A ROMANOMÁNIA ÁRNYOLDALAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ROMANOMÁNIA ÁRNYOLDALAI"

Átírás

1 A ROMANOMÁNIA ÁRNYOLDALAI Mottó: Bennem egy román lakozik, viszont sohasem oly mértékben, hogy hozzájáruljak a romanománia növekedéséhez, vagyis ahhoz a mániához, hogy rómainak nevezzük magunkat Kogalniceanu, Mielőtt valaki megvádol azzal, hogy a könyv megírását hátsó szándék vezérli, azt ki kell ábrándítanom. Célom kizárólag mottóm szerzőjével azonos. Nem kívánok hozzájárulni a romanománia növekedéséhez semmilyen szinten, és ez a kis tanulmány is ezt a célt szolgálja. Szembe kívánom állítani Románia vélt és valós történelmét. A románok azt állítják, hogy bölcsőjük Rómában ringott. Ezt a képtelen őrültséget a XVI. Században egy Grigore Ureche nevű moldvai találta ki. Ő az úttörője annak a dákóromán elméletnek, mely arról szól, hogy a román nép az egykori Dacia dák lakosságából, és a később a Római Birodalom által létrehozott Dácia romanizált népességéből alakult ki az I. században. Eredetmondájukat is ebben a szellemben dolgozták ki, de sajnos hemzseg a hibáktól és az ismerős átvételektől. Azt állítják, hogy őseik a római kolóniák lakói a hun, gót és szarmata törzsek betörései elől a máramarosi hegyekbe menekültek. Mikor itt elszaporodtak Bogdán nevű vezérük fia Dragos, úgy döntött, hogy új hazát kell keresni, mivel itt már nincs hely. De ebbe a tervébe nem akart mindenkit beavatni, ezért álcaként azt mondta a többieknek, hogy vadászni mennek. El is indult 300 (!) emberével. Kelet felé vették az irányt, és elérték a Kárpátok láncait. Itt üldözőbe vettek egy bölényt, amit sokáig kergettek és végül nagy nehezen sikerült elejteni egy folyónál, amit Dragos Molda nevű kutyája át akart úszni, de belefulladt. A folyót Dragos kutyája után Moldovának nevezte el. A helyet pedig népe után Roman-nak. 1 Itt leszálltak lovaikról, felfedezték a sok lakatlan várost és falut, és letelepedtek. 2 Gondolom annak is ismerős a történet, aki most hallja először. De elemezgessük egy kicsit. Kezdjük mindjárt a Máramarosban maradottakkal. A monda nem nyilatkozik további sorsukról, a régi-új haza megalapításában semmi szerepük nincs, de az a baj, hogy románok a XVI. Századig nem is látták közelről a máramarosi havasokat, ugyanis ekkor kezdtek átszivárogni a Kárpátokon, a török elől. A monda honalapítási része azonban még ennyire sem meggyőző, ha egy kicsit utánanézünk. A Hunor-Magor legenda ismert motívumait felsorakoztató rege 3 írója vagy komplett idióta volt, vagy az olvasót nézi annak. Az, hogy Dragos 300 legkitűnőbb katonáját összeszedi, abban semmi rendkívüli sincs. De az, hogy a többieknek be tudják mesélni azt, hogy vadászni mennek, már felettébb elgondolkodtató! Ha 300-an megrohannak egy erdőt, akkor vad nem marad a környéken! Bár ki tudja. 1 Ezt az eredetmondát Catrine Durandin: A román nép története című könyvében találtam, és bár semmi sem utalt rá, hogy az írónő milyen primer forrásból dolgozott, nincs rá okom, hogy az általa leírtakban kételkedjek. 2 Ez ugyanígy szerepel az eredeti műben is. 3 Félreértés ne essék, nem állítom, hogy a Hunor-Magor legendát dolgozták fel csak feltűnő az a sok azonosság, ami lehet más legenda része is, de biztos, hogy másolás.

2 A Csodaszarvasból már ismert üldözési jelenetben tanúbizonyságot tesznek vadásztechnikájuk elég kezdetleges mivoltára. Az, hogy 300 ember több száz kilométeren keresztül üldöz egy szál bölényt nem éppen elrettentő adat az erdő vadjai számára. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra! A mitikus totemállat által új hazába vezetett nép története tehát ismerős. Azonban a románok igyekeztek egy kis hazait is belevinni a történetbe. Na nem azt, hogy ők bölényt üldöztek nem szarvast, mert ez is másolás. A bölény ugyanis dákok körében nagy tekintélynek örvendett. 4 Ezért valószínűleg egy dák mondában hasonló sorsra jutna, mint a magyar szarvas. Tehát miután elvezeti a csapatot az új hazába, megmenekül! Nem így a románoknál! Itt kegyetlenül lemészárolják szegény párát. Ennyit a nagy tekintélynek örvendő totemállatról. Van azonban a történetnek egy másik szerencsétlenül járt állatszereplője. Molda, Dragos kutyája. Nem értem szegényt. Ha tudta, hogy nem tud úszni, mit keresett a folyóban? Ugyanis sem az nem derül ki, miért akart úszni, sem az, hogy miért fulladt meg. Mindenesetre így legalább letelepedtek a románok. Persze itt is követtek el hibát. Emlékezhetünk rá, hogy a monda direkt felhívja a figyelmünket arra, hogy leszálltak lovaikról. A baj csak az, hogy ebben az időben a ló hátán való közlekedést sehol sem alkalmazták a Római Birodalomban. A lovakat ekkor még csak a fix tengelyű kocsik vontatására használták, vagy álló helyzetben ültek rajta, mivel nem ismerték a kengyelt, ami nélkül a lovaglás elég balesetveszélyes volt. 5 Európában először azok a hunok lovagoltak, akik elől a románok elmenekültek, de a monda nem tesz említést arról, hogy cserében megosztották volna velük a lovaglás tudományát. 6 A kis elemzés végén azért illik megjegyeznem, hogy a monda tartalmaz valós elemeket is, hiszen valóban elhagyott településeket népesítettek be, de erre azért egy jó pár száz évet várni kell. Ugyanis a Balkánra beözönlő szlávok elől menekültek a Havasalföldre. Persze ők ezt sem így tudják. Azt állítják, hogy a Római Birodalom felbomlása után keleten ők azon sziklák egyike voltak, melynek a keletről érkező barbár népek nekiütköztek, és elveszítették kezdeti energiájukat, mert ha behatolnak nyugatra, megsemmisítették volna az egész civilizációt. Ez azért sántít, mert abban az időben a románok a jelenlegi Hercegovina területén tengették semmitmondó napjaikat. Esélyük sem volt a kecskepásztorkodásból vegetáló oláhoknak szikla szerepében tetszelegni. Nézzük tehát az eredeti történetet. Mint említettem kb. a VI. századig az albánok (akikkel valójában rokonok) 7 mellett éltek ezek a törzsek, akiket vlachoknak neveztek. A vlach szó pásztort jelent, amit a foglalkozásuk után kaptak a románok. Egyébként Havasalföld megjelölésére még mindig sok nyelvben használják a Vlachföld megfelelőjét. Hiszen a román az felvett név, és rómait jelent. Nem véletlenül tiltják a nyelvészek ennek használatát, és inkább a rumén formulát javasolják. És mivel Magyarországon a vlachból kialakult oláh a népszerűbb e nép megjelölésére, inkább én is ezt a két népnevet használom a továbbiakban. De térjünk vissza az eredeti témához. 4 A bölény szerepel Moldva címerében is, valószínűleg nem véletlenül, de ez továbbra sem jelent semmit. 5 A rómaiaknak nem voltak lovas egységeik. Korábban a görögök használtak lovas egységeket, de a jelentőségét az az adat is jól jellemzi miszerint a marathoni csatában résztvevő több tízezer katona közt, találunk görög oldalon 96 lovast is. 6 Az ókori olimpiákon sport volt a fogathajtás, és a lovasverseny is, de mivel úgymond szőrén ülték meg a lovat el lehet képzelni milyen sebességre gyorsulhattak ezek a versenyzők. Illetve milyen balesetveszélyes volt mindez. 7 Bár én nem vagyok nyelvész, így merészség lenne bármit is a témában kijelentenem, de ugyanígy merészség azt állítani, hogy a rumén az újlatin nyelvcsaládba tartozik, csak azért, mert felvette (!) a francia nyelvtan sajátságait. Azt meg, hogy az albánnal rokonok, nem én találtam ki. 2

3 A XIX. századi oláh történetírás igyekezett mindig elferdíteni a valós tényeket. 8 Az úgynevezett eredetmondában már említettem, hogy elhagyott településeket népesítenek be, a vándorló oláhok. Az történt ugyanis, hogy a Bizánci Birodalom bukása után a fiatal szerb és a bolgár állam határán élő vlachoknak nem igazán volt lehetősége a normális életre, ezért a korábban a kunok által lakott, azóta kiürített, Kumániába telepíti őket I. (Nagy) Lajos magyar király az esetleges tatár támadás elleni előőrsnek. Nyilván ebből alakult ki a szikla-legenda, ami persze 800 évvel később is badarság, hisz a XIV. században valószínűleg nem az oláhok miatt nem volt több tatárjárás. 9 Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Havasalföldre már Károly Róbert idején beözönlött az oláh csürhe, és 1324-ben Basarab nevű vajdájuk élén betörtek a Magyar Királysághoz tartozó Szörényi Bánságba. 10 Károly Róbert persze szétzavarja a hőbörgő oláhokat, de kései utódaik innentől számítják Havasalföld megalakulását. Ami persze magyar hűbérbirtok, hiszen a vajdát a magyar király nevezi ki, és az ő hűbérese. A vlachok pedig a mi királyunknak adóznak. 11 Moldva megalakulását tehát Lajos király intézi, de nem a rumén történetírók szerint. Ők 1365-től számítják az államalapítást, amikor a Lajos által kinevezett Dragos vajdát Bogdán (aki szintén a király hűbérese) megbuktatja. Nem tudom, hogy másnak is feltűnt-e, de nekem olyan ismerősek ezek a nevek. Mindenesetre Bogdán lesz az új vajda, de Lajost ez egy cseppet sem izgatja, hiszen a lényegen semmit sem változtat. Királyaink jó hűbérúrhoz méltón bántak hűtlen alattvalóikkal. Még a pápát is felkérték, hogy térítsék át az oláhokat a katolikus hitre. Ennek sikeréről VI. Kelemen pápa számol be 1345-ben Lajosnak. Az oláhok ezt úgy értékelik, hogy a pápaság ekkor ismerte el római mivoltukat. A katolicizmus azonban érdekes módon az összes latin nép életében meghatározó, az oláhok viszont izzig-vérig ortodoxok! Az új vallást a török elől menekülő görög és szerb emigránsok ismertették meg a moldvaiakkal a XV. században, mivel a Havasalföldet már 1417-ben megszállják az oszmánok. Egységes román történelemről tehát nem beszélhetünk, hiszen láthatjuk, hogy csak az utókor kezeli őket egyként. A moldvai és a vlachföldi történelem az egyesítésig két egymástól teljesen különálló vágányon fut. De ne szaladjunk ennyire előre! Mint említettem az új vallás hatására változások állnak be Moldvában. Bogdán vajda unokája Petru kihasználja a zűrzavaros magyarországi helyzetet, és áthelyezi országát lengyel függés alá. Valamint elköltözteti udvarát a katolikus Szeretből Szücsibe. A XV. század meghatározó Moldva életében ig magyar, lengyel és török függés közt vergődik. Hol egyik, hol másik hűbérese. Mindig másnak adózik. Valamikor egyszerre többnek is. Ezt az állapotot elégelik meg, és 1500-tól kizárólag a portának adóznak. Ennek persze voltak már korábban előjelei, hiszen volt olyan vajdájuk, aki az iszlámot választotta vallásának, így várható volt a török megszállás. 8 Ekkortájt kezd kibontakozni az addig szunnyadó oláh nacionalizmus. Addig, mint látni fogjuk, nem igazán foglalkoztak olyan dolgokkal, ami a civilizált embert jellemzi. A Balkánt leigázó cirill-betűs írás csak azért nem terjedt ki erre a területre, mert náluk jóval később hódított teret az írásbeliség, így már nem a görög, hanem a latin írás volt az, amit ekkor használtak. 9 Lajos nyílván nem azért telepítette oda az oláhokat, mert úgy vélte ők majd megvédenek minket, hanem mert jobb, ha valami segédnépet sanyargatnak a határőrvidéken, mint az uralkodó népet az ország gazdag, középső részén. Ez a felfogás már korábban is megvolt a magyaroknál, ugyanis láthatjuk a honfoglalás idején is a vezető Megyer törzs az ország belső részén helyezkedett el, míg a többiek a határokat védték. 10 Megpróbálták meglovagolni az ekkor kialakult magyar-horvát viszályt, mivel úgy gondolták, hogy a magyar főerők le vannak kötve, tatár segítséggel benyomultak az országba, de kevés sikerrel jártak. Ez volt az egyetlen olyan invázió, már ha lehet ezt a szót használnom, ami Magyarország keleti határait érintette, Károly Róbert, és Lajos uralkodása alatt a többi, többször ismétlődő tatár sanyargatás már csak Moldváig jutott. 11 Basarab miután kiűzetett Szörényből, 7000 márka kártérítést fizetett Károly Róbertnek, továbbá elkötelezte magát adófizetés szempontjából is. 3

4 A szépítés persze a török uralom idején történteket sem kerülte el. A történelemhamisítás iskolapéldája az a XVI. századi történet, miszerint az első román nyelvű könyvek már 1544-ben íródtak, ezzel is bizonyítva a rumének intelligenciáját, és azt, hogy már a középkorban kivették a részüket a feudális társadalom fejlődéséből. Ez azonban nem így történt! Ezek a könyvek valóban léteztek, de a szászok írták őket, akik protestáns hitre akarták téríteni az oláhokat. Mivel azt hitték, hogy az anyanyelvű könyvekkel könnyebben fog menni a térítés, ezért írták ezeket. Ebben tévedtek! Az oláhok ugyanis passzívak maradtak. Részint azért, mert a saját vallásukat sem gyakorolták, részint azért, mert a térítendők közül senki sem tudott olvasni! Így a könyvek Erdélyben maradtak. Akkor szinte még csak ők voltak rumén nyelvűek ezen a területen. Az oláh történészek ezt szeretik elfelejteni, és mérgesen tanítják azt, hogy a magyar királyok azért telepítették (!) a székelyeket Erdélybe (ami ősi román föld), hogy megbontsák a román etnikai tömböt (!!!). Ehhez képest a székelyek már évszázadok óta ezen a területen éltek, mikor az oláhok átkeltek a Kárpátokon a jobb élet reményében. A szomorú az az egészben, hogy nem csak ősi területeket kreálnak maguknak, hanem nemzeti hősöket is. Ezek történelmi szerepe épp oly jelentéktelen, mint bármi más a rumén történelemben. Ilyen az egyik legnagyobb hős, Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) havasalföldi vajda, aki II. Rudolf német-római császár utasítására tört be az Erdélyi Fejedelemségbe 12, mivel a császárbarát Báthori Zsigmond lemondása után, utóda Báthori András aktív függetlenségi törekvéseit Rudolf nem nézte jó szemmel. Az Oláhország szerte több monumentális szoborral büszkélkedő vajda 13 a Báthoriakkal rossz viszonyban lévő székelyeket a maga oldalára állítva Nagyszeben mellett győzött Báthori András felett, és megkaparintotta a fejedelmi széket. De nem sokáig élvezhette a siker ízét, mert az erdélyi rendek összefogtak a császáriakkal, és Tordától délre legyőzték Mihály vajdát, akinek alig egy éves uralmának végére Basta tábornok tett pontot, aki kivégeztette. Az oláh történetírásban azért van kiemelkedő szerepe ennek az amúgy jelentéktelen epizódnak, mert Vitéz Mihály volt az első, aki egyszerre állt Moldva, Havasalföld és Erdély élén 14, így ezt ma a három román fejedelemség első egyesítésének, és az 1920-as egyesülés történelmi előzményének tekintik. Az 1789-es francia forradalom hatásaként értékelik azt a forradalmat, amit 1821-ben Tudor Vladimirescu vezetett. Ez a forradalom nem volt más, mint egy olyan parasztlázadás, ahol az azóta nemzeti hősként ünnepelt kapzsi, hiú, szadista és bosszúálló Vladimirescu végigfosztogatta 4000 ember élén az egész Havasalföldet. A terrorhadjárat végén pedig bevonultak Bukarestbe, és 2 hónapig rettegésben tartották a lakosságot. Vladimirescut végül a velük párhuzamosan Moldvában harcoló besszarábiai görögök (gagauzok) fogják el és végzik ki. 15 A görögök az orosz támogatásnak köszönhetően érnek el sikereket, de ahogy a cár elzárja a csapot, a Dunán átkelő törökök leverik a lázadást, és a vezetőket kivégzik. A rumén mentalitást hűen tükrözik az eddig leírtak, de szerencsére ott is van, aki átlátja ezt a kusza helyzetet. Az egész oláh kultúra nem más, mint az idegen kultúra bevezetése a rumén fejedelemségekbe. Alecu Russo a Svájcban és Bécsben tanult moldvai író, nem vélet- 12 Basta császári tábornok támogatásával. 13 Torda mellett 1974-ben egy megdöbbentően hatalmas emlékművet, és egy azt körülvevő emlékparkot létesítettek számára. 14 Mihály 1593-ban megszerzi a havasalföldi trónt október 15.-én betör Erdélybe, majd bevonul Gyulafehérvárra. November 26.-án fejedelemmé választják. Mivel azonban katonáinak nem tud parancsolni, mindennaposak lettek a rablások és az erőszakoskodások. Ezt elégelik meg a rendek, és Giorgio Basta-t hívják ellene. Ezután már inkább a Basta elleni háborúról szól az erdélyi uralkodása. Ennek ellenére 1600 májusában megbuktatja a lengyelbarát moldvai fejedelmet. De szeptember 18.-i miriszlói csatavesztés után már nem ő tekinthető Erdély igazi urának, majd október 14.-én a lengyelek Moldvából is elzavarják, így a három fejedelemség egyesítése itt véget is ért. Az igazsághoz azért még az is hozzátartozik, hogy egyesítés soha sem történt. Mihály a három fejedelemséget külön-külön vezette. 15 A gagauz lázadás már függetlenségi harcnak indult, bár cári támogatással a háttérben csak orosz térhódítás lett volna belőle, majd átalakult egyfajta Vladimirescu üldözéssé. 4

5 lenül mondta azt a XIX. század elején, hogy: Tanulmányozom az irodalmat, és egy neolatin, nehézkes, megemészthetetlen összevisszaságra, egy halom idegenektől átvett, rendszer nélküli eszmére bukkanok, következésképpen semmilyen eredetiséget sem fedezek fel. Hol van hát a romanizmus? Az általuk agyonajnározott népballadájuk, a Mesterul Manole például teljes egészében a magyar Kőműves Kelemen balladának felel meg, mind tartalmilag, mind formailag. Kogalniceanu pedig 1837-ben a következőket mondja: A dákok hősiesek, igazságosak, józanok, életerősek voltak. Inkább a halált választották, mintsem az idegen elnyomást, és igencsak különböztek a mai kor moldvai és vlach népétől. Nem véletlen tehát, hogy nem rajtuk múlt a függetlenségük megszerzése sem. Az oláhok ugyanis egy lépést sem tettek a török rabiga lerázásáért. A Vladimirescu által vezetett bosszúhadjáratot, ahol felkutatták és legyilkolták a vezér régi ellenségeit, nem nevezném függetlenségi háborúnak. A változást az es sokadik orosz-török háború hozta. A háborút az oroszok nyerték és 1831-ben Moldvában, 1832-ben Havasalföldön életbe léptették az úgynevezett Szervezeti Szabályzatot, amelynek értelmében a két fejedelemség orosz protektorátus (védelem alatt álló terület) lett, 16 de továbbra is fizetik a törököknek a hűbéradót. A fejedelmet az orosz és a török uralkodó közösen jelöli ki. Kialakul azonban az orosz mintájú kétpólusú társadalom: a bojárság és a parasztság. A feudális viszonyok azonban még XVIII. századi szinten vannak ebben az időben. Bevezetik a fejadót és rögzítik az évi robotos napok számát. A birtokosok helyzete sem rózsás, a fejedelem ugyanis bárkit, bármikor megfoszthat birtokától. Jelentős változás ben áll be, mikor változtatnak a bojári státuszon. A továbbiakban már nem származáshoz kötik, hanem fejedelmi adomány lesz belőle, illetve meg is vásárolható! A Szervezeti Szabályzat egészen 1858-ig bírja, akkor ugyanis eltörlik. Ebben az évben a párizsi konferencián a 7 európai nagyhatalom rendezi a fejedelemségek sorsát. Új törvényeket hoznak a számukra, és felvetődik az egyesítés gondolata is. Az új törvények azonban nem húzzák sokáig, mert 1859-ben államcsínnyel hatalomra jut a szabadkőművesek által támogatott Cuza fejedelem. Ő eltöröl mindent, és a Code Napoleon mintájára hozza törvényeit. Cuza puccsát az oláh történetírók az 1848-as forradalmak utóhatásaként értékelik, de szerintem ezen már meg sem kell lepődnünk ban a fejedelmet a Porta is megerősíti hatalmában, 1861-ben pedig egyesítik a fejedelemségeket ben Cuza radikális lépésre szánja el magát. Feloszlatja a parlamentet, és földreformot vezet be. A korábban megművelt földet odaadják a parasztoknak, valamint eltörlik a robotot és a többi ingyenes szolgáltatást. A földosztás ellenére azonban a megművelt földterület 30 %-a kerül csak a parasztokhoz, a 70 % a bojároknál marad. Ők pedig kiadták bérbe, így kezdetét vette a rablógazdálkodás. A földeket 3-5 évre adták bérbe, és a különböző bérlők teljesen kisajtolták a földeket. A bojárok annyira nem nézték ki a bérlő, hogy 1907-ben mindössze a birtokok 44 %-a volt rumén kézben, 43 %-ot a zsidók, és 13 %-ot a külföldiek béreltek. Ezt a kiszipolyozást elégelik meg abban az évben a parasztok, és zsidó bérlőikre támadnak. Sokat le is gyilkolnak. A rumén hadsereg azonban a kizsákmányolók segítségére siet, és vérbe fojtja a lázadást! A lázadás leverése utáni terrorhadjáratban (!) parasztot végeznek ki 2 hét alatt! 17 A reformok kudarcának is köszönhetően 1866-ban Cuza fejedelmet puccsal megbuktatják, 18 és az ország élére Ghica miniszterelnök vezette kormány áll. Ghica aki korábban Samos pasája is volt rendhagyó ötlettel áll elő: egy nyugat-európai herceget kell megnyerni maguknak, és rábírni arra, hogy vállalja el Oláhország vezetését! 19 A választás Hohenzollern 16 Tehát ahogy korábban látszott az oroszok szép lassan elkezdték meghódítani a Balkánt. 17 Ez volt a fiatal rumén hadsereg első hőstette. Amint azt majd látni fogjuk, követte ezt még egy pár. 18 Az egyik puccsista hátán írja alá a lemondó nyilatkozatot. 19 Egy rosszízű tréfa szerint az is felmerült, hogy vezető nyugat-európai újságokban adjanak fel hirdetést. 5

6 Károly 20 hercegre esett, aki eleinte vonakodott a feladat ellátásától, hiszen előtte sohasem járt Ruméniában, de azért nagy nehezen kötélnek állt tehát látszólag nagy változásokat hoz az oláh nép életében. Eltörlik Cuza összes rendeletét, és új alkotmányt alkotnak. Lefordítják ruménra a belgák alkotmányát! Ezen akkor rökönyödünk meg kevésbé, ha tovább nézzük a különböző oláh törvényeket. Mind nyugati eredetűek: A Polgári Törvénykönyv a Code Civil fordítása. A Büntető Törvénykönyv először még a francia Code Penal fordítása, de később változtatnak, és a porosz Büntető Törvénykönyvet fordítják le. A kereskedelmi- és váltótörvények a megfelelő francia törvények fordítása. Az oláhok egy kicsi keleti Franciaországot szerettek volna létrehozni, de sajnos azonban a nyugati törvények átvétele ellenére Ruménia félázsiai szinten maradt! A rendi jellegű képviseleti rendszert igaz, hogy felváltja egy választott testület, de a választók és a választhatók még 1913-ban is csak a lakosság 1,9 %-át teszik ki. 21 A kormány nem megfelelően látta el a feladatát. Sorait fegyelmezetlen, maradi és korrupt tisztviselők tömték meg. Ebből az időből való Garabet Iraileanu rumén író mondata, miszerint: A seftelők fővárosa, Bukarest. Így nem meglepők a gyakori kormányváltások és 1871 között 10 kormány váltja egymást, és ezen belül mintegy 30 részleges kormányváltozás történt! A gazdaság nem üti meg a XVIII. századi szintet, nem csoda az országban uralkodó káosz. A XIX. század közepén az adófizetők 94 %-át a parasztság teszi ki. Az iparban dolgozók (jórészt kézművesek) száma nem haladja meg a 40 ezer főt (nőkkel és gyerekekkel együtt). Ez a lakosság kb. 1 %-a. Nem véletlenül írják a korabeli tanulmányokban, hogy a román iparban kezdetleges állapotok uralkodnak. A fő tevékenység inkább a kereskedelem, így a városiasodás következtében kereskedő városok alakulnak ki. Igaz pár sorral feljebb már megírtam hogyan vélekedett például Ibraileanu a korabeli oláh kereskedelemről! A katasztrófa közeli helyzetben a Nyugat eltávolodik Ruméniától. A Bismark által kalandornak nevezett Károly fejedelem ugyanis nem szívleli elődje támogatóit, így a zsidókat különösen rossz bánásmódban részesítik. 22 Ebben a zűrzavaros állapotban születik meg a döntés, miszerint Oláhország végleg eltávolodik Törökországtól, és inkább Oroszország szövetségét választja ben a cár megszállja a fejedelemséget, és innen indítja meg támadását a Balkán-félsziget felé ban, mikor az orosz győzelmek már egyértelművé teszik a győztes személyét, Károlyék is hadat üzennek a törököknek. A kormány megszavazza a hűbéradó eltörlését, de a függetlenséget a San Stefano-i béke mondja ki. Így 1878-ban létrejön a független Ruménia, majd ben mikor egy zsákmányolt török ágyú acéljából készült koronával megkoronázzák Károly fejedelmet I. Károly néven, akkor megalakul az első Rumén Királyság, csaknem 2000 évvel később, mint azt Oláhországban hirdetik! A századfordulóval gyökeres fordulat nem érkezik a Kárpátokon túlra. Az ország totális szétrablását illetve kiárusítása a kőolajipar fellendülésével is folytatódik. A földbirtokoknál már említettem az állapotokat, de a kőolajtermelésbe befektetett tőke arányában a rumén állam helyzete még siralmasabb. A saját országuk területén folytatott munkálatok finanszírozásába 1907-ben mindössze 6, 7 %-ban szálltak be. Ez a szám 1914-ben is csak 8, 1 %. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az állami felhasználás mindössze a teljes termelés 3 %-a. 20 Álruhában, üzletembernek öltözve, hamis útlevéllel érkezett Oláhországba. 21 Tény, hogy máshol Európában sem magas ez az arány, de itt feltűnően alacsony. 22 Az európai nagyhatalmak nyilatkozatban határolódnak el a fejedelemségtől, és leszögezik, addig semmiféle segítséget nem adnak a fuldokló Oláhországnak, amíg nem szakít zsidóellenes politikájával. Ez persze nem gátolja meg őket abban, hogy részt vegyenek a gazdasági rabló hadjáratban. 6

7 Azonban ha megnézzük a többi gazdasági adatot, akkor megláthatjuk, hogy Oláhországban máshol sincs minden rendben. A külföldi tőke részaránya mindenhol aránytalanul nagy. Az elektromos- és gázipar 95, 5 %-a, a fémipar 74 %-a, a faipar 70 %-a, stb. mind a külföldi tőkések kezében van. A teljes arány is sokat mond, hiszen az összes befektetett tőkéből 80 % a külföldieké. Ez persze már kedvezőbb adat, mert a századfordulón ez az arány 92 % (!) volt. A bankok tőkéjének 75 %-át egy 8 bankból álló csoport tulajdonában találjuk. Ebből a 8-ból 5 külföldi tulajdonosú és a vagyon 60 %-a az övék. A rumén nép sosem volt egységes. Még etnikailag sem. Erre a legjellemzőbb adat az oláhok szétszóródásának számai Erdélyben és a Bánságban. A Monarchia statisztikusai meszsze földön híresek voltak pontos adataikról, ellentétben rumén kollegáikkal. Erdélyben és a Bánságban 2, 589 millió rumén élt ebben az időben. 9%-uk volt városlakó, 91%-uk falusi. Ezen a területen található városiaknak mindössze 30%-a rumén. A 3000 fő feletti települések lakóinak 52%-a, az fő közötti települések lakóinak 57%-a, viszont az 1500 fő alatti települések lakóinak már 72%-a (!) rumén. Ezekből is látszik, hogy sehol sem alkottak összefüggő etnikai tömböt, és többnyire csak a városok környékén található kisebb falvakban laktak. Ezek a falvak idővel beolvadtak a városba, kialakítva így a rumén többséget. Érdekes, hogy a sötétítések ellenére kiderült, hogy az akkori Ruménia is soknemzetiségű ország volt, de ettől függetlenül nem létezett nemzetiségi kérdés. Leonida Colescu a rumén statisztikai szolgálat vezetője 1905-ben a következőket jelentette a ruméniai etnikai helyzetről: Van néhány ezer csángó és székely, akik eredeti magyarságukat elvesztették, van néhány bolgár és szerb telep mindnyájan meghonosodva, vannak cigányok szerte az országban, és Dobrudzsában találhatók idegen elemek. Véleménye szerint: A Román Királyságban szerencsére nincs, és nem is létezhetik nemzetiségi kérdés, mivel ennek a kérdésnek tekintettel a román nemzet egységére és homogenitására nincs túl nagy jelentősége az ország életében. Ehhez képest olyan adatok vannak a korabeli helyzetről, ami pont az ellenkezőjét bizonyítják. Ruménia lakossága 5, 5 millió fő. Ebből 400 ezer zsidó (az összlakosság 7,3%-a), 280 ezer magyar (5,1%), 200 ezer cigány (3,6%), 85 ezer szláv (1,5%), 40 ezer német (0,7%), 20 ezer egyéb (0,4%), valamint az 1878-ban Ruméniához került Dobrudzsa vagy tucatnyi nemzetisége, ami 127 ezer főt (2,3%) jelent. 23 Ami érdekes, hogy Dobrudzsának mindössze 22%-a volt rumén nemzetiségű (az adatokat vesd össze Colescu jelentésével). Továbbá található még az országban 850 ezer (15, 5%) úgynevezett idegen 24 is, aki bár rumén lakos, az oláh törvények nem sorolják sehová. 25 Ehhez képest, mint fentebb láthattuk, ők birtokolják a földterület 13%- át. Megállapítható, hogy Ruméniának mindössze 3, 498 millió (63, 6%) rumén lakója volt. Ez persze abszolút többség, de az ország 36, 4%-át nem lehet úgy kezelni, mintha nem is lenne! Azonban nem ezek a siralmas adatok, hanem, hogy 1912-ben az erdélyi rumének 41%-a, az oláhországi rumének 80% írástudatlan! 1914-ben Oláhország lakosságának 18%-a városi, 82%-a falusi. Persze nem csoda, hogy az urbanizáció nem erőssége az oláhoknak, A századfordulón a nagy létszámú betelepítés után is még mindig 50 százalék alatt volt a rumének aránya pedig a pár év alatt több mint duplájára nőtt a lakosság. Az évi népszámlálás ugyanis Dobrudzsa lakójából román állampolgárt mutatott ki román, bulgár, orosz, lipován, gagauz, tatár, 2368 cigány, 8801 német, 8605 görög, 2604 örmény stb. 24 Az idegenek két kategóriája: a külföldi állampolgárok (supuşi străini) és a hontalanok (nesupuşi niciunei protecţiuni străine). Ez utóbbiak fajilag, nyelvileg, szokásaikban, vallásukban jellegzetesen különböző idegenek, akik elvesztették eredeti hazájuk oltalmát, de nem lettek román állampolgárok sem. Legnagyobbrészt Galíciából és Oroszországból érkezett zsidók, rajtuk kívül bolgárok, lengyelek, oroszok, valamint az Osztrák-Magyar Monarchiából származó, különböző etnikumú lakosok. 25 A már említett korabeli tanulmányokban nem is említik őket, hiszen ők voltaképpen más ország állampolgárai, de rendelkezhetnek minden olyan dologgal (pl.: földterület) amivel a rumén állampolgárok. 26 Sokatmondó például, hogy a román oraş szó a magyar város átvétele. 7

8 hiszen Bukarest és Tirguviste a két legnagyobb település a XVIII. században még csak két, pár putrival körülvett török faerőd, pár száz lakossal és vagy száz-száz katonával. 27 Így érkezett el Oláhország az I. világháborúhoz, ahol nem hazudtolta meg önmagát. Hagyományaihoz hűen lavírozott a szövetségek között. Előbb a központi hatalmak oldalán találjuk, majd átáll az antanthoz. A titkos, antanttal kötött, megállapodást azóta már mindenki ismerheti, 28 és látható, hogy az oláhok nem tettek mást, mint eddigi történelmük vonalán haladtak tovább. Az antant megajándékozta volna Oláhországot teljes Kelet-Magyarországgal, ha végig bírja a háborút. Ehhez minden feltétel adott volt, hiszen a központi hatalmak egy percig sem vették komolyan a rumén fenyegetettséget. 29 Erdélyben ennek megfelelően mindössze a pihenés céljából odaküldött hadosztályok tartózkodtak. Az antant a haditervet is elkészítette hű csatlósának. A fő csapás iránya: Budapest. Az oláh csapatoknak két lépcsőfokban kellett volna elérniük a Tisza vonalát, a mozgósítást követő napon. Első lépcső: Beszterce, Marosvásárhely, Maros vonala. Második lépcső: Debrecen, Békéscsaba, Szeged. Ehhez napi kilométert kellett volna előrenyomulniuk. A feltételek, mint említettem, adottak voltak, hiszen rumén oldalon 369 zászlóalj és 840 löveg sorakozott, míg Erdélyt mindössze 31 zászlóalj, 15 hadtápzászlóalj és 19 tüzérüteg védte. Az antant azonban elfelejtette az emberi tényezőt. A Ruméniánál jóval gazdagabb Erdélybe beözönlő oláh csürhe ugyanis nem az előrenyomulással, hanem a fosztogatással volt elfoglalva. A rumén csapatok ékei, még ott is, ahol nem volt ellenállás mindössze napi 2-3 kilométert tudtak előrenyomulni szeptember közepén, 2 héttel a harcok megkezdése után, a támadás végképp elakad. Még a Marosig sem jutottak el, ami pedig csak az offenzíva első lépcsője lett volna. Ekkor fordult a kocka. A központi hatalmak átcsoportosításokat hajtanak végre, és súlyos vereséget mérnek az árulókra december 6.-án nem a Mikulás, hanem Mackensen tábornagy érkezik Bukarestbe, csapatai élén. Ruménia teljes megszállása azonban elmarad, mert az antant kihúzza a kátyúból az oláhokat ben francia tisztek ezrei és fegyverek garmadája érkezik Moldvába, ami még az antant kezén van. Csak ez, és az orosz csapatok támogatása menti meg Oláhországot teljes kudarctól. Bár a központi hatalmak szép lassan megszállják a területet decemberében újabb fordulat következik. Ekkor ugyanis megkötik a bresztlitovszki békét. Az oláhok beijednek az orosz nagytestvér kiesése miatt, és késedelem nélkül fegyverszünetet kérnek, amit december 9.-én Focsaniban alá is írnak, így újra megkezdődhet a helyezkedés. Még az antanttal kötött megállapodást is képesek felrúgni, csak, hogy mentsék az irhájukat február 9.-én ugyanis a függetlenné váló Ukrajna különbékét köt jótevőivel, aminek hatására február 10.-én (!) Ruménia is különbékét köt. A villámgyors helyzetfelismerés tehát mindig is az oláhok erőssége volt. Ha az orosz támogatás nincs a hátuk mögött, akkor nincs min gondolkodni. Az antanttól való eltávolodás villámgyorsan megtörténik. 18. márciusában már egy németbarát kormány került hatalomra. A központi hatalmak persze megbocsátanak a megtévedt gyermeknek, és felbuzdítják Besszarábia megszállására. Az oláhok ezt meg is teszik és Kisinyovban fel is állítanak egy bábkormányt, ami kimondja az ország örök időkre Ruméniához való csatlakozását Nem csoda, hogy a törökök nem igazán védték a területet, hiszen messze volt a központtól, és gazdaságilag is jelentéktelen volt. Ez persze az idők során mit sem változott ban a Tiszát jelölték meg a két ország határfolyójának. 29 Csak Oroszország, és Franciaország felé volt kiépített védvonal. Felesleges a szövetséges felé véderőt telepíteni. 30 Erre azóta is hivatkoznak. Moldávia függetlenné válásakor elő is vették, és népszavazást erőszakoltak ki a két ország egyesítésének hivatalossá tételéhez. Az eredmény ismert: 83% nemmel szavazott. 8

9 Ezután május 7.-én megkötik a bukaresti békét, amit az utókor persze rablóbékének titulál, de nézzük meg mit is tartalmazott. A határkorrekcióknak köszönhetően Oláhország nem szenved veszteségeket, hiszen bár Bulgária igényt tart a mindössze 655 ezer lakosú Dobrudzsára, mert sok bolgár él itt, és Magyarországhoz is csatolnak 5600 km 2 -t, ami egy 1,5-16 kilométeres sáv végig a Kárpátok vonalán, az újabb rumén beözönlés megakadályozására. De Ruménia megtarthatta a megszállt km 2 -nyi területű, és 3 millió lakosú Besszarábiát. A központi hatalmak továbbra is katonai felügyelet alatt tartották az országot, és a hadsereget is limitálták 32 ezer főben. A leszerelést azonban nem ellenőrizték, így 1918 augusztusában még 175 ezer katona fegyverben volt. Ez is a megszállás keménységéről tesz tanúbizonyságot. A gazdasági terror azonban sokkal keményebb volt. A kőolaj teljes termelését egy német cég vette volna át, ami azért lett volna tökéletesen mindegy az oláhoknak, mert már korábban is említettem, hogy a termelés alig 10%-a volt hazai kézben. Továbbá az élelmiszerfelesleget is át kellet volna adniuk egy pár évig. Nem csoda, hogy az oláh vezetés feltétel nélkül elfogadta ezt a kegyetlen rablóbékét. A sors azonban sokadszorra is kegyes volt oláh-ajkú fiaihoz. A hadiszerencse újbóli változása változtatásra kényszeríttette Ruménia népét. A bolgár, majd a török hadsereg kiválása arra késztette az oláhokat, hogy másodszorra is kiváljanak a központi hatalmak kötelékéből. 2 nappal a német fegyverletétel előtt hadat üzent a központi hatalmaknak a pár hete megbuktatott német-barát kormány helyét átvevő vezetés. Az 1918 októberében megalakított kormány 31 a háború befejezése után elrendeli a mozgósítást. És bár közel 1 millió magyar katona tért haza a frontokról, Károlyiék azóta is áldott demilitarizációs politikájának köszönhetően 32 mindössze 3-4 ezer fő védte Erdélyt a 39 ezres oláh hadsereggel szemben. Mivel ezt a haderőt még hátba is támadták a zsidó vörösőrségek, nem csoda, hogy még a Dunántúlra is beözönlött az oláh csürhe. 33 A rumén politikusok, bár megszegték a 16-os bukaresti egyezményt, mégis igényt tartottak mindenre. Bratianu miniszterelnök 1919-ben a következőket mondta: Ezeknek a területeknek vissza (!) kell térniük Romániához. Bukovinára és Erdélyre célzott ezzel a mondatával. A baj csak az, hogy míg Bukovina 1774 előtt valóban Moldvához tartozott, addig Erdély sohasem volt a rumén államközösség része!!! Az ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket persze megengedhették maguknak, mivel az antant igyekezett a kedvükben járni, igaz nem véletlenül. Berthelot francia tábornok nyilatkozott a következőképpen, 1919 januárjában: Ha betartjuk ígéreteinket, Romániával egy több mint 15 millió lakosú valóságos francia gyarmatra teszünk szert, ahol fejleszteni tudjuk kereskedelmünket és iparunkat, s úgy érezhetjük magunkat, mintha otthon volnánk. Ez ellen az oláhoknak semmi kifogásuk sem volt, hiszen ez a szerep sosem állt távol tőlük. A már általam korábban idézett Alecu Russo egy, a XIX. század közepe táján, elejtett gondolata érdekes 31 Bulgária fegyverletétele szeptember 29., Törökországé október november 3-án Linder Béla Magyarország hadügyminisztere részegen (!) tartott beszédében a következőket mondta a budapesti helyőrség kivont karddal esküt tevő tisztjeinek: Menjenek széjjel az országban és hirdessék emelt fővel, tiszta lelkiismerettel, hogy az emberiség ügye győzött, az emberiség győztesen került ki a háborúból, nem az antant, hanem az emberiség. Ezzel a jelszóval győzni fogunk a béketárgyalásokon is. Ez a mi leghatalmasabb fegyverünk. Nem kell hadsereg többé. Soha többé katonát látni sem akarok. Fegyvert többé szolgálaton kívül nem viselünk, sem tisztek, sem legénység. Károlyi támogatását azért élvezte ez a gondolat, mert őt nem az ország, hanem a hatalom érdekelte: Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én. Mikor ellenzéki vezér voltam, megvolt egész Magyarország, amikor miniszterelnök lettem, elszakadt Horvátország és Szlavónia; öt megye marad, amire köztársasági elnök leszek és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből fog állani az ország, mire király leszek. 33 A megszállók azzal magyarázták tettüket az antantnál, hogy a zsidó-kommunista forradalmat akarják megdönteni, nehogy az alakulhasson ki, mint Oroszországban. Kár, hogy egy kicsit tovább mentek a kelleténél és nem elégedtek meg azzal, hogy Kohn (Kun) Béla és társai Bécsbe, majd Moszkvába futottak előlük. 9

10 párhuzamot mutat: Egyik nap véletlenül egy nagy vásárban sétálok, és egyszer csak egy más világban éreztem magam. Embereket és olyan ruhákat látok, amilyeneket nem láttam a városban, és egy harmonikus, festői beszédet hallok, teljesen különbözőt a könyvek zsargonjától. Ettől kezdve kétségeim támadnak afelől, hogy a románok egy nemzet vagy egy modern kozmopolita gyarmat, francia - olasz - görög féle Algéria Berthelot tehát jól látta a helyzetet, a rumének mindenre hajlandók a jutalomért. Bár Clemenceau kijelentette: A békekonferencia alapját Wilson elnök fektette le, mi többé nem kisebb, vagy nagyobb területekért csinálunk békét, mi a népek számára teremtünk békét. Kár, hogy ebből semmi sem jött be, és inkább Vix alezredes mondott igazat: Egyetlen tekintély érvényesül: az erősebb joga. Nyilván Clemenceau is így gondolkodott, pláne miután kitagadta a saját fiát, mert magyar lányt vett feleségül. Erdély azonban egy pillanatig sem akart Ruméniához csatlakozni, sőt 1918 decemberében felvetődött az önállóság gondolata is. Ennek, a rumén szociáldemokraták körében, a másik oldalról is akadtak támogatói. Valóságalapját viszont szétverte a beözönlő oláh hadsereg. Így a 28 vármegye és Bukovina egyesülése megszületése előtt meghalt. A háború egész Európát megviseli, így Ruméniát is. És bár gyakoriak a munkástüntetések, és a kommunista párt is felüti a fejét, nem tud akkora kárt csinálni, mint Magyarországon. A korabeli helyzetről Codreanu a Vasgárda későbbi megalapítója ad képet: 3-4 naponként nagy kommunista tüntetések Jászvásáron: a város ezer kiéhezett és Moszkva bűnös zsidó kezétől irányított munkása vonult az utcára az Internacionálét énekelve és ezt kiabálva: Le a hadsereggel! Le a királlyal! Mindenütt transzparensek hirdetik: Éljen a kommunista forradalom! Éljen Szovjet-Oroszország! Szerencséjükre náluk a tüntetéseket nem követte zsidó hatalomátvétel, mint Magyarországon, így megmaradt a hadsereg, megmaradt a király, de kialakult az antikommunizmus, és az antiszemitizmus. Azért egyszerre, mert például a besszarábiai kommunisták közt olyan sok volt a zsidó, hogy a zsidó (jidan) szó és a bolsevik szó értelme össze is keveredett. A háborút tehát megnyerték az oláhok, és 1920-ban újra megváltoztatják az ország nevét ban a Moldo-Valahiá-t váltja fel a Románia, majd a Párizs-környéki békék után az országot hivatalosan is Nagy-Romániának nevezik. Nem véletlenül. Ugyanis területe km 2 -ről km 2 -re nő! 114%-kal! A lakosság főről főre, 120%-kal!!! (vesd össze, hogy a csonka Magyarországnál Magyarország területileg 250%-kal, lakosság szempontjából 140%-kal nagyobb). A világháború Oláhországnak nem csak területi és népességi növekedést hozott, de a megművelhető földterület növekedése sem volt semmi! 6,6 millió hektárról 14,6 millió hektárra nőtt (121%-kal)! Az ipari potenciál 235%-kal, az elektromos ipar 430%-kal, a vegyipar 321%-kal nőtt! Az ipar több mint 50%-a magyar területről került Ruméniába után új jelenség az ipar, és a csatolt területek (Erdély, Bánság) fejlettségének köszönhetően előtérbe került az iparosodás. Egy kis táblázat segítségével megpróbálom a csatolt területek fejlettségi fokát illusztrálni az 1918 előtti Ruméniához képest. Iparág Ruménia Erdély Bánság Fémipar 1,00 1,06 5,82 Faipar 1,00 1,95 0,61 Textilipar 1,00 0,58 3,60 Bőripar 1,00 0,82 1,61 Kerámiaipar 1,00 2,19 1,35 Elektromos ipar 1,00 1,22 1,60 Egyszer már az 1870-es években a székelyek fellendítették az oláh ipart, de abból sem lett sok köszönet. Akkor a vegetatív szinten álló rumén ipar befogadta az osztrákok elől me- 10

11 nekülő székely iparosokat, akik miután 8-10 év alatt kinevelik az oláh ipar utánpótlását, elvesztik munkahelyeiket, és 1900 februárjában egy rendeletnek köszönhetően kiutasítják őket az országból. Trianon adott egy újabb lehetőséget Oláhországnak arra, hogy ismét kihasználja a székelyeket. Nézzünk meg egy pár összehasonlító adatot! 1906-ban az Ó-királyságban (Regát) felmérték a házviszonyokat, és a következő adatok születtek: 4% földalatti kunyhó (!); 27% egy-; 50% kettő-; 15% három-; 4% több helységből álló birtok van. Ami azonban sokkal érdekesebb, az az építőanyagok összehasonlítása: kő vagy tégla: Regát 6%, Erdély: 40%; fa kőalapon: Regát 34%, Erdély 52%; vályog: Regát 60%, Erdély: 8%. Ruméniában a búza átlagtermése hl hektáronként, ez fele a nyugati országok átlagtermésének, de még a hl átlagsúlya is jóval kevesebb. De elemezgessük egy kicsit Európa országainak bruttó hazai össztermékét (GDP). Ezek az értékek is sokatmondóak, és szintén lesújtóak. Bár Oláhország földrajzi adottságainak köszönhetően kiemelkedik egy kissé az, ex-török Balkánból, de Európától még így is messze van. Az 1891 és 1914 közötti időszakot vettem górcső alá, és érdekes dolgokra bukkantam. A GDP 1891-ban Európában Nagy-Britanniában volt a legnagyobb. 34 Ha ezt az összeget 100 egységnek vesszük, akkor megállapíthatjuk Kelet-Európa mérhetetlen elmaradottságát a Nyugathoz képest, hiszen az Európa 5. legnagyobb GDP-jével rendelkező Osztrák-Magyar Monarchia 35 is alig több mint 50%-ot tud felmutatni. Ha különbontjuk megállapítható, hogy Ausztria arányszáma 36, Magyarországé 17. Ruméniáé 5. Az erőviszonyok érdekessége, hogy ebben az időben Portugália és Ruménia lakosság és gazdasági szempontból közel azonos számokat produkál, mindössze annyi a különbség, hogy az oláhok ezt majd másfélszer akkora területen teszik. Összehasonlításul nézzük meg Bulgáriát is, akinek az arányszáma mindössze 3. Igaz Svájcé is csak 7 a vizsgált időszakban, de lényegesen alacsonyabb népességének hála az egy főre jutó GDP-je 3- szor annyi, mint Oláhországban. Így egyértelmű, hogy ez az adat sokkal sokat mondóbb. Itt már nincs is akkora széthúzás. Vegyük Nagy-Britanniát újra 100-nak. Ausztria: 58, Magyarország: 36, Ruménia: 32, Bulgária: 33. Mondhatnánk, hogy nem is olyan rossz, de nem igazán érdemes a félgyarmati sorban tartott Magyarország és a külföldi tőkéből lézengő Ruménia közt párhuzamot vonni. Az 1914-es adatok már hitelesebbek. Az egy főre jutó GDP növekedése Svédország és Dánia után Magyarországon volt a legnagyobb. Ruménia pedig hozta az európai átlagot. Ausztria: 63 (+29%), Magyarország: 48 (+64%), Ruménia: 35 (+29%) Bulgária: 28 (+4%). De ugye emlékszünk a külföldi tőke szerepvállalására Ruménia gazdaságában! Persze az össztermék növekedése már nem olyan jelentős Európa elitjéhez képest. Bár Nagy- Britannia időközben leesett a 3. helyre (Németország és Oroszország megelőzte) maradjunk annál, hogy őt vesszük 100-nak. 36 A Monarchia továbbra is Európa 5. legerősebb hatalma maradt, és feljött 60%-ra. Ausztria: 38, Magyarország: 22, Ruménia: 6, Bulgária: 3. A növekvés szembetűnő: Ausztria: +2, Magyarország: +5, Ruménia: +1, Bulgária: 0. Mellesleg Svájc is 2-vel nőtt Nagy-Britanniához képest az elemezgetett 23 év alatt. De nézzük, mi is történt a Nagy Háború után Oláhországban. Bár az antanthatalmak kigolyózták Ruméniából a központi hatalmak tőkéseit, és a termelés is 20-25%-ra (!) esett vissza, az odacsatolt területek valamennyit enyhítettek a problémán. Trianonban nemcsak km 2 -nyi területet és 5,257 millió lakost csatoltak Magyarországtól Ruméniához, hanem a termőterületekből a kukorica 38%-át, a zab 28%-át, a kender 27%-át, a lóhere 25%-át, a káposzta 20%-át, a burgonya 12%-át, az árpa 12%-át, a rozs 11%-át, a takarmányrépa 11%-át, a cukorrépa 8%-át és a dohányültetvényeink 10%-át. 34 Nagy-Britannia ebben az időben már rendelkezett azzal a hatalmas gyarmatbirodalommal, ami a világ vezető hatalmává tette őt. A többi ország ekkor szerzi meg gyarmatai nagy részét, idő kell mire profitálni tudnak belőle Nagy-Britannia; 2. Németország; 3. Oroszország; 4. Franciaország. 36 Oroszország: 124; Németország:

12 Erdeinkből a fenyő 53%-át, a tölgy 46%-át és a bükk 54%-át. Az állatállományból a szarvasmarhák 34%-át, a sertések 23%-át a lovak 22%-át és a juhok 48%-át. A bányatermelési értékek több mint 40%-át. Bár Magyarországon csekély kőolajtermelés folyt, ennek 30%-át is átadták 5 finomítóval együtt. Nem beszélve a mangánbányák 45, a barnaszén 25, és a só 75%- áról! Lecsatolták az út és vasúthálózat jelentős részét is. 37 Az oláh infrastruktúrát jól jellemzi, hogy a magyar vasútvonalak 27%-ának lecsatolásával 3-szorosára nőtt a rumén vasútvonalak hossza. Mint látható ez volt a rumén történelem legnagyobb üzlete, és még nem is soroltam fel mindent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezt nem titulálják rablóbékének. Pedig a java csak ez után jött! A magyar koronát 2 az 1-ben kellett beváltani a lejhez képest, 38 de ez máshol is így történt (lásd később Szerbiánál). Ami azért jelzés értékű az az, hogy milyen békelétszámmal működtek tovább a hadseregek, a háború után. Németország: 105 ezer; Magyarország: 35 ezer; Litvánia: 20 ezer; Lettország: 26 ezer; Észtország: 14 ezer. Törökországnak a serves-i békében 50 ezret állapítottak meg, amiben benne volt a 35 ezres csendőrség is, de Musztafa Kemál, mint tudjuk erről másként vélekedett. De nézzük a kisantantot: Csehszlovákia 162 ezer, Jugoszlávia 185 ezer, Románia 278 ezer! Mondhatnánk, hogy jaj a legyőzötteknek, ezért ezek a különbségek, de akkor szembetűnik egy újabb adat: az USA békelétszáma: 151 ezer fő! Tehát minden adva volt ahhoz, hogy Ruménia kiélhesse magyargyűlöletét. A szétvert Monarchia romjain kinőtt gazok semmivel sem voltak különbek, mint ami helyett létrejöttek. Csehszlovákia 45%-a volt cseh, Jugoszláviának 38%-a volt szerb, és Ruméniának is csak 65%-a volt oláh! Innentől kezdve miről is szólhatna történelmük, mint hogyan irtsuk ki kisebbségeinket. Az egész már Párizsban elkezdődött, amikor kijelentették, hogy nem 1,67 millió magyar él Erdélyben, hanem csak 0,6 millió. 39 Bár között 197 ezer magyar menekült el Oláhországból, az ott maradottak számát is mindig igyekeztek meghamisítani. Már a háború után kijelentették, hogy a Kárpátokon túl nem élnek magyarok. Ismerve Colescu 1905-ös jelentését, ez nem meglepő június 24.-én egy rendelet nemzetiségek százezreitől vonja meg az állampolgárságot és az ezzel járó jogokat. A közigazgatásban betiltják a nemzetiségi nyelvek használatát, és csak 38-ban a Hitlerhez való közeledés miatt változtatnak. Persze csak papíron. Ekkor engedélyezik az 1936-ban teljesen betiltott magyar nyelv használatát a kisebbségi többségű községek tanácsaiban való felszólaláskor. Kár, hogy az időközben kialakult diktatúrában nem működtek a községi tanácsok. De azért történt addig egy s más Nagy-Oláhországban és 1927 között végrehajtják a meghirdetett földreformot, persze ezt is úgy, ahogy tőlük megszokhattuk. Például a Bánságban hold földet sajátítottak ki és osztottak szét. A kisajátított föld 66,3%-át az oláhok (a lakossági részarányuk 54,6%); 14,5%-át a németek (23,8%); 9,2%-át a magyarok (10,5%); 7,1%-át a szerbek (4,4%); 2,9%-át a többiek (6,7%) kapták. Így olyanok is kaptak földet, akiknek előtte közük sem volt a földműveléshez. A félresikerült agrárreform, és a háború utáni őrült iparosítás hihetetlen agrárválságot indított el. A vidéki közösségekben jellemzővé válik az egyoldalú-, illetve alultápláltság, különösen a fejletlen tájakon (Havasalföld, Moldva, Besszarábia). Évről évre megsemmisítőbb adókat vetnek 37 A baj csak az volt, az erdélyi vonalak Budapest és nem Bukarest, a besszarábiaiak pedig Odessza és nem Braila vagy Galac felé orientálódtak ban 1 magyar korona 1,05 román lej volt. 39 Debrecenről (!) azért mondtak le nagyvonalúan, mert, hogy a magyar kormány kisebbség ellenes politikájának következtében a nagyarányú betelepítés miatt ott kisebbségbe kerültek az oláhok. Bár érdemes megjegyezni, hogy 1910-ben Szatmárnémeti 95%-a, Nagyvárad 91%-a, Kolozsvár 81%-a, Marosvásárhely 89%-a, Arad 63%- a magyar volt, míg Temesvár ugyanezen évben 44%-a német, 39%-a magyar, Brassó 43%-a magyar, 26%-a német, Nagyszebennek pedig 50%-a német, 22%-a magyar volt. Ezekről miért nem mondtak le olyan nagyvonalúan? 12

13 ki, és a vidéki kisbirtokokat 70%-os (!) kamattal sújtják. Néhány kiválasztott ipari trösztöt favorizálnak, közben a cukor, a papír, a kőolaj és a szén ára 2-4-szer nagyobb, mint a külföldről behozottaknak. A falun legfontosabb ipari cikkek (gyufa, só, petróleum, stb.) árai a parasztok számára megfizethetetlenek. Van, ahol a földet sem tudják művelni, mert nincs mivel! A gabonaárak között felére-harmadára esnek. A termékérték a termelési érték alá kerül. A búzánál 89%, az árpánál 55%, a kukoricánál 68%. Az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság teljesen tönkrevágja az amúgy is haldokló oláh gazdaságot februárjában a sokasodó sztrájkokat megunva 2000 munkást tartóztatnak le, felbujtás vádjával. Köztük olyan ruméniai magyarokat is, akik nem is voltak az adott üzem dolgozói. De ez sem menti meg az olajipart, ami 1932-ben a nemzetközi nyersolaj túltermelés, az árak piaci esése, és a nem kielégítő finomítási és tárolási kapacitása miatt megbénul. Ez a zavaros helyzet szüli meg az alkalmat, hogy Ruménia egy újabb színes egyénisége beletenyerelhessen a történelem palettájában, és kitörölhetetlenül otthagyhassa kéznyomait. Ő nem más, mint II. Károly, Oláhország utolsó előtti királya. Olyan zavaros, és királyhoz méltatlan életutat, amit ő produkált, nehéz jelzőkkel illetni anélkül, hogy meg ne sértsem, ezért inkább leírom a tényeket, persze csak nagyvonalakban augusztusában, 25 évesen, titokban rangon alul házasságot köt Jeanne Lambrinoval, és Odesszában szöknek, ahol kisfiúk születik. A királyi pár a frontra küldi a megtévedt herceget, ami látszólag észre is téríti, és még Helena görögországi hercegnőt is elveszi szülei kedvéért. Jeanne azonban apasági keresetet nyújt be a szoknyabolond trónörökös ellen, akinek 1921-ben újabb fia születik. Ruménia utolsó királya, Mihály. Ám Károly újra szerelmes lesz, ezúttal egy jómódú bukovinai zsidó család sarjába, Magda Lupescuba, akivel 1925-ben Párizsba szökik, és lemond a trónról. Itt azonban kétes körökbe keveredik, akik felvilágosítják, hogy mekkora örültséget csinált, és segítségükkel államcsínyt készít elő. Visszatérése azonban békés úton történik, 1930-ban. A nácizmus előretörése Ruméniában is érezteti a hatását. A király, zsidó szeretője ellenére, antiszemita politikát folytat, és zsidó invázióról panaszkodik. A kialakult helyzet lehetővé teszi Codreanu Vasgárdájának megerősödését. A királyi birtokhoz tartozó területeken vannak a Vasgárda pihenő- és kiképzőtáborai, például Magda Lupescu szomszédjában is. Akit, miután Helenát visszaküldte Görögországba, Károly nyíltan vállalhatott. A 30-as évek végére azonban látványosan felgyorsulnak az események december 20.-i választásokon senki sem szerez abszolút többséget, és ráadásul a hagyományos pártok is részekre szakadnak. A király az antiszemita nézeteket valló Keresztény Nemzeti Pártot bízza meg kormányalakítással január 22.-én a náciknak való pitizés miatt látványos antiszemita intézkedéseket foganatosítanak. A zsidók azonban Ruméniában nagyobb kárt tudnak csinálni, mint Németországban. 41 Teljessé válik a káosz. Egyetlen nap alatt 7000 vízumkérelem érkezik. A zsidók leállítják rendeléseket, és kiveszik a pénzüket a bankokból. A tőzsde összeomlik. Január 28.-án visszahívják Oroszország bukaresti képviselőjét, és nem küldenek helyette másikat. Februárban odáig fajul a helyzet, hogy kihirdetik az ostromállapotot. A hadsereg átveszi az ellenőrzést a polgári közigazgatás fölött. A kormány megbukik. Február 28.-án új alkotmányt hoznak. Március 30.-án feloszlatnak minden politikai pártot, és bevezetik az egypártrendszert. Ez a párt a Nemzeti Újjászületés Frontja. Vezetője: II. Károly. Április 17.-én a legnagyobb tömegbázisú Codreanut katonai bíróság elé állítják, és 6 hónap szigorított börtönt kap. Május 20.-án azonban újra bíróság elé kerül a kegyvesztett pártvezér, és hazaárulás miatt 10 év kényszermunkára ítélik. November 29.-én egy átszállítás alatt 13 társával együtt lemészárolják. Hivatalosan persze azt jelentették, hogy az elitélteket szállító katonákat megtámadták, és tűzpárbaj alakult ki. Válaszul a Vasgárda 9 tagja autójában 40 A párt 8,56%-ot ért el a választásokon. 41 A zsidók aránya itt jóval nagyobb, mind lakosság, mind pedig a befolyásoltság szempontjából. 13

