Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zengő-Duna HK

Átírás

1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zengő-Duna HK Önfenntartó, harmonikus társadalmi-gazdasági-környezeti rendszer alapjainak megteremtése a Zengő-Duna Helyi Közösségben Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2 2 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok

3 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 3 Zengő-Duna HK Összefoglaló a térségről A(z) Zengő-Duna HK területe 60 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 45,428 fő, a városokban élő lakosok száma 7,945 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb az összes 33-a, 10 db a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 58 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb 12 db a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

4 A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 4 Zengő-Duna HK Általános áttekintés Általános információk Népesség 45,428 Négy legnépesebb település Pécsvárad 4,057 fő Vállalkozások, jelentős szektorok Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Települések száma 60 Bóly 3,888 fő Kereskedelem, javítás Városok száma Hátrányos helyzetű települések száma 2 27 Lánycsók Hidas 2,736 fő 2,304 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, közúton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási ok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 15 Gazdaságfejlesztési megoldási ok száma 30 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási ok száma 58

5 A legtöbb forrás 3,736,500 EUR a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 5 Zengő-Duna HK HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 3 1,274,610 A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és -fejlesztés A kulturális örökség megőrzése Leader közösségi fejlesztés Leader vállalkozás fejlesztés Leader képzés Leader rendezvény Leader térségen belüli szakmai együttműködések Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések Leader komplex projekt ,284,000 3,736, , , , , ,922 96, ,461

6 A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis 6 Zengő-Duna HK - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A fő probléma a népességmegtartó erő csökkenése, amely az elhelyezkedési lehetőségek és a tömegközlekedés romlásával, a délszláv háború alatti zsák megyévé válással magyarázható. Az autópálya-építés elmaradása, a háborús övezet közelség miatt elmaradt a külső tőke letelepedése. A munkahelyek hiánya főként a fiatal korosztályt készteti elvándorlásra. A romló tendenciák megfordítását nehezíti, hogy elsősorban a diplomás és szakképzett munkaerő vándorol el. Ennek következménye a helyi társadalmak elöregedése és egyre nagyobb kiszolgáltatottsága. Gyenge a lakosság önfenntartó képessége is. Elöregedett a kistérség infrastruktúrája is Autópálya-javuló kapcsolatok Az önfenntartóképesség növelése: Mezőgazdaság családi és mikro-vállalkozások, biotermelés, őshonos fajták, réspiacok és helyi piac irányába való diverzifikálása, a feldolgozottság növelése, olcsó megújuló energiára alapozott gazdaság- és település-üzemeltetés. Turizmusfejlesztés, a helyi értékek turisztikai termékké, élményláncokká fejlesztése Szociális gazdaság, a meglévő intézményeken alapuló tovább fejlesztés Önellátás, belső piac megteremtése, a jövedelemkiáramlás megfékezése Feltételek: szakképzett munkaerő, tudás biztosítása, kapcsolatrendszer, reális hatósági követelmények, vállalkozás ösztönző pályázatok

7 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 7 Zengő-Duna HK A stratégia alapvető célja A közösség célja, hogy az eddigi hanyatló folyamatokkal szemben megőrizze lakosságát, vonzó természeti és lakókörnyezetet hozzon létre, s hosszú távon képessé váljon arra, hogy saját erejéből biztosítsa fejlődésének feltételeit. A fenntarthatóság érdekében fejleszteni szükséges a közösségi élet feltételrendszerét, az épített, a természeti és a szolgáltatási környezetet, és a gazdasági fejlődőképességet a helyi erőforrásokra kell alapozni. Az önfenntartó fejlődés érdekében a társadalom, a gazdaság és a környezet megbomlott harmóniáját (a szocio-, eko- és ökoharmóniát), egyensúlyát helyre kell állítani. A fenntarthatóság feltétele a versenyképesség, amelynek a helyi adottságok, a kulturális, természeti, technológiai örökség mellett az innovatív megoldásokra is nagymértékben kell támaszkodnia. Segítségükkel mérsékelni kell a térség kiszolgáltatottságát és leszakadását okozó területi és globális folyamatok hatását, elő kell segíteni a helyi gazdaságot alkotó önálló és hálózatosan együttműködő szereplők fejlődését. Középtávon mindez nem teljesíthető maradéktalanul, ezért a program középtávú célja olyan eszköz- és szervezeti rendszer kialakítása, amely képes a fejlődést biztosító folyamatok generálására és fenntartására. Mottó: "Zengő-Duna - itt élni jó!"

8 8 Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ok

9 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 9 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A két kistérség tipikusan aprófalvas településszerkezetű, ezért alapvetően a vidéki falvak szemszögéből vizsgáljuk a lehetőségeket. A térség három városa közül Pécsvárad egyidős, Mohács és Bóly közel egykorú az állammal. Történelmi, néprajzi, földrajzi jellemzők: Vonzó, változatos, megőrzött természeti-táji környezet, a lakosság erős kötődése a természethez a Mohácsi Kistérség programja az ökoharmonikus kistérség jelzőt viseli. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság biztosítja a természeti értékek (kiemelten Gemenc, a béda-karapancsai terület és a Kelet-Mecsek) megőrzését Jó termőhelyi adottságok (különösen a Mohácsi Kistérségben), ökológiai gazdálkodásra való alkalmasság Soknemzetiségű népesség, multikulturalitás, gazdag néprajzi, kézműves, népművészeti, építészeti örökség. Változatos és kiemelkedő gasztronómiai kultúra, fejlődő, növekvő jelentőségű borászat A gazdaság döntően agrár meghatározottságú Szubmedtiterrán éghajlat Élénk nemzetközi interaktivitás a határközeliség következtében. Az elmúlt évtizedek negatív öröksége: A lakosság munkavállalóvá válása következtében az önfenntartó és összetartó falusi közösségek széthullottak, az individualizálódás vált jellemzővé. Az önellátó termelés, a vidék belső piaca felmorzsolódott, szerepét átvették a multinacionális kereskedőláncok. Az egyre kevesebb jövedelem kiáramlik, a városban és a kereskedőláncoknál landol. A munkaképes lakosság kiszorult a mezőgazdaságból és az iparból is, talajtalanná, céltalanná vált. A falu jövője elbizonytalanodott, a születésszám alacsony. A városi életminták elterjedtek, a vidéki élet értékei leértékelődtek a helyi lakosság körében.

10 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 10 A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Döntővé vált a nagyüzemi gazdálkodás. Jellemzői: A cégek település-eltartó képessége kicsi, a települések problémáival nem vállalnak közösséget, sok esetben ellentétek alakultak ki. Az agrárium és a vidék ma már nem azonosítható. A fenntarthatóság a központi forrásoktól, a szociális rendszertől függ. Az elszegényedett városi lakosság kiköltözése jellemző. Differenciálódási folyamat: a városi agglomerálódás következtében a városközeli települések fejlődése, mások visszafejlődése. A térség meghatározó vállalkozása a Bóly Rt és a pécsváradi Agrover Rt. Az agrárium fő problémái: o monokultúrás, magas termelékenységgel, de erős piaci és természeti kockázattal, alacsony foglalkoztató-képességgel o a termékfeldolgozás hiánya o vállalkozások közti együttműködés hiánya. A fentiek miatt átfogó probléma a népességmegtartó erő gyengülése, számban és strukturálisan, mivel a versenyképes munkaerő vándorol el. Az ipar gyenge és stagnál, alacsony az innovációs színvonal, több területen jellemző a kvalifikált munkaerő hiánya. A turizmus jellemzői: o alacsony színvonal, gyenge forgalom o szegényes termék- és szolgáltatási kínálat o kevés szálláshely o alacsony ismertség. A vállalkozások döntő többségének mérete kicsi, hiányzik a tanácsadó szervezetek jelenléte és a vállalkozások közötti összefogás.

11 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 11 A térség környezeti állapota 1/2 Mindkét kistérségre jellemző a vonzó természeti környezet, az erdőkben és természetvédelmi területekben való gazdagság. Talajállapot: A Mohácsi Kistérség talajállapota az utóbbi néhány évben nem változott. Továbbra is megmaradt a három alapvető agro-ökológiai kategória. A térség legnagyobb részén alapvetően az adottságok komparatív ökológiai előnyeit kell kihasználni. A védelmi meghatározottságú területek a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás helyszíne. A Pécsváradi Kistérség kicsi területi kiterjedése ellenére domborzatilag erősen tagolt, tájképileg unikális. Természeti erőforrásai a körzeten belül erősen differenciáltak. A domborzati adottságokból kifolyólag a szántóföldi hasznosítású területeken az erózió jelent veszélyt. Vízgazdálkodás: A Mohácsi Kistérség vízellátását nagymértékben befolyásolja a Duna jelentős vízszintingadozása. A kistérség legjelentősebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti parti-szűrésű vízbázis képezi. A térség első vízadó rétegei már nem alkalmasak közvetlen ivóvíznyerésre, tisztítást igényelnek. Ezért is rendkívül fontos a Mohács-szigeti és a Mohács környéki területek vízvédelme. A Pécsváradi Kistérség a Völgységi patak és a Karasica vízgyűjtő területéhez tartozik. Pontszerű szennyező források a pécsváradi szennyvíztelep, Mecseknádasd, Hidas telepei. A szennyvízelvezetés és -kezelés sok helyen megoldatlan. A kistérség jelentős felszín alatti vízbázisokkal és készletekkel, köztük termálvízkinccsel rendelkezik (Bóly- Borjád, Mohács, Majs, Hímesháza, Ellend, Hásságy). Levegőállapot: Mohács külterületén található néhány ipari pontforrás, azonban a legnagyobb üzem, a MOFA új technológiára tért át. A településen, csakúgy, mint a kistérség többi részén a lakossági és közlekedési eredetű légszennyezés a meghatározó. A kistérség jelentős részén az ülepedő por aránya magas, káros hatású. A Pécsváradi Kistérség természeti környezet tisztasága a levegőt és a természetes vizek állapotát tekintve Baranya megyében a legjobb.

12 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 12 A térség környezeti állapota 2/2 Zajkibocsátás: A zajkibocsátás elsődleges forrása közlekedési eredetű, így az 57-es és 56-os utak mentén fekvő települések esetében tapasztalható határérték átlépés, amit jelentősen csökkenthet a M6-M56-os gyorsforgalmi úthálózat településeket elkerülő nyomvonala. Hulladékgazdálkodás: A két kistérségben keletkező települési szilárd hulladék rendszeres, pormentes gyűjtése, központi lerakóra történő elszállítása a legtöbb település esetében megoldott. A hidasi vegyiüzem helyén folyamatos a talajvíztisztítás. Természetvédelmi területek: A Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett területeit Gemenc, illetve a Mohácsi Kistérségben található Béda-Karapancsa erdős területei alkotják, bennük holtágak hálózatával, kisebb mederszakaszokkal, ezeket összekötő csatornákkal és fokokkal, valamint széles mellékágakkal. A Pécsváradi Kistérség északi részéhez tartozik a Kelet-Mecsek erdőtömb, amelynek nagy része a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik. A természetvédelmi területek egyúttal a NATURA 2000 természetvédelmi rendszerhez tartoznak.

13 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 13 Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Egyik kistérség sem szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási programban szereplő kistérségek listájában, azonban több olyan település is van a kistérségekben, amelyek a nem leghátrányosabb kistérségekben elhelyezkedő, leghátrányosabb települések közé tartoznak, ezért kiemelt figyelmet igényelnek. A 240/2006 (XI. 30) Kormányrendelet ( A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke ) szerinti hátrányos települések közé soroltak a Mohácsi Kistérségből: Babarc, Belvárdgyula, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Görcsönydoboka, Ivándárda, Kisnyárád, Pócsa, Sátorhely, Szebény, Szűr, Töttös, Véménd és Versend. Leghátrányosabb települések közé tartoznak: Bezedek, Homorúd, Kölked, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér és Sárok. A hátrányos települések között a Pécsváradi Kistérségből: Fazekasboda, Kékesd és Szellő; a leghátrányosabb települések között: Apátvarasd és Erdősmecske szerepelnek.

14 HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 14 Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 15 Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között () Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Kevés kis vállalat 3. Sok kis vállalat Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között ()

16 A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 16 Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése

17 A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar 1,152 2,901 4,179 Szektorok részesedése Kereskedelem, javítás 1, Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás, oktatás, egészségügy 2, Egyéb tevékenység 0 0

18 Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.6, ami százalékpontos változást jelent 2003 óta HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis 18 Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.6 Változás 2003-hoz képest százalékpont

19 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 19 A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A Mohácsi Kistérség egészére jellemző, hogy magas a tartós munkanélküliek és az inaktívak száma. A térség lakosságának 44-a él Mohácson és Bólyban, közülük Bólyban kedvezőbb a munkanélküliségi mutató alakulása. Legsúlyosabb a helyzet az aprófalvakban, ahol sem munkalehetőség, sem az ingázás lehetősége nem adott. A kistérségben a diplomás munkanélküliek aránya növekvő tendenciát mutat, erősödött a diplomások elvándorlási hajlandósága. A regisztrált munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya. A rossz tömegközlekedési lehetőségekkel rendelkező kis- és zsáktelepüléseken magas a munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliek közül a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők ill. a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők jelentik. A Pécsváradi Kistérségben a munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony. A munkanélküliség aránya némileg rosszabb az országos helyzetnél, de kedvezőbb a regionális és a megyei átlagnál. A tartós munkanélküliség a kistérség átlagában alacsonynak mondható, mind az országos, mind a regionális, mind a megyei helyzethez képest. Igen magas a kistérségen kívül dolgozó ingázók aránya. Ennek alapvető okai, hogy a kistérség egyrészt a 6- os úton jó közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a szomszédos Péccsel és Bonyháddal, mint ipari, szolgáltatási központokkal, másrészt az aprófalvakban nincs, vagy alig van munkahely, illetve a kistérség centrumaiban sem erősödtek meg a vállalkozások. A roma lakosság aktivitási rátája alacsony, foglalkoztathatóságukat az alacsony végzettségi színvonal erősen korlátozza. Mindkét kistérségre jellemző, hogy magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, a munkaerőpiac azonban a szakképzett munkaerőt igényel. A jövő szempontjából a szakképzettek aránynövelésének, a pályaorientáció keretében a piacképes szakmák választására irányuló ösztönzésnek van kiemelkedő szerepe, mivel a szakmával rendelkezők közül sokan azért nem tudnak elhelyezkedni, mert a piac által nem igényelt szakképzettséggel rendelkeznek, miközben más szakmákban jelentős a betöltetlen álláshelyek száma.

20 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 20 A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az iskolarendszerű és a felnőttképzés keretében is első sorban a hiányszakmák felé, valamint a tervezési szakaszban megjelölésre kerülő fejlesztési irányokhoz illeszkedő szakmai területekre kell terelni a választást. Erősíteni kell a vállalkozók menedzsment- és piacismereteit annak érdekében, hogy helyi foglalkoztatási szerepük nőjön. A foglalkoztathatóság fontos eleme a mobilitás. A mellékutakon elérhető településeket a Volán autóbuszjáratok már nem érik el, munkásjáratot egyedül az Elcotec üzemeltet, de az sem jár be a kistelepülésekre. Integrált, az igényeknek megfelelő (kis) befogadóképességű kistérségi közlekedési rendszer működtetésére lenne szükség, mely rugalmasan ellátja a munkásszállítást, az iskolabusz funkciót és a lakossági közlekedést is. A járatok menetrendjét e fő célcsoportokhoz kell igazítani.

21 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Bóly székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 4 db 2,250 fő A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15-át adja a térségen belüli foglalkoztatásnak Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15 * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis 21

22 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 5 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 22 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 1 Bólyi Zrt. Bóly 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás SMT Hungaria Kft. Odowelelektrik Kft. Pécsváradi Agrover Zrt. Bóly Szederkény Pécsvárad 2524 Egyéb műanyag termék gyártása 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Max Blanc Kft. Bóly 2822 Fűtési kazán, radiátor gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 150

23 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb 5 db a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis 23 A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Név Működés helye a térségben Főtevékenység Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) 6 7 Pécsváradi Aranycipó Kft. Sombereki Mezőgazdasági Zrt. Pécsvárad Somberek 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Mediterrán Hungaria Kft. Szajki Mezőgazdasági Zrt. Bóly Szajk 2661 Építési betontermék gyártása 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Palotabozsoki Zrt. Palotabozsok 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 101

24 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 24 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A működő vállalkozások számát tekintve a Mohácsi Kistérség adatai megegyeznek a megyei átlaggal. A regisztrált és a működő vállalkozások száma 1998-hoz képest visszaesett, majd ben ismét növekedett (1000 lakosra vetítve). A bővülő tendencia 2005-ig folytatódott, majd 2006-ban kis mértékű csökkenésre került sor. A Pécsi Kistérséget leszámítva a legtöbb egyéni és társas vállalkozás a Mohácsi Kistérségben működik. A térség növekvő vállalkozásszámának legfontosabb forrása a volt mohácsi vállalkozói övezet erősödése volt. Tevékenységi kör szerinti megoszlásban első helyen a szolgáltató ágazat szerepel az ipari és a mezőgazdasági ágazat előtt. A foglalkoztatottak száma is ennek megfelelően alakul. A legtöbb mezőgazdasági dolgozó a Mohácsi Kistérségben található a kedvezőbb adottságoknak megfelelően, bár számuk egyre csökken. A kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben megfelel a megyei és a dunántúli átlagnak, és a Dél-Dunántúltól kis mértékben elmarad. A Pécsváradi Kistérségben kevés hatékonyan működő vállalkozás található, számuk ennek ellenére megfelel a Baranya megyei vidéki térségek átlagos értékének. A vállalkozások száma lényegesen kisebb, mint a Mohácsi Kistérségben, a változás tendenciái azonban azonosak. A vállalkozások nagy része náhány fős kényszervállalkozás, melyek jelentős része a kistérségen belül, helyi igényekre termel. A működő vállalkozások száma 20 -kal marad el az országos átlagtól. A vállalkozási tőke ellátottságra a jegyzett tőke nagyságából lehet következtetni. A kistérségben bejegyzett vállalkozások közül csak néhány képvisel jelentős tőkeerőt. A vállalkozások 60 -át a minimális tőkével megalakult betéti társaságok és egyéni vállalkozások teszik ki. A cégregisztrációban nem szereplő magánvállalkozások, egyéni gazdálkodók és őstermelők száma magas (400 feletti). Ha a versenyszférában működő összes szereplőt számba vesszük, akkor megállapítható, hogy ezeknek közel a kétharmadát a magánvállalkozók, majdnem egyharmadát a betéti társaság formában működő vállalkozások, és a legkisebb arányt a korlátolt felelősségű társaságok teszik ki.

25 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 25 A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Mindezek a tények jól mutatják, hogy a vállalkozások rendkívül tőkeszegények és jellemzően mikro- és kisvállalkozások.

26 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 26 Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység 38 Vallással kapcsolatos tevékenység 1 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Szabadidővel kapcsolatos 36 tevékenység Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység Nemzetközi kapcsolatok 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység Politikai tevékenység

