ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK 1. Géczi János TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE

Átírás

1

2 ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK 1 Géczi János TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE

3 2 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE

4 ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK 3 Géczi János TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Egy regény töredékei Gondolat Kiadó Budapest, 2008

5 4 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Géczi János, 2008 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elôzetes engedélyéhez van kötve. A kiadásért felel Bácskai István Szöveggondozó Rátkay Ildikó Tördelô Keresztes Mária A borítót Ambrus Zsolt mûvének felhasználásával Pintér László készítette A szerzô fotója Balla András munkája Nyomtatás, kötészet Kaloprint Nyomda, Kalocsa ISBN

6 ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK 5 Tartalom ELSÔ KÖNYV: TEREPGYAKORLATOK augusztus 16. Passzus Oleanderszender Karsztmeleg augusztus 17. Toszkán dombok FIRENZE Galamb Savonarola Fôtér Produkció Másodpéldány Felár Kölyökdenevérek augusztus 18. Protézisek Ezüst Naplóíró Pillanatkép Kellék Körök augusztus 19. Ürülék Pornográf Birtok Az igazság és a történet Nincs mentség Mosoly Hotel Maxim Másolat Ez augusztus 20. RÓMA Pereszke A mûvész Ott A kiséletmû Fórum augusztus 21. Az esszémondat Suhogás Bronzszárny A fügebokor Asszonymellû sólyom(ok) Változatok édességre Koldusok Campo del Fiorini Patagónia augusztus 22. Hagyma Rózsa Ôr augusztus 23. Lidó Daimon SPQR augusztus 24. Hasonlat Közbeszúrás Így kezdôdött Verôfény Méz augusztus 25. Pinaszag Igen. Miért? Bajusz Egyre súlyosabb Szent odor augusztus 26. Szégyen

7 6 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE augusztus 27. Méhek A legszalonnásabb VIII. Henrik Mészégetés augusztus 28. Szavak Kör, áthúzva Szép költôk Mirtuszok Casina Rossa augusztus 29. Kecske Alsó csuklófogás Maso del Bosco Képeslap Naplemente Hattyúdal Hová rovinj, róma július 17. Minden szöveg Tômondat Olajfa nincs A kôfalak haszna Lassú élet Levendulaméz Hagyományos mángorló Kisforma Harminchat Márványintarzia július Verôfény Mondatszenny Zseniális Hisztériák napja Itír ni július 19. Mókus Baleset Mélyebb Korall Mellékalak Önkény ROVINJ Ária Kék Ennyi lehetett Ezért Ha A vihar elôszele július 20. Nemegyszer A fôpap Az éhség gyomra Viproszál A teraszról a tenger A mágnesszívûek A hôs Elôszél július 21. Cipôcsere, csôhiány Textilek Jó volt A gyôztesek Na, tessék Dán lányok Könyvvég Szárazvillám Körök július 22. Azért Folyékony fény Sír Poéma Mysthic Golgota július 23. Gyöngy Mérce Realizmus Itt nem én Cserepéldány 2 cm Igen Mégsem Te magasságos július 24. Minden úgy van Kriptalakók Pont

8 TARTALOM 7 Halszemek Vég Cápa Zajbúvárok Encián Luk Délután négykor Mindez július 25. Saragína Ellenére De amicis Térképszív Bársony július 26. Kôsó Zománc Kedves 29. Aranyak boltja Isten dicsôsége Csalhatatlan Kíséret július 2. Ilyen Tömény Tizenegy Igazság július 28. Ahogy Kôkutya Agykorall Ugyanaz Toboztojás Szerda Egybevonás július 29. Idézet Makk Szag Akváriumnézô Félhomály Beton július 30. Freedom Hulla Aha július 31. Ok Szív augusztus 1. A szikla Cédruserdô Öböl augusztus 2. u. Ruze Petrovic Seb Kezd Én augusztus 3. Tiszta sáv Harmadnap Dupla Indiánok Benne augusztus 4. Isten augusztus 5. Városmutatás Legyen Végül augusztus 6. Végül 2. Harmadnap november 29. fehér díszletek júliai alpok a faátvilágítás ha sípol a sötét sarokban igenis november 30. a firenzei átmenet lecserélôdtek a lányok az pedig képvers innen fel a vadkan délutánra a mentô drága könyv a bundás japán nôk vagy FIRENZE

