1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe

Átírás

1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult

2 fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 1.2 Főbb célkitűzések 1. a helyi gazdaság, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. 2. a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3. a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. a természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5. helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek.

3 6. a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik ( Fészekprogram ). 7. a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8. a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza ( pl. helyi nők által működtetett kisbolt ) 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálatot egyfelől az időközben bekövetkezett hazai és külföldi gazdasági és politikai, szakpolitikai változások, másfelől a térségben a program eddigi megvalósítási módjának következményei indokolják. A hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatokból a gazdasági válságot és a fenntartható környezetgazdálkodás fontosságának felismerését (EU 2020 Stratégia) emeljük ki. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési paradigmaváltás szükségességének felismerésére utal az új nemzeti vidékstratégiai koncepció tervezete is, amely jó diagnózist ad a vidék mai helyzetéről. A HVS felülvizsgálatban ezeket a változásokat figyelembe vettük és azt is rögzítettük, hogy a régi elképzeléseink is teljes mértékben megfelelnek az új stratégiai környezetnek, ugyanakkor kérdés, hogy a program irányító hatósága a konstrukció szabályozását ennek megfelelően módosítja-e (szubszidiaritás biztosítása). A program eddigi megvalósítási módja különösen a helyi döntési kompetencia biztosításának elmaradása és egyes helyi szervezetek átpolitizálódottsága és pazarló működése miatt a konstrukcióval szemben kialakult általános bizalmatlanság miatt a konstrukció iránti bizalom minimális, amit az eddig politikától mentesen, maximális

4 transzparenciával végzett munkánk ellenére helyben is érzünk. Sajnálatosan ez a HVS felülvizsgálat iránti érdeklődés mértékében is megmutatkozott, amit nem javított az a körülmény sem, hogy a HVS tervezés rendszer hasonló rendszerű, és hasonló mértékben kötött maradt, mint a kezdeti időszakban. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A felülvizsgálat során folyamatosan biztosítottuk az érintettek számára a részvétel, a véleményezés és a javaslattétel lehetőségét a fórumokon és a tervezői csoport üléseken. Erről a tervezés elején hirdetményben tájékoztattuk az akcióterületen működő önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat és magánszemélyeket. Bevontuk a helyi szintű vidékfejlesztésben aktívan közreműködő intézményi apparátusok képviselőit, önkormányzatokat és a kistérségek munkaszervezeteit. A tervezés lépéseit és eredményeit rendszeresen nyilvánosan közzétettük a szervezet honlapján ( illetve végig nyitott volt a lehetőség a véleményezésre és javaslattételre. A fórumokon volt jelentősebb érdeklődés, melyeken átlagosan fő vett részt. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be, postai és elektronikus úton, vagy személyesen a központunkban, illetve két alirodánkban. Összesen 39 projektötlet érkezett, melynek nagy része (41%) önkormányzatok, másik része (31%) civil szervezetek, illetve magánszemélyek (15%), vállalkozások (13) részéről fogalmazódott meg. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során lényegi jelentős változás nem történt, csupán az eddigi tapasztalatok alapján bizonyos esetekben történt meg az egyes HPME-k finomhangolása és aktualizálása, bár ezek javarészt már csak a kiírásokban (konkrét célterületekben) realizálódtak. Elsősorban a mikrovállalkozás- és a turisztikai fejlesztés esetén lett volna jelentősebb változtatási javaslatunk, de erre nem nyílt alkalom a központi meghirdetés miatt A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései IV. tengely LEADER 1. Illegális szemétlerakó felszámolás HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával Kód: A1

5 A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés A települési, illetve tájképi látványt zavaró, illegális szemétlerakók felszámolása és új közösségi, turisztikai, vagy ökológiai funkciók szerinti átalakítása (sportpályák, közösségi és kulturális rendezvényterek, ökológiai menedékek, leshelyek stb., elsősorban az ökológiai szempontból jelentős élőhelyek veszélyeztetettségének megszüntetése céljából végéig legalább 2 lerakó felszámolására és átalakítására kerül sor, amely javítja az érintett település-, illetve tájképet, növeli a turisztikai potenciált. Érintett települések köre: az összes (56) település 2. Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Helyi örökségi értékekre épülő rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése Kód: A2 A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiány és a rossz életminőség miatt alacsony. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (63% - 35 db), a lakosság identitástudata alacsony szintű, érdek artikulációs és érdekérvényesítő képessége gyenge. A helyi örökség megőrzése ennek megfelelően a háttérbe szorul.

6 A közösségek megerősítéséhez, fejlesztéséhez, az identitástudat növeléséhez és a helyi örökség megőrzésének előmozdításához segíteni kellene a helyi társadalmi csoportok, önkormányzatok, civil szervezetek és egyházi szervezetek helyi örökség megőrzést célzó törekvéseit, rendezvényeit, amelyekhez jelenleg nincsenek megfelelő eszközeik. A településeken a helyi önkormányzatok, civil szervezetek által szervezett, helyi kulturális örökség megőrzéshez kötődő tevékenységek eszközbeszerzésének támogatása, helyi kulturális, vagy természeti örökségi értékeket bemutató közhasznú, szabadtéri rendezvényeket kiszolgáló, közösségi eszközök beszerzése (jelmez, népviselet, hangszer, tradícionális eszköz, színpad, rendezvénysátor, hang és fénytechnika, asztalok, padok stb.) ig összesen legalább 10 alkalommal, legalább összesen 500 főt vonzó rendezvényt tartanak meg, ami hozzájárul a települések ismertségének növeléséhez, imázsuk erősítéséhez és közösségeik megerősítéséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 3. Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Versenyképesség (411) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások létrehozása Kód: A3 A térség vállalkozói szférája gyenge, jelentősebb aktivitás csak a Balaton-parti turisztikai szezonhoz kötődő szolgáltatások terén mutatkozik. Az LHH településeken csak kisszámú mikrovállalkozás működik, főleg a mezőgazdaság, építőipar, kiskereskedelem és kézműipar körében. A leghátrányosabb helyzetű településeken a kedvező agro-ökológiai adottságoknak köszönhetően sok jó beltartalmi értékű, sajátos élelmiszer alapanyagot (gabonafélék, gyümölcs, zöldség, méz, tej, baromfi, stb) állítanak elő a helyi gazdálkodók, háztáji termelők és sok a helyben gyűjthető értékes termék (bodza, gomba, erdei gyümölcs, stb). A helyi megtermelt és gyűjtött mezőgazdasági termékek nagyrészt feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül hagyják el a térséget. Nincsenek tájjellegű, feldolgozott helyi termékek. Ilyen termékek kifejlesztéséhez nagyobb mennyiségű alapanyagra van szükség, amelyet csak megfelelő szervezéssel, hálózatépítéssel lehet összegyűjteni és közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitásokkal feldolgozni. Mindez jelentős kiegészítő jövedelemforrást jelenthetne a helyieknek. A térség fejlődése szempontjából, a fejlettebb országokhoz hasonlóan a mikro és kisvállalkozások a legfontosabbak, mert ők képesek a foglalkoztatási helyzeten érdemben

7 változtatni. A térség mikrovállalkozásai ugyanakkor a tőkehiány miatt nem képesek termékeik piacrajutását segítő komplex marketing fejlesztések finanszírozására, termelésük minőségjavítását, vagy termelési kapacitásuk bővítését célzó fejlesztési szükségleteikkel lépést tartani. Helyi termék infrastruktúra helyi non-profit szervezetek, önkormányzatok, vagy kistermelőket integráló szövetkezetek által való összefogása, létrehozása, a helyi termékekre alapuló őstermelői, vállalkozói tevékenységek ösztönzése, elindítása céljából. A helyben megtermelt, vagy vadon gyűjthető termékekre (pl. gyümölcs, gomba stb.) alapozott új, speciális tájjellegű termékek kifejlesztését, előállítását, kiszerelését és értékesítését lehetővé tevő közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitások (pl. méz, lekvár, szörp, aszalvány, illóolaj, alkoholos párlat, szárítmány, füstölt árú, feldolgozott tejtermékek előállítás) létrehozása a települések lakossága és kistermelői, őstermelői számára. A feldolgozó kapacitások kialakítását célzó eszközbeszerzés, építés, felújítás, kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések és marketing tevékenység. Hagyományos előállítási módok is támogathatóak végére legalább 2 új közösségi gyűjtő, feldolgozó kapacitás jön létre, amelyek beindítását követő második év végére legalább 1 új, helyi, tájjellegű termék jön létre és a kapacitásokat igénybevevők átlagos jövedelme 5%-kal nő. Érintett települések köre: LHH települések: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics. 4. Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek létrehozása Kód: B4 A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor évente, helyben nagy mennyiségű energiatermelésre alkalmas biomassza (nyesedék, vékonyfa, széna, szalma, egyéb mezőgazdasági melléktermék) keletkezik. A települések, különösen az LHH települések állandó pénzhiánnyal küzdenek, ami a rohamosan növekvő energiaárak mellett lassan lehetetlenné teszi néhány közszolgáltatás fenntartásának finanszírozását, amelynek a fűtési és világítási költségek egyre nagyobb

8 hányadát képezik. A helyben keletkező, energiatermelésre alkalmas biomassza hasznosításával ez az igény bőven fedezhető lenne. A települések közintézményeinek, közösségi épületeinek fűtési energiaellátását megoldó komplex közösségi, akár több kistelepülés összefogására épülő biomassza alapú energiahasznosítási rendszerek (pl. tároló, aprító, brikettáló, pelletáló és tüzelőberendezések) létrehozásának támogatása. A rendszerek a lakosság felé is értékesítenék az olcsóbb fűtőanyagot, kímélve ezzel a helyi fakincset és csökkentve a fosszilis energiahordozó függőséget. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. A rendszerek létrehozásának része a berendezések beszerzése, beépítése, az elhelyezésükhöz, üzemeltetésükhöz szükséges terek, építmények, kiszolgáló létesítmények kialakítása végéig legalább 1 közösségi biomassza alapú energiahasznosítási referencia rendszer épül ki, ahol az érintett intézmény fűtési költségei a fosszilis energiaforrásokhoz képest legalább 20 %-kal csökkennek. Érintett települések köre: az összes (56) település 5. Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Tervek és tanulmányok Forrás: Ft HVS célkitűzés: Kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása Kód: E5 A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak.

9 A háttértelepülések közösségeinek kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, helytörténet, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű feltárását, feldolgozását, leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékek megőrzését is. A bemutatáshoz, megjelenítéshez szükséges új és tradícionális eszközök beszerzése, rendezvények szervezése, mozgókép, hangfelvétel készítés és szerkesztés, betanítás (tánc, színházi produkció, stb), helytörténeti kiadványok (pl. monográfiák) megjelentetése végéig legalább 3 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. Érintett települések köre: az összes (56) település 6. Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és élőhelyek rehabilitációja Kód: A6 A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul. A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke. A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk (kemizálás, talajpusztulás, hibás vízgazdálkodás, élőhelyek, menedékek, korridorok megszüntetése) miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A térség legértékesebb természeti értékeit magába foglaló Natura 2000 területek kezelésének jövője tisztázatlan, kezelési/fejlesztési terveik nincsenek. Számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi

10 fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére. A felméréssel alátámasztott élőhelyek részleges, vagy teljes rehabilitációja, a biodiverzitás fenntartását és növelését segítő élőhelyek, menedékek, korridorok visszaállítása, újak létrehozása, a meglévők fejlesztése, karbantartása, védelme, különös tekintettel a vízvisszatartást szolgáló vizes élőhelyekre - iskolai, erdei iskolai szemléletformáló és közép- vagy felsőfokú oktatási gyakorlati tevékenységek megerősítéséhez kapcsoltan. Természettudományi felmérés (laborvizsgálat, mintavétel, megfigyelés), tervezés, élőhely kialakítása (földmunka, növényszegélyek telepítése) végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése, természetvédelmi védelem alá helyezése, vagy legalább részleges rehabilitációja történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település 7. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása Kód: A7 A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány-patak esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. A települési önkormányzatok számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen az elektromos energia és a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a

11 költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. Jelentős a térség felszíni és felszín alatti vízkincse, amit a diffúz szennyezés és a lakossági szennyvíz helytelen kezelése veszélyeztet. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Olyan közösségi, bemutató célú megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek és /vagy fenntartható gazdálkodási módokat bemutató közösségi helyiségek (tanistálló, tankert, üvegház) kiépítésének támogatása, amelyek az önkormányzatok, egyházak vagy civil szervezetek által fenntartott, közcélú épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg és egyúttal referenciaként, oktatási céllal is működnek. Olyan kisebb léptékű kísérleti, bemutató célú szemléletformáló akciókhoz kapcsolódó, energia- és víztakarékossági, szennyezés megelőző, vagy csökkentő, természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) és a helyi természeti erőforrásokkal, így a természetes, vagy a helyi agro-biodiverzitással való fenntartható gazdálkodást megvalósító projektek támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését, elsősorban a helyi vállalkozók és a helyi fiatalok körében végéig legalább 1 gazdálkodási bemutatóhely és 1 egyéb víz és/vagy energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása. Érintett települések köre: az összes (56) település 8. Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató helyiségek, berendezések létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fenntartható helyi gazdasági és környezeti rendszerek kialakulását segítő kísérleti és bemutató berendezések létrehozása Kód: B8 A térség fosszilis energiafüggősége nagyfokú, ugyanakkor a helyben rendelkezésre álló, nem biomassza alapú energiaforrások (nap-, földhő-, léghő-, szél-, és a Koppány folyó esetében kisebb mértékben a vízenergia) jelentősek. A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és

12 vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. A lakosság számára a rohamosan növekvő energiaárak mellett egyre jelentősebb terhet jelentenek a fosszilis energiaköltségek, különösen a földgáz fogyasztás. A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával ezek a költségek jelentősen csökkenthetők és használatukkal a környezet szennyezése is mérsékelhető. A legsúlyosabb probléma az intenzív mezőgazdálkodás és kisebb mértékben a lakosság által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A lakosság nem környezettudatos, nem ismeri a szennyezés következményeit, veszélyességét és a megelőzés, kezelés természetközeli módjait. Olyan bemutató célú, nem biomassza alapú, megújuló energia (nap, földhő, léghő, szél, víz) hasznosítási rendszerek kiépítésének támogatása, amelyek a vállalkozások által üzemeltetett épületek, épületegyüttesek részleges, vagy teljes energiaellátását oldják meg. A rendszereket úgy kell kiépíteni, hogy referenciaként is működhessenek, illetve oktatási célokra is alkalmasak legyenek. Olyan kisebb léptékű energia és víztakarékossági és szennyezés megelőző, csökkentő és természetközeli szennyezés kezelő megoldások (pl. komposztáló, esővíz hasznosító, szürkevíz, természetközeli szennyvíztisztító, stb berendezések) létrehozásának támogatása, amelyek segítik a szemléletformálást és a módszerek helyi elterjedését végéig legalább 3 víz és/vagy energiatakarékossági, megújuló energia előállító bemutatóhely létrehozása. Érintett települések köre: az összes (56) település 9. Fészekprogram HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Fészekprogram Kód: A9 A térség népessége jelentősen fogy, a leghátrányosabb helyzetű települések között vannak olyan falvak, ahol az éves fogyás 2-4 % körüli. Ennek oka elsősorban a fiatalok elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található.

13 A fiatalok, főként a magasabb iskolai végzettséggel, vagy szakmával rendelkezők elvándorlása súlyos következményekkel jár a helyi társadalomra nézve: visszaesik a gyermeklétszám, ami az óvodák, iskolák megszűnését okozza. Az egyre nehezebbé váló finanszírozási körülmények között a fogyatkozó fejkvóta is hozzájárul a települések forráshiányához, az alacsony iskolázottsági szint miatt nő a tartós munkanélküliség. A vidéken maradó népesség megújuló képessége korlátozott, a leginkább érintett települések betelepülők nélkül a következő évben megszűnnek Az LHH településeken lehetőleg gyermeket vállaló, pályakezdő fiatalok betelepülését célzó olyan önkormányzati, egyházi, közhasznú civil szervezeti tulajdonú, inkubációs célú lakóingatlanok kialakítása, ahol igény szerint, a beköltöző szakmájának megfelelő műhely. ill.gépi kapacitások is kialakíthatók, annak érdekében, hogy a településen ezzel új, hiányzó szolgáltatás (pék, cukrász, asztalos, lakatos, stb) is jöjjön létre. A lakó és műhelykapacitást pályázati alapon elnyerők meghatározott ideig a fenntartási költségek megfizetése mellett használhatnák azt, amíg tevékenységük meg nem erősödik anyagilag és piaci alapú bérleti díjat, vagy részletfizetést nem tudnak fizetni ig legalább kettő betelepülést segítő inkubációs ingatlankapacitás épül ki. Érintett települések köre: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Büssü, Értény, Fiad, Gadács, Gölle, Kánya, Kapoly, Kára, Kazsok, Kisbárapáti, Kisgyalán, Koppányszántó, Lulla, Miklósi, Nágocs, Nagycsepely, Nyim, Sérsekszőlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Somogyszil, Szorosad, Tab, Teleki, Tengőd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics 10. Művészeti alkotóterek létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: Ft HVS célkitűzés: Művészeti alkotóterek létrehozása Kód: A10 A leghátrányosabb helyzetű települések népessége jelentősen fogy, amelynek oka a fiatalok, elsősorban a magasabb végzettségűek elvándorlása és a helyben maradó népesség elöregedése. A településeken sok kihasználatlan, önkormányzati tulajdonú lakóingatlan található. A szép táji környezet miatt több városi alkotóművész telepedett le a térségben. A fiatalok a kistelepüléseken nem találnak megfelelő szocializációs és szórakozási lehetőséget, nincs lehetőségük olyan kreatív, kornak megfelelő tevékenységeket tanulni és végezni, amelyek egy városi fiatal számára elérhetőbbek. Ilyen lehetőségek megteremtésével

14 csökkenthető lenne az elvágyódás, illetve növelhető lenne a fiatalok lakóhelyükhöz való kötődése. Művészeti (képzőművészeti, iparművészeti, digitális fotó és film technikai, könnyűzenei, színjátszó stb) alkotóterek, műhelyek létrehozása, amelyek a helyben élő alkotók és a helyi fiatalok számára kreatív szocializációs teret biztosítanak és lehetőséget teremtenek a minőségi idegenforgalmat fejlesztő professzionális alkotótáborok, műhelyek működtetésére is ig legalább egy alkotótelep épül ki. Érintett települések köre: az összes (56) település 11. Helyi agro-biodiverzitás megőrzése, kihasználása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Helyi agro-biodiverzitás megőrzése és kihasználása Kód: B11 A térség változatos táji környezete ideális terepet kínál az őshonos állatfajták tenyésztésének. A háttértelepüléseken jelentős hagyományai vannak az őshonos állatfajták (szürke marha, mangalica, magyar tarka, baromfifélék) tartásának. A háttértelepüléseken, különösen a Koppány-patak mentén egykor jelentős volt az őshonos rostnövény, dohány és gyümölcsfajták termesztése, mivel a folyó menti teraszok és a domboldalak erre kiváló agro-ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Az őshonos állat- és növényfajták, szinte teljesen kiszorultak a termelésből, utóbbi esetében alig lehet megfelelő génállományt fellelni. Az élelmiszerek piacán ugyanakkor tartósan és jelentősen növekvő kereslet mutatkozik a különleges, egyedi, tájjellegű, eredetigazolt, márkázott, magasabb minőségű termékek iránt. Őshonos állat- és növényfajták (helyi gyümölcs-tájfajták) génmegőrzését segítő fejlesztések támogatása a háttértelepülések mezőgazdasági termelőinek körében. Összefügg a niche piaci lehetőségeket kihasználó közösségi feldolgozás segítésével. A projektek indítását követő harmadik év végére a génmegőrzésbe vont fajták száma legalább 2 új fajtával bővül és 2014 végéig legalább 1 őshonos állatfajtához kapcsolódó feldolgozott helyi termék jön létre.

15 Érintett települések köre: az összes (56) település 12. Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Vállalkozási alapú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Helyi paraszti és kézműves (kismesterségi) kultúra értékeinek megőrzése, kiaknázása Kód: B12 A Balaton a nyári szezonban tömegeket vonz a parti településekre és a térség az M7 autópálya új szakaszával (kőröshegyi völgyhíd) a fővárosból jól és gyorsan (1 óra) megközelíthetővé vált. A dombvidék táji szépsége, gazdag természeti és kulturális öröksége folytán a háttértelepülések turisztikai potenciálja is jelentős. A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak a legidősebb generáció őrzi. A háttértelepüléseken az épített örökség és természeti tőke által biztosított potenciál ellenére a turisztikai programkínálat szerény. A térség turisztikailag ismeretlen, nem rendelkezik karakteres identitással, amelyet a meglévő és új vonzerők fejlesztése sem orvosol, csak a vonzerők megfelelő rendezvényekkel történő promóciójával együtt. A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. A Koppányvölgy turisztikai vonzerejének fejlesztése érdekében a helyi mezőgazdasági, népművészeti, kézműves tevékenységek és termékek turisztikai célú bemutatását megvalósító, önkormányzatok és helyi civil szervezetek által szervezett projektek támogatása. A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a nyitott-porta programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik.

16 2014-ig legalább 5 bemutató projekt kerül megvalósításra, amelyek várhatóan legalább fős összlátogatottságot vonzanak, amely nagyban hozzájárul a térség turisztikai imázsának erősödéséhez végéig legalább 5 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. Érintett települések köre: az összes (56) település 13. Szemléletformáló kampányok szervezése HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Szemléletformáló kampányok szervezése (a helyi társadalom környezettudatosságának erősítése) Kód: A13 A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő. A lakosság környezettudatossági szintje alacsony, nem ismeri a szennyezési formák következményeit, veszélyeit és összefüggéseit. A helyi önkormányzatok és/vagy civil szervezetek által kezdeményezett, iskolákhoz kapcsolódó, a lakosság környezettudatosságát növelő, fenntartható, szemléletformáló kampányok megvalósításának támogatása, ezen belül: a térségre jellemző környezeti problémákat és megoldási lehetőségeiket tudatosító helyi vetélkedők, fórumok, képzések, kiadványok, rendezvények és egyéb akciók (pl. vonuló békák mentése, stb) végéig legalább 2 környezettudatosságot erősítő, szemléletformáló intézkedés megvalósítására kerül sor, amelyek legalább 300 helyi lakos bevonását eredményezik, jelentősen hozzájárulva ezzel a lakossági környezetterhelés csökkentéséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település

