1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe

Átírás

1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult

2 fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 1.2 Főbb célkitűzések 1. a helyi gazdaság, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. 2. a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3. a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. a természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5. helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek.

3 6. a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik ( Fészekprogram ). 7. a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8. a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza ( pl. helyi nők által működtetett kisbolt ) 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálatot egyfelől az időközben bekövetkezett hazai és külföldi gazdasági és politikai, szakpolitikai változások, másfelől a térségben a program eddigi megvalósítási módjának következményei indokolják. A hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatokból a gazdasági válságot és a fenntartható környezetgazdálkodás fontosságának felismerését (EU 2020 Stratégia) emeljük ki. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési paradigmaváltás szükségességének felismerésére utal az új nemzeti vidékstratégiai koncepció tervezete is, amely jó diagnózist ad a vidék mai helyzetéről. A HVS felülvizsgálatban ezeket a változásokat figyelembe vettük és azt is rögzítettük, hogy a régi elképzeléseink is teljes mértékben megfelelnek az új stratégiai környezetnek, ugyanakkor kérdés, hogy a program irányító hatósága a konstrukció szabályozását ennek megfelelően módosítja-e (szubszidiaritás biztosítása). A program eddigi megvalósítási módja különösen a helyi döntési kompetencia biztosításának elmaradása és egyes helyi szervezetek átpolitizálódottsága és pazarló működése miatt a konstrukcióval szemben kialakult általános bizalmatlanság miatt a konstrukció iránti bizalom minimális, amit az eddig politikától mentesen, maximális

4 transzparenciával végzett munkánk ellenére helyben is érzünk. Sajnálatosan ez a HVS felülvizsgálat iránti érdeklődés mértékében is megmutatkozott, amit nem javított az a körülmény sem, hogy a HVS tervezés rendszer hasonló rendszerű, és hasonló mértékben kötött maradt, mint a kezdeti időszakban. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A felülvizsgálat során folyamatosan biztosítottuk az érintettek számára a részvétel, a véleményezés és a javaslattétel lehetőségét a fórumokon és a tervezői csoport üléseken. Erről a tervezés elején hirdetményben tájékoztattuk az akcióterületen működő önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat és magánszemélyeket. Bevontuk a helyi szintű vidékfejlesztésben aktívan közreműködő intézményi apparátusok képviselőit, önkormányzatokat és a kistérségek munkaszervezeteit. A tervezés lépéseit és eredményeit rendszeresen nyilvánosan közzétettük a szervezet honlapján ( illetve végig nyitott volt a lehetőség a véleményezésre és javaslattételre. A fórumokon volt jelentősebb érdeklődés, melyeken átlagosan fő vett részt. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be, postai és elektronikus úton, vagy személyesen a központunkban, illetve két alirodánkban. Összesen 39 projektötlet érkezett, melynek nagy része (41%) önkormányzatok, másik része (31%) civil szervezetek, illetve magánszemélyek (15%), vállalkozások (13) részéről fogalmazódott meg. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során lényegi jelentős változás nem történt, csupán az eddigi tapasztalatok alapján bizonyos esetekben történt meg az egyes HPME-k finomhangolása és aktualizálása, bár ezek javarészt már csak a kiírásokban (konkrét célterületekben) realizálódtak. Elsősorban a mikrovállalkozás- és a turisztikai fejlesztés esetén lett volna jelentősebb változtatási javaslatunk, de erre nem nyílt alkalom a központi meghirdetés miatt. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl külső-somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 2 város található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget, gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, a mezolit kortól folyamatosan lakott volt, kiemelkedő emlékei egyrészt a Balatonhoz, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kötődnek. A megkapó szépségű tájon a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál. A parti

5 települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A tó partvonala beépített, csak a szántódi rév környékén emlékeztet a természetközelire. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok a zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. nulla zónát képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdekartikulációs és érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, így az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virágkultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodás eltűnőben van. A térségben még nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzet (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) a fiatalok körében káros folyamatokat indított be (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés stb.). A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térségben jelentős ipari szennyező forrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken, a nyári szezonban számottevőek. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával egyidőben kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást, nagyfokú talajvízszint és biodiverzitás csökkenést okozott; - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a gyorsabb lefolyást célzó vízelvezetési, lecsapolási és meliorációs beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes anyagok, hulladékok felelőtlen, hanyag kezelése). Ez utóbbi magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezetérzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő javítgatása stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége az elhibázott, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken. A tarvágásos gazdálkodás uralkodik, ami, különösen dombvidéken talajpusztulást, talajvízszint-csökkenést, vízelvezetési problémákat okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak. A telepített,

6 egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek, a tájidegen fajok (akác, bálványfa stb.) terjedése különösen káros. A második legnagyobb környezeti kár a felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés vízvisszatartást célzó követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit 23 Natura 2000 terület is alátámaszt. Demográfiai helyzet: A HACS területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói népességfogyást mutatnak, így a települések az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népességet mutatnak. Egy-egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs, ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kismértékű bevándorlásra az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosságcsökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás ( ) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A szociális társadalmi teher a kereső korúak körében is óriási, a települések egyharmadában 100 aktív keresőre több, mint 60 aktív korú, nem dolgozó, segélyezett jut. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb) roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Gazdasági környezet: A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően az infrastruktúra fejletlenségén kívül a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) is messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része foglalkoztatott nélkül működő egyéni vállalkozás.

