VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január

Átírás

1 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 VÖMNB_2012_1_01 Budapest, január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározások (KEÉM) tervezetének jóváhagyása ÖSSZEFOGLALÁS Ez a dokumentum röviden bemutatja a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás fogalmát, a tervezetek elkészítésének szükségességét, valamint tartalmazza a nyolc hazai világörökségi helyszín - a VÖMNB Titkárság által a helyszínekkel együttműködésben elkészített - KEÉM-tervezetét. Javasolt döntést lásd 8. bekezdésben.

2 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 I. Háttér 1. Az UNESCO Világörökség Bizottság (VÖB) 2005-ben fogadta el a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás (KEÉM) fogalmat és írta elő elkészítését minden világörökségi helyszín esetében. A VÖB döntése értelmében februárig minden 2007-ig világörökség listára felvett helyszín retrospektív kiemelkedő egyetemes érték-meghatározását be kell nyújtaniuk a Részes Államoknak. Magyarország esetében ez mind a 8 helyszínt jelenti. A kiemelkedő egyetemes érték-meghatározás egy olyan, 2-3 A4-es oldal terjedelmű dokumentum, melyet a tanácsadó testületek (ICOMOS/IUCN) véleménye alapján a VÖB fogad el helyszínenként és amely egységes szerkezetben tartalmazza a helyszín rövid leírását; a felvételi kritériumok igazolását; az integritás és a hitelesség megfogalmazását (utóbbi csak kulturális helyszínek esetében); valamint a védelem és a kezelés kívánalmait. A KEÉM-ek elkészítéséhez az UNESCO Világörökség Központ által készített Útmutatót lásd A Titkárság számára májusában vált ismertté a KEÉM-ek elkészítésének részletes módszertani, amikor Prágában regionális szintű módszertani képzésre került sor. A 1. számú mellékletben lásd a Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározás elkészítését áttekintő PowerPoint előadást. 2. A Bizottság 2011-ben felkérte a Titkárságot és a világörökségi helyszínek képviselőit, hogy megfelelő munkaterv szerint, a megfelelő szakértők és testületek bevonásával, közösen készítsék el a retrospektív kiemelkedő egyetemes érték-meghatározásokat. A Bizottság kérte Miniszter urat, hogy a KÖH/VÖMNB költségvetésében biztosítsa a Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás (KEÉM) elkészítésének elvégzéséhez szükséges forrásokat. A KÖH/VÖMNB nem kapott forrást a feladat elvégzésére. A forráshiány ellenére a VÖMNB Titkárság saját munkatársai és dr. Fejérdy Tamás, a Titkárság napi feladatainak elvégzése mellett, igen feszített ütemezéssel, túlórákat is vállalva, összeállították és a világörökségi helyszínekkel egyeztetve elkészítették a Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározás tervezetét. A Titkárság november 14-én szemináriumot tartott a helyszínek képviselői részére, a meghatározások elkészítésének módszertanáról és ütemezéséről. 3. A Kiemelkedő Egyetemes Érték elve végigvonul a Világörökség Egyezmény egészén és minden olyan tevékenységen, amely a Jegyzékben szereplő helyszínekkel kapcsolatos. A KEÉ definíciója, melyet a Világörökség Egyezmény alkalmazására vonatkozó Működési Irányelvek tartalmaz, megállapítja, hogy: Kiemelkedő Egyetemes Érték alatt olyan kulturális és/vagy természeti jelentőséget értünk, mely különlegességével átlépi a nemzeti határokat és az egész emberiség jelen és jövő generációi számára közös jelentőséggel bír.

3 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 A KÉE Meghatározás egy hivatalos meghatározás, melyet a Világörökség Bizottság fogad el, a helyszín Világörökség Jegyzékre történő felvételekor óta, amikor egy helyszín Világörökség Jegyzékre való felvételére kerül sor, a Világörökség Bizottság elfogadja a KEÉ Meghatározást is, mely összefoglalja, miért tekinthető a helyszín Kiemelkedő Egyetemes Értékkel bírónak, hogyan felel meg a releváns kritériumoknak, az integritás és (kulturális helyszínek esetén) a hitelesség feltételeinek, és hogyan teljesíti a védelem és kezelés elvárásait a KEÉ hosszútávon történő fenntartásának érdekében. 4. A KEÉ Meghatározás tehát a Részes Államnak és a helyszín megőrzésében és kezelésében résztvevő feleknek egyaránt nagyon hasznos lehet. Lehetővé teszi a helyszínnek a Világörökség Jegyzékbe történő felvételkori állapota egyértelmű megértését és iránymutatást is ad a kezeléshez azáltal, hogy megjelöli, a KEÉ fenntartásához a helyszín mely attribútumait köteles a Részes Állam az érintett felekkel együttműködve megőrizni. Miután a KEÉ Meghatározást a Bizottság elfogadta, az felkerül az UNESCO Világörökség Központ honlapjára. 5. A KEÉ VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁS ELKÉSZÍTÉSE, ÉS A VÖB ÁLTALI ELFOGADÁSÁNAK FOLYAMATA A Részes Állam elkészíti a helyszín KEÉM-t és február 1-jéig benyújtja a Világörökség Központba A Világörökség Központ ellenőrzi, hogy a tervezet hiánytalan-e, és továbbítja a felelős Tanácsadó Testület(ek)nek (ICOMOS és/vagy IUCN). A Tanácsadó testület (ICOMOS és/vagy IUCN) együttműködve a Központtal értékeli és finomítja a szöveget A Világörökség Központ észrevételeivel visszaküldi a szöveget egyeztetésre a Részes Államnak A Részes Állam a következő év február 1-jéig visszaküldi az elfogadott szöveget a Központnak

4 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 6. A KEÉM-tervezetek jelenlegi státusza: Hat világörökségi helyszín KEÉM-tervezetét sikerült leegyeztetni a helyszín kezelését végző szervekkel: Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) ( ) Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000) A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002) A két határon átnyúló világörökségi helyszín KEÉM-tervezetének egyeztetése a szlovák és az osztrák féllel folyamatban van. A Titkárság véleménye szerint január végéig ezeket a tervezeteket is sikerül a felekkel leegyeztetni és a február 1-jei határidőre megküldeni a párizsi UNESCO Világörökség Központba (angol nyelven): Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001) A VÖMNB jóváhagyása után a tervezetek angol nyelven is elkészülnek. 7. A magyar világörökségi helyszínek KEÉM tervezeteit (8 db) magyar nyelven lásd a 2. számú mellékletben 8. Döntés tervezet / VOMNB_2012_1_01 A Bizottság 1. megköszöni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a KEÉM-tervezetek elkészítését; 2. megvitatva a nyolc magyar világörökségi helyszín KEÉM tervezetét; 3. elfogadja hat magyar világörökségi helyszín Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás tervezetét és 4. javasolja ezek benyújtását az UNESCO VÖK felé a február 1-i határidőig a megfelelő formában, a szövegek idegen nyelvre fordítása után; 5. üdvözli a 2 határon átnyúló világörökségi helyszín KEÉM-tervezetével kapcsolatban folyamatban lévő egyeztetéseket az osztrák ill. a szlovák féllel, melyekhez a Titkárság által előkészített (és a helyszín magyarországi részének kezeléséért felelős szervezettel egyeztetett) szövegjavaslatot jó kiindulási alapnak tartja és felhatalmazza a VÖMNB Titkárságot a további egyeztetések lefolytatására az érintett szomszédos Részes Államokkal, valamint ezt követően a KEÉM-tervezetek UNESCO VÖK felé való benyújtására, a két érintett szomszédos Részes Állammal (Szlovákia és Ausztria) közösen, február 1-i határidőig, a megfelelő formában.

5 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 1. számú melléklet ELŐADÁS A KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁS ELKÉSZÍTÉSÉRŐL

6 A Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározásának elkészítése Szeminárium a világörökségi helyszínek kezelői részére Budapest, november 14.

7 EGYEZMÉNY A VILÁG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL november 16. Magyarország 1985-ben csatlakozott Egyezményhez Az Egyezmény 4. cikkében a Részes Állam vállalja, hogy a területén lévő kulturális és természeti örökség kijelöléséért, védelméért, megóvásáért, bemutatásának és a jövő nemzedékek számára való átadás biztosításáért saját erőforrásainak igénybevételével minden tőle telhetőt megtesz.

