TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ZÖLD IPAR Tamás János DE MÉK, Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék
|
|
- Ottó Boros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS ZÖLD IPAR Tamás János DE MÉK, Víz és Környezetgazdálkodási Tanszék Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, július 26 augusztus 1.
2 Fenntartható Fejlődés ÖKÖLÓGIA TÁRSADALOM GAZDASÁG TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK??? ZÖLD IPAR GONDOLKOZZ GLOBÁLISAN - CSELEKEDJ LOKÁLISAN
3 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Föld Talaj Vízkészletek- felszíni, felszínalatti Biomassza - Biodiverzitás Levegő Tájkép NYÁRI EGYETEM Page
4 ZÖLD IPAR Mezőgazdaság Energetika Megújulók - Bioenergetika Hulladékgazdálkodás (Szilárd, Folyékony) NYÁRI EGYETEM Page
5 Ökológia Lábnyom L és s Biológiai Kapacitások (Ecological( Footprint and biocapacity) ) mérésének m hat alapfeltevése (Wackernagel 2002): 1.Az emberi tevékenys kenységek legtöbbje fogyasztással ssal és s hulladéktermel ktermeléssel jár r amely folyamatokat követni k lehet. 2.A A legtöbb természeti erőforr forrás s használat és s hulladéktermel ktermelés s anyag és energiaáraml ramlással jár, j amelyet a biológiailag termőképes területek állítanak elő.. Azok az erőforr forrás s használatok amelyeket nem veszünk nk figyelembe a kapacitások hibás és s szisztematikus alulbecsléséhez vezetnek. Ez az ökoszisztéma károsodk rosodását t okozza. 3.A A források felméréséhez azonos léptl ptéket és s mértm rtékegységet get kell használni és s ez a biológiailag termőképes globális lis hektár.. Ez az ökológiai lábnyom l és a természeti szeti erőforr források kifejezésére egyaránt használt. 4. Az azonos számítási si módszer m alkalmaznak ez évente összehasonlítható referenciát t jelent. 5.Az emberi igényeket kifejező Ökológiai Lábnyom L is globális lis hektárban kifejezhető és értékelhető bolygó,, kontinens, ország, régir gió léptékben és ugyanígy összevethető az ugyanitt rendelkezésre álló biológiai kapacitásokkal. 6. Amennyiben a forrásokat és s az igényeket összevetjük k meghatározhat rozhatóak ak azok a területek ahol fenntartható a jelenlegi fogyasztási si szint és s azok ahol a természeti erőforr forrásokat túlhasznt lhasználják (overshoot).
6 Az Ökológiai Lábnyom L és s a Biológiai Kapacitások Meghatározz rozzák k a Globális lis Túl T l használatot 1.8 gha/fő biológiai kapacitás 2.6 gha ökológiai lábnyom Terület X Termőképesség = Biológiai kapacitás Népesség x 1 főre eső fogyasztás x Forrás használat és hulladék = Ökológiai lábnyom 1 főre vetített GDP az I. világháború óta (1914) 400%-al növekedett a Földön.
7 Erőforr források 2006-ban 11.9 milliárd ha volt a biológiailag termőképes föld f területe a bolygón, ebből: 1.6 milliárd ha volt a szánt ntó 3.4 milliárd ha volt a legelő 3.9 milliárd ha az erdő 2.4 milliárd ha a halászati terület (ebből 433 millió ha a belső kontinentális édesvízi terület) 167 millió ha a beépített terület (FAO ResourceSTAT Statistical Database 2007);
8 A Globális lis Hektár Értékei és s FöldhasznF ldhasználat lat A Földön,, 2006 Beépített terület Erdő Halászati Terület Legelő Szántó
9 Jövedelem Csoportok Szerinti Lakossági Piramis a FöldF ldön,, 1986, 2006, 2026 Korosztályok Az alacsony jövedelem kategóriában 112%-al, közepes jövedelem kategóriában 52-al. Míg magas jövedelem kategóriában 23%- al nőtt a népesség 1980 óta. Lakosság %
10 Vízhiány Vízfogyasztás trend 1 főre vetített fogyasztás Szektoriális fogyasztás
11 Tények a vízrv zről 1,8 milliárd ember nem jut vízellv zellátáshoz, 2,6 milliárd ember szenved a szennyvízelvezet zelvezetés hiány nyától Kevesebb mint 1%-a a a föld f édesvízkészleteinek (vagy 0,007% a föld f teljes vízkv zkészletének) amely alkalmas közvetlen emberi fogyasztásra sra Minden 1 dollár r amit vízellv zellátásra és s csatornázásra sra költenek a világon további 8 dollár r költsk ltségmegtakarítást vagy jövedelmet j biztosít A vízellv zellátó rendszerek legalább 50%-a a hibás United Nations Human Development Report World Health Organization Fact Sheet "Health in Water Resources Development."
12 Tények a vízrv zről Egy átlagos amerikai 20-35X több t vizet használ l naponta, mint egy afrikai átlagcsalád A nők n k naponta több t órát t töltenek t a távoli t és s szűkös s vízforrv zforrásokból l a napi vízkv zkészlet beszerzésével A nyomornegyedekben élők k 5-10x 5 nagyobb összeget fizetnek 1 liter vízért, mint azonos város v gazdag negyedeiben élők Minden 15 másodpercben m meghal egy gyermek a víz v z okozta betegség g miatt és s 5 éves kor alatt ez a vezető halálok lok 1,8 millió gyerek hal meg évente fertőző hasmenésben sben 4900 an naponta Az összes megbetegedés s 88%-a a a nem megfelelő vízminőségre és higiénia hiány nyára vezethető vissza United Nations Human Development Report World Health Organization Fact Sheet "Health in Water Resources Development."
13 1 Főre F vetített tett Ökológiai Lábnyom L, 1961 and
14 Ökológiailag Fenntartható és s Nem Fenntartható Országok gok,, 2006.
15 Ökológiai Lábnyom L 1.75 gha/fő Európában ban. Beépített terület Erdő Halászati Terület Legelő Szántó CO2 terhelés
16 Amit a GDP nem mutat Global Footprint Network, Románia Csehország
17 Egy átlagos magyar állampolgár r ellátásához 2003-ban 3,5 ha földterületre letre volt szüks kség, kétszer annyira mint amennyi a Föld F biológiai kapacitásának egyenlő elosztása sa esetén n jutna Biológiai kapacitás: hány hektár r biológiailag produktív terület szánt ntóföld, legelő,, erdő és s halászter szterület áll rendelkezésre a FöldF ldön n vagy az adott országban, térségben Egy ország ökológiai lábnyoml bnyomát a népessn pesség g mérete, m egy átlagos lakójának fogyasztása, sa, ill. a fogyasztott javak és szolgáltat ltatások előáll llításának energiaigénye nye határozza meg. Az emberi szüks kségletek figyelembe vett kategóri riái: i: élelmiszer, lakás, közlekedk zlekedés és s száll llítás, fogyasztási si javak, ill. szolgáltat ltatások mindezekre megnézik, hogy hány hektárra van szüks kség g a kielégítésükh khöz Forrás: Vermes L. (2004) A felélt lt jövőj 17
18 Magyarországon gon az egy főre f eső biológiai kapacitás csak 2 ha, azaz fejenként nt 1,5 ha-ral többet t veszünk igénybe mit amit az ország g területe lehetővé tenne: nagylábon élünk! Az emberiség g létszl tszámának növekedn vekedésével vel az egy főre f jutó produktív v földterf ldterület let a század zad eleji 5 ha-ról l 2003-ra 1,8 ha-ra csökkent; az egy emberre jutó átlagos ökológiai lábnyom l viszont 2,2 ha-ra növekedett, n ami 0,4 ha-ral meghaladta a rendelkezésre álló tényleges földterületet. letet. Az 1980-as évek vége v óta egyfajta túllövést produkál az emberiség, mivel nagyobb az ökológiai lábnyoma l mint a Föld F biológiai kapacitása. Ez a különbsk nbség 2003-ban már m r 25 % volt, vagyis nagyobb ütemben használjuk a természet erőforr forrásait mint amivel annak regeneráló képessége lépést l tud tartani. A felélt lt jövőj 18
19 Aszály Tápa. stress Sekély termő réteg Vízstressz Permafroszt Használh ató Agro-Ökol kológiai Korlátoz tozó Feltételek telek Central America North America South Asia Africa South America Australasia South East Asia North and Central Asia World Average Europe % Forrás: EU - JRC
20 Talaj leromlási folyamatok Európában Erózió Szerves anyag Tömörödés Csökkenő Biodiverzítás Árvíz, belvíz, földcsuszamlás Pont és nem szerű szennyezés Lefedés Szikesedés
21 Kárpát-Medence Átalagosnál l Jobb Helyzetben, DE Talaj leromlás Szélsőséges vízháztartás Tápanyag stressz Környezeti szennyezés
22 Characteristic of zone aerationof heavy soils on the East Slovakian Lowland East Slovakian Lowland (ESL) belongs to the most important regions of Slovakia from the point of view of heavy soils occurrence. 45% of entire soil survey of ESL belongs to heavy soils. Ústav hydrológie, SAVBratislava
23 Kelet-Szlovák Alföld May 2000
24 HŐMÉRSÉKLET JANUÁR CSAPADÉK JÚLIUS Európában leginkább a Mediterrán n térst rséget, a Balkán félszigetet, valamint a közép-k és s kelet-eur európai országok terület letét t sújtjs jtják aszályok. A klímav maváltozás s következtk vetkeztében ez a probléma élesebbé válhat. JANUÁR Szerbia: Éves csapadék összegek ( ) JÚLIUS
25 Összesített Elöntési Gyakoriság Műholdas Adatok Alapján
26 A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓK
27 Villamosenergia-termel termelés referencia villamosenergia-termelés, TWh 70,000 60,000 50,000 40,000 30,000 20,000 10,000 megújuló atom gáz olaj szén Forrás: European Commission: World Energy Technology Outlook 2050, Brüsszel, p.36.
28 Fajlagos termelési költsk ltségek és változásuk Biomassza Napenergia Szélenergia Földgáz Szén
29 Közép p Európai Energiai Kihívások Energiaimport függf ggőség-ellátásbiztonság Ukrajna/Oroszország (70% fölötti f importfügg ggőség) g) Az energiahordozók k hosszabb távút drágul gulása (Nabuccó, Déli Áramlat) Felért rtékelődik az atomenergia szerepe Nagyobb szerepet kap az energiatakarékoss kosság Gazdaságosabb gosabbá válik a megújul juló energiahordozó- felhasználás Az éghajlatváltozás s kezelése (Szén-dioxid min. 50% mérséklés, Metán n 15-20% mérsm rséklés,dinitrogén- oxid 70-80% mérsm rséklés) Az EU energiapolitikájával való összhang 2050-es távlatt vlat: : 80%-os ÜHG mérsm rséklés 35%-os energiatakarékoss kosság 60%-os megújul juló energiahordozó részarány
30 A megújul juló energiahordozó felhasználás s növeln velés szüks kségességének a további szempontjai Környezetvédelem Ellátásbiztons sbiztonság Gazdasági élénkülés s (vállalkoz llalkozások, beruházások) Munkanélk lküliség g csökkent kkentése Vidék k népessn pességmegtartó képességének a növeln velése Földhasználat lat optimalizálás Az EU energiapolitikájával való összhang
31 FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL L AZ ENERGIATAKARÉKOSS KOSSÁG, A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS S NÖVELN VELÉSE 2001/77/EK irányelv nyelv: 2010-re 22,1%-ra növelni n a zöldz ldáram részarányt. Magyarország g felé elvárás s (3,6%), (2011-ig él) 2002/91/EK irányelv nyelv: 1000 m 2 fölött vizsgálni kell a megújul juló energiahordozó bázisú hőellátás s lehetőségét, t, 2003/30/EK irányelv nyelv: ig 2 %-ra,% 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedk zlekedésben a bioüzemanyagok arány nyát t (2011-ig él) 2007 január r 10: EURÓPAI BIZOTTSÁG Európai energiapolitika CÉLOK: 3 X 20-20% ÜHG mérsm rséklés, 20% energiatakarékoss kosság ig 20% megújul juló energiahordozó részarány és 10% bio üzemanyag részarr szarány 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 3 20%- os EU szintű elvárást
32 Európai Parlament és s Tanács 2009/28/EK irányelve a megújul juló energiaforrásb sból l előáll llított energia támogatt mogatásáról Rögzíti a tagállamok által 2020-ra Magyarország g vonatkozásában 13 %. elérend rendő célszámokat: ez Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen gesen 10 %-os% kötelező arány nyát és s a fenntarthatóság g követelmk vetelményét. Rögzíti, hogy a közössk sségi célkitc lkitűzések eléréséhez állami támogatt mogatás szüks kséges. Rögzíti a támogatási, elszámol molási feltételeket teleket a következk vetkezők k szerint: - a megújul juló energiahordozó bázisú távfűtés és s távht vhűtés s támogatt mogatása ajánlott, - a száll llító szüks kséges és s elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz shoz támogatt mogatás - zöldáramra előírja a hálózatokhoz h az elsőbbs bbségi hozzáférést és s az állami támogatás s szüks kségességét. Előírja, hogy 2010 június j 30-ig a tagállamok készk szítsenek nemzeti cselekvési si terveket és s meghatározza ezek egységes ges formanyomtatvány nyát. Jelentési kötelezettsk telezettséget ír r elő 2011.december 31-ig, majd kétévente k további előrehalad rehaladási jelentéseket, - a biomassza használat latában elért haladást, - valamint a nettó üvegházhatású gáz z megtakarítást.
33 Meg Megújul juló részar szarányok az EU nyok az EU - 27 v 27 végs gső energiafelhaszn energiafelhasználásb sból % 8.7% 9.4% 10.3% 15.0% 16.0% 17.0% 17.8% 18.0% 20.5% 23.3% 28.5% 34.9% 39.8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország % 0.9% 1.3% 2.2% 2.4% 2.9% 3.1% 4.3% 5.2% 5.8% 6.1% 6.7% 6.9% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország Magyarország cél tény 20% %
34 Megújuló forrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia 2008-ban szél 9.1% víz 9.0% hulladék 9.1% biogáz 1.7% biomassza szél víz hulladék biogáz napelem 1606 GWh 206 GWh 204 GWh 205 GWh 38 GWh < 1 GWh biomassza 71.1% Összes nettó termelés: 2261 GWh Az összes hazai nettó termelés 6,0%-a Forrás: Dr. Stróbl Alajos megújuló 1771 GWh hulladék 87 GWh összesen 1856 GWh
35 Megújul juló Magyar Energiafelhasználás Megújuló energiafelhasználás mindösszesen Mindösszesen PJ ,3 Bioüzemanyag PJ 6,9 19,6 Összesen (bioüzemanyag nélkül) PJ 58,1 166,7 Vízenergia PJ 0,75 0,9 Szél PJ 0,74 6,2 Napenergia (napelem+napkollektor) PJ 0,16 1,7 Geotermikus PJ 3,6 11,4 Biomassza PJ 50,0 130,8 Biogáz+biometán PJ 0,91 12,6 Hulladék megújuló része PJ 1,94 3,3 35
36 Megújul juló stratégia: gia:kapacitás s fejlesztés TELJESÍTMÉNYEK 2008 Fejlesztés ig VILLAMOSENERGIA TERMELÉS MW Vízenergia MW 56,9 0,9 Szél MW Biomassza MW Biogáz MW 7,1 87 Napelem MW 0,37 0,32 HŐENERGIA TERMELÉS Napkollektor m 2 100ezer 677ezer Geotermikus PJ 3,63 11,4 Biomassza PJ 43, Biogáz+biometán PJ 1 5,1 Bio üzemanyag PJ 6,9 12,65 * Magyarország Megújuló Energia Stratégiája háttérszámításai alapján 36
37 Kritikus Magyarországi gi Pontok A Zöldenergia Z Terület letén A vállalkozv llalkozási és önkormányzati nyzati tőke t hiánya A támogatt mogatási igény fedezetének a bizonytalansága Magyarország g esetében hosszabb távon t kell számolni kell a támogatt mogatási források szűköss sségével - recesszió Az árrendszer felülvizsg lvizsgálatalata Rendszerszabályoz lyozás s problémái i (széler lerőművek és napelemes áramtermelés) Energia rendszerünk nk újratervezése - Lokális energiai hálózatok és s felhasználás Lassú és s bizonytalan energetikai növénytermesztn nytermesztés s (2020-ig a terv 1 M hektár-úmvp MVP-ben jelenleg 4720 hektár r pályp lyázat) AGRÁRENERGETIKIKAI RENERGETIKIKAI PROGRAM HIÁNYA 37
38 Kritikus Magyarországi gi Pontok A Zöldenergia Z Terület letén (Jelenleg) Kevés s az új j biomassza erőmű Eldöntend ntendő kérdések: - Mit érdemes száll llítani? A biomasszát t vagy a villamos energiát? Brazíli liában max. 50 km a cukornád d száll llítása. Kanada Európába száll llít t pelletet. - Mit érdemes finanszírozni: a kis méretm retű biogáz z projektet vagy a kis méretű erőművet? A meglévő pályázati rendszerek problémái Szigorú környezetvédelmi feltételrendszer telrendszer (vízenergia és s geotermia) BAT hiánya AZ ENERGIAI TAKARÉKOSS KOSSÁG G IS NAGY TARTALÉKOKKAL BÍR B!!! 38
39 ÖSSZEFOGLALVA: stratégia a hazai megújul juló energiaforrások felhasználásának nak a növelésére Célok: - A megújul juló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli k részarr szarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%) - A zöldz ldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli k részarr szarányt jelent (2008-ban 2355 GWh, ez 5,4%) Szüks kséges pénzp nzügyi eszközök: k: Mrd Ft beruházás Mrd Ft támogatás
40 BIOMASSZA
41 Biomassza-fajt fajták Elsődleges biomasszák: Növényi főf és s mellékterm ktermékek kek hulladékai (szalma, kukoricaszár, r, stb.), erdőgazdas gazdasági gi és s fafeldolgozási hulladékokat (faapríték, -nyesedék, fűrészpor, stb.), energetikai célra c termesztett növények n nyek (fűfélék, fák: f akác, nyárfa, éger, fűz, f takarmányn nynövények: nyek: cukorrépa, köles, k rozs, repce, stb.); Másodlagos biomasszák: állati biomassza (trágya, stb.). Harmadlagos biomasszák: Biomassza jellegű hulladékok (vágóhidi mellékterm ktermék) k) Nem homogén n biomassza-feldolgoz feldolgozási mellékterm ktermékek kek (háztart ztartási szervesanyag) Recycling biomassza(lerakók k szervesanyagai)
42 A biomassza-hasznos hasznosítás lehetőségei Anyagában hasznosítás s (faipar, papíripar, rostipar, stb.) Hasznosítás átalakítás s követk vetőenen Kémiai hasznosítás Termikus hasznosítás Égetés/hőtermelés Gázosítás/pirogáz Pirogáz-termel termelés Biotechnológiai hasznosítás Alkoholos erjesztés Fermentáci ció Komposztálás Egyéb b hasznosítási si lehetőségek
43 Szilárd biomassza A z eltüzel zelés s a biomassza energetikai felhasználásának nak jelenleg legelterjedtebb módszere, m ahol elméletileg letileg szinte bármilyen b száraz (max % 25%-os nedvességtartalm gtartalmú) ) biomassza felhasználhat lható. A tüzelt zeléstechnikai cél c l alapján n ez lehet egyedi vagy több t fogyasztót kiszolgáló hő- vagy gőz g z előáll llítás, illetve erőművekben kombinált hő-és s villamos energia előáll llítás. Főbb alapanyagok : erdészeti tűzifa; t faapríték;, forgács; szánt ntóföldi kertészeti mellékterm ktermékek kek (venyige, nyesedék, kukoricacsutka stb.) fás s szárú energiaültetv ltetvény; (energiafűz, energia nyár) lágy szárú (szánt ntóföldi) energianövény; ny; (energiafű) A könnyebb k kezelhetőség és s száll llítás s céljc ljából l présekkel a biomasszát t mechanikai átalakítás s során összepréselik selik ( pellett, brikett ).
44 Hol van, hol legyen az erdei tüzifa helye A természetvédelmi területek növekedése ellenére is fenntartható-e, növelhető-e az erdőből származó alapanyag mennyisége? Igen! De csak technológia váltással, kialakítva a folyamatos erdőborítást. Ez eleinte többletköltséggel jár! Az erdészeti alapanyagtermelés átlagos üteme Faexport jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec sarangolt rönk Szőnyi János: A hazai bioenergetika szerepe a jövő villamos energia ellátásban december 15.
45 Bruttó fakitermelés bruttó 1000 m3-ben Erdőgazdasági Zrt-k Erdőtervi előírás egy évi átlaga Éves teljesítés előírás / teljesítés % Magánszektor % Egyéb % %
46 Biogáz A biogáz z szerves anyagok anaerob bomolásával keletkező elsősorban sorban metánt és s szén-dioxidot tartalmazó gázkeverék. k. A biogáz felhasználása sa törtt rténhet közvetlenk zvetlenül l helyben hő-elh előállításra illetve helyben kombinált villamos- és s hőenergia h előáll llítására. Nem helyben történő felhasználás s során n biometánk nként nt az országos gázhg zhálózatban, zatban, vagy pl. motorok meghajtására. A biogáz z alapanyaga általában szerves mellékterm ktermék, k, vagy hulladék: élelmiszeripari szerves hulladék, a bioetanol vagy biodízel gyárt rtás mellékterm ktermékei, kei, települési szennyvíziszap, ziszap, kommunális hulladék depóniag niagáz és s az álltatartó telepeken képzk pződő híg- és szervestrágya. Egy korszerű hulladék k kezelést jelent. A kierjesztett szerves anyag talajerő-visszap visszapótlásra felhasználhat lható.
47 Biogáz Európában közvetlen k összefüggés s figyelhető meg a biogáz üzemek száma és s a kormányzatok gazdaságpolitik gpolitikája között. k A biogáz z ipar elsősorban sorban azokban az országokban (pl. Németország, Ausztria, Dánia, D Csehország) fejlett, ahol a gazdasági gi kormányzat hatékonyan támogatja t a megújul juló energiahordozók k fokozott felhasználását és s a környezetvédelmet. Más M s európai országokban (mint példp ldául Angliában, Franciaországban) alig találni lni mezőgazdas gazdasági gi biogáz üzemeket, viszont nagyon fejlett a depóniag niagáz hasznosítása sa és s a szennyvíziszap ziszap rothasztása. sa. A magyarországi gi helyzetre az jellemző,, hogy a kormányzati támogatás s jelen van, azonban annak formája és s mértm rtéke egyelőre nem elegendő a lényeges l előrel relépés s eléréséhez.
48 Biogáz-termelés technológiai vázlata Haase Energietechnik AG. (
49 Biogáz (l/kg) alsó érték Biogáz (l/kg) felső érték Biogáz (l/kg) átlag érték Hasznosítható biogáz (l/kg) Állati trágya sertés szarvasmarha baromfi (csirke) baromfi (pulyka, liba) ló istálló almostrágya juh nyúl prémesállatok Hazai búzaszalma mezőgazdasági rozsszalma melléktermék zabszalma kukoricaszár, csutka napraforgószár repceszalma rizs szalma burgonyaszár paradicsomszár vágott cukorrépafej Használt ker- fű tészeti növény- elefántfű maradék nád-káka here zöldséghulladék palántamaradék lomb vegyes mg-i hulladék Szennyvíziszap
50 A biogáz energiatartalmának 35-42%-át képes elektromos energiává alakítani, így termikus hatásfoka 40%-körül alakul. A biogáz energiatartalmát a metántartalomból lehet következtetni: 1 m 3 metán 9,94 kwh energiát tartalmaz. 60%-os metántartalom esetén 1 m 3 biogáz 0,6 l tüzelőolaj energiájával egyenértékű.
51 Családi farmok - Biogáz Egy nagyobb, 150 m 2 -es családi ház fűtéséhez és melegvíz-ellátásához naponta m 3 biogázra van szükség, amiben az áramigény nem szerepel. A biogáz-termel termelés s hozamát t az erjesztő berendezés s térfogatt rfogatára ra is kifejezhetik:, általában 1 m 3 erjesztő-térfogatra rfogatra naponta 1 m 3 biogáz termelést lehet figyelembe venni. Kun-Szabó T. (2003): Megújuló energia előállítása biogázgyártással. In Proc. XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok,
52 Mezőgazdas gazdasági gi Biogáztermel ztermelés Az FVM az EMVA alapból l 35 elsősorban sorban állati eredetű mellékterm ktermére re alapozott biogázt előáll llító céget részesített támogatt mogatásban. Az egyenként nt 0,2-1 1 MW teljesítm tményű erőművek várhatv rhatóan an 2010-ben kezdhetik meg a működésűket m ket Magyarországon gon a biogáz z termelés óriási fejlődésen ment keresztül l azonban a rendszerszerű fejlesztések sek hiány nyában a beruházó csak részmegoldr szmegoldásokkal sokkal élhet. Kritikus a biogáztermel ztermelési folyamathoz köthetk thető logisztika- az energiatermelés és s hasznosítás s valamint a mellékterm ktermék újrahasznosítás s komplex integráci ciójának hiánya.
53 A nyírb rbátori üzem
54 A nyírb rbátori üzem Legnagyobb arányban állati hulladékot (39%) és s trágy gyát t (29%), emellett növényi nyi főtermf terméket (13%) és s növényi n nyi hulladékot (19%) hasznosítanak. Az alapanyagok megtermelése több t ezer hektár r területen folyik hektár területen maga az üzem folytat növénytermesztn nytermesztést, st, további 5000 hektáron integráci ciós s termeltetés s folyik. Az üzem szarvasmarhatelepén n 9 millió liter tej termelődik, míg m g a csirke telepen 1,5-3 3 millió brojlercsirke nevelése, illetve 6 millió csirke feldolgozása folyik. A növényi n nyi főtermf termék k elsősorban sorban silókukorica, édes cirok és s különfk nféle takarmánykever nykeverékek. kek. A növényi n nyi mellékterm kterméknek knek a silózásb sból l képzk pződő anyagok, a szemes termény szárításából l kikerülő tört szemek és s gyommagvak, a hűtőipari h és konzervipari mellékterm ktermékek. kek. Az állattartásból l kikerülő hulladékok egy részét t maga a hígtrh gtrágya gya teszi ki, de jelentős s mennyiségű állati tetem és vágóhídi hulladék k is szerepel benne.
55 A nyírb rbátori üzem A szerves anyagok feldolgozására a nyírb rbátori telepen sorba kapcsolva hat termofil, hat mezofil reaktort telepítettek. tettek. A biogáz z a fermentorok gázterg zterében kialakuló túlnyomással, csővezet vezetéken keresztül l kerül l elősz ször r a gáztisztítóba, majd az egyenként nt 2000 m 3 térfogatú gázzsákokba kerül. A biogáz z szüks kséges tisztítása sa a víztelenítésen kívül k l még m g a kénhidrogk nhidrogén n mennyiségének nek a csökkent kkentését t biztosítja. tja. A fermentorokban visszamaradó hígtrágyát t a szánt ntóföldeken, termőter területeken a talaj tápanyagtartalmának nak pótlp tlására kiválóan alkalmas. A hígtrágyát t kijuttatni azonban csak az év v egy bizonyos szakaszában lehetséges, így szüks kség g volt 6 db m 3 befogadóképess pességű tározótér r kiépítése.
56 Logisztika
57 A C% napi változása az előfermentorban C-N N arány % 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, ,00 A N% napi változása az előfermentorban 5,00 4,00 % 3,00 2,00 1,00 0, A C% és a N% értékei szinkronban vannak egymással, az október-január közötti időszakban mindkettő alacsonyabb (C: 20%, N: 2%) értéket vesz fel, míg a januártól áprilisig mindkettő növekvő tendenciát mutat (C: 50%, C:5%), majd májusig újból csökkenés tapasztalható. A fermentorokban visszamaradó hígtrágyát a szántóföldeken, termő területeken a talaj tápanyagtartalmának pótlására kiválóan alkalmas. A hígtrágyát kijuttatni azonban csak az év egy bizonyos szakaszában lehetséges, így szükség volt a m 3 befogadóképességű tározótér kiépítésére.05.01
58 Hidrolízis zis-toxikus Anyagok- Metán n kihozatal- Gáztisztítás
59 A kihelyezési rendszer adatkapcsolata Talajmintavételi adatok Géczy féle talajtérképek Agrotopo GPS felmérés Orthofotó Interpoláció RDBMS Talajtani adottságok Termesztési adatok Precíziós Öntözési adatok Geodéziai felmérés Szintvonal -TIN Domborzati adottságok Elhelyezõ terület Csatornák Tározók Patakok Hidrológiai adottságok Puffertávolságok kizárt területek Precíziós Kijuttatási adatok Szárnyvezetékek hidránsok Monitoring kutak Meteorológiai adatok
60 Nyírgyulaj Nyírgyulaj GIS µ a a a a a a a a a Nyírcsászári a a a a a Ny döntéstámogatás Nyírbogát a a a a a a a a a a Nyírbátor a a a a a a a a a a Nyírvasvári Jelkulcs Belterulet a Talajszelvény talajtipus µ Meters Nyírpilis Nyírcsászári mintavételi_pontok Nyírbátor NO2_NO3_N P2O5 K2O Belterulet Nyírvasvári Nyírpilis
61 Precízi ziós öntözés
62 Precízi ziós s injektálás
63
64 Bio üzemanyag Bioetanol elsősorban sorban cukor és s kemény nyítő tartalmú növényekből l származik ben 721,000 t bioetanolt használt fel a közlekedésben Európa, 50%-al többet t mint 2004-ben re 5.75%-os üzemanyagaránya benzin és s dízel d hajtóanyagoknak anyagoknak 760 PJ bioüzemanyagot igényel Ez megfelel 15 millió t vagy 18 millió m3 hajtóanyagnak anyagnak Senter Novem (2006). Bioethanol in Europe: overview and comparison of production processes. Rapport 2GAVEO601
65 Biodízel A biodízel telítetlen tetlen zsírsavakb rsavakból l előáll llított metil észter. Alapanyagai lehetnek a növényi n nyi olajok, állati zsiradékok és s használt sütőolajok. s Hazánkban a legfontosabb termesztett alapanyag a repce és s a napraforgó. A növényi n nyi olajok nyers formájában törtt rténő alkalmazása - azok trigicelid tartalma miatt problémát t okozhat, amely átészterezéssel ssel minimálisra csökkenthet kkenthetőek. ek. Az így nyert bio-üzemanyag a biodízel (észterezett( növényi n nyi olaj v. állati llati zsiradék). Az olajprésel selés s mellékterm kterméke ke az olajpogácsa (takarmány, energetika) Az észterezés s mellékterm kterméke ke a glicerin ( vegyipar, energetikai)
66 Bioetanol A bioetanol nagy tisztaságú víztelenített tett finomszesz. Üzemanyagként nt történő felhasználása sa törtt rténhet eredeti formájában benzinbe keverve, illetve komponensként nt üzemanyag-adalék k formájában. Üzemanyag-adalékként történő felhasználásának nak legelterjedtebb módja m annak etlil-tercier tercier-butil-éter (ETBE) formában alkalmazása, amely oktánsz nszámjavítóként széles körűen k alkalmazott, az ETBE 47%-ban tartalmaz biokomponenst. A tiszta formában törtt rténő bekeverés s különfk nféle térfogatszt rfogatszázalékokban történhet, legelterjedtebb megoldások az E5, E10, E85 ( % 85%-ban bioetanolt tartalmazó benzin). A bioetanol előáll llítható cukor és s kemény nyítő tartalmú növényekből, illetve un. második m generáci ciós s eljárással cellulóz z bázison. b Magyarországon gon cukortartalmú bioetanol alapanyagok: a melasz, cukorrépa, cukorcirok, borfelesleg, párlatok, p gyümölcs lcsök. A kemény nyítő tartalmú növények nyek közül k l a kukorica, kalászosok, burgonya, csicsóka. A bioetanol előáll llításának fázisai f un. nyersszesz előáll llításra és s annak finomításra. 2003/30/EK irányelv: 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedk zlekedésben a bioüzemanyagok arány nyát
67 Szénhidr nhidrát t etanolos fermentáci ciójának eredménye Alapanyag Etanol (kg/kg) Etanol (l/kg) Cellulóz, keményítő 0, Glükóz Pentóz Hemicellulóz Szilóz Galakturonsav Kuyper, M., Toirkens, M.J., Diderich, J.A., Winkler, A.A., van Dijken, J.P. and Pronk, J.T. (2005). Evolutionary engineering of mixed-sugar utilization by a xylose-fermenting Saccharomyces cerevisiae strain. FEMS Yeast Research, 5,
68 Első generáci ciós s bioetanol gyárt rtás Kemény nyítő kivonása Enzimes hidrolízis (20%-os cukor tart.) Cukor fermentáci ció (α-amiláz z 1h) Élesztőgomba -Saccharomyces cerevisiae erjesztés s (28-35, ph ) 95%-os finomítás Víztelenítés s 99.99%-ra (benz( benzén vagy ciklohexán keverésével vel és újra desztillálással) ssal) 90-92% 92% hatásfokkal (Roehr, 2001)
69 Második generáci ciós s bioetanol gyárt rtás összetevői Összetevők Cellulóz, keménytő (gyümölcs, zöldség hulladék) 38% C6 Hemicellulóz (gyümölcs, zöldség hulladék) (25%) C5 Pektin (fa. Szalma) (12%) Fermentációs termék Glükóz Glükóz, galaktóz, xilóz,arabinóz, Galakturonsav Lignin (fa, szalma) (25%) Fenil-propán (komposztálás) (15%) Hőkezelés,savas vagy enzimatikus feltárás kell ahhoz, hogy a Saccharomyces cerevisiae a glükózhoz hozzáférjen. Pentózokat a Fusarium oxysporum, Schizosaccharomyces pombe, Kluyveromyces lactis, Candida tropicalis képes hatékonyan fermentálni. (Bidlingmaier, 2000; Lens et al., 2004; Unger, 1994; Willson, 1977)
70 Alga biodízel Solatube 6g CO2/l megkötést tud végezni speciális megvilágítás mellett. Az algák a világ leggyorsabban növő fajai közé tartoznak és test tömegük 50% olaj Az extrahálás után visszamaradó anyag állati takarmányozásra és gyógyászati célra használható. as animal food 1 ha intenzív algatelep 1000 t olajat állít elő évente A fejlett arab világban megelőzte a pálma olaj (25%-os kihozatal) biodízel előállítását Greer, D. (2008b). Confronting challenges in developing bioethanol and biofuel. Biocycle, 49, 2, p
MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenHeves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen
Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A (megújuló) energia jelen és s jövőj EU stratégia 2007: az energiahatékonys konyság g 20%-os növeln velése az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkent
RészletesebbenTóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1
Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu
RészletesebbenA JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA
PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMegújuló energia piac hazai kilátásai
Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenA biomassza energetikai felhasználása,
A biomassza energetikai felhasználása, sa, hazai szabályoz lyozás Dr. Nagy JózsefJ vezető főtanácsos szakmai tanácsad csadó Földművelésügyi és s Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium I. Ökoenergetikai
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenGáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)
Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenA megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon
A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenA biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME
A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenBioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai
Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai Juhász Anikó - Potori Norbert Budapest, 2017. október 25. Bioüzemanyag-termelés uniós jogszabályi háttere Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenKörnyezeti fizika II; Kérdések, 2013. november
Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
RészletesebbenTÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.
TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi
RészletesebbenMegújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép
Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar
RészletesebbenSZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN
SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
Részletesebbenmakrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.
Ásványolajok jövedéki szabályoz lyozását érintő aktuális változások, makrogazdasági gi kérdések (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.
RészletesebbenBohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési
Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei
RészletesebbenELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD
ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenA biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.
A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis
RészletesebbenHULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT
HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT 1. Jogi alapok A 2005. évi LXXIX. energia törvény - a környezetvédelmi követelmények érvényesítése - az energiaforrások bővítése érdekében támogatja a hulladék, mint energiaforrás
Részletesebbenés/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.
ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenBudapest, november 25.
A forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése (energiatakarékosság és megújuló energiaforrás felhasználás) Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújul juló Albizottság g tagja Budapest,
Részletesebben9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/52 KÖRNYEZETVÉDELEM 9. Előad adás 2008.11 11.17. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN
Részletesebbennak kapcsolata Magyarországon
A faipari, fűrészipari feldolgozás és a biomassza energetikai hasznosításának nak kapcsolata Magyarországon gon Prof. Dr. Molnár Sándor Toth Béla 1 Előadás tartalma: Hazai fűrészipari feldolgozás alapanyaghelyzete
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenKárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján
Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK Horváth JánosJ GEO-MONTAN A BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚC FELHASZNÁLÁSA SA A BIOGÁZ CO 2 koncentráci ció változás s az elmúlt lt 400 000 évben A CO 2 koncentráci ció növekedése Éghajlati
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenKonferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest
Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ
ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON
RészletesebbenInterreg Konferencia Nyíregyházi F iskola
Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK
ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenA rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával
Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 18. Élıállat és Hús 2009. 19. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenA CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban
A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP
Varga Pál elnök, MÉGNAP Globális helyzetkép Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 A többi megújuló-energia hasznosítási módhoz hasonlítva, az éves hőenergia termelés tekintetében
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenNemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai
Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.
RészletesebbenA Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása
A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenFelszín n alatti vizeink. GWIS Kft
Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenSmart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN
Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható
RészletesebbenSTABILIZÁLNI LNI A NYUGDÍJRENDSZERT MINDENÁRON! november 25.
STABILIZÁLNI LNI A NYUGDÍJRENDSZERT MINDENÁRON! 2009. november 25. 2050-re a 65 éven felüliek aránya a népességen belül 15%-ról 26%-ra nő, egy aktívra két nyugdíjas fog jutni KETYEG A DEMOGRÁFIAI BOMBA
Részletesebben