7 A parti településeken jelentős a vendéglátó-ipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1200 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az egy lábon állás rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ugyanakkor gabonatermesztés szempontjából szuboptimális birtokméreten ( ha) folytatnak szántóföldi növénytermesztést. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító, ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori tsz-ek utódtársaságai, amelyek a térségből már elköltözött egykori vezetők és/vagy más külső befektetők tulajdonába kerültek. Szociális, foglalkoztatási szerepük teljesen lecsökkent, és mivel a térségben egyedül ők rendelkeznek jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A partközeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Az akcióterületen jelentős kiterjedésű erdőtömbök találhatóak, melyben az erdőgazdálkodás mellett, országos és nemzetközileg is elismert vadgazdálkodás folyik. Ugyanakkor a kiemelkedő, de egyben túltartott vadállomány káros hatással van az erdő természetességére és a biodiverzitására. Mindezt a vadgazdálkodás gyenge vagy nullszaldós jövedelmezősége sem bevételek, sem munkahelyek tekintetében nem képes kompenzálni. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés, főként az extenzív formák a térségben visszaszorultak, pedig a domborzati adottságok miatt a juh-, ill. marha- és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A még meglévő állattenyésztési kapacitások és a háztáji állattartás teljes mértékben a drága és nem GMO-mentes, várhatóan folyamatosan dráguló import fehérjétől (szója, halliszt) függnek. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A térség függősége a fosszilis energiahordozóktól maximális, a megújuló energiaforrások hasznosítása teljesen fejletlen (egyedül a hagyományos fafűtés minősülhet energiacélú biomassza hasznosításnak). A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. fosszilis, fehérje, befektetők Társadalmi környezet: Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokhoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt:

8 - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdekartikulációsképessége elenyésző, így nincs érdekérvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája Európában, hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Az egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak. 2.2 LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az akciócsoport a szerencsés helyzetben van, hogy képes volt a LEADER+ programban elért társadalmasítási és szakmai eredmények továbbvitelére a 2007 utáni időszakban. Ez egyrészt megkönnyítette, másrészt hitelesebbé tette az új, megnövekedett vidékfejlesztési közösség megszervezését, hiszen ez esetben nem toborzásról, új ismeretségekről volt szó, hanem egy meglévő együttműködési hálózat kibővítéséről, mélyítéséről. Az akciócsoport nagy létszámú tagsága és a 11 fős elnökség minden település és minden térségi gazdasági és civil szereplő reprezentációját biztosítja. A HACS elnöke a térségben hosszú ideje működő vidékfejlesztési civil szervezet vezetője, a Tabi és a Tamási kistérségekből építkező egykori Leader+ csoport korábbi szakmai vezetője. Az elnökség további tíz tagja a települések száma, az elmaradottságból eredő rászorultság és az egyes szektorok képviselete szerint méltányos mértékben fedi le a résztvevő kistérségeket: a Tabi kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök;

9 egy agrárvállalkozó-falugazdász egy civil szervezet vezető a Balatonföldvári kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök; egy egyházi vezető; a Siófoki kistérségből: egy polgármester egy élelmiszer-feldolgozó vállalkozó; a Kaposvári kistérségből: egy civil szervezet vezető; egy agrár vállalkozó; a Tamási kistérségből: mezőgazdaági vállakozó. Az ügyintézés könnyítésére, tekintettel az aprófalvas településszerkezetből adódó rendkívül rossz helyközi közlekedési lehetőségekre a HACS két alirodát nyitott Balatonföldvár és Igal településeken. A HACS környezetében több civil összefogás, szervezet (Koppányvölgyi Civil Háló, térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága stb.), valamint szakmai együttműködés (Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs Kísérleti Terület és az ennek komplex felmérésére létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, valamint az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia Siófokon) született, amelyek jól jelzik a csoport helyi társadalmi és szakmai beágyazottságát A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Ahhoz képest, hogy az ÚMVP végrehajtási rendszere eddig teljesen szemben haladt a Leader módszer alapelveivel és inkább a szubszidiaritást gyengítő hatásokkal járt, sikerült néhány eredményt elérnünk, amiben nagy segítségünkre volt a korábbi, valamivel nagyobb döntési kompetenciát biztosító Leader+ program alatt megszerzett tapasztalat és az ott kiépített alapok. Az egyik legfontosabb eredményünk vitathatatlanul a közösségfejlesztés terén valósult meg. A decentralizált végrehajtási-döntési rendszer szervezése során tartós, érdemi párbeszéd, majd több konkrét térségi szakmai és szervezeti együttműködés, összefogás, hálózatosodás jött létre olyan szereplők között, amelyek a Leader HACS megalakulása és működése nélkül nem jött volna létre. Ezek a jelentős struktúrák garantálnák a további értelmes munka eredményességét, hiszen a fejlesztési forrásokat képesek a valós problémák megoldásához irányítani, de ha a végrehajtás rendszere az eddigi módon folytatódik, sőt a centralizáció irányába mutatnak, akkor ezek nem megerősödnek és tartóssá válnak, hanem fokozatosan szétesnek. Ilyen jelentősebb struktúrák a Koppányvölgyi Civil Háló, a térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága, a Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs Kísérleti Terület komplex felmérésére kapcsán létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia kapcsán létrejött szakmai műhely, amely komplex térségi fejlesztési programot dolgozott ki az elszegényedett aprófalvas térség társadalmi, gazdasági és környezeti problémáinak megoldására, ilyen a Koppányvölgyi Túraút kapcsán létrejött helyi összefogás és a csoport által alternatív forrásokból kiépített nemzetközi kapcsolatok nyomán beindult nemzetközi együttműködési tervek (Skócia: ifjúsági drámapedagógiai projekt a helyi történelmi örökség feldolgozásával és egy erdei iskolai

10 tematikai-módszertani együttműködés; Ausztria: a turisztikai szezon meghosszabbítását célzó szakmai együttműködés; Németország: a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó szakmai együttműködés; Finnország: a nagy tavak ökológiai állapotjavítását célzó szakmai összefogás stb.). Egyik tartós részeredménye a közösségfejlesztésnek, hogy a térség érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képessége a korábbihoz képest jelentősen megnőtt. Másik legfontosabb eredmény a szemléletformálás területén könyvelhető el. Sikerült a helyi szereplők széles körében elterjeszteni az Európában és a világban már elterjedt, a fenntartható helyi gazdasági rendszerek kialakulásához elengedhetetlenül fontos öko-szociális szemléletmód alapjait. A térség középső részének (Koppányvölgy) jelenlegi komplex fejlesztési stratégiája már ezekre az elvekre épül és rövid távon is képes kezelni a legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat. A konkrét projektek terén az értékelés különösen nehéz a következő okok miatt: minden helyi fejlesztési stratégia a belső erőforrások helyi szereplők által történő hasznosítására épül, de az ÚMVP III-IV tengely elhibázott végrehajtási rendszere (az eljárás KET alá helyezése) miatt a szubszidiaritás ellehetetlenült, a HACS nem kapott valós döntési kompetenciát, így a tőkeszegény helyi szereplőkkel szemben a külső befektetők közösségidegen, gyarmatosító jellegű, vidékfejlesztéssel ellentétes irányú projektjei kerültek és kerülnek előnybe mind a mai napig; a HVS tervezés uniformizáló hatású sablonokkal való ellehetetlenítése és különösen a központilag meghatározott III. tengelyes kiírások szakmailag rendkívül káros tartalmi vonatkozásai (költségstruktúra és egyéb tevékenységi behatárolások, rossz és felesleges vidékfejlesztési tartalmak, pl. játszótér, faluszépítés előírása stb.) nem tették lehetővé, hogy a valós helyi problémákra reagáló törekvések segítséget kaphassanak; a fenti szempontok és a rendkívül lassú pályázatkezelési eljárás és a centralizált döntéshozatal (tervezési sablonok, központi kiírások és pontozási táblák stb.) a helyi szereplők nehezen felkeltett bizalma a Leader és a vidékfejlesztés iránt elenyészett, a program imázsa leromlott; nem volt és most sincs lehetőség nemzetközi kapcsolatépítésre. Ebben a fenti rendszerben jó szándékkal, kellő szaktudással és széles társadalmi bázissal is nehéz volt értelmes, hasznos, szinergikus hatású és a vidékfejlesztést szolgáló projekteket generálni (a kiválasztásban a HACS szerepe már erősen korlátozott volt!). Ennek ellenére fontos előrelépést tettünk a környezetgazdálkodási problémakör tudatosításában és kezelésében (két terület természetvédelmi oltalom alá helyezését megalapozó felmérés, egy élőhely-rekonstrukciós tevékenységet szolgáló eszközpark, egy illegális hulladéklerakó felszámolása és átalakítása). Turisztika terén sikerült néhány közösségi, nonprofit ifjúsági szálláshelyet megvalósító projektet generálni (döntés még csak az egyik esetben van), amelyek az ökológiai, ill. tájrehabilitációs munkára épülnek. A kulturális örökség megőrzés terén szinte kizárólag egyházi ingatlanok felújítási projektjei érkeztek be jelentős túligénylést eredményezve, de a döntést elhalasztottuk és egy mérnöki felmérést finanszíroztunk működési költségünk terhére, amely a döntéshozalt megalapozó rangsort állított fel a műemléki érték és a veszélyeztetettség szempontjából, ami a pályázati rendszer hiányosságaiból fakadóan nem volt megítélhető. Vélemyénünk szerint az egyházi ingatlanok felújítását nem vidékfejlesztési, hanem műemlékvédelmi forrásból kellene finanszírozni. A falufejlesztés területén a döntőbizottságunk a minimum ponthatárt úgy állította be, hogy az országosan szervezett, korrupciógyanús (később a sajtóban is elemzett), túlköltségelt játszótér pályázatok kiessenek. A mikrovállalkozás-fejlesztés területén a hátrányos helyzetű térségekben jellemző saját erő hiány és a vállalkozások elenyésző száma csak néhány kisebb összegű projektet

11 eredményezett, a források nagy részét a külső befektetők által helyinek álcázott, helyi társadalmi-, gazdasági és környzeti hatás szempontjából negatív projektek viszik el (itt néhány 50 milliós támogatási igényű projektünk országos ismertségre tette szert: egy országos monopolhelyzetben lévő szolgáltató 120 kg feletti testeket elégetni képes krematóriumi kemencéje és egy városi ingatlanforgalmazó cég új, panorámás Balaton-parti üdülő apartmanban kialakított e-kereskedelmi irodája). Hátrányos helyzetű térségekben ilyen mikrovállalkozás-fejlesztési kiírástól gyors, látványos eredményt várni szakmai tévedés. Összefoglalva megállapítható, hogy a közelmúltban és jelenleg a megalapozott szakmai tervezésre és társadalmasításra építő HACS-oknak rendkívül nehéz feladata volt A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS készítést megelőző tervezési időszak eredeti helyzetelemzése és célkitűzései megfelelőek, de sajnálatos módon a program végrehajtásban alkalmazott eljárásrend (a HVS előírt tervezőrendszere, a HPME-ek MVH-val történő több körös egyeztetése) megakadályozta, hogy a HVS-ben a valós tervezési folyamatában összegyűjtött helyi sajátságok és megoldások helyet kaphassanak. Az így létrejött, uniformizálódott HVS ezért sokkal kevesebb, mint a tényleges kiútkereső stratégia. Ennek megfelelően felülvizsgálata mindenképpen indokolt, ugyanakkor célja kérdéses, hiszen a jelenlegi támogatási környezetben, az ÚMVP, az ESZA, a GOP, a ROP és a KEOP típusú források összehangolása nélkül, csupán a maradék ÚMVP III-IV tengelyes forrásokra és a Közigazgatási Eljárási Tv. alá rendelt eljárásrendszerrel számottevő eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti téren még egy kiváló stratégia végrehajtásától is nehezen várhatók. 2.5 SWOT elemzés Erősségek gazdag természeti örökség gazdag kulturális (történelmi,néprajzi) örökség jó agro-ökológiai potenciál Balaton bejáratott idegenforgalma főváros közelség magas arányú erdőborítottság legelőterületek nagy aránya sűrű felszíni vízfolyás hálózat tagolt, vonzó dombvidéki táj a Koppány történelmi név, földrajzi brand országos ismertsége Gyengeségek elvándorlás helyi értelmiség hiánya érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képesség hiánya szolgáltatáshiány gyenge vállalkozói szféra szegénység, elszegényedés rossz egészségügyi mutatók nagyüzemi mezőgazdaság dominanciája fosszilis energiahordozóktól való függőség

12 állattenyésztés elsorvadása háztáji gazdálkodás elsorvadása szociális terhek nagyságrendje és növekedése természeti erőforrások (víz, talaj, biodiverzitás) pusztulása szűk turisztikai szezon a szántó és erdőterületek nagy része külső befektetők kezében van a hagyományos parasztgazdálkodási tudás eltűnése táj pusztulása Lehetőségek innovatív megújulóenergia-termelés élelmiszer termékek fejlesztése, élelmiszer önrendelkezés helyi termelési - fogyasztási rendszerek kiépítése extenzív állattenyésztés fejlesztése háztáji gazdálkodás fejlesztése tájrehabilitáció, élőhely-rehabilitáció és az ehhez kötődő turizmus szociális szövetkezetek, gazdasági társaságok létrehozása betelepedés (különösen értelmiségieké) elősegítése nagyobb hozzáadott érték / feldolgozottság a mező- és erdőgazdálkodásban oktatás-képzés fejlesztése Veszélyek elnéptelenedés az eddigi participatív helyi gazdaságfejlesztés eredményeinek elhiteltelenítése és a helyi közösség végleges kiábrándítása a program további torzításával visszafordíthatatlan elszegényedés a térség leszakadásának fokozódása szociális rászorultság növekedése belső erőforrások kihasználása visszafordíthatatlanul külső befektetők kezébe kerül a még meglévő iskolák, intézmények megszűnése szolgáltatások további szűkülése a természeti erőforrások (táj, talaj, víz, biodiverzitás) további pusztulása a fosszilisenergia- és élelmiszer-függőség fokozódása 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdekartikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő-képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer

13 termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer-ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési-, fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra épülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-építészet, megújulóenergia-hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton-parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képessé vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A HVS a fenntartható, öko-szociális helyi gazdasági rendszerek kiépülését és megerősítését szolgálja, így közvetlenül a térség szükségleteire épül, ugyanakkor az ÚMVP III.-IV. tengelyének jelenlegi végrehajtási rendszere szinte lehetetlenné teszi bármilyen érdemi eredmény elérését a megvalósítás érdekében, hiszen a források nagysága a feladatokhoz és a térséghez képest aránytalanul kicsi, ráadásul a helyi döntési kompetencia erős korlátozása, a kiírások horizontális jellege inkább a külső befektetői érdekeket képviselő, gyarmatosító jellegű projekteknek kedvez.

14 A térség legnagyobb problémája a jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése miatti elszegényedés és elnéptelenedés, valamint a jövő alapjait jelentő természeti erőforrások folyamatos degradációja. Ebben a helyzetben az említett gyarmatosító jellegű projektek csak statisztikailag jelennek meg gazdaság élénkítésként, valójában a helyi közösség és az egyéni kezdeményezések gyengítését jelenti és akadályozza a térség legfontosabb belső erőforrásaiért való hosszú távú helyi felelősségvállalás kialakulását. Az életminőség javítása ha fontos is a maga nemében ebből a szempontból másodlagos jelentőségű, ill. tüneti kezelés jellegű, nem segít a kialakult helyzeten. A központilag kialakított kiírásokban (III. tengely falufejlesztés, kulturális örökség megőrzés) az életminőség javítása címszó mögött rejlő lehetőségek (játszótér, faluszépítő beavatkozások stb.) inkább negatív vidékfejlesztési hatásúak, mivel a problémákkal szembeszálló, szerves, valódi fejlődés helyett a városias fejlődés illúzióját nyújtják, tévútra terelik a helyi közösségi gondolkodásmódot. A HVS ezért elsődlegesnek tekinti a természeti erőforrások megőrzésével és regenerációjával összhangban a helyi élelmiszerönellátási-képesség kifejlesztését helyi termelési-, fogyasztási rendszerek segítségével, valamint a fenntartható megújulóenergia-termelési rendszerek kialakítását. Mindez erős, tudatos közösség nélkül nem megy, így a közösségfejlesztés, szemléletformálás meghatározó fontosságú. A HVS kapcsolódik a térség déli részén kidolgozott komplex térségi fejlesztési programmal (Ébredő Koppányvölgy), amely valós, rövid távú és fenntartható megoldásokat teremt a valós helyi problémákra vonatkozóan. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1, a helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozások támogatásával. 2, a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3, a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével;

15 A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4, a természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. tájrehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5, helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. 6, a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik ( fészek program). 7, a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8, a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, különösen a Balaton körüli összefogást célzó együttműködések, a hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdekérvényesítő-képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése stb.). 9, a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza (pl. az Internet hozzáférést és használatot elősegítő intézkedések; a helyi nők által működtetett kisbolt hálózat stb.).