27 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 27 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A magyar non-profit szektor jellemző tevékenységi területe a szabadidős elfoglaltságok és a kultúra. A Mohácsi Kistérségben 2005-ben 327, 2006-ban 328, a Pécsváradi Kistérségben 2005-ben 87, 2006-ban 93 non-profit szervezet működött, így megállapítható, hogy a civil szervezetek száma lassú emelkedést mutat mindkét kistérségben. A civil szervezetekre jellemző, hogy vagy települési, vagy nemzetiségi alapon jöttek létre, ezért a kisszervezetek nagyobb megyei vagy országos szervezetek tagjaiként működnek. A kistérségi szerveződés a kistérségek rövid múltja következtében nem jellemző. A civil szerveződések típusai közül a pártokon kívül magas számban működnek többcélú és egyéb kulturális tevékenységet, közhasznú kulturális tevékenységet támogató szervezetek, hagyományőrző és népművészeti, településvédő- fejlesztő egyesületek, valamint sportegyesületek, tűzoltó egyesületek, környezetvédő és a kisebbségek egyesületei, amelyek ápolják a kisebbségi kultúrát is. Hagyományosan erős a területen a német nemzetiségi hagyományokat őrző települési szervezetek száma, de az utóbbi időszakban felerősödött a roma szervezetek tevékenysége is. Ez azért fontos, mert a szerveződések jelenthetik a szegregációs folyamatok megállítása tekintetében a kapcsolódási pontokat. Emellett jelen vannak a kistérségek civil életében az egyházi intézmények, a köztestületek és az alapítványok is. Kevés a térségi feladatokat felvállaló, több települést összefogó szerveződés, hiányzik a hálózatosodás, a szervezetek közötti együttműködés. A kis településeken kevésbé jellemző, mint a városokban, hogy a civil szervezetek átvállalják az önkormányzati feladatok egy részét, a jövő szempontjából azonban az erősödő non-profit szféra a növekvő szociális problémák kezelése szempontjából alapvető jelentőségűvé válhat.

28 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 28 A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 További fontos szerepe a non-profit szférának, hogy a szétesett falusi társadalom összetartó képességének újrateremtése terén úttörő szerepet játszhat, valamint társadalmi hátteret képezhet abban a reorganizációs folyamatban, amely a falvak önfenntartó képességének kialakítása terén ma már elkerülhetetlennek látszik. Ennek keretében a pályaorientáció, a háztáji jellegű és helyi piacra történő termelés, a termelői és értékesítő hálózatokba való bekapcsolódás, a turizmushoz való kapcsolódás és az értelmes időtöltés terén igen jelentős tájékoztató, orientáló és képzési feladatokat kell megoldani, ami a civil szféra nélkül nem vezethet eredményre.

29 A térség összesített lakossága között 787 fővel csökkent, ami arányosítva 2-os csökkenést jelent HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 29 A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 46,215 45,899 45,699 45,522 45,428 Éves változás A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 787 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2-kal csökkent

30 A térségben az aktív korú lakosság aránya 63, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 30 A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás Országos átlag 0-2 év év év év év felett 22 21

31 A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 31 Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános Megoszlás 2 8 Országos átlag általános általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

32 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 32 A térség demográfiai helyzete 1/2 A két kistérség népességére az elmúlt évtizedben a természetes fogyás volt a jellemző. Az állandó népesség csökkenése továbbra is tendencia. A két kistérség elvándorlási egyenlege emelkedést mutat. A lakosság elöregszik, a fiatal korosztály elhagyja a térséget. A Mohácsi Kistérségben igen magas a nyugdíjas korú népesség aránya, míg a fiatal korosztály aránya nem éri el a megyei átlagot. Részben a korosztályi sajátosságoknak, részben pedig az alacsony gyermekvállalási kedvnek köszönhető a kistérség növekvő elnéptelenedése. A romló öregedési index, az alacsony munkahelyszám és az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen kilátások együttesen sürgetik a gazdaságélénkítő, társadalmi-gazdasági környezetjavító programozás szükségességét, mert a tendenciák spontán folytatódása a társadalmi-szociális állapotok visszafordíthatatlan romlásához vezethet. A Mohácsi Kistérségben határozott női többlet uralkodik. A 43 településből mindössze 10 esetben találkozhatunk férfi többlettel. Az okok ugyanazok, mint országszerte. A férfiak halandósága felülmúlja a nőkét, így az összlakosságon belül a felsőbb korosztályokban a nők aránya egyre nő. Ennek köszönhető, hogy a születéskori enyhe férfi többlet határozott női többletbe vált át. Ugyanakkor Baranya megyén belül a kistérség egészét illetően a férfi lakosság aránya magasabb, mint a megyei átlag. A Pécsváradi Kistérségben a lakosság átlag feletti csökkenése jellemző. A természetes szaporodás mutatója bár megfelel az országos átlagnak, de kisebb Baranya megye átlagánál. A munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony, és ennek a korosztálynak az elvándorlása a jellemző. A kistérséghez tartozó települések közel felénél, elsősorban az aprófalvaknál, súlyos az elnéptelenedés veszélye, alacsony a népesség megtartó képesség. A roma népesség magas aránya főleg a mohácsi kistérséget jellemzi, a legnagyobb koncentráció Versend, Véménd és Kölked településeken jelentkezik.

33 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33 A térség demográfiai helyzete 2/2 A statisztikai adatok önbevallás alapon készülnek (népszámlálás), hátrányoktól tartva feltehetően nem mindenki vállalja roma származását, ezért a valóságos adatok magasabbak lehetnek, mint a statisztikaiak. A teljes területen jelentős számban él és kulturális hagyományait erősen őrzi a németség, de jelentős számban élnek délszlávok is. Stabilizálódni látszik a születések száma, ezen belül az alacsony társadalmi státuszú és alacsony iskolai végzettségű lakosság születési rátája magasabb. Ez a folyamat az iskolarendszerben azzal a következménnyel jár, hogy nő a halmozottan hátrányos helyzetű, labilis családi és szociális hátterű, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Ezt a körülményt a humán szféra jövője szempontjából figyelembe kell venni, oktatási és nevelési módszertan tekintetében is, de különösen arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a humán szektorok integrált, összehangolt működtetése vezethet csak kielégítő eredményre. A jövő munkaerőpiaci igényeinek kielégítése szempontjából arra utal ez a jelenség, hogy jelentős energiákat fog igényelni a szükséges kompetenciákkal rendelkező kínálat megteremtése.

34 Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0 HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 34 A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Infrastrukturális adottság Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el () Szélessávú Internet Mindhárom mobilhálózat Helyközi autóbuszmegállóhely Közművesített, közúton elérhető ipari park A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0-a Fenti infrastrukturális adottságok együttesen 0 0

35 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommunikáció

36 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfejlesztési szervezetek Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős tevékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat

37 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37 A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Mohácsi Kistérség közúti elérhetősége egyelőre nem megfelelő. Ez a helyzet javul az M6-M56 autópálya megépítése révén. A K-NY irányú összeköttetés megteremtése érdekében Mohácson hidat szükséges építeni. A belső úthálózati viszonyok fejletlenek, ma is számos zsáktelepülés van. Az autópályára való hosszas várakozás jegyében a közutak megfelelő karbantartása elmaradt, többnyire évtizedek óta csak kátyúzásra került sor. Az autópálya építés alatti anyagszállítás még jobban megviseli a bekötő utakat, annak befejeztével szakszerű helyreállítás szükséges. A vasúti közlekedés lehetőségei romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbuszösszeköttetés minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerőpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A mezőgazdasági úthálózat fejlesztése nem követte a szétaprózódott birtokszerkezet következtében felmerült igényeket. A közüzemi infrastruktúra területén jelentős fejlődés tapasztalható. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt, de a megyei átlagtól sajnos a kistérség egésze még mindig jóval elmarad. A lakások vezetékes telefonnal való ellátottsága jelentősen javult, bár a mobiltelefonok elterjedése ezt a problémát megszüntette. A Pécsváradi Kistérséget ÉK DNY irányban szeli ketté a 6-os főközlekedési út. Az M6-ra felfűződő települések vagy a főút mentén terülnek el, vagy zsáktelepülésként felújításra szoruló bekötőúttal kapcsolódnak rá. Az önkormányzati utak állapotában az utóbbi években kisebb előrelépés történt. A járdák minősége általában jó, egy-két községben felújításra szorul.

38 HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38 A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A mezőgazdasági utak a fejlesztési rangsor végén állnak, helyreállításuk indokolt lenne. A Mecsek hegység északi lábánál vezet keresztül a Dombóvár - Baja vasútvonal, melyre hosszú távon is számítani lehet, mert ez teremti meg a Bajai hídon keresztül a Dél-Dunántúl kelet - nyugati összeköttetését. A vezetékes ivóvíz hálózatok kiépültek, ahol az adottságok lehetővé tették, a helyi ivóvíz bázisra támaszkodnak. Az ivóvíz minősége nem mindenhol megfelelő. A csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztései megkezdődtek, de folytatásukra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A nagyobb települések szennyvízkezelése megfelelő, a kisebb településeké nem megoldott, pályázati lehetőségük sincs (2000 fő alatt), ezen változtatni szükséges. Villamos-energia ellátás minden településen van, a vezetékes gáz a Mohácsi Kistérség 96, a pécsváradi 79- át éri el. A települések közel felében működik kábeltelevízió szolgáltatás. A közterületek állapota változó, sok helyen javításra szorul, a leromlott állapotú lakóépületek főleg a gazdátlanná vált és a szegregálódó roma lakosság körében jellemzőek. A központi településektől távolabb eső települések szélessávú internettel való ellátását a szolgáltatók nem tartják gazdaságosnak. A közlekedési elzártság kompenzálásaként az internet-ellátás megoldása fontos lenne.

39 A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kategóriájú szállás** Térségi adat Országos átlag Térségi adat az országos átlag százalékában * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis 39

40 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Apátvarasd Község , Babarc Község 820 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Bár Község 594 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Belvárdgyula Község 451 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Berkesd Község 929 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Bezedek Község 285 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Bóly Város 3,888 Közszféra , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

41 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Borjád Község 463 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Dunaszekcső Község 2,175 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Erdősmárok Község 99 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Erdősmecske Község 420 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Erzsébet Község 329 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Fazekasboda Község 223 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Feked Község 225 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

42 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Geresdlak Község 913 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Görcsönydoboka Község 428 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Hásságy Község 291 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Hidas Község 2,304 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Himesháza Község 1,159 Közszféra , Ivándárda Község 263 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Kátoly Község 383 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

43 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Kékesd Község 212 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Kisbudmér Község 134 Közszféra , Kisnyárád Község 235 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Kölked Község 1,155 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Lánycsók Község 2,736 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Lippó Község 584 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Liptód Község 252 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

44 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Lovászhetény Község 299 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Majs Község 1,110 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Maráza Község , Máriakéménd Község 572 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Martonfa Község 212 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Mecseknádasd Község 1,726 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Monyoród Község 185 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

45 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Nagybudmér Község 242 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Nagynyárád Község 797 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Nagypall Község 435 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Óbánya Község 154 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Ófalu Község 350 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Olasz Község 629 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Palotabozsok Község 1,037 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

46 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Pécsvárad Város 4,057 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Pereked Község 173 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Pócsa Község 186 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Sárok Község 146 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Sátorhely Község 701 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Somberek Község 1,678 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Szajk Község 831 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

47 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 8/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Szebény Község 476 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , Szederkény Község 1,863 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Székelyszabar Község 699 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Szellő Község 163 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Szilágy Község 314 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Szűr Község 318 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Töttös Község 617 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás , * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

48 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 9/9 Jogállás Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munkanélküliség () Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Udvar Község 177 Közszféra , Véménd Község 1,599 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , Versend Község 968 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia Zengővárkony Község 421 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia , {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.4. M355} {TelFoJell.5. M355} {TelFoJell.6. M355} {TelFoJ ell.4.m3 54} {TelFoJ ell.5.m3 54} {TelFoJ ell.6.m3 54} {TelFoJell.4.Szektor } {TelFoJell.5.Szektor } {TelFoJell.6.Szektor } {TelFoJ ell.4.m1 15} {TelFoJ ell.5.m1 15} {TelFoJ ell.6.m1 15} {TelFoJell. 4.M440} {TelFoJell. 5.M440} {TelFoJell. 6.M440} {TelFo Jell.4. Magas } {TelFo Jell.5. Magas } {TelFo Jell.6. Magas } {TelFoJel l.4.alacso ny} {TelFoJel l.5.alacso ny} {TelFoJel l.6.alacso ny} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 48