BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZOLGÁLATI ISMERETEK JEGYZET ALAPFOKÚ KÉPZÉS

Átírás

1 BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZOLGÁLATI ISMERETEK JEGYZET ALAPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest

2 2 Írta: Szunainé Balogh Margit bv. alezredes Lányi Tamás bv. főhadnagy Szerkesztette: Szunainé Balogh Margit bv. alezredes 2006.

3 3 Előszó A szolgálati ismeretek tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a büntetés-végrehajtási szervezet - feladatait - helyét az igazságszolgáltatás rendszerében, működési rendjét, a vonatkozó hatályos jogszabályokat. A megszerzett ismeretek alkalmazásával járuljanak hozzá a közrend és közbiztonság erősítéséhez, a bűnözés megelőzéséhez és szolgálati feladataik törvényes ellátásához. Ismerjék: - a büntetés-végrehajtás feladatait, jogállását, helyét az igazságszolgáltatás rendszerében, - feladataikat a közrend és közbiztonság erősítésében, a bűnözés megelőzésében, illetve visszaszorításában, - a büntetés-végrehajtási szervezet felépítését, irányítását, működésének rendjét, a vonatkozó hatályos jogszabályokat, - a szolgálat ellátásának törvényes rendjét, - az alaki szabályokat, kötelességeket, fogásokat és mozdulatokat fegyver nélkül, - a hivatásos állomány jogállását, szolgálati jogait, kötelességeit, - a büntetőjogi-, fegyelmi- és kártérítési felelősségüket. Legyenek jártasak: - a hivatásos állományú tagokra vonatkozó magatartási szabályok megtartásában, - az öltözködés rendjében, - az elöljárók, alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak egymáshoz való viszonyában, - az alárendelt kötelmeiben, - a szolgálati út és parancsadás, végrehajtás rendjében, - az intézkedési jog és kötelezettség tekintetében, - az alakias mozgásban, a szolgálati érintkezésben, - a jelentések, jelentkezések végrehajtásában. Legyenek képesek: - a szolgálat törvényes, kulturált, emberséges, önálló és jogszerű ellátására, - határozott, alakias mozgásra és cselekvésre.

4 4 Tartalomjegyzék I. A büntetés-végrehajtási szervezetről általában 1. A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása 2. A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai 3. A büntetés-végrehajtási szervezet szakfeladatai 4. A büntetés-végrehajtási szervezet kapcsolt szakfeladatai II. A szolgálati érintkezés 1. A tiszteletadás fogalma 2. A tiszteletadás módozatai 3. A tiszteletadás általános szabályai: - elöljáró érkezésekor - alárendelt elöljárója szolgálati helyiségébe való belépésekor - nyilvános helyen - polgári öltözetben utcán 4. Tiszteletadás személyeknek és szimbólumoknak 5. Tiszteletadás mellőzése 6. A Rendfenntartó Erők Tisztségviselőinek Magatartási Kódexe - A rendfenntartó funkciók végrehajtásának elvei, feltételei - A kódex szerkezete 7. A szolgálati fegyelem 8. A szolgálati érintkezés szabályai 9. A hivatásos állományú személy magatartása szolgálatban, szolgálaton kívül 10. Magatartás a fogvatartottakkal 11. A hivatásos állományú személy kapcsolattartása 12. A hivatásos állomány tagjának nyilvános és közszereplése 13. Öltözködési szabályok - Egyenruhát viselők köre - Öltözetek típusai - Az egyenruha viselésének általános szabályai - Ruházati normák - Tiltó rendelkezések - Öltözeti könnyítések - Polgári öltözet viselésének rendje III. A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása IV. A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése, felépítése 1. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság feladatai

5 5 a..) A büntetés-végrehajtási intézetek - Országos végrehajtó intézetek - Megyei büntetés-végrehajtási intézetek - Speciális feladatot ellátó intézetek (fiatalkorúak, idegenrendészeti őrizet, anya-gyermek részleg) - Egészségügyi intézetek ( IMEI, Bv. Központi Kórház ) b.) A büntetés-végrehajtási intézmények - Szociális - egészségügyi intézmények - Oktató intézmény ( Bv. Szervezet Oktatási Központja ) c.) A gazdálkodó szervezetek - Ipari - Mezőgazdasági V. A büntetés-végrehajtási intézetek szolgálati tagozódása, a szakterületek alapvető feladatai 1. Biztonsági Osztály 2. Fogvatartási Ügyek Osztálya 3. Gazdasági Osztály 4. Egészségügyi Osztály 5. Személyügyi és Szervezési Osztály (Személyügyi és Szociális Osztály) 6. Informatikai Osztály 7. Eltérő megoldások 8. Egyedi megbízottak 9. Kapcsolt munkakörök VI. A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya 1. A személyi állomány jellemzői 2. Személyi állomány intézeteknél, intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél 3. A hivatásos szolgálati viszony jellege 4. Hivatásos szolgálati viszony létesítése 5. A szolgálati viszony alanyai 6. A szolgálati viszony létesítésének feltételei 7. A próbaidő 8. A szolgálati viszony módosításának esetei - Magasabb vagy azonos beosztásba helyezés - Alacsonyabb beosztásba helyezés - Átszervezés, létszámcsökkentés esetén - Saját kérelmére - Beosztásban előírt képesítési követelménynek nem megfelelés - Fegyelmi fenyítésként - Vezénylés - Más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás

6 6 9. Szolgálati viszony szünetelése 10. Más szervhez történő vezénylés 11. Magasabb iskolai végzettséget nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás 12. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés 13. A szolgálati viszony megszűnésének esetei - Közös megegyezés - Lemondás - Felmentés (ennek esetei) - Azonnali hatállyal próbaidő alatt - Szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával - Büntető eljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával - Hivatásos állomány tagja halálával - A törvény erejénél fogva (ennek esetei) 14. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén 15. Megtérítési kötelezettség 16. A végkielégítés 17. A hivatásos állományba visszavétel 18. A hivatásos állomány jogállása 19. A hivatásos állományú személy speciális jogai - Fokozott büntetőjogi védelemhez való jog - Lőfegyverviselés jog, a szolgálati lőfegyver viselésének rendje (jogosultság, szabályok) - Egyenruha viselési jog - Illetményhez való jog - Szabadsághoz való jog a.) Alap szabadság b.) Pótszabadság c.) Egészségügyi szabadság d.) Szülési szabadság e.) Illetmény nélküli szabadság f.) Gyermek születése esetén járó munkaidő kedvezmény g.) A szabadság közös szabályai - Egészségbiztosítási ellátáshoz való jog - Nyugellátás és rokkantsági nyugdíjhoz való jog a..) Szolgálati nyugdíj b.) Rokkantsági nyugdíj c.) Baleseti rokkantsági nyugdíj d.) Magánnyugdíj jogosultság - Kérelem és panasz jog, a bírósági út a.) Kérelem b.) Szolgálati panasz c.) Határozat elleni panasz, fellebbezés

