Koppányvölgye Helyi Akciócsoport 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66.

Átírás

1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a

2 belföldi vendégekre szabott új, elsősorban a vízi, kulturális, sport, ifjúsági, ökológiai és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal (ezek közül is kiemelten a balatoni hallal összefüggő fejlesztésekkel) sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 1.2 Főbb célkitűzések 1. A helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése. Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. Cél új vállalkozások létrehozása, illetve létrejöttük segítése, valamint a helyi munkakészlet (munka alapú jövedelem szerzési lehetőségek) növelése. 2. A fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével. A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, előállítását, helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé, így különösen a termelői piacok, közösségi elárusító helyek létrehozása, különös tekintettel a balatoni szezon biztosította kereslet kihasználására. Ezek fontos kiegészítőjét képezik a térségi marketing és egyéb piacra jutást segítő intézkedések. 3. A fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a fenntartható megújuló energiaforrás használat és az energiaracionalizálás lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével.

3 A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. A természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának felmérése, megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre, a klímarezíliencia növelésére. Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. Ide sorolandók még a szélsőséges időjárási események okozta káresemények megelőzésére, elhárítására, helyreállítására alkalmas közösségi eszközrendszerek kialakítására, fejlesztésére irányuló és a fenntartható hulladék kezelési közösségi rendszerek kialakítását, fejlesztését célzó intézkedések is. 5. A helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása. Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást is lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. Különösen fontos a kapcsolódó, új helyi termékek kialakulását is jelentő kreatív kézműipari fejlesztések segítése. 6. A népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével. Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, szolgáltatásfejlesztésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik (pl.: fészekprogram, távmunka kapacitások). 7. A szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével. Innovatív, fenntartható (a helyi társadalmi és globális környezeti érdekeket is szolgáló) turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése, különös tekintettel a gyalogos, kerékpáros és lovas turisztikára, valamint a speciális célcsoportokat (pl.: diák, madarász, mozgássérült, stb) megcélzó, egész szezonra kiterjedő szolgáltatásokra.

4 8. A helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése. Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére. A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza. Ide sorolhatók különösen a szociális és szolidáris gazdaság megerősítését, valamint a rászorultak munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló törekvések (pl. közmunka, terápiás jellegű, vagy próbafoglalkoztatás, stb) és szervezetek (pl.: szociális szövetkezet, stb) segítését célzó intézkedések. 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálatot egyfelől az időközben bekövetkezett hazai és külföldi gazdasági és politikai, szakpolitikai változások, másfelől a térségben a program eddigi megvalósítási módjának következményei indokolják. A hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatokból a gazdasági válságot és a fenntartható környezetgazdálkodás fontosságának felismerését (EU 2020 Stratégia) emeljük ki. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési paradigmaváltás szükségességének felismerésére utal az új nemzeti vidékstratégiai koncepció tervezete is, amely jó diagnózist ad a vidék mai helyzetéről. A HVS felülvizsgálatban ezeket a változásokat figyelembe vettük és azt is rögzítettük, hogy a régi elképzeléseink is teljes mértékben megfelelnek az új stratégiai környezetnek, ugyanakkor kérdés, hogy a program irányító hatósága a konstrukció szabályozását ennek megfelelően módosítja-e (szubszidiaritás biztosítása). A program eddigi megvalósítási módja különösen a helyi döntési kompetencia biztosításának elmaradása és egyes helyi szervezetek átpolitizálódottsága és pazarló működése miatt a konstrukcióval szemben kialakult általános bizalmatlanság miatt a konstrukció iránti bizalom minimális, amit az eddig politikától mentesen, maximális transzparenciával végzett munkánk ellenére helyben is érzünk. Sajnálatosan ez a HVS felülvizsgálat iránti érdeklődés mértékében is megmutatkozott, amit nem javított az a körülmény sem, hogy a HVS tervezés rendszer hasonló rendszerű, és hasonló mértékben kötött maradt, mint a kezdeti időszakban.

5 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A felülvizsgálat során folyamatosan biztosítottuk az érintettek számára a részvétel, a véleményezés és a javaslattétel lehetőségét a fórumokon és a tervezői csoport üléseken. Erről a tervezés elején hirdetményben tájékoztattuk az akcióterületen működő önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat és magánszemélyeket. Bevontuk a helyi szintű vidékfejlesztésben aktívan közreműködő intézményi apparátusok képviselőit, önkormányzatokat és a kistérségek munkaszervezeteit. A tervezés lépéseit és eredményeit rendszeresen nyilvánosan közzétettük a szervezet honlapján ( illetve végig nyitott volt a lehetőség a véleményezésre és javaslattételre. A fórumokon volt jelentősebb érdeklődés, melyeken átlagosan fő vett részt. Konkrét javaslatokat az érintettek előzetes szóbeli, vagy telefonos konzultációkat követően a Projektötlet adatlapokon nyújtottak be, postai és elektronikus úton, vagy személyesen a központunkban. Összesen 13 projektötlet érkezett, melynek nagy része (55%) civil szervezetek, másik része (27%) vállalkozások, illetve önkormányzatok (18%) részéről fogalmazódott meg. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során lényegi jelentős változás nem történt, csupán az eddigi tapasztalatok alapján bizonyos esetekben történt meg az egyes HPME-k finomhangolása és aktualizálása, bár ezek javarészt már csak a kiírásokban (konkrét célterületekben) realizálódtak. Elsősorban III. tengelyes fejlesztések esetén lett volna jelentősebb változtatási javaslatunk, de erre nem nyílt alkalom a központi meghirdetés miatt. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: A Közösség 56 települést fog össze Dél-Dunántúl külső-somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, lakossal, 1160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérséget, valamint 8 falut a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. A települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 4 város (Balatonföldvár, Igal, Tab, Zamárdi) található, de a nagyobbik is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget, gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, a mezolit kortól folyamatosan lakott volt, kiemelkedő emlékei egyrészt a Balatonhoz, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kötődnek. A megkapó szépségű tájon a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek. A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál. A parti