16 3. 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései IV. tengely LEADER 1. Illegális szemétlerakó felszámolás HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával Kód: A1 Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolása és új közösségi, turisztikai, vagy ökológiai funkciók szerinti átalakítása (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek stb., elsősorban az ökológiai szempontból jelentős élőhelyek veszélyeztetettségének megszüntetése céljából. Eredmény: 2014 végéig legalább 2 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált. Érintett települések köre: az összes (56) település 2. Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése

17 Kód: A2 Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiány és a rossz életminőség miatt alacsony. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (63% - 35 db), a lakosság identitástudata alacsony szintű, érdek artikulációs és érdekérvényesítő képessége gyenge. A helyi örökség megőrzése ennek megfelelően a háttérbe szorul. Probléma/Lehetőség: A közösségek megerősítéséhez, fejlesztéséhez, az identitástudat növeléséhez és a helyi örökség megőrzésének előmozdításához segíteni kellene a helyi társadalmi csoportok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi szervezetek helyi örökség megőrzést célzó törekvéseit, rendezvényeit, amelyekhez jelenleg nincsenek megfelelő eszközeik. A településeken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett, helyi kulturális örökség megőrzéshez kötődő tevékenységek eszközbeszerzésének támogatása, helyi kulturális, vagy természeti örökségi értékeket bemutató közhasznú, szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, közösségi eszközök beszerzése (jelmez, népviselet, hangszer, tradícionális eszköz, színpad, rendezvénysátor, hang és fénytechnika, asztalok, padok stb.). Eredmény: 2014-ig összesen legalább 10 alkalommal, legalább összesen 500 főt vonzó rendezvényt tartanak meg, ami hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez és közösségeik megerősítéséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 3. Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Versenyképesség (411) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása Kód: A3 Helyzet/Adottság: A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék,

18 gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók, háztáji termelők és sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb). Probléma/Lehetőség: A helyi megtermelt és gyűjtött mezőgazdasági termékek nagyrészt feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a térséget. Nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, amelyet csak megfelelő szervezéssel, hálózatépítéssel lehet összegyűjteni és közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokkal feldolgozni. Mindez jelentős kiegészítő jövedelemforrást jelenthetne a helyieknek. A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására, termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. Helyi termék infrastruktúra helyi non-profit szervezetek, önkormányzatok, vagy kistermelőket integráló szövetkezetek által való összefogása, létrehozása, a helyi termékekre alapuló őstermelői, vállalkozói tevékenységek ösztönzése, elindítása céljából. A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba stb.) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését, előállítását, kiszerelését és értékesítését lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. méz, lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány, füstölt árú, feldolgozott tejtermékek előállítás) létrehozása a települések lakossága és kistermelői, őstermelői számára. A feldolgozó kapacitások kialakítását célzó eszközbeszerzés, építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések és marketing tevékenység. Hagyományos előállítási módok is támogathatóak. Eredmény: 2014 végére legalább 2 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő. Érintett települések köre: LHH települések: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics. 4. Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása

19 Kód: B4 Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor évente, helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik. Probléma/Lehetőség: A települések, különösen az LHH települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne. A települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszerek a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. A rendszerek létrehozásának része a berendezések beszerzése, beépítése, az elhelyezésükhöz, üzemeltetésükhöz szükséges terek, építmények, kiszolgáló létesítmények kialakítása. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, ahol az érintett intézmény fűtési költségei a fosszilis energiaforrásokhoz képest legalább 20 %-kal csökkennek. Érintett települések köre: az összes (56) település 5. Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Tervek és tanulmányok Forrás: Ft HVS célkitűzés: Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása Kód: E5 Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők.

20 Probléma/Lehetőség: A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. A háttértelepülések közösségeinek kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, helytörténet, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű feltárását, feldolgozását, leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékek megőrzését is. A bemutatáshoz, megjelenítéshez szükséges új és tradícionális eszközök beszerzése, rendezvények szervezése, mozgókép, hangfelvétel készítés és szerkesztés, betanítás (tánc, színházi produkció, stb), helytörténeti kiadványok (pl. monográfiák) megjelentetése. Eredmény: 2013 végéig legalább 3 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. Érintett települések köre: az összes (56) település 6. Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja Kód: A6 Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. Probléma/Lehetőség:

21 A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. Számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. A felméréssel alátámasztott élőhelyek részleges, vagy teljes rehabilitációja, a biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme, különös tekintettel a vízvisszatartást szolgáló vizes élőhelyekre - iskolai, erdei iskolai szemléletformáló és közép- vagy felsőfokú oktatási gyakorlati tevékenységek megerősítéséhez kapcsoltan. Természettudományi felmérés (laborvizsgálat, mintavétel, megfigyelés), tervezés, élőhely kialakítása (földmunka, növényszegélyek telepítése). Eredmény: 2014 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése, természetvédelmi védelem alá helyezése, vagy legalább részleges rehabilitációja történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 7. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása Kód: A7 Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány-patak esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és

22 vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A települési önkormányzatok számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen az elektromos energia és a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. Jelentős a térség felszíni és felszín alatti vízkincse, amit a diffúz szennyezés és a lakossági szennyvíz helytelen kezelése veszélyeztet. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Olyan közösségi, bemutató célú megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek és /vagy fenntartható gazdálkodási módokat bemutató közösségi helyiségek (tanistálló, tankert, üvegház) kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg és egyúttal referenciaként, oktatási céllal is működnek. Olyan kisebb léptékű kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia- és víztakarékossági, szennyezés megelőző, vagy csökkentő, természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) és a helyi természeti erőforrásokkal, így a természetes, vagy a helyi agro-biodiverzitással való fenntartható gazdálkodást megvalósító projektek támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését, elsősorban a helyi vállalkozók és a helyi fiatalok körében. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 gazdálkodási bemutatóhely és 1 egyéb víz és/vagy energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása. Érintett települések köre: az összes (56) település 8. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató berendezések létrehozása Kód: B8

23 Helyzet/Adottság: A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány folyó esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A lakosság számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Olyan bemutató célú, nem biomassza alapú, megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek a vállalkozások által üzemeltetett épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Olyan kisebb léptékű energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését. Eredmény: 2014 végéig legalább 3 víz és/vagy energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása. Érintett települések köre: az összes (56) település 9. Fészekprogram HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fészekprogram Kód: A9 Helyzet/Adottság:

24 A térség népessége jelentősen fogy, a leghátrányosabb helyzetű települések között vannak olyan falvak, ahol az éves fogyás 2-4 % körüli. Ennek oka elsősorban a fiatalok elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. Probléma/Lehetőség: A fiatalok, főként a magasabb iskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezők elvándorlása súlyos következményekkel jár a helyi társadalomra nézve: visszaesik a gyermeklétszám, ami az óvodák, iskolák megszűnését okozza. Az egyre nehezebbé váló finanszírozási körülmények között a fogyatkozó fejkvóta is hozzájárul a települések forráshiányához, az alacsony iskolázottsági szint miatt nő a tartós munkanélküliség. A vidéken maradó népesség megújuló képessége korlátozott, a leginkább érintett települések betelepülők nélkül a következő évben megszűnnek Az LHH településeken lehetőleg gyermeket vállaló, pályakezdő fiatalok betelepülését célzó olyan önkormányzati, egyházi, közhasznú civil szervezeti tulajdonú, inkubációs célú lakóingatlanok kialakítása, ahol igény szerint, a beköltöző szakmájának megfelelő műhely. ill.gépi kapacitások is kialakíthatók, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és piaci alapú bérleti díjat, vagy részletfizetést nem tudnak fizetni. Eredmény: 2014-ig legalább kettő betelepülést segítő inkubációs ingatlankapacitás épül ki. Érintett települések köre: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 10. Művészeti alkotóterek létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Művészeti alkotóterek létrehozása Kód: A10 Helyzet/Adottság: A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. A szép táji környezet miatt több városi alkotóművész telepedett le a térségben.

25 Probléma/Lehetőség: A fiatalok a kistelepüléseken nem találnak megfelelő szocializációs és szórakozási lehetőséget, nincs lehetőségük olyan kreatív, kornak megfelelő tevékenységeket tanulni és végezni, amelyek egy városi fiatal számára elérhetőbbek. Ilyen lehetőségek megteremtésével csökkenthető lenne az elvágyódás, illetve növelhető lenne a fiatalok lakóhelyükhöz való kötődése. Művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak és lehetőséget teremtenek a minőségi idegenforgalmat fejlesztő professzionális alkotótáborok, műhelyek működtetésére is. Eredmény: 2014-ig legalább egy alkotótelep épül ki. Érintett települések köre: az összes (56) település 11. Helyi agro-biodiverzitás megőrzése, kihasználása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Helyi agro-biodiverzitás megőrzése és kihasználása Kód: B11 Helyzet/Adottság: A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának. A háttértelepüléseken, különösen a Koppány-patak mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Probléma/Lehetőség: Az őshonos állat- és növényfajták, szinte teljesen kiszorultak a termelésből, utóbbi esetében alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. Őshonos állat- és növényfajták (helyi gyümölcs-tájfajták) génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a niche piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével.

26 Eredmény: A projektek indítását követő harmadik év végére a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2014 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre. Érintett települések köre: az összes (56) település 12. Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása Kód: B12 Helyzet/Adottság: A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak a legidősebb generáció őrzi. Probléma/Lehetőség: A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok és helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása. A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a nyitott-porta programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik.

27 Eredmény: 2014-ig legalább 5 bemutató projekt kerül megvalósításra, amelyek várhatóan legalább fős összlátogatottságot vonzanak, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez végéig legalább 5 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. Érintett települések köre: az összes (56) település 13. Szemléletformáló kampányok szervezése HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Szemléletformáló kampányok szervezése (a helyi társadalom környezettudatosságának erősítése) Kód: A13 Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb). Eredmény: 2014 végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 300 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település

28 14. Pincesor rekonstrukció HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Pincesor rekonstrukció Kód: A14 Helyzet/Adottság: A térség falvainak többségében egykor jelentős szőlő és bortermelés folyt, amelynek nyomait egyes településeken még őrzik a pincesorok. Probléma/Lehetőség: Ezek a pince/présház épületek rendkívül rossz állapotban vannak, ugyanakkor jelentős turisztikai potenciállal bírnak fekvésüknek és a népi építészeti örökségi értéknek köszönhetően. Az érintett településeken lehetőség szerint minél több (legalább 3 db), egy pincesoron lévő épület szakszerű rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítását (szőlőművelési/borászati bemutató, kóstoltató, szállás, stb) lehetővé tevő kialakítása. Eredmény: 2014 végéig legalább 3 települési pincesor rekonstrukciója. Érintett települések köre: LHH települések 16. Ökológiai szolgálatok létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Ökológiai szolgálatok létrehozása Kód: A16 Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul.

29 Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település III. tengely Falufejlesztés Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is. Eredmény:

30 2014 végéig legalább 5 településen jön létre kisebb integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére. Eredmény: 2014 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, különösen a helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozására és működtetésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. Kereskedelmi, adminisztratív és egyéb szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZTkhez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: helyi termelési-fogyasztási rendszerek létrehozása, helyi piacok, kapcsolódó vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), turisztikai desztináció menedzsment, mező/polgárőrség, stb. Eredmény: 2014 végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 5000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

31 Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). Probléma/Lehetőség: A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is. Eredmény: 2014 végéig legalább 4 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. Probléma/Lehetőség: A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Helyzet/Adottság: A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott.

32 Probléma/Lehetőség: A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Vidéki örökség megőrzése Helyzet/Adottság: A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag, a terület szinte minden településén sok értékes, védett, vagy védendő épület, építmény található. Probléma/Lehetőség: A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség épített örökségi értékei rendkívül rossz állapotúak, folyamatosan pusztulnak és sok bemutatásra érdemes épület jelenleg erre alkalmatlan. Felújításukkal, látogathatóvá tételükkel a helyi turisztikai vonzerő jelentősen növelhető. A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak. Eredmény: 2014 végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét. Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak az idős generáció ápolja. Probléma/Lehetőség: A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy

33 halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a nyitott-porta programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik. Eredmény: 2014 végéig legalább 4 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. Helyzet/Adottság: A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. Probléma/Lehetőség: A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. A háttértelepülések közösségeinek szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékeit is. Eredmény: 2014 végéig legalább 4 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra, amelyek közül legalább 1 db nemzetiségi, vagy etnikai kisebbséghez kapcsolódik. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. Helyzet/Adottság: A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. Probléma/Lehetőség: A térségben számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig

34 nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. Eredmény: 2014 végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése és természetvédelmi védelem alá helyezése történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. 3.5 Forrásallokáció II. CÉLKITŰZÉSEK A B C D III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) A1. A2. B1. B2. B3. C1. C2. C3. C4. D1. HPME besorolása (HVS jogcím szerint) a) a) a) b) e) a) a) b) a) a) Gazdaságfejlesztési? darab Kis értékű HPME? darab Komplex fejlesztés? darab HPME-hez allokált forrás (m Ft) Összesen Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány) % RENDBEN 180 Min. 45% Ellenőrzés (kis értékű arány) % RENDBEN A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4. 1 Nyilvánossági intézkedések A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület február 10-én közzétett hirdetménye alapján a HACS tervezési területén működő önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek részére lehetőséget biztosított a HVS felülvizsgálatában és tervezésében való részvételhez. A február 17-én megtartott HVS általános felülvizsgálat indító megbeszélésen felvázoltuk a felülvizsgálat menetét és indokoltságát. Megalakult a tervezői csoport, melynek tagjai: Gelencsér Géza (Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület), Varga György (Törökkoppány Község Önkormányzata), Horváth Richárd (magánszemély), Váczi Korinna (Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, munkaszervezet vezető), Magyarfalvi Attila (magánszemély), Lencsés Attila (magánszemély), Igert József (Tamási Környéki Gazdák Szövetkezete). A választás során elsődleges szempont volt, hogy olyan tagok kerüljenek a csoportba, akik a térségben több éves, releváns vidékfejlesztési tapasztalattal rendelkeznek, illetve aktívan közreműködtek ezen programok helyi megvalósításában. A továbbiakban is, mint eddig a tervezői ülések bárki számára nyitottak voltak. A tervezési fázisokban rendszeres egyeztetés volt a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a kistérségek képviselőivel. A tervezés lépéseit és eredményeit folyamatosan nyilvánosan is közzétettük a szervezet honlapján ( illetve végig lehetőséget biztosítottunk a véleményezésre, javaslatok tételére. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be. Ennek Max. 10%

35 eredményeként 21 szervezet és 4 magánszemély összesen 39 db projektötletet fogalmazott meg. A javaslatokat postai, elektronikus úton, vagy személyesen is leadhatták a központunkban, illetve két alirodánkban. A tervezői csoport első ülésen a térségre vonatkozóan a helyzetelemzés megvitatására került sor. A résztvevők megvitatták az általános helyzetképen túl a társadalmi, demográfiai, gazdasági, és környezeti állapotokra vonatkozó megállapításokat. Összegezve a legutóbbi helyzetfeltárás óta eltelt időszakban nem történt előrelépés, sőt a hátrányok inkább növekedtek. A nyilvánosság minél tágabb bevonására általános tájékoztató fórumot rendeztünk, ahol a HVS általános felülvizsgálatának bemutatása után, projektgyűjtést végeztünk. A kérdések, hozzászólások alapján több konkrét javaslat is megszületett. A második tervezői összejövetelen a LEADER megvalósítás tapasztalatait összegeztük. Eredményként könyvelhető el, a közösségfejlesztés, az öko-szociális szemléletformálás és a környezeti erőforrások felmérése terén. Kisebb eredményeket sikerült elérni a falufejlesztési és néhány turisztikai kezdeményezés terén, de összességében vidékfejlesztés eddigi struktúrája és folyamata nem támogatta kellőképpen (pl. az eljárások KET hatálya alá helyezése) az átütő, valóban LEADER-szerű vidékfejlesztési kezdeményezéseket, illetve a helyi gazdaság fellendülését. Mindezt tetézte az indokolatlanul hosszasan elhúzódó ügyintézési folyamat. A fentieket egybevéve a HACS számára igen komoly kihívást jelentett ezen folyamtok társadalmasítása, illetve a több éves munkával felépített renomé tőlünk kívül álló okokból - jelentős mértékben gyengült. Másik jelentős lépés volt a SWOT elemzés elkészítése. A harmadik tervezői csoport ülésen a HVS jövőképe fogalmazódott meg, mely alapvetően a öko-szociális szemléletű vidékfejlesztésre alapozza a térség felzárkóztatását. A korábbi tervező csoport által előkészített anyagok, és a beérkezett javaslatok vélemények alapján az elnökség véglegesítette a HVS helyzetelemzését, jövőképét és fő célkitűzéseit. Az utolsó tervezői csoport ülésen született döntés a beterjesztett projektötletek elfogadásáról, amelyek a későbbiekben a HPME-kben realizálódnak. 4.2 A Helyi vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Koppányvölgyi LEADER helyi akciócsoport eddig 4 állandó foglalkoztatottal működő Törökkoppányi központra és két egy-egy fővel működtetett alirodára alapozva, nyílt, közhasznú egyesületként végezte munkáját, amelynek gerincét a térségi animációs, projektgeneráló munka képezte. A működési költségek csökkentése miatt alirodáinkat megszüntettük és a központból is elbocsátottunk 1 munkatársat, így a térségi animációs tevékenység veszélybe került. Térségünk által a program kezdetén, az érdekeltek részvételére alapozott tervezési folyamatban kialakított HVS elemeit a tervezési rendszer (EPAP) szakmai és formai korlátai és az MVH-FVM két körös HPME konzultációján elvégzett kiselejtezés miatt nem tudtuk maradéktalanul érvényesíteni. A helyzetet súlyosbította a III. tengelyes források központosított kiírása, amely az ÚMVP-ben megfogalmazott átfogó célokkal és indikátorokkal nincs összhangban és rendkívül szűk mozgásteret szab meg. A program sikeres megvalósítását tovább nehezítette a HACS döntési kompetenciájának jelentéktelenné zsugorítása, amely ebben a szubszidiaritásra épülő konstrukcióban megengedhetetlen. A kezdeti tervezési szakaszban való lelkes közreműködést nevetségessé tevő fenti körülmények nagymértékben demotiválták a tagságot, hiszen a szabad tervezésnek szinte semmilyen megvalósítási esélyt sem adott a rendszer. Ennek ellenére megpróbáltunk az adott körülmények között a kezdetben kialakított stratégia mentén haladni, amelyhez egyetlen segítségünk a minimum ponthatár meghatározása volt. Ezzel az eszközzel gyakran éltünk,

36 főként a gazdasági-, társadalmi- és környezeti szempontból fenntarthatatlan, vagy rossz hatású projektek kiszűrése céljából, ami viszont az általunk kívánatosnak tartott kisebb pontszámú projektek kényszerű elutasításával járt. Azonban ez az eszköz is hatástalan volt, mivel az MVH a fellebbezéseket követően az így kiejtett projekteket forrásainkból támogatta. Ez a körülmény a szubszidiaritás érvényesülési lehetőségét teljes mértékben kizárta. Összességében megállapítható, hogy az ÚMVP III és IV tengely megvalósításának eddigi szabályozása a Leader szerű működés legtöbb feltételének teljesítését eleve nem tette lehetővé, a felelős participatív tervezést és helyi döntéshozatal nem támogatta, ezen kívül a HACS munkaszervezetek munkáját és kapacitásait a kifizető ügynökségi feladatok ellátása felé kényszerítette, az eredetileg közösségi animációra, projekt generálásra szánt működési forrás terhére. 5. Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek HVS általános felülvizsgálat indító megbeszélés - Tab, február 17., részt vett: 35 fő. A tervezői csoport I. ülése Tab, február 22., részt vett: 7 fő. Általános tájékoztató fórum - Tab, február 28., részt vett: 13 fő. (Témakörök: HVS általános felülvizsgálata, projektötlet gyűjtés.) A tervezői csoport II. ülése - Tab, március 1., részt vett: 7 fő. (A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felépítése 2011., A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája - véleményezésre közzétett munkaanyag a honlapon.) A tervezői csoport III. ülése - Tab, március 4., részt vett: 7 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája - véleményezésre közzétett munkaanyag a honlapon.) Elnökségi ülés Tab, március 9., részt vett: 12 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája az Elnökség által elfogadott.) A tervezői csoport IV. ülése Tab, március 25., részt vett: 7 fő. (Döntés a beérkezett projektötletekről.) A tervezői csoport V. ülése Tab, április 1., részt vett: 7 fő. (LEADER célterületek megfogalmazása I.) A tervezői csoport VI. ülése Tab, április 8., részt vett: 7 fő. (LEADER célterületek megfogalmazása II.) A tervezői csoport VII. ülése Tab, május 13., részt vett: 7 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája Véglegesítés, hiányzó szabadszöveges részek, mellékletek)

37 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció Jogcím Forrásallokáció LHH Nem LHH 1. körben lekötött forrás LHH Nem LHH 1. kör zárását követő forrásváltozás LHH Nem LHH Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS forrásallokációs tábla 1. kör (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR) Jogcím A 2. kör során rendelkezésre álló forrás LHH Nem LHH LHH Nem LHH Ft Ft Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS forrásallokációs tábla 2. kör (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR) Jogcím Lekötött összeg LHH Nem LHH LHH Nem LHH Ft Ft Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS kötelezettségvállalás tábla (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR) Rendelkezésre álló forrás ( és Ft): Ft Lekötött forrás ( és Ft): Ft 4. táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrástábla (EURO átváltási árfolyamok: ,42 Ft/EUR)

38 Célterület LEADER rendezvény - Szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása LEADER tervek és tanulmányok - Természeti értékek felderítése szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés előkészítése LEADER közösségi célú - Ökológiai szolgálat létrehozása LEADER közösségi célú - Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával LEADER közösségi célú - Rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése Lekötésre került összeg Maradvány tervhez képest Ft Ft Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrásallokációs tábla (EURO átváltási árfolyamok: ,42 Ft/EUR) 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 1. ábra: Hirdetmény a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról (2011. február 10.)

39 2. ábra: Meghívó a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapján (Eseménynaptár) 3. ábra: HVS felülvizsgálat nyilvánosan elérhető dokumentumai a honlapon (Projektötlet adatlap, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek)