T o x I n f o. ingyenes kiadvány. ToxInfo Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság

Átírás

1 Bevezető Menü T o x I n f o A következő szám tartalmából ONLINE KÉ MIAI BIZTONSÁ GI TANÁCSADÓ ingyenes kiadvány 2010/1 Minden jog fenntartva! G azdaságfejlesztési O peratív Program Vállalati innováció kategória Bővebb információ a projektről: Beruházás összköltsége: HUF Projekt időszak: ToxInfo Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság 1143 Budapest, Eleonóra utca 8. Adószám: Tel., EU adószám: HU mailto:toxinfo@toxinfo.hu Statisztikai szám: S274S Web: Cégjegyzékszám: /5

2 Bevezető A k é m i a i b i z t o n s á g a l a p k é r d é s e i A REACH (Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete) közelmúltban történt bevezetése alapjaiban változtatta meg a veszélyes anyagokra/készítményekre (továbbiakban: keverék) vonatkozó eddigi előírásokat, ezáltal nem kevés fejtörést és nem utolsó sorban többlet kiadást okozva a piac szereplőinek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy maguk a szakértők is ellentmondásos információkat hangoztatva fokozzák a bizonytalanságot abban a tekintetben, hogy pontosan mit és hogyan kell tenniük a cégeknek ahhoz, hogy tevékenységüket a jövőben is zavartalanul folytathassák és egy hatósági ellenőrzésnek is bátran vethessék alá magukat. adatlap továbbra is az egyik legfontosabb kísérő dokumentuma a veszélyes anyagoknak/keverékeknek. A REACH bevezetése óta, a biztonsági adatlap kapcsán is több ellentmondásos véleménnyel találkoztunk. A REACH szakértők gyakran esnek abba a hibába, hogy kizárólag a szóban forgó rendelet szemüvegén keresztül tekintve a világra, a REACH mindenhatóságát hangoztatják. Sőt, nemegyszer találkoztunk olyasfajta vélekedéssel, hogy a hazai szabályozás gyakorlatilag nem is létezik. Természetesen a REACH fontosságát mi sem vitatjuk, de megpróbálunk ennél messzebbre nézve árnyaltabb képet alkotni. Mindennapi munkánk során találkozunk az, az ÁNTSZ, az ügyfeleink és a szakértő kollégák problémáival, véleményével, álláspontjával. Mindezek ismeretében fontosnak éreztük, hogy a biztonsági adatlapokra és az alapvető kémiai biztonsággal összefüggő, eddig evidensnek tekintett előírásokat, kötelezettségeket újra áttekintsük. A legfontosabb kérdések, amelyek tisztázásra várnak: Mely nak kell megfelelnie az adatlapoknak? Milyen nyelven kell a biztonsági adatlapot biztosítani a vevőinknek? Kinek a kötelessége a magyar nyelvű biztonsági adatlap elkészítése? A REACH egységessé tette-e oly mértékben az adatlapokat, hogy most már elegendő csak lefordítani azokat? Létezik-e még a magyar jogrendszerhez adaptált biztonsági adatlap? Mikor szükséges aktualizálni a biztonsági adatlapot? Ki a felelős az adatlapban közölt információkért? Mi a hatósági gyakorlat az adatlapok ellenőrzése során? A REACH hatására megváltozott-e az eddigi i gyakorlat?

3 : Változatlanul követelmény maradt a biztonsági adatlap magyar "nyelvűségének" kötelezettsége, vagyis a Magyarországon gyártott veszélyes anyag/keverék gyártója, illetve Magyarországon veszélyes anyagot/keveréket forgalomba hozó a professzionális felhasználásra szánt termékek esetén a vevő rendelkezésére bocsátja a magyar nyelvű biztonsági adatlapot (és elvégzi a szükséges eket, ha szükséges). A vonatkozó jogszabály az adatlap formai és tartalmi elemeivel kapcsolatban a REACH rendeletet jelöli meg elsődlegesen, de mint majd később látni fogjuk, az adatlap készítéshez egyéb at is figyelembe kell venni. Jogszabályi háttér: évi XXV. törvény a kémiai biztonságról: 1. (2) f) Biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum. A REACH 31. cikkének fontosabb megállapításai: 1) Az anyag vagy készítmény szállítója az anyag vagy keverék átvevőjét ellátja a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal. 3) Biztonsági adatlapra akkor is szükség van, ha a készítmény nem veszélyes, de tartalmaz veszélyes anyagot (gáznemű: 0,2 V%, nem gáznemű: 1 m%, ha ez az anyag PBT, akkor: 0,1 %), vagy közösségi munkahelyi expozíciós határértékkel (!) rendelkezik. 8) adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.

4 A magyar nyelvű biztonsági adatlap biztosításának kötelezettsége Egyes REACH szakértők a REACH bevezetésekor a piac szereplőit azzal a téves véleménnyel álltatták, hogy ezentúl a külföldi (EU-s székhelyű) gyártó, kereskedő kötelezettsége lesz a magyar nyelvű biztonsági adatlap elkészítése, és a magyarországi nagykereskedőhöz a termék már ezzel a dokumentummal fog érkezni. Természetesen erről szó sincs! Semmiféle ilyen jellegű kötelezettsége nincs a külföldi partnernek (lásd: jogszabályi háttér). Kizárólag adatlap szolgáltatási kötelezettsége van, az adatlap nyelvét a rendelet nem határozza meg! Természetesen eddig is előfordult, hogy a magyar vevő megkapta a külföldi szállítótól a magyar nyelvű biztonsági adatlapot (általában szoftverrel készültek ezek a dokumentumok), de ez a két fél megállapodásának eredménye és erre a szállítót semmi sem kötelezte! A REACH szerinti regisztrátornak (az EU területén veszélyes anyagot/keveréket gyártó vagy importőr) csak a vele közvetlen kapcsolatban álló vevőit szükséges ellátnia biztonsági adatlappal (az adatlap nyelvére vonatkozóan azonban itt sem találunk utalást!). Mindezek figyelembevételével leszögezhető, hogy a ért felelő jogi személy kötelezettsége lesz (továbbra is!) a magyar nyelvű biztonsági adatlap biztosítása a vevői részére, és ha azt csak idegen nyelven kapja meg a beszállítójától, akkor a biztonsági adatlap elkészítése/fordítása is az ő feladata. Jogszabályi háttér: REACH: 31. cikk 1) Az anyag vagy készítmény szállítója az anyag vagy készítmény átvevőjét ellátja a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal. RIP (REACH végrehajtási projekt): A valamely anyagot, illetve keveréket egy vagy több más fél részére biztosító szállítónak valamennyi általa kiszolgált továbbfelhasználóhoz és forgalmazóhoz biztonsági adatlapot kell eljuttatnia.

5 A veszélyes anyagok/keverékek e Továbbra is érvényben maradt a kémiai biztonsági törvény azon rendelkezése, amely kötelezővé teszi a veszélyes anyagok/készítmények (keverékek) ét a tevékenység megkezdése előtt. Gyakran előforduló hiba, hogy azokat a készítményeket (keverékeket) is bejelentik, amelyek nem minősülnek veszélyesnek és ezáltal többletköltséget vállalnak magukra. Súlyosabb hiba azonban, ha úgy gondoljuk, hogy csak a veszélyszimbólummal ellátott anyagok/keverékek minősülnek veszélyesnek! Minden olyan anyag vagy keverék, amely az osztályozás során R-mondatot kap (biztonsági adatlap 2. és 15. pontja) veszélyesnek minősül (léteznek olyan veszélykategóriák amelyeket veszélyszimbólum nélkül, csak R-mondattal fejezünk ki). Biocidok esetén a veszélyesnek nem minősülő termékeket is be kell jelenteni! Bejelentési kötelezettsége van: Magyarországon gyártott veszélyes anyag/keverék gyártójának, illetve Magyarországon veszélyes anyagot/keveréket forgalomba hozónak. A szükséges dokumentumok: Magyar nyelvű biztonsági adatlap (2 példány) Cégszerűen aláírt bejelentőlap A bejelentőlapok innen letölthetők: Veszélyes anyag, illetve Magyarországon gyártott veszélyes keverék e esetén címketerv A dokumentumokat az alábbi címre kell beküldeni: Országos Kémiai Biztonsági Intézet () Veszélyes Anyagok Törzskönyvezése és Bejelentése Osztály 1096 Budapest, nagyvárad tér 2. A től számított 10 munkanapon köteles az a tudomásulvételét jelezni, és az által küldött számla ellenértékének kiegyenlítése után a megtételét bizonyító visszaigazoló szelvényt megküldeni a bejelentőnek. Jogszabályi háttér: évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, III. fejezet: 6. (1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes keverékeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyarország területén gyártó, illetve forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, illetve forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, külön jogszabályban foglaltak szerint, a biztonsági adatlap, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetben a címketerv 7. szerinti csatolásával bejelenti, ha a veszélyes anyag az 5. (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes keverék a termék-nyilvántartásban még nem szerepel. 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet: 3. (1) Veszélyes anyag éhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, illetve veszélyes készítmény éhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot 2 példányban kell az Országos Kémiai Biztonsági Intézetnek (a továbbiakban: ) megküldeni.

6 adatlap fordítása Számos esetben a hazánkba kerülő veszélyes anyagokhoz/keverékekhez mellékelt idegen nyelvű biztonsági adatlapot annak átadója biztonsági adatlap készítő szoftverrel készítette el. Néhány példa a biztonsági adatlap készítő szoftverek általunk (is) tapasztalt hátrányairól: nem megfelelő veszélyességi osztály meghatározása lefordítatlan részeket tartalmazhat (csak bizonyos számú típusmondatot tartalmaznak, ezáltal erősen korlátozva a használati értéküket) helytelenül fordított mondatok, kifejezések, anyagnevek hiányzó adatokat (pl. EU-szám, expozíciós határértékek, stb.) nem pótolja csak az általános érvényű EU direktívák alapján működve figyelmen kívül hagyja a célország nemzeti szabályozásában előfordulható kisebb-nagyobb eltéréseket A magyar nyelvű biztonsági adatlap készítése kapcsán cégünk következetesen kerüli a fordítás kifejezést. Szerintünk helyesebb a készítés, vagy adaptálás szavakat használni. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy az adott termékhez adott német nyelvű adatlap alapján készített magyar nyelvű dokumentum az miért nem fordítás? adatlap fordításakor szem előtt kell tartanunk, hogy tökéletes (nyelvi) fordítás esetén a magyar nyelvű adatlap szakmai színvonala a legjobb esetben is csak az eredeti idegen nyelvű biztonsági adatlap minőségével fog megegyezni. Cégünk az adatlap készítésekor az alábbiak szerint jár el: saját magyar nyelvű formátumot dolgoztunk ki, amely minden részletében lefedi a legfrissebb vonatkozó at, és ebbe a formátumba ültetjük be az idegen nyelvű adatlapban közölt adatokat, információkat tükör fordítás helyett jól megfogalmazott, tömör, szakmailag helyesen megfogalmazott mondatokat alkalmazunk (ott, ahol ez lehetséges) keverékek esetében ellenőrizzük az egyes anyagok besorolását a hatályos veszélyes anyag táblázatok alapján a keverék osztályba sorolását ellenőrizzük, ha szükséges, akkor módosítjuk azt pótoljuk a hiányzó expozíciós határértékeket, CAS és EU-számokat, UN számokat, EWC kódokat, stb. figyelembe vesszük a speciális előírásokat biocidok, aeroszolok, mosó- és tisztítószereknél, stb. Összességében úgy gondoljuk, hogy a nyelvi adaptáció során egy szakmailag helyes, koherens, magyar nyelvű dokumentum lesz a végeredmény. Fontos, ha az adott termék veszélyességi osztályának megváltoztatására volt szükség, azt minden esetben kommunikáljuk az eredeti idegen nyelvű biztonsági adatlap kibocsátójával! Több hasonló esetben is előfordult már, hogy észrevételeink hatására a gyártó is módosította a saját adatlapját, vagy olyan az adatlapból kifelejtett információt közölt amelynek értelmében az eredeti besorolás is értelmet nyert.

7 adatlap készítésekor/fordításakor (!) figyelembeveendő : A Magyar Köztársaság területén a mindenkori magyar jog a kötelezően betartandó. A törvényhozás feladata, hogy az általános érvényű, minden tagállam számára kötelező EU-s at beépítse a hazai jogrendszerbe. Tévhit, hogy a REACH mindenek felett áll! Igen, a Magyar szabályozást kell figyelembe venni és ahol az konkrétan a REACH rendelet valamely szakaszát/mellékletét, stb. hivatkozza meg, akkor szükséges értelemszerűen a vonatkozó részt végrehajtani. Jogszabályi háttér: évi XXV. törvény a kémiai biztonságról: 2. 1 ) A REACH végrehajtása során e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni 1907/2006/EK (REACH) rendelet: 128. cikk: (2) E rendelet egyetlen rendelkezése sem gátolhatja meg, hogy a tagállamok a munkavállalók, az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló olyan nemzeti szabályozásokat tartsanak meg vagy állapítsanak meg, amelyek a gyártás, a forgalomba hozatal vagy a felhasználás követelményeinek e rendelet által nem harmonizált eseteiben alkalmazandók. adatlap fordításánál, készítésénél figyelembeveendő (a teljesség igénye nélkül): évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet és ezek módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (Különös tekintettel a 31. cikkre és a rendelet II. mellékletére. Expozíciós határértékekről szóló Veszélyes hulladékra vonatkozó előírások Vízszennyezéssel kapcsolatos rendeletek Munkavédelemre vonatkozó előírások VOC tartalomról szóló Biocidokkal és növényvédő szerekkel kapcsolatos rendelkezések Kozmetikumokról szóló Mosó és tisztítószerekről kapcsolatos előírások Feliratozásra és címkézésre vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások És még sorolhatnánk A felsorolásból is látható, hogy a REACH rendeletet nem tekinthetjük úgy, mint az egyetlen, a biztonsági adatlapra vonatkozó előírást. adatlap 15. pontjában nem csak feltüntetni kell a vonatkozó nemzeti at, hanem figyelembe is kell venni az azokban foglalt előírásokat!

8 adatlap : Az egyik legnehezebben eldönthető kérdés, hogy mikor is szükséges a meglévő biztonsági adatlap állományunkat aktualizáltatni. Legutoljára a REACH rendelet hatálybalépésekor lángoltak fel ekörül a viták, hiszen a REACH formai változást írt elő (véleményük szerint ennél azért több történt és tartalmi változások is megjelentek a rendelet kapcsán). Hosszan várakozás után az ECHA, majd ennek hatására az is azt a határozatot hozta, hogy a REACH rendelet kapcsán nem szükséges a már meglévő (és bejelentett) adatlap állományt aktualizálni. Ugyanakkor, az új eket a magyar hatóságok már csak a REACH szerinti adatlap benyújtásával fogadják el! Mindezekből azonban az is következik, hogy az EU területéről érkező áru mellé sem feltétlenül REACH szerinti adatlapot fogunk kapni a partnerünktől, ugyanakkor az hez már a magyar nyelvű adatlapnak az új formátumnak kell megfelelnie. Erről a problémáról bővebben A biztonsági adatlap fordítása című fejezetben olvashat. A fentiek ellenére mégsem ennyire egyértelmű a helyzet. Partnereink visszajelzéséből tudjuk, sok esetben az adott cég vásárlói követelték meg azt, hogy REACH szerinti biztonsági adatlapot biztosítsanak a részükre. Minden bizonnyal ennek hátterében az állhat, hogy a szállítói lánc tagjaitól a REACH információáramlást követel meg, ennek pedig az eszköze a biztonsági adatlap! Nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett sem, hogy sok esetben az illetékes hatóság által végzett helyszíni ellenőrzések során szintén az új verziót kérték a fentiekkel összhangban, ez nem törvényes eljárás a cég képviselőjétől (ezek az információk szintén a partnereink visszajelzéséből származnak). Összességében mi úgy gondoljuk, hogy minden jogszabályváltozás kapcsán érdemes áttekinteni, hogy esetlegesen annak valamely megváltozott előírása nem vonatkozik-e a termékeinkre oly módon, hogy azt a biztonsági adatlapban is közölni szükséges. Talán még ennél is fontosabb, hogy a REACH kapcsán egy piac átstrukturálódása is végbemegy, ugyanis csak olyan szállítótól fognak vásárolni a jövőben, aki eleget tesz a REACH bevezetésével összefüggésben rá háruló feladatoknak. Egy cég vállalti kultúráját a kémiai biztonsággal kapcsolatban legjobban az általa kiadott biztonsági adatlapok hirdetik. Az elmúlt időszakban bekövetkezett változások, amelyek szükségessé tehetik az aktualizálást: Számos anyag besorolása megváltozott az elmúlt időszakban, amely a keverékek újraosztályozását is maga után vonhatja ADR előírások változása (pl.: már nem létezik a marine pollutant fogalom)

9 : Lakossági forgalmazás esetén a vevőknek nem adjuk át a termék biztonsági adatlapját, a megfelelő tájékoztatás eszköze a feliratozás/címkézés! Tartsunk szem előtt, hogy a címke nem csak a lakosságot tájékoztatja, hanem egyúttal a hatóságok, na és persze a konkurenciát is informálja arról, hogy az adott cég mennyire tartja szem előtt a kémiai biztonságot és ezzel kapcsolatban milyen fokú felkészültséggel bír. A megfelelő címke elkészítéséhez igen sokféle szempontot és előírást is figyelembe kell venni (ne feledkezzünk meg a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ról sem), mindezekről a jogszabályi háttér című részben informálódhat. A leggyakoribb hiba amelyet vétenek a forgalmazók az a kitapintható jelkép (újabban: tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép ) és a gyermekbiztos zár alkalmazásának elmulasztásával kapcsolatos. T+, T, C veszélyszimbólumok esetén: kötelező a gyermekbiztos zár + tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép Xn, F+, F veszélyszimbólumok esetén: tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép Aeroszol esetén az F+ és F veszélyszimbólumok esetén nem szükséges a tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép. Gyermekbiztos zárral kell ellátni az alábbi speciális esetekben a termékeket: A metanol (CAS szám: , EINECS szám: ) koncentrációja eléri vagy meghaladja a 3%-ot, illetve a diklórmetán (CAS szám: , EINECS szám: ) koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1%-ot Azon termékeket - méretüktől függetlenül -, amelyeket Xn és R 65, aspiráció veszélyére utaló jelzéssel láttak el, kivéve az aeroszolként vagy szórófejjel ellátott tartályban forgalomba kerülőket. Jogszabályi háttér: 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet: 6 (5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott követelmények érvényesítéséért a gyártó, illetve az importáló felelős. Magyarázat: a gyermekbiztos zár és a tapintással érzékelhető figyelmeztető jelkép alkalmazásáért évi XXV. törvény a kémiai biztonságról: 17 1) Azon készítményeket amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni) IV. Fejezet A veszélyes anyagok, illetve veszélyes keverékek csomagolása, feliratozása (címkézése), tárolása, szállítása, reklámozása 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet: 10. számú melléklet a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelethez Figyelem! 1/2010 (I. 8.) NFGM rendelet értelmében április 29. után módosulnak az aeroszolos termékek forgalmazásának feltételei.

10 ellenőrzések ellenőrzésekor az alábbi dokumentumok ellenőrzésére mindenképpen számítanunk kell: Magyar nyelvű biztonsági adatlapok megléte, az adatlapok a vevőknek történő átadásának bizonyítása t igazoló visszaigazoló szelvényt a veszélyes keverékek esetében Munkahelyi kockázatértékelésnek a megléte (évente felül kell vizsgálni!) A raktárban/polcokon lévő árúk feliratozásának/címkézésének szúrópróbaszerű ellenőrzése adatlapok ellenőrzésekor gyakran az abban feltüntetett magyar jogszabályhivatkozások alapján minősítik az adatlapot aktuálisnak vagy elavult verziónak! Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy egy hatósági ellenőrzés során gondoskodjunk egy olyan személyről is aki ismerve a cég megtett intézkedéseit a kémiai biztonság területén és ismerve a jogszabályi hátteret érdemben (szakmailag) tudja a céget képviselni az ellenőrzés során. Jogszabályi háttér: évi XXV. törvény a kémiai biztonságról: 32. (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv, b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság, c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság, d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság, e) a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. -ának a) pontjában meghatározott fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint, f) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. -ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az Fttv. szabályai szerint végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.

11 Az elmúlt időszak jogszabályváltozásai a kémiai biztonsággal kapcsolatban: Módosított jogszabály Módosító jogszabály Kihirdetve Hatályos évi XXV. törvény a kémiai biztonságról évi CLIV. törvény Magyar Közlöny 2009/193. (XII. 29.) évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről évi CXLVIII. tv. Magyar Közlöny 2009/196. (XII. 30.) /2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről 27/2009. (VIII. 5.) EüM rendelete Magyar Közlöny 2009/111. (VIII. 5.) /2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről 7/2009. (III. 25.) EüM-FVM-KvVM együttes rendelet MK/2009/ évi XCIII. törvény a munkavédelemről évi CXLIX. tv. Magyar Közlöny 2009/189. (XII. 22.) évi CLV. Magyar Közlöny törvény 2009/194. (XII. 29.) /2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 314/2009. (XII. 28.) Korm. r. Magyar Közlöny 2009/192. (XII. 28.)

12 A következő szám tartalmából REACH A REACH 2010-ben A kémiai biztonsági értékelésről ellenőrzések Magyarországon Adatszolgáltatás a Versenytörvény tükrében Felhasználások azonosítása: gyártó vagy felhasználó által? A felhasználás azonosítási űrlap Információcsere a szállítói láncban: egyirányú vagy kétirányú kapcsolat? A Továbbfelhasználók kötelezettségei RIP körkép A regisztrációs dossziék ellenőrzése G H S / C L P GHS/CLP alapjai Az új szabályozás célja A CLP és a REACH Változások a feliratozásban/címkézésben Szállítók, felhasználók új kötelezettségei ADR és CLP kapcsolata Határidők adatlap formai elemeinek változása A felkészülési időszak fontosabb teendői