6 települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A tó partvonala beépített, csak a szántódi rév környékén emlékeztet a természetközelire. A települések képe az olcsó tömegturizmus igényeinek megfelelően alakult. Ma ez a riasztó épített környezet az egyik akadálya a szűk idegenforgalmi szezon bővítésének, és az igényesebb látogatók elérésének. A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok a zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. nulla zónát képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások, sokszor kocsmájuk, vagy boltjuk sincs. E települések érdekartikulációs és érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, így az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virágkultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodás eltűnőben van. A térségben még nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A térségben kialakult reménytelen helyzet (nincs munka, szocializációs és szórakozási lehetőség) a fiatalok körében káros folyamatokat indított be (passzivitás, agresszivitás, alkoholizmus, bűnözés stb.). A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térségben jelentős ipari szennyező forrás nincs. A közlekedés által okozott kibocsátások a part menti településeken, a nyári szezonban számottevőek. Ma a szántóföldi növénytermesztés tekinthető a térség legnagyobb környezetkárosítójának. A régebben virágzó zöldség, szőlő, gyümölcstermesztés, állattartás és háztáji gazdálkodás visszaszorulásával egyidőben kialakuló intenzív, nagyüzemi gazdálkodás felelős az eddigi, és a mai környezetet is pusztító károkért: - a domboldalak évtizedeken át tartó szakszerűtlen szántóföldi művelése visszafordíthatatlan talajpusztulást, nagyfokú talajvízszint és biodiverzitás csökkenést okozott; - a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó nagyobb táblák kialakítása elpusztította az ökológiailag fontos erdő és cserjesávokat, ligeteket és tönkretette a tájképet; - a gyorsabb lefolyást célzó vízelvezetési, lecsapolási és meliorációs beavatkozások elpusztították a vizes, mocsaras élőhelyeket, tönkretették a vízháztartást; - a nagyfokú kemizálás elszennyezte a talajt és a felszíni, illetve felszín alatti vizeket, hozzájárult a rezisztens kártevők és özönnövények elterjesztéséhez; - a helyi társadalmat téves, rossz szemléletmódra nevelte: a természeti értékek semmibe vétele, környezettudatosság hiánya (veszélyes anyagok, hulladékok felelőtlen, hanyag kezelése). Ez utóbbi magatartásminták az elszegényedett, alacsony iskolázottságú lakosság körében ma is uralkodnak. Környezetérzékenységük minimális: megszokott az illegális, természetben való

