmunkák értékelése 14. Összegzés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A hallgatók az órán elhangzottak és a kötelező irodalmak alapján egyénileg kidolgozzák egy projektmunka legfontosabb szakmai elemeit, majd ezeket a félév során megvalósítják. Kifejezett cél, hogy a hallgatók saját társadalmi közegükben, adott körülményeket megváltoztatva érjenek el eredményeket. Tapasztalataikat a félév végén előadások keretében mutatják be A hallgatók az órán elhangzottak és a kötelező irodalmak alapján egyénileg kidolgozzák egy projektmunka legfontosabb szakmai elemeit, majd ezeket a félév során megvalósítják. Kifejezett cél, hogy a hallgatók saját társadalmi közegükben, adott körülményeket megváltoztatva érjenek el eredményeket. Tapasztalataikat a félév végén előadások keretében mutatják be Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Feladat 1.) Órai aktivitás és a projektmunka elkészítésében való előrehaladás az első 6 hétben. (2017. október 27-ig) 2.) A félév második felében a kötelező irodalomra és a projektmunkára épülő prezentáció bemutatása. (Legkésőbb december 14-ig.) Érdemjegybe való beszámítás aránya 50 % 50% A tárgy teljesítése csak mindkét feladat határidőre történő megvalósításával lehetséges.

14 A szorgalmi időszakban, a formálódó projekttervekkel kapcsolatban, a tárgy oktatója elérhető a vajdanorbert.office@gmail.com címen keresztül. Kötelező irodalom: Csermely, P. (2005) Rejtett hálózatok ereje. Mi segíti a világ stabilitását? Vince Kiadó, Budapest Skrabski, Á.- Kopp, M. (2008) A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője. Vigilia, 10, p. Takács Károly (2008) Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése. Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet, Budapest ; ; ; ; ; ; Ajánlott irodalom: Csurgó Bernadett- Kovách Imre- Megyesi Boldizsár (2009) Helyi hálózatok Európában és Magyarországon, In: Politikatudományi Szemle XVIII/ pp. Giczi Johanna- Sík Endre (2009) Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés, TÁRKI

15 Tantárgy neve: Társadalmi hálózatok és társadalmi tőke Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Vajda Norbert, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC1105 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy. Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja, hogy a hallgatók meglévő tudásukra támaszkodva bővítsék elméleti ismereteiket a társadalmi kapcsolathálózatok témakörén belül. 1. Bevezetés 2. A társadalmi tőkeelméletek alapjai 3. A hálózatelemzés elmélettörténeti gyökerei 4. A hálózatelemzés módszerei 5. Szociometria 6. Társadalmi hálózatok 7. Kulturális hálózatok 8. Globális hálózatok 9. Társadalmi integráció 10. Szolidaritás és bizalom 11. A kapcsolati tőke dimenziói 12. Gazdasági kapcsolathálózatok 13. Politikai kapcsolathálózatok 14. Összegzés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 1. Az órán elhangzottak folyószövegben való feldolgozása. VAGY 2. A kötelező irodalom folyószövegben való feldolgozása. A szó szerint átvett szövegrészeket, minden esetben idézőjelek között dőlt betűvel kell szerepeltetni, majd zárójelben a szerző nevének, a kiadás évének, valamint az oldalszámnak kell szerepelnie. Pl.: a szociológiai vizsgálatok megfelelő tárgyát nem az eseti jelenségek, hanem a konfliktusok és az együttműködés folyamatai, az alá- és fölérendeltség, a centralizmus és decentralizmus viszonyai alkotják. (Takács, 2008:3) A szó szerint átvett szövegrészek maximum a teljes dokumentum 20 %-át tehetik ki. Ezeket minden esetben megfelelően illeszteni kell a szövegkörnyezetbe. Megjegyzések Terjedelem: 1,5-es sorközzel, Times New Roman 12-es betűtípussal minimum 4-, maximum 5 oldal. Az egyes tématerületeket fejezetcímekkel kell tagolni. Minden hallgatónak önállóan kell elkészítenie, a jelentős azonosságokat tartalmazó dolgozatok egyike sem kerül értékelésre. Azok a hallgatók, akik nem-, vagy csak a határidőt követően küldik el a dolgozatukat, a tárgyat ebben a félévben nem teljesíthetik. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Az írásbeli beszámolót legkésőbb november 7-ig (keddig) kell elküldeni a vajdanorbert.office@gmail.com címre, az tárgyában feltüntetve a hallgató nevét, neptun kódját, valamint a társadalmi hálózat levelező szavakat.

16 Kötelező irodalom: Csermely, P. (2005) Rejtett hálózatok ereje. Mi segíti a világ stabilitását? Vince Kiadó, Budapest Skrabski, Á.- Kopp, M. (2008) A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője. Vigilia, 10, Takács Károly (szerk.) (2008) Társadalmi kapcsolathálózatok elemzése. Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet, Budapest ; ; ; ; ; ; Ajánlott irodalom: Csurgó Bernadett- Kovách Imre- Megyesi Boldizsár (2009) Helyi hálózatok Európában és Magyarországon, In: Politikatudományi Szemle XVIII/ Giczi Johanna- Sík Endre (2009) Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés, TÁRKI

17 Tantárgy neve: Mintavétel Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC1107 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus a Szociológiai kutatások módszertana, a Közvéleménykutatás és a Többváltozós elemzések című kurzusokkal egységet alkotva a mintavétel különböző módjait világítja meg elsősorban kvantitatív kutatásokban. A kurzus célja az, hogy a hallgatók a félév végére megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi eljárásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról az SPSS program segítségével. 1. Mintavételi eljárások alkalmazási lehetőségei. 2. Mintából való következtetések alkalmazási lehetőségeit, illetve korlátait. 3. Mintajellemzők fontosabb tulajdonságai 4. Mintavételi módszerek ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek buktató 5. Reprezentatív megfigyelés, egyéb részleges megfigyelés. 6. Véletlen mintavételi tervek: független azonos eloszlású minta, egyszerű véletlen minta, rétegzett minta, csoportos minta, többlépcsős mintavétel. 6. Kombinált és mesterséges minták. 7. Nem véletlen mintavételi tervek: Szisztematikus kiválasztás, kvótás kiválasztás, önkényes kiválasztás, koncentrált kiválasztás hólabda módszer. 8. Optimális mintanagyság meghatározása, kisminták problémái. 9. Mintavételi, illetve nem mintavételi hibák típusa, jellemzői és kezelésük lehetőségei. 10. Adatgyűjtés tervezése. 11. Kérdőívszerkesztés szabályai, kritériumai. 12. Adatkezelés, hiányzó értékek kezelése, skála-transzformáció 13. Adatgyűjtés költségének és megbízhatóságának vizsgálata. 14. Komplex esettanulmányok valós társadalmi problémákra koncentrálva. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Egy kutatási tervhez kapcsolódó mintavételi terv elkészítése megadott határidőre, a félév során. Félév végi ellenőrzés keretében adatelemzés, amelyen belül külön hangsúlyt fektetünk a statisztikai hiba értelmezésére, a hiányzó adatok kezelésére, a skálatranszformációra. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félévközi teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétele a tárgy teljesítésének. A vizsga keretében a hallgatók 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat, ÚJ MANDÁTUM, Budapest, SZILÁGYI Roland: Mintavételi eljárások Egyetemi jegyzet HUNYADI László: A mintavétel alapjai. BKÁE-SZÁMKI, Budapest, 2001

18 SZENDRŐ Zoltán: Mintavételi hibákkal kapcsolatos fogalmak Szellem és Tudomány 2011/1 Ajánlott irodalom: MOKSONY Ferenc: Gondolatok és adatok: Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999

19 Tantárgy neve: Mintavétel Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC1107 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy. Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A kurzus a Szociológiai kutatások módszertana, a Közvéleménykutatás és a Többváltozós elemzések című kurzusokkal egységet alkotva a mintavétel különböző módjait világítja meg elsősorban kvantitatív kutatásokban. A kurzus célja az, hogy a hallgatók a félév végére megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi eljárásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról az SPSS program segítségével. 1. Mintavételi eljárások alkalmazási lehetőségei. 2. Mintából való következtetések alkalmazási lehetőségeit, illetve korlátait. 3. Mintajellemzők fontosabb tulajdonságai 4. Mintavételi módszerek ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek buktató 5. Reprezentatív megfigyelés, egyéb részleges megfigyelés. 6. Véletlen mintavételi tervek: független azonos eloszlású minta, egyszerű véletlen minta, rétegzett minta, csoportos minta, többlépcsős mintavétel. 6. Kombinált és mesterséges minták. 7. Nem véletlen mintavételi tervek: Szisztematikus kiválasztás, kvótás kiválasztás, önkényes kiválasztás, koncentrált kiválasztás hólabda módszer. 8. Optimális mintanagyság meghatározása, kisminták problémái. 9. Mintavételi, illetve nem mintavételi hibák típusa, jellemzői és kezelésük lehetőségei. 10. Adatgyűjtés tervezése. 11. Kérdőívszerkesztés szabályai, kritériumai. 12. Adatkezelés, hiányzó értékek kezelése, skála-transzformáció 13. Adatgyűjtés költségének és megbízhatóságának vizsgálata. 14. Komplex esettanulmányok valós társadalmi problémákra koncentrálva. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Egy kutatási tervhez kapcsolódó mintavételi terv elkészítése megadott határidőre, a félév során. Félév végi ellenőrzés keretében adatelemzés, amelyen belül külön hangsúlyt fektetünk a statisztikai hiba értelmezésére, a hiányzó adatok kezelésére, a skálatranszformációra. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félévközi teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétele a tárgy teljesítésének. A vizsga keretében a hallgatók 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat, ÚJ MANDÁTUM, Budapest, SZILÁGYI Roland: Mintavételi eljárások Egyetemi jegyzet HUNYADI László: A mintavétel alapjai. BKÁE-SZÁMKI, Budapest, 2001 SZENDRŐ Zoltán: Mintavételi hibákkal kapcsolatos fogalmak Szellem és Tudomány 2011/1

20 Ajánlott irodalom: MOKSONY Ferenc: Gondolatok és adatok : Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999

21 DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK Tantárgy neve: Kultúra és társadalom Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCD01 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Diff. szakmai ism. Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A film a kultúra alakítója és egyben a kultúra része is. A félévben először a kultúra szociológia alapkérdéseit, majd a filmszociológia kutatási köreit és egyes kutatási eredményeit tekintjük át. Majd konkrét filmek elemzésére alkalmazzuk a filmszociológiai ismereteinket. A félévnek másodlagos célja a magyar filmművészethez való közelebb jutás, műveltség fejlesztés is. 1. Kultúra elméletek 2. Filmszociológia 3. Bacsó Péter: A tanú megtekintése 4. Bacsó Péter: A tanú közös elemzése 5. Szabó István: Mephiszto megtekintése 6. Szabó István: Mephiszto elemzése 7. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr 8. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr elemzése 9. Makk Károly: Szerelem megtekintése 10. Makk Károly: Szerelem elemzése 11. Enyedi Ildikó: Bűvös vadász megtekintése 12. Enyedi Ildikó: Bűvös vadász elemzése 13. Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák megtekintése 14. Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák elemzése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Megadott szempontok szerint filmelemzések készítése Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Megajánlott jegy az elemzések alapján Elemzés szempontjai: társadalmi kérdések, melyről megtudunk a filmben valamit, mit tudunk meg helyesen, mi tudunk meg, ami nem igaz, mi az, amit a kérdéssel kapcsolatban nem mutat be a film minek tudható be ez a hiány pl. célközönség ideológiája, alkotó ideológiája, alkotó tudáshiánya, film célzott funkciója, film típusába mi fér bele stb/ a film uralkodó interpretációja, realista olvasta (pl. általános emberi tulajdonságokról, a társadalom természetéről, társ. probléma forrásáról ) a film rejtett vagy ambivalens olvasatai, ha vannak ilyenek film fogadtatása a kritikusok és a nézők oldaláról, vita, melyet kavart a rendező életútja Kötelező irodalom:

22 Sutherland-Feltey: Cinematic Sociology. Sage Publications, 2009 Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971 Gans, H: Népszerű kultúra és magas kultúra. In: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely) Ajánlott irodalom: Király Jenő: Frivol múzsa. Bíró Yvette: A hetedik művészet Kondor zsuzsa: Bevezetés a kultúra szociológiába. Miskolci Egyetemi Kiadó, miskolc, 1995

23 Tantárgy neve: Kultúra és társadalom Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCD01 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Diff. szakmai ism. Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A film a kultúra alakítója és egyben a kultúra része is. A félévben először a kultúra szociológia alapkérdéseit, majd a filmszociológia kutatási köreit és egyes kutatási eredményeit tekintjük át. Majd konkrét filmek elemzésére alkalmazzuk a filmszociológiai ismereteinket. A félévnek másodlagos célja a magyar filmművészethez való közelebb jutás, műveltség fejlesztés is. 1. Kultúra elméletek 2. Filmszociológia 3. Gegen die wand megtekintése 4. Gegen die wand közös elemzése 5. Szabó István: Mephiszto megtekintése 6. Szabó István: Mephiszto elemzése 7. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr 8. Fábri Zoltán: Hannibál tanár úr elemzése 9. Makk Károly: Szerelem megtekintése 10. Makk Károly: Szerelem elemzése 11. Enyedi Ildikó: Bűvös vadász megtekintése 12. Enyedi Ildikó: Bűvös vadász elemzése 13. Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák megtekintése 14. Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák elemzése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Megadott szempontok szerint filmelemzések készítése Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Megajánlott jegy az elemzések alapján Elemzés szempontjai: társadalmi kérdések, melyről megtudunk a filmben valamit, mit tudunk meg helyesen, mi tudunk meg, ami nem igaz, mi az, amit a kérdéssel kapcsolatban nem mutat be a film minek tudható be ez a hiány pl. célközönség ideológiája, alkotó ideológiája, alkotó tudáshiánya, film célzott funkciója, film típusába mi fér bele stb/ a film uralkodó interpretációja, realista olvasta (pl. általános emberi tulajdonságokról, a társadalom természetéről, társ. probléma forrásáról ) a film rejtett vagy ambivalens olvasatai, ha vannak ilyenek film fogadtatása a kritikusok és a nézők oldaláról, vita, melyet kavart a rendező életútja Kötelező irodalom: Sutherland-Feltey: Cinematic Sociology. Sage Publications, 2009 Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1971 Gans, H: Népszerű kultúra és magas kultúra in: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely)