7 7 d.) Bírósági út 20. A hivatásos állományú személyek alkotmányos jogainak korlátozása - A szabad mozgás és tartózkodási hely szabad megválasztása - A véleménynyilvánítás szabadsága - Gyülekezési jog - Egyesülési jog - Az anyanyelv használata - Választójog - A munka és foglalkozás szabad megválasztása - A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága VII. A hivatásos állomány 1. Elöljárók és alárendeltek - az elöljáró fogalma - az elöljáró jogai - az elöljáró kötelessége - az elöljárók csoportosítása - az alárendelt fogalma - az alárendelt jogai - az alárendelt kötelességei - az alárendelt jelentési kötelezettsége a.) szóban b.) írásban 2. Feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak - a jogviszony alapja - feljebbvalók jogai - feljebbvalók kötelességei - alacsonyabb rendfokozatú kötelessége 3. A rangidős - fogalma - megállapításának szempontjai 4. Rendfokozatok, rendfokozati csoportok, rendfokozati várakozási idők 5. A parancs - fogalma - jellemzői - parancs adható - a parancs vételének és végrehajtásának szabályai 6. A szolgálati út - fogalma - mellőzésének esetei

8 8 VIII. Juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások 1. Külön juttatás 2. Jubileumi jutalom, annak mértéke 3. Napidíj 4. Távolléti díj 5. Költségtérítések 6. Kedvezmények és támogatások - Kedvezményes üdülés vagy üdülési támogatás - Családalapítási támogatás - Közcélú lakástelefon térítéséhez támogatás - Szociális támogatás - Illetményelőleg - Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás - Kedvezményes étkezés, étkezési hozzájárulás - Jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény 7. Lakhatási támogatás 8. Természetbeni ellátás 9. Családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás 10. Érdemek elismerése - igazságügyi és rendészeti miniszter által adományozható elismerések - egyéb elismerések IX. Fegyelmi felelősség 1. A fegyelemsértés fogalma, a fenyítés célja 2. A fegyelmi felelősségre vonás akadályai 3. Elévülés 4. A kiszabható fenyítések 5. A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró 6. A fegyelmi eljárás 7. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 8. Egyszerűsített eljárás 9. A fenyítés kiszabása 10. Jogorvoslat 11. Eljárás szabálysértés esetén 12. A fenyítés végrehajtása 13. A fenyítés hatálya 14. Szolgálati titoksértés X. Kártérítési felelősség 1. A károkozás, a kártérítés mértéke 2. A kártérítési eljárás 3. Jogorvoslat 4. A kártérítés mérséklése

9 9 5. A fegyveres szerv kártérítési felelőssége XI. Iratminták, képek 1. A hivatásos állományú tag esküje 2. Kinevezési parancs 3. Szolgálati jegy 4. Egyenruha típusai 5. Tiszteletadás módozatai, stb.

10 10 I. A büntetés-végrehajtási szervezetről általában (21/1997. (VII.8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtás Szolgálati Szabályzatáról) 1. A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása: Az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv. 2. A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai (1995. évi CVII. törvény): a szabadság-vesztés büntetés végrehajtása, előzetes letartóztatás foganatosítása, kényszergyógyítás végrehajtása, kényszergyógykezelés végrehajtása, ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárás végrehajtása A bv. szervezet feladatai szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra tagozódnak. 3. A büntetés-végrehajtási szervezet szakfeladatai: biztonsági feladatok nevelési feladatok nyilvántartási feladatok foglalkoztatási feladatok egészségügyi feladatok 4. A büntetés-végrehajtási szervezet kapcsolt szakfeladatai: humánpolitikai feladatok /személyzeti/ jogi feladatok gazdasági feladatok (pénzügyi, anyagi, technikai, ellátási, számviteli, beruházási) védelmi feladatok informatikai feladatok energetikai feladatok munkavédelmi feladatok tűzvédelmi feladatok környezetvédelmi feladatok hivatali feladatok (titkársági, tájékoztatási, ügykezelési) valamint jogszabály alapján a bv. szervezetre háruló egyéb feladatok.

11 11 A bv. szervezetre háruló szakfeladatok és kapcsolt szakfeladatok részletes szabályait, azok büntetés-végrehajtáson belüli rendszerét más jogszabályok, szervezeti és működési szabályzatok, illetve egyéb szabályzatok határozzák meg. II. A szolgálati érintkezés 1. A tiszteletadás fogalma: A bv. szervezet hivatásos állományú tagjainak egymás iránti megbecsülésének, tiszteletének, udvariasságának és a fegyelemnek a formai megnyilvánulása. A hivatásos állományú tagok egymás közötti érintkezés alkalmával legyenek figyelmesek, a szolgálati érintkezés alkalmával önözzék egymást. A bv. szervezet egyenruhát viselő tagjai illetve egységei a bv. szervezet Alaki Szabályzatának előírásai alapján teljesítenek tiszteletadást (1-1/19/2007.(IK Bv. Mell.3.) OP intézkedés a büntetés-végrehajtási szervezet Alaki Szabályzatának kiadásáról). 2. A tiszteletadás módozatai Egyéni tiszteletadást minden esetben az adott helyzetnek megfelelően kell teljesíteni és fogadni: tisztelgéssel ha a beosztott fején sapka, sisak, védősisak van, illetve anélkül és a jobb keze felemelésében semmi nem korlátozza, fővetéssel ha a beosztott egyenruhában van, mindkét keze foglalt, vagy jobb keze olyan mértékben sérült, hogy azt nem tudja felemelni, főhajtással ha a beosztott zárt helyiségbe sapka nélkül lép be, onnan távozik vagy ott tartózkodik, illetve ha polgári ruhát visel, fegyverrel, vezényszóra illetve önállóan fegyveres szolgálati feladat ellátása közben, ha az elöljáró másképp nem rendelkezik. 3. A tiszteletadás általános szabályai - Elöljáró érkezésekor a bv. szervezeti egység rangidős parancsnoka Fel! Vigyázz! vezényszavára teljesítenek tiszteladást, erre a vezényszóra az összes jelenlévő vigyázzba áll a pihenj! vezényszó elhangzásáig, a rangidős menjen az érkező elöljáró elé és tegyen neki jelentést, - Alárendelt elöljárója szolgálati helyiségébe való belépésekor teljesítsen tiszteletadást, jelentse jövetelének célját ( pl: Százados úr! Kiss őrmester jelentem, parancsára megjelentem!), távozni csak az elöljáró engedélye után lehetséges. - Nyilvános helyen, ahol a bv. szervezet tagjai többször találkoznak, csak az első találkozáskor kell tiszteletadást teljesíteni - Polgári öltözetben utcán, nyilvános helyen a polgári életben szokásos módon üdvözlik egymást /napszaknak megfelelő köszönés/.

12 12 4. Tiszteletadás személyeknek, szimbólumoknak Személyeknek: a bv. szervezet egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek, az alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek, az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak, a kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagjainak tiszteletadást kell teljesíteni. Szimbólumoknak: a Himnusz, Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor, a Magyar Köztársaság állami zászlajának, síremlék emlékmű előtt ha ott díszőrség áll, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlói előtt, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek 5. Tiszteletadás mellőzése Tiszteletadást nem kell teljesíteni: fogvatartott kísérése alkalmával járművezetés közben a bv. szervezet Alaki Szabályzatában meghatározott egyéb esetekben /pl: egyházi szertartásokon/ 6. A Rendfenntartó Erők Tisztségviselőinek Magatartási Kódexe Az ENSZ Közgyűlés december 17-én magatartási kódexet fogadott el a rendfenntartó erők tisztviselői számára, amely leszögezi, hogy mindazok, akik ilyen feladatokat látnak el kötelesek tiszteletben tartani és védelmezni az emberi méltóságot és óvni minden személy emberi jogait. A közgyűlés kinyilvánította, hogy tudatában van annak, hogy a rendfenntartó erők tisztviselői lelkiismeretesen látják el feladatukat, de tisztában van azzal is, hogy az ilyen kötelességek ellátása visszaélésekre is lehetőséget nyújt. A magatartási kódex a törvényes rend minden tisztviselőjét az emberi jogok védelmére ösztönzi, tiltja a kínzást, leszögezi, hogy erőszakot csakis akkor szabad alkalmazni, ha ez feltétlenül szükséges, és felszólít a fogvatartott személyek egészségének minél teljesebb védelmére.

13 13 A közrend védelmét ellátók sajátos körülmények között, sajátos eszközökkel látják el feladataikat. Tevékenységük egyre inkább a nyilvánosság előtt zajlik, az intézkedő kulturáltsága minősíti az egész szervezetet is. Ennek tükrében, ezért is nagyon fontos, hogy az etikai előírásokat részletesen, megfelelő szinten szabályozzák, azt a fegyveres erők és rendvédelmi szervek minden tagjával megismertessék, elfogadtassák, a betartását ellenőrizzék. Mindezek eredményeképpen az egyén feladatainak ellátása során magatartásának szerves részévé váljon. A rendfenntartó funkciók végrehajtásának elvei, feltételei: minden rendfenntartó szervezetnek a közösséget mint egészt kell képviselnie, s annak alárendelve, minden rendfenntartó tisztviselő része a büntető igazságszolgáltatási rendszernek, s rendszeren belül minden tisztviselő hatással van a rendszer egészére, a rendfenntartó erők tisztviselői körében az etikai szabályok betartása annak függvénye, hogy a törvényi szabályozás mennyire kidolgozott, menyire humánus, s az előírások milyen széles körben ismertek, az elvárások csak akkor épülnek be a gyakorlatba, ha tartalmuk és jelentésük nevelés, oktatás, megfigyelés után a rendfenntartó tisztviselő hitvallásának részévé válik, minden rendfenntartó szervnek tartania kel magát az önfegyelmezés kötelességéhez, továbbá tevékenységüket alá kell vetni a nyilvános ellenőrzésnek. A kódex szerkezete A kódex 8 cikkből és a hozzájuk fűzött magyarázatokból áll. A kódex előírásai: 1. cikk Meghatározza a rendfenntartó erők tisztviselőinek kötelességeit: mindenkor teljesíteni a törvény által rájuk ruházott feladatot szolgálni a társadalmat védelmezni minden embert a törvénytelen cselekményekkel szemben a hivatásuk által megkívánt felelősségtudattal Magyarázat: A rendfenntartó erők tisztviselői kifejezés a törvényes rend valamennyi kinevezett vagy választott őrére vonatkozik, aki rendfenntartói jogkört gyakorol, különösen a letartóztatás vagy a fogvatartás jogait. 2. cikk Kötelességük teljesítése során a rendfenntartó erők tisztviselői

14 14 kötelesek tiszteletben tartani és védelmezni az emberi méltóságot és óvni minden személy emberi jogait. Magyarázat: A rendelkezésben található emberi jogokat a nemzeti és nemzetközi jog részletezi és védi. Nemzetközi jogi dokumentumok pl: Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmáról szóló ENSZ-nyilatkozat, A faji megkülönböztetés valamennyi formájának felszámolásáról szóló ENSZ-nyilatkozat, A népirtás bűntettének megakadályozásáról és büntetéséről szóló konvenció, Az elitéltek kezelésére vonatkozó minimum-irányelvek. 3. cikk A rendfenntartó erők tisztviselői csakis akkor alkalmazhatnak erőszakot, ha ez feltétlenül szükséges, és csakis olyan mértékben, amennyire azt kötelességük teljesítése megköveteli. Magyarázat: A rendelkezés szerint egyértelmű, hogy az erőszak alkalmazása csak kivételes lehet, csak akkor ha ez ésszerű okból szükséges, pl. a zárkában a fogvatartottak összeverekednek és felszólításra nem hajlandóak cselekedetüket abbahagyni. Ez az erőszak nem lépheti túl az adott szituáció megoldásához szükséges mértéket (elég megfogni, vagy elvezetni, nem kell leütni). Ezt az arányosság elvének tekinthetjük. Tűzfegyverek használata végletes intézkedésnek minősül. 4. cikk A rendfenntartó erők tisztviselőinek tudomására jutó bizalmas természetű ügyeket bizalmasan kell kezelni, hacsak a kötelesség teljesítése vagy az igazságszolgáltatás szükségletei ezt kifejezetten másképp nem követelik. Magyarázat: Feladatuk természetéből adódóan a rendfenntartó erők tisztviselői olyan információk birtokába jutnak (nevelők, körletfelügyelők), amelyek érinthetik más emberek magánéletét vagy árthatnak érdekeiknek, különösen jó hírüknek. Az ilyen információ megőrzésére és felhasználására fokozott gonddal kell ügyelni, azokat csakis a kötelességteljesítés kapcsán vagy az igazságszolgáltatás szükségleteinek megfelelően szabad nyilvánosságra hozni.

15 15 5. cikk A rendfenntartó erők egyetlen tisztviselője sem ösztönözhet vagy tűrhet el kínzást és egyéb kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot megvalósító cselekményt, és nem hivatkozhat semmiféle felsőbb parancsra vagy rendkívüli körülményre pl. háború vagy háborús veszély, nemzetbiztonsági érdek, a belső politikai stabilitás veszélyeztetése vagy bármi egyéb társadalmi veszélyhelyzet annak érdekében, hogy igazoljon kínzást vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést. Magyarázat: Természetesen maga a tisztviselő sem követhet el ilyen jellegű cselekményeket. 6. cikk A rendfenntartó erők tisztviselői teljes mértékben kötelesek biztosítani az őrizetükben lévő személyek egészségének védelmét, nevezetesen, szükség esetén kötelesek azonnali egészségügyi segítségről gondoskodni: Magyarázat: Az egészségügyi segítségen egészségügyi szakember, diplomás orvos vagy képesített segédszemélyzet szolgáltatása értendő, szükség vagy kérés esetén azonnal biztosítani kell (pl. körleten rosszul lévő fogvatartott vonatkozásában a körletfelügyelőnek azonnali kötelessége intézkedni). A bv. intézetekben működik egészségügyi személyzet akiknek véleményét figyelembe kell venni akkor is amikor azt javasolják, hogy a szervezettől független egészségügyi ellátásban részesüljön (pl: külkórházba történő kiszállítás). 7. cikk A rendfenntartó erők tisztviselői nem követhetnek el semmiféle korrupciós cselekményt. Kötelesek szigorúan fellépni és küzdeni minden ilyen cselekedet ellen. Magyarázat: A korrupció bármely formája összeegyeztethetetlen a rendfenntartó erők tisztviselőjének hivatásával. A korrupciót elkövető tisztviselővel szemben a törvény teljes szigora alkalmazandó. Korrupció = a tisztviselő feladatával összefüggésben bármely cselekedetet megtételét vagy mellőzését, megkövetelt vagy elfogadott ajándékok, ígéretek vagy ösztönzők fejében, illetve mindezek bűnös elfogadását a cselekedet megtétele vagy mellőzése után.

16 16 8.cikk A rendfenntartó erők tisztviselőinek tiszteletben kell tartaniuk a törvényt és a jelen kódexet. Legjobb tudásuk szerint kötelesek megakadályozni szigorúan ellenezni bárminemű megszegésüket. A rendfenntartó erők tisztviselői, akik okkal hiszik, hogy a jelen kódexet megsértették vagy meg fogják sérteni, kötelesek ezt jelenteni elöljáróiknak, s ha szükséges, más illetékes hatóságoknak vagy szerveknek, amelyek ellenőrzési vagy orvoslati jogkörrel rendelkeznek. Magyarázat: E kódex rendelkezései akkor érvényesülnek majd, ha részévé válnak a nemzeti törvénykezésnek és gyakorlatnak. Ha a törvények vagy a gyakorlat szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, mint a jelen kódex, akkor ezek a szigorúbb rendelkezések a mérvadók. Ez a cikk igyekszik megőrizni az egyensúlyt a közrend fenntartásáért nagymértékben felelős testület belső fegyelmének, valamint az alapvető emberi jogok megsértése elleni küzdelemnek a követelményei között. A rendfenntartó erők azon tisztviselői, kik betartják a kódex előírásait, megérdemlik a rendfenntartó hivatás és az egész társadalom megbecsülését, feltétlen támogatását és együttműködését. 7. A szolgálati fegyelem (21/1997. (VII.8.) IM rendelet) A törvényekben, az esküben, a fogadalomban, a szabályzatokban, a parancsokban, utasításokban, az őrutasításokban, munkaköri leírásokban megfogalmazott, az elöljárók által meghatározott kötelességek, feladatok maradéktalan, pontos és lelkiismeretes teljesítését, végrehajtását jelenti. A bv. szervezet minden tagja köteles a szolgálati fegyelmet betartani. Az elöljáró köteles alárendeltjeitől megkövetelni a fegyelem betartását és személyes példamutatással elől járni a fegyelem fenntartása és megszilárdítása érdekében. Éljen dicsérő és fenyítő jogkörével, ami nevelő hatású kell, hogy legyen. 8. A szolgálati érintkezés szabályai: Az elöljáró és a feljebbvaló szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokozatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon (pl. Kovács őrmester!), vagy rendfokozatuk megnevezésével és az úr, illetve úrnő (pl. Őrmester úr/úrnő!) szóval szólítja meg. A hivatásos állomány (a továbbiakban ht.) azon tagja, akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, Parancs szóval jelentkezik. Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az úr/úrnő szóval szólítja meg (pl. Százados úr/úrnő!).

17 17 A ht. állomány távol lévő tagját a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni. (pl.: távol van Nemecsek törzsőrmester úr!) Távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik. (pl. ha az elöljáró alacsonyabb rendfokozatú mint az alárendelt). A jelentkezés rendje: Az elöljárónál az alárendelt jelentkezni és jelenteni köteles. Jelentkezéskor az alárendelt közölje vezetéknevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását (pl: Turbó őrmester biztonsági felügyelő jelentkezem!), jelentési kötelezettség fennállása esetén azt is, amit elöljárója tudomására kell hoznia (pl: Turbó őrmester biztonsági felügyelő jelentkezem! Jelentem a parancsot végrehajtottam!). Irányító szervtől vagy felsőbb szintű bv. szervtől ellenőrzés céljából érkezett személynél az ellenőrzött bv. szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos beosztású. Ellenkező esetben az ellenőrző szervtől érkező jelentkezik. 9. A hivatásos állományú személy magatartása szolgálatban, szolgálaton kívül A ht. állomány tagja a szolgálati feladatai esküjéhez híven a szakmai követelményekkel összhangban, a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti és működési szabályzatban, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el. A ht. állomány tagja a szolgálat ellátására pihenten, ápolt külsővel, az előírásoknak megfelelő tiszta és gondozott öltözetben köteles megjelenni, feladatait pontosan és fegyelmezetten teljesíteni. Szolgálati tevékenységében megfontolt magatartást kell tanúsítania, fellépése legyen határozott és magabiztos, a hatóságok, hivatalok, bíróságok stb. előtti tevékenysége alkalmával adja a maga számára követelje meg a tiszteletet, és tartsa be a hivatalos érintkezés formáit. A polgári személyekkel szemben legyen fegyelmezett, udvarias, kerülje a bv. tekintélyét sértő magatartást. A szolgálatellátás szabályai: a ht. állomány tagjának minden olyan cselekményt vagy körülményt amely rendkívüli eseményhez vezethet, illetve a bv. szerv biztonságát, rendjét veszélyezteti haladéktalanul jelentenie kell elöljárójának,

18 18 a hatáskörébe tartozó és halaszthatatlanul sürgős esetekben a szükséges intézkedést azonnal önállóan köteles megtenni, és erről utólag jelentést tenni, a ht. állomány szolgálatban nem lévő tagja minden esetben ha a szolgálat érdekében szükséges, továbbá ha szolgálatra alkalmas állapotban van köteles szolgálatba lépni, a ht. állomány tagját fegyelmi felelősség terheli, ha önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota miatt nem láthatja el szolgálatát, ha ez az állapot a szabadidőben történt, berendelés közlése előtt alakult ki, a fegyelmi felelősség nem állapítható meg, ilyen esetben a szolgálatellátás akadályát köteles jelenteni, a ht. állomány tagja szolgálattételre a szolgálati rendben vagy az elöljáró által külön meghatározott időben köteles megjelenni, ha ennek akadálya van, azt személyesen, távbeszélőn, táviratilag, munkatársa vagy hozzátartozója útján vagy egyéb módon a legrövidebb időn belül, lehetőleg a szolgálat kezdete előtt az ok közlésével jelezni kell, a ht. állomány tagja köteles az állandó lakóhely, illetve tartózkodási hely négy órát meghaladó elhagyását a bv. szer által előírt módon jelenteni, amiről nyilvántartást kell vezetni, A szabadság engedélyezésére jogosult elöljáró megtilthatja ha ez a szolgálat érdekében elengedhetetlenül szükséges a lakóhely, illetve tartózkodási hely elhagyását, 10. Magatartás a fogvatartottakkal - a ht. állomány tagjának fogvatartottakkal szembeni fellépése legyen megfontolt és határozott, követelje meg a rendet és a magatartási szabályok betartását, - a ht. állomány tagja intézkedéseiben járjon el törvényesen, biztosítsa a fogvatartottak részére az őket megillető jogokat, és követelje meg kötelezettségeik teljesítését, - határozottan lépjen fel a büntetés-végrehajtás rendjét megsértő fogvatartottal szemben, és a jogszabályokban meghatározott módon kezdeményezzen felelősségre vonást, - a fogvatartottakat ne tegezze, szólítsa őket a vezetéknevükön, - a napszaknak megfelelően fogadja a fogvatartott köszönését, távozáskor a viszontlátásra! is alkalmazható, - a ht. állomány tagjainak a fogvartottakkal való érintkezése csak a hivatalos tevékenységre irányulhat, velük magánbeszélgetést nem folytathatnak, előttük sem szolgálati, sem magánügyeiket nem beszélhetik meg.

19 A hivatásos állományú személy kapcsolattartása A ht. állomány tagja a fogvatartott ügyében, annak hozzátartozójával csak hivatalos kapcsolatot tarthat fenn. Személyes kapcsolataiban kerülnie kell azokat a személyeket, akiknek viselkedése nem felel meg az általában elfogadott magatartási normáknak. Szolgálati tevékenységével kapcsolatban a hivatalos elismerésen kívül jutalmat vagy kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. 12. A hivatásos állomány tagjának nyilvános és közszereplése A ht. állomány tagja a sajtó, a rádió, a televízió és egyéb tömegtájékoztató szervek megkeresése alapján a feladatkörébe tartozó szolgálati ügyről vagy rendkívüli eseményről csak az országos parancsnok, illetve az általa felhatalmazott vezetők engedélyével nyilatkozhat. Kivételes esetben (a rendkívüli esemény helyszínén) tényközlő nyilatkozatot tehet, de azzal szolgálati titkot és személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősség kérdésében állást nem foglalhat. Nyilatkozatáról utólag jelentést kell tennie az engedélyezésre jogosult részére. A büntetés-végrehajtás képviselőjeként, szakértőjeként a rádió és televízió műsoraiban, filmekben, a nyomtatott sajtóban és könyvben csak az országos parancsnok vagy helyettese előzetes hozzájárulásával szerepelhet, illetve nyilatkozhat. A bv. szervezethez való tartozásra utalás nélkül tudományos, kulturális előadáshoz, ilyen irányú közszerepléshez nem kell engedély. A bv. kiadványaiban az államtitokra és szolgálati titokra vonatkozó szabályok betartásával engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat. A büntetés-végrehajtási adatok és információk felhasználásával készített tanulmányt és irodalmi alkotást csak az országos parancsnok előzetes engedélyével jelentethet meg. Szabadidejében részt vehet a gyülekezési jogról szóló évi III. tv. hatálya alá tartozó, jogszerűen tartott rendezvényen, ahol egyenruhát nem viselhet. Ha a rendezvény feloszlatására kerül sor, a helyszínt azonnal köteles önként elhagyni. Nyilvános közéleti szerepléshez, ha a ht. állomány tagjaként történik, az országos parancsnoktól engedélyt kell kérni. A ht. állomány tagjának közéleti szereplése során tartózkodnia kell a politikai nyilatkozatoktól, és a társadalmi szervezeteket illetően politikailag semleges magatartást kell tanúsítania. 13. Öltözködési szabályok (26/2005. (XII.19.) IM rendelet) - Egyenruhát viselők köre Egyenruha viselésére jogosultak:

20 20 a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tábornokok, főtisztek, tisztek, zászlósok, tiszthelyettesek, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, azok a ht. állományból nyugállományba helyezettek akik az egyenruha viselésétől nincsenek eltiltva, a nyugállományú tag egyenruháján nem viselheti a hivatásos állományt kifejező jelzést. - Öltözetek típusai: ünnepi és kistársasági öltözet: a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, katonai és társadalmi rendezvényeken, díszőrségben és egyéb ünnepélyes alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (házasságkötés, keresztelő) alkalmával is viselhető. gyakorló öltözet: a ht. állomány ruházata biztonsági és munkáltatási feladatok ellátása során. A fogvatartottak előállításánál ez az öltözet nem viselhető. szolgálati öltözet: a ht. állomány ruházata a napi szolgálati tevékenység során, amennyiben más öltözet nincs elrendelve, illetve szolgálaton kívül. Ezt az öltözetet viseli a hallgatói állomány is. - Az egyenruha viselésének általános szabályai Az egyenruha viselését az évszaknak, az időjárásnak és az igénybevételi formának megfelelően kell megválasztani. Egyenruhát csak az öltözködési szabályzatban előírt módon, a rendszeresített kivitelben szabad viselni. Alakzatban csak egységes öltözet viselhető. Az öltözeti változatok közül az állományilletékes parancsnok a szolgálati feladat jellegének legjobban megfelelő változat viselését rendelheti el. A tevékenység jellegének megfelelően, egységes öltözetet kell viselni. A hallgatói állomány az egyenruházatot az öltözködési előírások, illetve a tanintézet rendtartásának megfelelően köteles viselni. - Ruházati normák A ht. állomány tagjait öltözködés tekintetében egyenruhás, vagy vegyesruhás normatípusba kell besorolni. A norma besorolást az állományszervezési táblázat határozza meg.

21 21 - Tiltó rendelkezések Tilos : az előírástól eltérő anyagú, formájú és színű egyenruházati termékeket, felszereléseket és rendfokozati jelzéseket viselni, az engedélyezetten kívüli kitüntetéseket és jelvényeket viselni, nyakláncot, karperecet, karláncot, bokaláncot, fülbevalót, a jegygyűrű kivételével gyűrűt, illetve testékszert viselni, méretes ruházatot az előírástól eltérő formában elkészíttetni, az öltözködési szabályokat önkényesen leegyszerűsíteni, az egyenruházaton a meghatározottakon kívül könnyíteni, nőknek egyenruhához a testszínűtől eltérő, valamint mintás női harisnyát (harisnyanadrágot) hordani és a térdtől 10 cm-nél rövidebb, illetve hosszabb méretű szoknyát viselni, külső zsebekben kilátszó vagy átnyomódó tárgyat elhelyezni, a kezet zsebben tartani, utcán menet közben ételt, italt fogyasztani, egyenruhához nem illő kulturálatlan csomagot vinni, tiszteletadás közben dohányozni, az intézeten kívül, közterületen és tömegközlekedési eszközön az engedélyezetteken kívül a sapkát levenni és bármilyen öltözeti könnyítést alkalmazni, más kereső foglalkozás közben egyenruhát viselni rendfokozati jelzés nélkül egyenruhát viselni Az egyenruházott állomány öltözködéséért a közvetlen szolgálati elöljárók felelősek. Kötelesek gondoskodni arról, hogy az állomány ruházata megfeleljen az előírásoknak és szolgálati követelményeknek. Az egyenruházati változatok az évszaknak megfelelően lehetnek: - nyári: (május 01-től szeptember 30-ig), - téli: (november 01-től február 28/29-ig) - átmeneti öltözetek: (március 1-től április 30-ig, (október 1-től október 31-ig). - Öltözeti könnyítések Könnyítést egyenruha viselésénél a szolgálati elöljáró engedélyezhet. Szolgálaton kívül az alkalmazott könnyítés a büntetés-végrehajtási szervezet tekintélyét nem sértheti. A fogvatartottak szállítása esetén a gépjárműben alkalmazható öltözeti könnyítéseket a szállítás parancsnoka engedélyezheti. - Egyenruhát nem viselhet: - akinek a szolgálati viszonya szünetel, - aki magáncélból külföldön tartózkodik, - aki a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

22 22 - Polgári öltözet viselésének rendje Szolgálatban az egyenruhás állomány tagja polgári ruhát kivételesen (orvosi javaslatra vagy szolgálati érdekből) - csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hordhat. Az egyenruha viselésére kötelezett nők terhességük ideje alatt - a harmadik hónaptól - polgári ruházatot viselhetnek. Szolgálatban a polgári öltözet legyen gondozott, alkalomhoz illő. A szervezet tekintélyét sértő, ízléstelen kopott, gyűrött ruhadarabok viselése tilos. Polgári öltözet viselésekor a férfiaknak zakó és nyakkendő nélkül elöljáróknál jelentkezni tilos. Egyenruházati termékeket polgári ruházattal együttesen viselni nem szabad. III. A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása (1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről) a bv. szervezet a külön törvényben meghatározott szabadságelvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá a törvény által megállapított körben az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv, a bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és közbiztonság erősítéséhez, a bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg, a bv. szervezet működését a Kormány az igazságügyi és rendészeti miniszter útján irányítja. a bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával, a büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség külön törvényben meghatározottak szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, a bv. szervezet költségvetése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozik, az országos parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (bv. szervek) jogi személyek.

23 23 IV. A büntetés-végrehajtási szervezet irányítása, vezetése, felépítése 1. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága feladatai A jogszabályok, az igazságügy-miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján: felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak végrehajtását (biztonsági, nevelési, foglalkoztatási, eü-i, szállítási, nyilvántartási) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait, előterjesztéseit, a költségvetési keretek között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket, a gazdálkodó szervek működésével kapcsolatban ellátja az igazságügyminiszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat, végzi a honvédelemmel, polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, valamint a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat, együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, személyekkel, nemzetközi szervezetekkel. a.) A büntetés-végrehajtási intézetek A jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai továbbá a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján látják el a büntetések és intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a fogvatartottak kóros elmeállapotúak gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható. - Országos és regionális büntetés-végrehajtási intézetek: - Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, - Budapesti Fegyház és Börtön, - Balassagyarmati Fegyház és Börtön, - Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézet, - Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő), - Kalocsai Fegyház és Börtön, - Közép-Dunántúli Regionális Bv. Intézet - Márianosztrai Fegyház és Börtön, - Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,

24 24 - Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, - Szombathelyi Országos Bv. Intézet - Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, - Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, - Szegedi Fegyház és Börtön, - Váci Fegyház és Börtön. - - Megyei büntetés-végrehajtási intézetek: - Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, - Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet - Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, - Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. - Speciális feladatot ellátó intézetek: - Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete (Tököl), - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Szirmabesenyő,) - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete (Kecskemét, anya-gyermek részleg), - Egészségügyi intézetek: - Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, - Büntetés-végrehajtás Központi Kórház. b.) A büntetés-végrehajtási intézmények A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására bv-i intézmény alapítható. - Szociális - egészségügyi intézmény: - Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Rehabilitációs Központja (Igal) - Oktató intézmények: - Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja, - Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központ

25 25 (Pilisszentkereszt) - Rendőrtiszti Főiskola Büntetés-végrehajtási Tanszék. c.) A gazdálkodó szervezetek, ezek jellemzői. A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdálkodó szervezetek kizárólagos állami tulajdonban vannak. - Ipari jellegű gazdasági társasságok: - Duna-Mix Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (Vác) - Ábránd-Ágynemű Fehérneműgyártó és Forgalmazó Kft. (Sátoraljaújhely) - Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. - Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. - Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. (Balassagyarmat) - BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. - Sopronkőhidai Szövő és Ruhaipari Kft. - Duna Papír Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Tököl) - Nostra Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Márianosztra) - Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok: - Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. - Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. - Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft.

26 26 Kormány Igazságügyi és rendészeti miniszter államtitkár Államtitkári titkárság Büntetésvégrehajtási Osztály Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága büntetésvégrehajtási intézetek - országos végrehajtó intézetek - megyei intézetek - speciális feladatokat ellátó - egészségügyi büntetésvégrehajtási intézmények - szociálisegészségügyi - oktató büntetésvégrehajtási gazdálkodó szervezetek (KFT-k) - ipari jellegű - mezőgazdasági jellegű

27 27 V. A büntetés-végrehajtási intézetek szolgálati tagozódása, a szakterületek alapvető feladatai 1. Biztonsági Osztály Részt vesz a fogvatartottak differenciált őrzésében. A biztonsági rendszer alapján megszervezi az objektum, az ahhoz tartozó építmények és terület őrzését, védelmét valamint a fogvatartottak őrzését, felügyeletét és ellenőrzését. Végrehajtja a szállításokat, előállításokat. A napi biztonsági ellenőrzéseken túlmenően jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági szemlét, biztonsági vizsgálatot és átfogó biztonsági ellenőrzést végez. Kezeli és vezeti a meghatározott szolgálati okmányokat. Elkészíti a védelmi tervet, riadó terveket, oktatja, gyakoroltatja a rendkívüli események megelőzésének, megszakításának, felszámolásának módozatait. Az intézetek jelentős részénél a körletfőfelügyelők, körletfelügyelők szervezetileg a Biztonsági Osztályhoz tartoznak. 2. Fogvatartási Ügyek Osztálya Tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a fogvatartottak rehabilitációs, nevelési, kezelési tevékenységét. Felügyeli a nevelési munkát, biztosítja a fogvatartottak belső felügyeletét, az elhelyezésre szolgáló körletek, egyéb helyiségek felügyeletét és ellenőrzését. Gondoskodik a fogvatartottak napiés házirendjének végrehajtásáról. Az intézetek többségében ezen osztály kötelékébe tartoznak a nyilvántartási munkát végzők (pl: nyilvántartási csoport), ahol nem működik külön osztály szerveződésben. 3. Gazdasági Osztály Pénzügyi, számviteli és bérgazdálkodás Pénzügyi terveket készít az intézet következő évi gazdálkodására, szervezi, koordinálja, irányítja az intézet költségvetésében jóváhagyott előirányzatok felhasználását. Elkészíti az intézet féléves, éves költségvetési beszámolóját, az elemi költségvetést, negyedéves mérlegjelentést. Működteti a házi pénztárakat. Nyilvántartja és kezeli a fogvatartottak letéti pénzét és értékletétjét, elvégzi a befogadással, szabadítással járó pénzügyi feladatokat. Végrehajtja a letiltásokat, a vásárlásokat és a fogvatartottak egyéni pénzforgalmát. Ellátás Folyamatosan biztosítja az intézet ellátási tevékenységének tárgyi feltételeit, irányítja a különböző beszerzéseket. Előkészíti a jogköréhez tartozó fő területekre - élelmezés, karbantartás-javítás, gépjármű üzemeltetés, készletbeszerzés, tárgyi eszközvásárlás, fogvatartotti munkáltatás vonatkozó szerződéseket. Anyag-gazdálkodási tevékenysége

28 28 körében szervezi, biztosítja, ellenőrzi és nyilvántartja az intézet rendelkezésére álló anyagok és eszközök felhasználását. Üzemeltetés Folyamatosan biztosítja az intézet üzemeltetési tevékenységének tárgyi feltételeit, irányítja a területét érintő különböző beszerzéseket. Fenntartja, üzemelteti az intézethez tartozó építmények, épületek ezek berendezési és felszerelési tárgyait, az őrzéshez és az intézet védelméhez szükséges létesítményeket. Biztosítja a gépjárművet a személyzet, a fogvatartottak valamint az anyagok szállításához. 4. Egészségügyi Osztály Végzi a személyzet és a fogvatartottak gyógyító-megelőző, a közegészségügyi- és járványügyi valamint a foglalkoztatás egészségügyi alapellátását. Vezeti az egészségügyi nyilvántartásokat. Ellenőrzi az előírt gyógykezelés betartását. Közreműködik a személyzet és a fogvatartottak egészségnevelésében és a helyes életmód kialakításában. 5. Személyügyi és Szervezési (Szociális) Osztály Folyamatosan figyelemmel kíséri az állománytábla fegyelem betartását, ellátja a létszám gazdálkodási feladatokat. Elkészíti a személyzetre vonatkozó állományparancsokat. Kezeli és nyilvántartja a személyi állomány személyzeti iratait, gondoskodik azok naprakész vezetéséről. Folyamatosan figyelemmel kíséri a személyi állomány hangulatát. Elvégzi a segélyezéssel, üdültetéssel, lakásügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyintézést. Megszervezi a személyi állományt érintő helyi továbbképzéséket, oktatásokat. Végzi a kinevezésekkel, a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos adminisztráció teendőket, előléptetésekkel, jutalmazásokkal, kitüntetésekkel és nyugdíjazással kapcsolatos feladatokat. 6. Informatikai Osztály Az informatikával kapcsolatos ügyek naprakész ismeretében ellátja az intézet vezetését és a működéssel kapcsolatos információkkal. Gondoskodik az intézeti számítógépek üzembiztonságának fenntartásáról. Ellátja a számítástechnikai felszerelésekkel és anyagokkal kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Gondoskodik Az Informatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ) betarttatásáról. 7. Eltérő megoldások Titkárság Figyelemmel kíséri az intézet működési rendjére vonatkozó jogszabályok, OP. intézkedések érvényesülését. Gondoskodik az intézet értekezleti

29 29 rendszerének működtetéséről, fórumok előkészítéséről. Az intézet társadalmi kapcsolatainak fenntartása, bővítése. Szervezi és koordinálja az intézet iratkezelési és ügyintézési tevékenységét. Szervezi és koordinálja az intézetben megrendezésre kerülő belső rendezvényeket, összejöveteleket. Programszervezési és Foglalkoztatási Osztály Szervezi a fogvatartottak nevelési, képzési, szabadidős és kezelési tevékenységét. Szervezi és vezeti az iskolai oktatást, szakmai tanfolyamokat, a szakmunkás képzést, az ismeretterjesztő foglalkozásokat. E tevékenységének keretén belül tartja a kapcsolatot a kulturális, a karitatív és a börtönügyet segítő más szervezetekkel. Szervezi a fogvatartottak szabadidejének hasznos eltöltését, önképző köröket, szakköri tevékenységet, sport és kulturális rendezvényeket, egyház és karitatív programokat. A fogvatartottak jártassága, képzettsége, végzettsége és képességei figyelembevételével, a munkáltatás érdekeinek szem előtt tartásával és a befogadási és foglalkoztatási bizottság (BFB) útján gondoskodik a társadalmilag hasznos munka végzéséről. Bűnügyi nyilvántartó Osztály Lefolytatja a befogadási eljárást, foganatba veszi az ítéletben meghatározott büntetési időt, meghatározza a szabadságvesztés kezdő és befejező napját, figyelembe veszi a feltételes szabadságra bocsátás esedékességét, a különböző beszámításokat. Részt vesz a fogvatartottak időben történő szabadítási eljárásában, illetve a fogvatartottak ideiglenes intézet elhagyásának előkészítésében annak gyakorlati végrehajtásában. Végzi a fogvatartások végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, ennek keretén belül tartja a kapcsolatot az illetékes bv. intézetekkel, bíróságokkal, ügyészségekkel és nyomozóhatóságokkal. Intézkedik a fogvatartottak nyomozóhatóságokhoz, bíróságokhoz történő előállítására, más intézetbe történő szállítására. Előkészíti a fogvatartottak szabadítását, eleget tesz az ezzel kapcsolatos jelentési és értesítési kötelezettségének. 8. Egyedi megbízottak: Tűz- és munkavédelmi Ellenőrzi és irányítja az intézet tűzvédelmi munkáját, a tűzvédelem szervezeti és működési, anyagi és műszaki fejlesztését. Megszervezi a tűzvédelmi továbbképzést, vizsgálja a tűzvédelmi előírások érvényesülését. Ellátja a munka-és balesetvédelmi feladatokat, gondoskodik a munkavédelmi előírások érvényesüléséről. Figyelemmel kíséri az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit.

30 30 Energetikai és környezetvédelmi Koordinálja az intézetet érintő környezetvédelmi ügyeket, felügyeli és ellenőrzi az intézeti energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az energiagazdálkodás megvalósulását. Az egyedi megbízottak más kapcsolásban is teljesíthetik a feladatokat, illetve külön személy is elláthatja mindegyiket. Jogtanácsos Ellátja az intézet jogi képviseletét a bíróság és más hatóság előtt. Véleményezi és ellenjegyzi a szerződéseket. A személyi állomány részére jogi tanácsadást tart. Kapcsolatot tart a bíróságok, ügyészségek és más hatóságok képviselőivel. Fegyelmi referens Hatályos jogszabályok alapján vizsgálja, és döntésre előkészíti az intézetparancsnok hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyeket. Folyamatos kimutatást vezet az intézet fegyelmi helyzetének alakulásáról, éves statisztikát, elemzést készít. Lelkész Fő feladata mindennemű vallási tevékenység végzése. A börtönlelkészi szolgálat a bv-i intézet tevékenységének a részét képezi. Belső ellenőr A szervezet belső ellenőre rendszer- és teljesítmény típusú, szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzéseket végez. Végrehajtja a intézet parancsnoka által meghatározott soron kívüli ellenőrzéseket és konkrét ellenőrzési feladatokat. 9. Kapcsolt munkakörök M megbízott Felelős az intézet egészére vonatkozó mozgósítási tervek elkészítéséért. Nyomozótiszt Elvégzi az IM rendeletben meghatározott feladatait. Az egyedi megbízottak többsége egyúttal kapcsolt munkaköri feladat is.

31 31 VI. A büntetés-végrehajtási szervezet személyi állománya (1995. CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről) 1. A személyi állomány jellemzői A bv. szervezet személyi állománya hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban, továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat. A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazott hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak. 2. Személyi állomány intézeteknél, intézményeknél, gazdálkodó szervezeteknél A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges más jogszabályokban meghatározott személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el. 3. A hivatásos szolgálati viszony jellege (1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. 4. Hivatásos szolgálati viszony létesítése A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. 5. A szolgálati viszony alanyai A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. 6. A szolgálati viszony létesítésének feltételei önkéntes jelentkezés alapján, 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező,