Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 TESTNEVELÉSI EGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzata 2. Rész Foglalkoztatási követelményrendszer Verzió

2 TARTALOM I. fejezet Preambulum Preambulum... 3 II. fejezet Általános rendelkezések Általános rendelkezések... 3 III. fejezet Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje Munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje... 4 IV. fejezet A Testnevelési Egyetem oktatóinak és kutatóinak, továbbá más dolgozóinak jogállásáról, a foglalkoztatási követelményrendszer részletes szabályairól A Testnevelési Egyetem oktatóinak és kutatóinak, továbbá más dolgozóinak jogállásáról, a foglalkoztatási követelményrendszer részletes szabályairól Az alkalmazottak köre és a foglalkoztatás általános szabályai Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei Oktatókra, kutatókra, tanárokra vonatkozó szabályok Az Egyetemen az oktatási, tudományos kutatási feladatok magas szintű ellátásának biztosításához az alábbi munkakörök szervezhetők A munkakörök betöltésének általános követelményei Az oktatói munkakörök betöltésének speciális követelményei A tanári munkakörök betöltésének speciális követelményei Tudományos kutatói munkakörök Oktatói, kutatói munkát segítő munkakörök Vezetői megbízások Magasabb vezetői megbízás Vezetői megbízás V. fejezet Előléptetések rendje Előléptetések rendje VI. fejezet A pályáztatás rendje Általános szabályok Az oktatói-kutatói munkakörök pályáztatási rendje Magasabb vezetői, illetve vezetői megbízások pályáztatási rendje Előléptetések rendje Az Egyetem által adományozható munkakörhöz nem kapcsolódó címek Díszoklevél, egyetemi kitüntetések Pro Universitate-díj Dr. Hepp Ferenc-díj Kerezsi Endre-díj

3 27. TF Edzői Nívódíj TF Aranygyűrű A címek, egyetemi kitüntetések adományozásának rendje Záró rendelkezések VII. fejezet MELLÉKLETEK sz. Melléklet Közzétételi adatlap adatai sz. Melléklet Az egyetemi tanári pályázat összeállításának formai és tartalmi követelményei sz. Melléklet Az egyetemi docensi pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet Az adjunktusi pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet A tanársegédi pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet A rektori pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet A rektorhelyettesi pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet Az intézetigazgatói/tanszékvezetői pályázat összeállításának formai követelményei sz. Melléklet Kérdőív az Egyetem által adományozható cím odaítélésének szempontjaihoz

4 I. FEJEZET PREAMBULUM 1. PREAMBULUM (1) A Testnevelési Egyetem rektora és kancellárja a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 13. (1)-(3) bekezdése, a 13/A. (2) bekezdés e) pontja és 13/A. (5) bekezdése, a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.), a Kjt. felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III.14.) Korm. rendelet, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata alapján az Egyetemen a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét az alábbiak szerint határozza meg. II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Testnevelési Egyetem valamennyi teljes vagy részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozójára. (2) Az Egyetemen az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogkört a rektor gyakorolja, aki ezt a jogkörét jelen szabályzat szerint részben saját maga, részben hatáskör átruházással az Egyetem magasabb vezetői és vezető munkatársai útján gyakorolja. Az átruházott munkáltatói jogkört gyakorlója nem adhatja tovább. Az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlását a rektor egyedi intézkedéssel visszavonhatja és más vezető hatáskörébe utalhatja, az érintett vezetők munkaköri leírásának egyidejű módosításával. A rektor munkáltatói jogokat adhat át a rektornak A rektor a hozzá tartozó munkáltatói jogok delegálásáról rektori rendelkezésben dönt. (3) Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult. (4) Az Egyetemen az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével a munkáltatói jogkört a kancellár gyakorolja, aki ezt a jogkörét jelen szabályzat szerint részben saját maga, részben hatáskör átruházással az Egyetem magasabb vezetői és vezető munkatársai útján gyakorolja. Az átruházott munkáltatói jogkört gyakorlója nem adhatja tovább. Az átruházott munkáltatói jogkör gyakorlását a kancellár egyedi intézkedéssel visszavonhatja és más vezető hatáskörébe utalhatja, az érintett vezetők munkaköri leírásának egyidejű módosításával. A kancellár munkáltatói jogokat adhat át a rektornak A kancellár a hozzá tartozó munkáltatói jogok delegálásáról kancellári rendelkezésben dönt. (5) Munkáltatói jogkör átruházást tartalmazó munkaköri leírást csak a rektor vagy a kancellár írhat alá. 3

5 (6) A munkáltatói jogkörön az alkalmazáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalási- és a munkavégzéssel kapcsolatos irányítási-, utasítási-, ellenőrzési munkáltatói jog érvényre juttatását kell érteni. (7) A munkáltatói jogok közé tartoznak különösen az alábbiak: a) kötelezettségvállalási jog: közalkalmazotti, munkaviszony, és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, megszüntetése, kinevezés, kinevezés módosítás, munkaszerződés módosítása, vezetői megbízás és annak visszavonása, illetmény, illetménypótlékok, kereset- és illetménykiegészítés megállapítása, módosítása, jutalmazás, tanulmányi szerződés kötés. b) munkavégzéssel kapcsolatos irányítási-, utasítási-, ellenőrzési jogok: munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése, a munkáltatói engedélyhez nem kötött további jogviszony létesítésének tudomásulvétele, összeférhetetlenség vizsgálata, más munkáltatóhoz való kirendelés, szabadság kiadása, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, minősítés, a napi munkavégzéshez, vagyis a dolgozó munkaköri leírásában meghatározott, valamint az adott szervezeti egység feladatkörébe tartozó feladatok napi szintű ellátását biztosító utasítási, ellenőrzési és irányítási jog, munkaidő beosztás meghatározása. (8) A munkáltatói jogok gyakorlásánál be kell tartani a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban leírt eljárási rendet és jogszabályokban meghatározott egyeztetési kötelezettségeket. III. FEJEZET MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 3. MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (1) A Testnevelési Egyetemen a munkáltatói jogkört a rektor és a kancellár az alábbi kivételekkel gyakorolja: a) a rektort magasabb vezetőnek a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel; b) a kancellárt magasabb vezetőnek a miniszterelnök nevezi ki és menti fel; c) az oktatót egyetemi tanárnak a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel; d) a rektor felett a munkáltatói jogkört a felsőoktatásért felelős miniszter gyakorolja az Nftv. 73. (3) bekezdés e) pont szerint; e) a kancellár felett a munkáltatói jogkört a felsőoktatásért felelős miniszter gyakorolja; f) a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár gyakorolja. (2) A rektor vagy a kancellár a munkáltatói jogkörét jelen szabályozás szerint átruházza magasabb vezető és vezető munkatársaira. 4

