Természetvédelem III. KVB1310(L)

Átírás

1 Természetvédelem III. KVB1310(L) Tankönyv: Standovár T. és Primack R.B A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest A kurzussal kapcsolatos aktuális információk:

2 A természetvédelmi biológia szükségessége Katasztrófális pusztulás- Fokozódó érdeklődés Rendkívüli mértékű kipusztulás, amely nagyságrendjét tekintve a földtörténet nagy fajpusztulásaival vethető össze. Példátlan, hogy egy magát értelmesnek tartó faj áll a háttérben A legfőbb ok a túlszaporodás és a fokozott forrás használat miatti: Élőhely pusztulás (erdők, túllegeltetés, vizes élőhelyek megszüntetése, az édesvízi és tengeri élőrendszerek szennyezése) Növények és állatok túlzott vadászata, illetve begyűjtése; fragmentációs hatások Szigetek bennszülött faunáját fenyegető hatások (idegen fajok betelepítése) Technológiai fejlődés és következményei (vízerőművek, modern mezőgazdaság, ipar, közlekedés, légkört befolyásoló hatások)

3 Aggódás a biológiai sokféleségért - A jelenlegi fenyegetettség példa nélküli, soha ilyen gyorsan ilyen erőteljes pusztulás nem volt. - A kipusztulás egyre gyorsuló ütemű, egyrészt a népességnövekedés, másrészt a technológiai fejlődés nyomán. Ez a folyamat különösen veszélyes a földi értékek és lehetőségek egyenlőtlen eloszlása miatt (Trópusi országok, fejlődő-fejlett világ) nem prioritás a természet védelme - A legtöbb kipusztulást okozó faktor egymást erősítő (szinergista) (savas esők, fakitermelés, túlzott vadászat) - Fokozott felismerés a források megőrzésére

4 Konzervációbiológia - multidiszciplináris tudomány céljai: Vizsgálja az ember hatását a biodiverzitásra Fejlesszen ki módszereket a fajpusztulások megakadályozására, a veszélyeztetett fajok visszaillesztése a társulásokba

5 Konzervációbiológia A korábbi diszciplínák nem elég átfogóak a probléma tisztázásához - Mezőgazdaság, erdészet, vadgazdálkodás és halbiológia - főleg a piacgazdaság és a rekreáció céljaiért - Populációbiológia, taxonómia, ökológia - az emberi aktivitás hatása nem elsődleges Alapját a populációbiológia, taxonómia, ökológia, biogeográfia és a genetika adja

6 Nagypettyes hangyaboglárka története- Anglia Sokan úgy gondolják, hogy a természetvédelem pusztán pénz kérdés, a kutatók egyetlen feladata az értékek felmérése??? - lepkefajok 40%-a kipusztult, a védett területeken a kipusztulás folytatódott a nem védett területeken ellenben minden rendben - kakkfű tápnövény, hangyák a hernyó védelmében között 5 rezervátum, mindből kipusztult - utolsó populáció 250 egyed - kutatás egy adott hangyafajra specializálódott, Myrmica sabuletit, amely csak a meleg déli, rövid füvű lejtőkön él. - intenzív legeltetés felhagyása miatt a hangya eltűnhet 3 év intenzív kutatás megoldás az 50 éves sikertelenségre

7 Konzervációbiológia A krízist emberi hatások okozzák ezért szükség van a társadalmi-gazdasági környezetet leíró tudományterületekre is A konzervációbiológia választ kíván adni a legfontosabb alábbi kérdésekre: - a fajok védelmének legjobb stratégiája - természetvédelmi terület létrehozása - kis populációk genetikai sokféleségének megőrzése - a helyi lakosság és a védelem érdekeinek átfogó kezelése

8 Konzervációbiológia Krízis tudomány, krízis helyzetekben válik el sikere, sikertelensége Értékvezérelt - Biodiverzitás Természetvédelem Konzervációbiológia (gyógyítás - orvostudomány)

9 Esettanulmány Arapapagályok védelme faj, 9 veszélyeztetett, 1 kihalásnál - Vadászat, kereskedelem, élőhely pusztítás - pontos feltárás kulcsforrások, oduk, fiatalabb fiókák nevelése- veszélyeztető tényezők (bányászat, fakitermelés, indián vadászat, kereskedelem - védett terület, helyi lakosság bevonása, ökoturizmus, publikáció

10 Konzervációbiológia Eredete: - kínai Taoizmus, japán Sintoizmus - a természetet meg kell őrizni annak spirituális értékei miatt, sprituális - természetes világ kapcsolata. - hindu vallás, az állatok pusztítása rossz - indiánok, sajátos ritusok az elpusztított állatokért - Természeti népek - Biblia, Noé története, a fajok diverzitásának fontossága

11 Konzervációbiológia Európai eredet: Középkori szemlélet (napjainkig?!) a természetes helyek haszontalanok, az ördög helyei, funkciójuk az ember kiszolgálása Gyarmatosítás idején vált szükségessé bizonyos természeti értékek megóvása, gazdasági szükséglet alapján (föld erózió, faállomány megóvás,...). (Mauritius 1769, 25% erdő, Tobago 20% erdő). India erdőrendszer a csapadék megőrzésért. Fajvédelem, vadszarvasmarha (Bos primigenius), ben lengyel védett terület e faj vadászata tilalmára - kipusztult, de ez a hely őrizte meg az európai bölényt.

12 Konzervációbiológia XIX. sz. végére indult meg a természetvédelem U.K.-ban. Természetvédő szervezetek, egyesületek (National Trust, 1895; RSPB 1899). Egerészölyv helyzete. Magyarország - hód kipusztulása 1854-ben. Erdőtörvények a XIX sz második felében, es első erdőtörvény, hasznos állatok és erdők védelmében, Kaán Károly tervei a védett természeti emlékekkel kapcsolatban.

13 Konzervációbiológia Amerikai eredet: - A vadon templon jellege (Emerson), - David Thoreau, az anyagi javak sokaságának szükségessége fontos? Walden Yellowstone, 1873 John Muir - Természetmegőrzési etika - a természeti értékek spirituális értékei fontoabbak az anyagi (pénz) értéknél. Kritika - nem demokratikus gondolat, intellektuelek - szegény munkások Gifford Pichot Természetiforrás megőrző etika - a természet az ember természeti erőforrása. Anyagi értéket adni a természeti dolgoknak. Védelem a jövő hasznosításáért. Fenntartható fejlődés. Aldo Leopold, Evolúciós-ökológiai tájetika Biológiai közösségek - szuperorganizmusok - a kicsinek is olyan szerepe van mint a nagynak a természetes rendszerek és ökológiai folyamatok egészségének fenntartása adja a legnagyobb hosszú távú hasznot az embernek. Adott helyen az ott kialakult közösség a legmegfelelőbb.

14 Konzervációbiológia Jelenlegi helyzet a KB-ben: Michael Solué - Az első KB konferencia 1978-ban Vezérelvek: - Az evolúciós gondolat jegyében szükséges tervezni, annak lehetőséget biztosítani kell - Nem szabad a változatlanságra törekedni - Az embert nem szabad kihagyni a megoldásokból

15 Konzervációbiológia Etikai alapok a KB-ben: - A élőszervezetek diverzitása jó - A populációk és fajok korai kihalása rossz - Az ökológiai komplexitás jó - Az evolúció jó - A biológiai diverzitásnak valódi, belső értéke van

16 Konzervációbiológia Természetvédelem 3-as feladata: - feltárás - megőrzés - helyreállítás

17 Biológiai sokféleség Három szint: - Genetikai - Taxon - Ökológiai

18 Genetikai sokféleség Genetikai diverzitás - Fajok közötti (sibling fajok Drosophila, ÉA piros keresztcsőrű fajok, 7faj) - Fajon belüli, populációk közötti (pl. káposzta és kutya félék) - Populáción belüli, egyedek közötti - Egyedeken belüli heterozigótaság és ezen lókuszoknak az allélon belüli aránya - Nagyobb fokú alkalmazkodási képesség (nyírfa araszoló lepke UK, nehézfémeket toleráló növények) - szélesebb élőhely használat 189 kétéltű faj

19 Genetikai sokféleség Genetikai diverzitás mérése Fenotípusos sokféleség izoenzimek számának mérése DNS szekvenálás Polimorfizmus (P) -polimorf gének aránya a populációban (a leggyakoribb gén aránya is kisebb, mint 95%) Bölények 5 egyed 24 gént vizsgáltak, csak 1 gén volt polimorf, 1/24=4.2%. Két allél, 2 heterozigóta, 3 homozigóta egyed. Heterozigocia (H) Lókuszonkénti (h0) és teljes genomra vonatkoztatott heterozigócia (H0) Bölénynél h0=2/5 0.4, H0=0.4/

20 Genetikai sokféleség Genetikai diverzitás mérése Fajon belüli genetikai diverzitás (Ht) H t =H s +D st Hs: egyes populációkon belül Dst: populációkon belül Polimorfizmus és heterozigócia pozitivan korrelál

21 Taxon sokféleség Taxon diverzitás fajszám Shanon-függvény H n i 1 pi *ln pi Ahol n: a fajok száma, pi: az i-ik faj relatív gyakorisága Egyenletesség E= H/Hmax, H/lnS

22 A Faj Ni pi relativ gyakorisag ln pi pi * ln pi 1/S ln (1/S) (1/S) * ln (1/S) széncinege kékcinege fekete rigó csuszka nagy tarkaharkály szajkó egerészölyv S 7 N 32 H Hmax E B Faj Ni pi relativ gyakorisag ln pi pi * ln pi 1/S ln (1/S) (1/S) * ln (1/S) széncinege kékcinege fekete rigó csuszka nagy tarkaharkály szajkó egerészölyv S 7 N 32 H Hmax E 0.637

23 Ökológiai sokféleség Ökológiai diverzitás Funkcionális csoportok diverzitása Élőhelyek (habitat) diverzitása folt diverzitás, gamma diverzitás

24 Biodiverzitás Természetvédelmi értékelésben a fajok nem egyenrangúak - Kocsányos Tölgy- akác - természetesség-ritkaság-veszélyeztetettség Kulcsfajok - csúcs ragadozók farkasok szarvasok, patások felszaporodása növényzet átalakulása - repülő denevér - ökoszisztéma-mérnök kulcsfajok - hód - növényevő állatok karibtenger korallzátonyok halfajok-diadema sünök algákat halászat és betegség algák felszaporodtak - Ficus fajok, stabil táplálék a gerinces fajok számára

25 Repülő kutyák a kulcsfajok eltűnése nagyarányú kipusztuláshoz vezethet Repülő denevérek (Pteropodidae család) faj, növények százainak kizárólagos megporzója - Déli Csendes-óceán szigetein élnek Trópusi fafajok megporzói, 186 növényfaj léte függ tőlük - A magok % ők juttatják el a talajra. - -Guam szigetén két faj már kipusztult, növényfajok nem hoznak termést, magoncok túl közel fejlődnek fafaj gazdasági jelentőség (pl. ében, mahagóni) - Erdők felújítása-nyílt területek átrepülése révén való magelszórásban jelentős szerep -Jelenlegi helyzet: -Vadásszák húsukért, sportból, a gyümölcsültetvényekben okozott kártért -Könnyű az akár 1 millió nagyságú csapatok búvóhelyeinek megtalálása -Vadászat a szaporodási időszakban -Nincs vagy nem megfelelő törvényi védettségük az élőhelyükön

26 Repülő kutyák a kulcsfajok eltűnése nagyarányú kipusztuláshoz vezethet -Védelmi programok: -Modell értékű program Mascarenes-szigeteken a Pteropus rodricensist faj esetében -Létszámuk az 1955-ös 1000 pl.-ról 100-ra eset vissza 1974-re -Erdei élőhelyeik csökkenése miatt éhezés és sérülések miatt től védett faj (CITES keretében is) -Élőhelyük védett lett, fatelepítési program -11 fogságban nevelt denevér kolónia sikeres alapítása -Az állomány helyzete stabilizálódott

27 Biodiverzitás 1992 Rio Konferencia Biodiverzitás mérésének szükségessége - Indikátorok - kompozíciós (fajösszetétel, diverzitás) - szerkezeti (pl. vegetáció struktúra) - funkcionális (anyagforgalom)

28 Biodiverzitás - Indikátorok - könnyen felismerhető - olcsón felmérhető - jól interpretálható adatok - zászlóshajók (panda, kalifornia kondor) - esernyők és egyebek (siketfajd)

29 Ideális indikátor faj jellemzői: - Egyértelmű taxonómiai státus - Jól ismert biológiai és életmenet-tulajdonságok - Jól ismert környezeti tűrőképesség és válaszok a változásokra - Széles elterjedtség - Korlátozott mozgékonyság - Kis genetikai és ökológiai variabilitás - Populációs trendek jól észrevehetőek - Specialista - Könnyen megtalálható és mérhető - Jelenítsen meg más (politikai, társadalmi, gazdasági) értéket

30 Biológiai diverzitás a föld különböző régióiban Leggazdagabb területek: - trópusi esőerdők, nagy fajszám-a rovaroknál - korál szirtek, számos törzsnél és osztálynál van nagy fajszám - nagy trópusi tavak, halak és más fajok nagy száma a gyors evolúciós radiáció révén - Mély tengerek, nagy stabilitású környezet - Trópusok szárazabb élőhelyei, bozótosok, gyepek, félsivatagok - Mérsékelt öv mediterrán területei, Dél-Afrika, Dél-Kalifornia, Délnyugat-Ausztrália, Földközi-tenger melléke Az adatok a taxonómusok adatai alapján. Kevés ismeret. Panamában egy terepi vizsgálat során gyűjtött bogarak 80%-a új volt a tudomány számára. Ez a legjobban feltárt trópusi régió jelenleg.

31 Biológiai sokféleség a földön A fajdiverzítás növekszik az egyenlítő felé. Venezuelában 305 emlős faj - Franciaország 113 (hasonló méret). Egy hektáron a Peru vagy Malaysia trópusi erdeiben 300 vagy több fafaj(10cm nagyobb átmérő) míg Európában 30 vagy kevesebb.

32 Biológiai sokféleség a földön

33 Miért a trópusok van a legnagyobb diverzitás? - Nagy biomassza produkció, nagy fajszám lehetősége (táplálék piramis) - A trópusokon több idő állt rendelkezésre a speciálizációra - Terület hatás nagyobb terület - Rapoport-szabály kisebb area, speciálisabb niche - Stabilabb klíma helyzet a mérsékelt övihez képest. Az olykor jelentős változások nem teszik lehetővé a túlzott specializációt. - A paraziták, ragadozók lényegesen nagyobb hatása jellemző, kis egyedszám, de változatos fauna, flóra - A trópusok meleg és nedves klímája kedvezőbb feltételeket biztosít az állat és növénycsoportoknak mint a mérsékelt övi hideg-meleg, száraz-nedves, vonulást, hibernálást igénylő klímája - Önmegtermékenyítés alacsony rátája

34 Trópusi esőerdők 7%-a a földnek, de a világ fajainak a felét. A rovarok esetében 90%, növények 66%, madarak 30%. Trópusi szigeteken. a nem tengeri madarak akár 78% (Új- Guinea) Korallzátonyok Ausztrália, Nagy Koral zátony, 8% a világ halfajainak, 0.1%-a a óceánoknak. Csak az izolált szigeteken van endemizmus (Hawaii, 20%)

35 Hány faj él a földön? Jelenleg faj ismert, de az újabb becslések alapján kb. 3-5 millió lehet. Évente 1-2% -al növekszik a megismert újonnan leírt gerinctelen fajok száma A rovarok a legkiterjedtebb, 750,000 van leírva. Egy fafajon kb 600 specialista rovarfaj él, a közel 50,000 trópusi fán akár 30 millió rovarfaj. Európában 6* több gombafaj, mint növény, de lehet, hogy a föld 270,000 növényfaján akár 1.7 millió gomba. A növény és rovar fajokra specializálódott baktérium, egysejtű, féreg, vírusok. Hengeresférgek, 80 faj (1860) 20,000 (1992) Akár millió faj, 10 millió Csak az utóbbi évtizedekben feltárt társulások - Lombkorona trópusi esőerdő - Tengerfenék - Földben

36 ..

37 Új módszerek és lehetőségek a sokféleség feltérképezésében.

38 A magyar bióta feltártsága - A világ jól feltárt része - A madarak esetében van a legnagyobb részesedés a világon található fajokhoz képest - Új fajok előfordulásának lehetősége

39 A biodiverzitás értéke Ökológiai gazdaságtan - gazdasági eredetű okok a megoldásnak is ezen a területen kell történnie Üzlet kölcsönösségen alapul Probléma a költségekből és előnyökből nemcsak a résztvevők részesülnek Externáliák szennyvíz/szemét Piacelégtelenség egyes csoportok előnyök a forrásfelhasználásban a társadalom kárára A károk figyelembevétele a költség-haszon számításnál olajfinomító Természeti értékek köztulajdonú erőforrások kicsi vagy no érték Közlegelők esete ÉRTÉKET KELL ADNI!

40 Költség-haszon elemzések Környezeti hatástanulmány - Bacuit Bay (Fülöp- szigetek) fakitermelés-halászat-túrizmus

41 Természeti erőforrások és GDP - Costa Rica 1980-ban kivágott erdők értéke több, mint amit az eladott fa után kaptak, a talajerózió 17%al csökkentette az agrár teljesítményt - USA, talajerózió évi 44 milliárd $ kár - Exxon Valdez katasztrófa 1989, 50 milló liter kőolaj - több milliárd takarítás nőt a GDP, de a természeti kár nem ismert

42 Természeti erőforrások és GDP ISEW Index of Sustainable Economic Welfare Fenntartható gazdasági jólét mutatószáma Lehet-e értéket adni mindennek? - Miként lehet mérni egy gyönyörű táj értékét - Korrupció melegágya -Közvetlen használati értékek (magánjavak) -Közvetett használati értékek (közjavak) -Potenciális érték -Létezési érték

43 Mennyit ér egy faj? Új liliom faj egy 25 ha területen 1. Nincs az ember számára ismert értéke, nem kell rá költeni (0$) 2. A faj értéke a fennmaradását biztosító terület árával arányos. Létezési érték 4000$/ha-> $ 3. Helyi kertész kizárólagos jogért fizetne, hogy termeszti a magok 10%-ból és öt évig értékesít. Termelői érték: 5000$/év-> $/5 év 4. Évente átlagosan 200 botanikus és természetkedvelő keresi fel a helyet, hogy megnézzék a növényt, 80$-t költve helybeni étkezésre, szállásra és ellátásra. Természeti túrizmus érték: 200*80$ ->16 000$/év->80 000$/5 év 5. Az utóbbi 10 évben 100 milliárd $ értékű termék növényfajból, 1 növényfaj potenciálisan $ értéket hozhat. Potenciális érték: $ 6. Lehet, hogy ez a növényfaj olyan anyag előállítására képes, amely az emberiség számára jelent óriási előnyt. Becsült érték: 100 billió $ vagy végtelenül nagy érték

44 . közvetlen használati érték (magánjavak) Fogyasztói használati érték pénz nélküli vadhús gyógyszer (80%-a a világ népességének) Termelői használati érték kaszkarabokor 1 millió a felvásárlás, de 75 milló a gyógyszer (hasajtó) eladási ára USA GDP 4.5% ebből Amazónia hosszabb távon előnyösebb ha gyümölcsöt és nyersgumit gyűjtenek, mint fát vágnak vagy marhát tartanak (6330 $/ha vs. 490$) - tenyészállatok, növények - biológiai növényvédelem kasszava-lisztbogár - gyógyszerek madagaszkári rózsameténg leukémia és vérrákok ellen szabadalmi díjak

45 kasszava-lisztbogár Kasszava gyökér Betelepítették Afrikába 200 millió ember napi fő kalóriafórrása Véletlenül betelepítették a kasszava-lisztbogarat A kasszava termés 80-90%-al csökkenti Növényvédő szerek nem segítettek Terjedése 300 km/év Hosszas keresés után találták meg az Aponagyrus lopezi parazotoid méhfajt Paraguay-ban, amely a petéit a lisztbogár petékbe rakja és a lárvát elpusztítja Csak ebben a lisztbogárban szaporodik A lisztbogár kártétele 95%-al csökkent

46 Közvetett használati érték közjavak haszon anélkül, hogy be kellene takarítani. Erdők - erózió - Nem-fogyasztói használati érték beporzó rovarok- víztisztítás CO2 megkötés

47 .

48 Közvetett használati érték - produktivitás - víz és talaj védelem - éghajlat - hulladék kezelés.

49 Közvetett használati érték - fajok közötti kapcsolat - tudományos, környezeti jelzők.

50 Közvetett használati érték - rekreáció.

51 . potenciális érték gyógyszer, tiszafa-rák, ginkgo- keringés, PCR enzim

52 létezési érték Mennyit fizetnének az emberek, hogy megmaradjon - USA 2.3 milliárd $ évente term.véd. Szervezeteknek - Évente az USA-ban akár 19$-t felajánlanának a fehérfejű rétisas védelmére (5 milliárd $/év)

53 Etikai értékek Minden fajnak van joga az élethez <-> ember minden másnál értékesebb.

54 Deep Ecology Életszinvonalhaz való ragaszkodás helyett az életminőség értékelése Minden élőlény egyenlő, mindegyiknek egyenlő joga van élete kiteljesítésének

55 A biodiverzitást veszélyeztető tényezők, kihalás, kihalással veszélyeztetettség Drámai folyamatok Szárazföldi Nettó Primer Produkció 50%-át az ember használja fel, a teljes NPP 25%-át. Extinkció kihalás A tenyésztett fajták esetében is (USA Zöldségváltozatok 97%-a) -Kihalás -Vadon kihalt -Helyileg kihalt -Ökológiai értelemben kihalt Speciáció- 1 millió évenként 1 család.