9 8 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE december 1. tudom ha tíz lesz párban a sarokméz úgy látom a rózsás madonna meleg december 2. a hét a vak ördög van savonarola Róma goethével a svéd templom 1,5 liter a virágpiac hogy te december 3. éjfélzaj napokig hátrább ilyesmi senki ha a fény van a térd a homokóra színpadunkon ki a folytatás december 4. elöl a húgyszag kívánatos belátható egy ház ilyenkor meg nem mondom nézzük eltûntek fürdik orchidea négy december 5. a fôház zsebes a rakparton a motívum lop vissza a másik vak cholnokyk fáraóhangyák december 6. megmondtam nézzük amúgy mondjam szívesen stendhal december 7. alaposan a tegnapi nap az éjszakai az utca etruszk szandál azúr daimonok a piacon máshol érkezik, vonul, elhalad nem tudom a kôkutya összevagdalták a kora esti december 8. szerda a só hová a dicsfény a pápahiányos a párna december 9. forgatom aki ismert megérint a hosszú séta

10 TARTALOM 9 egy kevés lágy december 10. légyszárnyú-e én kollázs-tér a mondata a 139. mielôtt az se rossz Az identitása a dombról pillangók fala december 11. dagadt dió fogadásra hiába szívritmuszavar mikor az utolsó elôtti édesköménygumó piros szélesvásznú találkozni december 12. az én ott van volt a doboz a creol a harangok három cikláment olyan az istenben december 13. elveszítettem felírtam a porta portese keleti december 14. lesz diópáccal homlokán sejteni oda és vissza az etruszk december 15. az emlékmû valóban gyûlnek a Via della Conciliazione az emeleti loggia a pókháló december 16. zabzsákkal POMPEJI az idôben elképzelem a vásárcsarnokban talán tragikus ahol a kísértetfeleség édeskömény a szerzô felhôrészletek migrén december 17. találtam szintén ostiába békés a bitang hetek óta a kavicssúrolás fülpucoló kecske december 18. nem geothe és stendhal 76-tól 98-ig célkeresztek bérköltô ismét: miféle december 19. a félhomályban a bank zola szól ugyan

11 10 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE senor gepida kétségtelen a trasteverén mi jó december 20. hol névnap hozzánk a szárnyak könyve ha e lopótököket hasonló délután a betûk foltokból oltár december 21. legyen megnézted azt s még december 22. szent te s el kéne a Cosimato a másodiknak tapétakönyvet december 23. a második nincs a nekropolisz az antik gallyat otthon december 24. a karácsony egyébként már ami a Minerva a Pantheonban a nô lópokrócba megkerült üreges a könyvhöz december 25. apró bab csendélet az ablakvédô a kisállatboltban a cipôk a tükör az aventinus plundra december 26. a városnak a koldusnak a félhomályos a búcsúhoz lássuk hogy illatos a város december 27. utoljára másról május 29. Azt Csóka Átlátszunk Jekatyerina A nyár május 31. Semmi Frászt Ha június 1. Vesszek Igem Der Ami kell Tilos És senki De június 2. Dupla június 3. Zöld szél Páfrány 20 VESZPRÉM

12 TARTALOM 11 A hûség És mindörökké június 4. Tonna Pokol Rózsák könyve június 5. Film Az atom június 22. Natura morta Halihalihó! Korfu június 23. A tetvek Itt június 25. Kihagyod Velence Carmina Burana Most Egyébként június 26. Szag június 27. Hiány június 28. Kérdés Ontológia június 30. Máris július 1. vassírisz július 2. A sötétedés ösvénye július 3. Teória július 5. Bele A trikóján július 6. A írisz árnyéka Íriszszag július 7. Ahogy július 9. Szörnyek július vége Tökéletesek Piros mag A szír Naplemente Kutyaugatások feljegyzése Legyek Ostromlépcsô Folyondárok és liánok Nehéz Sziget Saját Toposzok Mókusfarkmoha Nem Az sem 106. Plusz egy S még egy MÁSODIK KÖNYV: FEGYVERENGEDÉLY A címer leírás A leanderszender Cédrátcitrom Felettem az ég Zaccbôr A vár Szar Fegyverengedély A keleti lányok Puha pamutrongyok Urán Boldogság Csuka Sikátor Mint a giliszták Manifesztum Dinnyemoszat Nocsak Attak Változat Nyárs O Haika Két gramm selyemfonál Kremker