6 a) A napi munkavégzéshez kapcsolódó irányítási, utasítási és ellenőrzési munkáltatói jogot a szervezeti egységben oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozó felett a tanszék vezetője gyakorolja. b) A szervezeti egységek vezetői az irányításuk alá tartozó szervezeti egység tekintetében a napi munkavégzéshez kapcsolódó irányítási, utasítási, ellenőrzési jogokat gyakorolják. c) A fentiekben nem szabályozott vezetői megbízással rendelkező munkatársak a napi munkavégzéshez kapcsolódó irányítási, utasítási, ellenőrzési jogokat gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységben dolgozó munkatársak tekintetében. IV. FEJEZET A TESTNEVELÉSI EGYETEM OKTATÓINAK ÉS KUTATÓINAK, TOVÁBBÁ MÁS DOLGOZÓINAK JOGÁLLÁSÁRÓL, A FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 4. A TESTNEVELÉSI EGYETEM OKTATÓINAK ÉS KUTATÓINAK, TOVÁBBÁ MÁS DOLGOZÓINAK JOGÁLLÁSÁRÓL, A FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL (1) A jelen szabályzat az Nftv. 11. (1) bekezdése értelmében a Testnevelési Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának része, és a törvényi rendelkezések mellett, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott egyéb rendelkezésekre tekintettel értelmezendő és alkalmazandó. 5. AZ ALKALMAZOTTAK KÖRE ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (1) A Testnevelési Egyetemen az oktatással, az önálló kutatási, az egyetem működésével összefüggő feladatokat oktatói, kutatói, tanári, ügyvivő-szakértői, ügyintézői, pénzügyigazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai-szolgáltató, könyvtáros, informatikus könyvtáros, levéltáros, ügyviteli, valamint kisegítő munkakörre létesített, általában határozatlan idejű közalkalmazotti vagy megbízásos jogviszony keretében foglalkoztatott oktatók, kutatók, tanárok, ügyvivő-szakértők, ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak, valamint kisegítők látják el. (2) Helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott idejű közalkalmazotti jogviszony is létesíthető. (3) A foglalkoztatás során, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt az Nftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az alkalmazás általános feltétele: a) az előírt iskolai végzettség, szakképzettség megléte, b) büntetlen előélet és cselekvőképesség, c) orvosi alkalmasság. 6. AZ ALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 5

7 (1) Az Egyetem minden alkalmazottjának joga, hogy: a) javaslatot tegyen az Egyetem életével kapcsolatos minden kérdésben, és ezekre 30 napon belül érdemi választ kapjon; b) részt vegyen - közvetlenül, vagy képviselője útján - az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testületeiben; c) választó és választható legyen az Egyetem testületeibe; d) a megfelelő előírásokat figyelembe véve használja az Egyetem létesítményeit, berendezéseit; e) észrevétellel és panasszal forduljon az Egyetem vezetőihez; f) a személyét érintő döntés ellen - a megfelelő szabályok keretei között - jogorvoslattal élhessen; g) az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon; h) igénybe vegye az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot; i) az őt érintő munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban jogorvoslattal éljen. (2) Az Egyetem minden alkalmazottjának kötelessége, hogy: - betartsa az SZMSZ-ben foglalt előírásokat, - ellássa a munkaköri leírásban foglalt feladatait. 7. OKTATÓKRA, KUTATÓKRA, TANÁROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK (1) Általános jogok Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogosultak: a) a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási- és képzési módszerek megválasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szervezeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően; b) a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére; c) munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladataik mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására - amennyiben annak feltételei adottak; d) találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási eredményeik közzétételére; e) külső, szerződéses munkák vállalásának kezdeményezésére az egyetemi szabályzatoknak megfelelően; f) külföldi tanulmányutak, ösztöndíjak, kongresszusi támogatások megpályázására és tudományos célú pályázatokon való részvételre. g) arra, hogy világnézetük, és értékrendjük szerint végezzenek oktatói munkát, anélkül, hogy hallgatóikat annak elfogadására kényszerítenék, vagy késztetnék; h) arra, hogy emberi méltóságukat, és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, oktatói tevékenységüket értékeljék és elismerjék; i) arra, hogy az állami szervek és önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállítótermeket, az oktatói igazolvány felmutatásával ingyenesen látogassa; 6

8 j) arra, hogy az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyenek igénybe szakirodalom vásárlásához, illetve könyvtári beiratkozáshoz. (2) Általános kötelességek Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok kötelesek: a) az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíteni; b) oktatói tevékenységük során figyelembe venni a hallgató egyéni képességét és, tehetségét, fogyatékosságát, emberi méltóságát és jogai tiszteletben tartani; c) közreműködni az oktatás tartalmi- és módszertani fejlesztésében; d) szakterületük fejlődését folyamatosan követni és annak eredményeit munkájukban hasznosítani; e) részt venni az Egyetem közéletében; f) ellátni a választáson elnyert tisztséget; g) tevékenységükben olyan magatartást tanúsítani, mely az erkölcsi, a szakmai és tudományetikai normáknak megfelel; h) megbízás alapján részt venni a TDK - munka, valamint a hallgatói diplomamunkák, pályamunkák készítésének irányításában, bírálatában; i) tudományos munkát végezni, és annak eredményeit közzétenni; j) a hallgatók részére biztosítani az általuk oktatott tantárgy elsajátításához szükséges nyomtatott és elektronikus tananyagot (tankönyv, jegyzet); k) a kontaktórákon túlmenően a hallgatók egyéni felkészülését az Egyetem által szervezett módon segíteni; l) tutori feladatokat ellátni; m) megbízás alapján oktatásszervezési feladatokat ellátni; n) tudomásul venni, hogy a hallgatók jogosultak véleményt mondani munkájukról. (3) Az alkalmazás általános szabályai a) Oktatói, tudományos kutatói és tanári feladat oktatói, kutatói és tanári munkakörre létesített közalkalmazotti vagy megbízási jogviszony keretében látható el. b) Oktatói és tudományos kutatói munkakörben az alkalmazható, aki mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. c) Az Nftv. 26. (3) bekezdése értelmében az oktató függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe. 7

9 d) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. e) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakört nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. f) A pályázatokat a megfelelő eljárásrend alapján az illetékes magasabb vezető hirdeti meg a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal ( és a Testnevelési Egyetem honlapján ( g) Előléptetésre az e szabályzatban foglalt munkaköri követelmények teljesülése esetén, soron kívül, vagy a munkaköri követelmények teljesítéséhez kapcsolódó határidők lejártával kerülhet sor. h) A benyújtott pályázatokat a szenátus vagy a kancellár, illetve az általuk meghatározott időre vagy alkalmilag létrehozott bizottság, illetve átruházott jogkörben a kijelölt szervezeti egység bírálja el. Azokat a pályázatokat amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek rangsorolja. i) A rangsorolt pályázatok közül a pályázóval a rektor vagy a kancellár átruházott jogkör esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója létesít közalkalmazotti jogviszonyt, illetve kezdeményezi a kinevezést. j) Az Egyetemen oktatói munkakörben foglalkoztatott pályázót a rektor csak abban az esetben mellőzheti, ha a munkakör betöltésére olyan pályázót választ, aki a rangsorban megelőzi őt. k) Az oktatói, tudományos kutatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és a munkaköri cím használatának jogával. l) Az oktatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak a heti teljes munkaidőből két tanulmányi félév átlagában legalább heti tíz (a tanári munkakörben heti tizennyolc) órát köteles az Egyetem graduális, és posztgraduális képzésében a hallgatók felkészítését szolgáló tanítási időre fordítani (a továbbiakban: tanításra fordított idő). m) A tanításra fordított idő számításánál az alább meghatározott graduális, és posztgraduális képzési formában végzett oktatási foglalkozások, illetve tevékenységek vehetők figyelembe: - előadás, - szeminárium, - gyakorlat, - egyéb kontaktóra, - vizsgáztatás, - szakmai konzultáció, - curriculum-fejlesztés, - tudományos diákköri tevékenységben közreműködés, - a szakdolgozat-, témavezetői és bírálói tevékenység, - a doktori iskolák képzési rendjében rögzített képzési feladatok ellátásában kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevékenység (pl. kurzusok vezetése, doktoranduszok kutató munkájának irányítása), 8

10 - az egyetemi tanári, egyetemi docensi munkakör esetében az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében kifejtett és heti átlagóraszámban kifejezett tevékenység, - a meghatározott foglalkozásokra felkészülés, közreműködés a hallgatók írásbeli tananyaggal való ellátásában az oktatási szervezeti egység vezetője által meghatározott módon és formában. n) A tanításra fordított idővel, kutatási tevékenységgel le nem kötött munkaidőben az oktató munkaköri feladatként, a munkáltatói jogkör gyakorlójának utasítása szerint munkaköri feladatként köteles ellátni az Egyetem működésével kapcsolatos mindazon feladatokat, amelyek igénylik az oktató szakértelmét. o) A munkáltatói jogkör gyakorlója a tantervi előírásoknak és a tantárgyi programoknak megfelelően a tanításra fordított időt hetven százalékkal megemelheti, illetve huszonöt százalékkal csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy az egy oktatóra vetített tanítási idő két tanulmányi félév átlagában nem lehet kevesebb heti tizenkét óránál. p) Tanári munkakörben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra. A tanításra fordított idő tizenöt százalékkal emelhető illetve csökkenthető azzal a megkötéssel, hogy a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. A pedagógusképzésben foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál. q) Az oktatói, és tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, de ebben az esetben, a közalkalmazott kinevezési okmányában és az ehhez kapcsolódó munkaköri leírásában az egyetemi követelményrendszer figyelembevételével kell rögzíti az oktatók és tudományos kutatók: - konkrét feladatstruktúráját, - rendszeresen ellátandó oktatási, kutatási és egyéb feladatok körét, - azt, hogy munkaidejének milyen hányadában kell ellátnia az egyes feladatokat, - valamint, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket milyen ütemezésben kell teljesíteni. r) Az oktatók és tudományos kutatók feladatainak teljesítését, egy periódus értékelését és az elkövetkezendő periódus követelményeit, a fejlődés irányait a jogszabályi előírásoknak megfelelően 3 évenként minősítésben kell összefoglalni és rögzíteni, fenntartva a munkáltató azon jogkörét, hogy a minősítést szükség szerint bármikor megtehesse. A minősítés külön szabályzat alapján történik. s) Az oktatói, tudományos kutatói munkakörök betöltésére kiírt pályázatokban az e szabályzatban meghatározottakon túlmenően a munkáltatói jogkör gyakorlója további, az elvégzendő feladatnak megfelelő speciális követelményeket is meghatározhat. t) Az Nftv ában foglaltak szerint az oktató közalkalmazotti jogviszonya - a törvény erejénél fogva megszűnik, ha az oktató munkába állásának napjától számított 1. nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör betöltéséhez szükséges törvényi feltételeket nem teljesítette, 2. a tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot, - felmentéssel megszüntethető, ha 9

11 1. az oktató a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat nem teljesítette; 2. nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, melyeket a munkáltató megfelelő határidő biztosításával a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban előírt; 3. ha az oktatói és kutató az Nftv. 26. (3) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe, azzal a megkötéssel, hogy a felmondási, illetve a felmentési időre és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. u) Az alkalmazás megszűnésével az egyetemi tanári cím kivételével megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. Az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg. v) A munkában töltött idő számításakor nem vehető figyelembe a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség vagy fizetés nélküli szabadság, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a szülési szabadság időtartama. w) A sporttudományi felsőoktatásban az Nftv-ben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián elért 1-3. helyezés annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, illetve aki a helyezést elérte, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. 8. AZ EGYETEMEN AZ OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS KUTATÁSI FELADATOK MAGAS SZINTŰ ELLÁTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁHOZ AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖK SZERVEZHETŐK (1) Oktatói munkakörök: a) tanársegéd, b) adjunktus c) egyetemi docens d) egyetemi tanár (2) Tanári munkakörök: a) testnevelő tanár b) nyelvtanár c) kollégiumi nevelőtanár d) mestertanár 10

12 (3) Tudományos kutatói munkakörök: a) tudományos segédmunkatárs b) tudományos munkatárs c) tudományos főmunkatárs d) tudományos tanácsadó e) kutató professzor 9. A MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (1) A Testnevelési Egyetemen oktatóként, tudományos kutatóként és tanárként az működhet, aki: a) egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik; b) szakirányú felkészültsége, sokoldalú műveltsége, etikus közösségi magatartása alapján alkalmas arra, hogy oktató-nevelő munkája során a hallgatók számára követendő emberi, szakmai modellként szolgáljon; c) jó előadókészséggel, pedagógiai és didaktikai érzékkel rendelkezik; d) beosztásának megfelelő szintű és önállóságú kutatómunka folytatására képes, ismeri a tudományos kutatómunka etikai szabályait; e) rendelkezik a folyamatos önképzés és önfejlesztés igényével és gyakorlatával; f) idegen nyelvismeretét folyamatosan szinten tartja, ill. bővíti; g) hivatásának tekinti, hogy a hallgatóságból autonóm módon gondolkodó és cselekvő értelmiséget képezzen, neveljen és bizonyos személyiségjegyek (igényesség, empatikus készség, tolerancia, példamutató erkölcsi magatartás és viselkedéskultúra) alapján alkalmas is erre; h) oktató, tudományos tevékenységében mind a szakmai környezet, mind a hallgatók részéről folyamatosan pozitív visszajelzések regisztrálhatók; i) folyamatosan fejleszti szakmai felkészültségét, igényes munkavégzésre törekszik, betartva hivatása, továbbá a tudományos kutatómunka etikai szabályait. 10. AZ OKTATÓI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI (1) Tanársegéd: Kinevezője az illetékes Intézet javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség b) a doktori képzés megkezdése c) legalább egy idegen nyelv olyan szintű ismerete, amely alkalmassá teszi őt a szakirodalom követésére. A munkakör betöltője: a) a tanársegédi cím használatára jogosult 11

13 b) oktatómunkát végez; gyakorlatokat, szemináriumot vezet, szükség esetén az általa művelt speciális területen előadásokat tart. c) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt oktatási ideje: heti 12 óra d) rendszeresen folytat kutatást, eredményeit folyamatosan publikálja, e) első szerzős közleményeket jelentet meg; szakterületén bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. Előmeneteli követelmény: a) munkába állásának napjától számított 5. év végéig idegennyelv-ismeretét olyan szintre emeli, mellyel publikációk írására, tudományos előadások tartására, vitára képes; b) munkába állásának napjától számított nyolcadik év végéig tudományos fokozatot szerez; Amennyiben a munkakör betöltője munkába állásának napjától számított nyolcadik év elteltéig a) az előírt feltételeket nem teljesíti, foglalkoztatását a rektor az Nftv ában foglaltak szerint megszünteti, b) az előmeneteli követelmények teljesülése esetén adjunktusi munkakörbe kerül. (2) Adjunktus: Az Egyetem alapvető feladatait ellátni képes nagy tudású, tapasztalt oktató. Az oktatás, kutatás, területén felelős megbízással terhelhető. Szervezői és vezetői adottságai alapján képes arra, hogy intézeti csoportot vezessen, vagy más személyek munkáját irányítsa. Kinevezője az illetékes Intézet javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltétele: a) mesterfokozat és szakképzettség b) a doktori fokozat megléte c) 3.. szakvizsgát nem igénylő szakterületen 2 év szakmai gyakorlat d) legalább egy világnyelv aktív ismeretével rendelkezik. e) elismert és dokumentált tudományos munkásságot képes felmutatni f) egyetemi oktatói tapasztalata van, A munkakör betöltője: a) az adjunktusi cím használatára jogosult b) magas színvonalú elméleti- és gyakorlati oktatómunkát végez c) szakterületén egyes témákból tantermi előadások tart, rendszeresen vezet gyakorlatokat, d) TDK-nevelő munkát folytat, e) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt tanítási oktatási ideje: heti 10 óra. f) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn; Előmeneteli követelmény: a) az adjunktusi munkakörbe lépésének napjától számított 4. év végéig idegen nyelvismeretét olyan szintre emeli, mely alkalmassá teszi őt tantermi előadások megtartására; b) magyar és idegen nyelvű előadásokat rendszeresen tart, nemcsak szűkebb tématerületen, hanem a tananyag szélesebb körének megfelelően; c) rendszeres, folyamatosan dokumentált tudományos munkásságot fejt ki, nemzetközi idézettséggel rendelkezik; d) a négyéves ciklus alatt olyan szintű publikációs aktivitást fejt ki, amely összemérhető a tudományterületének megfelelő doktori követelményekkel. 12

14 Amennyiben a munkakör betöltője nem teljesíti az előírt feltételeket, foglalkoztatását a rektor az Nftv ában foglaltak szerint megszünteti. (3) Egyetemi docens Kiemelt feladatokat ellátó, tudományos fokozattal rendelkező vezető oktató, szakterületének kiváló művelője. Alkalmas tanszéki, intézet, intézeti csoport munkájának vezetésére. Az egyetemi docensi munkakör nyilvános pályázat útján tölthető be. Kinevezője a Szenátus javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) szakvizsga megléte (amennyiben az az adott szakterületen megszerezhető); c) tudományos fokozat megléte, ami lehet: doktori fokozat, a tudomány (ok) kandidátusa, a tudomány (ok) doktora, külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, d) legalább egy világnyelven előadás tartására képes, mind az általa művelt tudományterületen, mind az oktatott tantárgy teljes tematikai spektrumában; e) legalább 10 éves oktatói múlt áll mögötte, habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges; f) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére, szervezésére; g) elismert szakmai- és tudományos tapasztalattal bír; h) hazai és nemzetközi szintű, sikeresen elnyert pályázatok témavezetője vagy résztvevője; i) példamutató, követendő magatartást tanúsít a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők és valamennyi munkatársa számára. A munkakör betöltője: a) az egyetemi docensi cím használatára jogosult; b) szakképzettségének megfelelő területen magas szintű szakmai tevékenységet végez, a legújabb hazai és nemzetközi tudományos ismereteket korszerű médiatár alkalmazásával eredményesen adja át a hallgatóknak; c) ismeri a legújabb hazai- és nemzetközi tudományos eredményeket, és képes arra, hogy ismereteit előadásaiban a hallgatóságnak eredményesen átadja; d) megfelelő gyakorlattal rendelkezik oktatási segédeszközök (tankönyv, jegyzet, stb.) készítésében; e) aktív egyetemi oktatói tevékenységet folytat, rendszeresen vezet gyakorlatot és tart tantermi előadást; f) részt vesz az oktatói utánpótlás képzésében, és nevelésében irányítja a szakterületéhez kapcsolódó TDK munkát; g) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt oktatási ideje: heti 8 óra. h) részt vesz az egyetemi oktatás szervezésében, ellenőrzésében; i) nagyobb részleg vezetésére alkalmas; j) hivatását mind elméleti, mind gyakorlati téren, alkotó módon műveli, szakterületén, új eredmények elérésére törekszik; 13

15 k) tudományos téren elismert kutatási eredményekkel rendelkezik; l) irányítja a fiatalabb oktató/kutatók munkáját; m) eredményeit színvonalas hazai és nemzetközi szakfolyóiratban rendszeresen közzéteszi, érdemleges nemzetközi idézettséggel rendelkezik; n) rendszeresen megjelentet a tudományterületének megfelelő színvonalú hazai és nemzetközi közleményeket; o) rendszeresen részt vesz a hazai és a nemzetközi tudományos rendezvényeken; p) széleskörű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn; q) a Habilitációs Bizottság elnökének felkérésére előbírálóként vagy a szakértő bizottság elnökeként, illetve tagjaként részt vehet a habilitációs eljárás lefolytatásában; r) doktori szigorlaton részt vehet, mint kérdező. (4) Egyetemi tanár: Az Egyetemen a legmagasabb szakmai munkakört ellátó vezető oktató, aki bármely egyetemi tisztség viselésére megválasztható. Az egyetemi tanár tudományterülete egyik ágának nemzetközi tekintélyű képviselője, aki az Egyetemen e tudományág műveléséért, oktatásáért, és a kapcsolódó tevékenységért felelős. Feladatait az intézetigazgató határozza meg, szakmai munkáját önállóan végzi. Az egyetemi tanári munkakör nyilvános pályázat útján tölthető be. Az oktatót egyetemi tanárrá a rektor javaslatára az oktatásért felelős miniszter kezdeményezése alapján a köztársasági elnök nevezi ki. Az egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatott oktató esetében a közalkalmazotti jogviszonyt rektor szünteti meg. A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) szakvizsga megléte (amennyiben az az adott szakterületen megszerezhető); c) tudományos fokozat megléte, ami lehet: doktori fokozat, a tudomány (ok) kandidátusa, a tudomány (ok) doktora, külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, d) habilitációval rendelkezik; e) tudományos munkásságának scientometriai értékei (az eredeti közlemények összesített impakt faktora, valamint a független hivatkozások száma) érjék el az MTA Doktora cím megszerzéséhez szükséges, az MTA tudományág szerint illetékes tudományok osztálya által az adott szakterület vonatkozásában meghirdetett minimális követelményeket; f) az MTA Doktora címmel nem rendelkező, területére pályázó tudományos munkásságának scientometriai értékei (az eredeti tudományos közlemények összesített impakt faktora, valamint a független hivatkozások száma) érjék el az MTA Doktora cím megszerzéséhez szükséges, az MTA tudományág szerint illetékes tudományok osztálya által az adott szakterület vonatkozásában meghirdetett minimális követelmények előző évi számszerűsített tudománymetriai (publikációs) követelményeinek kétharmadát; g) a nevelés- és sporttudományok területére pályázó rendelkezzék az MTA doktora címmel. Amennyiben e címet még nem szerezte meg, úgy rendelkezzék az utóbbi tíz évben a Ph.D. disszertációtól eltérő legalább 3, saját eredményeket is tartalmazó könyvvel 14

16 (vagy felsőoktatásban oktatott tankönyvvel); továbbá legalább 20 tudományos cikkel vagy könyvfejezettel, melyek közül legalább 4 nemzetközi folyóiratban, illetve kiadónál jelent meg. A munkásságára vonatkozó független hivatkozások száma haladja meg a 60- at; h) az eddigiekben felsorolt tudományterületektől eltérő tudományágban működő pályázónak az általános követelményeken túlmenően meg kell felelnie a MAB illetékes tudományági bizottsága kívánalom-rendszerének (megtekinthető a honlapon). A konkrét oktatói tudományági bizottsági követelményeket a MAB SzMSz-e tartalmazza; i) PhD fokozatszerzéssel zárult témavezetés, közös publikációk fiatal oktatókkal és/vagy doktoranduszokkal; vagy a szakmai közvélemény által elismert műhelyteremtő tevékenység; j) idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart a diszciplína teljes szélességében; k) kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége és tudományos eredményei révén széleskörű hazai és nemzetközi elismertségre tett szert; l) legalább 10 éves oktatói múlt áll mögötte melynek során igazolta, hogy oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalata alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére; m) tevékenységét hazai és nemzetközi szintű, sikeresen elnyert pályázatok fémjelzik. Ha az egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslatra sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság kezdeményezésére kerül sor, a miniszter az egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslat köztársasági elnöknek történő megküldését az Nftv. a 28. (3)-(5) bekezdésében meghatározott személyi feltételek teljesítését követően hozza meg. A munkakör betöltője: a) a professzori cím használatára jogosult; b) részt vesz az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében, magas szinten és rendszeresen végzi az egyetemi oktatás szervezését, irányítását, művelését és ellenőrzését; c) ismeri a legújabb hazai- és nemzetközi eredményeket, és ezeket a hallgatóságnak magas színvonalon képes átadni; d) aktív egyetemi oktatói tevékenységet folytat, rendszeresen tantermi előadás tart és önálló kurzust hirdet; e) széleskörű felkészültséggel rendelkezik az oktatási eszközök (tankönyv, jegyzet, stb.) készítésében; f) tudományos munkája során új megoldások és eredmények felmutatására törekszik; g) az általa művelt tudományág elismert képviselője, ezen belül speciális terület reprezentánsa; h) saját tudományágán kívül tájékozott a határterületek vonatkozásában; i) önálló támogatással rendelkező kutatócsoportot vezethet; j) tudományos eredményeit rendszeresen közzéteszi, nagyobb művek (könyv, monográfia, stb.) megírására is vállalkozik; k) tudományos utánpótlás nevelésére, szakmai műhely, iskola alapítására törekszik; l) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt oktatási ideje: heti 7 és fél óra m) hivatását mind elméleti, mind gyakorlati téren, alkotó módon műveli, szakterületén, új eredmények elérésére törekszik; n) az egyetemi közéletben, a feladatok megoldásában kezdeményező, vezető szerepet vállalhat; o) eredményeit színvonalas hazai és nemzetközi szakfolyóiratban rendszeresen közzéteszi; 15

17 p) széleskörű hazai- és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, rendszeres résztvevője a nemzetközi tudományos közéletnek, aktív részt vállal a hazai- és nemzetközi tudományos társaságok munkájában; q) a Habilitációs Bizottság elnökének felkérésére előbírálóként vagy a szakértő bizottság elnökeként, illetve tagjaként részt vesz a habilitációs eljárás lefolytatásában; r) a doktori fokozat szerzési eljárásban bírálóként, védési bizottság elnökeként vagy tagjaként rendszeresen részt vehet. Egyetemi tanári munkakörben az oktató legfeljebb a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. 11. A TANÁRI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI (1) Mestertanár Mestertanár elnevezésű munkakörbe lehet átsorolni azt a mesterfokozattal rendelkező adjunktus oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt. Szervezői és vezetői adottságai alapján képes arra, hogy kisebb részleget vezessen, vagy több személy munkáját irányítsa. Kinevezője az illetékes Intézet javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség vagy mesterfokozat és szakedzői diploma; b) szakvizsga megléte (amennyiben az az adott szakterületen megszerezhető); c) legalább egy világnyelven előadás tartására képes; d) legalább 10 éves oktatói vagy kiemelkedő sportedzői sportszakmai múlt áll mögötte, vagy egyetemi kitüntetés birtokosa e) alkalmas a hallgatók tanulmányi munkájának vezetésére; f) elismert szakmai tapasztalattal bír; g) példamutató, követendő magatartást tanúsít a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők és valamennyi munkatársa számára. A munkakör betöltője: a) magas színvonalú elméleti- és gyakorlati oktatómunkát végez; b) rendszeresen vezet gyakorlatokat; c) szakterületén egyes témákból tantermi előadások tart; d) TDK-nevelő munkát folytat; e) megfelelő gyakorlattal rendelkezik oktatási segédeszközök (tankönyv, jegyzet, stb.) készítésében; f) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt oktatási ideje: heti 18 óra g) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. (2) Nyelvtanár, testnevelő tanár Kinevezője az illetékes Intézet javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltételei: mesterfokozat és szakképzettség vagy felsőfokú végzettség/alapfokozat és szakképzettség A munkakör betöltője: 16