17 14. Pincesor rekonstrukció HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Életminőség/diverzifikáció (413) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Pincesor rekonstrukció Kód: A14 A térség falvainak többségében egykor jelentős szőlő és bortermelés folyt, amelynek nyomait egyes településeken még őrzik a pincesorok. Ezek a pince/présház épületek rendkívül rossz állapotban vannak, ugyanakkor jelentős turisztikai potenciállal bírnak fekvésüknek és a népi építészeti örökségi értéknek köszönhetően. Az érintett településeken lehetőség szerint minél több (legalább 3 db), egy pincesoron lévő épület szakszerű rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítását (szőlőművelési/borászati bemutató, kóstoltató, szállás, stb) lehetővé tevő kialakítása végéig legalább 3 települési pincesor rekonstrukciója. Érintett települések köre: LHH települések 16. Ökológiai szolgálatok létrehozása HPME ÚMVP LEADER jogcím (témakör): Környezet/földgazdálkodás (412) HPME jogcím: Közösségi célú fejlesztés Forrás: 0 Ft HVS célkitűzés: Ökológiai szolgálatok létrehozása Kód: A16 A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás az élőhelyek sokfélesége miatt az átlagnál nagyobb, de a nagyüzemi mezőgazdaság miatt rohamosan pusztul.

18 A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A legsúlyosabb probléma az intenzív szántóföldi növénytermesztés által okozott károk miatti biodiverzitás csökkenés és a tájkép tönkretétele. A további károk megelőzése és a kialakított élőhelyek védelmének és karbantartásának biztosítása érdekében speciális mikrotérségi szolgáltatásra van szükség. Önkormányzatok, non profit szervezetek által kialakított olyan speciális szolgáltatás, ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat, tájőrség létrehozását célzó eszközfejlesztések, rendszerek támogatása, amelyek ellátják a területükön létrehozott ökológiai menedékek, speciális élőhelyek és a turisztikai jelentőségű, vagy védett tájelemek szakszerű karbantartási (fajösszetétel kialakítása, évszakhoz kapcsolódó ápolás, vízfolyások, levezetők, ösvények, megközelítő utak és jelzéseik karbantartása stb) és védelmi (mentés, őrzés, figyelés) feladatait végéig legalább 1 ökológiai védelmi és élőhely fenntartási szolgálat létrehozása, amelyek hozzájárulnak a helyi biodiverzitás és az érintett táj értékének növeléséhez. Érintett települések köre: az összes (56) település III. tengely Falufejlesztés A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A térség népességmegtartó erejének meghatározó feltétele a falvakban elérhető életminőség milyensége, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. Jól jelzi ezt, hogy a térség településeinek majdnem kétharmada (63%) LHH besorolású. A helyi életminőség javításának alapvető módja a helyben elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése. Olyan integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek, illetve az 1000 lakosnál kisebb településeken életházak kialakítása, amelyek egy épületben, vagy épületegyüttesben kínálnak közigazgatási, humán, közösségi, egészségügyi, szociális, informatikai, kommunikációs, kulturális, szabadidős, vagy egyéb szolgáltatásokat, és amelyekben legalább egy fő teljes munkaidejű alkalmazott dolgozik. Ide tartozik a LEADER+ programban megkezdett közösségi reorganizációs és informatikai központ (KÖREINK) hálózat továbbfejlesztése is.

19 2014 végéig legalább 5 településen jön létre kisebb integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kulturális szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken. A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kulturális szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése különös tekintettel a bel- és kültéri kulturális és közösségi rendezvényterek (filmvetítő, illetve színpadtechnikával ellátott előadótermek, zene, tánc próbatermek, klubok) kialakítására és működtetésére végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne az adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, különösen a helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozására és működtetésére, amelyek a helyi gazdasági szférát is erősítenék. Kereskedelmi, adminisztratív és egyéb szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése az IKSZTkhez és életházakhoz kötődően, vagy azoktól függetlenül, különös tekintettel a következőkre: helyi termelési-fogyasztási rendszerek létrehozása, helyi piacok, kapcsolódó vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás, kiskereskedelmi tevékenység (újság, helyi termékek, kávézó, teázó, stb), turisztikai desztináció menedzsment, mező/polgárőrség, stb végéig legalább 10 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 5000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá.

20 A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db), ahol az életminőséget jelentősen rontja az egészségügyi-, szociális-, adminisztratív-, kereskedelmi-, kommunikációs-, kulturális, rekreációs és egyéb alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottsága. A falvak közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A 63% LHH településekből álló térség népességmegtartó ereje a szolgáltatáshiányos falvakban elérhető rossz életminőség miatt alacsony. Szükség lenne a kommunikációs szolgáltatások fejlesztésére, amelyek jelenleg szinte teljesen hiányoznak a kisebb településeken és a gazdasági szférát is erősítenék. A lakosság számára nyújtott egyéb szolgáltatások (ÚMVP 321) között kommunikációs szolgáltatások kiépítése és/vagy fejlesztése, különös tekintettel az Internet elérhetőség szélesítésére és a helyi média fejlesztésére, beleértve a nyomtatott és az elektronikus formákat is végéig legalább 4 településen bővülnek a helyi szolgáltatások, amely legalább 1000 ember életminőségének közvetlen javításához járul hozzá. A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. A településképet meghatározó, leromlott állapotú épített és egyéb látványelemek felújítását, fejlesztését, a zavaró, de nem felújítható látványelemek megszüntetését célzó projektek támogatása a településkép javítása céljából az LHH településeken végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. A térség települései (56 db) főként ezer lakosnál kisebb falvakból állnak (42 db). A falvak szolgáltatáshiányosak, közösségeinek dezintegráltsága nagyfokú, különösen az LHH

21 településeken (35 db). A falvak településképe az elmaradottságot tükrözi, a lakókörnyezet, a közösségi terek, közterületek állapota leromlott. A 63% LHH besorolású faluból álló térség népességmegtartó erejének alapfeltétele a falvakban elérhető életminőség, ami jelenleg csak az ország legrosszabb helyzetben lévő vidékeihez hasonlítható. A helyi életminőség javításának egyik módja a leromlott közterületek, közösségi terek rendbehozatala, fejlesztése. A településképet meghatározó, leromlott állapotú közterületek szépítését, fejlesztését célzó területrendezési beavatkozások, felújítások és egyéb fejlesztések, faluszépítő törekvések támogatása a térség teljes területén, különös tekintettel a parkok, sétautak, használati térelemek és játszóterek rendbetételére végéig legalább 5 település képe javul számottevően a projektek eredményeképpen, ami a helyi lakosok elégedettségének növelésén keresztül hozzájárul a helyi életminőség javításához, de fejleszti az adott települések turisztikai potenciálját is. Vidéki örökség megőrzése A térség kulturális és természeti öröksége nagyon gazdag, a terület szinte minden településén sok értékes, védett, vagy védendő épület, építmény található. A térség fejlődésének meghatározó ága a turisztika, így a helyi örökség értékei fontos kiegészítő vonzerőként is szerepet kapnak. Ennek ellenére a térség épített örökségi értékei rendkívül rossz állapotúak, folyamatosan pusztulnak és sok bemutatásra érdemes épület jelenleg erre alkalmatlan. Felújításukkal, látogathatóvá tételükkel a helyi turisztikai vonzerő jelentősen növelhető. A nem városi státuszú településeken lévő védett építmények szakszerű felújításának és környezetük rendezésének támogatása látogathatóvá és bemutathatóvá tételük érdekében. Előnyt élveznek azok az épületek, amelyeket eddig nem hasznosítottak és most új közösségi, turisztikai funkciót kapnak végéig legalább 5 épület teljes, vagy részleges felújítása, látogathatóvá tétele történik meg, ami jelentősen növeli a települések turisztikai vonzerejét. A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, de a kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás élő hagyományait már csak az idős generáció ápolja.

22 A kismesterségek és a hagyományos paraszti gazdálkodás a kulturális örökség fontos részét képezik, amelyek a fejlettebb társadalmakban a termék előállítás mellett a turisztikai bevételekből tartják fenn magukat. A térségben az idősek munkaképtelenné válásával, vagy halálával a műhelyek, eszközök és egyéb kellékek kidobásra, megsemmisítésre kerülnek, az adott mesterségbeli tudás kihal. A leghátrányosabb helyzetű településeken élő, ott saját tulajdonú, az adott mesterség, vagy művelet bemutatására alkalmas épülettel rendelkező helyi vállalkozók turisztikai szolgáltatásként témaudvarokat alakíthatnak ki. A témaudvarokban a nyitott-porta programokhoz hasonlóan egy-egy mesterség, gazdálkodási-feldolgozási művelet működő eszközrendszerét mutatják be, a kapcsolódó termékekkel együtt (pl. méz, tej, gyümölcs, dohány termelés-feldolgozás, kovács, bognár, kádár, stb műhelyek). A témaudvarok a helyi turisztikai kínálatot bővítik végéig legalább 4 témaudvar létesül a helyi kismesterségi és paraszti hagyományok megőrzése és a turisztikai kínálat bővítése érdekében, amely a működtetők számára fontos jövedelemkiegészítő forrást is jelent. A térség kulturális öröksége nagyon gazdag, különösen a történelmi és néprajzi vonatkozásokban. A történelmi és néprajzi szellemi kulturális örökség feldolgozottsága hiányos, az értékek nehezen hozzáférhetők. A térség hagyományai elkopnak, elszíntelenednek, amelynek oka elsősorban a szellemi örökség megfelelő ápolásának hiánya. A hagyományok ápolása, gondozása és bemutatása segíti a közösségek fejlődését, a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok kiépítését, az identitástudat erősödését, a térség imázsának kialakítását és kiegészítő turisztikai vonzerőként is szolgálhatnak. A háttértelepülések közösségeinek szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása. Hagyományőrző csoportok, közösségek (civil szervezetek, egyházak) történelmi és néprajzi hagyományok, szokások, ünnepek, receptek, mesék, mondák, dalok, táncok szakszerű leírását, mozgóképi és hangtechnikai rögzítését, begyakorlását és bemutatását célzó projektjeinek támogatása, beleértve a helyi nemzetiségi (sváb) és etnikai (roma) kisebbség szellemi értékeit is végéig legalább 4 db, csak az adott településre, vagy környékére jellemző szellemi érték kerül maradandó rögzítésre és/vagy bemutatásra, amelyek közül legalább 1 db nemzetiségi, vagy etnikai kisebbséghez kapcsolódik. Az értékek megőrzése és bemutatása jelentősen növeli a térség lakosságának identitástudatát. A térség táji szépsége, viszonylagos természeti gazdagsága a helyi örökség fontos részét képezi és a helyi turisztika fejlődése szempontjából meghatározóan fontos tőke.

23 A térségben számos olyan ritka, védett növény, vagy állatfaj előfordulás, élőhely, tájelem és egyéb természeti érték létezik, amelyek kisebb méretük, vagy felfedezetlenségük miatt eddig nem kerültek semmilyen természetvédelmi fokozat oltalma alá, pedig értékük és/vagy pusztulásuk, veszélyeztetettségük mértéke azt indokolná. Az eddig rejtett természeti értékek felderítése, szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés kezdeményezéséhez szükséges dokumentációk elkészítése a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek kezdeményezésére végéig legalább 1 faj és/vagy élőhely felmérése és természetvédelmi védelem alá helyezése történik meg, ami hozzájárul a természeti örökség értékeinek megőrzéséhez és a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez. 3.5 Forrásallokáció II. CÉLKITŰZÉSEK A B C D III. INTÉZKEDÉSEK (HPME) A1. A2. B1. B2. B3. C1. C2. C3. C4. D1. HPME besorolása (HVS jogcím szerint) a) a) a) b) e) a) a) b) a) a) Gazdaságfejlesztési? darab Kis értékű HPME? darab Komplex fejlesztés? darab HPME-hez allokált forrás (m Ft) Összesen Ellenőrzés (gazdaságfejlesztési arány) % RENDBEN 180 Min. 45% Ellenőrzés (kis értékű arány) % RENDBEN 30 Max. 10% 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4. 1 Nyilvánossági intézkedések A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület február 10-én közzétett hirdetménye alapján a HACS tervezési területén működő önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek részére lehetőséget biztosított a HVS felülvizsgálatában és tervezésében való részvételhez. A február 17-én megtartott HVS általános felülvizsgálat indító megbeszélésen felvázoltuk a felülvizsgálat menetét és indokoltságát. Megalakult a tervezői csoport, melynek tagjai: Gelencsér Géza (Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület), Varga György (Törökkoppány Község Önkormányzata), Horváth Richárd (magánszemély), Váczi Korinna (Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, munkaszervezet vezető), Magyarfalvi Attila (magánszemély), Lencsés Attila (magánszemély), Igert József (Tamási Környéki Gazdák Szövetkezete). A választás során elsődleges szempont volt, hogy olyan tagok kerüljenek a csoportba, akik a térségben több éves, releváns vidékfejlesztési tapasztalattal rendelkeznek, illetve aktívan közreműködtek ezen programok helyi megvalósításában. A továbbiakban is, mint eddig a tervezői ülések bárki számára nyitottak voltak.

24 A tervezési fázisokban rendszeres egyeztetés volt a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a kistérségek képviselőivel. A tervezés lépéseit és eredményeit folyamatosan nyilvánosan is közzétettük a szervezet honlapján ( illetve végig lehetőséget biztosítottunk a véleményezésre, javaslatok tételére. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be. Ennek eredményeként 21 szervezet és 4 magánszemély összesen 39 db projektötletet fogalmazott meg. A javaslatokat postai, elektronikus úton, vagy személyesen is leadhatták a központunkban, illetve két alirodánkban. A tervezői csoport első ülésen a térségre vonatkozóan a helyzetelemzés megvitatására került sor. A résztvevők megvitatták az általános helyzetképen túl a társadalmi, demográfiai, gazdasági, és környezeti állapotokra vonatkozó megállapításokat. Összegezve a legutóbbi helyzetfeltárás óta eltelt időszakban nem történt előrelépés, sőt a hátrányok inkább növekedtek. A nyilvánosság minél tágabb bevonására általános tájékoztató fórumot rendeztünk, ahol a HVS általános felülvizsgálatának bemutatása után, projektgyűjtést végeztünk. A kérdések, hozzászólások alapján több konkrét javaslat is megszületett. A második tervezői összejövetelen a LEADER megvalósítás tapasztalatait összegeztük. Eredményként könyvelhető el, a közösségfejlesztés, az öko-szociális szemléletformálás és a környezeti erőforrások felmérése terén. Kisebb eredményeket sikerült elérni a falufejlesztési és néhány turisztikai kezdeményezés terén, de összességében vidékfejlesztés eddigi struktúrája és folyamata nem támogatta kellőképpen (pl. az eljárások KET hatálya alá helyezése) az átütő, valóban LEADER-szerű vidékfejlesztési kezdeményezéseket, illetve a helyi gazdaság fellendülését. Mindezt tetézte az indokolatlanul hosszasan elhúzódó ügyintézési folyamat. A fentieket egybevéve a HACS számára igen komoly kihívást jelentett ezen folyamtok társadalmasítása, illetve a több éves munkával felépített renomé tőlünk kívül álló okokból - jelentős mértékben gyengült. Másik jelentős lépés volt a SWOT elemzés elkészítése. A harmadik tervezői csoport ülésen a HVS jövőképe fogalmazódott meg, mely alapvetően a öko-szociális szemléletű vidékfejlesztésre alapozza a térség felzárkóztatását. A korábbi tervező csoport által előkészített anyagok, és a beérkezett javaslatok vélemények alapján az elnökség véglegesítette a HVS helyzetelemzését, jövőképét és fő célkitűzéseit. Az utolsó tervezői csoport ülésen született döntés a beterjesztett projektötletek elfogadásáról, amelyek a későbbiekben a HPME-kben realizálódnak. 4.2 A Helyi vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Koppányvölgyi LEADER helyi akciócsoport eddig 4 állandó foglalkoztatottal működő Törökkoppányi központra és két egy-egy fővel működtetett alirodára alapozva, nyílt, közhasznú egyesületként végezte munkáját, amelynek gerincét a térségi animációs, projektgeneráló munka képezte. A működési költségek csökkentése miatt alirodáinkat megszüntettük és a központból is elbocsátottunk 1 munkatársat, így a térségi animációs tevékenység veszélybe került. Térségünk által a program kezdetén, az érdekeltek részvételére alapozott tervezési folyamatban kialakított HVS elemeit a tervezési rendszer (EPAP) szakmai és formai korlátai és az MVH-FVM két körös HPME konzultációján elvégzett kiselejtezés miatt nem tudtuk maradéktalanul érvényesíteni. A helyzetet súlyosbította a III. tengelyes források központosított kiírása, amely az ÚMVP-ben megfogalmazott átfogó célokkal és indikátorokkal nincs összhangban és rendkívül szűk mozgásteret szab meg. A program sikeres

25 megvalósítását tovább nehezítette a HACS döntési kompetenciájának jelentéktelenné zsugorítása, amely ebben a szubszidiaritásra épülő konstrukcióban megengedhetetlen. A kezdeti tervezési szakaszban való lelkes közreműködést nevetségessé tevő fenti körülmények nagymértékben demotiválták a tagságot, hiszen a szabad tervezésnek szinte semmilyen megvalósítási esélyt sem adott a rendszer. Ennek ellenére megpróbáltunk az adott körülmények között a kezdetben kialakított stratégia mentén haladni, amelyhez egyetlen segítségünk a minimum ponthatár meghatározása volt. Ezzel az eszközzel gyakran éltünk, főként a gazdasági-, társadalmi- és környezeti szempontból fenntarthatatlan, vagy rossz hatású projektek kiszűrése céljából, ami viszont az általunk kívánatosnak tartott kisebb pontszámú projektek kényszerű elutasításával járt. Azonban ez az eszköz is hatástalan volt, mivel az MVH a fellebbezéseket követően az így kiejtett projekteket forrásainkból támogatta. Ez a körülmény a szubszidiaritás érvényesülési lehetőségét teljes mértékben kizárta. Összességében megállapítható, hogy az ÚMVP III és IV tengely megvalósításának eddigi szabályozása a Leader szerű működés legtöbb feltételének teljesítését eleve nem tette lehetővé, a felelős participatív tervezést és helyi döntéshozatal nem támogatta, ezen kívül a HACS munkaszervezetek munkáját és kapacitásait a kifizető ügynökségi feladatok ellátása felé kényszerítette, az eredetileg közösségi animációra, projekt generálásra szánt működési forrás terhére. 5. Mellékletek 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek HVS általános felülvizsgálat indító megbeszélés - Tab, február 17., részt vett: 35 fő. A tervezői csoport I. ülése Tab, február 22., részt vett: 7 fő. Általános tájékoztató fórum - Tab, február 28., részt vett: 13 fő. (Témakörök: HVS általános felülvizsgálata, projektötlet gyűjtés.) A tervezői csoport II. ülése - Tab, március 1., részt vett: 7 fő. (A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felépítése 2011., A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája - véleményezésre közzétett munkaanyag a honlapon.) A tervezői csoport III. ülése - Tab, március 4., részt vett: 7 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája - véleményezésre közzétett munkaanyag a honlapon.) Elnökségi ülés Tab, március 9., részt vett: 12 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája az Elnökség által elfogadott.) A tervezői csoport IV. ülése Tab, március 25., részt vett: 7 fő. (Döntés a beérkezett projektötletekről.) A tervezői csoport V. ülése Tab, április 1., részt vett: 7 fő. (LEADER célterületek megfogalmazása I.) A tervezői csoport VI. ülése Tab, április 8., részt vett: 7 fő. (LEADER célterületek megfogalmazása II.)

26 A tervezői csoport VII. ülése Tab, május 13., részt vett: 7 fő. (A Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája Véglegesítés, hiányzó szabadszöveges részek, mellékletek) 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció Jogcím Forrásallokáció LHH Nem LHH 1. körben lekötött forrás LHH Nem LHH 1. kör zárását követő forrásváltozás LHH Nem LHH Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS forrásallokációs tábla 1. kör (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR) Jogcím A 2. kör során rendelkezésre álló forrás LHH Nem LHH LHH Nem LHH Ft Ft Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS forrásallokációs tábla 2. kör (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR) Jogcím Lekötött összeg LHH Nem LHH LHH Nem LHH Ft Ft Falumegújítás és fejlesztése Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS kötelezettségvállalás tábla (EURO átváltási árfolyamok: ,7 Ft/EUR, ,42 Ft/EUR, ,95 Ft/EUR)

27 Rendelkezésre álló forrás ( és Ft): Ft Lekötött forrás ( és Ft): Ft 4. táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrástábla (EURO átváltási árfolyamok: ,42 Ft/EUR) Célterület LEADER rendezvény - Szellemi kulturális örökség megőrzését, gondozását és bemutatását célzó tevékenységeinek támogatása LEADER tervek és tanulmányok - Természeti értékek felderítése szakmai felmérése és a hivatalos természetvédelmi oltalomba helyezés előkészítése LEADER közösségi célú - Ökológiai szolgálat létrehozása LEADER közösségi célú - Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával LEADER közösségi célú - Rendezvényeket szolgáló közösségi eszközök beszerzése Lekötésre került összeg Maradvány tervhez képest Ft Ft Összesen táblázat: Koppányvölgyi HACS IV. tengely LEADER forrásallokációs tábla (EURO átváltási árfolyamok: ,42 Ft/EUR) 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 1. ábra: Hirdetmény a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról (2011. február 10.)

28 2. ábra: Meghívó a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület honlapján (Eseménynaptár) 3. ábra: HVS felülvizsgálat nyilvánosan elérhető dokumentumai a honlapon (Projektötlet adatlap, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek)