JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK"

Átírás

1 JAVASLATOK, INSTRUKCIÓK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek összeállításához, az előkészítendő eszközök listájának pontosításához adunk javaslatokat. Az alábbiak elsősorban a vizsgaközpontként szereplő iskolák számára fontosak, de mindezek segítséget nyújthatnak a középszintű szóbeli érettségi vizsgára való felkészüléshez, felkészítéshez is, minden tanár és vizsgázó, felkészítő és felkészülő munkáját segíthetik. A kísérlet elvégzéséhez megadott eszközök listája természetesen bővebb, mint amennyi a kísérlet tényleges elvégzéséhez szükséges. Az eszközállomány azonban iskolánként változó, ezért az a javaslat, hogy iskolánként pontosítsák a szükséges eszközök listáját. A tálcára csak a tételben szereplő kísérlet elvégzéséhez szükséges eszközök kerüljenek. Ez jegyzékszerűen leírva szerepeljen is a tálcán, ezzel is segítve a vizsgázó munkáját. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vizsgaközpontként szereplő iskolák felkért kollégáitól kérjük a kísérlet előzetes elvégzését, és a mérés eredményeinek rögzítését, majd a vizsgabizottság számára való átadását. A kísérleteket a kellő mértékben összeállítva bocsássuk a vizsgázó rendelkezésére. Hasznos, ha a vizsgaközpontként szereplő iskolák a vizsga előtt kijelölnek egy-két időpontot, amikor a vizsgázó felkeresheti az iskolát, hogy az ottani mérőműszerekkel megismerkedjen. Vizsgacsoportonként szükségesek még az alábbiak: 2-3 védőköpeny, 2-3 zsebszámológép, típusonként 6 függvénytábla, bélyegzővel lepecsételt papír, mm-papír, íróeszköz, vonalzó, szögmérő, radír, alkoholos filctoll, kréta, papír törlőkendő, vagy törlőruha, tartalékok a törékeny eszközökből. A vizsgázók számára fontos információ, hogy a tétel egyes esetekben nem csupán a tételben szereplő kísérlet elméleti hátterével foglalkozik, hanem átvezető kérdésekkel a kísérlethez szorosan kapcsolódó, de esetleg a fizika más területeiről származó ismereteket is számon kér. Ilyen témakör például az atomfizika és a gravitáció. Erre a felkészülés során figyelni kell. 1

2 3./ Javaslatok, instrukciók a felkészítőknek, a kísérleteket előkészítőknek, összeállítóknak, a vizsgaközpontoknak Mechanikai kísérletek 1.) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel A szükséges eszközök: Mikola-cső, Bunsen-állvány és dió, lombik fogó, metronóm és (vagy) stopperóra, szögmérő (vagy függőónos szögmérő, mérőszalag, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz. A Mikola-cső egy kb. l m hosszú, egyik végén zárt, a másik végén ledugaszolt, folyadékkal töltött üvegcső, amelyben kb. 0,5 cm hosszúságú buborék mozoghat, akkor, ha a csövet megdöntjük. A cső olyan falapra van rögzítve, amelyen hosszúságmérésre alkalmas beosztás van. A függőónos szögmérőt úgy készíthetjük el, hogy egy os szögmérő középpontján varrótűvel cérnaszálat húzunk át és a cérnaszál végére kis nehezéket ( pl. csavaranya ) kötünk. A szögmérőt ragasztószalaggal a léchez erősítjük, így a cső hajlásszögének pótszögét olvashatjuk le a szögmérőről. Az állványra erősített Bunsen-dióba úgy fogjuk be a lombikfogót, hogy miközben az tartja a csövet, aközben a cső forgatható is legyen, így könnyen tudjuk újra meg újra "mozgásba hozni" a buborékot. Ehhez az kell, hogy a dió egyik csavarja kissé kúpos legyen 2.) Az eredő erő meghatározása A szükséges eszközök: kb. 1 m x 1 m -es vékony tábla, amely falra akasztható, függőleges vagy vízszintes síkba állítható, 3 db rugós erőmérő (~3N-os), kis test, pl. csavaralátét, befőttesgumi, ceruza vagy kréta, vonalzó, 3 db szeg vagy kis szemes csavar vagy rajzszög, 2 db drótból hajtott kis S kampó, vagy zsinegből készített hurok, esetleg rajzlap az erőmérők alá. A táblába egy kb cm sugarú köríven a célnak megfelelő helyeken lyukakat fúrunk, és belehelyezzük az erőmérők megtartására szolgáló szemes csavarokat (vagy egyszerűen szeget ütünk a fába). A csavaralátéten egymásba fűzött befőttesgumit húzunk át. (A befőttesgumi egybefűzésével a rugalmas szál hosszát növelhetjük a szükséges méretűre.) A csavaralátét lesz az a test, amelyre az erők hatnak. A befőttes gumi szabad végét - az ábra szerint - az alsó fémrúdra /szögre/ akasztjuk. A testhez erősített, zsinegből készített hurkokba (vagy S kampóba) egy-egy erőmérőt akasztunk, és azokat az előre kiválasztott helyen lévő szegre akasztva rögzítjük. Megmérjük a két erőt, és bejelöljük a test helyét, az erők hatásvonalának meghatározásához pedig az erőmérő tengelyének egy pontját. Majd egy erőmérővel meghatározzuk az eredőerő hatásvonalát és nagyságát. 2

3 3.) A csúszási súrlódás vizsgálata A szükséges eszközök: kb. 250 g tömegű fahasáb, rugós erőmérő, a fahasábra helyezhető, kb g tömegű testek, cm hosszú, 20 cm széles, érdességükben eltérő felületű lapok, ragasztószalag a lapok és a fémkorongok rögzítéséhez, S kampó, U szög. A fahasábba ütött kis U szögbe akasztjuk az S kampót, ehhez pedig, esetleg fonál közbeiktatásával akasztjuk az erőmérőt. Az S kampót lágyabb fémhuzalból gömbölyű fogóval hajthatjuk. A fahasábot a vízszintes felületre helyezve, a rugós erőmérő közbeiktatásával húzzuk, indításnál esetleg kissé megtoljuk. 4.) A rugóra függesztett test rezgésidő tömeg függése A szükséges eszközök: állvány, dió, a dióba befogható, az egyik végén "peremezett" fém- vagy farúd, tükörskála (befőttes gumival az állványhoz rögzítve) a parallaxis hiba kiküszöbölésére, mutatóval ellátott rugó, szigetelőszalag a mutató elkészítéséhez, olló, esetleg gumiszál, egyenlő tömegű (10-50 g) a rugóra felakasztható testek, ismeretlen súlyú testek az erőmérő ellenőrzéséhez, rugós erőmérő az ellenőrzéshez. Rugót (ha nem áll rendelkezésünkre) erős, kb. 1 mm átmérőjű rugalmas acélhuzalból is "tekercseltethetünk", és azt cm hosszú darabokra vágatjuk. A felakasztható testek tömegét a rugó keménysége határozza meg. Olyan rugót válasszunk vagy készíttessünk, amelyen legalább hét mérés végezhető különböző tömegű testek ráakasztásával úgy, hogy a rugó még éppen a linearitáson belül marad. A rugó legnagyobb megnyúlása kb.20 cm. A parallaxis hiba elkerülése érdekében tükörskálát 3-4 cm széles, cm hosszú tükörlapból készíthetünk úgy, hogy a tükör szélére, hosszában 1-1,5 cm széles milliméterpapírt ragasztunk. Rugó helyett használhatunk alkalmas gumiszálat is. A rugóra mutatót szigetelőszalag ráragasztásával és ék alakúra vágásával készíthetünk. 3

4 5.) A lejtőn lévő testre ható erők vizsgálata A szükséges eszközök: kb cm hosszú, egyik végén két helyen átfúrt deszkalap, a furaton átvezetett zsinegből készült akasztóval, Bunsen-állvány és dió, (állítható hajlásszögű lejtő) 1 db erőmérő (3N-os), kb. 250 g tömegű, henger (esetleg hasáb) alakú test, a hossztengelyében két szeg vagy csap, melyre könnyen mozgó, drótból hajtott akasztó tehető, drótból hajtott akasztó horog (közepénél tompaszögbe hajtott S kampó), kb cm hosszú zsineg, mindkét végén hurokkal, 2 db S kampó, derékszögű vonalzó, szögmérő, vagy függőónos szögmérő. A deszkalapot a zsinegnél fogva a Bunsen-állványba fogott dióra akasztjuk, ezáltal változtatható hajlásszögű lejtőt kapunk. A deszkalap síkjába igazítva, az akasztó horog egyik végét a dióra akasztjuk. A zsineg egyik végét az akasztó horogra, a másik végét az S kampó segítségével a henger alakú test kampójára erősítjük. Az akasztó horgot úgy állítjuk be, hogy a zsineg (vagy az erőmérő) párhuzamos legyen a lejtő lapjával. Az erőmérőt a másik S kampó segítségével a test másik akasztójára tesszük. A derékszögű vonalzót a lejtőre állítva, a vonalzó mellett, a lejtőre merőlegesen a testet a zsinegnél fogva elemeljük a lejtőtől. Amikor a zsineg a lejtő lapjára éppen merőlegesen áll, leolvassuk a lejtő lapjával párhuzamos erő nagyságát és a lejtő hajlásszögét. A zsineget és az erőmérőt felcserélve, az előzővel egyező beállítást létrehozva, megmérhetjük a lejtőn lévő testre ható nyomóerőt is. A lejtőhöz erősített szögmérő segítségével meghatározzuk a lejtő hajlásszögét. (A szögmérő a hajlásszög pótszögét mutatja.) 4

5 Hőtani kísérletek 1) A szilárd anyag fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása A szükséges eszközök: kaloriméter (termosz), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérő, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha, fémforgács, (sörét, apró csavarok, alátétek) vagy műanyag granulátum, vegyszerkanál, hőmérő a szobahőmérséklet mérésére, törlőruha, tömegmérési lehetőség: a.) levélmérleg, b.) előre kimért mennyiségek, c.) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható, vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. A kísérletet ismert tömegű meleg víz termoszba-öntésével kezdjük. A kaloriméter felmelegedése után leolvassuk a víz hőmérsékletét, majd a lemért tömegű, szobahőmérsékletű, száraz, szilárd anyagot tesszük óvatosan a kaloriméterbe. Kevergetés közben a hőmérséklet kiegyenlítődik. Leolvassuk a közös hőmérsékletet. A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek mérése. Nem meglepő az igen nagy hiba sem, ha itt 1-2 fokot tévedünk. A mért érték a valódi értéket jobban közelíti, ha hőmérőnk pontossága legalább 0,5 o C. A jobb eredmény elérése érdekében figyeljünk arra, hogy a víz tömege lehetőleg kisebb legyen a szilárd anyag tömegénél (pl.: 200g vízhez g szilárd anyag adható). A számításhoz a termosz hőkapacitásának ismerete szükséges, a víz fajhőjét táblázatból keressük meg. 2) A kaloriméter hőkapacitásának meghatározása A szükséges eszközök: termosz (kaloriméter), kétfuratú termosz-dugó, keverő, hőmérők, 3 db közepes főzőpohár, hideg és meleg víz, törlőruha, tömegmérési lehetőség: a.) levélmérleg, b.) mérőhenger, c.) előre kimért mennyiségek, d.) digitális mérleg. A kísérlethez célszerű széles szájú, 1 literes ételtermoszt választani. A termosz dugójába két furatot készítünk: egyet a keverőnek, egyet a hőmérőnek. A keverőt lágyabb, formálható vastagabb drótból hajthatjuk megfelelő alakúra. Javasoljuk, hogy elegendően nagy vízmennyiséggel dolgozzon (például 200 g). A kísérletet azzal kezdjük, hogy a megmért hőmérsékletű és tömegű meleg vizet gyorsan a öntjük. A termoszt a dugóval lezárjuk, és a keverővel óvatosan kevergetve megvárjuk, míg beáll a hőmérsékleti egyensúly. Leolvassuk a beállt hőmérsékletet. Főzőpohárba közben kimérünk 200 g-nyi szobahőmérsékletű ( hideg ) vizet, és a termoszba töltjük. Kevergetés után, amikor a hőmérő higanyszála már nem mozog, leolvassuk a kialakult egyensúlyi hőmérsékletet. Ha a kezdetben bemért víz elég meleg volt, s termoszunk elegendően nagy, újabb mérést végezhetünk további hideg víz betöltésével. A kísérlet kritikus pontja a hőmérsékletek pontos mérése. (Hőmérsékletkülönbségekkel kell számolnunk!) Nem meglepő a nagyobb mérési hiba, ha itt 1 fokot tévedünk. Célszerű 1 fokosnál pontosabb hőmérők használata. 5

6 A betöltött meleg víz tömegét úgy is meghatározhatjuk, hogy a mérés végén a hideg és a meleg víz együttes tömegét mérjük, meg és abból kivonjuk a szobahőmérsékletű ( hideg ) víz tömegét. Ez jelentősen csökkenti a mérési hibát, mivel a meleg víz nem hűl számottevően a tömegmérés alatt. 3) A hőtágulás a.) Bimetall lemez viselkedésének bemutatása A szükséges eszközök: kb. 25 cm hosszú, 2 cm széles, 1-2 mm vastag vas- és alumíniumlemez vagy kereskedelmi forgalomban kapható ikerfém, szegecsek, borszeszégő, lombikfogó, gyufa. A két fémlemezt erősen összeszegecseljük. Az így kapott ikerfémet borszeszégő lángjába tartjuk. b.) Hőtágulás bemutatása a Gravesande-féle karikával A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített eszköz, borszeszégő, gyufa. Az eszközzel bemutathatjuk és értelmezhetjük a vonalas, a felületi és a térfogati hőtágulás jelenségét. c.) Gázok hőtágulásának bemutatása egyszerűen A szükséges eszközök: kb. 500 cm 3 térfogatú, keskeny szájú lombik, egyfuratú dugó mindkét végén nyitott üvegcsővel, nagyobb főzőpohár vízzel, borszeszégő. A lombikot - szájával lefelé fordítva - vizet tartalmazó üvegedénybe fordítjuk. A lombikot kissé megmelegítjük. Azt tapasztalhatjuk, hogy eleinte lassan, majd gyorsabban légbuborékok szállnak fel a vízben. A melegítést abbahagyva, víz nyomul fel a lombikba. d.) Folyadék hőtágulásának bemutatása A szükséges eszközök: kb. 1 literes talpas lombik, egyfuratú gumidugó, keskeny, kb. 40 cm hosszú üvegcső, melegvizes fazék, amelybe a talpas lombik beleállítható, víz, fluoreszcein vagy vízfesték, esetleg káliumpermanganát, zsineg vagy befőttes gumi, bothőmérő. A lombikot színültig megtöltjük vízzel. A jobb láthatóság kedvéért a vízbe színező anyagot is tehetünk. A gumidugóba akkora lyukat fúrunk, hogy a vékony üvegcsövet szorosan beleilleszthessük. (Az összeillesztés megkönnyítése céljából az üvegcsövet kissé beszappanozzuk.). A lombikot az egyfuratú gumidugóval úgy zárjuk le, hogy a dugó alatt ne maradjon levegő. Az üvegcsövön megjelöljük a meniszkuszt. (pl. zsineget vagy befőttes gumi-szálat kötünk rá). Ezután a lombikot a melegvizes fazékba állítjuk. Azt tapasztalhatjuk, hogy az üvegcsőben lévő vízszint számottevően emelkedik, jelezvén, hogy a folyadék térfogata megnövekszik. A lombik, mint szilárd test és a folyadék hőtágulása megfigyelhető akkor is, ha a melegítést a kezünk melegével végezzük úgy, hogy a lombikot egy ideig tenyerünkkel betakarjuk. 6

7 4) A légnyomás mérése Melde csővel a.) Légnyomás mérése Melde-csővel A szükséges eszközök: Melde-cső, keskeny modellező léc, mm-papír, ragasztó, Bunsen állvány és dió, lombikfogó, üveghenger, tálca, függőónos vagy papír szögmérő, szigetelőszalag, befőttesgumi. A Melde-cső cm hosszú, 2-3-mm belső átmérőjű üvegcső, amelyben néhány centiméter hosszúságú higanyoszlop által bezárt levegő van. A csövet higannyal úgy tölthetjük meg, hogy nyitott végével lefelé, ferdén, gázláng fölé tartjuk, és rövid idő múlva, (mikor a benne lévő levegő a melegítés hatására már kitágult), az üvegcső száját higanyba nyomjuk. Ekkor a csőbe a külső, nagyobb légnyomás higanyt nyom fel. A csövet kiemelve a higanyból, óvatosan megrázzuk, annyi higanyt rázunk ki belőle, hogy a nyitott végénél a csőben csak annyi higany maradjon, amennyivel a későbbiekben biztonságosan dolgozhatunk, ne kelljen félni attól, hogy kisebb rázkódásra a higany egy része kirázódhat a csőből. Megtölthetjük a csövet higannyal úgy is, hogy tálcára helyezett magas edénybe állítjuk. Addig a mélységig, ahol azt akarjuk, hogy a levegő oszlop vége legyen, vékony drótszálat vezetünk. A kiöntő edényből a drótszál mellett higanyt öntünk a csőbe. Ilyenkor a drótszál melletti résen a felesleges levegő eltávozik. A tálca és az üveghenger azért szükséges, hogy elkerüljük a higanycseppek szétszóródását. Ha a bezárt levegőoszlop nem elég hosszú, akkor a csövet függőlegesen tartva, vékony dróttal szúrjuk át a higanyoszlopot, ennek hatására a drótszál mellett levegő áramlik a csőbe. Vékony, 1,5-2 cm széles, a csőnél hosszabb modellező lécre mm-papír csíkot ragasztunk, így a gázoszlop és a higanyoszlop hosszúságát könnyen és jó pontossággal mérhetjük. A Melde-csövet a lécre erősítjük két befőttes gumi segítségével. A lécre függőónos (papír) szögmérőt ragasztunk. A lécet a Bunsen - állványra erősített dióba fogott lombikfogóval rögzítjük. A lombikfogót a dió kúposan kiképezett csavarjával úgy fogjuk be, hogy a lombikfogó a dióban forgatható legyen. b.) Boyle-Mariotte-törvény ellenőrzése Melde-csővel A szükséges eszközök: Melde-cső, keskeny modellező léc, mm-papír, ragasztó, Bunsen - állvány és dió, lombikfogó, üveghenger, tálca, függőónos / papír szögmérő, szigetelőszalag, befőttes gumi, barométer. Méréskor célszerű a vízszintes helyzetből indulni, és kb.10 -onként addig mérni, míg a cső a nyitott végével felfelé függőleges helyzetbe nem kerül, majd ugyancsak a vízszintes helyzettől számítva 10 - onként mérni, míg a cső nyitott vége alulra nem kerül. A légnyomás értékét barométerről olvassuk le. A csőben lévő higanyoszlop nyomását a p = ρ g h sin α összefüggésből határozhatjuk meg, ahol h a Hg - oszlop hossza, ρ a Hg sűrűsége, α pedig a csőnek a vízszintessel bezárt szöge, vagy felhasználjuk, hogy az 1 mm magas higanyoszlop nyomása: 136 Pa. 7

8 Elektromosságtani kísérletek 1.)A potenciálesés mérése homogén, állandó keresztmetszetű vezetőn A szükséges eszközök: kb. 1,05 m hosszú csupasz ellenálláshuzal, legalább 1,1 m hosszú, kb. 10 cm széles vékony deszkalap, mm papír vagy mm beosztású mérőszalag, ragasztó, csavarhúzó, esetleg csavarok, esetleg keskeny és vékony fémlemez bilincs készítéséhez, 2 db banánhüvely, 4 db röpzsinór, banándugóra húzható csúszó érintkező, laposelem, elemtartó banánhüvelyekkel ellátva, kétállású kapcsoló, feszültségmérő. A deszkalapra mm beosztású mérőszalagot ragasztunk. A lap két végére egy-egy banánhüvelyt erősítünk. Az ellenálláshuzal végeit fémesen a banánhüvelyhez kötjük. Ha a huzalt pontosan 1 m hosszúra mérjük a két banánhüvely között, méréskor a leolvasás könnyebb lesz. A csúszó érintkezőt vékony fémlemezből készíthetjük úgy, hogy a lemezt gömbölyű fogóval a banándugó méretére hajtjuk. A laposelemet célszerű alkalmas tartó eszközbe helyezni. Ez lehet egy laposelemmel működő zseblámpa doboza, ahol az elem csatlakozási helyeit banánhüvellyel, dugaszoló hellyel látjuk el, de készülhet a tartó egy falapból is, amelyre könnyen hajtható fémlemezzel (bilinccsel) és csavarokkal fogjuk fel az elemet. Az elem kivezetéseit fémesen, a falapra erősített banánhüvelyekre hajtjuk, kihasználva a laposelem kivezetéseinek rugalmasságát. Az áramforrásból, az ellenálláshuzalból és a kapcsolóból áramkört állítunk össze. A feszültségmérő egyik kivezetését a huzal egyik végén lévő banándugóhoz kapcsoljuk esetleg krokodil csipesz segítségével. A feszültségmérő másik kapcsáról kivezető röpzsinórra csúszkát erősítünk. U 8

9 2.) Az ellenállások soros kapcsolásának vizsgálata A szükséges eszközök: 2-3 db ellenállás, vagy Holtz-állványokba fogható ellenálláshuzalok, laposelem tartóval, feszültségmérő, árammérő, röpzsinórok, krokodilcsipeszek, kétállású kapcsoló (Morse-kapcsoló) Az ellenállások lehetnek: a.) Két Holtz-állvány közé kifeszített ellenálláshuzalok. b.) Célszerűen készülhetnek az ellenállások banánhüvelyekkel ellátott dobozba bekötött, kereskedelmi forgalomban kapható ellenállások felhasználásával. c.) Taneszközgyártó által készített készlet részei. A feszültségmérővel megmérjük az egyes ellenállások kapcsain a feszültségeket, majd megmérjük a sorba kapcsolt ellenállás - rendszer kapcsain az együttes feszültséget (az áramforrás kapocsfeszültségét). Megvizsgáljuk az egyes ellenállásokon folyó áramerősségeket is. u u 1 u 2 u 3 r r r u k 3.) Az áramforrás belső ellenállásának meghatározása méréssel A szükséges eszközök: laposelem, kb. 15 cmx10 cmx5 cm méretű karton- vagy műanyagdoboz, 2 db banánhüvely, feszültségmérő, árammérő, legalább 2 db eltérő értékű, 100 Ω nagyságrendű ellenállás, kb Ω ellenállás az elem belső ellenállásának növeléséhez, kétállású kapcsoló, röpzsinórok, krokodilcsipesz, esetleg tolóellenállás. A méréshez igen nagy belső ellenállású feszültségmérőt, és elhanyagolható belső ellenállású árammérőt használunk, hogy ezek ellenállását a számításkor ne kelljen tekintetbe venni. Célszerűen alkalmazhatók a taneszköz gyártó által készített demonstrációs műszerek. A kísérlethez lehetőleg új laposelemet használjunk.. R I R B U 0 K U Különböző terhelő ellenállások mellett megmérjük a telep kapocsfeszültségét és a rajta átfolyó áram erősségét. 9

10 Mivel a 4,5 V-os laposelem belső ellenállása igen kicsi, a mérést csak az áramforrás nagy terhelése mellett végezhetnénk úgy, hogy jól megkülönböztethető értékeket kapjuk, ekkor azonban a belső ellenállás a mérés közben számottevően változna. Ezt a problémát elkerülendő, alkalmas áramforrást kell készítenünk, hogy a belső ellenállás nagyobb legyen. (Megnövelt belső ellenállású áramforrást készítünk.) Egy kartondoboz fedelén két lyukat ütünk, ezekbe egy-egy banánhüvelyt rögzítünk. A dobozban elhelyezzük a laposelemet és vele sorba kötve az ellenállások közül a legkisebb ellenállásút, és a két kivezetést egy- egy banánhüvelyhez kötjük. A dobozt lezárva, azt, mint áramforrást használjuk. Az előző kísérleti összeállításban külső ellenállásként tolóellenállást használva a mérést igényesebben végezhetjük el, ha felvesszük a kapocsfeszültség-áramerősség diagramot. Ekkor úgy járunk el, hogy a terhelő ellenállásként használt tolóellenállás értékét a csúszó érintkező eltolásával változtatjuk. Ügyelni kell arra, hogy a terhelő ellenállás változtatásának intervallumait jól válasszuk meg, ugyanis nagy terhelés esetén a kapocsfeszültség olyan kicsit változhat, hogy diagramunk értékelhető legyen. Végezhetjük a mérést úgy is, hogy a két külső ellenállás értékét megadjuk, azaz ismert külső ellenállásokkal dolgozunk. R I U O K U K 4) Az elektromágneses indukció a) Az áram mágneses hatása, Oersted-kísérlet A szükséges eszközök: 2 db, taneszközgyártó által készített Holtz-állvány, kétállású kapcsoló, 4 db röpzsinór, akkumulátor vagy laposelem, taneszközgyártó által készített mágneses iránytű (dipólus) talpon. b) Áramvezető mágneses mezőben (a Lorentz-erő) A szükséges eszközök: patkómágnes, laposelem tartóval, vagy akkumulátor, 3 db röpzsinór, kétállású kapcsoló, hajlítható szigetelt drót, fa vagy műanyag talp 2 db banánhüvellyel, Bunsen-állvány dióval és lombikfogóval A drótból U alakú keretet hajtunk. A két drótvéget szigetelő lapra erősített kis fémhorogra tesszük, így a meghajtott drót ingaként tud mozogni. A fémhorgokat a szigetelő talphoz erősített banánhüvelyekhez forrasztjuk. A szigetelő lapot Bunsen-állványhoz erősített 10

11 lombikfogóba fogjuk. A drótból, a kapcsolóból és az áramforrásból áramkört állítunk össze. A meghajlított drót vízszintes szakaszát patkómágnes homogén mezejébe lógatjuk. c) Az elektromágnes A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített menetes vasmagos tekercs, kétállású kapcsoló, acélgolyó, vasdarab, laposelem, elemtartó, 3 db röpzsinór A vasmag nélküli tekercsből, a kapcsolóból ás az áramforrásból áramkört állítunk össze. A vasmagot a tekercsbe helyezve nagy mágneses erőhatást észlelünk (a vasmag magához vonzza a nem mágneses acélgolyót, illetve a vasdarabot). d) A Lenz- törvény igazolása A szükséges eszközök: taneszközgyártó által készített eszköz, mágnesrúd Az eszköz tűtengelyen forgatható két fémgyűrű. Az egyik fémesen folytonos, a másik meg van szakítva. e) Lenz karika, ha kész eszköz nem áll rendelkezésre. A szükséges eszközök: Bunsen-állvány dióval és lombikfogóval, legalább 10 cm belső átmérőjű, könnyű (pl. alumíniumból készült) fémkarika, mágnesrúd, cérna. A fémkarikára cm hosszú cérnaszálat kötünk. A karikát a cérnaszállal az állványhoz erősített lombikfogóra akasztjuk. A karika ingaként függ. 5.)A domború lencse képalkotása és fókusztávolságának meghatározása A szükséges eszközök: nagyobb átmérőjű domború lencse, óraüvegre rögzített gyertya, gyufa, vagy izzólámpa, optikai pad vagy 2 db állvány dióval és fogóval, ernyő, mérőszalag. A domború lencse elé a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett gyertyáról a fókusz és a kétszeres fókusztávolság között figyelhetünk meg képet. A tárgyat a lencséhez közelítve, a kép nagysága változik. A kísérletet optikai padon finomabban állíthatjuk be. Megmérve a tárgy és a kép távolságát, kiszámítható a fókusztávolság. 11

12 Atomfizika, magfizika témakörére vezető kísérletek 1) A hang sebességének mérése állóhullámokkal A szükséges eszközök: legalább 500 cm 3 -es mérőhenger, mindkét végén nyitott a hengerbe illeszthető üvegcső, ismert rezgésszámú hangvillák, kalapács, víz, szigetelő szalagcsík vagy filctoll, mérőszalag, Bunsen-állvány dió, fogó. Az üvegcső javasolt hossza mintegy cm, legyen elegendően hosszú ahhoz, hogy a hangvillák frekvenciájára rezonálhasson. A mérőhengert megtöltjük vízzel, beleállítjuk a csövet. A csövet úgy fogjuk állványba, hogy könnyen emelhető, süllyeszthető legyen. A cső végéhez tartott, megütött hangvilla rezgése akkor erősödik fel, (válik hangossá), amikor a cső vízből kiálló hossza lehetővé teszi, hogy benne állóhullám alakuljon ki. (Hosszabb csövek esetén kialakulhat nemcsak az alaphang, melyet mérni szándékozunk, hanem az első felharmonikus is). A hangvillát is rögzíthetjük az állványhoz. Figyeljünk arra, hogy a hangvilla villa része a cső tengelyére merőleges (vagy azzal megegyező) síkba kerüljön. A hangvilla vége (a nagy amplitúdójú rezgés) kerüljön a cső szája fölé. Rezonancia esetén megjelöljük, meddig merül a henger a vízbe, majd a henger mellé mérőszalagot illesztve, lemérjük a cső vízből kiálló részének hosszát, és a megfelelő összefüggésekből kiszámítjuk a hang terjedésének sebességét. 2. ) A csúszási és a tapadási súrlódási együttható meghatározása állítható hajlásszögű lejtőn A szükséges eszközök: cm hosszú deszkalap, egyik végén egymás mellett fúrt lyukon átfűzött zsinegből kötött akasztóval, Bunsen-állvány, dió (állítható hajlásszögű lejtő), kisebb fém-, fa-, műanyag stb. hasáb alakú testek, függőónos szögmérő, ragasztószalag (szigetelőszalag) a szögmérőhöz, olló, metronóm A testet a lejtőre helyezve megkeressük azt a szöget, amelynél azt tapasztaljuk, hogy a kissé meglökött test állandó sebességgel csúszik le, illetve azt a szöget, amelynél a lejtőre helyezett test éppen elindul. 3) Ellenállás mérése az Ohm-törvény alapján A szükséges eszközök: kb. 100Ω-os ismeretlen ellenállás, 1 vagy több laposelem, elemtartó, kétállású kapcsoló, 8 db röpzsinór, a vizsgálandó ellenálláshoz képest elhanyagolható belső ellenállású árammérő, valamint igen nagy belső ellenállású voltmérő, 4 db banánhüvely, kisebb kartondoboz, 2 db krokodilcsipesz. A változtatható feszültséget a következőképpen biztosíthatjuk: a.) sorosan kapcsolt laposelemekkel, b.) áramforrásról (laposelem) potenciométeres leosztással, max. 20 Ω-os tolóellenállással vagy a belsőellenállás mérésénél olvasható megnövelt belső ellenállású áramforrás használatával. A laposelemet célszerű alkalmas tartóeszközbe helyezni. Ez lehet egy laposelemmel működő zseblámpa doboza, ahol az elem csatlakozási helyeit banánhüvellyel, dugaszoló hellyel látjuk el, de készülhet a tartó egy falapból, amelyre könnyen hajtható fémlemezzel (bilinccsel) és csavarokkal fogjuk fel az elemet. Az elektromosságtani tanulói kísérleti készletek is tartalmaznak elemtartót. 12

13 A mérendő ellenállás lehet egy kereskedelemben kapható, megfelelően felszerelt ellenállás. Készíthetjük az ellenállást ellenálláshuzalból, dobozba helyezve, megfelelően ellátott banánhüvelyes kivezetéssel. Az áramforrásból, a kapcsolóból és az ellenállásból, nyitott kapcsoló állás mellett áramkört állítunk össze. A rákapcsolt feszültség a körülményekhez képest a lehető legnagyobb legyen. Kezdetben az árammérőt a legnagyobb méréshatárra állítjuk. Az árammérőből az egyik röpzsinórt kivesszük, zárjuk az áramkört, és a banándugóval megérintve a műszert, megnézzük, hogy a körben folyó áram erőssége belefér-e a műszer méréshatárába. Ezzel a módszerrel a méréshatárt változtatva megkeressük a megfelelőt. (A biztonsági lépésekre az árammérő védelme miatt van szükség.) Az áramkör összeállítása az előkészítő feladata. 4) A fényelhajlás optikai rácson, fény hullámhosszának meghatározása A szükséges eszközök: optikai pad lovasokkal, kereskedelmi forgalomban kapható izzólámpa (egyenesszálú), kb. 6 V, 5 W, mm beosztású mérőléc, ismert rácsállandójú optikai rács, rés, színszűrő, vagy: lézer, (elegendő az előadásokon használt, úgynevezett fénymutató lézer), optikai rács, ernyő, mérőszalag, a rácsot illetve az ernyőt tartó állvány, vagy optikai pad lovasokkal a.) A lámpa elé közel helyezzük el egy tartóban a rést és a mérőlécet úgy, hogy az izzószál a skála 0 beosztásával essék egy vonalba. A színszűrőt az optikai rács és a mérőléc közötti távolságon helyezzük el. Az optikai rács az izzótól cm-re kerülhet. Keresztülnézve a rácson a lámpa felé, leolvassuk a mérőlécen az első világos csík és a középső világos csík egymástól való távolságát, valamint lemérjük a rács távolságát a skálától. A rácsállandó ismeretében a hullámhossz kiszámítható. (A méréshez szükséges elrendezést régen a Tanért optikai pad készletének kiegészítéseként árult, 50 cm-es optikai paddal lehetett beszerezni). A mérés megismételhető különböző rács-skála távolsággal. A mérőléc kb. 2 cm széles, cm hosszú, vékony fém- vagy keményebb kartonlap, amelyen fehér alapon fekete mm beosztás van. b.) Rögzítsük a lézert, elé fixen helyezzük el az optikai rácsot, tőlük távolabb az ernyőt. Mérjük meg az első maximum távolságát és a rács-ernyő távolságot. A mérést többféle rács-ernyő távolságnál lehet elvégezni. Ügyelni kell arra, hogy a fényforrásba ne nézzünk bele! 13

14 Gravitáció, csillagászat témakörére vezető kísérletek 1.) Az üveg törésmutatójának mérése Hartl - korong segítségével A szükséges eszközök: Hartl-korong, üveg félkorong, Reuter lámpa (vagy ennek megfelelő fényforrás, (esetleg lézer), áramforrás a lámpához, A4-es papírlap, mm beosztású vonalzó, körző, ceruza, radír. Ha a korongon van szögbeosztás: a) A Hartl-korongra rögzítjük az üveg félkorongot úgy, hogy a 0 -nál beeső fénysugár a félkorong középpontján haladjon át, és a félkorongból irányváltozás nélkül lépjen ki. Fokozatosan elforgatva a Hartl-korongot, a kerületén lévő szögbeosztás segítségével leolvashatjuk a beesési és a törési szögeket. Ha a korongon nincs szögbeosztás: b) A papírra a félkorongnál nagyobb sugarú kört rajzolunk, meghúzzuk az egymásra merőleges két átmérőt. A korongra helyezzük a papírlapot úgy, hogy a beeső fénysugár az egyik meghúzott átmérő vonalában haladjon. Majd az üveg félkorongot is rögzítjük úgy, hogy középpontja a papíron lévő kör középpontjába essen. Úgy állítjuk be, hogy a középpontba beeső fénysugár változatlan irányban haladjon tovább. A Hartl-korongot fokozatosan elforgatva mindig bejelöljük a kör kerületén a beeső és a megtört fénysugár haladási irányának a helyét. Levéve a papírt a korongról, berajzoljuk a fény-utakat. Lemérve a és b távolságokat, meghatározzuk a törésmutató értékét. 2.)A nehézségi gyorsulás értékének meghatározása fonálingával A szükséges eszközök: kb. 3 cm hosszú és 1 cm átmérőjű hengerre csavart kb. 1,5 m hosszú, könnyű fonál, a fonálon függő kis fémtest (esetleg ingatest) vagy ingatartóba fogott fonálinga, vagy lombikfogóba befogható, kis hengerre csavart zsinegen függő ingatest, Bunsen-állvány és dió, lombikfogó, mérőszalag, stopperóra, egyenes vonalzó. Az ingatartó azért szükséges, hogy a fonál hosszát jó pontossággal mérhessük. Az ingatartó elkészítésének több módja lehet: 1. Ha a fonalat hengerre csavarjuk, a fonál hosszát a fonál függőleges helyzetében, a hengernél lévő érintési ponttól mérjük. 2. Készíthetünk egyszerű ingatartót két darab néhány milliméter vastag, kb. 1cm x 3cm méretű lécből is úgy, hogy a fonalat az egyik fadarabra csavarjuk, majd a két lécet összefogva lombikfogóban rögzítjük. 3. Bunsen-dióba fogható vastagságú nyélre egymáshoz simuló két fémlemezt erősítünk, és a lemezeket rajtuk átmenő menetes csavarral szorítjuk össze, miután a megfelelő hosszúságnál a fonalat a két lemez közé helyeztük. 4. Ingatartóként használhatunk fogóba rögzített ruhacsipeszt is. A Bunsen-állványt - amelyre a dió és a lombikfogó segítségével a fonalat tartó hengert erősítettük - az asztal szélén úgy helyezzük el, hogy a fonál teljes hosszát ki tudjuk használni. Az ingát az egyenes vonalzó segítségével hozzuk lengésbe. A legalább 1,2 1,5 m hosszú fonálingát kis kitérésű (α<5 ) lengésbe hozzuk. Több mérést úgy végezhetünk, hogy változtatunk a fonál hosszán (legalább cm-t). Megmérjük az inga hosszát, és több lengésszám méréséből meghatározzuk a lengésidőt. 14

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK

BALESETVÉDELMI TUDNIVALÓK ÉS MUNKASZABÁLYOK 1./ BEVEZETÉS Amikor kísérletet hajtunk végre, valójában "párbeszédet" folytatunk a természettel. A kísérleti összeállítás a kérdés feltevése, a lejátszódó jelenség pedig a természet "válasza" a feltett

Részletesebben

ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK

ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK ÚTMUTATÓ ÉS JAVASLATOK A FELKÉSZÍTŐKNEK, A KÍSÉRLETEKET ELŐKÉSZÍTŐKNEK, ÖSSZEÁLLÍTÓKNAK, A VIZSGAKÖZPONTKÉNT SZEREPLŐ ISKOLÁKNAK A következőkben a kísérletek, illetve az előkészítendő eszközök listájának

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak

Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak Az emelt szintű szóbeli fizika érettségi kísérleteivel kapcsolatos tudnivalók vizsgázóknak, vizsgaközpontoknak, felkészítő tanároknak A következőkben a szóbelin elvégzendő kísérletekről, az ezekhez szükséges

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI KÍSÉRLETEI Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllő, 2012. május-június 1. kísérlet: egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola csővel Eszközök: Mikola

Részletesebben

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!

Részletesebben

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei

Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei Fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei és kísérletei I. Mechanika: 1. A gyorsulás 2. A dinamika alaptörvényei 3. A körmozgás 4. Periodikus mozgások 5. Munka, energia, teljesítmény II. Hőtan: 6. Hőtágulás

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014.

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2014. I. Mechanika 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Newton törvényei 3. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 4. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

A Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai

A Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai A Jurisich Miklós Gimnázium által szervezett fizika középszintű szóbeli vizsga témakörei, kísérletei és kísérletleírásai. 2013. február A szóbeli vizsga témakörei MECHANIKA 1. Newton törvényei 2. Egyenes

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai fizikából. I. kategória Oktatási Hivatal A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható. Megoldandó

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg

TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A mérés: A mérés során tervszerűen a természet jelenségiről szerzünk ismereteket. amelyek valamely fizikai, kémiai, csillagászati,

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,

Részletesebben

5. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek.

5. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI a 2014-2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI

A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK ÁLTAL SZERVEZETT FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI módosítva a 2015/2016-os szóbeli érettségire, amelyet a SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUMBAN tartunk.

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz

32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1. kategória 1.D.1. 1. mérföld 2. hektoliter 3. tonna 4. celsius 5. fertályóra 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1.D.2. Egy autókaraván állandó sebességgel egyenes úton halad az autópályán.

Részletesebben

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok

1. Az egyenes vonalú mozgás. 2. Merev test egyensúlya. 3. Newton törvényei. 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 1. Az egyenes vonalú mozgás Választhat az alábbi két kísérlet elvégzése közül: A. Igazolja, hogy a Mikola-csőben lévő buborék mozgása egyenes vonalú egyenletes! Számítsa ki a buborék sebességét két különböző

Részletesebben

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható. Az optikai paddal végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A tanulók ismerjék meg a domború lencsét és tanulmányozzák képalkotását, lássanak példát valódi képre, szerezzenek tapasztalatot arról, mely

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

1. Tétel Egyenes vonalú mozgások

1. Tétel Egyenes vonalú mozgások 1. Tétel Egyenes vonalú mozgások Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait foglalja táblázatba! Eszközök: Mikola-cső,

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor

TestLine - Csefi tesztje-01 Minta feladatsor TestLine - sefi tesztje-01 FIZIK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG TESZTKÉRDÉSEI 2010. május 18. 1. Melyik mértékegység lehet a gyorsulás mértékegysége? (1 helyes válasz) W/J. J/kg. N/kg. 2. Hogyan változik egy

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet A kísérlet célkitűzései: A fény visszaverődésének kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényének megismerése, síktükrök képalkotásának vizsgálata. Eszközszükséglet: szivacslap A/4 írólap vonalzó,

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú...

Fizika 11. osztály. 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)... 2. 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú... Fizika 11. osztály 1 Fizika 11. osztály Tartalom 1. Mágneses mező szemléltetése és mérése, mágneses pörgettyű (levitron)............. 2 2. Lenz törvénye: Waltenhofen-inga, Lenz-ágyú......................................

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján

Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján A mérés elmélete Egy fémes vezetőn átfolyó áram I erőssége egyenesen arányos a vezető végpontjai közt mérhető U feszültséggel: ahol a G arányossági tényező az elektromos

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI

FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉTELSOR KÍSÉRLETEI 2008 Barabás Péter A HŐTÁGULÁS VIZSGÁLATA Vizsgálja meg a levegő tágulását kisebb melegítés hatására! Vizsgálja meg egy termosztát bimetálljának ki/bekapcsoló

Részletesebben

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 0 os szögben álló csőben! a) Szerkessze meg a buborék mozgásának út-idő grafikonját! (Az ehhez

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység

Részletesebben

34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra. A verseny hivatalos támogatói

34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra. A verseny hivatalos támogatói 34. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny II. forduló 2015. március 17. 14-17 óra A verseny hivatalos támogatói Gimnázium 9. évfolyam 1.) Egy test vízszintes talajon csúszik. A test és a

Részletesebben

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)

Jegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.

Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni. A légnyomás mérése Fogalma A légnyomáson a talajfelszín vagy a légkör adott magasságában, a vonatkoztatás helyétől a légkör felső határáig terjedő függőleges légoszlop felületegységre ható súlyát értjük.

Részletesebben

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat

Fénytörés vizsgálata. 1. feladat A kísérlet célkitűzései: A fény terjedési tulajdonságainak vizsgálata, törésének kísérleti megfigyelése. Plánparallel lemez és prizma törőtulajdonságainak vizsgálata. Eszközszükséglet: főzőpohár 2 db,

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013

Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013 Concursul Preolimpic de Fizică România - Ungaria - Moldova Ediţia a XVI-a, Zalău Proba experimentală, 3 iunie 2013 2. Kísérleti feladat (10 pont) B rész. Rúdmágnes mozgásának vizsgálata fémcsőben (6 pont)

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. november 3. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. november 3. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 18. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY ÖVEGES JÓZSEF FZKAVERSENY skolai forduló Számításos feladatok Oldd meg az alábbi számításos feladatokat! ibátlan megoldás esetén a szöveg után látható kis táblázat jobb felső sarkában feltüntetett pontszámot

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA I.

GEOMETRIAI OPTIKA I. Elméleti háttér GEOMETRIAI OPTIKA I. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján Snellius-Descartes törvény Az új közeg határához érkező fény egy része behatol az új közegbe, és eközben általában

Részletesebben

STABILO. Homlokzati állvány rendszerelemek. Normál bilincs. Forgó bilincs. Toldó bilincs. Félbilincs csatlakozó elemmel. Félbilincs.

STABILO. Homlokzati állvány rendszerelemek. Normál bilincs. Forgó bilincs. Toldó bilincs. Félbilincs csatlakozó elemmel. Félbilincs. Homlokzati állvány rendszerelemek Normál bilincs Forgó bilincs Fix 90, SW 22 48,3 mm-es átmérőjű csőhöz Acél és alumínium csőhöz egyaránt használható (DIN EN 74) SW 22 48,3 mm-es átmérőjű csőhöz Acél és

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A kalorimetria (jelentése: hőmennyiségmérés) (http://ttk.pte.hu/fizkem/etangyakpdf/1gyak.pdf)

Részletesebben

Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt.

Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt. Az emelők működés közbeni megfigyelésének célja: Arkhimédész görög fizikust és matematikust az ókor egyik legnagyobb tudósa volt. Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen

Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen Bizonyítvány nyomtatása hibamentesen A korábbi gyakorlat A nyomtatásra kerülő bizonyítványokat, pontosabban a lap egy pontját megmértük, a margót ehhez igazítottuk. Hibalehetőségek: - mérés / mérő személy

Részletesebben

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer A kísérlet célkitűzései: A folyadék felületén lejátszódó jelenségek értelmezése, adhéziós és kohéziós erők fogalmának megismerése Eszközszükséglet: kristályosító csésze rugós erőmérő parafa dugó üveglap

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL

7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 7. Laboratóriumi gyakorlat KIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE KAPACITÍV ÉS INDUKTÍV MÓDSZERREL 1. A gyakorlat célja Kis elmozulások (.1mm 1cm) mérésének bemutatása egyszerű felépítésű érzékkőkkel. Kapacitív és inuktív

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör

Elektromos áram, áramkör Elektromos áram, áramkör Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban ezek

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben

Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben Középszintű fizika érettségi szóbeli témakörei 2014/15-ös tanévben 1. Egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás - Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgások. - A mozgásokra jellemző fizikai mennyiségek,

Részletesebben

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan

LY) (1) párhuzamosan, (2) párhuzamosan 1. Egyenes vezető mágneses terében pozitív, pontszerű töltés mozog. Határozzuk meg a töltésre ható erő (Lorentz-erő) irányát az ábrán látható esetben. NY) A rajz síkjából kifelé mutat az erő. TY) A vezető

Részletesebben

Fizika szóbeli. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. Pápa, 2015. január 4.

Fizika szóbeli. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA. Pápa, 2015. január 4. Fizika szóbeli 2015 Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA Pápa, 2015. január 4. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Jellemezze az egyenes vonalú egyenletes mozgást!

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás 25. Képalkotás 1. Ha egy gyujtolencse fókusztávolsága f és a tárgy távolsága a lencsétol t, akkor t és f viszonyától függ, hogy milyen kép keletkezik. Jellemezd a keletkezo képet a) t > 2 f, b) f < t

Részletesebben

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves

Részletesebben

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre:

Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2014 Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely X. Osztály. Válaszoljatok a következő kérdésekre: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Adott mennyiségű levegőt Q=1050 J hőközléssel p 0 =10 5 Pa állandó nyomáson melegítünk. A kezdeti térfogat V=2l. (γ=7/5). Mennyi a végső térfogat és a kezdeti

Részletesebben

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel

Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Folyadékok és szilárd anyagok sűrűségének meghatározása különböző módszerekkel Név: Neptun kód: _ mérőhely: _ Labor előzetes feladatok 20 C-on különböző töménységű ecetsav-oldatok sűrűségét megmérve az

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi témakörei:

A középszintű fizika érettségi témakörei: A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.

Részletesebben

2. Játékmotor teljesítményének és hatásfokának vizsgálata. 4. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn - Galilei történelmi kísérlete

2. Játékmotor teljesítményének és hatásfokának vizsgálata. 4. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn - Galilei történelmi kísérlete A mérési feladatok felsorolása 1. Súlymérés 2. Játékmotor teljesítményének és hatásfokának vizsgálata 3. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata 4. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Szilárd testek nyomása Az egyenlő alaplapon álló hengerek közül a legsúlyosabb nyomódik legmélyebben a homokba. Belenyomódás mértéke a

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 11. ÉVFOLYAM II. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése 2. Rugalmas állandók mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Jegyzőkönyv leadásának időpontja: 2012. 12. 15. I. A mérés célja: Két anyag Young-modulusának

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

2.2.17. CSEPPENÉSPONT

2.2.17. CSEPPENÉSPONT 2.2.17. Cseppenéspont Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.0 1 2.2.17. CSEPPENÉSPONT A cseppenéspont az a hőmérséklet, amelyen a megolvadó vizsgálandó anyag első cseppje az alábbi körülmények között lecseppen a vizsgáló

Részletesebben

Tapasztalat: Magyarázat:

Tapasztalat: Magyarázat: 1. Kísérlet Szükséges anyagok: 3,2 g cinkpor; 1,5 g kénpor Szükséges eszközök: porcelántál, vegyszeres kanál, vas háromláb, agyagos drótháló, Bunsen-égő Végrehajtás: Keverjük össze a cinkport és a kénport,

Részletesebben

8. A vezetékek elektromos ellenállása

8. A vezetékek elektromos ellenállása 8. A vezetékek elektromos ellenállása a) Fémbôl készült vezeték van az elektromos melegítôkészülékekben, a villanymotorban és sok más elektromos készülékben. Fémhuzalból vannak a távvezetékek és az elektromos

Részletesebben

2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata. 3. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn - Galilei történelmi kísérlete

2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata. 3. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn - Galilei történelmi kísérlete A mérési feladatok felsorolása 1. Súlymérés 2. A rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata 3. Egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn - Galilei történelmi kísérlete 4. Tapadókorongos játékpisztoly-lövedék

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Tanszerjegyzék a 2013/14-es tanévre

Tanszerjegyzék a 2013/14-es tanévre Tanszerjegyzék a 2013/14-es tanévre Testnevelés órára iskolánk tanulói részére az alábbi felszerelést kérjük: 1 pár tornacipő (a tornacsarnokot utcai cipőben nem lehet használni), lehetőleg pamut, csere

Részletesebben

Egyszerű villanymotorok készítése

Egyszerű villanymotorok készítése A kísérlet célkitűzései: Egyszerű, otthon is megtalálható eszközök segítségével, villanymotort lehet barkácsolni. Az elektromos áram mágneses hatásának gyakorlati alkalmazása, modellalkotás. Eszközszükséglet:

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam

33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam 33. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló 2014. február 11. (kedd), 14-17 óra Gimnázium 9. évfolyam Figyelem! A feladatok megoldása során adatok elektronikus továbbítására alkalmas

Részletesebben

Szükséges felszerelések listája a 2015/2016-os tanévben

Szükséges felszerelések listája a 2015/2016-os tanévben Szükséges felszerelések listája a 2015/2016-os tanévben 1. évfolyam számára 4 db matematika füzet (négyzetrácsos) 4 db vonalas füzet (14-32) 1 db üzenő füzet (vonalas füzet) grafitceruzák 3 db HB és 1

Részletesebben