7 szemétlerakás, a régi kutak szennyvíztárolóvá alakítása, a műanyag-, gumiégetés, a földutak hulladékkal történő javítgatása stb. A térség erdőborítottsága az országos átlagnál nagyobb, de minősége a helytelen, fenntarthatatlan erdőgazdálkodás miatt csökken. A tarvágásos gazdálkodás uralkodik, ami, különösen dombvidéken talajpusztulást, talajvízszint-csökkenést, vízelvezetési problémákat okoz, a természetes biotópok megbontásával utat nyit az invazív fajoknak. A telepített, egykorú, azonos fajú állományok gazdasági célú ültetvények, ökológiai szempontból nem minősülnek erdőnek, a tájidegen, invazív fajok (akác, bálványfa, selyemkóró, aranyvessző, zöld juhar, stb.) terjedése különösen káros. A második legnagyobb környezeti kár a felszíni vízfolyások helytelen szabályozása, amellyel elpusztították az egykor legendásan gazdag vizes élőhelyeket, gyorsították a lefolyást, csökkentették a talajvízszintet és a vízkészleteket, ami a klímaváltozásra való felkészülés vízvisszatartást célzó követelményeivel teljesen ellentétes hatású. Az M7 autópálya ökológiai izolációs hatása károsítja az ökoszisztémát, de térségünkben jelentős ökológiai korridorok (pl. a völgyhíd alatt) vannak. A tájhoz a Fekete Istvántól megismert gazdag élővilág társul, amit 23 Natura 2000 terület is alátámaszt. Demográfiai helyzet: A HACS területe az ország legritkábban lakott megyéjének legkisebb népsűrűségű térségei közé tartozik. Lakónépességének változását az alacsony születésszám, a magas halandóság közötti negatív szám és a fiatalok elvándorlása határozza meg. A rossz egészségi állapotú népesség várható élettartama, valószínűleg az általánosnál is nagyobb mértékű anómia miatt az országos átlagnál rövidebb, ez különösen a férfiak esetében drámai (dohányzás, alkoholfogyasztás). A halálozásokat nem képes ellensúlyozni az alacsony, évről évre csökkenő születésszám. A természetes szaporodás mutatói népességfogyást mutatnak, így a települések az elmaradott, aprófalvas térségekre jellemző elöregedett, fogyó népességet mutatnak. Egy-egy mikrotérség vonatkozásában a csökkenés drámai (az elmúlt 30 évben a Tabi Kistérség népessége majdnem 20%-kal, több mint fővel csökkent). Az egykor összetartó vidéki társadalom szövete felbomlott, a fiatalok elvándorlása a munkanélküliség és a szocializációs, ill. szórakozási lehetőségek hiánya miatt folyamatos. A kismértékű bevándorlásra az idősebb korcsoportok magasabb aránya jellemző. A térség demográfiai helyzete ennek megfelelő: a népsűrűség 40 fő alatti, a települések átlagos népessége a két város és a nagyobb parti települések kivételével néhány száz fő. A háttértelepülések lakosságcsökkenése drasztikus, a térség egyik községe, Somogyacsa tartja a harminc éves népességfogyás ( ) országos rekordját 66 %, de a térség többi településnél is jóval 45% fölötti ez az érték és 2005 között újabb 5-6%-os a fogyás, ami az átlagos lélekszámot tekintve drámai következményeket vetít előre. Sok települést fenyeget az elnéptelenedés veszélye (Somogyacsa, Szorosad, Miklósi, Kára). Még nagyobb problémát jelent, hogy a távozók általában a tovább tanuló fiatalok és azok az aktív korúak, akik anyagilag annyira meg tudtak erősödni, hogy fejlettebb térségbe költözzenek. A visszamaradó népességnek átlagosan 25%-a nyugdíjas korú, de néhány településen (pl. Somogyacsa) meghaladja az 50%-ot is. A szociális társadalmi teher a kereső korúak körében is óriási, a települések egyharmadában 100 aktív keresőre több, mint 60 aktív korú, nem dolgozó, segélyezett jut. A térség egyes településein (Gölle, Büssü, Teleki) jelentős (10%-nál nagyobb)

8 roma kisebbség él, néhány községben (Értény, Koppányszántó) arányuk 30% feletti. A lakosság iskolázottsága az egész megyében az országos átlag alatti, a háttértelepülések vonatkozásában pedig messze a megyei átlag alatt van. Középfokú oktatási intézmény a térségben egy van (tabi szakközépiskola), felsőoktatási lehetőség nincs és a felnőttképzés, átképzés elemi feltételrendszere jelenleg hiányzik a területen. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy több településen megszűnt az iskola. A térség jelenleg éves korosztálya komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal nézhet majd szembe a jövőben. Gazdasági környezet: A térség településeinek mintegy kétharmada LHH besorolású, ennek megfelelően az infrastruktúra fejletlenségén kívül a vállalkozások száma és nagysága (árbevétel, foglalkoztatottak) is messze elmarad az országos átlagtól. Az összes vállalkozás háromnegyed része foglalkoztatott nélkül működő egyéni vállalkozás. A parti településeken jelentős a vendéglátó-ipari ágazat és a kapcsolódó szolgáltatások, de fejlődésüket gátolja a balatoni idegenforgalom szűk szezonalitása. Jelentős még az építőipar szerepe is, hasonló szezonalitással. Néhány parti településnek, ipari park jellegű területeken, sikerült nagy telephelyet, és jó megközelíthetőséget igénylő vállalkozásokat letelepítenie (autószerelő műhely, építőanyag kereskedés, dísznövénykertészet, tésztaüzem). A térség foglalkoztatottjainak mintegy ötödét néhány jelentős cég (pl. Tab - Flextronics 1200 fő) alkalmazza, amelyek legfontosabb telepítő tényezője az olcsó helyi munkaerő volt, így a bérköltségek emelkedése, vagy a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása esetén magas a hirtelen, nagymértékű létszámleépítések kockázata. Ez az egy lábon állás rendkívüli mértékben kiszolgáltatottá teszi a helyi munkaerőpiacot. A háttértelepüléseken jellemzőek az őstermelői, vagy más formában gazdálkodók, de közülük falvanként csak néhány (2-3) él a mezőgazdaságból, ugyanakkor gabonatermesztés szempontjából szuboptimális birtokméreten ( ha) folytatnak szántóföldi növénytermesztést. Helyzetük kellő szárító, raktározó, betakarító, ill. szállító kapacitások hiányában nagyon kiszolgáltatott. A nagyobb gazdálkodók az egykori tsz-ek utódtársaságai, amelyek a térségből már elköltözött egykori vezetők és/vagy más külső befektetők tulajdonába kerültek. Szociális, foglalkoztatási szerepük teljesen lecsökkent, és mivel a térségben egyedül ők rendelkeznek jelentős szárító, raktározó és egyéb gépi kapacitással, így a kisebb helyi gazdálkodók hasznának jó része is náluk csapódik le. A partközeli térségben a gyümölcs és szőlőtermesztés is jelentős, de az erre épülő feldolgozó tevékenység egyelőre fejletlen. Más kertészeti ágazatok, illetve a nagyobb hozzáadott értéket adó ökológiai termesztési módok szerepe szintén jelentéktelen. Az akcióterületen jelentős kiterjedésű erdőtömbök találhatóak, melyben az erdőgazdálkodás mellett, országos és nemzetközileg is elismert vadgazdálkodás folyik. Ugyanakkor a kiemelkedő, de egyben túltartott vadállomány káros hatással van az erdő természetességére és a biodiverzitására. Mindezt a vadgazdálkodás gyenge vagy nullszaldós jövedelmezősége sem bevételek, sem munkahelyek tekintetében nem képes kompenzálni. A háztáji gazdálkodás az idősebb generációk kihalásával megszűnőben van. Az állattenyésztés, főként az extenzív formák a térségben visszaszorultak, pedig a domborzati adottságok miatt a juh-, ill. marha- és lótartásra alkalmas legelőterületek aránya igen magas. A még meglévő állattenyésztési kapacitások és a háztáji állattartás teljes mértékben a drága és

9 nem GMO-mentes, várhatóan folyamatosan dráguló import fehérjétől (szója, halliszt) függnek. A mező- és erdőgazdaság főbb termékei (fa, gabonafélék, kukorica, repce, napraforgó, szőlő, méz) szinte teljes mértékben feldolgozatlanul hagyják el a térséget. A térség függősége a fosszilis energiahordozóktól maximális, a megújuló energiaforrások hasznosítása teljesen fejletlen (egyedül a hagyományos fafűtés minősülhet energiacélú biomassza hasznosításnak). A kulturális szférában tevékenykedő vállalkozások száma elenyésző, fejlesztésük lehetőséget teremthet a balatoni turisztikai szezon hosszabbítására. További lehetőség, hogy a háttértelepülések turisztikai potenciálja teljesen kihasználatlan, így itt az idegenforgalmi és a kapcsolódó szolgáltatói szektorban várható a vállalkozói szféra fejlődése. Az említett lehetőségek kihasználása csak széles körű összefogással, együttműködéssel valósítható meg. Társadalmi környezet: Annak ellenére, hogy a statisztikák viszonylag nagyszámú szervezetet mutatnak, az országos helyzethez hasonlóan a térségben sem lehet a fejlett országokhoz hasonlítható, valódi, szerepét teljesíteni képes civil szféra létezéséről beszélni az alábbi okok miatt: - sok a közszféra (önkormányzatok) által alapított civil szervezet (ezek is zömmel tűzoltó, sport, kulturális célúak, vagy az iskola támogatására, a település szépítésére jöttek létre); - a helyi társadalom alacsony iskolázottságát kihasználva sok civil szervezet politikai céllal jött létre; - sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet; - sok a tényleges társadalmi bázis nélküli, az egyszeri pályázati lehetőségek kihasználására alakított ad-hoc szervezet; - a valódi, valós társadalmi bázissal rendelkező, független helyi civil kezdeményezések működésének finanszírozása nem megoldott, ezért sok jó és fontos kezdeményezés kudarcot vall, ami negatív hatással van a hasonló folyamatok elindítására; - az elmaradott településeken élő helyi társadalom dezintegrálódott, érdekartikulációsképessége elenyésző, így nincs érdekérvényesítő ereje sem; - a múlt rendszer hatásai miatt a népesség szinte mindegyik korosztályából hiányzik a közösségi gondolkodásmód és az együttműködés, összefogás, valamint a demokrácia kultúrája Európában, hazánkban a legalacsonyabb szintű a közbizalom; - különösen a legrászorultabb társadalmi csoportokban (nemzeti és etnikai kisebbségek) gyenge a civil szféra (mindössze néhány roma kisebbségi önkormányzat működik a területen és sajnos egyelőre ezek tevékenysége sem jelentős). A térségben olyan független, jelentősebb civil kezdeményezés, amely segítené a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában, csupán egy található: a LEADER+ program helyi kezdeményezője és gesztorszervezete a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. Az egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett és megkezdte a közösségi mobilizációt. A kezdeményezés egy-két

10 év után 2004-ben egyesületté fejlődött, összefogta az érintett közösségeket és megkezdte a kiútkeresést. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd a 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ programot célozta meg sikerrel. A jelen LEADER program helyi szervezését és szakmai munkáját is ez a szervezet végzi, ill. irányítja. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak, ugyanakkor, különösen a fiatalok körében kifejtett közösségfejlesztő tevékenységük elmarad a lehetségestől. 2.2 LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az akciócsoport a szerencsés helyzetben van, hogy képes volt a LEADER+ programban elért társadalmasítási és szakmai eredmények továbbvitelére a 2007 utáni időszakban. Ez egyrészt megkönnyítette, másrészt hitelesebbé tette az új, megnövekedett vidékfejlesztési közösség megszervezését, hiszen ez esetben nem toborzásról, új ismeretségekről volt szó, hanem egy meglévő együttműködési hálózat kibővítéséről, mélyítéséről. Az akciócsoport nagy létszámú tagsága és a 11 fős elnökség minden település és minden térségi gazdasági és civil szereplő reprezentációját biztosítja. A HACS elnöke a térségben hosszú ideje működő vidékfejlesztési civil szervezet vezetője, a Tabi és a Tamási kistérségekből építkező egykori Leader+ csoport korábbi szakmai vezetője. Az elnökség további tíz tagja a települések száma, az elmaradottságból eredő rászorultság és az egyes szektorok képviselete szerint méltányos mértékben fedi le a résztvevő kistérségeket: a Tabi kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök; egy agrárvállalkozó-falugazdász egy civil szervezet vezető a Balatonföldvári kistérségből: a kistérségi társulás elnöke, mint alelnök; egy egyházi vezető; a Siófoki kistérségből: egy polgármester egy élelmiszer-feldolgozó vállalkozó; a Kaposvári kistérségből: egy civil szervezet vezető; egy agrár vállalkozó; a Tamási kistérségből: mezőgazdaági vállakozó. Az ügyintézés könnyítésére, tekintettel az aprófalvas településszerkezetből adódó rendkívül rossz helyközi közlekedési lehetőségekre a HACS két alirodát nyitott Balatonföldvár és Igal településeken. A HACS környezetében több civil összefogás, szervezet (Koppányvölgyi Civil Háló, térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága stb.), valamint szakmai együttműködés (Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs

11 Kísérleti Terület és az ennek komplex felmérésére létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a DDNP, a Balatoni Integrációs Kft, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, valamint az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia Siófokon) született, amelyek jól jelzik a csoport helyi társadalmi és szakmai beágyazottságát A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Ahhoz képest, hogy az ÚMVP végrehajtási rendszere eddig teljesen szemben haladt a Leader módszer alapelveivel és inkább a szubszidiaritást gyengítő hatásokkal járt, sikerült néhány eredményt elérnünk, amiben nagy segítségünkre volt a korábbi, valamivel nagyobb döntési kompetenciát biztosító Leader+ program alatt megszerzett tapasztalat és az ott kiépített alapok. Az egyik legfontosabb eredményünk vitathatatlanul a közösségfejlesztés terén valósult meg. A decentralizált végrehajtási-döntési rendszer szervezése során tartós, érdemi párbeszéd, majd több konkrét térségi szakmai és szervezeti együttműködés, összefogás, hálózatosodás jött létre olyan szereplők között, amelyek a Leader HACS megalakulása és működése nélkül nem jött volna létre. Ezek a jelentős struktúrák garantálnák a további értelmes munka eredményességét, hiszen a fejlesztési forrásokat képesek a valós problémák megoldásához irányítani, de ha a végrehajtás rendszere az eddigi módon folytatódik, sőt a centralizáció irányába mutatnak, akkor ezek nem megerősödnek és tartóssá válnak, hanem fokozatosan szétesnek. Ilyen jelentősebb struktúrák a Koppányvölgyi Civil Háló, a térségi lovas hagyományőrző egyesület, a legszegényebb 10 település nonprofit közhasznú gazdasági társasága, a Koppányvölgyi Élőhely Rehablitációs Kísérleti Terület komplex felmérésére kapcsán létrejött tudományos összefogás a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a WWF, az MME és három egyetem, a SZIE, a KE és SE bevonásával, az Élhető Vidékért 2010 országos környzetgazdálkodási konferencia kapcsán létrejött szakmai műhely, amely komplex térségi fejlesztési programot dolgozott ki az elszegényedett aprófalvas térség társadalmi, gazdasági és környezeti problémáinak megoldására, ilyen a Koppányvölgyi Túraút kapcsán létrejött helyi összefogás és a csoport által alternatív forrásokból kiépített nemzetközi kapcsolatok nyomán beindult nemzetközi együttműködési tervek (Skócia: ifjúsági drámapedagógiai projekt a helyi történelmi örökség feldolgozásával és egy erdei iskolai tematikai-módszertani együttműködés; Ausztria: a turisztikai szezon meghosszabbítását célzó szakmai együttműködés; Németország: a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó szakmai együttműködés; Finnország: a nagy tavak ökológiai állapotjavítását célzó szakmai összefogás stb.). Egyik tartós részeredménye a közösségfejlesztésnek, hogy a térség érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képessége a korábbihoz képest jelentősen megnőtt. Másik legfontosabb eredmény a szemléletformálás területén könyvelhető el. Sikerült a helyi szereplők széles körében elterjeszteni az Európában és a világban már elterjedt, a fenntartható helyi gazdasági rendszerek kialakulásához elengedhetetlenül fontos öko-szociális szemléletmód alapjait. A térség középső részének (Koppányvölgy) jelenlegi komplex fejlesztési stratégiája már ezekre az elvekre épül és rövid távon is képes kezelni a legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti problémákat. A konkrét projektek terén az értékelés különösen nehéz a következő okok miatt:

12 minden helyi fejlesztési stratégia a belső erőforrások helyi szereplők által történő hasznosítására épül, de az ÚMVP III-IV tengely elhibázott végrehajtási rendszere (az eljárás KET alá helyezése) miatt a szubszidiaritás ellehetetlenült, a HACS nem kapott valós döntési kompetenciát, így a tőkeszegény helyi szereplőkkel szemben a külső befektetők közösségidegen, gyarmatosító jellegű, vidékfejlesztéssel ellentétes irányú projektjei kerültek és kerülnek előnybe mind a mai napig; a HVS tervezés uniformizáló hatású sablonokkal való ellehetetlenítése és különösen a központilag meghatározott III. tengelyes kiírások szakmailag rendkívül káros tartalmi vonatkozásai (költségstruktúra és egyéb tevékenységi behatárolások, rossz és felesleges vidékfejlesztési tartalmak, pl. játszótér, faluszépítés előírása stb.) nem tették lehetővé, hogy a valós helyi problémákra reagáló törekvések segítséget kaphassanak; a fenti szempontok és a rendkívül lassú pályázatkezelési eljárás és a centralizált döntéshozatal (tervezési sablonok, központi kiírások és pontozási táblák stb.) a helyi szereplők nehezen felkeltett bizalma a Leader és a vidékfejlesztés iránt elenyészett, a program imázsa leromlott; Ebben a fenti rendszerben jó szándékkal, kellő szaktudással és széles társadalmi bázissal is nehéz volt értelmes, hasznos, szinergikus hatású és a vidékfejlesztést szolgáló projekteket generálni (a kiválasztásban a HACS szerepe már erősen korlátozott volt!). Ennek ellenére fontos előrelépést tettünk a környezetgazdálkodási problémakör tudatosításában és kezelésében (két terület természetvédelmi oltalom alá helyezését megalapozó felmérés, egy élőhely-rekonstrukciós tevékenységet szolgáló eszközpark, több illegális hulladéklerakó felszámolása és átalakítása). Turisztika terén sikerült néhány közösségi, nonprofit ifjúsági szálláshelyet megvalósító projektet generálni (döntés még csak az egyik esetben van), amelyek az ökológiai, ill. tájrehabilitációs munkára épülnek. A kulturális örökség megőrzés terén szinte kizárólag egyházi ingatlanok felújítási projektjei érkeztek be jelentős túligénylést eredményezve, de a döntést elhalasztottuk és egy mérnöki felmérést finanszíroztunk működési költségünk terhére, amely a döntéshozalt megalapozó rangsort állított fel a műemléki érték és a veszélyeztetettség szempontjából, ami a pályázati rendszer hiányosságaiból fakadóan nem volt megítélhető. Vélemyénünk szerint az egyházi ingatlanok felújítását nem vidékfejlesztési, hanem műemlékvédelmi, ill. egyházi forrásból kellene finanszírozni. A falufejlesztés területén a döntőbizottságunk a minimum ponthatárt úgy állította be, hogy az országosan szervezett, korrupciógyanús (később a sajtóban is elemzett), túlköltségelt játszótér pályázatok kiessenek. A mikrovállalkozás-fejlesztés területén a hátrányos helyzetű térségekben jellemző saját erő hiány és a vállalkozások elenyésző száma csak néhány kisebb összegű projektet eredményezett, a források nagy részét a külső befektetők által helyinek álcázott, helyi társadalmi-, gazdasági és környzeti hatás szempontjából negatív projektek viszik el (itt néhány 50 milliós támogatási igényű projektünk országos ismertségre tette szert: egy országos monopolhelyzetben lévő szolgáltató 120 kg feletti testeket elégetni képes krematóriumi kemencéje és egy városi ingatlanforgalmazó cég új, panorámás Balaton-parti üdülő

13 apartmanban kialakított e-kereskedelmi irodája). Hátrányos helyzetű térségekben ilyen mikrovállalkozás-fejlesztési kiírástól gyors, látványos eredményt várni szakmai tévedés. Összefoglalva megállapítható, hogy a közelmúltban és jelenleg a megalapozott szakmai tervezésre és társadalmasításra építő HACS-oknak rendkívül nehéz feladata volt A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS készítést megelőző tervezési időszak eredeti helyzetelemzése és célkitűzései megfelelőek, de sajnálatos módon a program végrehajtásban alkalmazott eljárásrend (a HVS előírt tervezőrendszere, a HPME-ek MVH-val történő több körös egyeztetése) megakadályozta, hogy a HVS-ben a valós tervezési folyamatában összegyűjtött helyi sajátságok és megoldások helyet kaphassanak. Az így létrejött, uniformizálódott HVS ezért sokkal kevesebb, mint a tényleges kiútkereső stratégia. Ennek megfelelően felülvizsgálata mindenképpen indokolt, ugyanakkor célja kérdéses, hiszen a jelenlegi támogatási környezetben, az ÚMVP, az ESZA, a GOP, a ROP és a KEOP típusú források összehangolása nélkül, csupán a maradék ÚMVP III-IV tengelyes forrásokra és a Közigazgatási Eljárási Tv. alá rendelt eljárásrendszerrel számottevő eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti téren még egy kiváló stratégia végrehajtásától is nehezen várhatók. 2.5 SWOT elemzés Erősségek gazdag természeti örökség gazdag kulturális (történelmi,néprajzi) örökség jó agro-ökológiai potenciál Balaton bejáratott idegenforgalma főváros közelség magas arányú erdőborítottság legelőterületek nagy aránya sűrű felszíni vízfolyás hálózat tagolt, vonzó dombvidéki táj a Koppány történelmi név, földrajzi brand országos ismertsége Gyengeségek elvándorlás helyi értelmiség hiánya érdekartikulációs- és érdekérvényesítési-képesség hiánya szolgáltatáshiány gyenge vállalkozói szféra

14 szegénység, elszegényedés rossz egészségügyi mutatók nagyüzemi mezőgazdaság dominanciája, alacsony hozzáadott érték és feldolgozottsági fok fosszilis energiahordozóktól való függőség állattenyésztés, különösen az extenzív formák elsorvadása háztáji gazdálkodás elsorvadása szociális terhek nagyságrendje és növekedése természeti erőforrások (víz, talaj, biodiverzitás) pusztulása szűk turisztikai szezon a szántó és erdőterületek nagy része külső befektetők kezében van a hagyományos parasztgazdálkodási tudás eltűnése táj pusztulása alacsony klíma rezíliencia helyi népesség átlagosnál alacsonyabb iskolázottsága Lehetőségek innovatív megújulóenergia-termelés helyi élelmiszer termékek fejlesztése, élelmiszer önrendelkezés helyi termelési - fogyasztási rendszerek hiánya - EZT ÁT KELL TENNI A GYENGESÉGEKHEZ! ökoszisztéma szolgáltatások felértékelődése tájrehabilitáció, élőhely-rehabilitáció és az ehhez kötődő turizmus szociális / szolidáris gazdasági szemlélet erősödése szociális szövetkezetek, szociális gazdasági társaságok létrehozása elterjedése betelepedés (különösen értelmiségieké) elősegítése a vidék felértékelődésével oktatás-képzés fejlesztése Veszélyek elnéptelenedés az eddigi participatív helyi gazdaságfejlesztés eredményeinek elhiteltelenítése és a helyi közösség végleges kiábrándítása a program további torzításával visszafordíthatatlan elszegényedés a térség leszakadásának fokozódása szociális rászorultság növekedése belső erőforrások kihasználása visszafordíthatatlanul külső befektetők kezébe kerül a még meglévő iskolák, intézmények megszűnése szolgáltatások további szűkülése a természeti erőforrások (táj, talaj, víz, biodiverzitás) további pusztulása, a klímaváltozás felgyorsulása a fosszilisenergia- és élelmiszer-függőség fokozódása

15 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdekartikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő-képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját. Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer-ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás helyi közétkeztetés, piacok, boltok használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési-, fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra épülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-építészet, megújulóenergia-hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton-parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a

16 belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képessé vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható ökoszociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A HVS a fenntartható, öko-szociális helyi gazdasági rendszerek kiépülését és megerősítését szolgálja, így közvetlenül a térség szükségleteire épül, ugyanakkor az ÚMVP III.-IV. tengelyének jelenlegi végrehajtási rendszere szinte lehetetlenné teszi bármilyen érdemi eredmény elérését a megvalósítás érdekében, hiszen a források nagysága a feladatokhoz és a térséghez képest aránytalanul kicsi, ráadásul a helyi döntési kompetencia erős korlátozása, a kiírások horizontális jellege inkább a külső befektetői érdekeket képviselő, gyarmatosító jellegű projekteknek kedvez. A térség legnagyobb problémája a jövedelemszerzési lehetőségek beszűkülése miatti elszegényedés és elnéptelenedés, valamint a jövő alapjait jelentő természeti erőforrások folyamatos degradációja. Ebben a helyzetben az említett gyarmatosító jellegű projektek csak statisztikailag jelennek meg gazdaság élénkítésként, valójában a helyi közösség és az egyéni kezdeményezések gyengítését jelenti és akadályozza a térség legfontosabb belső erőforrásaiért való hosszú távú helyi felelősségvállalás kialakulását. Az életminőség javítása ha fontos is a maga nemében ebből a szempontból másodlagos jelentőségű, ill. tüneti kezelés jellegű, nem segít a kialakult helyzeten. A központilag kialakított kiírásokban (III. tengely falufejlesztés, kulturális örökség megőrzés) az életminőség javítása címszó mögött rejlő lehetőségek (játszótér, faluszépítő beavatkozások stb.) inkább negatív vidékfejlesztési hatásúak, mivel a problémákkal szembeszálló, szerves, valódi fejlődés helyett a városias fejlődés illúzióját nyújtják, tévútra terelik a helyi közösségi gondolkodásmódot. A HVS ezért elsődlegesnek tekinti a természeti erőforrások megőrzésével és regenerációjával összhangban a helyi élelmiszerönellátási-képesség kifejlesztését helyi termelési-, fogyasztási rendszerek segítségével, valamint a fenntartható megújulóenergia-termelési rendszerek kialakítását. Mindez erős, tudatos közösség nélkül nem megy, így a közösségfejlesztés, szemléletformálás meghatározó fontosságú. A HVS kapcsolódik a térség déli részén kidolgozott komplex térségi fejlesztési programmal (Ébredő Koppányvölgy), amely valós, rövid távú és fenntartható megoldásokat teremt a valós helyi problémákra vonatkozóan.

17 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1, a helyi gazdaság megerősítése, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése, valamint a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése.; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú, nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozások támogatásával. Cél új vállalkozások létrehozása, illetve létrejöttük segítése, valamint a helyi munkakészlet (munka alapú jövedelem szerzési lehetőségek) növelése. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 1.1 Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei (közösségi) 1.2 Fenntartható helyi gazdasági, környezeti rendszerek bemutató projektjei (vállalkozásfejlesztés) 2, a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, előállítását, helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé, így különösen a termelői piacok, közösségi elárusító helyek létrehozása, különös tekintettel a balatoni szezon biztosította kereslet kihasználására. Ezek fontos kiegészítőjét képezik a térségi marketing és egyéb piacra jutást segítő intézkedések. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 2.1 Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése (közösségi) 2.2 Helyi termék előállító kapacitások fejlesztése (vállalkozásfejlesztés)

18 3, a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a fenntartható megújuló energiaforrás használat és az energiaracionalizálás lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 3.1 Biomassza energetikai hasznosítása 4, a természeti erőforrások víz, talaj, biodiverzitás, táj - felmérése, megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre, a klímarezíliencia növelésére; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. tájrehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. Ide sorolandók még a szélsőséges időjárási események okozta káresemények megelőzésére, elhárítására, helyreállítására alkalmas közösségi eszközrendszerek kialakítására, fejlesztésére irányuló és a fenntartható hulladék kezelési közösségi rendszerek kialakítását, fejlesztését célzó intézkedések is. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 4.1. Illegális hulladéklerakók értéknövelő felszámolása 5, helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást is lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. Különösen fontos a kapcsolódó, új helyi termékek kialakulását is jelentő kreatív kézműipari fejlesztések segítése. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 5.1 Helyi örökség megőrzés eszközök, kiadványok 5.2 Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése (közösségi)

19 5.3 Helyi paraszti és kézműves kultúra fejlesztése (vállalkozásfejlesztés) 5.4 Pincesor rekonstrukció (közösségi) 5.5 Pincesor rekonstrukció (vállalkozásfejlesztés) 6, a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, szolgáltatásfejlesztésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik (pl.: fészekprogram, távmunka kapacitások). Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 6.1 Fészek program 7, a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható (a helyi társadalmi és globális környezeti érdekeket is szolgáló) turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése, különös tekintettel a gyalogos, kerékpáros és lovas turisztikára, valamint a speciális célcsoportokat (pl.: diák, madarász, mozgássérült, stb) megcélzó, egész szezonra kiterjedő szolgáltatásokra. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 7.1 Innovatív, fenntartható turisztikai termékek, szolgáltatások (nem szálláshely) fejlesztése 8, a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, különösen a Balaton körüli összefogást célzó együttműködések, a hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdekérvényesítő-képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen

20 tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése stb.). Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 8.1 Lovas kocsis személyszállító rendszer létrehozása 9, A térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása, különös tekintettel a mélyszegénység újratermelődésének mérséklésére; A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza. Ide sorolhatók különösen a szociális és szolidáris gazdaság megerősítését, valamint a rászorultak munkaerőpiaci reintegrációját szolgáló törekvések (pl. közmunka, terápiás jellegű, vagy próbafoglalkoztatás, stb) és szervezetek (pl.: szociális szövetkezet, stb) segítését célzó intézkedések. Célkitűzéshez tartozó intézkedések megnevezése: 9.1 Települési Internet hozzáférés megteremtése 3. 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései IV. tengely LEADER 1. Illegális szemétlerakó felszámolás HVS célkitűzés: Illegális szemétlerakók felszámolása új funkciók létrehozásával Helyzet/Adottság: A térség természeti tőkéje az országos átlagot meghaladó erdőborítottságból és az elmaradottságból eredően, valamint a szántóföldi művelésre alkalmatlan domborzati és vízrajzi elemek miatt jelentős. Natura 2000 besorolású területek minden érintett kistérségben vannak. A biodiverzitás a nagyüzemi mezőgazdaság és a lakossági terhelés miatt csökken. Probléma/Lehetőség: A természeti tőke a térség turisztikai fejlesztésének egyik legfontosabb alapja. Az intenzív mezőgazdálkodás által okozott károk mellett a lakossági környezetterhelés is számottevő és a turisztikai vonzerőt különösen rontják az illegális szemétlerakók és a szórvány szemetelés