56 Kihalás sebessége a földtörténeti múltban Természetes kihalások, 5 átlagosan 27 millió évig tartó Ordovicium 50% Devon 30% Perm (250 millió évvel ezelőtt) 95% a tengerifajoknak legjelentősebb 50 millió év a pótláshoz Triász 35% Kréta Negyedidőszak már az ember is benne volt Napjainkban a 6. kihalási periódus

57 Napjainkban a 6. kihalási periódus. -első Ausztrália, Észak-, Dél-Amerika 74-86% a megafauna (44kg felett) kipusztult 1600-tól vannak adatok emlősök és madarak esetében között 10 évente között évente kihalással fenyegetett az emlősök és madarak 11%-a Természetes kipusztulás üteme, 10 millió fajjal számolva, évenként 1-10 faj Csak között 100 madár emlős faj pusztult ki, 1000-szer több faj ki, mint a természetes pusztulás e fajok esetében Fajképződés lassabb ütemű

58

59

60 Endemikus fajok fenyegetettsége Erdei fenyő-eurázsia mérsékelt öve Komodói varánusz Pilis len Szénás hegycsoport. Pl. Madagaszkár főemlősök 93%, békák 99%, növények 65% Kárpát-medence, magas endemizmus arány, edényesek 9%-a, csigák 30%-a Pannon régió Szigetek fenyegettsége Óceániai endemikus fajok 80%-a kihalt vagy kihalással fenyegetett Pozitiv összefüggés az ember szigeteken való jelenléte a kipusztulás között, Hawaii polinézek 50 madárfaj, 1778 európaiakkal együtt +24 kipusztult, 70% Stefen sziget, Új-Zéland földi álfakusz világítótorony őr macskája

61

62 Endemikus fajok fenyegetettsége. Tengerek és édesvizek Pusztán 4 tengeri emlős és egy osztriga kipusztulása ismert de Maláj félsziget 266 édesvízi halfajából 122 van meg, Észak-Amerika édesvízi halak és puhatestűek 30%-a fenyegetett. Gátak, folyószabályozás, szennyezés Viktória tó, Nílusi sügér betelepítés bölcsőszájú halak intenzív halászat

63 Viktória tó nílusi sügér 400 bennszülött halfaj Nílusi sügér betelepítése tól 1978-ban a fogások 2% nílusi sügér, ban 80% Bennszülött halfajok tömeges eltűnése Vízvirágzások gyakoriságának növekedése anaerob viszonyok már 25 m mélységben, korábban 60 m-nél még oxigén dús, vízi jácint megjelenése Sekély vízbe kényszerült fajok, bölcsőszájú halfajok csökkenése, szerves szennyezés, gyakoribb vízvirágzás

64 Kihalások sebessége a jelenkorban Trópusi esőerdők kitüntetett szerepe a kalkulációkban során növényfajok 15%-a, madarak 12%-a várható 10 millió fajjal számolva, esőerdők 1%-át évente kivágják, a fajok % pusztul ki, faj, naponta 68, óránként 3 faj között faj pusztulása Az 1980-ak évek végén jósoltnál kisebb mértékű pusztulás, de sok az élő holt Lokális kihalások Pl.UK ismert élőhelyek 67%-a elpusztult

65 Kihalással való fenyegetettség A ritka fajok jóval gyakrabban tekinthetőek veszélyeztettnek. Mikor tekinthető ritkának egy faj?

66 Kihalással való fenyegetettség A ritka fajok jóval gyakrabban tekinthetőek veszélyeztettnek. Mikor tekinthető ritkának egy faj? Élőhely igény elterjedés

67 Kihalással való fenyegetettség Feketelábú görény esete: - prérikutyák, zsákmány, számának drámai csökkenése az utolsó ismert vadon éálő kolónia kihalt közepén tenyésztés hat egyedből négy elpusztult a szopornyica oltás után - Újabbak a még szabadon élők közül, beltenyészeti problémák re vadon és fogságban elpusztult új kolóniát találtak nem nyúltak hozzájuk, fele elpusztult, újabb tenyésztési program - Sikeres tenyésztés, között 311 egyed - Sikertelen visszatelepítés, magas predáció - Erőteljes ragadozó kontrollal tudnak vadon élő kolóniákat kiallakítani

68 Kihalással való fenyegetettség -Kis areájú fajok -Egy vagy kevés populációval rendelkező fajok -Kis populációk -Csökkenő populációk -Kis egyedsűrűségű - Nagy territóriumu -Nagy testméretű -Rosszul terjedő -Vándorló -Kis genetikai diverzitású -Speciális élőhely igényű -K-stratégisták -Kolóniában élők -Embertől elszigetelten élő - Hasznosított

69 ..

70 Természetvédelmi kategóriák Kritikus kategóriák - Különösen veszélyeztetett, 50% esély a kipusztulásra 10év, 3 generáció - Veszélyeztetett, 20 %, 20 év 5 generáció - Sebezhető, 10% 100 év Különösen veszélyeztetett egyed - szap.egyed 50-80%-os csökkenés 10év - 100km 2 kisebb elterjedés - élőhely pusztulás - kereskedelmi hasznosítás Vörös lista Vörös könyv Kéklista

71 ..

72 Élőhelyek pusztulása, fragmentációja és leromlása -élőhelypusztítás -élőhely-fragmentáció -élőhelyleromlás (környezetszennyezés) -idegen fajok -fertőző betegségek Emberi tényező - Európa 15%-a maradt természetes év, 1milliárd-6milliárd ember Fokozott forráshasználat Fejlődő országok-növekvő instabilitás-rövid távú használat

73 Esőerdők pusztulása Fokozott forráshasználat a fejlett országokban USA az indiai átlag polgárhoz képest: - 43x több kőolajszármazékot - 34x több alumíniumot - 386x több papírt használ

74 . Trópusi erdők Dél-Amerikán kívül is jelentős csökkenések: Ázsiában jelentős csökkenés (Banglades, Sri Lanka, Vietnám, pozitív helyzet Malajzia, Indonézia Afrikában hasonló Gambia, Ghana, Ruanda vs. Kongó, Zimbabwe

75 Esőerdők pusztulása. Évente közel másfél magyarországnyi terület csökkenés Farmerek 61% Fakitermelés 21% Marhalegelő 11% Ültetvény 7% Hamburger Thaiföld takarmány 100 eha- 1millio Ha holland marhatartás Trópusi száraz erdők

76 Gyepek.

77 Vízi és vizes élőhelyek Mangrove Korallzátonyok. Elsivatagodás

78 Élőhely-fragmentáció Diszperzió és fragmentáció Szegélyhatás -mikroklimatikus -tűzveszély -fajok közötti kapcsolatok Erdei madarak állománycsökkenése US Ganajtúró bogarak Amazóniában

79 . -mortalitás növekedése - Magatartási hatások - Fizikia környezet - Kémiai környezet - Idegen fajok terjedése - További emberi élőhely pusztítás

80 . Szegélyhatás: - Mikroklimatikus változások - Tűzveszély - Fajok közötti kapcsolat - Fertőzés veszély

81 . Élőhelyleromlás Alomgyűjtés, vadkár Peszticidek Vízszennyezés Légszennyezés Globális klímaváltozás

82 Túlhasznosítás Már a lőfegyver előtt is jelentős - momo madár fejdísz Hawaii - nagytestű emlősök - nagytestű madarak Moa Új-Zéland Felbomlott önszabályozás - díszállat kereskedelem (10 milliárd $), díszhal millió egyed bálnák Maximálisan fenntartható hozam (MFH) Probléma: ez csak a felső határ lehet, Kanada 1980 tőke hal 1992 iparág megszűnt, munkahely Véletlen befogások teknősök, albatrosz/év long line. Nincs táplálék a túlhalászat miatt 173 millió óvszer Németorsz. 4 tonna korpafű bele tőkehal, ivarérettség 2 évvel vissza.

83

84 ..

85 Idegen fajok - gyarmatosítás - Kertészet, mezőgazdaság - véletlen behurcolás - Biológiai védekezés tűzhangya szigetek kecske, magrove sikló vizes élőhelyek vizi jácint, oposszumrák zebrakagyló Kaszpi-tengerből 224.old Honos, de az emberi hatásra szaporódó fajok (róka) Bolygatott élőhelyek szerepe Hibridizáció kékcsőrű réce GMO Betegségek Madárinfluenza Darvak, rothadó mogyoró Mauritius galamb Szilfavész, szú faj által terjesztett gomba

86 ..

87 ..

88 ..

89 Kihalási örvények. Kis populációkkal vagy a csökkenő létszámú populációkkal kell foglalkoznunk? Small population paradigm (SPP) < - > Decliining population paradigm (DPP)

90 Populációvédelem elméleti és Vizsgálati szempontok: -Élőhely - Diszperzió - Biológiai kölcsönhatások - Morfológiai jellemzők - Élettani jellemzők - Demográfiai jellemzők - Viselkedés - Genetikai jellemzők Információk gyűjtése - Irodalom - Publikálatlan irodalom - Terepi megfigyelés Monitorizálás gyakorlati alapjai

91 Populációk, társulások és a környezet állapotának követése Biodiverzitás Monitorozás Biodiverzitás monitorozás <-> Biomonitoring Biodiverzitás monitorozás: Adott fajok, populációk, társulások állapotának és trendjeinek figyelése Biomonitoring: Populációk, fajok, faj együttesek alkalmazása a fizikiakémiai környezet állapotváltozójának jelzésére Felmérési típusok: - Vizsgálat (Survey): rövid időtartamú standard eljárást használó felmérés - Hosszú távú vizsgálat sorozat (surveillance): hosszú távú adatsorok gyűjtése, az eredményekre vonatkozóan nincs elvárás - Monitorozás: Rendszeres felmérés, célja a standarddal való egyezés igazolása/elvetése, az esetleges eltérések és mértékük feltárása

92 Biodiverzitás Monitorozás Célok: Törvények és egyéb intézkedések hatásosságának értékelése Szabályozást kiszolgáló monitoring Korai vészjelzés

93 Biodiverzitás Monitorozás - Önkéntesek részvételének fontos szerepe van költséghatékony megoldás - Adatok ellenőrzését, feldolgozását szakértők végzik - Egységes térképhálózatot használnak (pl. UTM)

94 Biodiverzítás monitorozás Magyarországon A Rió-i egyezmény aláírása után (1994) kezdődött meg egy országos monitorozó rendszer kialakítása Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Célja: - Pontos adatok hazánk élővilágáról - Különböző szerveződési szinteken értelmezhető biológiai sokféleség állapotáról és időbeli változásáról A rendszer támogatja mind a trendmonitorozás, mind a hipotézistesztelő monitorozás 1997-ben 11 kötetes kiadványban foglalták össze a hazai biodiverzitás monitorozással kapcsolatos módszertani ajánlásokat.

95 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Informatikai alapozás (pdf) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer (pdf) Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok (pdf) Növényfajok (pdf) Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak (pdf) Bogarak (pdf) Lepkék (pdf) Kétéltűek és hüllők (pdf) Madarak (pdf) Emlősök és a genetikai sokféleség monitorozása (pdf) Élőhely-térképezés, 2. módosított kiadás (pdf) új!

96 MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Országos Biodiverzitás Monitorozó program nagyszámú önkéntes bevonásával

97 Madár monitorozás jellemzői hazai helyzet Hosszútávú adatsorok, pl. fehér gólya 1941-től (Lovászi 1998) Az MME 1974-es megalakulását követően országos programok, Madármonitoring Központ Vízimadár felmérés (Faragó 2006) Ponttérkép program (Haraszthy 1984, Hagemeijer & Blair 1997) Actio Hungarica, CES (Csörgő et al. 1998) Dán-rendszerű Énekesmadár program (Waliczky 1991) Ritka és Telepesen fészkelő Madarak Monitoringja (RTM) (Szép & Waliczky 1993) Mindennapi Madaraink Monitoringja (Szép & Nagy 2002) NBmR (Báldi et al. 1997) Élőhelyek átalakulását vizsgáló programok, Szigetköz, Kis- Balaton (Báldi et al. 1999) Integrált monitoring vizsgálatok (Szép 2003)

98 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, Madarak Célok: Megbízható adatok az ország élővilágának, a különböző szerveződési szinteken létező sokféleségnek Állapotáról Változásáról Segíteni a természetvédelmi szervek tevékenységét, az ország környezet-és természetvédelmi politikáját, döntéshozást, biológiai erőforrásokkal történő gazdálkodást Monitorozandó objektumok megfelelően kell reprezentálniuk: Ritka és értékes élőlényeket, társulásaikat Hazánk élővilágára, élőhelyeire jellemző közönséges, gyakori fajokat, társulásokat Emberi tevékenység/környezeti tényezők által közvetlenül veszélyeztetett élőlények, élőlényegyüttesek

99 NBmR madarak alkalmazás Rendszeres felmérési, monitorozó munka beindulása a Nemzeti Parkokban Elsősorban a védett területeken Főként a védett területek kezelését kiszolgáló adatgyűjtés Főként a Nemzeti Parkok munkatársai bevonásával Főként az NBmR által javasolt módszerekkel Nemzeti Parkonként eltérő, a helyi lehetőségekhez és igényekhez igazodóan változó módszerek alkalmazás Gyűjtött adatok jelentős részben számítógépen nyilvántartva Az MME országos szintű Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja (RTM) MME a védett területeken kívül folytatja a munkát Főként nagyszámú önkéntesek bevonásával NBmR protokol alapján, egységes módszerrel Adatok számítógépes nyilvántartása Hazai és nemzetközi szintű együttműködés a magyar fészkelő állományok helyzetével kapcsolatosan (Birds in Europe kötetek) Forráshiány az önkéntesek munkájának szervezéséhez, országos szintű állomány adatok nyilvántartásához

100 NBmR madarak alkalmazás Eredményes együttműködés a tiszai ciánszennyezés madarak ért hatásainak feltárására ( ) NATURA 2000, SPA területek tervezése során Fajvédelmi programokkal kapcsolatos adatgyűjtésekben Szükséges a védett és nem védett területek állományainak együttes vizsgálata

101 Magyarország Az EU új tagja 2004-től Nagyon fontos lehetőség a.. Számos a természeti állapotot kedvezőtlenül befolyásoló hatás: Lényegesen több pénz a mezőgazdaságban, mint a korábbi évtizedekben Lényegesen intenzívebb és kiterjedtebb infrastruktúrális fejlesztések

102 1. Mesterséges felszinek 2. Mezőgazdasági területek 3. Erdők és természetközeli területek 4. Vizenyős területek 5. Vízfelületek Élőhelyek %-os aránya Magyarországon Élőhelyek aránya Magyarországon a Corine Landcover alapján

103 Állománytrendek, Anglia Mezei pacsirta

104 Állománytrendek, Anglia Mezei veréb

105 Jelentős kihívások a Biodiverzitás Monitorizálásban a XXI.század elején Magyarországon EU csatlakozás Jelentős változások a legjelentősebb hazai élőhelyen, mezőgazdasági területek Jelentős, nagy területekre kiterjedő infrastruktúrális beruházások (autópályák, utak, település fejlesztések, stb) Globális klímaváltozás és következményei

106 A kihívásoknak megfelelő biodiverzitás monitorizálás feltételei Az ország főbb élőhelyeinek természeti állapotára országosan és regionálisan reprezentatív adatgyűjtés Az EU más államaiban folyó hasonló célú munkákkal való kompatibilitás és együttműködés a felmérések és elemzések során Rendszeres (éves) gyakoriságú, más adatbázisokkal (GIS) együttesen kezelhető, statisztikailag sokoldalúan kontrollálható, elemezhető trend adatok biztosítása

107 Madarak kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban Megfelelő indikátor szervezetek regionális és országos szinten Nagy számban fordulnak elő a legkülönbözőbb élőhelyeken Intenzíven kutatott élőlénycsoport Európai nemzetközi szakmai szervezetek, ajánlások,standardok: EBCC, EURING, BirdLife Időben, térben és mennyiségben kiterjedt visszamenőleges adatok Más élőlényekhez képest kisebb költséggel és rendszeresen (évente) gyűjthető adatok legnagyobb önkéntes felmérő hálózatok A közvélemény által legismertebb élőlénycsoport jelentős érdeklődés

108 Madarak kitüntetett szerep a biodiverzitás monitorozásban Európában Madár Monitoring Programok Európa 18 országában Standard felmérő és statisztikai elemző módszerek (TRIM) az állományváltozások elemzésére Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring program (EBCC) a biodiverzitás monitorozására

109 Pán-Európai Gyakori Madár Monitoring Gyakori madarakra fókuszál Véletlen alapon történő mintaterület kijelölés országosan és regionálisan Kiterjedt önkéntes felmérő hálózat Reprezentatív adatok a főbb élőhelyeken mutatkozó állomány trendekről Biodiverzitás Indikátorok a főbb élőhely típusok állapotáról

110 Biodiverzitás Indikátor Mezőgazdasági élőhelyek specialistái (EBCC) (Közép-Európa): tengelic, örvös galamb, citromsármány, vörös vércse, búbos pacsirta, füsti fecske, tövisszúró gébics, sordély, sárga billegető, mezei veréb, rozsdás csuk, vadgerle, seregély, mezei poszáta, bíbic, mezei pacsirta Erdei élőhelyek specialistái (Közép-Európa): erdei pityer, rövidkarmú fakusz, meggyvágó, kis fakopáncs, fekete harkály, örvös légykapó, kormos légykapó, szajkó, kerti geze, nyaktekercs, fülemüle, szürke légykapó, sárgarigó, fenyves cinege, kék cinege, barát cinege, kerti rozsdafarkú, csilp-csalp füzike, sisegő füzike, zöld küllő, erdei szürkebegy, sárgafejű királyka, csuszka, kerti poszáta Egyéb gyakori fajok: őszapó, egerészölyv, kenderike, zöldike, csóka, dolmányos varjú, kakukk, nagy fakopáncs, nádi sármány, vörösbegy, erdei pinty, barázdabillegető, széncinege, fitisz füzike, szarka, barátposzáta, ökörszem, fekete rigó, énekes rigó, szőlőrigó, búbos banka

111 Biodiverzitás Indikátor RSPB/EBCC/BirdLife A döntéshozók és a közvélemény számára a természeti állapot helyzetének jellemzése - könnyen értelmezhető módon Átlag (±SE) populációs index az adott élőhelyre jellemző fajok populáció indexei alapján minden évre TRIM alapján számolt faj populációs indexek felhasználásával Egységes európai fajlista a vizsgált csoportok esetében

112 Biológiai sokféleség megőrzése Magyarországon NATURA 2000 területek az ország területének közel 20%-a Rendkívüli jelentőségű, hogy mi történik az ország maradék 80%-án Országos és regionális információkra van szükség a biodiverzitás állapotáról

113 Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), Gyakori madarak random mintavételezésen alapuló monitorizálása (MMM) Európai Pilot program közel 1000 magyar önkéntes felmérő közreműködésével, az RSPB, EBCC támogatása ( ) és a KvVM (NBmR) hozzájárulása (2004-) révén - Szép, T. and Gibbons, D Monitoring of common breeding birds in Hungary using a randomised sampling design. The Ring 22: Szép, T. és Nagy, K Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest Az első országos, általános madarakon alapuló biodiverzitás monitoring program Közép-, Kelet-Európában: Megfelelő mintavételezési módszerrel Standard felmérési módszerrel Gyakori fajokat vizsgáló Reprezentatív adatok az ország főbb élőhelyeiről és régióiról

114 Terület kiválasztása I. Szemi-random kiválasztása a felmérendő 2.5*2.5km-es UTM négyzeteknek A megfigyelő min. 100 km 2 területe(ke)t ad meg, amelyen belül Random módon jelölik ki a 2.5*2.5 km UTM felmérendő négyzete(ke)t

115 Terület kiválasztása II. 15 felmérési pont kiválasztása az UTM négyzeten belül, a Latin négyzet módszer alapján - reprezentatív Térképek a pontos helyszín megadásához

116 Standard felmérési módszer Felmérés a pontokon: - 5 perces számlálás minden ponton két alkalommal egy évben - Madarak számolása és helyzetük ábrázolása - Élőhelyek térképezése (Á- NÉR) 100m sugáron belül

117 Felmérők fajfelismerés vizsgálata Minden évben a felmérő önkénteseknek nyilatkozni kell arról, hogy a Magyarországon előforduló fajokat miként tudják felismerni - Miként tudja felismerni az adott fajt? Csak látvány alapján Csak hang alapján Látvány és hang alapján Bizonytalan a felismerésben Mi az oka az adott faj hiányának az adott területen: 1- valós hiány, nem fordul ott elő 2- A felmérő bizonytalan az adott faj azonosításában

118 Több, mint 1000 regisztrált felmérő Egyedülálló adatbázis (8 millió rekord) Évente átlagosan ~ 300 db felmért négyzet (Az ország területének 2%-án rendszeresen!)

119 Az élőhelyek eloszlása az MMM-ben felmért területeken és országosan a Corine Landcover alapján Élőhelyek %-os aránya az adott területen 1. Mesterséges felszinek 2. Mezőgazdasági területek 3. Erdők és természetközeli területek 4. Vizenyős területek 5. Vízfelületek Ország teljes területe Felmért terület

120 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -2.6% (±0.6%) (P<0.05)

121 Mezei pacsirta

122 Állománysűrűség európai léptékben mezei pacsirta állománysűrűsége (prepared by Henk Sierdsema, EBCC/SOVON 2005).

123 Mezei pacsirta

124 Évi változás átlagos értéke: -7.5% (±1.4%) (P<0.05)

125 Évi változás átlagos értéke: -10.1% (±2.5%) (P<0.05)

126 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -8.2% (±1.6%) (P<0.05)

127 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -7.7% (±1.8%) (P<0.05)

128 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -6.2% (±2.2%) (P<0.05)

129 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -8.8% (±2.3%) (P<0.05)

130 Csökkenést mutató fajok Évi változás átlagos értéke: -2.1% (±0.9%) (P<0.05)

131 Gyarapodást mutató fajok Évi változás átlagos értéke: 3.5% (±0.9%) (P<0.05)

132 Állomány trendek a fészkelő fajoknál között (statisztikailag szignifikáns, p<0.05): (piros szín: hosszútávon vonuló fajok): - 4 faj erős csökkenés évi 5%-t meghaladó csökkenés -erdei pacsirta, molnár fecske, réti tücsökmadár, kerti poszáta - 19 faj mérsékelt csökkenés - fürj, piroslábú cankó, kakukk, gyurgyalag, búbosbanka, közép fakopáncs, búbos pacsirta, mezei pacsirta, füsti fecske, cigánycsuk, berki tücsökmadár, foltos nádiposzáta, énekes nádiposzáta, fitiszfüzike, szürke légykapó, rövidkarmú fakusz, kis őrgébics, házi veréb, csicsörke - 15 faj mérsékelt növekedés -parlagi galamb, balkáni gerle, nyaktekercs, sárga billegető, házi rozsdafarkú, énekes rigó, barátposzáta, őszapó, barátcinege, dolmányos varjú, mezei veréb, erdei pinty, zöldike, meggyvágó, nádi sármány - 3 faj erőteljes növekedés - évi 5%-t meghaladó növekedés - nagy kócsag, szürke gém, örvös légykapó

133 EBCC európai agrár indikátor Farmland Bird Indicators (FBI) Vörös vércse, Fogoly, Bíbic, Vadgerle, Búbosbanka, Búbos pacsirta, Mezei pacsirta, Füsti fecske, Parlagi pityer, Réti pityer, Sárga billegető, Rozsdás csuk, Cigánycsuk, Mezei poszáta, Töviszúró gébics, Kis őrgébics, Vetési varjú, Mezei veréb, Csicsörke, Kenderike, Citromsármány, Sordély EBCC európai erdei indikátor Karvaly, Kék galamb, Fekete harkály, Közép fakopáncs, Kis fakopáncs, Erdei pityer, Kerti rozsdafarkú, Sisegő füzike, Csilp-csalpfüzike, Sárgafejű királyka, Örvös légykapó, Kormos légykapó, Barátcinege, Kormosfejű cinege, Csuszka, Rövidkarmú fakusz, Szajkó, Megyvágó

134 Főbb élőhelyek helyzete Európában a gyakori madarak alapján Agrár Erdei

135 Agrár élőhelyek helyzete Európában a gyakori madarak alapján Régi EU országok Új EU országok

136 Főbb élőhelyek helyzete Magyarországon a gyakori madarak alapján (EBCC fajlista alapján)

137 Száz leggyakoribb fészkelő faj csoportjai vonulási stratégia alapján Állandók: Balkáni fakopáncs Balkáni gerle Barátcinege Búbos pacsirta Csuszka Dolmányos varjú Egerészölyv Fácán Fekete harkály Fogoly Házi veréb Héja Holló Karvaly Kis fakopáncs Közép fakopáncs Mezei veréb Nagy fakopáncs Őszapó Parlagi galamb Rövidkarmú fakusz Sordély Szajkó Szarka. Vetési varjú Zöld küllő Részlegesen vonulók: Bölömbika Citromsármány Erdei pinty Fekete rigó Kék cinege Kenderike Léprigó Megyvágó Nádi sármány Ökörszem Szárcsa Széncinege Tengelic Tőkés réce Vörös vércse Zöldike Rövidtávon vonulók: Barátposzáta Barázdabillegető Bíbic Búbosbanka Cigánycsuk Csicsörke Csilpcsalpfüzike Dankasirály Énekes rigó Erdei pacsirta Fürj Házi rozsdafarkú Kárókatona Kék galamb Mezei pacsirta Nagy kócsag Örvös galamb Piroslábú cankó Réti pityer Seregély Vadgerle Vörösbegy Hosszútávon vonulók: Bakcsó Barna rétihéja Berki tücsökmadár Cserregő nádiposzáta Énekes nádiposzáta Erdei pityer Fehér gólya Fitiszfüzike Foltos nádiposzáta Fülemüle Füsti fecske Gyurgyalag Hantmadár Kabasólyom Kakukk Karvalyposzáta Kerti geze Kerti poszáta Kis őrgébics Kis poszáta Mezei poszáta Molnárfecske Nádi tücsökmadár Nádirigó Nyaktekercs Örvös légykapó Partifecske Réti cankó Réti tücsökmadár Rozsdás csuk Sárga billegető Sárgarigó Sisegő füzike Szürke légykapó Töviszúró gébics Vörös gém

138 Fészkelő fajok csoportjai a vonulási stratégiák alapján

139 Fajok intenzív kutatása túl a kutatási munkán Három aktivistává vált főemlőskutató

140 Jane Goodall

141 Gombe Nemzeti Park

142 Dian Fossey

143 Vulkánoes Nemzeti Park

144 Birute Galdikas

145

146 Metapopulációs struktúra feltárása.

147 Populáció-életkpességi analízis PVA (Population Viability Analysis). Adott populáció milyen valószínűséggel képes fennmaradni az adott élőhelyen Elefánt példa (Tsavo)

148 Populációéletképességi analízis PVA (Population Viability Analysis). Probléma adatok minőségétől való jelentős függés PVA típusok, analitikus, determinisztikus, sztochasztikus, metapopulációs

149 Új populációk létrehozás Először a pusztulás okainak megszüntetését kell megoldani! - visszatelepítési - gyarapítási - bevezetési programok - szabadon bocsátott állatok viselkedése Oroszlán majmocskák programja.

150 Új populációk létrehozási programjainak. tanulságai 198 program eredményének elemzése alapján - Nagyvadak sikeresebbek, mint a veszélyeztetett érzékeny fajoknál - Jó minőségű helyeken sikeresebb - A hagyományos élőhely szívében nagyobb siker, mint a periférián - Vadon befogottaknál sikeresebb, mint a fogságban tartottaknál - Növényevők sikeresebbek egyed szabadon engedése az optimális - végveszélyben lévő kétéltűek és hüllőknél kis siker - Esettanulmányok - Kékcsőrű réce - Ürge - Európai hód - Növények visszatelepítése, rendkívül nehéz

151 Fajvédelmi programok - Magyarországon a madarak esetében zajlanak a legkiterjedetebben - Fehér gólya - Túzok - Kerecsensólyom - Parlagi sas - Kékvércse (

152 Ragadozó madarak Magyarországi védelmi programjai Parlagi sas Kék vércse Kerecsen sólyom

153 Erdőgazdálkodás Mezőgazdálkodás Lelövés Illegális kereskedelem Turizmus Tojásgyűjtés Mérgezés Parlagi sas VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK:

154 Kerecsen sólyom Élőhelye: Európában és Ázsiában honos Jellemzése: Testhossz cm Ragadozó Nem épít fészket

155 VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés Mezőgazdálkodás Erdőgazdálkodás Illegális kereskedelem Mérgezés Lelövés

156 VÉDELMI CÉLKITŰZÉS Cél a jelenlegi állomány megőrzése Az élőhelyi és a szaporodási feltételek biztosítása FELADATOK Jogi szabályozás Gyakorlati védelem Kutatás és monitoring Tudatformálás és propaganda

157 EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK: Az MME a kerecsensólyom védelmére kidolgozott programját a természetvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben kívánja megvalósítani. Tevékenységük elsősorban a nem védett területekre koncentrálódik.

158 Kék vércse Élőhely: Kelet-Európában és Ázsia déli részén honos Testhossza 30 cm Síkvidéki erdőkben fészkel Fészket nem épít

159 VÉDELMI HELYZET Magyarországon fokozottan védett Vörös Lista szerint csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik

160 VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Varjútelepek megszűnése Táplálkozó- és fészkelő területek megszűnése Áramütés Ragadozók kártétele Lelövés Mérgezés

161 VÉDELMI CÉLKITŰZÉS A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja az, hogy a további fogyatkozását megállítsa, 2000 pár visszaállítása. A meglévő kolóniák hosszú távú fenntartása. Jogi szabályozás Gyakorlati védelem Kutatás és monitoring FELADATOK Tudatformálás és propaganda

162 EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEK, SZEMÉLYEK Az MME a kékvércsevédelmi programját a természetvédelmi hatóságokkal szoros együttműködésben kívánja megvalósítani.

163 Kékcsőrű réce visszatelepítés 1980-as évek Magyarország, sikertelen.

164 Hód visszatelepítési program - sikeres.

165 Ex situ védelem A legjobb módszer az in situ védelem Alacsony populáció méret esetén szükséges az ex situ Elsők Dávid szarvas, Przewalski ló Állatkertek, vadasparkok, akvárium botanikus kertek, arborétumok, magbankok

166 Ex situ védelem Ex situ pozitívumok: - Pontosabb információk - jobb bemutathatóság PR negatívum: - rendkívül költséges 50* drágább az elefánt, fekete orrszarvú, mint a terepen Korlátjai: -Populáció méret - Alkalmazkodás - Tanulási készségek - Genetikai változatosság - Folytonosság pénzhiány - Koncentráció katasztrófa rizikó Állatkertek karizmatikus fajok figyelem felhívás

167 Óriáspanda Ailuropoda melanoleuca

168

169

170

171

172 Panda védelem

173 ..

174 . Beltenyészetség problémája

175 Az 1 millió fajból 3000 van ex situ. A fajok nagyrésze vadon élőkből, USA 100 önfenntartó populáció Tenyésztési programokban fajonként egyeddel 2000 emlős fajt lehetne megőrízni IUCN speciális csoportja tanácsadás Pótanyás nevelés, mesterséges keltetés, mest. Megtermékenyítés, embrióátültetés ISIS Nemz. Fajnyilvántartó Rendszer beltenyésztés ellen 48 ország 405 egység, 4200 faj egyed Háziállat fajok Akváriumok

176 Botanikus kertek, arborétumok, magbankok helyen, faj 4 millió pd. Specializálódnak Hazai legnagyobb Vácrátót, világon UK Kew Garden Ismeretek szerzése, szakértők, közvélemény Mérsékelt öv túlreprezentált Magbankok Főként a mezőgazdasági növényekre- 15% a világ fajainak nem tárolható a magja Termesztett fajok diverzitás hot spotjai Korrekt üzlet szükségessége az országok között

177 SSE fajta megőrzés Botanikus kertek, arborétumok, magbankok

178 Termesztett fajok diverzitás hot spotjai Botanikus kertek, arborétumok, magbankok Korrekt üzlet szükségessége az országok között

179 Magmintavétel irányelvei: Botanikus kertek, arborétumok, magbankok 1. kihalás, unikumok, visszatelepíthetőek, ex situban tenyészthetőek, potenciális gazd. Érték 2. fajonként 5 pop.ból, reprezentatív legyen 3. pop.-ént egyed 4. db függ a mag tulelestol 5. kis szap. ajoknal kevesebb magot Fák Megfelelő szaporító anyag, Mo.- on 6 tájegység

180 Természetvédelem a gyakorlatban IUCN rendszere 1. vadon területek, szigoruan védettek, a- kutat, monitor, b- rekreacio 2. NP nincs kereskedelmi hasznalat 3. Természeti emlék 4. Kezelt termved. Terulet 5. tájvédelmi körzet 6. Védett területek, fenntartható termelés

181 Természetvédelem a gyakorlatban Tengerek Oceánok - torkolatoknál 3 legnagyobb - Nagy Korallzátony Tengeri Park - Galapágos Tengeri Park - Északi Tengeri Rezervátum Magyarország NP Tájvédelmi K. Természetvédelmi terület Természeti emlék Ex lege védett területek Bioszféra rezervátumok magterület puffer Erdőrezervátum Első debreceni Nagyerdő ig 9.17% védett, ha NATURA 2000 területekkel, 20%-a védett

182 Hatékonyság. Kitüntetett pontokon: - magassági grádiensek - geol. form. Egymásra helyeződnek - Geol. idős helyek - Szűk keresztmetszetű erőforrások trópusok a védett területeken a madárfajok 80%-a található Reprezentativitás Ad hoc terület kijelölés veszélyei: - nem reprezentatív

183 Védett területek létrehozása. Lépések - régió élővilágának és élőhelyeinek leírása, adatok összegzése - prioritások, természetvédelmi célok meghatározása - jelenlegi védett területhálózat mennyiben szolgálja - célok elérése érdekében új területek kiválasztása - védettségi kategóriák meghatározása - védett terület tervezése - VT létrehozása, kezelések - abiotikus és biotikus állapot monitorizása, célállapottól való eltérés korai jelzése - szükséges intézkedések megtétele

184 Védett területek létrehozása. Prioritások ad hoc kijelölés - Fajgazdagság - Indikátor csoportok gazdagsága - Magasabb rendszertani egységek gazdagsága - Endemizmus - Veszélyeztetettség - Biogeográfiai régiók, közösségek Hot Spotok

185 Védett területek létrehozása. Hot Spotok

186 . Gap-elemzés GIS alkalmazásával

187 Helykiválasztó algoritmusok: - Komplementaritás - reprezentativitás - Flexibilitás több hálózat is lehet - Pótolhatatlanság. A kiválasztás gyakorlata továbbra is ad hoc jellegű - sok pénz szükséges az adatokhoz és a szakemberekhez Védett terület tervezése hosszú utazásra való felkészülés - Szigetbiogeográfia sziget mérete és távolsága befolyásolja fajszámot MacArthur és Wilson dinamikus egyensúlyi szigetbiogeográfia elmélete (DESZE) - terület és fajszám - izolációs hatás, távoli szigeteken kevesebb faj él - fajkicserélődés, egy faj egy másik kihalása után telepszik meg - Lépegető kövek stepping stones

188 Kedvező és kedvezőtlen terület típusok. SLOSS vita néhány nagy vagy sok kicsi terület Tájökológia jelentősége a szigetek közötti mátrix szempontjából Kis területek is hasznosak lehetnek, de pufferzóna szükséges

189 ..

190 Természetvédelmi kezelés. Paradigma váltás régi, egyensúlyi, zárt rendszerek, önfenntartó rendszerek Mettler erdő New Jersey, tölgyes, avar tüzek fontossága

191 Természetvédelmi kezelés Élőlényközösségek reagálása a zavarásra függ azok alábbi képességeitől: - Perzisztencia - Reziliencia - Rezisztencia E képességek különbözőek az eltérőek szukcessziós stádiumok között

192 Partifecske populáció nagysága a Tisza magyar szakaszán Jelentős éves ingadozás, alacsony állománynagyság 1998 óta

193 Fészkelőhelyek számának és méretének eloszlása a Tiszán Nagy méretű és sűrűségű szakadófalak alacsony és csökkenő száma a Közép-, és Alsó-Tiszán között, nincs lehetőség nagy telepekre

194 Állomány eloszlása a Tiszán Fészkelő állomány jelentős csökkenése Közép-, Alsó-Tiszán között, telepek mérete az optimális alatt kis fészkelési siker