24 Ajánlott irodalom: Király Jenő: Frivol múzsa. Bíró Yvette: A hetedik művészet Kultúra szociológia

25 Tantárgy neve: Társadalompolitika Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCD03 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Diff. szakmai ism. Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az kurzus célja hogy történetileg áttekintse a szociális kérdés alakulását. Egyrészt az önmagukról gondoskodni képtelenek ellátásának koronként és társadalmanként változó formáit tekinti át. Itt hangsúlyosan az európai jelenségekre térünk ki. Másrészt a szociális feszültségeket a szegénygondozásnál tágabb keretek között kezelő kormányzati intézkedések történetét tekintjük át. Különös hangsúlyt helyez a jóléti rendszerek típusainak bemutatására. 1. Az állam fogalma, a politika fogalma az antik elméletekben. Az állam fogalma, a politika fogalma a középkori keresztény világban. A modern állam kialakulása és az átalakulás reflexiói. 2. Állam és társadalom. A modern állam és annak fajtái. Demokrácia, hatalom, szabadság, joguralom 3. Szociális kérdés és ennek megoldásai a XIX. században. (Dologház, kórház, klinika, börtön, ) Közegészségügy és ennek szociális vonatkozásai. 4. A szociális kérdés és szociális intézményrendszer a XX. század közepéig. A jóléti állam kialakulása. 5. A jóléti állam működési elvei 6. A jóléti állam típusai. 7. A (jóléti) állam és a társadalom modern viszonya. 8. A társadalmiság. Konfliktusok, a család, a nemek, etnikumok stb. 9. A társadalom (szociális kérdések) a politika nézőpontjából 10. A politika etikai megalapozása. Az individuális, ill. a közösségi elvű politikai felfogások. 11. A jóléti állam vége? 12. Társadalompolitika Magyarországon a rendszerváltásig. 13. Társadalompolitika Magyarországon a rendszerváltás után. 14. Összefoglalás. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Beszámoló Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50% Kötelező irodalom: Anderson, Perry: Az abszolutista állam Gondolat. Budapest, l. Berger, Peter L.: A kapitalista forradalom Godolat. Budapest, l. Dahrendorf, Ralph: A modern társadalmi konfliktus Gondolat. Budapest, l. és l. Habermas, Jürgen Ratzinger, Joseph: A szabadelvű állam morális alapjai Barankovics- Gondolat. Budapest, Habermas, Jürgen: Legitimációs problémák a modern államban. In: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz. Budapest, l.

26 Ajánlott irodalom: MOLNÁR Tamás: A modernség politikai elvei EURÓPA. Budapest Második fejezet: l. MOLNÁR Tamás: A liberális hegemónia GONDOLAT. Budapest, l. és l. Rerum novárum. A társadalom keresztény alapelvei. ZOMBORI Gyula: Szociálpolitika. Budapest, (Bármelyik kiadás)

27 Tantárgy neve: Társadalompolitika Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Vajda Norbert, egyetemi adjunktus Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCD03 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Diff. szakmai ism. Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): koll. Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) Az előadás a szociális kérdés keretében egyrészt az önmagukról gondoskodni képtelenek ellátásának koronként és társadalmanként változó formáit tekinti át, másrészt pedig a szociális feszültségeket a szegénygondozásnál tágabb keretek között kezelő kormányzati intézkedések történetét elemzi. Különös hangsúlyt helyez a jóléti rendszerek típusainak tárgyalására, amelyen belül az értékek és gazdaságpolitikai megfontolások hatásainak bemutatására koncentrál. 1. Bevezetés 2. Társadalom-, és szociálpolitikai értelmezések 3. A modern állami szerepvállalás elméleti háttere 4. A társadalompolitika szereplői 5. Az állami beavatkozás fő területei 6. A társadalompolitikai döntéshozatal 7. A társadalmi igazságosság és a szükségletek társadalmi jellege 8. A társadalompolitika mint közpolitika 9. A cselekvések koordinációja 10. A modern társadalompolitika kihívásai 11. Társadalompolitika és a jóléti állam 12. A közösségi választás 13. Globalizáció, Európai Unió, társadalompolitika 14. Összegzés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 1. Az órán elhangzottak folyószövegben való feldolgozása. VAGY 2. A kötelező irodalom folyószövegben való feldolgozása. A szó szerint átvett szövegrészeket, minden esetben idézőjelek között dőlt betűvel kell szerepeltetni, majd zárójelben a szerző nevének, a kiadás évének, valamint az oldalszámnak kell szerepelnie. Pl.: Kiterjedt szakirodalom foglalkozik azzal, hogyan kísérlik meg a vezető köztisztviselők és politikusok azt, hogy mesterségesen teremtsenek társadalmi követeléseket, amelyek saját igényeiket is szolgálják. (Jenei, 2011:185) A szó szerint átvett szövegrészek maximum a teljes dokumentum 20 %-át tehetik ki. Ezeket minden esetben megfelelően illeszteni kell a szövegkörnyezetbe. Kötelező fejezetcímek (mindkét típusú dolgozat esetén): 1.) Elméleti áttekintés 2.) A társadalompolitika szükségessége 3.) A mai társadalompolitika korlátai 4.) A jövő társadalompolitikájának várható kihívásai Megjegyzések Terjedelem: 1,5-es sorközzel, Times New Roman 12-es betűtípussal minimum 4-,

28 maximum 6 oldal. Az egyes tématerületeket fejezetcímekkel kell tagolni. Minden hallgatónak önállóan kell elkészítenie, a jelentős azonosságokat tartalmazó dolgozatok egyike sem kerül értékelésre. Azok a hallgatók, akik nem-, vagy csak a határidőt követően küldik el a dolgozatukat, a tárgyat ebben a félévben nem teljesíthetik. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Az írásbeli beszámolót legkésőbb december 11-ig (hétfőig) kell elküldeni a vajdanorbert.office@gmail.com címre, az tárgyában feltüntetve a hallgató nevét, neptun kódját, valamint a társadalompolitika levelező szavakat. Kötelező irodalom: Bill Jordan (2003.): Kemény szeretet Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a harmadik út Esély 2003/ o. / Jenei György (2011): Társadalompolitika, 6-8., 14-15; 24-32; ; ; , ; ; Szöllősi Gábor (2003): A társadalom és szociálpolitika alapjai, 4-24.; ; 91-98; Ajánlott irodalom: Mózer Péter: Szociálpolitika jövő időben, Esély 2011/6 / Nyilas Mihály (2006.): A Szociális Európa esélyei és az európai jóléti rendszerek átalakítása. In: Tausz Katalin (szerk.): A társadalmi kohézió erősítése o. Simonyi Ágnes: Úton a társadalompolitika, Kapocs 2008, 39.sz / Varga Attila: Új receptek régi hozzávalókkal, A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció segélyezési rendszerei, Esély 2012/1 /

29 Szabadon választható tárgyak Tantárgy neve: Kritikai mélyinterjúzási technikák Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Faragó László, óraadó Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM38 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon vál. Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy. Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kvalitatív kutatási módszerek és ezen belül is a mélyinterjú sajátosságaival ismerkedhet meg a kurzus során. A tantárgy célja, hogy készségszinten elsajátítsák a hallgatók az interjúkészítés alapjait, technikáit, kérdezéstechnikákat, megismerjék a mélyinterjú-helyzetek metakommunikatív eszközeit, az interjúkészítés praktikáit. A feladatok között szerepel az interjú értelmezése, átírása a kutatási szempontok alapján. 1. Kvalitatív és kvantitatív kutatások összehasonlítás (gy: páros interjúk); 2. Műfajok (gy: idézet, tudósítás); 3. Az interjú, fókuszcsoport, az interjú strukturáltsága (gy: páros interjúk, metakommunikáció nélkül); 4. Interjúkérdések szerkezete (gy: utca embere); 5. Az interjúalany személyisége, attitűdjei (gy: fiú-lány ellentétes interjú); 6. Az interjút készítő személyisége (gy: páros, megfigyelő interjú); 7. Oral history (gy: történelmi szemtanú interjú), 8. Az interjú rögzítése (gy: kettős interjú); 9. Interjúszerkesztés, elemzés (gy: egy korábbi anyag átszerkesztése); 10. Kritikai interjúkészítés (gy: portré); 11. Tömörítés (gy: baleset); 12. Az interjú előnyei és hátrányai (gy: meglévő interjúk elemzése); 13. Interjú, adatkezelés (gy: óvoda, gyivi ); 14. Az év interjúja prezentáció. Félévközi számonkérés módja: A félév során minden gyakorlatra írásos beszámolót, interjút kell készíteni, a hallgató által legjobbnak ítélt anyag az év végi beadandó dolgozat lesz. Értékelése: Minden dolgozat beleszámít az év végi jegybe. Az aláíráshoz az összes dolgozatot le kell adni. Kötelező irodalom: Földes Anna: Az interjú, Press Publica, Budapest, 1999, ISBN: Kvale, Steinar: Az interjú. Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely, Budapest, ISBN: Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó, Budapest, 2017, ISBN Ajánlott irodalom: Schleicher Nóra: Kvalitatív kutatási módszerek a társadalomtudományokban, Századvég, Budapest, ISBN: DOMOKOS Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete és gyakorlata Teleschola, Budapest, ISBN: ;

30 II. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Interkulturális kommunikáció Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM33 BTMLSOCM33 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3 4 mondatban összefoglalva) A tantárgy hallgatói megismerkednek a tárgy alapfogalmaival, a kultúraközi kommunikáció dimenzióival, a kultúra egyéni és társadalmi összefüggéseivel, a kultúraközi kommunikációs kihívásokkal és a kulturális sztereotípiák fogalmával, valamint az interkulturális kommunikációkutatások történetével. Foglalkozunk az etnocentrizmus és a kulturális relativizmus fogalmával, illetve a kultúraközi kommunikáció problémáival, zavaraival, továbbá a multikulturalitás fogalmával, irányzataival, elméleteivel. Bemutatásra kerülnek a verbális és nem verbális kommunikáció közti összefüggések, és ezek interkulturális vonatkozásai. 1. Bevezetés a kultúraközi kommunikáció-tanulmányokba 2. 2.Az interkulturális kommunikáció- kutatások története 3. Az interkulturális kommunikáció iskolái (Hall, Hofstede, Kluckhohn, Trompenaars) 4. Proxemika 5. Nemzeti dimenziók 6. Maszkulin feminin kultúrák 7. Individualista- kollekvtivista társadalmak 8. A kultúra tér- és idődimenziói (monokronisztukus polikronisztikus, múlt jelen-jövő orientáció) 9. Bizonytalanságkerülés 10. Hatalmi távolság 11. Alacsony és erős kontextusú kultúrák 12. A kultúra és a kommunikáció összefüggései; a kulturális különbségek dimenziói (etnocentrizmus- etnorelativizmus) 13. A kommunikációs folyamatot befolyásoló tényezők; elvárások: pozitív és negatív sztereotípiák 14. Kommunkatív kompetencia és interkulturális kompetencia (fejlődési szakaszok) Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Kiselőadás, zárthelyi, órákon való aktív részvétel Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegy az órákon való részvétel, a zh és a kiselőadás alapján

31 Fontosabb kötelező irodalom : ARGYLE, Michael: Társas viszonyok. In. Hewstone, M. Stobe, W. Codol, J-P. Stephenson, G. M. (szerk.): Szociálpszichológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1995, o. BÉRES István HORÁNYI Özséb (szerk): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999 Falkné dr. Bánó, K Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Perfekt GHEORGHE, Nicolae ACTON, Thomas: A multikulturalitás problémái: kisebbségi, etnikai, nemzetiségi és emberi jogok Replika (23 24), 1996 GRICE, H. Paul: A társalgás logikája. In: PLÉH Csaba SÍKLAKI István TERESTYÉNI Tamás (szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris, Budapest, 1997, o. FEISCHMIDT Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, 1997 HALL, Edward, T.: Hidden Dimension, London, Sage HELLER Mária RÉNYI Ágnes: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. In. Jel-Kép 1996/4, o. HIDASI, Judit (szerk.): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest, KJK, Bp Hofstede, G Kultúrák és szervezetek. Bp URBÁN, A Interkulturális tanulmányok Intercultural communication. Miskolci Egyetem Urbán A Kulturális kompetencia - kommunikatív kompetencia - interkulturális kompetencia. In: Nyelvi Kompetencia - kommunikatív kompetencia. Szerk. GECSŐ Tamás. TINTA KÖNYVKIADÓ: Budapest Ajánlott irodalom: -