13 12 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Kveccs Makkcukor Ibolyagyökér Saskô Dalmátpor Baziliszkusz Plakodonta Szégyen Passzír Lakók Madárcseresznye A párlóüst Menetrend Kétütemû tragacsok Javítás Harangjáték Tölgyesek Ezekbôl lehet Flórián Súlypát Szívkagylómész Férfiszemmel Harminchatodik év Láma szeme Innen oda, onnan ide huzigálják Szemünk fénye Lakmuszzuzmó Babföld Kocka alakú Vörös gumibotok Az ólomrajz Ötödször Browning-precíz szerkezet Szalmacsutakokat hagynak Rózsakert Orr A súly Akár a regénytémák Kilátó Romanosz Sártök Marokkó Karakal Lóháton, vágtával Irányt szabó, mérges idomár Az egy az, ami Lóca Passzusok Óriáskabóca Napszél Sörétgyár Alkalmas szer Vihar Mozzarellás arany kenyér A növényevô Hold Arany Raszter Hatkor a zsömlék illata Halastó Nyír Piros macskák Berepülô Sötétzárka Gilisztaûzô varádics Bazaltzúzalék Suvick Flamingók Ôk László Díszmogyoró Péter-hal Mandulafenyô Lôtt seb Goli otok Élô adás Váz Mindenszentek Mit nem Stilizáció Esztétika Sermina Az igazság A pálmarost lábtörlô Zolotaja Rübka I. Zolotaja Rübka II. Évford Amíg Orvosi szem Felsô-rajnai lábmérték

14 TARTALOM 13 Falfestmény Filoxéria Idegen fény Mûhely 1991 A dolgok neve Szaxofon Fejezés Méz HARMADIK KÖNYV A város G. története Jegyzetek a rókákról A kísértetfeleség Az írisz árnyéka J. Szélvihar Tizenegy óra és naplemente Életrajz. Egy, kettô, három vagy négy Ha vár A mosoly Fa és a fülemüléje A kijárat A jószág Az éden A hasonlatgyûjtô A történet A metaforagyûjtô House of Pomegranates NEGYEDIK KÖNYV: DÉL I. délelôtt I. délelôtt II. délelôtt II. délelôtt II. délután II. délután III. délelôtt III. délelôtt III. délután III. délután IV. délelôtt IV. délelôtt IV. délután IV. délután V. délelôtt V. délelôtt V. délután V. délután VI. délelôtt VI. délelôtt VI. délután VI. délután VII. VII. délelôtt délelôtt VII. VII. délután délután VIII. VIII. délelôtt délelôtt VIII. VIII. délután délután IX. délelôtt IX. délelôtt IX. délután IX. délután X. délelôtt X. délelôtt X. délután X. délután XI. délelôtt XI. délelôtt XI. délután XI. délután XII. délelôtt XII. délelôtt XII. délután XII. délután XIII. XIII. délelôtt délelôtt XIII. XIII. délután délután XIV. XIV. délelôtt délelôtt XIV. XIV. délelôtt délután XV. délután XV. délután XVI. XVI. délelôtt délelôtt XVI. XVI. délután délután XVII. XVII. délelôtt délelôtt XVII. XVII. délután délután XVIII. XVIII. délelôtt délelôtt XVIII. délután délután XIX. XIX. délelôtt délelôtt XIX. XIX. délután délután XX. délelôtt XX. délelôtt XX. délután XX. délután XXI. XXI. délután délután XXII. XXII. délután délután XXIII. XXIII. délután délután XXIV. XXIV. délelôtt délelôtt XXIV. XXIV. délután délután XXV. XXV. délelôtt délelôtt XXV. XXV. délután délután XXXVI. délelôtt XXXVI. délután XXXVII. délelôtt XXXVII. délután XXXVIII. délelôtt XXXVIII. délután XXXIX. délelôtt délelôtt XXXIX. délután délután XL. délelôtt XL. délelôtt XL. délután XL. délután XLI. XLI. délelôtt délelôtt XLI. XLI. délután délután XLII. XLII. délelôtt délelôtt XLII. XLII. délután délután XLIII. XLIII. délelôtt délelôtt XLIII. XLIII. délután délután

15 14 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE XLIV. XLIV. délelôtt délelôtt XLIV. XLIV. délután délután XLV. XLV. délelôtt délelôtt XLV. XLV. délután délután XLVI. XLVI. délelôtt délelôtt XLVI. XLVI. délután délután XLVII. XLVII. délelôtt délelôtt XLVII. délután XLVIII. délelôtt XLVIII. délután XLIX. délelôtt XLIX. délután L. délelôtt XLVII. L. XLVIII. délután XLVIII. XLIX. XLIX. L. L. délután délelôtt délután délelôtt délután délelôtt délután

16 ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK 15 ELSÔ KÖNYV TEREPGYAKORLATOK

17 16 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE

18 ELSÔ KÖNYV: TEREPGYAKORLATOK augusztus 16. Passzus A véletlenek közül nagy bakancsban kilép a legkisebbik, és megáll a horizont peremén. Tövében sztráda kanyarog, viaduktokkal, alagutakkal, fehér köveken elcsobogó, friss vizû hegyi patakokkal. Rámutat erre, felhívja a figyelmet, hogy itt van az egy, és ott a dolomitos másik. Ez ide tartozik, de az már oda. Oszt és szoroz, közli a végeredményt, lesöpri a hátáról a tölgyligeterdôt, s helyére dugdossa a magas hegyi törpefenyôket, bimbós enciánt, laza lombú nyíreket. Zergetollat kerít, de hagyja, hogy elsodorja a svájci bicskával rohangáló szél, tudja, a ligur vidék mindent begyûjt, tehát ezt is. A szomszédos véletlenekbôl egy a holdfénytôl elkékült hegygerinc villog át, de rögtön visszavonja magát a szakavatott ködökbe. A passzus az passzus. Oleanderszender Nincs méhész, aki ne ismerné: bemászik a kaptárba, megkeresi a legfrissebb, illatos mézet, és részegre szívja magát. Pödörnyelvével átszúrja a lefedett lépet, és a feltárt sejtbôl mindent kinyal. Bódultan zúg a méhek között. Ha potrohát megtöltötte, akkor halálra szúrják a méhek, tetemét bevonják áttetszô viasszal, a királynô közelébe viszik, és többé nem törôdnek vele. Halálfejesnek mondják, s ha megfogja a denevér, vagy megérinti valami oktalan állat, sípol. Csupán éjszaka repül, könnyû és színsávos torpedótestével átfúrogatja a levegôt, csöveket készít az alföldi krumplibokrok, a suttogó, angliai ebszôlôcsucsortövek, a keleti-tengeri maszlagültetvények és a római termák falát befutó sejtelmes ördögcérnák között. E csövek mentén aztán a világjárók is szétmásztak. Egyébként kedves helye a februárban minden horhos alján megbújó vad oleander, annak gyilkos mérgû levelén fejlôdik a tizenegyedik szelvény hátoldalán színes, felálló szarvat viselô hernyója. S mielôtt berepülné Európát, legalább egyszer átröpüli a Júliai-Alpokat bejárja Karintiát, lenyalja az édes esôlevet a házról, ahol doktor Paracelsus született, megijeszt néhány sorsára érzékeny éjjeli vándort, és kis koponyákat illeszt a matt bôröndcsatokra.

19 18 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Karsztmeleg Kicsi dürrenmatt, kulturális dolgokban ügyetlen, ott rágja klorofillzöld társa zsíros tarkóját az út menti nyilvános hely vizeldéjében. Mit neki szürkület, bárki feszülô hólyagú autós, ha kapkodva betér, a kilincsérintéstôl kigyúlnak a lámpák, finomon permetezni kezd a csempére a víz, s rászegezôdik a tükör mögé rejtett kamera szenvtelen szeme. Harapdálja a zsíros tarkót, fosztja a puha szálú, fehérjedús izomrostokat. Ahhoz magasan ül, hogy leverjék, de annyira nem, hogy ne lássák. A kukkoló felügyelô órák óta nézi videokamerán át ha kimozdult a látóterébôl, ismét ráélesítve a lencsét, miként emészti át magába hímje zöldjét, miként válik áttetszôvé a homloka, s mikor száll fel, bosszút állt angyal, hogy végre osztozzanak rajta a karsztok. Augusztusban harákolástól, csámcsogástól, szárnycsapkodástól és üzekedéstôl zsúfoltak a sziklameleg éjszakák.

20 ELSÔ KÖNYV: TEREPGYAKORLATOK augusztus 17. Toszkán dombok Tômondatok és halottak. A magyar költészet összes metaforája felköltözött a domboldalra, hajladoznak setét olajzölden, karistolják a királykéket. Pedig se csend, se poros testmeleg, szétrágja a vidéket a csörlôcsattogás és a kánikula. A metaforák azonban nem olvadnak szét, nem csúsznak meg, mint a magas királyi paloták, csillagos ablakú kastélyok. Kapkodnak az ég felé, félig idegbajosan, ügyefogyott méltóságba fásodva. A fecske után, golyóütötten, lehull a fecske neve. Átlátni rajta, akár az üvegen.

21 20 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE FIRENZE Galamb Márványfehér vagyis az idôtôl aranyfehérre érett. Termetes köröket száll a mímes köré gyûlt tömeg fölött, maga felé fordít minden áhítatos arcot, olyannyira hangos a szárnyalása. Szárnyverdesés, erôszakos légtiprás, szeretne még perceket maradni a kétembernyi magasban, ott, ahol senki más földi, csak ô, ô, aki egy röppályányi idôre elszabadult a gazdakézbôl. Csôre tátva, nem mintha levegôt venne, farktolla is csapkod, nem mintha egyensúlyozna. Meg-megbillen a langy levegôben, átbukik saját fején, de visszanyeri egyensúlyát, és kitartóan kerreg, amíg le nem jár benne a hajszálrugó. Amikor a tér bazaltkövén csattan, de csak akkor, felszisszen a megbûvölt sereglet, kezek nyúlnak, hogy megérintsék a puha galambtestet és már senki, aki ne látná, nem más, mint mûanyag szerkezet, és már senki, aki ne tudná, milyen galambnak lenni. Savonarola A reggelhez hozzátartoztak a dögmeleg, párás mert frissen locsolt utcák s a légyszárnyhártyák villogása a szagló, kerekszép lószar felett és az erôdítményszerû, vakolatlan középkori házak. A növények kinn rekedtek a szántókon, egyedül a vágott virágokat tûrte meg a város azokat is a szûk portálú boltocskákban, ahová idegen be nem lép. Ha körmenet van és itt hetente kivonul a sikátorokból a nép, akkor el kell fordítani a keresztet, oldalára billentve viszik, mert beleakadna a szárítókötelekbe, az antennadrótokba, a csörlôkbe és az ismeretlen célokat szolgáló fémhuzalokba. Annyira figyelte a szokatlan várost, hogy észre sem vette, a tiltott körzetben közlekedik. Kiért a fényre. Egyszer csak körbezárta a néma tömeg, egyre szûkülô sugarú köröket rótt az autójával a bazaltozott téren, mígnem rákényszerült a szökôkút elôtti mészkôkorongra. A kilocsolt benzin átitatta az üléshuzatot, a ruháját, a haját, fojtogatta a gôz, s amikor föllobbant a fáklya, már nem vette észre, hogy ott ül mellette egy tépett szárnyú, elszánt arcú angyal. Fôtér Hogy nem szurkos fáklya volt? Igen. A tér fölött lencse alakú, áttetszô léghajó lebeg. Akkora, mint egy kisebb császári halastó. Az fókuszálja a napfényt, az gyújtotta fel a gépkocsit. Az emelet párkányán pedig sûrû szövésû háló, oda ugyan nem telepszik senki angyal, keressen magának máshol kényelmes szemlehelyet, éppen elég téren lobban fel az országban a máglya. Produkció Az utcakölyök szerint másfél liter benzint iszik, attól fejleszt ötpercnyi gázt. Letolja a gatyáját, az ingalj a térdére lóg, a hímvesszejét faragott nyírfa tokba tolta, a tökét meg hímzett szattyánzacskó rejti. De a segge csupasz. Megmutatja a tömeg-

22 ELSÔ KÖNYV: TEREPGYAKORLATOK 21 nek, hajolgat, rózsaszín farpofája ráncos és kiborotvált. A végbélnyílásához illeszti a trombitát, ügyeskedik, csupa kígyótest, majd megfeszíti a hasizmait, inas teste görcsbe rándul, és lassan, akkurátusan belekezd a produkcióba. Rikoltó, otromba hangok ébrednek a kürtben, nekierednek, elcsendesednek, de a végére érzelmes, hajlékony dallam kél a hangszerbôl, olyan áhítatos és felemelô, hogy a szájtáti városnézôkben megakad a lélegzet, kihull a kézbôl a szem elé tartott zsebkendô, és senki sincs, akit zavarna, hogy ott téblábol bokáig a szarban. Másodpéldány Nem a tépett plakátok, nem az átjáróház falára sprézett feliratok, nem a kôbe vésett ábrák. A napocska a szobában világít szorgalmasan, nem csökken erôs sugárzása se alkonyatkor, se hajnalban. Kitart. Ott ül mozdulatlan a ráma jobb sarkában, háttal a blondelkeretnek, alatta festékpöttyökbôl egyberakott táj, mediterrán fényû még így, vihar elôtt is. A négy határozói igeneves szerkezet négy különbözô alannyal, s azután a fômondat, amelynek alanya mindegyikétôl eltér, nos, a mondat is visszapattan a képrôl, kábán zúg, néhányat köröz a szoba légterében, s ráhull a rongypokróccal leterített ágyra. A magányos stílusforma odamászik a párna mellett felejtett könyvhöz, bebúvik az elsô ívbe, úgy látni, megtalálta a helyét, mert szuszog, vackolódik, törik alatta a száraz papír. A napocska tudomásul veszi, ô mindent békésen tudomásul vesz, a hetente változó lakókat, a csöpögô csapot, a falrepedéseket és a bennük lakó bogarakat. Így telik az ideje amely nem élet, mert kezdete bár van, de vége sosincs, éppen azóta, hogy a firenzei havazásban odarajzolta egy csöpp gyermek. Az, aki áfonyaméztôl maszatos arccal és kézzel a falhoz tolt székre mászott ügyetlen ujjai közé illesztett narancsirónnal, s büszkén odakaristolta a házi, a saját napocskája mását, pocakosat, derûset és némileg duzzogót, amiért egyedül kénytelen bevilágítani a motelszobát. Felár Ha este kinéz az asztalon ülô tálkából kiválasztott mandulás stollwercket szopogatva, a szemközti házon az ablaksorokat látja, amelyek vakablakokkal és félvakablakokkal elegyesek. Ha ügyesen helyezkedik, a második emelet félvakablakainak spalettái mögött bepillanthat a rideg nyomorszállásra. A koldusok, a nyomorékok és bénák ott gyûlnek össze. A nagy, kopár szobában lát egy keresztet, és alkalmanként becipelt, lemosható vaságyakat. És megfigyelheti az emberi véglényeket, akik alig különböznek tôlünk. Ez pedig olyan tapasztalat élménynek is mondható, amely hozzátartozik a városunkhoz, s amely nélkül Ön feltétlenül kevesebb volna. Ezért a felár. Fél nyolctól nyolcig reggelizhet az éttermünkben. Kínálatunk kontinentális.

23 22 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Kölyökdenevérek Sor kerül arra, ha nagy, fekete szárnnyal leszáll az este, bár meleg hóna alól még elôvilágol a flamingóvörös naplemente, s beszaladják a sétautcákat a vándormutatványosok, és elôbb-utóbb szétzenélik-szétbûvészkedik a nehéz kedvû emberek mélabúját, hogy beszállsz az utad minden állomásán megtalálható Schindler-felvonóba, némi gyomorforgás után kilépsz az utcára, még nem tudva, hogy a krómzöld dóm felé vagy a városházához tartasz-e, de miután döntöttél, beleveted magad a látványéhes járókelôk forgatagába, nyugodtan, majd egyre izgatottabban a Dávid-szobor felé túrod magad, nem számítanak a zakódról leszakadó féltett csontgombok, lihegsz, és tekered a nyakad, mikor pillantható meg a nagy halántékú, fehér márványfej, a vállhoz emelt kéz és a homlokon a vízlefolyások évszázados nyoma, mégis, mielôtt kiérnél a téres térre, oldalra sodródsz, be a zsúfolt mellékutcába, amelynek a végén bronz vadkan csurgatja szájából a vizet a tócsát utánzó kôtálba, átellenben egy nagyon jó választékot kínáló könyvesbolttal, de itt sem állsz meg, az elsô sarkon befordulsz balra, a káposztatorzsákkal és ismeretlen zöldséglevelekkel beszennyezett közbe, majd még egyszer, talán visszatalálsz, felfedezed a képtár párkányát, de rögtön beszorítanak az árkád alá, a frissen locsolt kövezeten téblábolsz, ahová most telepszik ki a kávézó háromlábú asztalokkal, csöpp tonettszékekkel, ólomüveg hamutartókkal és olajos szemû pincérekkel, de a véres jelenet mementójának talapzatánál úgy döntesz, inkább nekivágsz a legelsô sötét sikátornak, amelynek végén mégiscsak dereng az égbolt, nem nézel se jobbra, se balra, s elmégy a folyóhoz, át a kandeláberek sárga fényével világított, téglákból rakott öreghídon, amely fölött bizonyosan nagy fülû, szelídgesztenye-barna kölyökdenevérek csapkodnak, és vadásszák a vihar elôtt alacsonyra ereszkedett rovarokat.

24 ELSÔ KÖNYV: TEREPGYAKORLATOK augusztus 18. Protézisek Van, aki az ujjával, van, aki a nedves zsebkendôre szórt súrolóporral, van, aki a körömkefével s olyan is, aki fogkefével. Ott állnak meztelenül egymás mellett öten a vályúszerû, sárga márványmosdónál, mossák a protézisüket. Beesett arcú, reszketeg, álmatlanságtól véres szemû vének. És mind tarkopasz, és mind lógó seggû. Önfeledten súrolják mûanyag fogaikat, görcsös ujjakkal tartják az eszközöket a zuhogó víz alá, és talán dúdolnak, de az nem hallható. Tátognak. Az álnyomorék most csatolja a púpját a hátára, mert ilyen is akad a menhely lakói között, üres szájjal röhög: ügyetlen ahhoz, hogy a kezében tartott protézisével megharapja a mellette tisztálkodó angolkóros férfi vállát. Még akkor is látható, hogy az ínye lepedékes, amikor rákiáltanak, és a meghökkenéstôl elcsöppen a nyála. A szappantartó mellé helyezi a protézisét. Kiöblíti a száját, és bevonul hóna alatt termetes újsággal a keskeny csapóajtós vécéfülkébe. Ezüst A kapu kôkeretébôl kiálló huzalon akadt fel. Összeszedte minden tudományát, furfangot furfangra halmozott, kitalálta már, hogy zászló legyen, címer is volt, szárítókötélrôl elszabadult habkönnyû, nôi fehérnemû, egymáshoz szorult balkáni gerlepár, égre szögezett tekintetû szent és emberi testet mintázó lepel. Tegnap, álló nap, félmellû kariatidát utánzott. Mert mégsem mutathatja meg a kiterjedését egy angyal. Éjszaka nem volt gondja a megjelenésével. Kiégett a (finom szövésû drótháló ketrecében gubbasztó) reflektor, az, amellyel máskor oly gondosan megvilágították, hát jutott ideje a mást kigondolásra. Levelet fogalmazott, majd fûzött betûkkel papírra is vetette, hogy Szegedre küldje, Darvasi László úrnak, mert van néki nehány lábjegyzetnyi mondat közölnivalója arról a szárnyára tekeredett, ezüstszínû, kurva alumíniumdrótról. Naplóíró Átmenekült ide, a múzeum poros ablakfülkéjébe, ahol mégiscsak elég a fény, a tömeg elfoglalja magát a kiaggatott látnivalókkal. A naplóíró ént régen ismeri, az is olyan forrásvágyú, mint a kismesterek templomi oltárra készült melléktáblái vagy a közepes, bár kortársilag megbecsült költôk húsos metaforái. Szeretne egy saroglyát. A megszerzés módjai körül forog a teljes léte. Önpusztít, erre szoktatja magát. Szóval, tegnap egy politikus sétált el mellette, nehezen kapja meg az útlevelet, a presbiteres hangú történész megint belerúgott. Szóval, a letétemény ott lapul a papírlapok között, amúgy préselve, bölcseletére kíváncsi utókornak tartogatja a kilyukadt, piros labdájára vonatkozó megállapításait és a bagzások pontos dátumait, amikor agyonkölnizett testtel lihegett a kor alattfelett, a száztíz grammos mûnyomó cellulózpamlagon.

25 24 TILTOTT ÁBRÁZOLÁSOK KÖNYVE Pillanatkép Ül a tetôteraszon, bosszankodva bámulja a szárnyát húzó madarat (az meg fejbillentve fölnéz rá), fél füllel hallja a szomszéd asztalnál hangosan vitázókat (szabad-e, s ha igen, mindent meg kell-e írni), és összeráncolja a homlokát, amiért le akarják fényképezni. Csak nézi, és az istennek se tudja eldönteni, hogy ez az asszony galamb, könyv vagy egy ragért is meghalni kész ember. Kellék A kutya bejáratos a képtárba, a régi grafikai gyûjteménybe, a levéltárba, a könyvtárba, a korridorra, a koncertterembe, egyáltalán minden helyiségbe, amely a palotában megtalálható. Szereti a reneszánszot, bár a barokk sem idegen tôle, mert barokk stílusjegyekben is gazdag az épület. Délelôttönként a gyerek mesealakok közelében ül (vagy fekszik, vagy hancúrozik), délután az asszonyokat látogatja. Valószínûleg nem érdeklôdik a Tiziano-festmények témái iránt, kizárólag a figurák vagy azok, akikrôl mintázták a fontosak neki. Akit pedig hol urbinói Vénusznak, hol Flórának, hol Danaénak, hol Antiopénak mondanak, hol pedig nincs neve, mert meghúzódó mellékalak. (De mindenhol ugyanaz a poroszkék szem, gesztenyével megfuttatott, lágy haj, gömbölyû váll.) Van, aki állítja, hogy a kutya éjszakánként Berlinben tûnik fel, s vannak, akik Nápolyban, Párizsban, Velencében illetve Washingtonban látták. Ebbôl néhány megállapítás következhet. Vagyis a kutya nemcsak a képeket kedveli, hanem azokat is, akik megnézik, s nyomukba szegôdve eljut más képtárakba, ahol rátalálhat a neki fontos mûvekre. A kutya kizárólag azokat az embereket szemeli ki magának, akik a húsos nôalakokat bámulják a festményeken, azaz csaliképük van. Tapasztalhatnánk azt is, hogy ez a kutya kizárólag egyetlen festészeti korszakot kedvel. Stb. Hogy milyen fajtájú a jószág, nem tudom. Nincs benne a lexikonokban, se a modern kutyaszakkönyvekben. Pici, foltos és rojtos fülû, ügyefogyott, mint akit szemen vertek. Összegömbölyödve alszik. Rózsaszínû az orra, barna a körme. Megeszi a köményes és sós perecet, s nem zavarja, ha a háta mögött sír egy gyereklány. A kánikulában azonban napközben lesündörög az aznapra választott képébôl (asztalról, ágyról, játékszobából, folyópartról, templomlépcsôrôl), s szétvetett lábbal elterül a padlókövön, hûti a hasát, és szuszog. Ha vizelnie kell, rendszerint setét éjszakánként, nem átallja megkeresni az Andrea Boscolikat, hogy felmásszon rájuk, s aranysárga húggyal jelölje meg azokat a helyeket, ahol az agarászók kutyái valaha laktak. Körök A körök egymásra rétegezôdve elôbb-utóbb feltöltik a teret, s ô olyan magasra juthat, hogy leszakajtja az esôcsatornában nevelkedett, szorgalmasan virágzó sárga betyárkórót, tapicskolhat a stukkóangyalok gipszes, sima, tar fején, s berajzolja