14 gyilkolja meg a felelősnek tartott Calinescu belügyminisztert. Ezt a 9 embert a helyszínen elfogták, és ott (!) főbe is lőtték. A királyi diktatúra folytatja a megkezdett utat. A német kisebbséget használják fel arra, hogy Hitler kegyeibe férkőzhessenek, közben a másik szövetséges (?), a gyűlölt magyarok kisebbségét rendre megalázzák. Az 1924-es kisebbségi rendelet miatt még mindig (!) százezrével vannak olyanok, akik nem szerepelnek az állampolgársági névjegyzékben. 39-ben a rendezetlen állampolgárságúaknak beszüntetik a nyugdíj-folyósítást! 42 Ezzel újra elérkeztünk egy nagy háborúhoz, amit Magyarország és Ruménia szövetségesként kezd meg, de ellenségként fejez be. Az első világégésből már ismert helyezkedést itt is bemutatják a köpönyegforgató bocskorosok. Oláhország királya a háború kirobbanásának hírére semlegességi nyilatkozatot tesz, 43 amit 40 májusáig be is tart. Itt azonban II. Károly olyan lépésre szánja el magát, amiért a trónjával fizet. Ami itt is megfigyelhető az az, hogy ismét villámgyorsan zajlanak az események. Május 29.-én a belga kapituláció hírére II. Károly jelzi Hitlernek, hogy szeretné felélénkíteni a kapcsolatot a két ország között. A Harmadik Birodalom ura rábólintott, és Június 2.-án utasította az oláhokat, hogy adják át Besszarábiát a Szovjetuniónak. Hisz ez a terület Sztálin kék vonalának szovjet felén volt. Az oláhok vonakodva bár, de belementek a tárgyalásokba, jelezve Hitlernek, hogy mindenre képesek a német szövetségért. Molotov ellenben nem gondolkodott tárgyalásokban. Június 26.-án ultimátumot adott az oláhoknak, miszerint 5 napjuk van a terület kiürítésére. A pórul járt hegyi-franciák június 28.-án ezt meg is teszik, hisz nincs sok értelme az ellenállásnak, pláne, hogy Hitler sem állt melléjük. Sőt! A náci vezér kihasználja a rumének tunyaságát, és július 31.-én visszaadja Bulgáriának Dél- Dobrudzsát, augusztusban pedig megkezdik Erdély revíziójának tárgyalását. Augusztus 28.-án meg is születik a bécsi döntés, ami bécsi-diktátumként vonult be az oláh történelembe. Nem csoda, hiszen Ribentrop kijelentette, hogy ha Románia azt akarja, hogy Németország megvédje őt, akkor tegyen eleget a magyar követelésnek. Hiába, no! Hitler a párizs-környéki békék revíziója miatt robbantotta ki ezt a háborút, és a revízió egy része Ruméniával szemben 3 hónap alatt lezajlott békés úton Nem állom meg, hogy ne fűzzek ide egy pár sort, melyek a nagytekintélyű francia történész Ivor Matalne tollából valók. A Második Világháború című könyvében a témáról a következőket írja a Trianon utáni határkorrekcióról: Erdélyben lakott azonban mintegy kétmillió, székelynek nevezett magyar is, akik nem kívántak románok lenni, következésképpen megtagadták az állampolgárságuk megváltozásának tudomásul vételét. Ez így van! Ha az állam nem engedélyezi számomra az állampolgárság felvételét, én kerek-perec, nem veszem fel! Magyarul, ha nem adnak enni, akkor éhségsztrájkba kezdek. Az az igazság, hogy ez csak azért van, mert vannak emberek, akik olyan dologba ütik az orrukat, amihez nem értenek. Több ezer kilométerről honnan tudná, mi zajlik itt. De akkor minek szól bele? Mivel azonban ő egy igen híres történész nem elégszik meg ennyivel, és mint látni fogjuk volt még egy-két dolog, amelyben állást foglalt. Hasonló sikerrel. 43 Milyen ismerős. Akár csak 25 évvel előtte. 44 Nézzük azonban meg, hogyan ír ezekről a tényekről a már idézett Ivor Matalne. Előre bocsátom, hogy bár első olvasatra nem fog kiderülni, mégis ugyanarról ír ő is: Ez az 1920-as trianoni szerződés ( ) arra kényszerítette Magyarországot, hogy átadja Romániának Erdélyt. Ez tekintetben nem volt éppen ésszerűtlen határkorrekció, hiszen Erdély lakóinak többsége román származású volt. Ez a drága ember csak azt felejti el, hogy az abszolút és a relatív többség közt óriási a különbség. Ugyanis az elcsatolt területeknek mindössze 54%-a volt rumén, 32%-a magyar, és 11%-a német. Ez szerintem nem mindegy! Ezek után persze górcső alá veszi a bécsidiktátumot is: Ciano és Ribbentrop elnökölt az 1940 augusztusában, Bécsben megtartott döntőbírósági tárgyaláson. Ítéletük szerint Erdélyt meg kell osztani, nyugati részét Románia kapja, Magyarországé lesz a székelyek által lakott rész, és az 1920-as határt kiterjesztik a moldáviai Kárpátokig. Ezzel a döntéssel, a korábbi helyzetnek éppen fordítottjaként hárommillió román egy csapásra magyar területre került. Ez a pár mondat még az oláh történetírók őrületein is túltesz! Az ellentmondást, miszerint a székelyek által lakott részt kapták meg a magyarok, és így is 3 millió (!) rumén került idegen felügyelet alá, már nem is minősítem. Azonban van egy kis gond! A magyar felügyelet alá került Észak-Erdély ugyanis km 2 területű, és 2,573 millió lakosú volt ebben az időben. Tehát Matalne szerint nem elég, hogy a székelyek által lakott részen csak rumének élnek, 427 ezer oláhot még összeszedett valahonnan. A trianoni békediktátum előtt ilyen Matalne és Colescu féle emberek 14

15 Persze az oláhok ezt nem így gondolták. Ők csak azt látták, hogy elment több mint 100 ezer km 2, és több millió lakos. Bűnbakot kellett találni. Aki hamar meglett! Szeptember 5.-én a németekhez való közeledést elindító II. Károly magához hivatja az ország vezető politikusát, Ion Antonescut, akit Conducatorrá 45 nevez ki. Antonescu elfogadja a kinevezést, de feltételül szabja a királynak, hogy azonnal mondjon le, és hagyja el az országot. Ez másnap hajnalban meg is történik. Az új király II. Károly első hivatalos fia Mihály, de ő csak báb az egyeduralkodó Antonescu kezében. Szeptember 16.-án eltörlik Károly pártját, és a Vasgárdából megalakult Légionárius Mozgalom lesz az egyetlen párt. Rehabilitálják Codreanut és társait, de Antonescu a saját embereit szedi maga köré, nem a Vasgárdásokat. A háború II. Károly nélkül is folytatódott, és a csapodár király külföldről szemlélhette csak, hogy országa Hitler csettintésére nekiugrik a Szovjetuniónak. A szovjet hadseregben uralkodó áldatlan állapotokat, és a háború lefolyását már egy sor könyv kivesézte, ezért én nem szeretnék foglalkozni vele. Csak annyit jegyeznék meg, hogy míg a Wehrmacht erői 700 km-t nyomultak előre 2 hónap alatt, addig az oláh hadsereg mindössze Besszarábiát, és Bukovinát szabadította fel, ami testvérek közt is alig 100 km. Szerencsére azonban a Déli- Hadseregcsoport kisegítette a szövetségest, így sikerült eljutniuk Sztálingrádig, és Oláhország határait is kitolták a Déli-Bugig. A Szovjetunió megszállását a rumének nem csak területnyerésre használták, hanem a gyűlölt magyarokkal szembeni versengésre is. Minél jobban be akartak férkőzni Hitler kegyeibe. Crainic a Vasgárda egyik tagja ezt közölte 1942-ben ezzel kapcsolatban: Nem kérdés többé, melyikünk kerekedett felül a Magyarországgal folytatott versengésben. Évezredes ellenségünk a lehető legalacsonyabb szintre zuhant vissza, és egyre gyűlöletesebbé válik Berlin szemében. ( ) Tudtomra adták, hogy egyetlen ember, akire Hitler hallgat, az Antonescu. Hogy Crainicnak ki kellett volna rúgnia az összes informátorát, az nem kérdés. Ha valakire Hitler nem hallgatott, az Antonescu volt! A náci vezér sohasem szerette a Conducatort, és ezt nem is rejtette véka alá. Ettől függetlenül Crainic ezen érdekes információk birtokába jutott, ez nem semmi! 46 A Führer tisztában volt az oláhok megbízhatatlanságával, nem véletlenül. A Conducator névrokona Mihai Antonescu ugyanis már 1943 októberében, Olaszország kettészakadásakor, tárgyalásokat kezd a kapitulációról, sőt bíztatja a szövetségeseket, hogy Ruméniában is szálljanak partra. Antonescu még Törökországot is rá szerette volna bírni a hadba lépésre, de a törököknek több eszük volt ennél. Ion Antonescu a vereségek időszakát elég furcsán élte meg, mivel köröm szakadtáig ragaszkodott az elképzeléseihez. A baloldal biztos volt a szovjetek sikerében, és folyamatosan bombázta a Conducatort a békeajánlatokkal, de az egyet sem volt hajlandó aláírni március 29.-én az Ukrán Front átlépi a Prut folyót, így a tényleges rumén területeken is megkezdődik a harc. Ismét felgyorsulnak az események. Moszkvából megérkeznek a rumén kommunizmus felélesztői. Az erdélyi magyar Luka László 47, zsidó Ana Pauker 48 és az ukrán Emil Bodnaras vezetésével ráncba szedik az alig ezer tagot számláló RKP-t és áprilisban összeállnak a szociáldemokratákkal, majd maguk köré gyűjtik a baloldali pártokat és megalakítják a Nemzeti Demokratikus Blokkot. csinálták Erdély etnikai statisztikáit. Mivel ezeket a tényeket már nem tudnám indulatok nélkül kommentálni, így a véleményalakítást az olvasóra bízom, és mindenkit felkérek az elgondolkodásra. 45 Korlátlan hatalommal bíró vezérré. Olyan, mint Németországban a Führer, Olaszországban a Duce, vagy Spanyolországban a Caudillo. 46 Antonescu egy hónapos uralkodása után október 7.-én megszállták Ruméniát a németek, ez nem igazán a kölcsönös bizalom jele. 47 Akit, ha valami jót cselekedett akkor Vasile Luca-nak hívtak. 48 Eredeti nevén Rabinovics. 15