8 A KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK AZ EGYEZMÉNY MŰKÖDÉSI IRÁNYELVEIBEN A Kiemelkedő Egyetemes Érték olyan kulturális és/vagy természeti jelentőséget jelent, amelynek egyedülállósága a nemzeti határokon túlnyúlik és így közös jelentőséggel bír az emberiség jelen és jövő generációi számára. 51. (2005. óta) a Világörökség listára felvételkor a Bizottság elfogadja a KEÉ Meghatározását, amely a helyszín jövőbeni hatékony védelmének és kezelésének kulcsa A Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározásnak tartalmaznia kell a Bizottság döntésének rövid összefoglalását arról, hogy a helyszín rendelkezik kiemelkedő egyetemes értékkel, a helyszínre vonatkozó kritériumok megjelölését, az integritás és hitelesség feltételeivel és a védelem és kezelés érvényes elvárásaival együtt. A Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás lesz a helyszín jövőbeni védelmének és kezelésének alapja.

9 A KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁSA A Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges Meghatározása (KEÉM), olyan helyszínek számára készül, melyek a Világörökség listára az előtt kerültek felvételre, hogy a KEÉ Meghatározás követelménye 2005-ben bekerült az Egyezmény Működési Irányelveibe. Visszamenőleges KEÉ meghatározást kell készíteni az 1987 és 2005 között a Világörökség listára felvett helyszínek részére.

10 KRITÉRIUMOK (i-x) INTEGRITÁS ÉS/VAGY HITELESSÉG VÉDELEM ÉS KEZELÉS A HÁROM PILLÉR KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK

11 A KRITÉRIUM ATTRIBÚTUMOKBAN nyilvánul meg ATTRIBÚTUMOK: - forma, tervezés, anyagok; - használat és funkció; - hagyományok - kezelési módok; - környezet; - nyelv, érzés, stb. VÉDELEM és KEZELÉS: hogy a felvételkori KEÉ fennmaradjon és még jobban kibontakozhasson AZ ATTRIBÚTUMOKNAK forrásokkal igazoltan HITELESNEK kell lenniük és meg kell felelniük az INTEGRITÁS kritériumának, azaz mindent magukban foglalni (és csak azt)

12 A KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK MEGHATÁROZÁS TARTALMA Javasolt teljes terjedelem: max. két A/4 oldal 1) Rövid összefoglaló rész A tényszerű információk összefoglalása A minőségek összefoglalása (értékek, attribútumok, integritás, hitelesség) 2) Kritériumok (értékek és attribútumok, amelyekben az értékek megtestesülnek) 3) Integritás (minden helyszínre) amennyire lehetséges, a helyszín felvételkori állapotáról 4) Hitelesség (csak az i-vi kritériumokra) amennyire lehetséges, a helyszín felvételkori állapotáról 5) A KEÉ fenntartásához szükséges védelmi és kezelési elvárások Átfogó keretek Speciális hosszú távú elvárások

13 A KEÉM FORRÁSDOKUMENTUMAI Három fő forrás: 1.) A VÖ Bizottság döntése a felvételről (főként a Felvétel indokolása című rész) 2.) A Tanácsadó testület (ICOMOS és/vagy IUCN) véleménye 3.) Az eredeti felterjesztési dokumentáció A Kiemelkedő Egyetemes Érték Visszamenőleges meghatározása a lehető legnagyobb mértékben az ezekben a dokumentumokban foglalt információkon kell alapuljon!

14 1) RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ RÉSZ A helyszín átfogó meghatározása, amely dióhéjban foglalja össze, hogy: Mi a helyszín, Miért rendelkezik Kiemelkedő Egyetemes Értékkel, Melyek a fő attribútumai, amelyek a KEÉ-t tükrözik, Tények (elhelyezkedés, a terület nagysága, a helyszín típusa) Miért került felvételre a Világörökség listára. A szöveg legyen világos, leíró jellegű, könnyen megjegyezhető és ideális esetben ihletett, használjon kulcsszavakat a helyszín meghatározására. Az eredeti dokumentumok alapján tükrözze a helyszín jelenlegi képét. Milyen ne legyen? Ne használjunk pöttyözött felsorolást és rövidítéseket!

15 2) A KRITÉRIUMOK INDOKOLÁSA A helyszín Világörökség listára történt felvétele idején érvényes kritérium-meghatározások alapján indokolni kell, hogy a helyszín miért felel meg az adott kritériumnak. (AKKOR!) Új kritérium nem adható hozzá. Ha van a Bizottság által elfogadott indokolás, akkor azt kell használni. Abból törölni nem szabad, kiegészítést a Tanácsadó testület akkori véleményére alapozva lehet tenni. A felvétel óta történt, a helyszínre vonatkozó jelentős új felfedezésekre (Pl.: korábban nem ismert régészeti anyagok vagy ritka állatfajok) utalni lehet ennek különböző esetei vannak

16 3) INTEGRITÁS Az összes, a KEÉ-t kifejező attribútum a helyszín területén belül található? A határok megfelelőek a KEÉ megjelenése szempontjából? (teljesség) Van-e veszélyeztetett attribútum vagy rész? Veszélyeztetett-e a helyszín egésze? (érintetlenség) Ha igen: a fejlesztés vagy gondatlanság milyen mértékben veszélyezteti az attribútumokat? (a veszélyeztetettség foka)

17 3) INTEGRITÁS A kulturális helyszínekre vonatkozóan: Az integritás fogalmát a kulturális helyszínekre vonatkozóan csak 2005-ben vezették be, ezért a helyszínek nagy részének mai állapotát tükrözi, jóllehet tartalmazhat az integritásra vonatkozó témákat (pl. az attribútumok állapota) a felvétel idejében készült dokumentációból. Minden helyszínre vonatkozóan: Az esetleges sebezhetőségi pontokat meg kell említeni. Amennyiben a felvétel óta változott az integritás, ezeket jelezni kell. Amennyiben negatív változásokról van szó, a védelem és kezelés részben kell megemlíteni, hogyan lehet a helyzeten javítani.

18 4) HITELESSÉG Kizárólag a kulturális helyszínekre vonatkozik! Az attribútumok tükrözik-e a KEÉ-t? Az időközben történt restaurálások hatással voltak-e a helyszín KEÉ-jére? A restauráláskor használt anyagok azonosak voltak-e az eredetiekkel? A helyszín megőrizte-e eredeti funkcióját?

19 5) VÉDELMI ÉS KEZELÉSI ELVÁRÁSOK A helyszín jelen állapotára és a jövőbeni kezelésre vonatkozik! Stratégiai lehetőség állami kötelezettség! Érdemes figyelembe venni a VÖB döntéseit, hivatalos dokumentumait (misszió-jelentések, megőrzési állapotjelentések), hogy a Bizottság minden elvárása tükröződjön ebben a részben. A helyszín jogi védelmének összefoglalása utalásszerűen. NE legyen benne hosszú felsorolás az érvényes vonatkozó jogszabályokról!

20 5) VÉDELMI ÉS KEZELÉSI ELVÁRÁSOK A KEÉM a VÖ Bizottság által elfogadott dokumentum, melynek kezelési fejezete világosan kifejezi a RÁ legfontosabb kötelezettségvállalásait a helyszín hosszú távú védelme érdekében. A kezelés átfogó keretei: kezelési terv és szervezet, melyek révén a KEÉ-t hordozó attribútumok fenntarthatók; a helyszínt fenyegető veszélyek elháríthatók. A sérülékeny pontokat és a hosszú távon jelentkező kihívásokat fel lehet sorolni!

21 E) KEZELÉSI ELVÁRÁSOK A kezelés és védelem keretrendszerének áttekintése: a szükséges védelmi eljárásokat, kezelési rendszereket és/vagy kezelési terveket (jelenleg használatban van-e vagy szükséges a létrehozása), amelyek védik és megőrzik azon attribútumokat, amelyek a KEÉ-t hordozzák. A hosszú távú védelem és kezelés kihívásait, valamint ezen kihívások kezelésének stratégiáját: a helyszínt fenyegető legnagyobb veszélyeket, valamint a helyszín sérülékeny pontjait és a hitelességet vagy/és integritást érintő, kiemelt negatív változásokat megfogalmazni, hogy a védelem és kezelés hogyan kezeli ezen sérülékenységet és veszélyeket és enyhíti a káros változásokat.

22 A KEÉM elfogadásának folyamata A Részes Állam elkészíti a helyszín KEÉM-t és február 1-jéig benyújtja a Világörökség Központba A Központ ellenőrzi, hogy a dokumentum teljes-e és továbbítja azt az illetékes Tanácsadó Testületnek (ICOMOS és/vagy IUCN) A Tanácsadó testület (ICOMOS és/vagy IUCN) együttműködve a Központtal értékeli és finomítja a szöveget

23 A KEÉM elfogadásának folyamata A Világörökség Központ észrevételeivel visszaküldi a szöveget egyeztetésre a Részes Államnak A Részes Állam a következő év február 1-jéig visszaküldi az elfogadott szöveget a Központnak A Világörökség Bizottság elfogadja vagy észrevételezi a KEÉ Meghatározást (2013. június-július)

24 A KEÉM - KULCSDOKUMENTUM A Kiemelkedő Egyetemes Érték Meghatározás fontos, mert: - A világörökségi helyszín jövőbeni hatékony védelmének és kezelésének alapdokumentuma, - Hivatalos meghatározásként megfogalmazza a Részes Állam legfontosabb kötelezettségvállalásait a helyszín hosszú távú védelme érdekében, - A között készítendő Időszaki Jelentés egyik alappillére.

25 Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése Budapest, január 24. VÖMNB 2012_1 2. számú melléklet A MAGYAR VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK KIEMELKEDŐ EGYETEMES ÉRTÉK VISSZAMENŐLEGES MEGHATÁROZÁSAI

26 TERVEZET Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út Kiemelkedő Egyetemes Értékének Visszamenőleges Meghatározása Felvétel dátuma: 1987, Bővítés dátuma: 2002, Kritérium: (ii)(iv), Helyszín területe: 473 ha, Védőövezet területe: 494 ha, Ref: 400bis a) Rövid leírás A helyszín a földrajzi adottságok és a történeti városfejlődés kölcsönhatásának eredményeként kialakult, a Duna folyam két partján feltáruló, a világ egyik, leglátványosabb városi látképe, amely városépítészeti, építészeti alkotásaival megjeleníti a magyar főváros történetének meghatározó időszakait. Kulturális hatásokat befogadó és továbbsugárzó központként kiemelkedő példája a pusztulások és megújulások periódusait magába foglaló közép-európai történelmi városfejlődésnek. Az 1872-ben egyesített és mintegy ötven év alatt világvárossá fejlődött Budapest őrzi az egykori Pest, Buda, Óbuda településeinek szerkezeti sajátosságait: a Budai Várnegyed karakteres, barokk-kori köntöse alatt is érzékelhetően középkori meghatározottságú különállását, Pest nagyvonalú gyűrűs-sugaras városszerkezetébe illeszkedő, nagy kiterjedésű - kiemelkedő jelentőségű középületekkel gazdagított - egyedülállóan egységes historizáló építészeti megjelenését. Mindezt egységbe szervezik a táj változatos morfológiai adottságai a Duna folyammal együtt, amelynek két partját hidak sora kapcsolja össze. Az Andrássy út ( a Sugárút ) és környezetének (Hősök tere, Városliget, a Kiskörúton belüli történeti városnegyedek és középületeik) városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon valósította meg tükrözve a 19. század második felében elterjedt városfejlesztési törekvéseket az akkori legkorszerűbb technikai megoldások (köztük az első földalatti vasút a kontinentális Európában) alkalmazásával. b) A kritériumok igazolása (ii) Kritérium Az egymást követő építési periódusok többször is meghatározó hatást fejtettek ki a szűkebb és tágabb régióban: az ókori település (Aquincum) a római építészeti tudás elterjesztésében Pannonia, majd Dacia provinciákban; a 14. századtól Buda várának kiépítése a későgótikus, majd a kora-reneszánsz stílus magyar és más közép-európai területeken való elterjesztésében - Hunyadi Mátyás uralkodása idején (15.sz.) Buda nagy területre kisugárzó kulturális központi szereppel bírt. Az ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozott Budapest a 19. század második felében és a 20. század elején a korszakból származó épített öröksége mennyisége és minősége révén ismét kiemelkedő, a progresszív (európai) urbanisztikai-építészeti hatásokat, korszerű technológiai fejlesztéseket (az Andrássy út alatt a kontinentális Európában elsőként megépített Millenniumi Földalatti Vasút) befogadó, és azokat széles körben továbbsugárzó jelentős központtá vált, összhangban világvárosi szerepével. (iv) Kritérium A Budai Várnegyed építészeti együttesében az egykori királyi palota, a hozzá csatlakozó történeti városrésszel együtt - a késő-gótika és a kora-reneszánsz időszakában középeurópai kisugárzással bíró, művészeti hatásai révén kiemelkedő szerepet játszó uralkodói 1

27 TERVEZET központ, amely az oszmán-török hódoltság ( ) által elválasztott két meghatározó korszakot jeleníti meg. Kiemelkedő jelentőségűek továbbá a (budapesti) 19. századi historizáló (eklektikus) építészet és városépítészet nagyszerű példái, melyek egyúttal az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosaként kialakuló világváros politikai szerepét is szimbolizálják. A Duna partok látképe a történeti települési táj részeként a változatos morfológiai adottságú természeti környezet (a részben erdők borította Budai hegyek, a széles Duna folyam a szigeteivel, a lankásan emelkedő Pesti síkság) és az emberkéz alkotta művek egyedülálló találkozását és harmóniáját példázza nagyszabású mérnöki alkotásaival (hidak sorozata, rakpartok a budai és pesti oldalon) és kiemelkedő középületeivel (Országház, Magyar Tudományos Akadémia). A nyüzsgő városközpontot a városi parkkal összekötő, kiemelkedő esztétikai minőségben rendkívül rövid idő alatt megvalósított Andrássy út és annak környezete a 19. századi urbanisztika (sugárút) tipikus, ugyanakkor minőségi megoldásaiban kiemelkedő főműve Európában. c) Integritás A kibővített helyszín lehatárolása megfelel az integritás követelményeinek, mert magában foglalja a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok túlnyomó részét, megőrizve azoknak a városszövetben betöltött történeti szerkezeti szerepét. Az egyes elemek, így különösen a Budai Várnegyed bizonyos részeinek romos vagy hiányzó beépítése, a Duna partok látképében a II. világháború után megvalósult átépítések ellenére a helyszín integritása alapvetően fennáll. Az integritás megerősítése érdekében indokolt a lehatárolás felülvizsgálata a budai oldalon, valamint a Margitsziget beemelését és a védett terület Nagykörútig történő kibővítését illetően. Az Andrássy út épületeivel együtt viszonylag jól megőrizte eredeti koncepcióját, kapcsolatát a városi környezetéhez, valamint épületeinek építészeti kialakítását (building fabric). Az utcabútorok részét képező kisebb elemek a megőrzése és megformálása is kiemelt figyelmet kapott. Néhány probléma fenn áll például az épületek fizikai állapotát tekintve: az fa tetőszerkezetek beázása és a fém elemek korrodálódása miatt karbantartásuk és felújításuk szükséges. Az épületek használatát illetően bizonyos változások tapasztalhatók, egyre inkább irodai használat terjed el a korábbi lakó funkció helyett, amely gyakori probléma belvárosi területeken. (Átvéve a 2002-es ICOMOS értékelésből.) d) Hitelesség A helyszín attribútumaiban, alkotóelemeinek összességében őrzi az egymásra épülő történeti periódusok által létrehozott építészeti örökség meghatározó vonásait. A Budai Várnegyed II. világháború utáni, nagyrészt az között megvalósult helyreállítása, részleges újjáépítése a nemzetközi műemléki és restaurálási normák tiszteletben tartásával készült, összhangban a Velencei kartával és így biztosítva, hogy a megmaradt historizáló épületek hitelességének mértéke teljesen megfeleljen a Működési Irányelvek előírásainak. (Átvéve a 2002-es ICOMOS értékelésből.) A Duna partok látképében jelentkező épületpótlások többségükben igazodtak a korábbi léptékhez, a nagy középületek (Országház, Magyar Tudományos Akadémia) funkciójukat is megtartották. A helyszínen található négy Duna híd közül három hitelesen helyreállításra került, az új Erzsébet híd 20. századi megformálással illeszkedik a hidak sorába, fenntartva annak hiteles megjelenését. Az Andrássy út és környezete koncepciójában és fizikai alkotóelemeiben őrzi történetiségét. A középületek nagyrészt megőrizték eredeti funkciójukat, ugyanakkor a lakóépületek irodai célú használata kedvezőtlen tendencia. A felújított földalatti vasút funkcionális részét képezi a város infrastruktúrájának. Míg a sugárút alatt elhelyezkedő megállói megőrizték eredeti jellemzőiket, a városi parkban található eredetileg föld feletti megállók mára a föld alá kerültek, tiszteletben tartva a vasút eredeti funkcióját, mégis a vasút történeti hitelessége tekintetében ez bizonyos mértékű kompromisszumot jelent 2

28 TERVEZET A helyszín hitelességének egyik záloga a védőövezet történeti településszerkezetének és épületeinek hiteles megőrzése. e) A védelem és kezelés elvárásai A teljes világörökségi terület védőövezetével együtt jogilag történeti műemléki jelentőségű területként védett 1965 óta. A védett területet 2005-ben kibővítették - a világörökségi terület 2002-es kiterjesztését követően a Kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján. Nagy számú történeti épület, csak úgy, mint a hidak és a rakpartok szintén egyedileg is védettek. A helyszín határainak felülvizsgálata nemcsak a Világörökség Bizottság döntései, hanem a helyszín örökségi értékeinek utóbbi időben tapasztalható változásai, valamint újabb veszélyek megjelenése miatt is szükséges óta van a helyszínre vonatkozó Kezelési terv. A 2011-es Világörökségről szóló törvény alapján új kezelési tervet dolgoznak ki, melyet 2013-ban kormányrendelet hirdet ki és hét évente felül kell vizsgálni. A helyszín és védőövezete Budapest Főváros kilenc kerületét érinti és ez a tíz érintett önkormányzat nem hozott még létre egy, az egész területet átfogó kezelő szervezetet. A 2011-es Világörökségről szóló törvény értelmében 2012-ben a kultúráért felelős miniszter jelöli ki a kezelő szervezetet. Az új kezelési terv és a kezelő szervezet világos kormányzási struktúrákat fog létrehozni biztosítva különböző érdekeltek és érintettek (stakeholders) részvételét és a közöttük való együttműködést. A világörökségről szóló törvény alapján biztosított lesz a helyszín állapotának, csak úgy, mint fenyegetettségének és a megőrzési intézkedéseknek a követő-figyelése (monitoring), melyről rendszeres jelentés készül az Országgyűlés számára. A legsürgősebb kezelési elvárás egy a védőövezetre vonatkozó városi megőrzési és fejlesztési terv megalkotása, amely tiszteletben tartja az egyes városrészek fő építészeti és urbanisztikai értékeit, és amelynek betartatása a jelenleginél szigorúbb. Ezt kiegészítve további pénzügyi forrásokat kell biztosítani például adókedvezmények, támogatások formájában, és dinamikus módon, a magán építési beruházásokat a rehabilitációra és helyreállításra kell irányítani, a bontás és újraépítés helyett. További kihívások egy örökségbarát közlekedés biztosítása és a klímaváltozásnak a természeti és az épített környezetre gyakorolt hatásának (például a Duna vízszintjének szélsőséges ingadozásai, légszennyezés és a mészkő szerkezetek romlása) enyhítése. A helyszín és környezetének összetettsége miatt különös figyelmet kell szentelni a megfelelő monitoring eszközök és mechanizmusok kialakítására és megfelelő alkalmazásukra. 3

29 TERVEZET Hollókő ófalu és környezete Kiemelkedő Egyetemes Értékének Visszamenőleges Meghatározása Felvétel dátuma: 1987, Kritérium: (v), Helyszín területe: 145 ha, Ref: 401rev a) Rövid leírás A tudatosan megőrzött Hollókő Ófalu, melynek eleven hagyományai ma is élnek, az Észak- Magyarországi Nógrád megyében elhelyezkedő palóc település. A falu népi építészeti együttese a századi mezőgazdasági átalakulás előtti korszakot idézi. Az 55 lakóépületből és a templomból álló történelmi településszerkezet, a hagyományos palóc építészeti forma- és anyaghasználatával harmonikus egységet alkot táji-természeti környezettel. A Világörökség listára 1987-ben felvett, összesen 145 hektárnyi helyszín magában foglalja a falu fölé magasodó középkori várromot, a nadrágszíj-parcellás, hagyásfás közvetlen környezetet, valamint a közeli dombokat borító erdőket. b) A kritérium igazolása (v) Kritérium Hollókő Ófalu is kivételes példája egy tudatosan megőrzött, főleg a XVII-XVIII. században kialakult településnek, amely nemcsak a magyarságon belüli palóc népcsoportra jellemző, hanem átfogóbb értelemben is élő példája a falusi élet hagyományos formáinak egész Közép-Európában. Olyan vidéki településforma élő példája, amely a 20. század változásai (pl.: mezőgazdasági forradalom) nyomán sebezhető vált és ritka kivételektől eltekintve csaknem mindenütt visszaszorult vagy eltűnt. c) Integritás A helyszín magába foglalja a település és a környező táj meghatározó részeit és összetevőit: a tudatosan megőrzött hagyományos települést, a hozzá tartozó megművelt területeket, a tágabb táji-természeti környezetet, annak összes karakteradó elemével. A hagyományos település és annak a földművelés és tájhasználat során kialakult, keskenyparcellás, hagyásfás tájkaraktert őrző táji környezete, a táj látványát szervező-orientáló várrommal együtt, vizuális megjelenésében egységes és sértetlen egészet alkot. d) Hitelesség A főleg a 17. és 18. századi fejlődés eredményeként formálódott, mai megjelenésében a 20. század eleji tűzvész után egységes módon megújult település a 20. századi agrárforradalom előtti vidéki életmód - a közép-európai falusi település és egy tipikus tájhasználat - nemanyagiasult örökségi elemeiben, hagyományaiban is továbbélő példája. Hollókő a hagyományos falu helyben történő tudatos megőrzésének kivételes és különleges példája. A falusi és ezen belül a palóc építészeti hagyomány sajátosságait, a helyi anyag- és formahasználatot hordozó jellegzetességek (generációk együttélését biztosító hosszú ház, tornácos/hambitusos ház, a geomorfológiai sajátosságokhoz alkalmazkodó pincekialakítások), csakúgy, mint a történelmi, egyutcás, fésűs beépítésű településszerkezet megőrzése a 20. század során részben spontán, részben tudatos módon valósult meg.

30 TERVEZET Az 1983-as tájvédelmi körzet projekt keretén belül a korábban összevont földterületeket visszaállították eredeti keskenyparcellás formájukba, amely karakterisztikus jellemzője a családi gazdálkodáshoz kapcsolódó földművelésnek. Újratelepítették a szőlőket, a gyümölcsösöket és a zöldséges kerteket, helyreállították az ökológiai egyensúlyt még az erdő környezetében is, különös figyelmet fordítva a történeti hitelességre. Hollókő így nem múzeum-falu, amelyben már megszűnt a hagyományos tevékenység, hanem élő közösség, ahol megőrzéséhez nemcsak hozzátartozik a mezőgazdasági tevékenység is. Hollókő közössége, melynek döntő többsége az újfaluban lakik, ma is féltő gonddal és szeretettel védi és gondozza az ófalut és védett házait, mely közösségi lelki, vallási életet, munkaalkalmat és a hagyományok megőrzésének és bemutatásának lehetőségét biztosítja számukra. e) A védelem és kezelés elvárásai A helyszín a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény alapján műemléki védelem alatt, valamint a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján természetvédelmi oltalom alatt áll. Hollókő Ófalu és környezete 1972 óta műemlék jelentőségű terület, melynek 1989-es bővítése a teljes világörökségi helyszínt (145 ha) lefedi, 1987 óta a teljes helyszín egyben tájvédelmi körzet is; további védőövezet a helyszín morfológiai adottságai miatt nem szükséges. Ezen felül a település épületei közül mintegy 50 db egyedi műemléki védelem alatt áll. A jelenlegi kezelési terv 2004-ben készült. A világörökségről szóló évi törvény alapján új kezelési terv kidolgozására kerül sor, amely 2013-ban kormányrendeletként fog hatályba lépni és amelyet hét évente felül kell vizsgálni. Egy helyi közalapítvány jelenleg a kezelő szerv és valószínű, hogy a kultúráért felelős miniszter 2012-ben megerősíti a szervezetet ebben a pozíciójában világörökségről szóló törvény alapján. Az új kezelési terv és a kezelő szervezet révén átlátható irányítási struktúrák jönnek létre, melyek keretében világosak a felelősségi viszonyok, az eltérő érdekek manifesztálódhatnak és megteremtődnek a különböző szereplők közötti együttműködés intézményes keretei és módozatai. A világörökségről szóló törvény alapján biztosított lesz a helyszín állapotának, csak úgy, mint fenyegetettségének és a megőrzési intézkedéseknek a követő-figyelése (monitoring), melyről rendszeres jelentés készül az Országgyűlés számára. Középtávon megoldandó feladatok: a hagyományos tájhasználat rehabilitációja a mai kor kívánalmainak megfelelő eszközökkel, a település élő jellegének megőrzése, a fenntartható helyi gazdaság lakosság-megtartó erejének kialakítása, továbbá az életminőség biztosításához szükséges fejlesztések megvalósítása, összhangban az értékmegőrzéssel. A fenti célok elérésének egyik eszköze a turizmus, melyet a globalizáció kihívásainak összefüggésében kell kezelni. A kezelés stratégiai célja, hogy Hollókő ne váljon múzeumfaluvá, amelyben már megszűnik a hagyományos tevékenység, hanem önmaga megújítására képes élő közösség maradjon, ahol az értékmegőrzéshez hozzájárul a tradicionális jellegű mezőgazdasági tevékenység is.