18 a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott oktatási feladatokat látja el; b) két tanulmányi félév átlagában a kötelezően előírt tanítási ideje: heti 18 óra. (3) Kollégiumi nevelőtanár Kinevezője a kollégium igazgatójának javaslata alapján a rektor. A kinevezés feltételei: mesterfokozat vagy felsőfokú végzettség/alapfokozat és szakképzettség A munkakör betöltője: a) közvetlen kapcsolatot tart fen a kollégium lakóival, segíti a kollégisták beilleszkedését, problémáinak megoldását; b) segíti a hallgatók önképzését, különös figyelmet fordítva a kiváló képességű, valamint a hátrányos helyzetű hallgatókra; c) aktívan közreműködik a kollégium közösségi életének tervezésében, szervezésében, a szabadidő tartalmas eltöltésében; d) munkájával hozzájárul az Egyetem oktatási-nevelési céljainak megvalósulásához. 12. TUDOMÁNYOS KUTATÓI MUNKAKÖRÖK (1) Tudományos kutatói munkakörben az foglalkoztatható, aki munkaidejének legalább 90%-át az Egyetem tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá a munkaköréhez tartozó feladatként oktatással összefüggő feladatokat is ellát. Az egy évnél hosszabb időre szóló tudományos tanácsadói, kutató professzori és tudományos főmunkatársi munkakörök nyilvános pályázat útján tölthetők be. (2) Tudományos segédmunkatárs: A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) doktorandusz vagy doktorjelölti jogviszony. A munkakör betöltője: a) a tudományos segédmunkatársi cím használatára jogosult; b) kutatómunkáját irányítással végzi; c) elsajátítja a kutatómunka módszertanát; d) tudományos eredményeiről társszerzőként közleményeket jelentet meg; e) igény esetén bekapcsolódik az oktatói tevékenységbe. Kinevezője az illetékes Intézet javaslata alapján a rektor. (3) Tudományos munkatárs: A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) tudományos fokozat megléte, ami lehet: - doktori fokozat, - a tudomány (ok) kandidátusa, - a tudomány (ok) doktora, - a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat doktori fokozat, 17

19 c) legalább 3 éves kutatói gyakorlat; d) legalább egy idegen nyelv olyan szintű ismeretével bír, mely alkalmassá teszi őt a szakirodalom követésére. A munkakör betöltője: a) jogosult a tudományos munkatársi cím használatára; b) tudományos eredményeiről közleményeket jelentet meg; c) szakterületén bekapcsolódik a nemzetközi tudományos életbe. Kinevezője az illetékes Intézet javaslata a rektor. (4) Tudományos főmunkatárs: A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) tudományos fokozat megléte, ami lehet: - doktori fokozat, - a tudomány (ok) kandidátusa, - a tudomány (ok) doktora, - külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, c) legalább 6 éves kutatói gyakorlat; d) a tudományos főmunkatársi minősítő eljárást sikerrel teljesítette; e) legalább egy világnyelven előadás tartására képes; f) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának vezetésére; g) elismert és dokumentált tudományos munkásságot képes felmutatni; h) példamutató, követendő magatartást tanúsít a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők és valamennyi munkatársa számára. A munkakör betöltője: a) a tudományos főmunkatársi cím használatára jogosult; b) magas színvonalú elméleti- és gyakorlati oktatómunkát végez; c) TDK-nevelő munkát folytat; d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn; e) rendszeres, folyamatosan dokumentált tudományos munkásságot fejt ki; f) szakterületén magas szintű szakmai tevékenységet végez; g) ismeri a legújabb hazai- és nemzetközi tudományos eredményeket, és képes arra, hogy ismereteit előadásaiban a hallgatóságnak eredményesen átadja; h) elismert kutatási eredményekkel rendelkezik; i) irányítja a fiatalabb kutatók, kutatócsoportok munkáját; j) eredményeit színvonalas hazai és nemzetközi szakfolyóiratban rendszeresen közzéteszi; k) rendszeresen részt vesz a hazai és a nemzetközi tudományos rendezvényeken; l) széleskörű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Kinevezője a Szenátus javaslata alapján a rektor. (5) Tudományos tanácsadó: A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) tudományos fokozat megléte, ami lehet: 18

20 - doktori fokozat, - a tudomány (ok) kandidátusa, - a tudomány (ok) doktora, - külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, c) az adott tudományág olyan nemzetközileg elismert képviselője; d) legalább 10 év kiemelkedő tudományos kutatói munkát tud igazolni; e) kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalat, mely alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére; f) idegen nyelven publikál; g) rendelkezik habilitációval; h) példamutató, követendő magatartást tanúsít. A munkakör betöltője: a) a tudományos tanácsadói cím használatára jogosult; b) vezető kutató, szakterületének kiváló művelője; c) képes munkacsoportot önállóan irányítani; d) kutatási projektet vezethet; e) irányítja a fiatalabb kutatók, kutatócsoportok munkáját; f) ismeri a legújabb hazai- és nemzetközi tudományos eredményeket; g) eredményeit színvonalas hazai és nemzetközi szakfolyóiratban rendszeresen közzéteszi; h) rendszeresen részt vesz a hazai és a nemzetközi tudományos rendezvényeken; i) széleskörű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Tudományos tanácsadói munkakörben a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. Kinevezője a Szenátus javaslata alapján a rektor. (6) Kutató professzor: A kinevezés feltételei: a) mesterfokozat és szakképzettség; b) tudományos fokozat megléte, ami lehet: - doktori fokozat, - a tudomány (ok) kandidátusa, - a tudomány (ok) doktora, - külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, c) idegen nyelven publikál, előadást tart; d) kiemelkedő tudományos kutatói tevékenysége és tudományos eredményei révén széleskörű hazai és nemzetközi elismertségre tett szert; e) legalább 15 éves kutatói múlt áll mögötte, melynek során igazolta, hogy kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalata alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére. 19

21 A munkakör betöltője: a) a kutató professzori cím használatára jogosult; b) az általa művelt tudományág elismert képviselője, ezen belül speciális terület reprezentánsa; c) tudományterülete egyik ágának nemzetközi tekintélyű képviselője; d) ismeri a legújabb hazai- és nemzetközi eredményeket, és ezeket a hallgatóságnak átadja; e) önálló támogatással rendelkező kutatócsoporttal rendelkezik; f) tudományos eredményeit rendszeresen közzéteszi; g) tudományos utánpótlás nevelésére, szakmai műhely, iskola alapítására törekszik; h) eredményeit színvonalas hazai és nemzetközi szakfolyóiratban rendszeresen közzéteszi; i) széleskörű hazai- és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, rendszeres résztvevője a nemzetközi tudományos közéletnek, aktív részt vállal a hazai- és nemzetközi tudományos társaságok munkájában; j) példamutató, követendő magatartást tanúsít. Kutató professzori munkakörben a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. Kinevezője a Szenátus javaslata alapján a rektor. 13. OKTATÓI, KUTATÓI MUNKÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRÖK (1) Az oktatók, tudományos kutatók, és tanárok munkáját a) ügyvivő-szakértői, b) főmérnök, c) tanszéki mérnök, d) ügyintéző, e) ügyviteli dolgozó, f) szakmai és g) műszaki szolgáltató munkakörben alkalmazott munkatársak segítik. (2) A munkakörbe sorolás feltételeit a Kormány 53/2006. (III.14.) Korm.rendelete és annak melléklete tartalmazza. 14. VEZETŐI MEGBÍZÁSOK (1) Az Egyetemen az oktatáshoz, kutatáshoz, a minőségbiztosításhoz valamint az egyetem működésével összefüggő igazgatási, jogi, gazdasági és műszaki feladatokhoz kapcsolódó irányítási, szervezési és ellenőrzési feladatokat a közalkalmazottak vezetői megbízás alapján látják el. (2) A vezetői megbízás lehet magasabb vezetői megbízás és vezetői megbízás. (3) A megbízások határozott időre (három öt évre) adhatók; megfelelés esetén egy illetve több alkalommal legfeljebb a hatvanötödik életév betöltéséig hosszabbíthatók. 20

22 (4) Vezetői megbízásra nyilvános pályázatot kell kiírni. (5) A vezetői megbízást mesterfokozattal vagy alapfokozat mellett szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy kaphat, legfeljebb a hatvanötödik életéve betöltéséig. 15. MAGASABB VEZETŐI MEGBÍZÁS (1) Magasabb vezetői megbízásnak minősül a a) rektor, b) rektorhelyettes, c) kancellár d) iskola igazgató (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet. 21. a) pontja szerint) részére nyilvános pályázat alapján adott magasabb vezetői megbízás. (2) A rektor, a rektorhelyettes megbízása 3 évre szól, ami nyilvános pályázat alapján egy alkalommal meghosszabbítható. 16. VEZETŐI MEGBÍZÁS (1) Vezetői megbízásnak minősül a: a) intézetigazgató b) tanszékvezető c) lektorátusvezető, d) igazgató, e) osztályvezető, részére adott vezetői megbízás. (2) Az intézetigazgató, tanszékvezető és a fentiekben felsorolt egyéb vezetői megbízások nyilvános pályázat alapján négy évre szólnak, melyek megfelelés esetén több alkalommal meghosszabbíthatók. V. FEJEZET ELŐLÉPTETÉSEK RENDJE 17. ELŐLÉPTETÉSEK RENDJE (1) A tanársegédi, adjunktusi, tudományos segédmunkatársi, és tudományos munkatársi kutatói munkakörök a munkakörre előírt követelmények teljesülése esetén előléptetés útján is betölthetők. Ez esetben a munkakör betöltésére nem kell pályázatot kiírni. a) Az előléptetést a szervezeti egység vezetője kezdeményezi az illetékes intézeti tanácsa felé, a kinevezési jogkört az intézeti tanács javaslata alapján a rektor gyakorolja, b) A tanács által véleményezett és támogatott előléptetési javaslatot a HR Iroda részére kell benyújtani, 21

23 c) A javaslatot a HR Iroda a formai követelmények meglétének ellenőrzését követően megküldi az illetékes bizottságnak, aki a vélemények figyelembevételével dönt az előreléptetésről. (2) Az előléptetés kezdeményezéséhez szükséges dokumentumok összeállításának formai és tartalmi követelményeit e szabályzat melléklete tartalmazza. VI. FEJEZET A PÁLYÁZTATÁS RENDJE 18. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 20/A. -a, 21. -a és 21/A. -a alapján fő szabály szerint közalkalmazotti jogviszony próbaidő kikötésével, pályázat alapján határozatlan időre létesíthető. (2) Közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a pályázat kiírásának kötelezettsége alól az alábbi esetek kivételek: a) áthelyezés esetén (akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező); b) ha az adott munkakörre 90 napon belül már legalább két alkalommal eredménytelen volt a pályázati kiírás; c) ha a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos ellátás nyújtásához szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók; d) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg; e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén; f) az ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) ügyviteli, szakmai szolgáltató, műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott) munkakörök esetében. (3) A fentieknek megfelelően közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a pályázat kiírása a kivételektől eltekintve kötelező. Közalkalmazottnak csak olyan személyt lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történjen. 22