16 Augusztus 20.-án az oroszok egy sikeres offenzívát hajtanak végre, amire Mihály lép először. 23.-án letartóztatja a két Antonescut. 24.-én mikor már látszik, hogy sikeres lesz a hatalomátvétel, színre lépnek a kommunisták is, és Emil Bodnaras parancsnoksága alatt álló egységek tartóztatják le a németbarát minisztereket. 31.-én visszaállítják az 1938-ban eltörölt 1923-as alkotmányt, és hadat üzennek Németországnak. Szeptember 12.-én megkötik az orosz-román fegyverszünetet, és vállalják, hogy Oláhország 12 hadosztállyal bekapcsolódik a harcokba. A kiugrás tehát sikerült, de a Szovjetunió azért nem teljesen bízott a ruménokban. Vajon miért? A kisebb súrlódások akkor kezdődtek, mikor az RKP főtitkárává nem a moszkovita Ana Pauker elvtársnőt, hanem Gheorghiu-Dejt választották, aki augusztus 9.-én szabadult a börtönből, ahol illegális tevékenységei miatt ült. Egyetlen érv szólt mellette, mégpedig az, hogy ő legalább rumén volt. Szinte válaszlépésként november 14.-én Vinogradov vezérezredes orosz katonai közigazgatás alá helyezi az elfoglalt Észak-Erdélyt, gátat szabva ezzel az oláh terrornak, ami tömegmészárlásokban és deportálásokban nyilvánult meg. Ez a kis affér persze nem gátolta meg abban az oláhokat, hogy ne csináljanak újra kisebbségellenes akciókat, ahogy ezt 1920 óta ezt folyamatosan megtették. Mivel a rumének másodszorra is elárulták volt szövetségeseiket, Oláhország a második világégést is Magyarország és Németország ellenségeként fejezi be. Ezért hozzák létre február 9.-én az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Intézetet (CASBI), amely vélelmezett ellenség (inamice rezunati) címén közel 30 ezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztott meg minden ingó és ingatlan vagyonától. Volt azonban akiktől egyszerűen szintén ezen a jogcímen megvonták a román állampolgárságot. Így több százezer (!) magyar és német nem juthatott álláshoz, elvesztette a vagyona feletti rendelkezés jogát, nem kapta meg a korábban ki nem fizetett bérét, vagy nyugdíját. Sőt! Bármikor kiutasíthatták az országból! szeptembere és 1945 márciusa közt 3 kormány is megbukik, mire március 6.-án a szovjetek jelöltje Petru Groza kerül a miniszterelnöki székbe. Hálából március 9.-én újra oláh közigazgatás alá helyezik Észak-Erdélyt májusában szorosabbra fűzik a szovjet-román kapcsolatokat, és úgynevezett vegyesvállalatokat (SZOVROM-ok) hoznak létre, ami 1945 és 1952 között a teljes gazdasági életre kiterjed. A rumének adták a vállalatokat, a szovjetek pedig beszálltak a háborúban zsákmányolt vagyonnal. A rendszerváltás hamar megtörténik. 45 októberére az RKP már 256 ezres taglétszámmal büszkélkedhet. Így nem csoda, hogy a baloldali pártokat tömörítő DPB (az NDB utóda) a mandátumok 85%-át szerzi meg az november 19.-i választásokon. A miniszterelnök ismét Groza lett. Aki hitet tesz a Szovjetuniónak, mivel 1946 áprilisában megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat a nyíltan bolsevikellenes Spanyolországgal. Francot ez egy cseppet sem izgatta, hiszen tudta, hogy Oláhország a vasfüggöny túloldalára kerül. Ruménia pedig vállalta a sorsát. Még szinte vége sem volt a háborúnak, de Oláhország már a kommunizmus áldásait élvezte. Hozzá nem értő emberek kerültek olyan pozícióba, ahová nem igazán kellett volna kerülniük. A 46-os gabonatermést úgy könyvelték el, mint az elmúlt fél évszázad legrosszabbikát. Az ok igen prózai: többek közt az agrárreform szervezetlensége. Pedig az ország 74%-a a mezőgazdaságból vegetál ebben az időben, így keményen érinti a gazdaság egészét is. A DPB-t ez azonban nem érdekli. A megszerzett 85%-ot a gyakorlatban is haszno- 49 Ők is olyanok, mint akikről Matalne azt írta: nem kívántak románok lenni, következésképpen megtagadták az állampolgárságuk megváltozásának tudomásul vételét. 50 Tehát az, hogy Magyarország sorsáról a II. Világháború után a párizsi-béke döntött nem más, mint tévinformáció. A trianoni diktátumot Moszkvában szentesítették újra, és nem Párizsban. Bár a magyar kormány (Rákosi /Róth/ Mátyásék) tett pár tétova kísérletet 22 ezer km 2 megtartására, de ez süket fülekre talált. Ők meg jó moszkovitaként nem is nagyon erőltették, örültek annak, ami az ölükbe pottyant. Nem akarták 1919 után újra elveszteni ezt az országot. 16

17 sítja folyamán kb. 60 ezer ember esik áldozatául a politikai tisztogatásoknak. Többet nem akarnak bajlódni a választási procedúrával. A történelmi pártokat egy az egyben likvidálják nyarán újabb mélyütés éri a kisebbségeket. A magyar (?) Luka László kezdeményezésére elkezdik felszámolni az Erdélyben működő magyar intézményeket, ugyanis Luka szerint nem töltik be funkciójukat, így feleslegesen működnek. December 30.-án elhárul az utolsó akadály is a baloldal elől. A nem sokkal korábban honvédelmi miniszternek kinevezett Bodnaras parancsára katonák veszik körül a királyi palotát, és lemondásra szólítják fel Mihályt, aki ezt meg is teszi, és 48 januárjában elhagyja az országot. Nem is tétlenkednek tovább, hanem létrehozzák a kommunisták és a szociáldemokraták fúziójából a Román Munkáspártot. Kikiáltják a népköztársaságot, és áprilisban elkészül az új alkotmány. Bár ez az új alkotmány nem is annyira új, hiszen az 1936-os szovjet alkotmány számos jegyét viseli. 51 Itt még csak hasonlóságokat lehet felfedezni, de az 1952-ben kiadott újabb alkotmány már számos bekezdést szó szerint átvesz a nagytestvértől. Erre mondják azt, hogy a történelem ismétli önmagát? Talán. De ami 48-ban elindult, furcsa mód, arra is volt már példa. A Gheorghe Gheorghiu-Dej pártfőtitkár és Groza miniszterelnök által vezérelt Oláhország újra beleesik a régi hibáiba. Most a nyugattal szakítanak, és teljes mellszélességgel a Szovjetunió felé fordulnak. Még a dákoromán elméleteiket is sutba dobják, és a szláv helyesírást igyekeznek bevonni a rumén nyelvbe. 52 Még a tinta meg sem száradt az új alkotmányt rögzítő lapokon, mikor őrült államosításba kezdenek. Ipari központokat hoznak létre, melyek élére olyan embereket helyeznek, akik jó pártkatonák, de a munkájukról fogalmuk sincs. 53 Államosították az olajipart is. A külföldi kézben lévő olajtársaságokat összevonták 2 rumén olajvállalatba, majd 1950-ben az egészet magába olvasztja a SZOVROMPETROL, amely így az oláh kőolajtermelés 100%-át a magáénak tudhatta ben megindul az erőszakos tsz-esítés, persze ez is kisebbségellenesen, hiszen főként Erdélyben és Dobrudzsában zajlik. Nem elég azonban, hogy kisajátítják a földeket, az 50 hektár feletti földtulajdonnal rendelkezőket kulákság vádjával deportálják. Közel 150 ezer embert! Persze van hová vinni őket, hisz Bukarest tengeri kikötővé tételéhez (!) kell a dolgos kéz ben indul be ez az őrület. A 75 km-es Duna-Fekete-tengeri csatorna építésének ez a végcélja. 54 Mondanom sem kell, hiszen mindenki tudja, hogy ebből sem lett semmi! 3 év alatt mindössze 3 km (!) készült el belőle, és 1953-ban mikor végleg leálltak az építkezéssel, még akkor is csak 7 km volt kész. Az 1950-es évek újabb tisztogatásokat hoznak a pártban. Az időközben 1 millióra duzzadt taglétszám jelentős rostáláson megy keresztül. Kizárnak 192 ezer tagot! Főleg az egykori szociáldemokratákat, értelmiségieket és a nem rumén nemzetiségűeket (magyar, zsidó). A viszontagságos szovjet helyzetet Gheorgiu-Dej úgy reagálja le, hogy átveszi Grozától a miniszterelnöki posztot, és lefekteti a már említett új alkotmányt. A gazdasági nehézségekre hivatkozva szanálják a pártvezetést is. 54. június 5.-én az úszómedencés villában lakó külügyminisztert Ana Paukert, majd 54. október 10.-én a pénzügyminiszter Luka Lászlót. Pauker megússza annyival, hogy kizárják a pártvezetésből, Lukát azonban a már emlí- 51 Emlékszünk ugye? Így született az első alkotmány is, csak az a belgák alkotmányának volt a pontos fordítása. 52 Napjainkban pedig épp az előző helyzet fordítottjaként, nem győzik a szlávos formulákat likvidálni, 53 Például az új faipari központ nem tudta teljesíteni az exportrendeléseket, mert nem ismerte a vállalatai által termelt áruk mennyiségét, és fajtáit. 54 Többek közt ezt is kigúnyolja Bacsó Péter Titánia, Titánia című 1988-as filmszatírájában, amikor a Főtitán utasítására a titániaiak áthordják a hegyeket, és megváltoztatják a folyók folyásának irányát. Ép ésszel fel sem lehet fogni, hogy az emberi hülyeségnek mennyire nincsenek határai. A hozzá nem értő nem is gondolnánk, hogy ez a film valós tényeken alapszik. Annak idején igen komoly konfliktus is volt ez miatt. Aki kicsit is foglalkozott a témával nem is kellett gondolkodnia rajta melyik rendszernek tart görbe tükröt a rendező. 17

18 tett időpontban előbb halálra ítélik, majd életfogytiglanira változtatják. Természetesen koholt vádak alapján. Az új alkotmány azonban hoz némi pozitív változást is a magyarságnak. Szovjet mintára létrehozzák a Magyar Autonóm Tartományt, amely ízig-vérig szovjet! Az erdélyi magyarság alig egyharmadát vonta bele, és a lakosság 20%-a rumén ban ezt az arányt tovább rontják azzal, hogy két szinte színmagyar járást hozzácsatolnak Brassó tartományhoz, és 3 rumén többségű járást kapcsolnak hozzá a Maros mentéről. Ezért lesz a neve Maros-Magyar Autonóm Tartomány. A magyar-oláh arány pedig ban mikor szinte már inkább autonóm, mint magyar tartomány, akkor egyszerűen megszüntetik. De térjünk vissza az 50-es évekhez. Egész pontosan 1956-hoz. A magyarországi forradalom Ruméniában is megtette a hatását. Főleg Erdélyben akadtak szimpatizánsai, de nemcsak a magyarság, hanem a rumének között is. Nem csoda, hogy a határon túli események aggasztották az oláh vezetőket, és mindent megtettek a forradalom leveréséért. Mikor ez sikerült, már 1956 novemberében (!) elkezdték letartóztatni a szimpatizánsokat. Hálából a Szovjetunió 1958-ban kivonja csapatait Oláhországból, ezzel is jelezve mennyire bízik szomszédjában. Ezzel azonban kezdetét vette az úgynevezett különutas politika. Pedig Oláhország helyzete korántsem volt valami rózsás. Igaz 1953-ban 224 ezer hektáron még a gyapottermesztéssel is megpróbálkoztak, de sikertelenül. 55 A szerencse a szerencsétlenkedésben azonban az, hogy ők legalább nem csapoltak le egy Aral-tavat, mint az oroszok ben szívroham következtében meghal Gheorghiu-Dej, és őt a jól ismert Nicolae Ceausescu követi a trónon. Ő folytatja, amit Dej elkezdett. A különutas politika részeként 63-tól kezdve újraértelmezik a nemzeti történelmet, és kiiktatják a rumén nyelvből a szláv eredetű szavakat. Amennyiben Ceausescu politikai célkitűzése az volt, hogy a kisebbségeket likvidálja, és magas állami pozíciókba juttassa családtagjait, akkor minden sikerült neki. Lehetséges, hogy bennem van a hiba, de én mást nem nagyon véltem felfedezni a főtitkár munkásságában. A 70-es évek elejétől fokozatosan Ceausescu személyes hívei és családtagjai váltják fel Dej embereit. Így kerülhetett sor arra, hogy június 19.-én Elena Ceausescut, a főtitkár feleségét, beválasszák a KB 56 végrehajtó bizottságába, és hogy az ország első miniszterelnökhelyettese legyen. Ráadásul analfabéta létére az Országos Tudományos és Technológiai Tanács elnökévé választották! Hiába, az iskolai végzettség a kommunizmusban semmit sem számít! március 28.-ára Ceausescu személyi kultusza odáig fajul, hogy összevonja a párt és az állam vezetői funkcióit, és Conducatorrá 57 nevezi ki magát ban a diktátor magára vállalja az ideológiai bizottság elnöki tisztjét is, így elkezdődhet az ideológiai kiképzés reformja. Ettől kezdve már az óvodás korúak is kapták a maszlagot. 58 A legfőbb program az ország elszigetelése volt. A 225/1974-es törvény erejű rendelet igyekezett gátat szabni az erdélyi magyarok rokonainak a látogatásban. Ez a rendelet ugyanis megtiltotta minden román állampolgárnak, hogy első fokú rokonain kívül más állampolgárságút a házában elszállásoljon. A 372/1976-os törvény pedig a kiutazásról szólt. Ebben ugyanis lefektették, hogy román állampolgár csak évente 2-szer utazhat külföldre. 59 Ellenben a nemzetiségek kivándorlását támogatták. Ugyanis a kivándorló vagyona rászállt az államra, 55 Viccesnek tűnhet, de azóta sem jöttek rá, hogy nem a gyapotnak való a ruméniai klíma, mert Oláhország egyes területein továbbra is próbálkoznak a gyapot termelésével, igaz ez jóval kisebbet terem, mint amekkorát egy gyapotcserjének kellene, de úgy tűnik ez nem szegi a kedvüket. 56 Központi Bizottság. 57 Pontosan, mint Antonescu. 58 A Haza Sólymai 4-7 évesek. 59 A mostani helyzet sem sokkal jobb. Bár már nincs korlátozva a kiutazások száma, de aki nem munkavállalóként utazik annak a határon fel kell mutatnia 200 eurót, vagy ennek megfelelő összeget. Ez pedig a 40 eurós minimálbérnél nem is olyan egyszerű. 18

19 sőt még kárpótolnia is kellett az államot (iskoláztatása, orvosi ellátása, stb. miatt) konvertibilis valutában. De nem csak a kivándorlókat csapolták meg, hanem a befogadó államot is. Az NSZK egy aktív felnőttért 10 ezer márka, Izrael egy felsőfokú végzettségű zsidóért 5-10 ezer dollár fejpénzt fizetett. Nem csoda, hogy az 1977-es népszámláláson már csak 25 ezer a zsidók száma. Valamint a németeké is megcsappan, az 1940-es 800 ezerhez képest csak 332 ezren vannak. 60 Pedig a Conducator jobban tette volna, ha inkább a gazdasággal foglalkozik. A 70-es évek végére megnőtt az ország importfüggősége, és nem nőtt vele kellő mértékben az exportképessége. Így a külkereskedelmi mérleg hiánya 1980-ban 1,6 milliárd dollár! Az februári pártkonferencián Ceausescu 61 meghirdeti az új mezőgazdasági forradalmat, de sajnos senki sem szólt neki, hogy a mezőgazdaságon inkább a válságkezelés segítene, nem pedig a forradalom. Persze hoztak néhány olyan intézkedést, aminél a forradalom is jobb lett volna. Eltörölték ugyanis a tartósan veszteséges szövetkezetek tartozásait, és a többi fizetési hátralékát is csökkentették. Bár így mindenki tiszta lappal indulhatott, a kiesett összeg azonban a mezőgazdasági szféra 2 évi támogatásának felelt meg. 62 Nem csoda tehát, hogy 1981-ben be kellett jelenteni az ország fizetésképtelenné válását. Ezt orvosolandó 1982-től kezdve folyamatosan vezették be a megszorító intézkedéseket. Többek közt a kényszerhelyettesítéseket: nőtt a húskészítmények víztartalma, a pamutot pedig a műszál váltotta fel. 63 Korlátozták az elektromos-áram- és a fűtőanyag fogyasztást. Közvilágításra 80-ban a villamos áram 0,3%-át 85-ben 0,1%-át használták. A lakossági felhasználás 5 év alatt 7,2%-ról 6,4%-ra csökkent. 64 Ez Európában a legalacsonyabb arány! Ritkították a közlekedést. A belföldi kőolajfogyasztás 1985-ben az 1980-as 83%-ára esett vissza. A távfűtéses lakásokat maximum 14 Celsius fokra fűtik fel, és csak minden másnap van melegvíz. A kórházakban nincs gyógyszer, és műtét közben kimarad az áram. 65 Az állattenyésztés is a végét járja. Az állatállomány mennyiségileg közepes, de termékenységileg igen alacsony. Ruménia a sovány csirkék, és az elapadt tehenek országa től a létfontosságú ipari létesítmények áttérnek a hadigazdálkodásra. Bevezetik a munkaszolgálatot. A katonák szolgálati idejük 40-50%-át munkával töltik. 66 A civilek pedig sokszor hétvégén, és ünnepnapokon is kénytelenek dolgozni. Azonban a fizetésük a teljesíthetetlen vállalati tervekkel van arányban. 67 Így nem csoda, hogy hiába volt a felnőtt lakosság 20%-a 68 párttag, a Conducator végnapjai rohamléptekkel közeledtek. Ceausescu megbuktatását vitán felül a rendszert bíráló Tőkés László kilakoltatása elleni temesvári szimpátiatüntetés indította el december 16.-án. A tüntetés hamar rendszerellenes megmozdulássá fajult, amit még véresen elfojt a Securitate. Ez teljesen megnyugtatja a Conducatort, és december 17.-én villámlátogatásra Iránba utazik. Innen csak 20.-án tér vissza, majd azonnal kiadja az ukázt udvari költőinek, miszerint este szólni kíván a néphez. 60 Napjainkban számuk alig éri el a 20 ezret. 61 Aki nem átallott magát a Kárpátok Géniuszának neveztetni, mely szintén a személyi kultusz része volt. 62 Ezért, és a szervezetlenség miatt kialakult káosz miatt kerülhetett sor arra az esetre, hogy mikor 1980 őszén Temes megyében vártak a vetéssel a kedvezőbb időjárásig, addigra elfogyott a központilag kiutalt vetőmag, és az üzemanyag fejadagot sem kapták meg. Ceausescu kijelentette: Be kell tartani a központilag előírt vetési időpontot! 63 Az árakon ez persze nem látszott. 64 Mint Bacsó már említett filmjében, ezt a megszorítást a következő szlogennel nyomták le a nép torkán: Sötét Titánia, fényes jövő! 65 Nem csoda, hogy országa haldoklik mikor vezérének ebben az időben az volt a legnagyobb gondja, hogy városi rangot adományozzon szülőfalujának Scornicestinek! 66 Bányákban, víztározóknál, csatorna-, metróépítésen, stb. 67 A gazdasági nehézségek bűnbakja természetesen az erdélyi magyarság lett. 68 3,8 millió fő. 19

20 Ők egy óra alatt összehoznak neki egy formás kis beszédet, amit ő este hétkor be is olvas a tévében. A szövegnek tartalmi furcsasága mellett volt egy formai érdekessége is. Ugyanis nagybetűs írógéppel készült, hogy Ceausescunak olvasás közben ne kelljen szemüveget viselnie. Több oldalnyi beszéde azonban jórészt az uszításra, és a kommunizmusban tökéletesen megélő süket szövegre épül. Többször megemlíti a temesvári történéseket, de ő (illetve írnokai) kissé másként látják az eseményeket: Nagyon sajnáljuk, hogy ilyen helyzet alakult ki, de ez nem a rendfenntartó szerveknek és a katonai egységeknek tulajdonítható, amelyek két napon át maximális türelemről és engedékenységről tettek bizonyságot a temesvári terrorista, fasiszta elemek akcióival szemben, hanem azoknak, akik az idegen ügynökségek szolgálatában álltak és akik előre megfontoltan és jól előkészítve törekedtek a temesvári súlyos incidens kirobbantására. A temesvári tüntetés tehát egy külföldi (Ceausescu szerint budapesti) körök által támogatott lázadás volt. A kegyetlenül lemészárolt több mint 2000 emberről egy fél mondatot sem ejt, de nem fukarkodik a különböző jelzőkkel. A temesváriakat huligánnak, fasisztának, nemzetellenesnek, újfasisztának és legtöbbször terroristának nevezi. Az őket támogató külföldi kapcsolatok pedig reakciósok, imperialisták, irredenták és soviniszták. Saját magát persze szentként ábrázolja, aki nem más, mint a nép megmentője: ami engem illet, a nép odaadó fiaként, a párt és a nép által rám bízott felelősségek és munka során azon leszek, hogy minden körülmények között a nép érdekeit, jólétét, boldogságát, a szocialista építést, az ország függetlenségét és szuverenitását 69 szolgáljam, és semmit sem tekintek és nem is tekinthetek majd soha előbbre valónak annál, mint a nép, a haza, Románia területi épsége és a szocializmus. Ebből a kis kiemelésből is világosan kitűnik, hogy a suszterből lett népvezér egyetlen vesszőparipája a magyar-rumén ellentét előtérbe helyezése. Paranoid módon ragaszkodott ahhoz, hogy a fő ellenség a magyar horthysta, fasiszta rendszer! A baj csak az, hogy Magyarországon ekkor már rég nem a horthysta beállítottság volt az irányadó, és Horthyról meg csak anynyit, hogy sosem volt fasiszta. Ez persze Ceausescut egy cseppet sem izgatta, és szemrebbenés nélkül mindent a magyarokra kent. A fentebb idézett mondatában kétszer figyelmeztet Ruménia függetlenségének és területi épségének veszélyben létére, ahogy ezt több helyen is megteszi. Mondhatni az egész szöveg erre épül, hiszen összesen 26-szor (!) fűzi bele ezt a két dolgot a demagóg szövegkörnyezetbe. A célt azonban nem érte el. Erdélyben ugyanis még csekélynek mondható sikert sem értek el hívei sem magyar, sem pedig rumén körben. Nyilván ebben közrejátszott az RMDSZ december 21.-én kiadott közleménye, melyben a következő felhívás is helyet kapott: Mutassuk meg a világnak, hogy minket nem mételyezett meg a Ceausescu-diktatúra nemzeti uszító politikája, hogy jogainkért az emberi méltóság megőrzése mellett merünk és tudunk nagyok lenni. Románellenes megnyilvánulásnak sorainkban helye nem lehet! 21.-én megroppan a diktatúra építménye. A Securitate emberei meggyilkolják Vasile Milea honvédelmi minisztert, aki megtagadta a tömegmészárlást. Azt állították, hogy öngyilkos lett. Ceausescu Bukarestben nagygyűlést szervez, és ismét szólni kívánna a néphez. Életében először és utoljára kifütyülik! A bukarestiek ugyanis megelégelik a napok óta tartó tömegmészárlásokat, és a nagygyűlés Ceausescu-ellenes tüntetéssé fajul. A Jos Ceausescu! 70 kiáltások nemsokára kiegészülnek még egy s betűvel. A Joss Ceausescu! -nak 71 már a fele sem tréfa! A hadsereg átáll, a diktátort pedig a secusok menekítik el. 22.-én az ellenzék átveszi a hatalmat. A Securitate azonban kitart, és ország szerte súlyos harcok alakulnak ki. A Conducator vérebei mindenkivel végeznek, aki az útjukba kerül. Elsősorban azonban nőket és gyerekeket gyilkolnak. 69 Nem elírás ő mondta kétszer ugyanazt más szavakkal. 70 Le Ceausescuval! 71 Dögölj meg Ceausescu! 20

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng.

Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Erdély története Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont) KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A francia lakosság utazási szokásai

A francia lakosság utazási szokásai A francia lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia irodavezető Magyar Turizmus Rt. Piac- és Termékelemzési Iroda Általános információk / 1. Európa negyedik legnagyobb (547e km²) és legnépesebb (60 millió

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. Csíkajnád. HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET Csíkajnád HONISMERETI ESSZÉ Bakó Katalin Csíkajnád Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium 2014 0 Csíkajnád Csíkszeredától 20 kilométernyi távolságra lévő 600 lelket számlálókis falu.több

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Feladatsor. 1. Pantheon 2. Forum Romanum 3. Colosseum 4. Circus Maximus

Feladatsor. 1. Pantheon 2. Forum Romanum 3. Colosseum 4. Circus Maximus .. Feladatsor 1. Az ókor kultúrája Párosítsa a képekhez a meghatározásokat és az építmények nevét! Írja a táblázatba a meghatározások betűjelét, illetve az építmények sorszámát! 1. 2... A Római templom,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben