Takarékszövetkezeti Munkavállalók Csoportos Kockázati Élet- és Balesetbiztosítása (TKSZMB) Szerződés Feltételei

Átírás

1 Takarékszövetkezeti Munkavállalók Csoportos Kockázati Élet- és Balesetbiztosítása (TKSZMB) Szerződés Feltételei A KÖT Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete (továbbiakban Egyesület) e szerződési feltétel előírásai szerint nyújt szolgáltatást: 1. Szerződő: az a Takarékszövetkezet, amely az Egyesülettel tagsági jogviszonyban áll, a Biztosítottak csoportjára a szerződést megköti és a biztosítási díjak fizetésére kötelezettséget vállal. A Szerződő köteles a szerződéssel kapcsolatos tényeket a Biztosítottakkal közölni, és a szerződés feltételeiről munkavállalóit tájékoztatni, a Biztosítottak kérésére a feltételeket átadni. 2. Biztosított: az a személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerződés létrejön. Biztosított az lehet, a) - aki a biztosítotti nyilatkozatot aláírja - aki a takarékszövetkezettel munkaviszonyban áll, akár rész- akár teljes munkaidőben, és - aki a szerződés megkötésekor 18. évesnél idősebb. (A Biztosított korát az Egyesület úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a Biztosított születésének évszámát). b) A Szerződő összes munkavállalóját köteles név szerint megjelölve szerződésre ajánlani a biztosítási szerződés aláírásával egyidejűleg, későbbiekben pedig a munkaviszony létrejöttét követő 15 napon belül. Nem Biztosított, akinek munkaviszonya szünetel. 3. A biztosítás kedvezményezettje: Jelen feltételek szerint meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén kedvezményezett a Biztosított, a Biztosított halála esetén más rendelkezés hiányában a Biztosított örököse. Más kedvezményezett jelöléséhez a Szerződő és a Biztosított együttes nyilatkozata szükséges. 4. A biztosítási esemény: A Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkezett: a) halála, vagy b) baleseti halála, vagy c) baleseti eredetű 67 %-ot elérő vagy meghaladó rokkantsága, továbbá d) baleseti eredetű maradandó rokkantsága, e) baleseti eredetű múlékony 28 napot meghaladó betegállománnyal járó sérülése, csonttörése, csontrepedése. A biztosítási összeg az a)-c) pontban felsoroltak esetén csak egy a korábban bejelentett biztosítási eseményre kerülhet kifizetésre. 5. Fogalmak: a) Jelen szerződés szerint balesetnek minősül a biztosítási szerződés tartama alatt a Biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő olyan külső behatás, melynek következtében a Biztosított egy éven belül meghal, vagy a Biztosított a kockázatviselési időszakban a világon bárhol olyan balesetet szenved, amelynek következményeként két éven de még a szerződés tartamán belül múlékony vagy maradandó egészségkárosodása alakul ki. b) Nem minősül balesetnek az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete, a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás, a hőguta, a porckorongsérülés, a sérv, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés és az agyvérzés. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek az Egyesület kockázatviseléséből ki vannak zárva. c) Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a Biztosítottat a szervezett munkavégzés során azzal összefüggésben, munkahelyén vagy kiküldetésben éri, annak időpontjától függetlenül. Nem munkahelyi baleset az úti-, vagy általában a munkahelyen kívüli nem munkavégzési célból tartózkodás során bekövetkező baleset, illetve a foglalkozási ártalom, függetlenül a munkáltató felelősségétől. d) Múlékony sérülésnek tekintendő, ha a baleset következtében a Biztosított 28 napot meghaladóan táppénzes igazolással bizonyítottan betegállományba került, vagy igazoltan csonttörést, csontrepedést szenvedett, nem tekinthető térítésre jogosító sérülésnek a fogtörés, vagy fogrepedés. e) A biztosítási esemény időpontjának a baleset napja tekintendő, de a biztosító akkor nem nyújt térítést, ha a sérülés eredményének időpontjában a szerződés már nem áll fenn érvényesen. 6. Az egészségkárosodás és mértékének megállapítása: a) Baleseti eredetű 67 %-ot elérő vagy meghaladó rokkantságnak tekinthető, ha a Biztosítottról a társadalombiztosítási igazgatási szervek orvosi bizottsága által kiállított orvosi bizonyítvány, egyéb orvosi vizsgálat vagy más dokumentumok felhasználásával az Egyesület orvosa megállapítja, hogy a balesettel összefüggésben két éven belül egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében

2 munkaképességét legalább a fenti mértékben elvesztette, illetve munkaképessége ilyen mértékben megváltozott és ebben az állapotában javulás nem várható. Rokkantság megállapítását illetően a felhasznált, vagy más orvosszakértői vélemény az Egyesületet nem köti. b) 67%-ot elérő vagy meghaladó egészségkárosodásnak kell tekinteni az alábbi szervek, végtagok elvesztését, működésképtelenségét: - mindkét szem látóképességének teljes elvesztése, - mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése, vagy teljes működésképtelensége, - egyik kar, vagy kéz, valamint comb vagy lábszár együttes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége, - mindkét comb vagy lábszár elvesztése, vagy teljes működésképtelensége. A fent fel nem sorolt egészségkárosodások mértékét az Egyesület orvosa állapítja meg, ide értve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. c) Amennyiben a maradandó egészségkárosodás a 67 %-ot nem éri el, annak mértékét a Biztosítottól, a társadalombiztosítási szervezettől a Biztosítottnak a biztosítotti nyilatkozatban megadott engedélye alapján beszerzett iratok, szükség esetén az Egyesület által felkért orvos vizsgálata alapján Egyesület orvosa állapítja meg. d) A Biztosított rokkantsága miatt nyújtott szolgáltatás a 100 %-ot nem haladhatja meg függetlenül a szerződés tartama alatti balesetek számától, illetve azok következményeitől. 7. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, tartama: A biztosítási szerződés határozott időtartamú, a biztosítási időszak egy teljes naptári év, kivéve a szerződés megkötésének tört évét. Biztosítási évforduló: minden naptári év január 1-e. A biztosítási szerződés adott év végére történő megszüntetését, a szerződő felek bármelyike az év november 30-ig írásban joghatályosan közölheti. Az Egyesület kockázatviselése a megszűnés naptári évének utolsó napján 24 óráig ténylegesen munkaviszonyba lépett munkavállalókra és csak az addig bekövetkezett balesetekre érvényes. 8. A biztosítási szerződés létrejötte: A csoportos biztosítási szerződés a Szerződő és az Egyesület írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítás létrejön, ha az Egyesület és a Szerződő a szerződést aláírta. 9. A kockázatviselés kezdete: Az Egyesület kockázatviselése az egyes Biztosítottak vonatkozásában a munkaviszony alapján munkába lépés napját követő nap 0 órájakor kezdődik, feltéve, hogy az esedékes biztosítási díjat a Szerződő megfizette. Azon Biztosítottak tekintetében, akik a Szerződővel már munkaviszonyban állnak, az Egyesület kockázatviselése a szerződés aláírását követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a Szerződő az esedékes biztosítási díjat megfizette. 10. Biztosítási összeg: Az egyes Biztosítottak tekintetében biztosítási alapösszeg: a) halál esetén 500 ezer Ft, vagy b) baleseti halál esetén 500 ezer Ft, vagy c) 67 %-ot elérő vagy meghaladó baleseti eredetű rokkantság esetén 500 ezer Ft, vagy d) 67 %-ot el nem érő, baleseti eredetű maradandó rokkantság esetén %-os baleseti rokkantság esetén 250 ezer Ft, vagy 1-30 %-os baleseti rokkantság esetén 125 ezer Ft, vagy e) csonttörés, csontrepedés, egyéb 28 napot meghaladó betegállomány esetén 5 ezer Ft. Amennyiben a biztosítási esemény munkabaleset (5. c. pont) következménye, a biztosítási összegek a fenti szolgáltatások kétszeresei. A biztosítási alapösszeg legfeljebb négyszerezhető. 11. Az Egyesület szolgáltatása: Az Egyesület a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya alatti bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a Biztosítottnak, a Biztosított halála esetén pedig más rendelkezés hiányában a Biztosított örökösének. 12. Az Egyesület mentesülése, kizárások: A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre, az Egyesület mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól a) ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása következtében vesztette életét, b) ha a halál oka a Biztosítottnak a szerződés megkötését követő két éven belül elkövetett öngyilkossága, vagy c) ha a halál a Biztosított szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be, vagy d) a 4. b)-e) pontban megjelölt balesetet a Biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3 Jelen szerződésben súlyosan gondatlannak tekinthető a Biztosított magatartása: - ha a balesetet a Biztosított súlyos alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltsága idézte elő. Súlyos alkoholos befolyásoltságú az a személy, akinél megállapítható 2,5 ezrelék feletti véralkohol érték, - vagy a baleset gépjárművezetéssel összefüggésben következett be és az alkoholos befolyásoltság 0,8 ezreléket meghaladta, illetve kábítószeres befolyás alatt állt, és mindkét esetben egyéb KRESZ szabálysértés is történt. Kizárások, az Egyesület kötelezettsége nem áll be e) a biztosítási esemény előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korlátozott testrészek, szervek már fennálló károsodására, illetőleg funkciókiesésére szolgáltatás nem követelhető, f) ha a biztosítási esemény háborús, polgárháborús vagy harci esemény, terrorcselekmény, felkelés, lázadás, tüntetés, zavargás miatt következett be, kivéve, ha az a Biztosított hivatali vagy sorkatonai szolgálata során következett be, g) a veszélyes sportok gyakorlása során bekövetkezett esemény tekintetében (veszélyes sportnak minősül ezen biztosítás tekintetében az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a raliverseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvárkodás, vadvízi evezés jetski, a bungee jumping és a rocky jumping, valamint a motor nélküli légi jármű, a segédmotoros vitorlázó repülőgép és a sárkányrepülő használata), h) ha a biztosítási esemény atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzása vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következik be. Az Egyesület a fenti esetekben semmiféle egyéb visszafizetési kötelezettséget nem vállal, mivel a szerződésnek maradék jogai nincsenek. 13. A biztosítási díj: a) A biztosítás éves díjának mértékét a Szerződő és az Egyesület között létrejött munkavállalók csoportos élet- és balesetbiztosítási szerződés tartalmazza. A biztosítási díj számításának alapja a Szerződővel a tárgyhónapban ténylegesen munkaviszonyban állók száma. A tört hónapra az Egyesületet a díj akkor illeti meg, ha a Biztosított az adott hónapban 15 napnál hosszabb ideig állt munkaviszonyban. b) A biztosítási díj éves, amelyet azonban havi részletekben lehet teljesíteni, az esedékesség az első díjat illetően a szerződés létrejötte, a későbbi díjak pedig annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre vonatkoznak A havi részletfizetési lehetőség a késedelmes díjfizetés esetén elvész és a teljes évi díj válik esedékessé. c) Az Egyesületet az adott biztosításra és Biztosítottra vonatkozó díj annak a hónapnak a végéig megilleti, amelyben kockázatot viselt. 14. Közlési- és változás bejelentési kötelezettség: a) A Szerződő és a Biztosított köteles az Egyesülettel közölni mindazt a lényeges adatot, amelyre vonatkozóan az Egyesület kérdést tett fel, és amelyet akár a Biztosított, akár a Szerződő ismert vagy ismernie kellett. Amennyiben az elhallgatott körülmény ismeretében az Egyesület a kockázatot nem vállalta volna a közlési kötelezettségsértés következménye a szerződés harminc napra való felmondása. b) A Szerződő és a Biztosított köteles a következő változás bejelentési kötelezettség teljesítésére - a dolgozói létszám megváltozása, - bekövetkezett káresemény, - a Szerződő vagy Biztosított adatainak (különösen: telephely, lakcím, képviselő, név) változását 15 napon belül bejelenteni. c) A közlési- illetve változás bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az Egyesület mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben az elhallgatott körülmény és a bekövetkezett kár között okozati összefüggés áll fenn, és a be nem jelentett tényt az Egyesület máshonnan sem ismerte. 15. Az egyéni biztosítás megszűnése: A Biztosítottra vonatkozóan a biztosítási jogviszony megszűnik: a) ha a Biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a halál napjával, b) ha a Biztosított 67 %-ot elérően vagy meghaladóan megrokkan, a biztosítási esemény napjával, c) ha a Biztosított munkaviszonya megszűnik, a megszűnés napjával, d) az Egyesület általi felmondás lejártakor, ha arra azért került sor, mert az Egyesület a szerződés tartama alatt olyan a szerződés megkötésekor fennálló lényeges körülményről szerzett tudomást, amelynek ismeretében a kockázatot nem vállalhatja,

4 e) a csoportos biztosítási szerződés megszűnésével. 16. A csoportos biztosítási szerződés megszűnik: a) a naptári év végével, ha az Egyesület vagy a Szerződő, a megszüntetést írásban bejelenti, b) a Szerződő egyesületi tagsága megszűnésének napjával, c) a teljes szerződés valamennyi Biztosítottra megszűnik, a biztosítási díj elmaradásával, az esedékességet követő 30. napon. Az Egyesület a fent meghatározott esetekben semmiféle visszafizetési kötelezettséget nem vállal, kivéve, ha a szerződés kockázatviselésének utolsó hónapját követő időre díjbefizetés történik. 17. A biztosítási esemény bejelentése: A Biztosított halálát, rokkantságát vagy múlékony sérülését írásban vagy szóban annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül az Egyesületnél be kell jelenteni. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási összeg kifizetéséhez a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a halál vagy rokkantság okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány, b) az elhunyt, vagy megrokkant Biztosítottat kezelő háziorvos neve és címe, c) halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat, d) a baleset megtörténtét igazoló orvosi irat, e) a munkabaleset tényét igazoló jegyzőkönyv, f) hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy megtagadó határozat, vádirat vagy bírósági eljárás esetén ítélet, g) a munkaszerződést nyújtó takarékszövetkezet azon okmányát, amelyből megállapítható az Egyesület Biztosítottal szembeni kockázatviselése a biztosítási esemény bekövetkezésekor. Kétség esetén az Egyesület kérheti: - a biztosítási eseményt okozó baleset, vagy betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, korábbi sérülésnek, valamint a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges okiratokat. Az iratokat annak kell bemutatnia, akinek érdeke fűződik az Egyesület teljesítéséhez. A szükséges iratok beszerzésével kapcsolatos költséget az köteles viselni, aki igényét az Egyesülettel szemben érvényesíteni kívánja. Minden olyan adatszerzés költsége, amelyet az Egyesület kért és amely a biztosítási esemény körülményeinek tisztázásához nem volt szükséges, az Egyesületet terheli. 18. Az Egyesület teljesítése: Az Egyesület a szolgáltatást, a Biztosított, vagy a Biztosított halála esetén az örökös által megjelölt számlára történő átutalással teljesíti. A biztosítási összeg kifizetése az összes szükséges okmány kézhezvételétől számított 15 napon belül esedékes. E szerződés szerinti haláleseti valamint 67 %-ot meghaladó rokkantságra vonatkozó szolgáltatás csak egyszer esedékes. 19. Hozam-visszatérítés, maradékjogok: Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás esetében hozam visszatérítésre, visszavásárlásra, díjmentesítésre, valamint kötvénykölcsönre nincs lehetőség. 20. Elévülés: Jelen biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított 5 év alatt évülnek el. A jogosult késedelme miatt fel nem vett szolgáltatás összegét az Egyesület az elévülési időn belül az esedékességtől a felvételéig kamatmentes letétként kezeli. 21. A biztosítási titok: 1. A szerződő és a biztosított a szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy az Egyesület a szerződés körében adatait kezelje, és a évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) ai alapján azokat jogszerűen harmadik személynek átadja. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha az Egyesület ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 2. Az Egyesület a személyes adatokat a jelen szerződés részét képező, a biztosított aláírásával elfogadott Tájékoztatás és nyilatkozat az adatkezelésről okirat figyelembevételével kezeli. 3. Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, az Egyesület rendelkezésére álló adat, amely az egyes ügyfeleknek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy az Egyesülettel kötött szerződéseire vonatkozik. - Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat az Egyesület a Bit-ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti, a hozzájárulást az Egyesület az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be. - Az Egyesület ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

5 - Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést az Egyesület csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet, a hozzájárulást az Egyesület az ajánlat aláírásával egyidejűleg szerzi be. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. - A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha Bit. másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli az Egyesület tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz az Egyesülettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 4. Az Egyesület ügyfelei biztosítási titkát csak a Bit. illetve az ügyfél hozzájárulása esetén adhatja át. A Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására az Egyesületet törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. 5. A nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. Az Egyesület a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. 6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 7. Az Egyesület az 1-6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja. 8. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell. 9. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

6 10. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 11. Amennyiben a szerződés megkötéséhez orvosi vizsgálat szükséges az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. 22. Egyéb szabályok: 1. A szerződésre minden esetben érvényesek a hatályos személyi jövedelemadó előírások. 2. A szerződés nyelve: magyar és a magyar jog szabályai szerint kell azt értelmezni. 3. A küldöttgyűlés a vezető aktuárius előterjesztése alapján pótlólagos befizetést ír elő a jogi személy tagok részére, ha az Egyesület egyéb forrásai a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére nem elegendőek. A pótlólagos hozzájárulás a jogi személy tag vagyoni hozzájárulásának arányában kerülhet megállapításra. 4. Biztosító rövid neve: KÖT Biztosító Egyesület. Társasági formája: Kölcsönös Biztosító Egyesület, Székhelyének állama: Magyarország Biztosító székhelye, címe és a Panasziroda helye: 1082 Budapest, Üllői út 50. Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB) A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén polgári bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. Levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172. A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. Levélcím: H-1534 Budapest BKKP Pf.: 777. KÖT Takarékszövetkezetek Kölcsönös Biztosító Egyesülete