Szigliget község Önkormányzat Képviselő-testületének 12 /2002.(XII.15) Kt. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról 1

Átírás

1 Szigliget község Önkormányzat Képviselő-testületének 12 /2002.(XII.15) Kt. számú rendelete a helyi iparűzési adóról 1 (Módosítással egybefoglalva és lezárva: január 10.) Szigliget község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a település közigazgatási területén a helyi sajátosságokat figyelembe véve helyi iparűzési adót vezet be. 2 I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. A rendeletet Szigliget község Önkormányzatának közigazgatási területén kell alkalmazni. A helyi adó alanya 2. Az adó alanya a vállalkozó. II. Az adókötelezettség szabályai 3. /1/ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység) 1 A hatályba lépés napja: I Vastag betűs szöveg A helyi adókról szóló évi C. törvény, a vékony betűs szöveg Az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény szövege.

2 2 /2/ Az adóköteles vállalkozási tevékenységek: - ipari tevékenység - építőipari tevékenység - mező-és erdőgazdasági tevékenység - közlekedési, posta és távközlési tevékenység - belkereskedelmi tevékenység - külkereskedelmi tevékenység - vízgazdálkodási tevékenység - gazdasági szolgáltató tevékenység /3/ Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 4. /1/ A vállalkozó állandó jellegű tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól. hogy tevékenységét részben vagy egészben (telephelyén) kívül folytatja. /2/ Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel rendelkező vállalkozó a./ piaci és vásározó tevékenységet folytat, b./ építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 5. /1/ Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. /2/ Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

3 3 III. Az adókötelezettség bejelentésének szabályai 6. /1/ Az adózó az adókötelezettségét, illetve az adóköteles bevételszerző tevékenységét annak keletkezésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak bejelenteni köteles. A bejelentést írásban kell megtenni. Az adózó, aki ideiglenes, alkalmi jelleggel folytatja iparűzési tevékenységét, tevékenysége megkezdése előtt köteles az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. /2/ A bejelentés tartalmazza az adózó: a./ elnevezését, rövidített cégnevét, b/ székhelyét /telephelyét vagy telephelyeit, c./ alakulásának időpontját, alapító okiratának keltét és számát, tevékenysége megkezdésének időpontját, d./ pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, elszámolási számlájának számát, e./ könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, f./ gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, szakágazatát, g./ a cégnyilvántartásba történő bejegyzést elrendelő végzés számát és időpontját h./ a vállalkozási tevékenységet vagy általános forgalmi adó-köteles értékesítést folytató magánszemély lakóhelyét és személyazonosító jelét is. 7. /1/ Az adózó az adókötelezettséget érintő változásról, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles tájékoztatni az adóhatóságot. /2/ Az adókötelezettséget érintő változás, különösen az 5. /3/ bekezdésében felsorolt adatokban bekövetkezett változás, továbbá a szervezeti forma változása, új telephely létesítése, az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy jogi személy, egyéb szervezet megszűnése. IV. Az adóbevallás 8. /1/ Az adózó az önadózással megállapított adóról az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentesség, az adó összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza /2/ Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelmes igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.

4 4 9. /1/ A 2. /1/ bekezdésében meghatározott adóalanyok adójukat az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az adóévet követő év május 31-ig kötelesek bevallani. /2/ Az /1/ bekezdésben foglaltaktól függetlenül az adónak 30 napon belül bevallást kell tennie, ha a./ felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás (végelszámolás) kezdő időpontját megelőző nappal, b./ átalakul, az átalakulás napjával, c./ felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszűnik vagy az adóköteles tevékenységet megszünteti, a megszűnés napjával, d./ a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet az önkormányzat jegyzője elutasította, vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzője, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, továbbá a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet az adózó elmulasztotta benyújtani. V. Az adóbevallás kijavítása 10. /1/ Az adóbevallás helyességét az adóhatóság megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti. /2/ Ha az adózó a kijavítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az adóhatósághoz fordulhat. Eredménytelen egyeztetés esetén az adóhatóság az eljárást megindítja és az adót határozattal állapítja meg. A bevallás kijavítása nem minősül ellenőrzésnek, az ennek során hozott határozat nem minősül utólagos adó megállapításnak. /3/ Az eredményes egyeztetésig, illetve a határozat jogerőre emelkedéséig a visszatérítendő adót a kijavított összeg szerint kell kiutalni. /4/ Ha a kijavítás alapján az adózót a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 30. napon belül visszatéríti, illetve ha azt nem fizették be, az adózónak a kijavított összeget kell megfizetnie. /5/ Ha a kijavítás miatt az adózót további fizetés terheli, és ezzel egyetért, az adót 30 napon belül kell megfizetnie, ha a kijavítással nem ért egyet, a /2/ bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

5 5 /6/ Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32.. /3/ bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül megfelelő határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. VI. Az adó alapja és mértéke 11. /1/ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamint az anyagköltséggel. /2/ Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapján a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően a vállalkozónak kell megosztania az alábbiak szerint: a./ a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak az adóhatóság által ellenőrizhető módón a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell. b./ a vállalkozói tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl. termék, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie, c./ a vállalkozói tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével, d./ az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál, e./ ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni. /3/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjainak alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 12. /1/ 3 Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2 %. /2/ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként egyéni vállalkozó esetében 500 Ft, gazdasági társaság esetében Ft. 3 A 12. /1/ bekezdése a 12/2003. (XII.15.) Kt. rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: I. 1.

6 6 /3/ Székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően a /4/ bekezdésben meghatározott módot levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. /4/ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely/ek/ szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely /ek/ szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. VII. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 13. /1/ A vállalkozók az iparűzési adó fizetési kötelezettségük teljesítése érdekében adóelőleget kötelesek fizetni. /2/ Az adóelőleg összege: a./ az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is a megelőző év adójának megfelelő összeg, b./ az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, c./ a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható összeg, /3/ Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelőleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. /4/ A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. /5/ Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. /6/ Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a /2/ bekezdés a./ pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző évi fizetési meghagyás alapján fizeti.

7 7 14. /1/ A teljesítendő befizetések határideje: a./ az adózók adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, b./ illetve szeptember 15-ig fizetnek /2/ A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget az egyszeri könyvvezetésre kötelezett kivételével a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig ki kell egészítenie. /3/ Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni adót legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni. /4/ A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. /5/ Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 Ft-ra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti. 15. /1/ Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte, bankszámlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzintézet pénztárába befizették, illetve postára adták. /2/ A fizetési kötelezettséget átutalási megbízással vagy átutalási vagy belföldi postautalvánnyal kell teljesíteni az önkormányzati adóhatóság számlájára. VIII. Záró rendelkezések 16. /1/ A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló évi XCI. törvény vonatkozó rendelkezései az arányadók. /2/ A rendelet január 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg a helyi iparűzési adóról szóló 9/1997. (XII. 22.), 12/1998. (XII. 28.), 13/1999. (XII. 9.), és a 11/2000. (XII. 27.) Kt rendelet hatályát veszti. /3/ A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

8 8 IX. Értelmező rendelkezések 17. E rendelet alkalmazásában: 1./ Önkormányzat illetékességi területe: önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed, 2./ Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a Ft-ot meghaladja, c./ a jogi személy, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 3./ nettó árbevétel: a./ 4 számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 %-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte. b./ 5 a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szoláltatás kivételével. A fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének /veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereség jellegű. 4 A 22/2004. (XII.20.) Kt. rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: I A 22/2004. (XII.20.) Kt. rendelettel megállapított szöveg. Hatályba lépés napja: I. 1.

9 9 c./ a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, d./ a b/ pontban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó, az a/pont szerint nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, e./ magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. Balassa Balázs sk. polgármester Lutár Mária sk. körjegyző Egységes szerkezetbe foglalva: január 10. Lutár Mária körjegyző