TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ZÖLD IPAR Tamás János DE MÉK, Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ZÖLD IPAR Tamás János DE MÉK, Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék"

Átírás

1 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ZÖLD IPAR Tamás János DE MÉK, Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.

2 Fenntartható Fejlődés ÖKÖLÓGIA TÁRSADALOM GAZDASÁG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK??? ZÖLD IPAR GONDOLKOZZ GLOBÁLISAN - CSELEKEDJ LOKÁLISAN

3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Föld Talaj Vízkészletek- felszíni, felszínalatti Biomassza - Biodiverzitás Levegő Tájkép NYÁRI EGYETEM Page

4 ZÖLD IPAR Mezőgazdaság Energetika Megújulók - Bioenergetika Hulladékgazdálkodás (Szilárd, Folyékony) NYÁRI EGYETEM Page

5 Ökológia Lábnyom L és s Biológiai Kapacitások (Ecological( Footprint and biocapacity) ) mérésének m hat alapfeltevése (Wackernagel 2002): 1.Az emberi tevékenys kenységek legtöbbje fogyasztással ssal és s hulladéktermel ktermeléssel jár r amely folyamatokat követni k lehet. 2.A A legtöbb természeti erőforr forrás s használat és s hulladéktermel ktermelés s anyag és energiaáraml ramlással jár, j amelyet a biológiailag termőképes területek állítanak elő.. Azok az erőforr forrás s használatok amelyeket nem veszünk nk figyelembe a kapacitások hibás és s szisztematikus alulbecsléséhez vezetnek. Ez az ökoszisztéma károsodk rosodását t okozza. 3.A A források felméréséhez azonos léptl ptéket és s mértm rtékegységet get kell használni és s ez a biológiailag termőképes globális lis hektár.. Ez az ökológiai lábnyom l és a természeti szeti erőforr források kifejezésére egyaránt használt. 4. Az azonos számítási si módszer m alkalmaznak ez évente összehasonlítható referenciát t jelent. 5.Az emberi igényeket kifejező Ökológiai Lábnyom L is globális lis hektárban kifejezhető és értékelhető bolygó,, kontinens, ország, régir gió léptékben és ugyanígy összevethető az ugyanitt rendelkezésre álló biológiai kapacitásokkal. 6. Amennyiben a forrásokat és s az igényeket összevetjük k meghatározhat rozhatóak ak azok a területek ahol fenntartható a jelenlegi fogyasztási si szint és s azok ahol a természeti erőforr forrásokat túlhasznt lhasználják (overshoot).

6 Az Ökológiai Lábnyom L és s a Biológiai Kapacitások Meghatározz rozzák k a Globális lis Túl T l használatot 1.8 gha/fő biológiai kapacitás 2.6 gha ökológiai lábnyom Terület X Termőképesség = Biológiai kapacitás Népesség x 1 főre eső fogyasztás x Forrás használat és hulladék = Ökológiai lábnyom 1 főre vetített GDP az I. világháború óta (1914) 400%-al növekedett a Földön.

7 Erőforr források 2006-ban 11.9 milliárd ha volt a biológiailag termőképes föld f területe a bolygón, ebből: 1.6 milliárd ha volt a szánt ntó 3.4 milliárd ha volt a legelő 3.9 milliárd ha az erdő 2.4 milliárd ha a halászati terület (ebből 433 millió ha a belső kontinentális édesvízi terület) 167 millió ha a beépített terület (FAO ResourceSTAT Statistical Database 2007);

8 A Globális lis Hektár Értékei és s FöldhasznF ldhasználat lat A Földön,, 2006 Beépített terület Erdő Halászati Terület Legelő Szántó

9 Jövedelem Csoportok Szerinti Lakossági Piramis a FöldF ldön,, 1986, 2006, 2026 Korosztályok Az alacsony jövedelem kategóriában 112%-al, közepes jövedelem kategóriában 52-al. Míg magas jövedelem kategóriában 23%- al nőtt a népesség 1980 óta. Lakosság %

10 Vízhiány Vízfogyasztás trend 1 főre vetített fogyasztás Szektoriális fogyasztás

11 Tények a vízrv zről 1,8 milliárd ember nem jut vízellv zellátáshoz, 2,6 milliárd ember szenved a szennyvízelvezet zelvezetés hiány nyától Kevesebb mint 1%-a a a föld f édesvízkészleteinek (vagy 0,007% a föld f teljes vízkv zkészletének) amely alkalmas közvetlen emberi fogyasztásra sra Minden 1 dollár r amit vízellv zellátásra és s csatornázásra sra költenek a világon további 8 dollár r költsk ltségmegtakarítást vagy jövedelmet j biztosít A vízellv zellátó rendszerek legalább 50%-a a hibás United Nations Human Development Report World Health Organization Fact Sheet "Health in Water Resources Development."

12 Tények a vízrv zről Egy átlagos amerikai 20-35X több t vizet használ l naponta, mint egy afrikai átlagcsalád A nők n k naponta több t órát t töltenek t a távoli t és s szűkös s vízforrv zforrásokból l a napi vízkv zkészlet beszerzésével A nyomornegyedekben élők k 5-10x 5 nagyobb összeget fizetnek 1 liter vízért, mint azonos város v gazdag negyedeiben élők Minden 15 másodpercben m meghal egy gyermek a víz v z okozta betegség g miatt és s 5 éves kor alatt ez a vezető halálok lok 1,8 millió gyerek hal meg évente fertőző hasmenésben sben 4900 an naponta Az összes megbetegedés s 88%-a a a nem megfelelő vízminőségre és higiénia hiány nyára vezethető vissza United Nations Human Development Report World Health Organization Fact Sheet "Health in Water Resources Development."

13 1 Főre F vetített tett Ökológiai Lábnyom L, 1961 and

14 Ökológiailag Fenntartható és s Nem Fenntartható Országok gok,, 2006.

15 Ökológiai Lábnyom L 1.75 gha/fő Európában ban. Beépített terület Erdő Halászati Terület Legelő Szántó CO2 terhelés

16 Amit a GDP nem mutat Global Footprint Network, Románia Csehország

17 Egy átlagos magyar állampolgár r ellátásához 2003-ban 3,5 ha földterületre letre volt szüks kség, kétszer annyira mint amennyi a Föld F biológiai kapacitásának egyenlő elosztása sa esetén n jutna Biológiai kapacitás: hány hektár r biológiailag produktív terület szánt ntóföld, legelő,, erdő és s halászter szterület áll rendelkezésre a FöldF ldön n vagy az adott országban, térségben Egy ország ökológiai lábnyoml bnyomát a népessn pesség g mérete, m egy átlagos lakójának fogyasztása, sa, ill. a fogyasztott javak és szolgáltat ltatások előáll llításának energiaigénye nye határozza meg. Az emberi szüks kségletek figyelembe vett kategóri riái: i: élelmiszer, lakás, közlekedk zlekedés és s száll llítás, fogyasztási si javak, ill. szolgáltat ltatások mindezekre megnézik, hogy hány hektárra van szüks kség g a kielégítésükh khöz Forrás: Vermes L. (2004) A felélt lt jövőj 17

18 Magyarországon gon az egy főre f eső biológiai kapacitás csak 2 ha, azaz fejenként nt 1,5 ha-ral többet t veszünk igénybe mit amit az ország g területe lehetővé tenne: nagylábon élünk! Az emberiség g létszl tszámának növekedn vekedésével vel az egy főre f jutó produktív v földterf ldterület let a század zad eleji 5 ha-ról l 2003-ra 1,8 ha-ra csökkent; az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom l viszont 2,2 ha-ra növekedett, n ami 0,4 ha-ral meghaladta a rendelkezésre álló tényleges földterületet. letet. Az 1980-as évek vége v óta egyfajta túllövést produkál az emberiség, mivel nagyobb az ökológiai lábnyoma l mint a Föld F biológiai kapacitása. Ez a különbsk nbség 2003-ban már m r 25 % volt, vagyis nagyobb ütemben használjuk a természet erőforr forrásait mint amivel annak regeneráló képessége lépést l tud tartani. A felélt lt jövőj 18

19 Aszály Tápa. stress Sekély termő réteg Vízstressz Permafroszt Használh ató Agro-Ökol kológiai Korlátoz tozó Feltételek telek Central America North America South Asia Africa South America Australasia South East Asia North and Central Asia World Average Europe % Forrás: EU - JRC

20 Talaj leromlási folyamatok Európában Erózió Szerves anyag Tömörödés Csökkenő Biodiverzítás Árvíz, belvíz, földcsuszamlás Pont és nem szerű szennyezés Lefedés Szikesedés

21 Kárpát-Medence Átalagosnál l Jobb Helyzetben, DE Talaj leromlás Szélsőséges vízháztartás Tápanyag stressz Környezeti szennyezés

22 Characteristic of zone aerationof heavy soils on the East Slovakian Lowland East Slovakian Lowland (ESL) belongs to the most important regions of Slovakia from the point of view of heavy soils occurrence. 45% of entire soil survey of ESL belongs to heavy soils. Ústav hydrológie, SAVBratislava

23 Kelet-Szlovák Alföld May 2000

24 HŐMÉRSÉKLET JANUÁR CSAPADÉK JÚLIUS Európában leginkább a Mediterrán n térst rséget, a Balkán félszigetet, valamint a közép-k és s kelet-eur európai országok terület letét t sújtjs jtják aszályok. A klímav maváltozás s következtk vetkeztében ez a probléma élesebbé válhat. JANUÁR Szerbia: Éves csapadék összegek ( ) JÚLIUS

25 Összesített Elöntési Gyakoriság Műholdas Adatok Alapján

26 A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK

27 Villamosenergia-termel termelés referencia villamosenergia-termelés, TWh 70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 10,000 megújuló atom gáz olaj szén Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook 2050, Brüsszel, p.36.

28 Fajlagos termelési költsk ltségek és változásuk Biomassza Napenergia Szélenergia Földgáz Szén

29 Közép p Európai Energiai Kihívások Energiaimport függf ggőség-ellátásbiztonság Ukrajna/Oroszország (70% fölötti f importfügg ggőség) g) Az energiahordozók k hosszabb távút drágul gulása (Nabuccó, Déli Áramlat) Felért rtékelődik az atomenergia szerepe Nagyobb szerepet kap az energiatakarékoss kosság Gazdaságosabb gosabbá válik a megújul juló energiahordozó- felhasználás Az éghajlatváltozás s kezelése (Szén-dioxid min. 50% mérséklés, Metán n 15-20% mérsm rséklés,dinitrogén- oxid 70-80% mérsm rséklés) Az EU energiapolitikájával való összhang 2050-es távlatt vlat: : 80%-os ÜHG mérsm rséklés 35%-os energiatakarékoss kosság 60%-os megújul juló energiahordozó részarány

30 A megújul juló energiahordozó felhasználás s növeln velés szüks kségességének a további szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztons sbiztonság Gazdasági élénkülés s (vállalkoz llalkozások, beruházások) Munkanélk lküliség g csökkent kkentése Vidék k népessn pességmegtartó képességének a növeln velése Földhasználat lat optimalizálás Az EU energiapolitikájával való összhang

31 FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL L AZ ENERGIATAKARÉKOSS KOSSÁG, A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS S NÖVELN VELÉSE 2001/77/EK irányelv nyelv: 2010-re 22,1%-ra növelni n a zöldz ldáram részarányt. Magyarország g felé elvárás s (3,6%), (2011-ig él) 2002/91/EK irányelv nyelv: 1000 m 2 fölött vizsgálni kell a megújul juló energiahordozó bázisú hőellátás s lehetőségét, t, 2003/30/EK irányelv nyelv: ig 2 %-ra,% 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedk zlekedésben a bioüzemanyagok arány nyát t (2011-ig él) 2007 január r 10: EURÓPAI BIZOTTSÁG Európai energiapolitika CÉLOK: 3 X 20-20% ÜHG mérsm rséklés, 20% energiatakarékoss kosság ig 20% megújul juló energiahordozó részarány és 10% bio üzemanyag részarr szarány 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 3 20%- os EU szintű elvárást

32 Európai Parlament és s Tanács 2009/28/EK irányelve a megújul juló energiaforrásb sból l előáll llított energia támogatt mogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra Magyarország g vonatkozásában 13 %. elérend rendő célszámokat: ez Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen gesen 10 %-os% kötelező arány nyát és s a fenntarthatóság g követelmk vetelményét. Rögzíti, hogy a közössk sségi célkitc lkitűzések eléréséhez állami támogatt mogatás szüks kséges. Rögzíti a támogatási, elszámol molási feltételeket teleket a következk vetkezők k szerint: - a megújul juló energiahordozó bázisú távfűtés és s távht vhűtés s támogatt mogatása ajánlott, - a száll llító szüks kséges és s elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz shoz támogatt mogatás - zöldáramra előírja a hálózatokhoz h az elsőbbs bbségi hozzáférést és s az állami támogatás s szüks kségességét. Előírja, hogy 2010 június j 30-ig a tagállamok készk szítsenek nemzeti cselekvési si terveket és s meghatározza ezek egységes ges formanyomtatvány nyát. Jelentési kötelezettsk telezettséget ír r elő 2011.december 31-ig, majd kétévente k további előrehalad rehaladási jelentéseket, - a biomassza használat latában elért haladást, - valamint a nettó üvegházhatású gáz z megtakarítást.

33 Meg Megújul juló részar szarányok az EU nyok az EU - 27 v 27 végs gső energiafelhaszn energiafelhasználásb sból % 8.7% 9.4% 10.3% 15.0% 16.0% 17.0% 17.8% 18.0% 20.5% 23.3% 28.5% 34.9% 39.8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország % 0.9% 1.3% 2.2% 2.4% 2.9% 3.1% 4.3% 5.2% 5.8% 6.1% 6.7% 6.9% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország Magyarország cél tény 20% %

34 Megújuló forrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia 2008-ban szél 9.1% víz 9.0% hulladék 9.1% biogáz 1.7% biomassza szél víz hulladék biogáz napelem 1606 GWh 206 GWh 204 GWh 205 GWh 38 GWh < 1 GWh biomassza 71.1% Összes nettó termelés: 2261 GWh Az összes hazai nettó termelés 6,0%-a Forrás: Dr. Stróbl Alajos megújuló 1771 GWh hulladék 87 GWh összesen 1856 GWh

35 Megújul juló Magyar Energiafelhasználás Megújuló energiafelhasználás mindösszesen Mindösszesen PJ ,3 Bioüzemanyag PJ 6,9 19,6 Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 58,1 166,7 Vízenergia PJ 0,75 0,9 Szél PJ 0,74 6,2 Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,16 1,7 Geotermikus PJ 3,6 11,4 Biomassza PJ 50,0 130,8 Biogáz+biometán PJ 0,91 12,6 Hulladék megújuló része PJ 1,94 3,3 35

36 Megújul juló stratégia: gia:kapacitás s fejlesztés TELJESÍTMÉNYEK 2008 Fejlesztés ig VILLAMOSENERGIA TERMELÉS MW Vízenergia MW 56,9 0,9 Szél MW Biomassza MW Biogáz MW 7,1 87 Napelem MW 0,37 0,32 HŐENERGIA TERMELÉS Napkollektor m 2 100ezer 677ezer Geotermikus PJ 3,63 11,4 Biomassza PJ 43, Biogáz+biometán PJ 1 5,1 Bio üzemanyag PJ 6,9 12,65 * Magyarország Megújuló Energia Stratégiája háttérszámításai alapján 36

37 Kritikus Magyarországi gi Pontok A Zöldenergia Z Terület letén A vállalkozv llalkozási és önkormányzati nyzati tőke t hiánya A támogatt mogatási igény fedezetének a bizonytalansága Magyarország g esetében hosszabb távon t kell számolni kell a támogatt mogatási források szűköss sségével - recesszió Az árrendszer felülvizsg lvizsgálatalata Rendszerszabályoz lyozás s problémái i (széler lerőművek és napelemes áramtermelés) Energia rendszerünk nk újratervezése - Lokális energiai hálózatok és s felhasználás Lassú és s bizonytalan energetikai növénytermesztn nytermesztés s (2020-ig a terv 1 M hektár-úmvp MVP-ben jelenleg 4720 hektár r pályp lyázat) AGRÁRENERGETIKIKAI RENERGETIKIKAI PROGRAM HIÁNYA 37

38 Kritikus Magyarországi gi Pontok A Zöldenergia Z Terület letén (Jelenleg) Kevés s az új j biomassza erőmű Eldöntend ntendő kérdések: - Mit érdemes száll llítani? A biomasszát t vagy a villamos energiát? Brazíli liában max. 50 km a cukornád d száll llítása. Kanada Európába száll llít t pelletet. - Mit érdemes finanszírozni: a kis méretm retű biogáz z projektet vagy a kis méretű erőművet? A meglévő pályázati rendszerek problémái Szigorú környezetvédelmi feltételrendszer telrendszer (vízenergia és s geotermia) BAT hiánya AZ ENERGIAI TAKARÉKOSS KOSSÁG G IS NAGY TARTALÉKOKKAL BÍR B!!! 38

39 ÖSSZEFOGLALVA: stratégia a hazai megújul juló energiaforrások felhasználásának nak a növelésére Célok: - A megújul juló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli k részarr szarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%) - A zöldz ldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli k részarr szarányt jelent (2008-ban 2355 GWh, ez 5,4%) Szüks kséges pénzp nzügyi eszközök: k: Mrd Ft beruházás Mrd Ft támogatás

40 BIOMASSZA

41 Biomassza-fajt fajták Elsődleges biomasszák: Növényi főf és s mellékterm ktermékek kek hulladékai (szalma, kukoricaszár, r, stb.), erdőgazdas gazdasági gi és s fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor, stb.), energetikai célra c termesztett növények n nyek (fűfélék, fák: f akác, nyárfa, éger, fűz, f takarmányn nynövények: nyek: cukorrépa, köles, k rozs, repce, stb.); Másodlagos biomasszák: állati biomassza (trágya, stb.). Harmadlagos biomasszák: Biomassza jellegű hulladékok (vágóhidi mellékterm ktermék) k) Nem homogén n biomassza-feldolgoz feldolgozási mellékterm ktermékek kek (háztart ztartási szervesanyag) Recycling biomassza(lerakók k szervesanyagai)

42 A biomassza-hasznos hasznosítás lehetőségei Anyagában hasznosítás s (faipar, papíripar, rostipar, stb.) Hasznosítás átalakítás s követk vetőenen Kémiai hasznosítás Termikus hasznosítás Égetés/hőtermelés Gázosítás/pirogáz Pirogáz-termel termelés Biotechnológiai hasznosítás Alkoholos erjesztés Fermentáci ció Komposztálás Egyéb b hasznosítási si lehetőségek

43 Szilárd biomassza A z eltüzel zelés s a biomassza energetikai felhasználásának nak jelenleg legelterjedtebb módszere, m ahol elméletileg letileg szinte bármilyen b száraz (max % 25%-os nedvességtartalm gtartalmú) ) biomassza felhasználhat lható. A tüzelt zeléstechnikai cél c l alapján n ez lehet egyedi vagy több t fogyasztót kiszolgáló hő- vagy gőz g z előáll llítás, illetve erőművekben kombinált hő-és s villamos energia előáll llítás. Főbb alapanyagok : erdészeti tűzifa; t faapríték;, forgács; szánt ntóföldi kertészeti mellékterm ktermékek kek (venyige, nyesedék, kukoricacsutka stb.) fás s szárú energiaültetv ltetvény; (energiafűz, energia nyár) lágy szárú (szánt ntóföldi) energianövény; ny; (energiafű) A könnyebb k kezelhetőség és s száll llítás s céljc ljából l présekkel a biomasszát t mechanikai átalakítás s során összepréselik selik ( pellett, brikett ).

44 Hol van, hol legyen az erdei tüzifa helye A természetvédelmi területek növekedése ellenére is fenntartható-e, növelhető-e az erdőből származó alapanyag mennyisége? Igen! De csak technológia váltással, kialakítva a folyamatos erdőborítást. Ez eleinte többletköltséggel jár! Az erdészeti alapanyagtermelés átlagos üteme Faexport jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec sarangolt rönk Szőnyi János: A hazai bioenergetika szerepe a jövő villamos energia ellátásban december 15.

45 Bruttó fakitermelés bruttó 1000 m3-ben Erdőgazdasági Zrt-k Erdőtervi előírás egy évi átlaga Éves teljesítés előírás / teljesítés % Magánszektor % Egyéb % %

46 Biogáz A biogáz z szerves anyagok anaerob bomolásával keletkező elsősorban sorban metánt és s szén-dioxidot tartalmazó gázkeverék. k. A biogáz felhasználása sa törtt rténhet közvetlenk zvetlenül l helyben hő-elh előállításra illetve helyben kombinált villamos- és s hőenergia h előáll llítására. Nem helyben történő felhasználás s során n biometánk nként nt az országos gázhg zhálózatban, zatban, vagy pl. motorok meghajtására. A biogáz z alapanyaga általában szerves mellékterm ktermék, k, vagy hulladék: élelmiszeripari szerves hulladék, a bioetanol vagy biodízel gyárt rtás mellékterm ktermékei, kei, települési szennyvíziszap, ziszap, kommunális hulladék depóniag niagáz és s az álltatartó telepeken képzk pződő híg- és szervestrágya. Egy korszerű hulladék k kezelést jelent. A kierjesztett szerves anyag talajerő-visszap visszapótlásra felhasználhat lható.

47 Biogáz Európában közvetlen k összefüggés s figyelhető meg a biogáz üzemek száma és s a kormányzatok gazdaságpolitik gpolitikája között. k A biogáz z ipar elsősorban sorban azokban az országokban (pl. Németország, Ausztria, Dánia, D Csehország) fejlett, ahol a gazdasági gi kormányzat hatékonyan támogatja t a megújul juló energiahordozók k fokozott felhasználását és s a környezetvédelmet. Más M s európai országokban (mint példp ldául Angliában, Franciaországban) alig találni lni mezőgazdas gazdasági gi biogáz üzemeket, viszont nagyon fejlett a depóniag niagáz hasznosítása sa és s a szennyvíziszap ziszap rothasztása. sa. A magyarországi gi helyzetre az jellemző,, hogy a kormányzati támogatás s jelen van, azonban annak formája és s mértm rtéke egyelőre nem elegendő a lényeges l előrel relépés s eléréséhez.

48 Biogáz-termelés technológiai vázlata Haase Energietechnik AG. (www.kekenergia.hu)

49 Biogáz (l/kg) alsó érték Biogáz (l/kg) felső érték Biogáz (l/kg) átlag érték Hasznosítható biogáz (l/kg) Állati trágya sertés szarvasmarha baromfi (csirke) baromfi (pulyka, liba) ló istálló almostrágya juh nyúl prémesállatok Hazai búzaszalma mezőgazdasági rozsszalma melléktermék zabszalma kukoricaszár, csutka napraforgószár repceszalma rizs szalma burgonyaszár paradicsomszár vágott cukorrépafej Használt ker- fű tészeti növény- elefántfű maradék nád-káka here zöldséghulladék palántamaradék lomb vegyes mg-i hulladék Szennyvíziszap

50 A biogáz energiatartalmának 35-42%-át képes elektromos energiává alakítani, így termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: 1 m 3 metán 9,94 kwh energiát tartalmaz. 60%-os metántartalom esetén 1 m 3 biogáz 0,6 l tüzelőolaj energiájával egyenértékű.

51 Családi farmok - Biogáz Egy nagyobb, 150 m 2 -es családi ház fűtéséhez és melegvíz-ellátásához naponta m 3 biogázra van szükség, amiben az áramigény nem szerepel. A biogáz-termel termelés s hozamát t az erjesztő berendezés s térfogatt rfogatára ra is kifejezhetik:, általában 1 m 3 erjesztő-térfogatra rfogatra naponta 1 m 3 biogáz termelést lehet figyelembe venni. Kun-Szabó T. (2003): Megújuló energia előállítása biogázgyártással. In Proc. XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok,

52 Mezőgazdas gazdasági gi Biogáztermel ztermelés Az FVM az EMVA alapból l 35 elsősorban sorban állati eredetű mellékterm ktermére re alapozott biogázt előáll llító céget részesített támogatt mogatásban. Az egyenként nt 0,2-1 1 MW teljesítm tményű erőművek várhatv rhatóan an 2010-ben kezdhetik meg a működésűket m ket Magyarországon gon a biogáz z termelés óriási fejlődésen ment keresztül l azonban a rendszerszerű fejlesztések sek hiány nyában a beruházó csak részmegoldr szmegoldásokkal sokkal élhet. Kritikus a biogáztermel ztermelési folyamathoz köthetk thető logisztika- az energiatermelés és s hasznosítás s valamint a mellékterm ktermék újrahasznosítás s komplex integráci ciójának hiánya.

53 A nyírb rbátori üzem

54 A nyírb rbátori üzem Legnagyobb arányban állati hulladékot (39%) és s trágy gyát t (29%), emellett növényi nyi főtermf terméket (13%) és s növényi n nyi hulladékot (19%) hasznosítanak. Az alapanyagok megtermelése több t ezer hektár r területen folyik hektár területen maga az üzem folytat növénytermesztn nytermesztést, st, további 5000 hektáron integráci ciós s termeltetés s folyik. Az üzem szarvasmarhatelepén n 9 millió liter tej termelődik, míg m g a csirke telepen 1,5-3 3 millió brojlercsirke nevelése, illetve 6 millió csirke feldolgozása folyik. A növényi n nyi főtermf termék k elsősorban sorban silókukorica, édes cirok és s különfk nféle takarmánykever nykeverékek. kek. A növényi n nyi mellékterm kterméknek knek a silózásb sból l képzk pződő anyagok, a szemes termény szárításából l kikerülő tört szemek és s gyommagvak, a hűtőipari h és konzervipari mellékterm ktermékek. kek. Az állattartásból l kikerülő hulladékok egy részét t maga a hígtrh gtrágya gya teszi ki, de jelentős s mennyiségű állati tetem és vágóhídi hulladék k is szerepel benne.

55 A nyírb rbátori üzem A szerves anyagok feldolgozására a nyírb rbátori telepen sorba kapcsolva hat termofil, hat mezofil reaktort telepítettek. tettek. A biogáz z a fermentorok gázterg zterében kialakuló túlnyomással, csővezet vezetéken keresztül l kerül l elősz ször r a gáztisztítóba, majd az egyenként nt 2000 m 3 térfogatú gázzsákokba kerül. A biogáz z szüks kséges tisztítása sa a víztelenítésen kívül k l még m g a kénhidrogk nhidrogén n mennyiségének nek a csökkent kkentését t biztosítja. tja. A fermentorokban visszamaradó hígtrágyát t a szánt ntóföldeken, termőter területeken a talaj tápanyagtartalmának nak pótlp tlására kiválóan alkalmas. A hígtrágyát t kijuttatni azonban csak az év v egy bizonyos szakaszában lehetséges, így szüks kség g volt 6 db m 3 befogadóképess pességű tározótér r kiépítése.

56 Logisztika

57 A C% napi változása az előfermentorban C-N N arány % 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, ,00 A N% napi változása az előfermentorban 5,00 4,00 % 3,00 2,00 1,00 0, A C% és a N% értékei szinkronban vannak egymással, az október-január közötti időszakban mindkettő alacsonyabb (C: 20%, N: 2%) értéket vesz fel, míg a januártól áprilisig mindkettő növekvő tendenciát mutat (C: 50%, C:5%), majd májusig újból csökkenés tapasztalható. A fermentorokban visszamaradó hígtrágyát a szántóföldeken, termő területeken a talaj tápanyagtartalmának pótlására kiválóan alkalmas. A hígtrágyát kijuttatni azonban csak az év egy bizonyos szakaszában lehetséges, így szükség volt a m 3 befogadóképességű tározótér kiépítésére.05.01

58 Hidrolízis zis-toxikus Anyagok- Metán n kihozatal- Gáztisztítás

59 A kihelyezési rendszer adatkapcsolata Talajmintavételi adatok Géczy féle talajtérképek Agrotopo GPS felmérés Orthofotó Interpoláció RDBMS Talajtani adottságok Termesztési adatok Precíziós Öntözési adatok Geodéziai felmérés Szintvonal -TIN Domborzati adottságok Elhelyezõ terület Csatornák Tározók Patakok Hidrológiai adottságok Puffertávolságok kizárt területek Precíziós Kijuttatási adatok Szárnyvezetékek hidránsok Monitoring kutak Meteorológiai adatok

60 Nyírgyulaj Nyírgyulaj GIS µ a a a a a a a a a Nyírcsászári a a a a a Ny döntéstámogatás Nyírbogát a a a a a a a a a a Nyírbátor a a a a a a a a a a Nyírvasvári Jelkulcs Belterulet a Talajszelvény talajtipus µ Meters Nyírpilis Nyírcsászári mintavételi_pontok Nyírbátor NO2_NO3_N P2O5 K2O Belterulet Nyírvasvári Nyírpilis

61 Precízi ziós öntözés

62 Precízi ziós s injektálás

63

64 Bio üzemanyag Bioetanol elsősorban sorban cukor és s kemény nyítő tartalmú növényekből l származik ben 721,000 t bioetanolt használt fel a közlekedésben Európa, 50%-al többet t mint 2004-ben re 5.75%-os üzemanyagaránya benzin és s dízel d hajtóanyagoknak anyagoknak 760 PJ bioüzemanyagot igényel Ez megfelel 15 millió t vagy 18 millió m3 hajtóanyagnak anyagnak Senter Novem (2006). Bioethanol in Europe: overview and comparison of production processes. Rapport 2GAVEO601

65 Biodízel A biodízel telítetlen tetlen zsírsavakb rsavakból l előáll llított metil észter. Alapanyagai lehetnek a növényi n nyi olajok, állati zsiradékok és s használt sütőolajok. s Hazánkban a legfontosabb termesztett alapanyag a repce és s a napraforgó. A növényi n nyi olajok nyers formájában törtt rténő alkalmazása - azok trigicelid tartalma miatt problémát t okozhat, amely átészterezéssel ssel minimálisra csökkenthet kkenthetőek. ek. Az így nyert bio-üzemanyag a biodízel (észterezett( növényi n nyi olaj v. állati llati zsiradék). Az olajprésel selés s mellékterm kterméke ke az olajpogácsa (takarmány, energetika) Az észterezés s mellékterm kterméke ke a glicerin ( vegyipar, energetikai)

66 Bioetanol A bioetanol nagy tisztaságú víztelenített tett finomszesz. Üzemanyagként nt történő felhasználása sa törtt rténhet eredeti formájában benzinbe keverve, illetve komponensként nt üzemanyag-adalék k formájában. Üzemanyag-adalékként történő felhasználásának nak legelterjedtebb módja m annak etlil-tercier tercier-butil-éter (ETBE) formában alkalmazása, amely oktánsz nszámjavítóként széles körűen k alkalmazott, az ETBE 47%-ban tartalmaz biokomponenst. A tiszta formában törtt rténő bekeverés s különfk nféle térfogatszt rfogatszázalékokban történhet, legelterjedtebb megoldások az E5, E10, E85 ( % 85%-ban bioetanolt tartalmazó benzin). A bioetanol előáll llítható cukor és s kemény nyítő tartalmú növényekből, illetve un. második m generáci ciós s eljárással cellulóz z bázison. b Magyarországon gon cukortartalmú bioetanol alapanyagok: a melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, p gyümölcs lcsök. A kemény nyítő tartalmú növények nyek közül k l a kukorica, kalászosok, burgonya, csicsóka. A bioetanol előáll llításának fázisai f un. nyersszesz előáll llításra és s annak finomításra. 2003/30/EK irányelv: 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedk zlekedésben a bioüzemanyagok arány nyát

67 Szénhidr nhidrát t etanolos fermentáci ciójának eredménye Alapanyag Etanol (kg/kg) Etanol (l/kg) Cellulóz, keményítő 0, Glükóz Pentóz Hemicellulóz Szilóz Galakturonsav Kuyper, M., Toirkens, M.J., Diderich, J.A., Winkler, A.A., van Dijken, J.P. and Pronk, J.T. (2005). Evolutionary engineering of mixed-sugar utilization by a xylose-fermenting Saccharomyces cerevisiae strain. FEMS Yeast Research, 5,

68 Első generáci ciós s bioetanol gyárt rtás Kemény nyítő kivonása Enzimes hidrolízis (20%-os cukor tart.) Cukor fermentáci ció (α-amiláz z 1h) Élesztőgomba -Saccharomyces cerevisiae erjesztés s (28-35, ph ) 95%-os finomítás Víztelenítés s 99.99%-ra (benz( benzén vagy ciklohexán keverésével vel és újra desztillálással) ssal) 90-92% 92% hatásfokkal (Roehr, 2001)

69 Második generáci ciós s bioetanol gyárt rtás összetevői Összetevők Cellulóz, keménytő (gyümölcs, zöldség hulladék) 38% C6 Hemicellulóz (gyümölcs, zöldség hulladék) (25%) C5 Pektin (fa. Szalma) (12%) Fermentációs termék Glükóz Glükóz, galaktóz, xilóz,arabinóz, Galakturonsav Lignin (fa, szalma) (25%) Fenil-propán (komposztálás) (15%) Hőkezelés,savas vagy enzimatikus feltárás kell ahhoz, hogy a Saccharomyces cerevisiae a glükózhoz hozzáférjen. Pentózokat a Fusarium oxysporum, Schizosaccharomyces pombe, Kluyveromyces lactis, Candida tropicalis képes hatékonyan fermentálni. (Bidlingmaier, 2000; Lens et al., 2004; Unger, 1994; Willson, 1977)

70 Alga biodízel Solatube 6g CO2/l megkötést tud végezni speciális megvilágítás mellett. Az algák a világ leggyorsabban növő fajai közé tartoznak és test tömegük 50% olaj Az extrahálás után visszamaradó anyag állati takarmányozásra és gyógyászati célra használható. as animal food 1 ha intenzív algatelep 1000 t olajat állít elő évente A fejlett arab világban megelőzte a pálma olaj (25%-os kihozatal) biodízel előállítását Greer, D. (2008b). Confronting challenges in developing bioethanol and biofuel. Biocycle, 49, 2, p

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

A biomassza energetikai felhasználása,

A biomassza energetikai felhasználása, A biomassza energetikai felhasználása, sa, hazai szabályoz lyozás Dr. Nagy JózsefJ vezető főtanácsos szakmai tanácsad csadó Földművelésügyi és s Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium I. Ökoenergetikai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT

HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT 1. Jogi alapok A 2005. évi LXXIX. energia törvény - a környezetvédelmi követelmények érvényesítése - az energiaforrások bővítése érdekében támogatja a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép

Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!

Részletesebben

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006. Ásványolajok jövedéki szabályoz lyozását érintő aktuális változások, makrogazdasági gi kérdések (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus

9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/52 KÖRNYEZETVÉDELEM 9. Előad adás 2008.11 11.17. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK Horváth JánosJ GEO-MONTAN A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚC FELHASZNÁLÁSA SA A BIOGÁZ CO 2 koncentráci ció változás s az elmúlt lt 400 000 évben A CO 2 koncentráci ció növekedése Éghajlati

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

Módszertan és számítások

Módszertan és számítások ALAPKUTATÁSOK A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVHEZ C kötet MAGYARORSZÁG 2020-as MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG- VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSI ÜTEMTERV JAVASLATA Módszertan és

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007. DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

tumokban: 1978. kezdet 1996. HTH 2005. HTH módosítása

tumokban: 1978. kezdet 1996. HTH 2005. HTH módosítása OROSZLÁNYI ESETTANULMÁNY NY Előad adó: : Takács Károly, polgármester Balatonalmádi, 2011. június 8-9. Termelő oldali előzm zmények ismertetése se: Hosszú Távú Hőértékesítési si Keretszerződés (HTH) a VÉRT

Részletesebben

Biomassza energetikai hasznosítása

Biomassza energetikai hasznosítása Biomassza energetikai hasznosítása 2013. február 28. VM Energiastratégia www.essrg.hu 2 Tartalom Alapanyagok Feldolgozás, tárolás Aprítás Tömörítés Szárítás Energiatermelési technológiák Égetés Biogáztermelés

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Légköri erőforrások. A biodízel,, a bioetanol és a biogáz. Biogáz

Légköri erőforrások. A biodízel,, a bioetanol és a biogáz. Biogáz Légköri erőforrások A biodízel,, a bioetanol és a biogáz Biogáz A biogáz a szerves hulladék egy részének átalakítása anaerob erjesztés révén gáznemű energiahordozóvá. Oxigéntól elzárt térben, un. Metánbaktériumok

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. www.chem.elte.hu/pr ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok március 5. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN. Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ELVÁRÁSOK ÉS KIHÍVÁSOK AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN Dr. Szerdahelyi György osztályvezet Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Az EU és a hazai energiapolitikában kezelend azonos kihívások Kihívások:

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó Észak Alföldi Önkormányzati Energia nap Tisztelettel köszöntöm a H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó résztvevőit Barta István okl. mérnök

Részletesebben

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz LNG felhasználása a közlekedésben 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz Üzemanyagok Fosszilis Benzin Dízel Autógáz (LPG) CNG LNG (LCNG) Alternatív Hidrogén Bioetanol (Kukorica, cukornád) Biodízel (szója,

Részletesebben

A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások Előadás: 2016 június 13. A megújuló energiaforrásokról általában, a Föld energia fogyasztásának szerkezete, fosszilis és megújuló energiaforrások Készítette: Hunyadi Sándor Energiagazdálkodási szakmérnök,

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

"A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára

A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára Erdőgazdaságok a megújuló energiák terén Budapest. Május 5-7 Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában: "A fenntarthatóság az emberiség

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben