ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK
|
|
- Aurél Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek, illetve az előkészítendő eszközök listájának összeállításához adunk javaslatokat. Az alábbiak elsősorban a vizsgaközpontként szereplő iskolák számára fontosak, de mindezek segítséget nyújthatnak a középszintű szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez, felkészítéshez is, minden tanár és vizsgázó, felkészítő és felkészülő munkáját segíthetik. A kísérlet elvégzéséhez megadott eszközök listája természetesen bővebb, mint amennyi a kísérlet tényleges elvégzéséhez szükséges. Az eszközállomány azonban iskolánként változó, ezért az a javaslat, hogy iskolánként pontosítsák a szükséges eszközök listáját. A tálcára csak a tételben szereplő kísérlet elvégzéséhez szükséges eszközök kerüljenek. Ez jegyzékszerűen leírva szerepeljen is a tálcán, ezzel is segítve a vizsgázó munkáját. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vizsgaközpontként szereplő iskolák felkért kollégáitól kérjük a kísérlet előzetes elvégzését, és a mérés eredményeinek rögzítését, majd a vizsgabizottság számára való átadását. Arra kérjük kollegáinkat, hogy ahol ez értelmezhető mérésüket több ponton végezzék, ne csak annyin, mint amit a tanulóknak előírtunk. A kísérleteket a kellő mértékben összeállítva bocsássuk a vizsgázó rendelkezésére. Vizsgacsoportonként szükségesek még az alábbiak: 2-3 védőköpeny, 2-3 zsebszámológép, típusonként 6 függvénytábla, bélyegzővel lepecsételt papír, milliméter-papír, íróeszköz, vonalzó, szögmérő, radír, alkoholos filctoll, kréta, papír törlőkendő vagy törlőruha, tartalékok a törékeny eszközökből. A vizsgázók számára fontos információ, hogy a tétel egyes esetekben nem csupán a tételben szereplő kísérlet elméleti hátterével foglalkozik, hanem átvezető kérdésekkel a kísérlethez szorosan kapcsolódó, de esetleg a fizika más területeiről származó ismereteket is számon kér. Ilyen témakör például az atomfizika és a gravitáció. Erre a felkészülés során figyelni kell. 1
2 I. Mechanikai kísérletek 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel A szükséges eszközök: Mikola-cső, Bunsen-állvány és -dió, lombik fogó, metronóm és (vagy) stopperóra, szögmérő (vagy függőónos szögmérő), mérőszalag, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz. A Mikola-cső egy kb. l m hosszú, egyik végén zárt, a másik végén ledugaszolt, folyadékkal töltött üvegcső, amelyben kb. 0,5 cm hosszúságú buborék mozoghat, akkor, ha a csövet megdöntjük. A cső olyan falapra van rögzítve, amelyen hosszúságmérésre alkalmas beosztás van. A függőónos szögmérőt úgy készíthetjük el, hogy egy 180º-os szögmérő középpontján varrótűvel cérnaszálat húzunk át és a cérnaszál végére kis nehezéket (pl. csavaranya) kötünk. A szögmérőt ragasztószalaggal a léchez erősítjük, így a cső hajlásszögének pótszögét olvashatjuk le a szögmérőről. Az állványra erősített Bunsen-dióba úgy fogjuk be a lombikfogót, hogy miközben az tartja a csövet, aközben a cső forgatható is legyen, így könnyen tudjuk újra meg újra "mozgásba hozni" a buborékot. Ehhez az kell, hogy a dió egyik csavarja kissé kúpos legyen 2. Az eredő erő meghatározása A szükséges eszközök: kb. 1 m m -es vékony tábla, amely falra akasztható, függőleges vagy vízszintes síkba állítható, 3 db rugós erőmérő (~3N-os), kis test, pl. csavaralátét, befőttesgumi, ceruza vagy kréta, vonalzó, 3 db szeg/kis szemes csavar/ajzszög, 2 db drótból hajtott kis S kampó vagy zsinegből készített hurok, esetleg rajzlap az erőmérők alá. A táblába egy kb cm sugarú köríven a célnak megfelelő helyeken lyukakat fúrunk, és belehelyezzük az erőmérők megtartására szolgáló szemes csavarokat (vagy egyszerűen szeget ütünk a fába). A csavaralátéten egymásba fűzött befőttesgumit húzunk át. (A befőttesgumi egybefűzésével a rugalmas szál hosszát növelhetjük a szükséges méretűre.) A csavaralátét lesz az a test, amelyre az erők hatnak. A befőttes gumi szabad végét az ábra szerint az alsó fémrúdra/szögre akasztjuk. A testhez erősített, zsinegből készített hurkokba (vagy S kampóba) egy-egy erőmérőt akasztunk, és azokat az előre kiválasztott helyen lévő szegre akasztva rögzítjük. Megmérjük a két erőt, és bejelöljük a test helyét, az erők hatásvonalának meghatározásához pedig az erőmérő tengelyének egy pontját. Majd egy erőmérővel meghatározzuk az eredőerő hatásvonalát és nagyságát. 2
3 3. A tapadási súrlódási együttható meghatározása állítható hajlásszögű lejtőn A szükséges eszközök: cm hosszú deszkalap, egyik végén egymás mellett fúrt lyukon átfűzött zsinegből kötött akasztóval, Bunsen-állvány, -dió (állítható hajlásszögű lejtő), kisebb fém, fa, műanyag stb. hasáb alakú testek, függőónos szögmérő, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz, olló. A testet a lejtőre helyezve megkeressük azt a szöget, amelynél azt tapasztaljuk, hogy a lejtőre helyezett test éppen elindul. 4. A rugóra függesztett test rezgésének vizsgálata A szükséges eszközök: Bunsen-állvány, -dió, a dióba befogható, az egyik végén "peremezett" fémvagy farúd, tükörskála (befőttes gumival az állványhoz rögzítve) a parallaxishiba kiküszöbölésére, mutatóval ellátott rugó, szigetelőszalag a mutató elkészítéséhez, olló, esetleg gumiszál, egyenlő tömegű (10-50 g), a rugóra felakasztható testek, ismeretlen súlyú testek az erőmérő ellenőrzéséhez, rugós erőmérő az ellenőrzéshez. Rugót (ha nem áll rendelkezésünkre) erős, kb. 1 mm átmérőjű rugalmas acélhuzalból is "tekercseltethetünk", és azt cm hosszú darabokra vágatjuk. A felakasztható testek tömegét a rugó keménysége határozza meg. Olyan rugót válasszunk vagy készíttessünk, amelyen legalább hét mérés végezhető különböző tömegű testek ráakasztásával úgy, hogy a rugó még jó közelítéssel ideális rugóként viselkedjen! A rugó legnagyobb megnyúlása kb.20 cm. A parallaxishiba elkerülése érdekében tükörskálát 3-4 cm széles, cm hosszú tükörlapból készíthetünk úgy, hogy a tükör szélére, hosszában 1-1,5 cm széles milliméterpapírt ragasztunk. Rugó helyett használhatunk alkalmas gumiszálat is. A rugóra mutatót szigetelőszalag ráragasztásával és ék alakúra vágásával készíthetünk. 3
4 5. A lejtőn leguruló golyó energiáinak vizsgálata A szükséges eszközök: cm hosszú, állítható hajlásszögű lejtő a közepén a golyót vezető sínnel, acélgolyó, mérőszalag, stopper. Az időmérés pontossága érdekében valamilyen segédeszközzel (ütköző, vonalzó) segíthetjük a golyó indulási-leérkezési időpontjának meghatározását. Értelemszerűen az indítás nemcsak a lejtő tetején történhet, két különböző magasságról indítva a golyót, számoljuk ki az eredményt. 4
5 II. Hőtani kísérletek 1. A szilárd anyag fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása A szükséges eszközök: kaloriméter (termosz), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérő, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha, fémforgács (sörét, apró csavarok, alátétek) vagy műanyag granulátum, vegyszerkanál, hőmérő a szobahőmérséklet mérésére, törlőruha. Tömegmérési lehetőség: a) levélmérleg, b) előre kimért mennyiségek, c) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható, vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. A kísérletet ismert tömegű meleg víz termoszba-öntésével kezdjük. A kaloriméter felmelegedése után leolvassuk a víz hőmérsékletét, majd a lemért tömegű, szobahőmérsékletű, száraz, szilárd anyagot tesszük óvatosan a kaloriméterbe. Kevergetés közben a hőmérséklet kiegyenlítődik. Leolvassuk a közös hőmérsékletet. A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek mérése. Ezzel a berendezéssel nem lehet túl nagy mérési pontosságot elérni. A hiba akár 1-2 fok is lehet. A mért érték a valódi értéket jobban közelíti, ha hőmérőnk pontossága legalább 0,5 C. A jobb eredmény elérése érdekében figyeljünk arra, hogy a víz tömege lehetőleg kisebb legyen a szilárd anyag tömegénél (pl.: 200 g vízhez g szilárd anyag adható). A számításhoz a termosz hőkapacitásának ismerete szükséges, a víz fajhőjét táblázatból keressük meg. 2. A kaloriméter hőkapacitásának meghatározása A szükséges eszközök: termosz (kaloriméter), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérők, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha. Tömegmérési lehetőség: a) levélmérleg, b) mérőhenger, c) előre kimért mennyiségek, d) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. Javasoljuk, hogy elegendően nagy vízmennyiséggel dolgozzon (például 200 g). A kísérletet azzal kezdjük, hogy a megmért hőmérsékletű és tömegű meleg vizet gyorsan a termoszba öntjük. A termoszt a dugóval lezárjuk, és a keverővel óvatosan kevergetve megvárjuk, míg beáll a hőmérsékleti egyensúly. Leolvassuk a beállt hőmérsékletet. Főzőpohárba közben kimérünk 200 g-nyi szobahőmérsékletű ( hideg ) vizet, és a termoszba töltjük. Kevergetés után, amikor a hőmérő higanyszála már nem mozog, leolvassuk a kialakult egyensúlyi hőmérsékletet. Ha a kezdetben bemért víz elég meleg volt, s termoszunk elegendően nagy, újabb mérést végezhetünk további hideg víz betöltésével. 5
6 A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek mérése. A mérés során nem lehet túl nagy mérési pontosságot elérni. A hiba akár 1-2 fok is lehet. A mért érték a valódi értéket jobban közelíti, ha hőmérőnk pontossága legalább 0,5 C. A betöltött meleg víz tömegét úgy is meghatározhatjuk, hogy a mérés végén a hideg és a meleg víz együttes tömegét mérjük, meg és abból kivonjuk a szobahőmérsékletű ( hideg ) víz tömegét. Ez jelentősen csökkenti a mérési hibát, mivel a meleg víz nem hűl számottevően a tömegmérés alatt. 3. Folyadékhőmérő készítése, víz hőmérsékletének meghatározása A szükséges eszközök: kis térfogatú, talpas lombik egyfuratú dugóval, benne vékony, cm hosszú üvegcső, színezett alkohol (denaturált szesz), mérőszalag, milliméterpapír, befőttes gumi (cérna), alkoholos filctoll, nagyobb edények, melybe a lombik belefér (térfogatuk legyen a lombik térfogatának többszöröse), megfelelő mennyiségű hideg és meleg víz, jég, szobahőmérő, keverő, törlőruha. A lombikot színültig töltjük (például káliumpermanganáttal) színezett alkohollal. A gumidugóba akkora lyukat fúrunk, hogy az üvegcsövet szorosan beilleszthessük. (Az üvegcsövet beszappanozva segíthetjük a törés nélküli beillesztést.) Lezáráskor ügyeljünk arra, hogy a dugó alatt ne maradjon levegő. A folyadékkal teli lombik lezárásakor az alkohol benyomul a csőbe. Akkor jó az eszközünk, ha az alkohol olyan magasra emelkedik a csőben, hogy 0 0 C-on is látható. A hőmérő lineáris skálájának elkészítéséhez két hőmérsékleten kell megmérnünk a folyadékoszlop relatív magasságát. A folyadék felszínének (meniszkusz) megjelölése az üvegcsövön például befőttes gumi (cérna) rákötésével, vagy filctollal történhet. Helyezzük a lombikot a víz és jég keveréket tartalmazó edénybe, ahol az egyensúly beállta után, jelöljük a folyadék felszínét. (Keveréssel csökkenthető az egyensúly beállásához szükséges idő.) Ezután tegyük át a szobahőmérsékletű vizet tartalmazó edénybe, ahol a művelet megismétlendő. A szoba hőmérsékletét a rendelkezésére álló hőmérőről leolvashatjuk. Ezután mérjük meg hány centimétert változott a hőmérsékletváltozás hatására a csőben a folyadék felszíne, és milliméterpapíron készítsük el hőmérőnk skáláját, mely a lombik üvegcsövére illeszthető. Az elkészült hőmérővel meleg víz hőmérsékletét kell meghatározni. A hőmérőnek kialakított lombikot a melegvizes edénybe helyezzük. Az egyensúly kialakulása után, a meniszkusz helyzetét meghatározzuk, a víz hőmérsékletének értékét a skáláról leolvassuk. A mérendő víz hőmérséklete ne legyen a szoba hőfokánál lényegesen magasabb! 6
7 4. A légnyomás mérése Melde-csővel A szükséges eszközök: Melde-cső, keskeny modellező léc, milliméter-papír, ragasztó, Bunsen-állvány és -dió, lombikfogó, üveghenger, tálca, függőónos vagy papír szögmérő, szigetelőszalag, befőttesgumi. A Melde-cső cm hosszú, 2-3 mm belső átmérőjű üvegcső, amelyben néhány centiméter hosszúságú higanyoszlop által bezárt levegő van. A csövet higannyal úgy tölthetjük meg, hogy nyitott végével lefelé, ferdén gázláng fölé tartjuk, és rövid idő múlva, (mikor a benne lévő levegő a melegítés hatására már kitágult), az üvegcső száját higanyba nyomjuk. Ekkor a csőbe a külső, nagyobb légnyomás higanyt nyom fel. A csövet kiemelve a higanyból, óvatosan megrázzuk, annyi higanyt rázunk ki belőle, hogy a nyitott végénél a csőben csak annyi higany maradjon, amennyivel a későbbiekben biztonságosan dolgozhatunk, ne kelljen félni attól, hogy kisebb rázkódásra a higany egy része kirázódhat a csőből. Megtölthetjük a csövet higannyal úgy is, hogy tálcára helyezett magas edénybe állítjuk. Addig a mélységig, ahol azt akarjuk, hogy a levegő oszlop vége legyen, vékony drótszálat vezetünk. A kiöntő edényből a drótszál mellett higanyt öntünk a csőbe. Ilyenkor a drótszál melletti résen a felesleges levegő eltávozik. A tálca és az üveghenger azért szükséges, hogy elkerüljük a higanycseppek szétszóródását. Ha a bezárt levegőoszlop nem elég hosszú, akkor a csövet függőlegesen tartva, vékony dróttal szúrjuk át a higanyoszlopot, ennek hatására a drótszál mellett levegő áramlik a csőbe. Vékony, 1,5-2 cm széles, a csőnél hosszabb modellező lécre milliméterpapír-csíkot ragasztunk, így a gázoszlop és a higanyoszlop hosszúságát könnyen és jó pontossággal mérhetjük. A Melde-csövet a lécre erősítjük két befőttes gumi segítségével. A lécre függőónos (papír) szögmérőt ragasztunk. A lécet a Bunsen-állványra erősített dióba fogott lombikfogóval rögzítjük. A lombikfogót a dió kúposan kiképezett csavarjával úgy fogjuk be, hogy a lombikfogó a dióban forgatható legyen. 7
8 III. Elektromosságtani kísérletek 1. Ekvipotenciális vonalak kimérése elektromos térben A szükséges eszközök: feszültségforrás (10 V egyenfeszültség), kétállású kapcsoló, feszültségmérő, milliméterpapír, átlátszó fenekű műanyag vagy üveg edény, víz, 2 db azonos méretű fémlap, fémlapokat a tálhoz rögzítő eszközök, vezetékek, krokodilcsipesz. A követelményrendszer a homogén elektromos tér szerkezetének ismeretét kéri. Nem a tér ettől eltérő, széleken mérhető inhomogenitását kell a vizsgázónak megmutatnia. Az elkészített eszköz ennek a célnak feleljen meg! Szerencsés, ha az elektródaként alkalmazott fémlapokat könnyen méretre vágható anyagból készítjük (réz, alumínium). Az edény megfelelő szemközti oldallapjait teljes egészében beboríthatják a fémlapok. A víz magassága a fémlapok méretének és az edény mélységének függvényében 1-2 cm lehet. A potenciál kimérésekor használt szigetelt vezeték rövid, nem szigetelt végét helyezzük pontosan a kívánt rácspontra, és tartsuk függőlegesen! Feszültségforrásként alkalmazhatunk két darab sorba kötött laposelemet! A feszültségmérő megfelelően nagy ellenállású és pontosságú eszköz legyen! Mintegy ponton mérjünk, az adatok alapján az ekvipotenciális vonalak megrajzolandók. 2. Az ellenállások soros és párhuzamos kapcsolásának vizsgálata A szükséges eszközök: 2-3 db ellenállás vagy Holtz-állványokba fogható ellenálláshuzalok, laposelem tartóval, feszültségmérő, árammérő, röpzsinórok, krokodilcsipeszek, kétállású kapcsoló (Morsekapcsoló). Az ellenállások lehetnek: a) Két Holtz-állvány közé kifeszített ellenálláshuzalok. b) Célszerűen készülhetnek az ellenállások banánhüvelyekkel ellátott dobozba bekötött, kereskedelmi forgalomban kapható ellenállások felhasználásával. c) Taneszközgyártó által készített készlet részei. A laposelemet célszerű alkalmas tartó eszközbe helyezni. Ez lehet egy laposelemmel működő zseblámpa doboza, ahol az elem csatlakozási helyeit banánhüvellyel, dugaszoló hellyel látjuk el, de készülhet a tartó egy falapból is, amelyre könnyen hajtható fémlemezzel (bilinccsel) és csavarokkal fogjuk fel az elemet. Az elem kivezetéseit fémesen, a falapra erősített banánhüvelyekre hajtjuk, kihasználva a laposelem kivezetéseinek rugalmasságát. Sorba kapcsolt ellenállásokból áramkört állítunk össze. A feszültségmérővel megmérjük az egyes ellenállások kapcsain a feszültségeket, majd megmérjük a sorba kapcsolt ellenállásrendszer kapcsain az együttes feszültséget, és megvizsgáljuk az ellenállásokon folyó áram erősségét is. 8
9 Ezután az ellenállásokat párhuzamosan kapcsolva állítunk össze áramkört. Az árammérővel megmérjük az egyes ellenállásokon átfolyó áram erősségét, majd a főágban folyó áramot, megmérjük a kapocsfeszültséget is. 9
10 3. Az áramforrás belső ellenállásának meghatározása méréssel A szükséges eszközök: laposelem, kb. 15 cm x 10 cm x 5 cm méretű karton- vagy műanyag doboz, 2 db banánhüvely, feszültségmérő, árammérő, legalább 2 db eltérő értékű, 100 Ω nagyságrendű ellenállás, kb Ω ellenállás az elem belső ellenállásának növeléséhez, kétállású kapcsoló, röpzsinórok, krokodilcsipesz, esetleg tolóellenállás. A méréshez igen nagy belső ellenállású feszültségmérőt és elhanyagolható belső ellenállású árammérőt használunk, hogy ezek ellenállását a számításkor ne kelljen tekintetbe venni. Célszerűen alkalmazhatók a taneszköz gyártó által készített demonstrációs műszerek. A kísérlethez lehetőleg új laposelemet használjunk!. R I R B U 0 K U Különböző terhelő ellenállások mellett megmérjük a telep kapocsfeszültségét és a rajta átfolyó áram erősségét. Mivel a 4,5 V-os laposelem belső ellenállása igen kicsi, a mérést csak az áramforrás nagy terhelése mellett végezhetnénk úgy, hogy jól megkülönböztethető értékeket kapjuk, ekkor azonban a belső ellenállás a mérés közben számottevően változna. Ezt a problémát elkerülendő, alkalmas áramforrást kell készítenünk, hogy a belső ellenállás nagyobb legyen. (Megnövelt belső ellenállású áramforrást készítünk.) Egy kartondoboz fedelén két lyukat ütünk, ezekbe egy-egy banánhüvelyt rögzítünk. A dobozban elhelyezzük a laposelemet és vele sorba kötve az ellenállások közül a legkisebb ellenállásút, és a két kivezetést egy-egy banánhüvelyhez kötjük. A dobozt lezárva, azt mint áramforrást használjuk. Az előző kísérleti összeállításban külső ellenállásként tolóellenállást használva a mérést igényesebben végezhetjük el, ha felvesszük a kapocsfeszültség áramerősség diagramot. Ekkor úgy járunk el, hogy a terhelő ellenállásként használt tolóellenállás értékét a csúszó érintkező eltolásával változtatjuk. Ügyelni kell arra, hogy a terhelő ellenállás változtatásának intervallumait jól válasszuk meg, ugyanis nagy terhelés esetén a kapocsfeszültség olyan kicsit változhat, hogy diagramunk értékelhető legyen. 10
11 Végezhetjük a mérést úgy is, hogy a két külső ellenállás értékét megadjuk, azaz ismert külső ellenállásokkal dolgozunk. R I U O K U K 4. Indukált feszültség vizsgálata A szükséges eszközök: 2 darab 1200 menetes egyenes vasmagos tekercs, 50 Hz-es törpefeszültségű feszültségforrás, váltóáramú feszültségmérő, tolómérő (vagy más alkalmas távolságmérő eszköz), vezetékek. A tanulók munkáját könnyíti, ha egy megfelelő nagyságú vályúban helyezzük el a két egyforma tekercset, vagy legalább a tekercsek egyik oldalát egy rögzített, függőleges laphoz támaszthatják. A mérés során így biztosítható a tekercsek szimmetriatengelyeinek egybeesése. Lehetőség nyílik ily módon egy mérőszalag felragasztására a tekercsek mellé, ami nagyon megkönnyíti a kritikus távolságmérést. Induláskor célszerű megmérni a tanulónak a tápegység beállított feszültségének értékét. Ezután a mérést x = 0 pontnál, érintkező vasmagokkal kezdhetik. Elegendő számú (8-12) távolságban mérjünk, hogy a függvény menete jól kirajzolódjon. 5. A domború lencse képalkotása és fókusztávolságának meghatározása A szükséges eszközök: nagyobb átmérőjű domború lencse, óraüvegre rögzített gyertya, gyufa, vagy izzólámpa, optikai pad vagy 2 db állvány dióval és fogóval, ernyő, mérőszalag. A domború lencse elé a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett gyertyáról a fókusz és a kétszeres fókusztávolság között figyelhetünk meg képet. A tárgyat a lencséhez közelítve, a kép nagysága változik. A kísérletet optikai padon finomabban állíthatjuk be. Megmérve a tárgy és a kép távolságát, kiszámítható a fókusztávolság. 11
12 IV. Atomfizika, magfizika témakörére vezető kísérletek 1. A hang sebességének mérése állóhullámokkal A szükséges eszközök: legalább 500 cm 3 -es mérőhenger, mindkét végén nyitott, a hengerbe illeszthető üvegcső, ismert rezgésszámú hangvillák, kalapács, víz, szigetelő szalagcsík vagy filctoll, mérőszalag, Bunsen-állvány, -dió, fogó. Az üvegcső javasolt hossza mintegy cm, legyen elegendően hosszú ahhoz, hogy a hangvillák frekvenciájára rezonálhasson. A mérőhengert megtöltjük vízzel, beleállítjuk a csövet. A csövet úgy fogjuk állványba, hogy könnyen emelhető, süllyeszthető legyen! A cső végéhez tartott, megütött hangvilla rezgése akkor erősödik fel (válik hangossá), amikor a cső vízből kiálló hossza lehetővé teszi, hogy benne állóhullám alakuljon ki. (Hosszabb csövek esetén kialakulhat nemcsak az alaphang, melyet mérni szándékozunk, hanem az első felharmonikus is). A hangvillát is rögzíthetjük az állványhoz. Figyeljünk arra, hogy a hangvilla villa része a cső tengelyére merőleges (vagy azzal megegyező) síkba kerüljön! A hangvilla vége (a nagy amplitúdójú rezgés) kerüljön a cső szája fölé. Rezonancia esetén megjelöljük, meddig merül a henger a vízbe, majd a henger mellé mérőszalagot illesztve, lemérjük a cső vízből kiálló részének hosszát, és a megfelelő összefüggésekből kiszámítjuk a hang terjedésének sebességét. 2. A csúszási súrlódási együttható mérése vízszintes talajon A szükséges eszközök: kb. 250 g tömegű fahasáb, rugós erőmérő, a fahasábra helyezhető, kb g tömegű testek, cm hosszú, 20 cm széles, érdességükben eltérő felületű lapok, ragasztószalag a lapok és a fémkorongok rögzítéséhez, S-kampó, U-szög. A fahasábba ütött kis U-szögbe akasztjuk az S-kampót, ehhez pedig, esetleg fonál közbeiktatásával akasztjuk az erőmérőt. Az S-kampót lágyabb fémhuzalból gömbölyű fogóval hajthatjuk. A fahasábot a vízszintes felületre helyezve, a rugós erőmérő közbeiktatásával húzzuk, indításnál esetleg kissé megtoljuk. 3. Izzólámpa ellenállásának vizsgálata Szükséges eszközök: 4,5 voltos (esetleg 1,5 voltos) izzólámpa foglalatban, 0 4,5 V határok között változtatható feszültségforrás (tápegység, vagy feszültségosztóval megvalósított kompakt áramkör), feszültségmérő, árammérő, kapcsoló, vezetékek. A mérés az izzó ellenállásának hőmérsékletfüggését mutatja. A cél a jelenség kimutatása, a kapott adatok ábrázolása. Az összeállított áramkörben a mérést az izzó üzemi feszültségén (kérjük, hogy ezt az adatot adják meg a mérést végző tanulóknak!) és szokás szerint, maximális méréshatárú árammérő mellett kezdjük. A méréshatárt fokozatosan változtatva keressük meg a körben folyó áram erősségét. 12
13 A méréshez megfelelően érzékeny mérőeszközök szükségesek. Mérés közben, a szükséges méréshatár-váltáskor, ellenőrizzük, hogy műszerünk ugyanazt az értéket mutatja-e! 4. Fényelhajlás optikai rácson, a fény hullámhosszának meghatározása A szükséges eszközök: a) optikai pad lovasokkal, kereskedelmi forgalomban kapható izzólámpa (egyenesszálú), kb. 6 V, 5 W-os, milliméter-beosztású mérőléc, ismert rácsállandójú optikai rács, rés, színszűrő. vagy: b) lézer (elegendő az előadásokon használt, úgynevezett fénymutató lézer), optikai rács, ernyő, mérőszalag, a rácsot illetve az ernyőt tartó állvány vagy optikai pad lovasokkal. a) A lámpa elé közel helyezzük el egy tartóban a rést és a mérőlécet úgy, hogy az izzószál a skála 0 beosztásával essék egy vonalba! A színszűrőt az optikai rács és a mérőléc közötti távolságon helyezzük el! Az optikai rács az izzótól cm-re kerülhet. Keresztülnézve a rácson a lámpa felé, leolvassuk a mérőlécen az első világos csík és a középső világos csík egymástól való távolságát, valamint lemérjük a rács távolságát a skálától. A rácsállandó ismeretében a hullámhossz kiszámítható. (A méréshez szükséges elrendezést régen a Tanért optikai pad készletének kiegészítéseként árult, 50 cm-es optikai paddal lehetett beszerezni). A mérés megismételhető különböző rács skála távolsággal. A mérőléc kb. 2 cm széles, cm hosszú, vékony fém- vagy keményebb kartonlap, amelyen fehér alapon fekete milliméter-beosztás van. b) Rögzítsük a lézert, elé fixen helyezzük el az optikai rácsot, tőlük távolabb az ernyőt! Mérjük meg az első maximum távolságát és a rács ernyő távolságot! A mérést többféle rács ernyő távolságnál lehet elvégezni. Ügyelni kell arra, hogy a fényforrásba ne nézzünk bele! 13
14 Gravitáció, csillagászat témakörére vezető kísérletek 1. Az üveg törésmutatójának mérése Hartl-korong segítségével A szükséges eszközök: Hartl-korong, üveg félkorong, Reuter-lámpa (vagy ennek megfelelő fényforrás, (esetleg lézer), áramforrás a lámpához, A4-es papírlap, milliméter-beosztású vonalzó, körző, ceruza, radír. a) Ha a korongon van szögbeosztás: A Hartl-korongra rögzítjük az üveg félkorongot úgy, hogy a 0 -nál beeső fénysugár a félkorong középpontján haladjon át és a félkorongból irányváltozás nélkül lépjen ki. Fokozatosan elforgatva a Hartl-korongot, a kerületén lévő szögbeosztás segítségével leolvashatjuk a beesési és a törési szögeket. b) Ha a korongon nincs szögbeosztás: A papírra a félkorongnál nagyobb sugarú kört rajzolunk, meghúzzuk az egymásra merőleges két átmérőt. A korongra helyezzük a papírlapot úgy, hogy a beeső fénysugár az egyik meghúzott átmérő vonalában haladjon. Majd az üveg félkorongot is rögzítjük úgy, hogy középpontja a papíron lévő kör középpontjába essen. Úgy állítjuk be, hogy a középpontba beeső fénysugár változatlan irányban haladjon tovább. A Hartl-korongot fokozatosan elforgatva mindig bejelöljük a kör kerületén a beeső és a megtört fénysugár haladási irányának a helyét. Levéve a papírt a korongról, berajzoljuk a fény-utakat. Lemérve a megfelelő távolságokat, meghatározzuk a törésmutató értékét. 2. A nehézségi gyorsulás értékének meghatározása fonálingával A szükséges eszközök: kb. 3 cm hosszú és 1 cm átmérőjű hengerre csavart kb. 1,5 m hosszú, könnyű fonál, a fonálon függő kis fémtest (esetleg ingatest) vagy ingatartóba fogott fonálinga, vagy lombikfogóba befogható, kis hengerre csavart zsinegen függő ingatest, Bunsen-állvány és -dió, lombikfogó, mérőszalag, stopperóra, egyenes vonalzó. Az ingatartó azért szükséges, hogy a fonál hosszát jó pontossággal mérhessük. Az ingatartó elkészítésének több módja lehet: 1. Ha a fonalat hengerre csavarjuk, a fonál hosszát a fonál függőleges helyzetében, a hengernél lévő érintési ponttól mérjük. 2. Készíthetünk egyszerű ingatartót két darab néhány milliméter vastag, kb. 1 x 3 cm méretű lécből is úgy, hogy a fonalat az egyik fadarabra csavarjuk, majd a két lécet összefogva lombikfogóban rögzítjük. 3. Bunsen-dióba fogható vastagságú nyélre egymáshoz simuló két fémlemezt erősítünk, és a lemezeket rajtuk átmenő menetes csavarral szorítjuk össze, miután a megfelelő hosszúságnál a fonalat a két lemez közé helyeztük. 4. Ingatartóként használhatunk fogóba rögzített ruhacsipeszt is. A Bunsen-állványt amelyre a dió és a lombikfogó segítségével a fonalat tartó hengert erősítettük az asztal szélén úgy helyezzük el, hogy a fonál teljes hosszát ki tudjuk használni. Az ingát az egyenes vonalzó segítségével hozzuk lengésbe. 14
15 A legalább 1,2-1,5 m hosszú fonálingát kis kitérésű (α < 5 ) lengésbe hozzuk. Több mérést úgy végezhetünk, hogy változtatunk a fonál hosszán (legalább cm-t). Megmérjük az inga hosszát, és több lengésszám méréséből meghatározzuk a lengésidőt. 15
BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK
1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett
RészletesebbenJAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK
JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek összeállításához, az előkészítendő eszközök
Részletesebben1. Súlymérés. Eszközjegyzék: Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső.
1. Súlymérés Mikola-cső mm beosztással digitális mérleg ékek A/4 lapok ismeretlen súlyú test (kő) Mikola-cső ék digitális mérleg ismeretlen súlyú test (kő) A4-es papírlapok 2. A rugóra függesztett test
RészletesebbenAz emelt szintű fizika szóbeli vizsga méréseihez használható eszközök
Az emelt szintű fizika szóbeli vizsga méréseihez használható eszközök 1. Súlymérés Szükséges eszközök: farúd centiméter beosztású skálával, rugós erőmérő, akasztózsineggel ellátott ismeretlen súlyú kődarab,
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont. Eltérések az OH honlapján közzétettektől
Szekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont Eltérések az OH honlapján közzétettektől az emelt szintű fizika szóbeli érettségi mérési feladataihoz a kísérleti elrendezésekben, a mérési
RészletesebbenA mérések és kísérletek felsorolása
A mérések és kísérletek felsorolása 1. Egyenes vonalú mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel. 2. Pontszerű és merev test egyensúlya Súlymérés. 3. Munka, energia, teljesítmény
RészletesebbenEmelt szintű fizika érettségi kísérletei
Emelt szintű fizika érettségi kísérletei Tisztelt Vizsgázók! A 2019 tavaszi emelt szintű fizika érettségi kísérleti eszközeinek listája és bemutatása az alábbi dokumentumban található meg. A kísérletek
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak
Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak A következőkben a szóbelin elvégzendő kísérletekről, az ezekhez szükséges
RészletesebbenEMELT SZINTŰ FIZIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI MÉRÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA 2017.
EMELT SZINTŰ FIZIKA ÉRETTSÉGI SZÓBELI MÉRÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA 2017. 1. Súlymérés digitális mérleg fa rúd milliméteres skálával műanyag doboz alátámasztásnak két különböző magasságú háromszög keresztmetszetű
Részletesebben2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata
1. Súlymérés 1 méter hosszú farúd centiméter beosztású skálával; rugós erőmérő; akasztózsineggel ellátott, ismeretlen súlyú test (a test súlya kevéssel meghaladja a rendelkezésre álló erőmérő méréshatárát);
RészletesebbenAz emelt szintű fizika érettségi mérési feladatainak eszközlistája és fényképei
Az emelt szintű fizika érettségi mérési feladatainak eszközlistája és fényképei 2017 1 1. Súlymérés 1 métert kicsit meghaladó hosszú farúd, centiméter beosztású skála (a rúd súlya a mérendő test súlyával
RészletesebbenA fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták május
A fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták. 2016 május 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata. Kísérlet: Bizonyítsa méréssel, hogy a ferdére állított Mikola
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus
RészletesebbenA középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.
A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. 1. Kísérlet: Feladat: A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenMÉRÉSI FELADATOK ESZKÖZLISTÁI EMELT SZINT ELTE RADNÓTI MIKLÓS GYAKORLÓISKOLA. 1. Súlymérés
MÉRÉSI FELADATOK ESZKÖZLISTÁI EMELT SZINT ELTE RADNÓTI MIKLÓS GYAKORLÓISKOLA 2018 1. Súlymérés Eszközlista: 2 db Bunsen-állvány dióval és keresztrúddal; farúd centiméterskálával; rugós erőmérő; akasztózsineggel
RészletesebbenMechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások
I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető
RészletesebbenA fizika emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán használt eszközök listája és fényképei 2018
A fizika emelt szintű szóbeli érettségi vizsgán használt eszközök listája és fényképei 2018 Vizsgahelyszín: ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szombathely Bolyai u. 11. Mérési feladatok:
Részletesebben1. Súlymérés. Szükséges eszközök:
1. Súlymérés Centiméterskálával ellátott léc Ék a kitámasztáshoz Mérendő súlyú kődarab akasztó zsinegre kötve Rugós erőmérő Mérőszalag Bunsen-állvány dióval, a dióba befogható rúd 2. A rugóra függesztett
RészletesebbenGalilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenEgyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei
Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei - 2019 1. Egyenes vonalú mozgások- Mikola-csöves mérés Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag.
RészletesebbenAz emelt szintű fizika szóbeli kísérleteihez használható eszközök fényképei május
Az emelt szintű fizika szóbeli kísérleteihez használható eszközök fényképei 2018. május 1. Súlymérés Az 1 métert kicsit meghaladó hosszú farúd, centiméter beosztású skálával (a rúd súlya a mérendő test
RészletesebbenÉrettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak
Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög
RészletesebbenI. tétel Egyenes vonalú mozgások. Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások
I. tétel Egyenes vonalú mozgások Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. II. tétel A dinamika alaptörvényei Kísérlet: Newton törvényei Két egyforma,
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017
Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 1. Nehézségi gyorsulás értékének meghatározása Audacity számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével Nagyobb méretű acél csapágygolyó;
RészletesebbenAz emelt szintű fizika érettségi mérési feladataihoz tartozó eszközök listája és fényképei. 1. Súlymérés
Az emelt szintű fizika érettségi mérési feladataihoz tartozó eszközök listája és fényképei 1. Súlymérés 1 métert kicsit valmivel meghaladó farúd, milliméter beosztású skálával mérleg akasztóval ellátott,
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok
Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok I. Szóbeli témakörök: A szóbeli vizsgán a jelöltnek 20 tételből kell húznia egyet. A tételek tartalmi arányai a témakörökön
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június 1. kísérlet: egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola csővel Eszközök: Mikola
RészletesebbenIgazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel!
1. tétel. Egyenes vonalú mozgások Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! Mi okozhat mérési hibát? Eszközök:
Részletesebben1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó
RészletesebbenElektronikus fekete doboz vizsgálata
Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel
RészletesebbenI. Egyenes vonalú mozgások
I. Egyenes vonalú mozgások - állítható hajlásszögű Mikola-cső - stopperóra - milliméterpapír állítható hajlásszögű Mikola-cső stopperóra milliméterpapír II. Periodikus mozgások - tükörskálás állvány mutatóval
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia
Részletesebben1. Newton-törvényei. Az OH által ajánlott mérés
1. Newton-törvényei Kísérlet: Feladat: A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Az OH által ajánlott mérés Szükséges eszközök:
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája. 1. Newton törvényei
Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel; különböző, a kocsikra rögzíthető nehezékek;
RészletesebbenFizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei
Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás
RészletesebbenElvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás
Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen
Részletesebbena) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!
Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!
RészletesebbenA középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga intézményi kísérlet- és eszközlistája
A középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga intézményi kísérlet- és eszközlistája A Batsányi János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium fizika munkaközössége által összeállított szóbeli érettségi kísérletlistája,
RészletesebbenSzekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei
Szekszárdi I Béla Gimnázium Középszintű fizika szóbeli érettségi vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka,
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi mérés- és kísérletjegyzék fizikából május-június
Középszintű szóbeli érettségi mérés- és kísérletjegyzék fizikából 2018. május-június Az alábbi kísérletjegyzék a középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga tételeiben szereplő elvégzendő méréseket és
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória
Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó
RészletesebbenEszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.
1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenFIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI
FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,
RészletesebbenEgyszerű kísérletek próbapanelen
Egyszerű kísérletek próbapanelen készítette: Borbély Venczel 2017 Borbély Venczel (bvenczy@gmail.com) 1. Egyszerű áramkör létrehozása Eszközök: áramforrás (2 1,5 V), izzó, motor, fehér LED, vezetékek,
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg
TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A mérés: A mérés során tervszerűen a természet jelenségiről szerzünk ismereteket. amelyek valamely fizikai, kémiai, csillagászati,
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenHang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben
Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas
Részletesebben32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz
1. kategória 1.D.1. 1. mérföld 2. hektoliter 3. tonna 4. celsius 5. fertályóra 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1.D.2. Egy autókaraván állandó sebességgel egyenes úton halad az autópályán.
RészletesebbenKözépszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév
1. Newton törvényei Kísérlet: OH 1. A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi
Részletesebben3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:
1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.
A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma
RészletesebbenKÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEK FIZIKA 2017
KÖZÉP SZINTŰ ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEK FIZIKA 2017 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Pontszerű és merev testek egyensúlya 4. Mechanikai rezgések 5. Felhajtóerő és kísérleti vizsgálata 6. Munka,
RészletesebbenA diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.
Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely
RészletesebbenMérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag
Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök
RészletesebbenA hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései
A hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli vizsga témakörei illetve kísérletei és egyszerű mérései I. Mechanika 1. Newton törvényei Rugalmas ütközés tanulmányozása
Részletesebben2009/2010. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA I. kategória FELADATLAP. Valós rugalmas ütközés vizsgálata.
A versenyző kódszáma: 009/00. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny FIZIKA I. kategória FELADATLAP Valós rugalmas ütközés vizsgálata. Feladat: a mérőhelyen található inga, valamint az inga és
Részletesebben1. ábra Newton törvényei
1. ábra Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi, az egyiken rugós ütközővel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd
RészletesebbenKísérletek, elemzések, eszközök
A Miskolci Földes Ferenc Gimnázium által szervezett középszintű szóbeli fizika érettségi vizsga témakörei illetve kísérletei és elemzései 2016/2017 I. Mechanika 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenA mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása.
A mérés célkitűzései: A matematikai inga lengésidejének kísérleti vizsgálata, a nehézségi gyorsulás meghatározása. Eszközszükséglet: Bunsen állvány lombik fogóval 50 g-os vasból készült súlyok fonál mérőszalag,
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
Részletesebben1. Newton törvényei. Feladat:
1. Newton törvényei A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel;
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály
Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály 1. Igaz-hamis Döntsd el az állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszodat az állítás melletti cellába írhatod! (10 pont) Két különböző
RészletesebbenEllenállásmérés Ohm törvénye alapján
Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI
A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia
RészletesebbenA Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai
A Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai. 2013. február A szóbeli vizsga témakörei MECHANIKA 1. Newton törvényei 2. Egyenes
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.
A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: Optika I. tanulói készlet főzőpohár, üvegkád,
Részletesebben1. Tétel Egyenes vonalú mozgások
1. Tétel Egyenes vonalú mozgások Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait foglalja táblázatba! Eszközök: Mikola-cső,
RészletesebbenEgyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A
Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenTestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor
TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy
RészletesebbenTémakörök és kísérletek a évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Témakörök és kísérletek a 2019. évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz Összeállította: Petróczi Gábor Kazincbarcika, 2019. március 20. 1. tétel A sebesség Kísérlet:
RészletesebbenMéréstechnika. Hőmérséklet mérése
Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenTémakörök és kísérletek a évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz
Szalézi Szent Ferenc Gimnázium Témakörök és kísérletek a 2018. évi középszintű fizika érettségi vizsgákhoz Összeállította: Petróczi Gábor Kazincbarcika, 2018. április 4. 1. tétel A sebesség Kísérlet: A
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István
FIZIKA Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István Hőtágulás, kalorimetria, Halmazállapot változások fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szi.hu Lineáris (vonalmenti) hőtágulás L L L 1 t L L0 t L 0 0
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória
1. kategória 1.D.1. A villamosiparban a repülő drónok nagyon hasznosak, például üzemzavar esetén gyorsan és hatékonyan tudják felderíteni, hogy hol van probléma. Egy ilyen hibakereső drón felszállás után,
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása
TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A kalorimetria (jelentése: hőmennyiségmérés) (http://ttk.pte.hu/fizkem/etangyakpdf/1gyak.pdf)
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
Részletesebben. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
Részletesebben1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok
1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző
RészletesebbenMérés: Millikan olajcsepp-kísérlete
Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat
RészletesebbenA FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI
A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI módosítva a 2017-es szóbeli érettségire, amelyet a SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUMBAN tartunk.
RészletesebbenOhm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.
A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja
FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
Részletesebben1. tétel. Newton törvényei
1. tétel Newton törvényei A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel;
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi kísérletei 2017
Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2017 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi kísérletei 2018
Középszintű szóbeli érettségi kísérletei 2018 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
Részletesebben3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján.
3 Ellenállás mérés az és az I összehasonlítása alapján 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján. A mérés célja: A feszültségesések összehasonlításával történő ellenállás mérési
RészletesebbenFizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat
Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos
Részletesebben25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás
25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t
RészletesebbenSZÁMÍTÁSOS FELADATOK
2015 SZÁMÍTÁSOS FELADATOK A következő négy feladatot tetszőleges sorrendben oldhatod meg, de minden feladat megoldását külön lapra írd! Csak a kiosztott, számozott lapokon dolgozhatsz. Az eredmény puszta
Részletesebben